Hajdú Mihály tanulmányában: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere. A Békés Megyei Múzeumok Közlemé-nyei. 7. sz. Békéscsaba. 1983. többek között a következőket írta: Családi nevek eredete Orosházán, az evangélikus anya-könyvek (1744-től) feldolgozása alapján:
Folkusházy; 1772: Folkusházy, 1773: Folkusházy, 1775: Fokushazi, 1783: Folkushazy, 1789: Folkushazi, 1800: Folkus-házy. Biztosan meg nem határozott helynévből. Talán a volt Túróc vármegyei Folkusfalva névváltozatából. (Id. mű. 54.) A IV. időszak (1771—1780) új családnevei a következők. …Folkusházy, …(Id. mű. 78.) Márton: 1748: Márton, 1785:
Marthon, 1788: Marton, Márthon. Keresztnév. (Id. mű 63.) Az I. időszak (1744-1751) a település megalapításának a kora.
Ekkor települtek le Orosházán a Marthonok. (Id. mű.)
Tomcsányi; 1787: Tomtsani. Talán a volt Turóc vármegyei Tomcsány135 helynévből. Tomka; 1754: Tomka. Keresztnév-ből. (Id. mű 72.) Az V. időszak (1781-1790) alatt a következő új nevek fordultak elő az anyakönyvekben: ….Tomcsányi (Id. mű 79.)
Először tehát a Marthonok, aztán a Folkusházyak, végül a Tomcsányiak települtek le Orosházán, de mindez 1744 és 1800 között történt. Igen gyakoriak még az azonos időpontú följegyzésekben is a kettős névalakok, mind a családi, mind a keresztneveknél. (Az egyszerűbb kezelés és keresés biztosítása miatt egyfajta névalakot használtam minden esetben. S.
B.)
Thomka család
Folkusházy Mátyás. (*1685. k.) felesége Thomka (thomkaházi) Katalin. (*1687. k.) volt. Thomka Katalint nem találtam meg a szakirodalomban, bár a Thomka családról részletes családfák jelentek meg. Annyit lehetett megállapítani, hogy Thomka Katalin Thomka Istvánnal egy időben élt, aki a békésmegyei Thomka ág megalapítója volt Turócz vármegyében.
Tomkák, akik 1800 előtt születtek, az Orosházi anyakönyvekben.
A1. Tomka Pál Θ Breziansky Zsuzsanna. [Breziansky Zsuzsanna, apja Breziansky Mátyás.]
B1. Tomka Katalin. (*Orosháza, 1761. szeptember 18.) A1. Tomka Alex Θ Triznyay Judit. Orosháza. 1819. október 26.
A1. Tomka Sándor I.
B1. Tomka Sándor II. (*1793.-†Orosháza, 1849. április 12.)
Thomka (Thomka, tomkaházi, folkusfalvi és bisztricskai) Kempelen Béla szerint136. 137Turócm.-i család, mely a Tomcsányi családdal közös eredetű. Tomcsányi (tomcsányi). Turóc vármegye törzsökös régi családja, amely az újabb levéltári kutatások adatai szerint közös eredetű a Thomka családdal. A család neve a Thomka, Thomkaházi, Thom-csánszky, Tomchányi, Thomtsányi, Tomcsány és legvégül Tomcsányi alakzatokban fordul elő.138
Nagy Iván Magyarország családai. 11 kötet. 174-179. „Thomka család. (Thomkaházi és folkusfalvi) Turócz vármegye régiebb családainak egyike. Eredetét oklevelek és egyéb hiteles adatok hiányában nem ismerjük, azt sem tudjuk, nem e család ősei közül volt e azon paxi Thomka László, kinek magvaszakadtán javai 1527-ben eladományoztattak. (Kaprinai Mss. B. tom. XXVIII. p. 53.) A Thomka család emléke hiteles oklevél nyomán eddig csak a XVI. század második feléig vihető fel. Ugyan is a család Turócz megyében Folkusfalván és Bisztricskán ősi örökség útján – úgy látszik – az I. Ferdi-nand királytól ezekre adományt vitt néhai Folkusfalvi Miklós után birtokolt. Történt azonban, hogy a Folkusfalvi határhoz tartozó Mocsilapataki földekre és irtványokra (jobban cserjés helyekre) Beniczky Benedek és Ferencz Folkusfalvi Miklós magszakadtán Nádasdy Tamástól nádori adományt szerezvén, abban beiktattatni igyekeztek, azonban e beiktatásnak Thomkafalvi Thomka Tamás és István ellen mondtak, ennek folytán a peres felek egymás közt nabojszai Gergely ítélő-mester előtt 1571-ben abban egyeztek meg, hogy a mocsilapataki földek és cserjék fele részét a rokon Beniczkyek Thomka Tamásnak és Istvánnak átengedték, viszont azonban ezek is Folkusfalván és Bisztricskán a néhai Folkusfalvi Miklós utáni birtok fele részét a Beniczkyek tulajdonának elismerték. (Oklevél szerint.) Időjártával a Thomka család ősi
135 Tomcsány (szlovákul: Tomčany) Turócszentmárton városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerület-ben, az Turócszentmártoni járásban. Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.
136 Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 10.kötet. Thomka. 22. tábla. Id. mű. 323-342.
137 Nagy Iván. Magyarország családai. 11. kötet. Thomka család. Id. mű. 174-179.
138 Kempelen Béla: Id. mű. 10. kötet. Tomcsányi. 376.
45
fészkében Folkasfulván, hol egy nemesi kúriát, a helység egy negyed részét bírta, (Bel. M. Notitia nova Hung. II. 340.) és Bisztricskán (Bel. M. Notitia nova Hung. II. 331.) elszaporodván, egyes ágai Borsod, Gömör, Nyitra, Torna, majd Zólyom, Nógrád, Békés s több megyébe terjedtek szét, és adataink szűk volta miatt csak is ezen egyes ágak nemzedék-rendjét ismerjük kisebb, nagyobb terjedelemben. Ezen kiköltözések nagyobbára a múlt század első felében történtek, azonban a kiköltözött ágak nemességükről Turócz megyétől bizonyítványt kapván, azokban származások nagyobbára a XVII. század derekáig felterjed. Ilyen a család egyik ága, melynek ivadéka jelenleg nagyobbára Zólyom vármegyében él.
Ezek törzs-atyja Thomka Máté a XVII. században (1660. kőrül) élt Folkusfalván és nejével a Ruttkay család Miklan ágából vett Ilonával alapította a Thomka ágat.” Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. (Pécs, 1909. Nemes csa-ládok) ezt írta:„Tomka de Tomkaháza et Folkusfalva István, 1754. évben Turócvármegyében igazolta ősi adományos nemességét; fia: Mátyás, ennek fia: János, ennek fiai: György id., Pál ifj. 1. Mihály és Sámuel, n. b. Turócvármegyétől.
Szent Márton, 1774. jún. 6. — 1. Mihály Békésvármegyébe. Komlósra költözött s itt n. b. 1791. júl. 14. ; fia : 2. Mihály, a ki Orosházán (Békésvm.) született innen Baranyába, Hercegszőllősre jött, a hol a bellyei uradalom másod földmérője,...”
A Békésmegyei Thomka ág Nagy Iván és Kempelen Béla szerint:
A1. Thomka István. 1754. Turóczvármegyében igazolta nemességét. tözött 1774. körül. egyik rokona Dániel közbenjárása, úgy Folkusfalván maradt I. György, I. Sámuel, I.
Pál és Thomka György beismerése és tanúsága folytán Folkusfalvi birtokrészét testvéreinek bérletben hagyva, és származását igazolva, 1774. jún. 6-án mint már Tót-Komlóson megtelepedett evangélikus tanitó Turócz megyétől nemesi bizonyítványt vett ki, melyet 1791. júl. 14-én Békés megyében kihirdet-tetett. (Békés megyei jegyzőkönyv 1791. évi 679. sz. a.) Tótkomlósi rektor (iskolaigazgató) volt 1774-1791. Θ Vörös Rozália. (*1744.-†1790.) ben, a Gyulai járásban.) Békési alszolgabíró. Thomka II. Pál nejétől Urbányi Katalintól nemzett fiaival együtt 1824. ápril. 30-án hirdetetté ki Békés megyében nemességét. (Békés megyei jegyző-könyv. 1824. évi 551. szám.) Kétegyházán lakott, ahol gyermekei is születtek, Békés megyének rendszerinti esküdtje, tiszteletbeli alszolgabírói ranggal köz megelégedésre haláláig szolgálta a me-gyét. Θ Urbányi Kata (*1793.-Θ1872.). Tiszainoka. (Tiszainoka község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni járásában.) 1812. május 16.
F1. Thomka Alajos. (*Kétegyháza, 1815. május 24.-†Békéscsaba, 1875. november 30.) Ügyvéd Bé- késcsabán. Θ Omazta Amália (-†1893.) 1843.
F2. Thomka László. (*1822. november 13.- †Tiszainoka, 1895. június 25.) Θ Frecska Erzsébet.
(*1837.-†1875.) Inokán (Tiszainoka, nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai alsó járásban.) lakott.
D4. Thomka Pál I. 1774.
A Thomka család czímere a vért udvarában zöld téren álló magyar vitéz (vörös ruhában) bal kezét csípőjére helyezve, jobb kezében pedig kivont kardhegyén levágott törökfejét tartva. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar kivont kard hegyén szintén törökfejet tart. A paizst foszladék veszi körűl.
Géza von Csergheö: Siebmacher's Wappenbuch. Nürberg. 1893. 462. Der Adel von Ungarn Thomka, v. Thomkaháza, Folkusfalva
Szluha Márton: Felvidéki nemes családok. I-II. [elektronikus dokumentum]: Árva, Trencsén, Zólyom - Sáros, Túróc.
Budapest. Arcanum, 2007. A következőket írta a Thomka családról: „Thomka (Tomka), Tomkaházi és Bisztricskai ill.
Tomkaházi és Folkusfalvi. Megyénk ősi családja, mely közös törzsből származik a Tomcsányi családdal. Őse Thoma királyi várjobbágy, ki testvéreivel, Matiával (Mátyás) és Benával (Benedek) 1249 május 22-én (octavo Idus maji) ado-mányt kap IV. Béla királytól a Turóc megyei Jordánfölde területen 3 ekényi földre, hol a Thokma által alapított községet
46
Tomkaházának nevezik (Turócszentmártontól 5 kilométerre délre, később Tomcsány, ma Tomcin, Szlovákia), honnan a család az előnevét veszi. 1467-ben Mátyás király új adományt ad Tomkaházára Thomka János és Márton testvéreknek.
1527-ben I. Ferdinánd király a Folkusházy család kihalásával, adományt ad Thomka Lászlónak a Turóc megyei Folkus-falva és Bisztricska községekre (mindkettő Turócszentmártontól 5 kilométerre nyugatra, ma Folkusová ill Bistricka, Szlo-vákia), honnan a család második előneveit veszi. Thomka László utódai elköltöznek Tomkaházáról és megőrzik a család régi nevét, míg a család többi, Tomkaházán maradt tagjának neve a község nevének változásával Tomcsányira alakul. A Thomka család az adományos községekben idővel igen elszaporodik. Megyénk többször ad bizonyítványt az elköltözők-nek. Így 1659. június 19-én igazolja a Nyitra megyébe költözött András nemességét, ki László fia, György unokája. Fiai András, István és Márton szerepelnek Nyitra megye 1731. évi, valamint András fia, András és Ádám, továbbá István fiai, János és István, végül maga Márton csejtei lakosok az 1754/55 évi összeírásban. Megyénkben pedig ugyanakkor Biszt-ricskán két György, két János, András, Mihály, Tamás, Sámuel, Dániel és Mihály özvegye, Folkusfalván pedig öt János, három András, három Mátyás, három Sámuel, két Pál, két György, Márton, Imre, Gábor, Máté és József, végül Tarnón András szerepel. Ugyanakkor Borsodban György, Ferenc özvegye és László szerepel, kiknek atyja, György megyénk 1706. május 10-i bizonyítványát 1714. április 17-én kihirdeti Borsodban. Gömörben György szerepel, ki megyénk 1719.
február 19-i bizonyítványával igazolja nemességét, végül Nógrádban János szerepel, ki megyénktől később 1781. szept-ember 20-án kap bizonyítványt. Megyénk 1774. június 6-én kelt bizonyítványát Mihály 1791. július 14-én Békésben, Simon az 1791. évit 1792-ben Beregben hirdeti ki. Zsigmond 1806. április 12-án Nógrádtól kap bizonyítványt, János az 1808. június 23-it 1814. március 14-én Barsban, Ferenc az 1808. szeptember 5-it 1808. december 15-én Gömörben, István az 1813 május 12-it 1813 július 28-án Sárosban, János pedig megyénk bizonyítványát 1828. szeptember 15-én Baranyá-ban hirdeti ki. A család nemességét a magyar királyi belügyminiszter Tomkaházi és Folkusfalvi előnévvel 17298/1901 és 732/1903 számon, Tomkaházi és Bisztricskai előnévvel pedig 68075/1890 számon, majd később többször igazolta.
Címer: Kékben zöld földön álló vörös ruhás vitéz jóbbjában török fejes görbe kardot tart. Sisakdísz: könyöklő páncélos kar török fejes görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Irodalom: Kempelen Béla: X. 323, Nagy Iván XI. 174, Siebmachers Wappenbücher, Csergheő Géza: Die Wappen des Adels in Ungarn, Nürnberg 1885. 667., Andretzky József:
Baranya vármegye nemesei, Pécs 1909. 78., Csoma József: Abaúj-Torna vármegye nemes családjai, Kassa 1897. 590., Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében, Bp 1899. 399., Gerő József: Igazolt nemesek, Bp 1938. 369.”
A Thomka (Tomka) Tomkaházi és Folkusfalvi családfa:
Θ Raksai Raksányi Zsófia (Lőrinc leánya) 2. Θ Folkusfalvi, Folkusházy Kata (Péter turóci alispán leánya.)
47
M1. György. (*1675.-†Folkusfalva, 1743. augusztus 15.) Θ Thomka- házi és Bisztricskai Zsuzsa.
L2. György. (*1649.-†Folkusfalva, 1729. május 15.) Θ Thomkaházi és Bisztricskai Thomka Kata. (*1651.-†Folkusfalva, 1736. szeptember 19.)
K2. Mátyás I.
L1. Mátyás II.
Tomcsányi család
A Tomcsányi címer: „kék mezőben zöld pázsiton vágtató (vagy lépő) fehér lovon ülő vörös ruhás, sárga csizmás, vörös leffentyűs fekete prém kalpagos magyar vitéz, ruhája zöld övvel átkötve s ezen lógó kardtok, a lovon zöld sabrak (lóta-karó). A vitéz felemelt jóbbjában görbe kardot tart, baljával a ló kantárát fogja. A pajzs felső sarkában jobbról ezüst félhold.”139
A Tomtsanyi de Tomtsin Impetrata, címere 1389. március, az eredeti után másolva 1894., megőrizve lakásunkban, Pécs.
Címer: kék mezőben zöld földön ágaskodó fehér lovon, aranyos szegélyű zöld takarón, aranysujtásos vörös ruhás magyar vitéz ül, oldaláról lelógó kardhüvellyel, fején barnaprémes vörös kucsmával, baljában a kantárszárat, felemelt jóbbjában pedig arany markolatú görbe kivont kardot tartva, melyre levágott vérző török fej van tűzve; a pajzsfőben jobbról ezüst félhold, balról arany csillag lebeg; sisakdisz: növekvőleg a pajzsbeli vitéz; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Címerpecsét Heves-, Pest-, Szatmár- stb. megyék levéltárában. (Forrás Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet. Tomcsányi (tomcsányi) család.)
Az anyakönyvek alapján Tomcsányi Mihály (*1793. előtt.-†Orosháza, 1856. előtt.) és Vági Zsuzsanna (*1795.
előtt-†Orosháza, 1856. előtt.) fia volt Tomcsányi József, akinek a felesége Folkusházy Erzsébet, leányuk pedig Tomcsányi Ida, akinek a férje Ritter-Rédei János II. tanító Orosházán. Nagy Iván és Kempelen Béla részletes Tomcsányi családfákat közöltek az 1700-as évek közepétől, de ezeken nem találtam meg Tomcsányi Mihályt és fiát Józsefet.
Nagy Iván (11. kötet. 239.) szerint: „Tomcsányi család. (Tomcsínyi) Turócz vármegye régi tősgyökeres családa, és Tom-csin helységnek, melyről nevét vette…..Turócz megyében a XVII. század második felében élt Tomcsányi György, ennek fia volt András, ennek fia volt Sámuel, ki Békés megyébe költözött, hol nemességét 1736-ban kihirdettette. Fia János a Békés megyei ágnak lett terjesztője. Ezen János még atyja életében 1731-ben Békés megye esküdtje lett, a midőn e hiva-talára felesküdtetett. 1732-ben törvényszéki ülnök lett. 1735-ben a Péró-féle lázadás elnyomatásában kitűnő részt vévén, ezen érdemeiről 1736-ban Békés vármegye elismerő levelet adott.140 Ez időben a Gyulai uradalom törvényszéki jegyzője is volt, mint egy, az uradalmi oklevelek átadásáról szóló okmány tanúsítja. Úgy látszik, ez idő után Pestre vagy Pest megyébe tette át lakását, mert 1740-ben Turócz megyétől nyert nemesi bizonyítványát 1742-ben Pest megyében hirdet-tetvén ki, ekkor már Pest megye főpénztárnoka s tábla bírája volt. 1767-től 1772-ig a Gyulai uradalomnak igazgatója volt.
Meghalt 1777-ben, eltemettetett Gyulán a sz. háromságról nevezett kápolnában, hol vörös márvány emléke olvasható, melyen „castri gyulensis rector“-nak neveztetik. Fia maradt: Kristóf (*1755.-†1833.) Békés megyénél hosszú ideig 40 éven felül viselt késő aggkoráig különböző hivatalt, és főleg a Békési járásban főszolgabíróságot. Nemességét Pest me-gyétől 1792-ben kivett nemesi bizonyítványával Békés megyében 1793-ban hirdetetté ki141, majd ismét 1815-ben már fiai Mihály, József és Károly neveikre is.142 Meghalt Békésen 1833. febr. 2-án kora 78. évében. Három neje volt, …Har-madik nejétől Szathmáry Annától; született 6.-ik gyermeke F. Mihály szül. Békésen 1805-ben, mint cs. kir. lovas száza-dos, utód nélkül halt el. (Ennek alapján, ha az adatok pontosak, ez a Mihály nem azonos azzal a Tomcsányi Mihállyal, akinek a fia Tomcsányi József volt. ) 1985-ben is meg volt Orosházán a Tomcsányi-dűlő.143, ami arra utal, hogy a Tom-csányi családnak birtoka volt Orosházán.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 10. kötet. Tomcsányi, többek között ezt írta a Tomcsányi családról: „Tomcsányi (tomcsányi). Turóc vármegye törzsökös régi családja, amely az újabb levéltári kutatások adatai szerint közös eredetű a
139 Tomcsányi (Tomcsinyi) Nemesi évkönyv. Szerkesztő Daróczy Zoltán. 1925-1926. 304-306.
140 Békés megye Jegyzőkönyv 1735. évi 520. sz. alatt.
141 Békés várm. jegyző könyv 1793. évi 500. sz. a.
142 Békes várm. jegyző könyv 1815. évi 398. sz.
143 Magyarország történeti helységnévtára. 3. Békés megye. 1993. III. Békés megye településének adatai. 1985. Orosháza.
Lakóterületek. Tomcsányi dűlő. 108.
48
Thomka családdal. Mindenekelőtt előre kell bocsátanunk, hogy a levéltári adatok igazolása szerint az a terület, melyen jelenleg Tomcsány, Draskócz, Dolina, Deákfalu, Ivánkaföld, Bohunya, Jahodnik, Alsókálnok és Felsőkálnok feküsznek, a XIII. század elején Jordán földnek – villa Jordan, terra Jordannak – neveztetett és hogy a Turóczi Registrum tanúsága szerint ebből a kerületből IV. Béla király több, részben ma is viruló családok adományozott birtoktesteket, melyek azután az idők folyamán községekké alakultak és az adományos családok nevét vették fel. Ilyen birtoktestek, illetve községek:
Draskócz, Ivánkaföld, Bohunya s ezek közé tartozik Tomcsány is. A családra nézve már most legrégibb adatnak a Turóczi Registrumban levő s az 1391. évből származó az az eredeti bejegyzés tekinthető, mely szerint Tenk fia György, az 1249.
évben kelt királyi adománylevél bemutatásával igazolta, hogy Thomka, Matia és Bena királyi jobbágyfiúk a Jordánföldből birtokadományban részesültek; a bemutató György bizonyára egyenes leszármazottja volt a három adományos valame-lyikének. Nagy fontosságú adat továbbá Mátyás királynak 1467. évben kelt és Turócz vármegye levéltárában őrzött dek-rétuma, mely szerint Thomkaházi Thomka János és Márton testvérek Thomkaháza bírt ősi birtokukban megerősítettnek.
Jogos ugyanis az a feltevés, hogy az 1249. adományt nyert Thomka, Matia és Bena az 1467. nemesi megerősítésben részesült két Thomkának az ősei és hogy a Jordánföldnek az a része, melyet 1249. a nevezett három ős adományul kapott, az adományosok legidősebbikének, Thomkának neve után neveztetett el Thomka-házának; továbbá beigazolható az is, hogy Thomkaháza község azonos Tomcsány községgel, amennyiben hiteles adatok tanúsítják, hogy ezt a községet a rég-múlt századokban az imént említett Thomka nevéből kiinduló és a különböző nyelvi hatások alatt képződött variációkkal vegyesen Thomkaházának, Thomkafalvának, Thomchynak, Thomcsinnak, Tomcsánynak is nevezték, aminthogy a család neve is a Thomka, Thomkaházi, Thomcsánszky, Tomchányi, Thomtsányi, Tomcsány és legvégül Tomcsányi alakzatok-ban fordul elő. De nemcsak a család – illetőleg a község – nevének szóalakzatok-ban lévő két-két főalakja között volt meg a vegyes használat (pl. Thomka aliter Tomcsánszky, Thomkaháza aliter Tomcsin), hanem a család és a község nevét egymással is vegyesen kombinálták, pl. ilyenformán: Thomka de Thomchyn (1521.), Thomka de Thomtsány (1574.), Thomcsánszky aliter Thomka de Thomkafalva (1592.) Hogy régente egyazon községet, igy Tomcsányt is, többféle névvel jelölték, ezt még abból is láthatjuk, hogy Tomcsányt ezen a néven kívül nemcsak Tomkaházának és Tomkafalvának hívták, hanem – az eredete nyomán – Jordánnak, Jordánföldnek is, miről több okirat tanúskodik. Ami végül a Tomcsányi és a Thomka családoknak egymáshoz való későbbi viszonyát, vagyis a közös eredetű családnak erre a két főágra és immáron hosszú idők óta két külön családra szakadását illeti, erre nézve itt elég annyit megjegyezni, hogy az 1528. évben Thomka László Folkusfalván és Bisztricskán új birtokadományt kapván, a nevezett Tomkaházából vagyis Tomcsányból elköltözött és megalapítója lett a mai Thomka családnak. Az ehhez az elszakadt ághoz tartozó leszármazók ugyanis később kizárólag a Thomka névvel éltek, thomkaházi és folkusfalvi praedicatummal, míg a család ősi fészkében maradottak és az innen származó ágakhoz tartozók viszont kizárólag a Tomcsányi nevet használták, de a község is a Tomcsány nevet tartotta meg és ez a Tomcsányiak praedicatuma is. Ezek szerint tehát a Tomcsányi család múltja visszavezethető az 1249. évig, de minden kétséget kizárólag egy 1410. évben élt Jordánföldi Thomka fiáig, Péterig, aki 1410. mint »homo regius« sze-repel s aki az 1467. kelt donációban királyi megerősítést nyert János és Márton testvéreknek közeli rokona lehetett, talán épen atyjuk vagy nagyatyjuk amazoknak. A most említett két testvéren kezdve azután a leszármazás szakadatlanul és hitelesen levezethető a mai napig. Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Gömörmegyében János, János özv. és fia János; Nógrádmegyében János; Pestmegyében János; Sárosmegyében János, Pál, Trencsénmegyében György, 2 János;
Ungmegyében István; Zalamegyében György szerepelnek a kétségtelen nemesek között. Jánosnak Sámuel fiának, 1740.
Turócmegye állít ki nemesi bizonyítványt, 1742. megválasztatván Pestmegyében adószedőnek; András bácsmegyei es-küdt és Kristóf (János fia) pedig 1792. Pestmegyétől nyertek nemességükről tanúsítványt. ….A család leszármazása ízről-ízre a XV. század első felében élt Pétertől hozható le napjainkig. Fiai, János és Márton két ágon vezetik tovább a leszár-mazást. János ágazata fiaiban ismét 3 ágra szakadt. Az egyik ágnak őse Gáspár, a másiké Jeromos, a harmadiké pedig András. Gáspárnak fiai János és György (1600. Sissón) további 2 ágat alapítanak. János fia András, ezé László…. A fentebb említtet Jeromos (1498., 1547.) fia Dániel, ezé Miklós, akinek 3 fia Sámuel, András és Márton további 3 ágazatot alapítanak. Ezek közül Sámuelnek fia az alábbi Tomcsányi Zsigmond I. (*1730.-† 1829.) Θ folkusfalvi Lacsny (Folkus-házy) Éva. 5 gyermekük született: 1. Zsuzsanna, (*1764.) 2. László, (*1769.- †1852.) Θ Führer (sonnenfeldi) Erzsébet, 3. Zsigmond II. (*1772.) 4. Ferenc, (*1776.), 5. Sámuel, (*1780.)” A Tomcsányi és a Folkusházy család között van egy másik házassági kapcsolat: Tomcsányi Pál (1750. k. élt) Θ folkusfalvi Lacsny Erzsébet. Tomcsányi Pál szülei Tomcsányi Mátyás (apja László) és Kecskeméthy Ilona.
Szluha Márton: Felvidéki nemes családok. I-II. [elektronikus dokumentum]: Árva, Trencsén, Zólyom - Sáros, Túróc.
Budapest: Arcanum, 2007. A következőket írta a Tomcsányi családról: „Megyénk ősi családja, mely közös törzsből szár-mazik a Thomka családdal. Őse Thomka királyi várjobbágy, ki testvéreivel, Matiával (Mátyás) és Benával (Benedek) 1249 május 2-én (octavo Idus maji) adományt kap IV. Béla királytól a Turóc megyei Jordánfölde területen három ekényi földre, mely területen Thomka által alapított községet Tomkaházának (Turócszentmártontól 5 kilométerre délre, később Tomcsány, ma Tomcin, Szlovákia), honnan a család a nevét veszi. 1467-ben Mátyás király új adományt ad Tomkaházára Thomka János és Márton testvéreknek. 1527-ben I. Ferdinánd király a Folkusházyak kihalásával adományt ad Thomka Lászlónak a Turóc megyei Folkusfalva és Bisztricska (mindkettő Turócszentmártontól 5 kilométerre nyugatra, ma Fol-kusová illetve Bistricka, Szlovákia), községekre, kinek utódai az adományos birtokra költöznek és megtartják a Thomka
Budapest: Arcanum, 2007. A következőket írta a Tomcsányi családról: „Megyénk ősi családja, mely közös törzsből szár-mazik a Thomka családdal. Őse Thomka királyi várjobbágy, ki testvéreivel, Matiával (Mátyás) és Benával (Benedek) 1249 május 2-én (octavo Idus maji) adományt kap IV. Béla királytól a Turóc megyei Jordánfölde területen három ekényi földre, mely területen Thomka által alapított községet Tomkaházának (Turócszentmártontól 5 kilométerre délre, később Tomcsány, ma Tomcin, Szlovákia), honnan a család a nevét veszi. 1467-ben Mátyás király új adományt ad Tomkaházára Thomka János és Márton testvéreknek. 1527-ben I. Ferdinánd király a Folkusházyak kihalásával adományt ad Thomka Lászlónak a Turóc megyei Folkusfalva és Bisztricska (mindkettő Turócszentmártontól 5 kilométerre nyugatra, ma Fol-kusová illetve Bistricka, Szlovákia), községekre, kinek utódai az adományos birtokra költöznek és megtartják a Thomka