1
Sipos Béla: A Reuss (szepesbélai, felvidéki) család története és családfája
A Raiss (kassai) család címere)
Szepesbéla. Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv. 1683. augusztus 21-én kereszteltem Reuss Tóbiás családfa alapító fiát szintén Tóbiást, akinek az anyja Dóra.
Reuss Sámuel püspök 1849-ben. Reuss Adolf 1849-ben
2
Tartalomjegyzék
REUSS (SZEPESBÉLAI, FELVIDÉKI) CSALÁDFA AZ INTERNETEN ... 3
A REUSS (FELVIDÉKI) CSALÁD TÖRTÉNETE ... 3
FORRÁSOK ... 3
AREUSSOK A FELVIDÉKEN ... 7
REUSSOK SZEPESBÉLÁN ... 8
NÉHÁNY REUSS (REISZ) CSALÁDFA RÉSZLET A SZEPESBÉLAI EVANGÉLIKUS ANYAKÖNYVEK FELDOLGOZÁSA ALAPJÁN ... 9
A REUSS (SZEPESBÉLAI) CSALÁDFA ... 10
CSALÁDI FELJEGYZÉS. ÍRTA 1936-BAN FODOR BÉLÁNÉ, REUSZ MALVIN CSALÁDTÖRTÉNETE. ... 47
FODOR BÉLÁNÉ (SZ. REUSS MALVIN) AZ ÉN NAPLÓM. 1886-1888. ... 53
BURCHARD-BÉLAVÁRY CSALÁDFA , REUSS LÁSZLÓ FELESÉGÉNEK ŐSEI ... 76
A FODOR CSALÁD ... 78
3
Reuss (szepesbélai, felvidéki) családfa az interneten
A Reuss (szepesbélai, felvidéki) családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:
Wikipédia (SiposBéla1945 szerkesztő) Magyar nyelvű szócikkeim:
Reuss család (felvidéki) Reuss Sámuel
Reuss Endre Reuss András
Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:
A Reuss családfa (freewb.hu)
A Reuss (felvidéki) család története
Források
A Reuss családfa elkészítéséhez sok segítséget kaptam Terray Barnabástól (*1919.), Reuss Andrástól (*1938.) és Reuss Gézától (*1944.).
A Felvidéki anyakönyveket, ahol Fodor Malvin nagymamám édesanyjának Reuss Malvinnak az ősei éltek prof.
Hatvany Csaba programjával töltöttem le, a Mormon egyház honlapjáról. Az FS-TOOLS 5.0.0 szoftver letölt- hető:
https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0&file_subpath=%2FFS-TOOLS-5.0.5 https://www.dropbox.com/s/a99q66k4f9zq9ei/FS-TOOLS.zip?dl=0
Az eredeti felvidéki anyakönyveket le tudtam tölteni és így ellenőrizni és kiegészíteni tudtam a megkapott for- rásanyagot. Az anyakönyvek letöltésénél a települések szlovák neveit kell használni. A Reuss ősök a következő településeken éltek, ahol a rendelkezésre álló anyakönyvek adatai az alábbiak:
Késmárk1 evangélikus (1601-1893), katolikus (1674-1902), Kraszkó2 evangélikus (1787-1891), Nagyrőce3 evangélikus (1783-1896), katolikus (1783-1898), Ochtina4 evangélikus (1721-1925), Ratkó5 evangélikus (1708-
1 Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Késmárki járásának székhelye. Poprád- folyó partján, Poprád városától 15 km-re északkeletre fekszik. Neve a német Käsemarkt (= sajtvásár) főnévből ered.
2 Karaszkó (szlovákul Kraskovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. A trianoni bé- keszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
3 Nagyrőce (szlovákul Revúca, korábban Veľká Revúca, németül Gross-Rauschenbach) város Szlovákiában. A Beszterce- bányai kerület Nagyrőcei járásának székhelye, Kisrőce tartozik hozzá. Rimaszombattól 50 km-re északkeletre, a Murány- folyó bal partján fekszik. A városkát német telepesek alapították a 13. században. A Murány-völgy központi települése.
Első írásos említése 1357-ből származik „Nagy Reucze” alakban. 1435-ben „Rewcze”, 1453-ban „Noghrewche” néven említik. Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint (részletek): A murányi uradalom 1700-ban Koháry István birtokába került. Ekkor Kohárynak, mint a protestánsok ellenségének, első dolga volt Leporini András rőczei papot 1712-ben a templomból (a mai róm. kat. templom) katonáival kiűzetni. Ez időtől számítva 71 évig a rőczei protestáns egyház pásztor nélkül maradt és a hívők Ratkóra, Bisztróra vagy Tiszolczra jártak Isten igéjét hallgatni. II. József türelmi parancsa a rőczei protestánsokat is életre hívta. De Koháry az elfoglalt templomot nem adta vissza. Más templom építését határozták el, de e templom helye miatt Koháry özvegyével elegyedtek vitába s csak a me- gyebeli buzgó nemességnek köszönhető, hogy a rőczei protestánsok az egyesektől felajánlott telken és adományokból 1785- ben a mai lutheránus templomot felépíthették. E templomban az első istentisztelet 1785 okt. 16-án volt. Még ebben az évben nagy tűzvész pusztított Rőczén. Leégett 179 ház, az összes melléképületekkel, a városház és a plébánia. Az egész lakosság fedél nélkül maradt. Ekkor égett el a város levéltára másodízben.
4 Martonháza (1899-ig Ochtina, szlovákul: Ochtiná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Rozsnyótól 18 km-re, északnyugatra fekszik.
5 Ratkó (szlovákul Ratková) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában. Nagyrőcétől 16 km-re délre, a Turóc-patak partján fekszik, Gömörrépás és Veres tartozik hozzá. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásának székhelye volt.
4
1895), Ratkóbisztró evangélikus6 (1730-1896), Rimaszombat7 evangélikus (1786-1896), Szendrőlád8 reformá- tus (1798-1895), Szepesbéla9 evangélikus (1783-1950), katolikus (1609-1897), Tardona10 református (1757- 1895), Tiszolc11 evangélikus (1711-1895), katolikus (1711-1895), Zólyomlipcse12 evangélikus (1706-1880), ka- tolikus (1658-1897).
Terray Gyula (*1879.) kutatásai szerint a Reussok először Szepesbélán éltek. A Reussok először a Reisz, (Reiss, Reiß) illetve Reusz (Reuß), majd a Raisz, (Raiss, Raiß) neveket használták. Egységesen a Reuss nevet haszná- lom, de lábjegyzetben jelzem, ha másképpen írták az anyakönyvekben a nevüket.
A családi emlékezet szerint a Reussok a német Reuss (Reuß) hercegi családból származnak. Az Országos Széchényi Könyvtárból beszereztem 1991-ben a Berthold Schmidt: Die Reussen. Schleiz. F. Webers Nachfol- ger. 1903. c. művét, amit lefotóztam. A XII. századból származó német hercegi Reuss családdal13 való kapcso- latra nincs adat, de szinte biztos, hogy a Reussok Németországból származnak és még 1600 előtt települtek át Magyarországra. A Reuss ősök Szepesbélán14 illetve később Zólyomlipcsén éltek15 tehát a Felvidéken, a mai Szlovákiában. Fodor Béláné, sz. Reuss16 Malvin 1936-ban írt visszaemlékezése szerint a Reussok Németország- ból hercegi családból származnak. „Mondják, hogy családunk Reusz herceg leszármazottjai, édes Apámék nem kutatták, nagyobb gondjuk is volt annál, lehet, hogy még egyszer kiviláglik”
A Reussok többsége a Terrayakhoz és a Schulekekhez hasonlóan az értelmiségi pályát választotta, evangélikus lelkészek, tanárok, egyetemi oktatók, egyetemi tanárok, mérnökök, kutatók, orvosok, jogászok, közgazdászok, gazdászok stb. voltak, továbbá többségük külföldön, nyugati országokban is tanult, több nyelven írt és beszélt.
A Felvidéken az iskolai oktatás 1918-ig három nyelven folyt, magyarul, szlovákul vagy csehül és németül. A Reussok földbirtokkal nem rendelkeztek, a Terrayakhoz hasonlóan állami hivatalt ritkán töltöttek be, független értelmiségiek voltak. A Reuss család tagjaira vonatkozóan, mivel sokan jelentős tudományos eredményeket ér- tek el, számos internetes forrást találtam, a forrásokat csatolással, hiperhivatkozással elérhetővé tettem.17 A Re- uss a Terrayhoz és a Schulekhez hasonlóan ritka név. Érdekesség, hogy a Reussok között sokan magas kort (70- 90 év feletti) éltek meg. A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 1800-ban 30 év, 1900-ban 37 év, 1950-ben 63 év, 2000-ben 74 év volt. A nők várható élettartama mindig magasabb volt a férfiakénál.
Egy Reusz András, Pozsony első evangélikus lelkésze. Ő az ismereteink szerint az első evangélikus lelkész, aki Németországból Magyarországra áttelepült. A másik Reuss Dávid lelkész rokona lehetett Reuss Andrásnak, nagyjából egy időben éltek, szászországi Querfurtból származtak, Magyarországra telepedtek át a XVI-ik század végén, de Magyarországon, Nagybánya területén, tehát Szepesbélától jóval távolabb működött Reuss Dávid.
Reusz András. (*1554. k.-†1629.) A Protestáns Honlap többek között ezt írta Reusz Andrásról: „ A wittenbergai felavatottak könyvében és a pozsonyi kontubernium törvényei alatt igy írja nevét, ez tehát a helyes írása. A
6 Ratkósebes (1899-ig Ratkó-Bisztró, szlovákul: Ratkovské Bystré) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Nagyrőcétől közúton 21 km-re, de légvonalban csak 6 km-re, délkeletre fekszik. A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
7 Rimaszombat (szlovákul: Rimavská Sobota, németül: Gross-Steffelsdorf) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Rimaszombati járásának székhelye. Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik.
8 Szendrőlád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.
9 Szepesbéla (szlovákul: Spišská Belá, németül: Zipser Bela) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
A Bélai-havasok névadó települése. Nagyőr tartozik hozzá. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásá- hoz tartozott.
10 Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.
11 Tiszolc (szlovákul Tisovec, németül Theissholz, latinul Taxovia) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rima- szombati járásában.
12 Zólyomlipcse (szlovákul Slovenská Ľupča, németül Slowakisch Liptsch) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában. A település első írásos említése 1250-ben történt "Lypcsa" alakban, amikor a Zólyomból Lip- csébe menő fontos középkori utat („via magna”) említik. 1255-ben "Lyppcha", 1263-ban "Lipche", 1272-ben "Lypsche", 1361-ben "Lypche Solienses", 1516-ban "Lypcz Sclavonicalis", 1524-ben "Thotlypcha" alakban szerepel a korabeli forrá- sokban. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
13 A Reuss hercegi család először Weida településen (Németországban, azon belül Türingiában) fordult elő. Az első Reuss, akit Berthold Schmidt könyvében okiratok alapján megemlít, a családfa alapító Reuss Erkenbert, aki 1143-ban halt meg. A másik ág megalapítója Reuss Heinrich, 1274-ben halt meg és Gera (Németországban, azon belül Türingiában) a vár ura volt. A könyv 19 családfa táblát ismertet a részletes magyarázatokkal együtt, anyakönyvek és okiratok feldolgozása alapján.
14 Szepesbéla (szlovákul Spišská Belá, németül Zipser Bela) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
A Bélai-havasok névadó települése. Nagyőr tartozik hozzá.
15 Zólyom-Lipcse (szlovákul Slovenská Ľupča, németül Slowakisch Liptsch) község Szlovákiában a Besztercebányai ke- rület Besztercebányai járásában.
16 Reusz.
17 Az időpont, amikor az internetes forrásokat megtaláltam 2019. január és augusztus közötti hónapok.
5
"Reisz" féle alak abból támadt, ahogy e nevet Ausztriában és Magyarország nyugati részében kiejtik. Reuss András volt Pozsony első lutheri lelkésze. A szászországi Querfurtból származott. Legelőször szülővárosa isko- lájába járt, később a salzwedeli gimnáziumba, azután valahol Magyarországon - nem tudjuk hol -rektor (Hogy Reusznek nem volt főiskolai képzettsége, kitűnik a pozsonyi tanácsnak Heilbrunner Fülöphöz 1606. augusztus 2-iki kelttel írott leveléből, ahol az olvasható, hogy Reusz nem tanult akadémiákon ("nicht in den Akademiis studieret"). Valami Raff Lénárt Steinichenbe (?) hívta lelkésznek és 1579 április elsején avatta föl Leyser Poli- kárp Wittenbergben. Kollonich Siegfried már valószínűleg 1581-ben udvari papjává fogadta és ilyen minőség- ben működött 1590 óta Récsén. Már akkor annyian jártak ki Pozsonyból gyónni és Reusz beszédeinek hallgatá- sára, hogy a helytartó megüzente a tanácsnak, szüntesse be a récsei prédikációhoz való vándorlásokat. Reusz is eljött Pozsonyba titokban, hogy egyeseknek az úrvacsorát kiszolgáltassa. Nyilvános istentiszteletet itt, mint Kol- lonich udvari papja, a Kamper féle, majd a Balassi féle nemesi házban tartott. Igy eléggé megismerte a gyüle- kezet és mikor ez 1606-ban forma szerint is berendezkedett, Reuszt hívta meg első rendes lelkészének. 1606.
július 26.-án kelt levélben kérték el Kollonichtól, ki augusztus 7.-én küldte el beleegyező feleletét. Beköszöntő beszédét Reusz 1606. október 8.-án (szentháromság után való 20. vasárnapon) mondta el, miután október 2.-án nyilvánosan beiktatták és az úgynevezett Armbruster féle házat ("a kék éggolyóhoz") az evangélikusok isten- tisztelete számára berendezték. Még ez év decemberében Tettelbach Ádámban állandó segítő társat kapott. De a békés munka nem tarlott sokáig. A katholikusok a következő évben már felségsértéssel vádolták Reuszt, mire a tanács, felsőbb nyomásnak engedve, 1607. november 13.-án, megtiltotta neki a prédikálást. Hogy Reusz most a külvárosban, az úgynevezett Schnupfer féle házban (Széplak-utca) prédikált-e, csak gyanítható. Bizonyos, hogy Illésházy István sürgetésére 1608 tavaszán Szentgyörgy meghívását elfogadta. A pozsonyi kontubernium létesítésével Reuszt dékánná választották és ebben az állásában írta alá 1612-ben a törvényeket. Szentgyörgyben maradt haláláig. Reusz egyszerű, de szilárd jellemű, hű ember volt. Kollonich ezt írja róla (A fent említett, 1606 aug. 7-iki keltű levélben.) Reusz András egyéniségében, aki keresztyéni, tapasztalt és értelmes ember, nem ké- telkedem; tudom, hogy hivatalát híven végzi el. A gyülekezet dicsérettel említi meg, hogy hosszas gyakorlás által szép donum concionandi-t (szónoklási képességet) szerzett. (A Heilbrunner Fülöphöz irt, fentemlített le- vélben.) Reuszé a felejthetetlen érdem, hogy Pozsonyban ő hirdette először rendszeresen a tiszta evangéliumot az igazi lutheri hitvallás alapján.” Reuss András leszármazottait nem ismerjük.
Reuss Dávid.18 Ez időben élt Reuss Dávid is, aki, mint Reusz András Querfurtból származott. Reuss Dávid 1580 októberéig másodpap volt Körmöcbányán, Felvidéken, ahonnan ekkor visszatért Németországba. Életéről ld.: Bobory Dóra: Felician von Herberstein (1540-1590) stájer főúr rövid életrajza és magyar kapcsolatai. „Az alábbiakban közölt két gyász- és vigasztaló beszéd szerzője19 a querfurti származású David Reuss, aki éveken át Felician von Herberstein udvari lelkésze volt, így megbízható krónikásnak tekinthető. ….Reuss és Herberstein családja az igaz tanítást követte, vagyis Luther egyházának tagjai voltak, és nem hagyták, hogy a Magyarország egyes részein és Erdélyben elharapózott eretnekség megfertőzze őket.” Az egyik lábjegyzet szerint Németor- szágban és Szatmáron „Felician szorgalmasan tanulmányozta a Szentírást és az igaz tanításokat, és Reuss-szal gyakran beszélgetett hitkérdésekről. Igazi házi kápolnát tartott fenn, és gyermekei, udvarnépe, de még a bá- nyásznép helyes lelki oktatására is nagy figyelmet fordított.” Azt, hogy Reuss Dávid Magyarországon is műkö- dött az alábbi lábjegyzetben írt magyarázat is bizonyítja: „Felician von Herberstein beruházásai: építtetett mal- mokat, kohókat, és rengeteget áldozott a bányák rendbetételére. Megerősítette Nagybányán és Felsőbányán a tárnákat, a bányaművek mellett pénzverdét is felállított. Feketebányán, ami jövetele előtt alig 200 lakossal ren- delkező falucska volt, szintén épített kohókat, és vízművet, bányaművet alakított ki. Reuss a munkásoknak adott fizetésről is beszámol. …Reuss Dávid Felician von Herberstein halálakor ott volt, leveleket jegyzetelt, tehát bizonyított, hogy Magyarországon élt.” Reuss Dávid Frőlich Tamás először selmecbányai (1554-től), majd kas- sai (1561-től) evangélikus lelkész halála után annak selmeci prédikációját 1581-ben kiadta és előszót írt a könyv- höz.
Irodalom: Szinnyei József Magyar írók élete és munkái: Reussius Dávid, ág. ev. lelkész Körmöczbányán, quer- furti származású. Munkája: Fünffzehen Trostreiche Predigten, über die Seuche der Pestilenz vor der Haubt Obern in der Bergstadt Cremmitz im 80-ten Jahre als die Seuche regierte. Nebst Sermon von weiland Thomas Froelichii zu Kaschau, Leipzig, 1581. Szinnyei Könyvészete. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 206. l.
18 Szinyei József: Magyar írók élete és munkái c. könyve szerint Reussius Dávid.
19 A kötet a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található, jelzete 543.127. A könyv minden bizonnyal kis pél- dányszámban látott napvilágot, mert az Akadémia könyvtárában fellelhető példányon kívül nem találtam belőle sem a na- gyobb itthoni (Országos Széchényi Könyvtár, ELTE Egyetemi Könyvtár, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyv- tára), sem a bécsi Österreiche Nationalbibliothek, a párizsi Bibliothèque nationale de France, illetve a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek gyűjteményében.
6
Reuss András és Reuss Dávid rövid életrajzát közli Csepregi Zoltán Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) I. A reformáció kezdetétől a zsolnai zsinatig (1610) I/2: M-R. MEDiT, Budapest, 2015. 411-412.
Raisz család (kassai) Dalibor Mikulík (Elfelejtett birtokosok Lubló várában 1825-1880 között) alapján20:
„1609. október 12-én II. Mátyás király Abaúj megye székhelyének szülöttjét Raisz Jánost címeres oklevéllel nemesi rangra emelte. Raisz János a „kassai” előnevet kapta. Raisz János felesége Ugróczi Borbála volt.”
Nagy Iván szerint: „A XVII. század elején Raisz János a szepesi kir. kamarai igazgatóságnál szolgált, s a törökök és Bocskai elleni hadjáratok alkalmával hadi biztosul alkalmaztatván, ezen téren szerzett érdemeiért II.
Mátyás király által 1609. évi octob 12-én kelt czímeres levélben, mint Abaúj megyei születésű „Kassai” előnév- vel, hitvesével Ugróczi Borbálával együtt nemességgel jutalmaztatott. (Családi közlés szerint.) …Raisz nevű család Gömör vármegye nemessége sorában is áll; sőt Baranya megyében is honos, hol Raisz Dániel 1832-ben a mohácsi járásban alszolgabíró volt. Egyébiránt ez valószínűleg a következő Raisz családból eredhetett. Ily nevű család a múlt század végén is nemesíttetett meg. Ugyan is Raisz Nep. János 1792-ben I. Ferencz királytól kapott czímeres nemes levelet. Czímere négyfelé osztott paizs, melynek azonban közepén vízirányosan egy ezüst pólya vonul által, azon három piros rózsa van. Az 1. és 4. osztálynak vízirányosan metszett alsó felét hat fehér és hat fekete koczka foglalja el, felső vörös felében pedig két aranycsillag ragyog; a 2. és 3-ik kék udvarban pedig ezüst griff ágaskodik, első jobb lábával három szál arany búzakalászt tartva. A paizs fölötti sisak koroná- jából szintén az előbbiekhez hasonló ezüst griff emelkedik ki, a három búzakalászt tartva. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék. A czímer némi hasonlatosságánál fogva valószínű, hogy a két család némi vérségi összeköttetésben áll. Raisz néven ismeretesek Miklós beszterczei születésű, ki 1600-ban Wittenbergában tanult.
Gáspár, ki Szepes-Sz.-Györgyön született 1704. febr. 9-én, 1727-ben Jenában tanult, 1729-ben lett pappá. Raisz Sámuel, kinek atyja János, anyja Coroni Mária volt, született Zólyom-Lipcsén 1783. sept. 8-án, Nagy- Rőczén volt ev. pap és kishonti senior, meghalt 1853-ban. Forrás: Bartholomaeides László: Memoriae Ungaro- rum.21 Pest, 1817. p. 103. – Haan, Jena Hung. p. 50. és 130. Ezek közül Gáspár tán a szepesi Raisz családból származott.
A Raiss (kassai) család címere) Siebmacher's Wappenbuch.
A Raisz (kassai) családfa részletek (Nagy Iván és Kempelen Béla Raisz alapján)
A1. Raisz János. (*1579. k.) Θ Ugróczy Borbála. Nemességet kap II. Mátyás királytól 1609. október 12.
B1. Raisz György. Θ Nuss Mária. 1646. Szepesszombat.
C1. Raisz János I. (*1662.-) D1. Raisz János II.
E1. Raisz András. 1760. 1781.
C2. Raisz Gergely. (*1672.-†1745.)
Összehasonlítva a Raisz kassai nemesi és a szepesbélai Reuss családfát csak egy azonosság van, Jánosnak a fia szintén János. A Szepesbélai anyakönyvek alapján Reuss János II. apja Reuss János I., akinek az apja Reuss Tóbiás III., akinek az apja Reuss Tóbiás II., akinek az apja valószínűleg Reuss Tóbiás I. A kapcsolódás itt tehát nem igazolható.
20 Ld.: Kempelen Béla: Raisz (kassai) és Nagy Iván: Raisz (kassai) 584-588.
21 Bartholomaeides János László II. (*Ochtina, 1787. január 10.-†Uhorszka, 1862. május 22.) Joannes Ladislaus Bartho- lomaeides: Memoriae Ungarorum, qui in alma condam universitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confi rmarunt. Trattner, Pest, 1817. c. munkájában a wittenbergi egyetemre 300 év alatt beirat- kozott magyar tanulók névsorát s életrajzát is közli.
7
A Reussok a Felvidéken
A Reussok az 1600-as évek elejétől, közepétől, vagyis az anyakönyvezés kezdetétől több településen is elő- fordultak, így pl. Besztercebányán22, Felkán23, Kassán, Lőcsén24, Poprádon25, Pozsonyban, Selmecbányán26, Szepesújfalúban27, Szepesszombaton28, Zólomlipcsén, továbbá Szepesbélán, ahol anyakönyvileg bizonyítha- tóan egyeneságú őseink először letelepedtek. A települések többsége, ahol a Reussok letelepültek a Felvidék Eperjesi kerületében volt. Néhány – a lerégebbi - keresztelési anyakönyvet kiírtam, ezekből látható, hogy a Reussok Felvidék több településén már az anyakönyvezés kezdetén előfordultak, az 1700-as években már kiter- jedt család volt a Reuss család. Azt a következtetést levonhatjuk, hogy a Reussok 1600 előtt települtek a Felvi- dékre.
Az FS-TOOLS 5.0 program rendelkezik a „Találatok összegyűjtése eszközzel” is. Ez az eszköz az FS portálon lekérdezett adatokat összegyűjti, rendezi és egy MS Excel állományba rögzíti. Ha megvannak a születési anya- könyvek akkor ezeket is leválogatja. A következőkben a felvidéki Reis, Rais, Reuss család születési statisztikáit közlöm. Képet kaphatunk ennek alapján az egyes családok nagyságára, kiterjedésére és földrajzi elhelyezkedé- sére is. A Reis névre (1592-1935)29 3057, a Reus és Rais névre 1525-1525 találatot kaptam. A Reuss tehát tízszer kiterjedtebb család volt, mint a Terray, ahol a találatok száma csak 300 volt.
A1. Reuss Simon. Selmecbányán élt, 1580 körül születhetett.
B1. Reuss Katalin. (*Selmecbánya, 1604. február 2.-) B2. Reuss János. (*Selmecbánya, 1609. május 14.-)
A1. Reuss 30Antal I. Θ N. Madlen. Szepesszombaton élt. Cipész, varga (sutor) volt.
B1. Reuss János. (*Szepesszobat, 1616. július 2.-) B2. Reuss Antal II. (*Szepesszobat, 1624. március 24.-) B3. Reuss Lukács. (*Szepesszobat, 1626. április 18.-) B4. Reuss Zakariás. (*Szepesszombat, 1631. augusztus 29.-) A1. Reuss Endre. Selmecbányán élt.
B1. Reuss János. (*Selmecbánya, 1620. június 22.-) A1. Reuss János. Θ N. Lúcia. Pozsonyban éltek.
B1. Reuss Anna. (*Pozsony, 1626. január 22.-)
A1. Reuss Tamás. Szepesszombaton élt. Cipész, varga (sutor) volt.
B1. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesszombat, 1627. november 9.-) B2. Reuss Antal. (*Szepesszombat, 1631. január 20.-) B3. Reuss Anna. (*Szepesszombat, 1635. március 4.-)
B4. Reuss Margaréta. (*Szepesszombat, 1639. november 19.-) A1. Reuss György. Lőcsén élt.
22 Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica, latinul: Neosolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye; 1920-ig Magyarország része volt, vármegyeszékhely.
23 Felka (szlovákul Veľká) egykor önálló város, 1945 óta Poprád településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
24 Levoča.
25 Poprád (szlovákul Poprad) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye.
26 Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai ke- rület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.
27 Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásának székhelye. A Szepesség második legnagyobb városa (Poprád után), híres iskolaváros
28 Szepesszombat (szlovákul Spišská Sobota, latinul Forum Sabathi) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában.
29 A Reis névre a keresztelési anyakönyvek gyakorisága évszázadonként a következőképpen alakult: 1600-1699 77, 1700- 1799 576, 1800-1899 534. A Rais név esetében 1600-1699 25, 1700-1799 181, 1800-1899 358. A legtöbb keresztelés összesítve (Reis és Rais együtt) ezek szerint 1800-1899 között volt, ami 892 keresztelést (534+358=892) jelentett.
30 Reiß.
8
B1. Reuss Mária. (*Lőcse, 1633. január 1.-) A1. Reuss31 János. Felkán élt.
B1. Reuss Szófia. (*Felka, 1648. május 24.-) A1. Reuss Ádám32. Poprádon élt.
B1. Reuss Mihály. (*Poprád, 1651. március 31.-) A1. Reuss János. Θ N. Dorottya. Szepesújfalúban éltek.
B1. Reuss Dorottya. (*Szepesújfalú, 1651. szeptember 6.-) A1. Reuss János. Kassán élt.
B1. Reuss Lukrécia. (*Kassa, 1654. február 20.-) A1. Reuss János I. Θ N. Katalin. Zólyomlipcsén éltek.
B1. Reuss Zsuzsanna. (*Zólyomlipcse, 1668. január 30.-) B2. Reuss János II. (*Zólyomlipcse, 1670. szeptember 24.-) A1. Reuss Tamás. Θ N. Hedvig. Besztercebányán élt.
B1. Reuss Magdaléna. (*Besztercebánya, 1676. december 22.-)
Reussok Szepesbélán
A Reuss őseink az 1600-as évek elejétől, inkább közepétől már Szepesbélán éltek, tehát már az 1500-as évek végétől Németországból áttelepülhettek a Felvidékre. Az utolsó két Reuss bejegyzés a Szepesbélai halotti anya- könyvekben: Reuss33 Viktor. (*1869.-†Szepesbéla, 1922. január 23.) és felesége Reussné34, Lingsch Emma (*1876.-†Szepesbéla, 1940. január 12.).
Szepesbélán a katolikus anyakönyvezés kezdő éve 1609. Az anyakönyveket latin nyelven írták 1636-ig, 1637- től pedig németül. Az evangélikus anyakönyvezést 1783-ban kezdték el II. József magyar király türelmi rende- lete (1781. október 25.) alapján és 1840-ig németül anyakönyveztek, majd 1841-től magyarul, 1851 és 1883 között németül, majd 1884-től 1950-ig magyarul. Az evangélikus anyakönyvek 1950-ig megvannak. Ezen a nyomon elindulva az 1783 előtti szepesbélai katolikus anyakönyvekben megtaláltam a Reussokra vonatkozó anyakönyvi adatokat. Sikerült visszafelé haladva az egyeneságú Reuss ősök és feleségeik adatait megtalálnom és a családfát pontosabb adatokkal kiegészítenem. Az 1600-as évek második felében Szepesbélán két nagyobb Reuss család élt, Reuss Bertalan három gyermekével és később Reuss János három gyermekével. Az 1700-as évek kezdetétől lett kiterjedt család Szepesbélán a Reuss család, 1700 és 1750 között Hatvany Csaba FS-TOOLS 5.0.5 programjával 64 keresztelési anyakönyvet találtam. Az apák keresztnevei: Jakab, Tóbiás, János, Bertalan, Mátyás, Krisztián, György, Mihály. Mindegyik apának több gyermeke született. 1609 és 1714 között az anyák- nak a keresztnevét nem közölték. 1715-től 1789-ig az anyáknak csak a keresztnevét adták meg, 1790-től pedig már az anyák vezetéknevét is rögzítettek. Az 1600-as években a születési anyakönyvekben csak az apa kereszt- , majd vezetéknevét, valamint a keresztelt gyermek keresztnevét, végül a keresztszülők nevét közölték. Az anya- könyvek nehezen olvashatóak, nehezíti továbbá az is, hogy az 1600-as évek elejétől gyakran előfordultak a Reuss névhez hasonló nevűek, pl. Weisek, Reichek. Terray Gyula és Reuss András kutatásai alapján annyit tudtunk, hogy Reuss (Raisz) Tóbiás (III.) 1700. körül születhetett, akinek a fia Reuss János I., akinek a fia Reuss János II. volt. Reuss János II. fia volt Reuss Sámuel és innen ismert volt a családfa. A Szepesbélai anyakönyvek feldolgozása alapján sikerült Reuss Tóbiás I.-ig visszavezetnem a családfát. A halotti anyakönyvek feldolgozása során találtam még Reussokat az 1600-as években, valószínű, hogy ezek a Reussok Szepebélán születtek és házasodtak. Szepesbélán a katolikus egyház halotti anyakönyvei 1674-től meg vannak és szemben a keresztelési anyakönyvekkel olvashatóak, ez is oka lehetett, hogy több Reusst találtam a halotti, mint a keresztelési anya- könyvekben.
31 Reisz.
32 Reiß.
33 Raisz.
34 Raisz.
9
Néhány Reuss (Reisz) családfa részlet a szepesbélai evangélikus anyakönyvek feldolgozása alapján
Reuss János. (*1602.-†Szepesbéla, 1682. szeptember 28.35) A1. Reuss36 Bertalan. (*1635. k.-) Θ N. N. Szepesbéla, 1657. előtt.
B1. Reuss János I. (*Szepesbéla, 1657. szeptember 23.-†Szepesbéla, 1658. k.) B2. Reuss Anna. (*Szepesbéla, 1660. március 18.-)
B3. Reuss János II. (*Szepesbéla, 1662. december 13.-)
A1. Reuss János I. (*1648.-†Szepesbéla, 1793. november 11.) Θ N. Anna. (*1650.-†Szepesbéla, 1709. május 12.) 1709. május 12.) 1669. k.
B1. Reuss János II. (*1670.-†Szepesbéla, 1696. július 26.37)
B2. Reuss Katalin. (*Szepesbéla, 1675. november 17.-†Szepesbéla, 1677. július 1.) B3. Reuss Dorottya. (*Szepesbéla, 1677. július 1.-†Szepesbéla, 1677. július 1.) A1. Reuss Lőrinc. Θ N. Anna.
B1. Reuss Jakab. (*1609.-†Szepesbéla, 1684. december 3.)
A1. Reuss Tamás. (*1613.-†Szepesbéla, 1697. december 17.) Θ N. Anna. (*1629.-†Szepesbéla, 1968.
április 14.)
A1. Reuss János. Θ N. Zsuzsanna.38
B1. Reuss Jakab. (*1679.-†Szepesbéla, 1681. december 27.) A1. Reuss Mihály. Θ N. Ágnes. (*1640.-†Szepesbéla, 1698. január 29.) A1. Reuss Mátyás. (*1641.-†Szepesbéla, 1699. január 3.)
A1. Reuss39 Mihály I. Θ Frank Mária.
B1. Reuss Mihály II. (*Szepesbéla, 1783. szeptember 1.40-) Θ Maurer Zsuzsanna. Szepesbéla, 1805.
november 18.41
[Maurer Zsuzsanna szülei néhai Maurer Mihály és Weisz Katalin]
B2. Reisz János (*1786.-†Szepesbéla, 1792. május 22.)
A1. Reuss42 András I. Θ Lahm Dorottya. (*1765.-†Szepesbéla, 1805. január 5.) Szepesbéla, 1783. november 43
B1. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1786. k.-†Szepesbéla, 1787. december 20.) B2. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1787. április 25.-†Szepesbéla, 1787. április 25.44) B3. Reuss Dorottya. (*Szepesbéla, 1789. augusztus 15.-)
B4. Reuss János. (*Szepesbéla, 1792. augusztus 23.-)
B5. Reus N. (*Szepesbéla, 1797. április 31.-†Szepesbéla, 1797. április 31.)
35 80 éves volt. A Reussok tehát az 1600-as években már Szepesbélán éltek.
36 Reiß.
37 1696. július 26. meghalt Reuss (Reisz János) (*1670) 26 éves volt szülei Reisz János takács (textoris) és Anna.
38 Lehetséges, hogy Reuss János második felesége volt Zsuzsanna.
39 Reisz.
40 Keresztszülők Schütz György, Korinni Zsuzsanna, Witchm Zsuzsanna.
41 Esketési tanúk Kornel Mihály és Simonis Jakab.
42 Reisz.
43 Esketési tanúk Reisz János, Majer Tóbiás, Roth Jakab.
44 2 órát élt.
10
A1. Reuss János45. (*1736.-†Szepesbéla, 1797. május 9.) Θ Hunydorfer Anna Zsuzsanna (*1737.-†Szepesbéla- 1809. március 30.).
B1. Reuss András I. Θ Schütz Anna. Szepesbéla, 1789. november 19.46 [Schütz Anna, apja Schütz János]
C1. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1790. október 18.-†Szepesbéla, 1791. szeptember 1.) C2. Reuss András II. (*Szepesbéla, 1791.-) Θ Spitko Zsuzsanna. (*1796.-) Szepesbéla, 1816.
november 10.47 [Spitko Zsuzsanna szülei Spitko Jakab és Frenczell Zsuzsanna.]
C3. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1793. május 28.-)
C4. Reuss János. (*Szepesbéla, 1797. május 6.48-) Θ Ambrosy Mária. (*1802.-) Szepesbéla, 1820.
november 27.49 [Ambrosy Mária szülei Ambrosy Mihály és Schmeisz Mária.]
A1. Reuss János. Θ Atatis Anna.
B1. Reuss Katalin. (*1677. július 6.-†Szepesbéla, 1677. július 9.) A Reuss (szepesbélai) családfa A1. Reuss Tóbiás I. ? Θ N. Dóra.
B1. Reuss Tóbiás II. (*1683. augusztus 21.50-) Θ Sutóris Mária. (*Szepesbéla, 1688. március 21.-) 1703.
november 18.51 Reuss Tóbiás II. cipész, foltozó varga volt. [Sutoris Mária szülei Sutoris Tamás (*1654.-†Szepesbéla, 1722. október 30.52) és N. Ágnes.53]
Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv. 1683. augusztus 21-én kereszteltem Reuss Tóbiás54 fiát Tóbiást, anyja Dóra, keresztszülők Meyer György, Grefes Zsuzsanna.
Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv. 1688. március 21. Kereszteltem Sutoris Má- riát (Marinam) Máriát szülei Sutoris Tamás (Thomas) és N. Ágnes (Agnétha). Keresztszülők Reis János (Hans), Reich Jakab (Jakob), Schűtz Zsuzsanna és Schűtz Szófia.
Szepesbéla, Katolikus Egyház. Házassági anyakönyv. 1703. november 18. Házasodott Reuss Tóbiás (Tobiás Reis) és Sutoris Mária, akinek apja Sutoris Tamás (Thomas) Esketési tanúk: Vemiáni János és Strumph Bálint (Valentino).
C1. Reuss55 Tóbiás III. (*Szepesbéla, 1704. október 21.56-) Θ Meyer Katalin. (*Szepesbéla, 1707.
45 Reisz.
46 Esketési tanú Schütz Jakab.
47 Esketési tanú Reisz Mihály.
48 Keresztszülők Krausz Sámuel, Schütz Anna.
49 Esketési tanú Ambrosy Tóbiás.
50 Keresztszülők Meyer György és Grechs Zsuzsanna.
51 Esketési tanúk: Vemiáni János és Strumph Bálint (Valentini).
52 Sutoris Tamás 68 éves volt.
53 Gyermekük még Sutoris Bálint (*Szepesbéla, 1685. január 3.-)
54 Itt nem vagyok biztos a név kibetűzésében, lehet, hogy Weiss Tóbiás és nem Reuss Tóbiás az apa neve.
55 Reis.
56 1704. október 21-én keresztelték Reuss (Reis) Tóbiást, szülei Reuss Tóbiás és Mária.
11
április 4.-) Szepesbéla, 1725. november 25. [Meyer Katalin apja Meyer András, anyja N.
Katalin.]
Szepesbéla, Katolikus Egyház. Házassági anyakönyv. 1725. november 25. Házasodott Reuss Tó- biás (Tobiás Reis) fia Reuss Tóbiás és Meyer András leánya Meyer Katalin. (Catharina) Esketési tanúk: Lumszer György és Hermel Salamon.
Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyv, 1707. április 4-én kereszteltem Meyer Andrásnak és N. Katalinnak Mayer Katalint, aki törvénytelen gyermek volt. Keresztszülők Weis András és Galli Márton.
D1. Reuss Tóbiás IV. (*Szepesbéla, 1727. április 28.-†Szepesbéla, 1728. június 27.) D2. Reuss Tóbiás V. (*Szepesbéla, 1728.-†Szepesbéla, 1802. január 24.)
D3. Reuss Mária I. (*Szepesbéla, 1729. augusztus 24.-†Szepesbéla, 1732. november 18.)
D4. Reuss57 János I. (*Szepesbéla, 1730. július 9.-†1796. k.) Θ Dirr Zsuzsanna. (*1732. k.-) Szepesbéla, 1750. július 27.
Szepesbéla, Katolikus Egyház. Házassági anyakönyv. 1750. július 27. Reuss (Reis) János és Dirr Zsuzsanna hajadon (*1732. k.). Tanúk Maurer János és Mejer András.
E1. Reuss Zsuzsanna. (*Szepesbéla, 1752. augusztus 26.58-)
E2. Reuss59 János II. (*Szepesbéla, 1754. szeptember 6.-†ZólyomLipcse 1822. november 27.) θ Corony Mária. (*Zólyom-Lipcse, 1757.-†Zólyom-Lipcse, 1834. április 2. 60 1782. k.
Szepesbéla, Katolikus Egyház. Keresztelési anyakönyvek. 1754. szeptember 6. Keresztelték Reuss Jánost (Joannes Reis-t) Szülei Reuss János és Marer Zsuzsanna. (Joannes Reis és Marer Susanna.) Keresztszülők Reuss János mezőgazdasági gazdálkodó (sator) és Augusztin Mária. A hagyomány
57 Reis.
58 Keresztszülők Reuss János és Auguszt Éva.
59 Reis.
60 Coroni, Corony, Coronyi nevű személyek a szepesbélai anyakönyvekben nem fordulnak elő. A Coroni család Zólomy- Lipcsén élhetett, ezt bizonyítják az anyakönyvek, ahol sok Coronyi, Corony található. Pl.: Zólyom-Lipcsén élt Coronyi János, a halotti anyakönyv alapján meghalt 1799. november 17. 69 éves volt, született 1730-ban. Coronyi János apja János, anyja Ilona. Testvére lehetett Coronyi Jusztina, Bruchány Pálné, (*1722.-†Zólomy-Lipcse, 1801. március 29.), akinek a szülei szintén János és Ilona. További Coronyi nevűek a halotti anyakönyvek alapján pl.: Coronyi Pál (*1730.-† Zólomy- Lipcse, 1803. február 2.) Szenátor volt. Szülei Coronyi Menyhért szenátor és Gaugecz Mária. Coronyi András felesége Polonyi Mária. (*1735.-†Zólomy-Lipcse, 1795. november 14.) Polonyi Mária szülei Polonyi Mátyás és Zsuzsanna. Azt, hogy Corony Mária apja Coronyi János (*1730.) vagy Coronyi Pál (*1730.) volt-e nem találtam adatot.
12
szerint 97 medvét ölt meg, az utolsó őt ölte meg61. Gyermekeik Zólyom-Lipcsén születtek és ott éltek.
Zólyom-Lipcse, Evangélikus Egyház, Halotti anyakönyvek. 1822. november 27-én meghalt Re- uss János (Joh. Raisz) 68 éves és 3 hónapos volt. Tanácstag és egyházi felügyelő volt. A halál oka A halál oka: Obstructio Hepatis, ez máj elzáródást jelent, esetleg epekő következtében stb. Ezek szerint nem medve (ursus) ölte meg. Szülei Reuss János (Johanes Raisz) és Marer Zsuzsanna.
Zólyom-Lipcse, Evangélikus Egyház, Halotti anyakönyvek. 1834. április 2-án meghalt özvegy Reuss Jánosné (Joannis Raiszné) született Corony Mária, 77 éves volt.62
F1. Reuss63 Sámuel. (*Zólyom-Lipcse, 1783. szeptember 8.64-†Nagyrőce, 1852. december 22.)
Zólyom-Lipcse, Evangélikus Egyház, Keresztelési anyakönyvek. 1783. szeptember 8. Keresz- teltem Raisz Sámuelt, szülei Raisz János (Joannes) és Mária. Keresztszülők Nikolay Pál (Pau- lus) és Prani Judit (Juditha)
Halotti anyakönyvek. Nagyrőce, Evangélikus Egyház. Reuss Sámuel szuperintendens (admi- nistrator superintendent) meghalt 1852. december 22-én, 69 éves volt. A halál oka gyengeség.
Született Zólyom-Lipcsén (L’upca-n).
Θ Schulek Rozália. (*Nagypalugya, 1790. augusztus 18.-†Nagyrőce, 1838. október 9.) Kraszkó, 1810. november 21.
Nagypalugya. Evangélikus keresztelési anyakönyv. Schulek Rozáliát keresztelte Schramo Pál pap, Keresztszülők Csemitzky András, Berzenitzky Imre, Platthy Karolina, Platthy Rozália.
61 Miután megtaláltam Reuss János halotti anyakönyvét, amiből kiderült, hogy 68 éves volt, amikor meghalt, kétlem, hogy ebben a korban medvére vadászott. A halál oka nehezen olvasható, talán így: obstrue (megakadályoz) tiotte patis, amit nem tudtam latinról magyarra fordítani.
62 1831-ben Zólyom-Lipcsén is kolerajárvány volt, sokan meghaltak, de Corony Mária ezt túlélte.
63 Raisz.
64 Reuss Sámuel keresztelési anyakönyvét a katolikus anyakönyvek (1658-tól meg vannak) között találtam meg, mert az evangélikus keresztelési anyakönyvek csak 1783. novemberétől vannak meg Zólyom-Lipcsén. Mindegyik gyermek eseté- ben az anyánál csak az van beírva, hogy Mária.
13
Kraszkó. Evangélikus egyház házassági anyakönyv. 1810. november 21. Házasodott Reuss Sámuel (szülei Reuss János és Corony Mária, Zólyom-Lipcsén született) és hajadon Schulek Rozália (szülei Schulek Mátyás és Zmesskál Júlia.) Esketési tanúk Szonthág Sámuel, Görber Barbara, Daxner Anna. Eskető pap Kortsek János, Kis-Hont megyéből.
Halotti anyakönyvek. Nagyrőce, Evangélikus Egyház. Schulek Rozália meghalt 1838. október 9-én. A halál oka magas láz és gyomorbetegség. 48 éves volt. Szülei Schulek Mátyás (árva- nagyfalusi) és nemes (nobilis) Zmesskál Julianna (deményfalui).
[Schulek Rozália szülei Schulek Mátyás, árvanagyfalusi (*Nagyfalu, 1748. július 28.-†Ti- szolc, 1815. június 27.) és Zmesskál Julianna, deményfalui és domanoveci (*Szrnyace65, 1758.
május 22.-†Tiszolc, 1813. október 2.) Lestin, 1776. február 29.]
Schulek Mátyás.
Reusz Sámuel tanulmányait66 67 Osgyánban (Gömör-Kis·Hont m.) kezdette, felsőbb osztá- lyokban Késmárkon folytatta, a theologiai szaktanfolyamot pedig Pozsonyban az Evangélikus Líceumban 1802 és 1805 között végezte.68 Azután 1805. október 16-án a jénai egyetemen69 folytatta tanulmányait. Külföldön Griesbach és Eichstädt tanárokkal, Herderrel70 és Goethe- vel71 a weimári miniszterrel megismerkedvén, a mineralógiai társulatnak titkára és a latin tár- saságnak rendes tagja lett. Az 1806-iki okt. 14-én I-ső nagy Napóleon ellen vívott ütközetben a porosz-németekkel jelen volt. 1806-ban a Jénai Ásványtani társaság magyar tagjának válasz- tották meg. Németországból hazatérvén, Besztercebányán 1806. november 1-én conrector- nak72 nevezték ki. 1807. szeptember 10-én iskolaigazgató és segédlelkész (káplán) lett Tiszol- con73 1809 decemberéig. 1810. január 1-től a kis-honthi esperességbeli Kraszkón mint lelkész
65 Szrnyace (szlovákul: Srňacie) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsóku- bini járásban.
66 Hörk József: Az Ev. Tisza-Kerület püspökei. (superintendensek) Kassa. 1888. Reusz Sámuel. Megjegyzés: Jegyzet: Jelen életrajzi jegyzeteket Reusz Sámuel fia t. Reusz Lajos lelkész úr, a jelenlegi n.-rőczai ev. lelkésznek, főt. Czékus István püspök úr rendelkezésére bocsátott feljegyzéseiből vettük. 90-91.
67 Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Budapest, 1791. Reuss Sámuel.
68 Ld.: 3706. Reisz, Samuel, ev, 19 éves, sz: Zólyomliptse (Zólyomlipcse 45, Slovenská L’upca SK) be:1802. Prima, univ:
Jena. 1805.10.16. (333) Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714- 1851. Felsőoktatástörténeti Kiadványok, Új Sorozat. 15. Szerkeszti: Szögi László. Budapest, 2018. 244.
69 A Jénai Egyetemet 1558-ban alapították.
70 Johann Gottfried von Herder, (*Mohrungen, 1744. augusztus 25.-†Weimar, 1803. december 18.) német költő, műfordító, teológus, filozófus volt.
71 Johann Wolfgang von Goethe. (*Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28.-†Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus.
72 Conrector, az iskolaigazgató mellett működő tanító, másodtanító.
73 Schulek Mátyás tiszolci lelkész hívta meg, akinek leányát Schulek Rozáliát Kraszkón 1810. november 21-én vette el feleségül.
14
3 évig működött. Kraszkón Tomka László volt az evangélikus lelkész, Őt váltotta a kraszkói keresztelési anyakönyvek alapján 1810 januárjában és 1812. május 7-ig szolgált itt. Ezt bizo- nyítják a következő bejegyzések a Kraszkói evangélikus anyakönyvekben.
Kraszkói evangélikus keresztelési anyakönyv. 1810. január. Reuss (Reisz) Sámuel aki Zó- lyom-Lipcséből származik, mint meghívott Kraszkón az Eklézsián hivatalból segédlelkész és iskolaigazgató, keresztelte a következőket. Reuss Sámuel kézírása.
1812. április 19-én a nagyrőcei egyházba ment át rendes lelkészül. Itt 30 évig működött, kitartó erővel, erélyesen. Utolsó alkalommal Reuss Sámuel 1842-ben keresztelt Nagyrőcén. A kraszkói evangélikus keresztelési anyakönyvekben ezt a bejegyzést találtam: Kraszkón az utoljára Reuss Sámuel 1812. május 7-én keresztelt. Ezt követően Krmann János lett a kineve- zett lelkész. Az alábbi bejegyzés 1812. április 19-én történt.
Tiszteletreméltó lelkész Reuss (Reisz) Sámuel lelkészségének 1812. április 19-i napján elfo- gadta a nagyrőcei evangélikus gyülekezet meghívását.
Nagyrőcei evangélikus egyház keresztelési anyakönyve. 1812. Reuss Sámuel szakmai élet- rajza. Reuss Sámuel Zólom-Lipcsén született, a Jénai Egyetemen tanult, 1806. november 1-én Besztercebányán (Neosoliumban) a gimnáziumban segédtanárnak (conrectornak) nevezték ki, 1807. szeptember 1-én iskolaigazgató (rectoris schola) és segédlelkész (diaconia) lett Tiszol- con (Taxoviaban) 1809 decemberéig, 1810. január 1-től 1812. április 26-ig a kraszkói evangé- likus gyülekezet lelkésze volt, majd a nagyrőcei gyülekezet hívta meg Lehotzky Márton után lelkésznek. Az esperesség (Gömör) al-, majd 1824-ben főesperessé választotta őt meg.74 Fő- esperesi hivataláról 1836 körül lemondott. Egy ideig kerületi jegyző is volt. Reuss Sámuel
74 „ Hű támogatói az esp. felügyelőknek voltak az esperességi főesperesek: .Reisz Sámuel nagyrőczei lelkész, 1825-1831.”
Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu. Buda- pest. 418.
15
régészként is dolgozott. Kutatott Kőjankóban, ami egy látványos természeti képződmény, a Pokorágyi Dombság része. Az itt talált, kőlappal fedett, bronzkori urnás sírokat már a 19. szá- zad elején felfedezték és kutatták, Reuss Sámuel 1813-ban ásott ki belőlük többet.75 1822-ben Nagyrőcén megallapította a Szlovák Könyvtárat. Jénai tanulmányai következtében széleskörű kutatásokat végzett az egyházi témakörön kívül a történelem, a régészet, a néprajz, a szlovák népmesék, az ásványtan, és a madártan területein is. Publikációi magyar, német és szlovák nyelven jelentek meg. A szlovákok őskori történelmét a népmesék segítségével próbálta meg- magyarázni, amit Szlovákiában elsőként elemzett. Terray Barnabás kiegészítése: Reuss Samu- elről ld. Pavol Dobsinszky76 Az elvarázsolt erdő c. mesegyűjteményt. Móra Ferenc Könyvki- adó Bp. 1960. 165-270. Eugen Pauliny Pavol Dobsinszky és szlovák népmesegyűjteménye ..:„A leglelkesebb gyűjtő … az idősebb generáció tagja, Samuel Reuss Gömör megyei, Velká Revúca-i lelkész volt. Három fiával, Gustavval, Adolffal és L’udovíttal (Lajossal) együtt ő kezdi meg a szlovák népmesék rendszeres gyűjtését, átdolgozza azokat és elméletileg is fog- lalkozik velük. A népmesék gyűjtése és értékelése terén ő volt Stúr követői fentebb említett csoportjának a tanítómestere. Fiai már természetesen a Stúr-féle generációhoz tartoztak.” Ta- nulmányai befejezése és az 1848-1849-es szabadság-harc lezajlása után Dobsinszky Samuel Reuss lelkész titkáraként Velká Revúcára kerül. Itt jut hozzá a szlovák népmesék hatalmas gyűjteményéhez – mert az összegyűjtött népmesék túlnyomó része akkoriban éppen Sámuel Reuss birtokában volt. Pechány Adolf: A Magyarországi tótok. Felsőmagyarországi Kiadó.
Miskolc, 2010. 51. ezt írta: „A múlt század első felében Stúr Lajos és a köréje csoportosuló tót írógárda, mely a tót irodalmi nyelv megalapítását céljául tűzte, szorgalmasan gyűjtötte a népdalokat és népmondákat. E téren nagy munkásságot fejtettek ki, főképpen Škultéty Ágost és Francisci János (írói néven Jankó Rimavsky). Sok népmondát gyűjtött össze Reusz Sámu- elis, kéziratának a „Rőcei kódex" címet adván.” Reuss Sámuel népmesékkel kapcsolatos ku- tatási eredményei csak több mint másfél évszázad múlva jelentek meg könyv formájában Szlo- vákiában.
Reuss Sámuel Régi szlovák népmesék. (Rozprávky starých Slovákov) Átírta és magyaráza- tokkal látta el Jana Pácalová. A rajzokat készítette David Ursiny. Tatran Kiadó. 2016. 2018.
Szlovák nyelven.
„Ez a kiadvány tizenegy Reuss mesét mutat be, még eddig nem publikált formában. Ezek sok részletben különböznek a Dobšinský szövegektől, közülük némelyek más néven és módosított formában ismertek. Különösen Reuss észrevételei az összegyűjtött történetekről nagy kulturá- lis érték. Ezek tükrözik történelmi jelentőségüket, tükrözve az idő gondolkodását.” A könyv rezüméje: „Samuel Reuss a szlovák folklór és a szlovák mese úttörője. Nagyra értékelte a népi meséket. Jól megőrzött ősi műemlékek, amelyek a vallás, az országok és az erkölcs, az előíté- letek és a babona, a szokások, a szokások és a családi élet ősi felfogását ábrázolják. Reuss meg volt győződve a szlovák kultúra régiségeiről, és a szlovák meséket hiteles történelmi források- nak tartotta. Munkája létrehozta a Codex Revolutionary A, B, C kéziratokat77 1840-1845 kö- zött. A jegyzőkönyvek közzétételét Tatriňban 1847-ben vitatták meg, de nem tették közzé. A Reuss meséinek teljes kiadása 2016-ban 171 év után jelent meg a TATRAN kiadójában. Jana Pácalová, a szerző kiegészítette a meséket kommentárokkal, amelyek a gondolkodás és a gon- dolkodás idejét tükrözik. Hasznosnak tartottuk, hogy azokat eredeti formában tegyék közzé,
75 Új szó online. 2015. november 18.
76 Dobsinszky Pál (Pavol Dobšinský) (Nagyszabos, 1828. március 16. – Derencsény, 1885. október 22.) evangélikus lel- kész, szlovák író, műfordító, néprajzkutató.
77 Reuss Sámuel munkájának a „Rőcei kódex" nevet adta.
16
mert ez egy érdekes és figyelemre méltó olvasás a mai olvasó számára. A mese varázsát a történet mellett az emlékekben rögzített illusztráció is erősíti. David Ursiny mágikus mese illusztrációi a Reuss szövegének tisztaságát mutatják be és hangsúlyozzák. Egy kivételesen érzékeny illusztrátor ábrázolja a fantasztikus mitikus témákat a legszebb részletekben, mint középkori mesterek.”78
Fővadász volt a 2. honvéd vadászezrednél Erdélyben, 1849. június 12. Bem tábornok had- naggyá nevezi ki a "Nagyszebenben alakuló honvédzászlóaljhoz"79. Júl.14. áthelyezik a 67.
(bánsági német) zászlóaljhoz, amely a délvidéki hadszíntéren szolgált. 1848. május 18. Jolsva.
A gömöri ág. h. ev. egyházmegye papjainak és tanítóinak nyilatkozata Stúr bécsi kiadványa és a kormányellenes tót agitáció ellen. Az aláírók között volt Reuss (Raiss) Sámuel tót író és fia Reuss Lajos tót író. 1849 november 3-án Reuss Sámuelt fiával, Reuss Adolffal a tiszolci zavargások miatt80 dorgálással büntették.
Reuss Sámuel etnográfus. (Ethnographer Samuel Reuss) 66 éves korában. Bohun Péter Mihály festette. Mérete: 76,5x57,5. 1849. Őrzési helye Szlovákia, Pozsony. (Slovenská národná galé- ria)
Wikipédia.
Reuss Sámuel bronz mellszobra. Készítette Anna Kisaková 2018-ban. Rimaszombat, Daxner téri emlékpark, amit 2006-ban alakítottak ki.
A forradalom után 1850-ben február 15-én az osztrák császári királyi kormány által, a Haynau féle rendelettel Tisza-kerületi adminisztrátorrá81 neveztetett ki. Pákh Mihályt a korábbi super- intendens felmentették.82 Ezen hivatalában 1852. decz. 22-ig működött, midőn is bevégezte földi pályafutását. Nagy hajlama volt az írói pályára. Kitűnik az a következő dolgozataiból is:
78 Samuel Reuss. Tatran.
79 Közlöny 1849/153., Nagy: Háromszék LXIX., MOL: Hm. Ált.1849. 24735. Ld.: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadság- harc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. R. Reuss Sámuel.
80 1849. szeptember végén Gömör megye északi részében, Tiszolcon és környékén Daxner István Márkus és többen mások működtek abban az irányban, hogy az ott lakó tót népet visszarettentsék a honvédszolgálattól és a nemzetőrséget magyar- ellenes szellemben neveljék és vezessék. A megtorlás viszonylag enyhe volt.
81 Ld.: Hörk József: Az Ev. Tisza-kerület püspökei. (Superintendensek.) Eredeti források alapján. Kassa, Nyomtatott Ber- novits Gusztáv kő- és könyvnyomdájában. 1888.VI. szakasz. Reusz Sámuel. 90-91.
82 Hörk József: Az Ev. Tisza-Kerület püspökei. (superintendensek) Kassa. 1888. 84. Reusz Sámuel. 90-91.
17
„Ueber die Kirchen-Disciplin bei den Protestanten.” „Das Privilegium-fori bei den Protestan- ten.” „A garamiak egyháztörténete” (tót nyelven) „Ornithologie” „Ueber Begräbnisse und Begräbnissörter” „Ueber Alterhümer” stb. stb. Jegyzet: Jelen életrajzi jegyzeteket Reusz Sá- muel fia t. Reusz Lajos lelkész úr, a jelenlegi n.-rőczei ev. lelkésznek és Czékus István püspök úr rendelkezésre bocsátott feljegyzéseiből vettük.” Munkái:83
1. Ueber die Kirchen-Disciplin bei den Protestanten ...
2. Das privilegium-fori bei den Protestanten in Ungarn ...
3. A garamiak egyházi története (tótul).
4. Ornithologie ...
5. Ueber Begräbnisse und Begräbnissörter ...
6. Ueber Alterhumer ...
Irodalom:
Sat. (Ily hiányosan adja Hörk a munkáinak czímét.)
Haan, Jena Hungarica, Gyulae, 1858. 130. l. (Nevét Reisznek írja).
Hörk József, Az ev. Tisza-kerület püspökei. Kassa, 1888. 90. l.
Slovenské Pohlady 1888. 1. sz.
Abel-Mokos, Magyarországi tanulók a jénai egyetemen. Bpest, 1890. 92. l.
Reuss Sámuel munkáiról publikációk:
Hammel Robert: On the problem of the quotations in Samuel Reuss84 commentaries on his Codexy revúcke. SLOVENSKÁ LITERATÚRA. 2018. 65, No. 4, p. 264 - 277. Hammel Ro- bert tanulmánya a Reuss idézeteit vizsgálja kritikus kiadásuk szempontjából, és három kate- góriát különböztet meg: 1.a forrásai helyesen szerepelnek; 2. a forrásokra való utalások hibá- sak ezért azokat helyesbiti: 3. az eredeti szöveg szabad átdolgozása, mely az érthetőséget tartja céljául. A cikk a Reuss által idézett források azonosításának lehetőségeit tárgyalja, és a kritikus kiadásban szereplő idézettek lehetséges megoldásait javasolja.
Reuss Sámuel jénai diplomájának a másolata. 1806. Dr. Reuss Annától kaptam. (Reuss Géza).
83 Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Reuss Sámuel.
84 Codex revúcky A. Slawische Volkssagen. Gesammelt in V. Revúca 1843. Codex revúcky B. Alt-slavische Sagen aus Pannonien. 1840. Codex revúcky C. Slawische Sagen. Rukopisy sú uložené v Literárnom archíve Slovenskej národnej knižnice v Martine (signatúra B465).
18
Reuss Sámuel és feleségének Schulek Rozáliának a sírja. Nagyrőcei sírkert. Felirat: Carae Matri. Rosaliae Reiss Natae Schulek. Nat. 1790. 18. Aug. Mor. 1838. 9. Oct. Patri Optimo Samueli Reiss Adm. Sup. Tibisc. Nat. 1783. 8 Sep. Mor. 1852. 22 Dec. A két sír között illetve mögött Reuss Gusztáv fiúk sírkövét helyezték el, miután sírját felszámolták. Dr. Gusztáv Re- uss. *4.1.1818-†14.1.1861. Nagyrőcei sírkert. Sírkővét nemzeti kulturális emlékműnek nyil- vánították. Wikimédia.
Itt éltek és alkottak a szlovák népmesekincs első gyűjtői Reuss Sámuel és fiai: Gyula, Gusztáv, Adolf és Lajos. Nagyrőce. Evangélikus paplak. A fényképet Dr Reuss Annától kaptam. (Reusz Géza)
G1. Reuss Emília Karolina. (*Kraszkó, 1811. szeptember 17.-†Nagyrőce, 1817.)
Kraszkó. Evangélikus keresztelési anyakönyv. 1811. szeptember 17-én Reuss (Reisz) Emilia Karolinát. Szülei Reuss (Reisz) Sámuel és Schulek Rozália. Keresztszülők: Roth Lajos, szol- gabíró (judex nobilium) és felesége Mária, továbbá Malatinszky János.
G2. Reuss Karolina Ludovika. (*Nagyrőce, 1813. augusztus 25.85-†Nagyrőce,
1886. k.) Θ Lovcsányi Gyula I. (*1805.-†1869. k.) 1840. k. Főszolgabíró Nagyrőcén.
85 Keresztszülők Bartófy András, nemes, Schulek Gáspár, Janko Zsuzsanna, nemes.
19
H1. Lovcsányi Gyula II. (*1842.-†1876.) Θ Törék Malvin (orlai és bakos-töréki86)87. (*1847.-†1921.)
I1. Lovcsányi Gyula III. (*1870.-†1908) Θ Pokorny Júlia (*1866.-) I2. Lovcsányi Malvin. (*1873.-) Θ Bartel János Dr. (*1862.-)
J1. Bartel Adrienne. (*1902.-†Budapest, 1984. október 24.88) Θ Klani- czay László II. (*1889.-) [Klaniczay László II. szülei Klaniczay
László I. és Duda Friderika (*1865.-†Rimaszombat, 1944. április 24.89)]
K1. Klaniczay Sára. Θ Dr. Marcsek Zoltán.
L1. Dr. Marcsek Zoltán.
L2. Dr. Marcsek Péter.
L3. Marcsek Gábor.
J2. Bartel Margit. (*1904.-) Θ Dr. Lehel László orvos.
I3. Lovcsányi Adél. (*1874.- †1904.) Θ Hesp Lajos tüzérezredes.
J1. Hesp Walter (Lovcsányira magyarosította a nevét) (*1900.-†Budapest, 1968. szeptember 29.90) Θ Reichelt Márta.
H2. Lovcsányi Lipót.
H3. Lovcsányi Gusztáv.
H4. Lovcsányi Emília Adél. Θ Schulek Ágoston. (*1820.-†1890.) Ratkói lelkész [Schulek Ágoston szülei Schulek József (*1794.-) nandrási lelkész Θ Nagy Teréz.]
G3. Reuss Gyula I. Gusztáv. (*Nagyrőce, 1816. június 7.91-†Nagyrőce, 1872. április 21.) Θ Mihalik Karolina. Reuss Gyula 1833 és 1835 között a Pozsonyi Evangélikus Líceum- ban92 tanult. Reuss Julius Gustav „Tanulmányait követően a Muran Unió vasiparának mérnöke lett. Apjával és testvéreivel együtt részt vett a szlovák népmesék gyűjtésében és szerkesztésében, amelyek közül több a Codex Revúcky A, B, C kéziratgyűjteményének részévé vált. Reuss Lajos testvérével együtt kiadták az Unison alapszabályait, amelyek- ben matematikai törvényeket alkalmaztak a zene és a harmónia számára. Amikor úgy határoztak, hogy az 1870-es évek elején megkezdődik a Nagyrőcei (Revúca) szlovák evangélikus és gimnáziumának új földszintes épületének megépítése, megtervezte a két- szintes épületet. Oktatási tevékenységét elsősorban a szlovák egyesületekben, a kölcsö- nös segítségnyújtásban és a Revúca Élelmiszer Egyesületében fejlesztette ki. A Revúcka temetőjébe temették, sírját, amely még mindig fennállt az 1960-as években, nem tartották meg.”
86 Tőrék István, Mátyás, Gáspár, Márton, András, György és másik István 1650. június 19-én kaptak III. Ferdinandtól nemességet. …A család a nemességszerzés idejében már Gömörben szerepel. Mihályfalusi Forgon Mihály. Gömör-Kishont vármegye családjai. I-II. Kolozsvár, 1909. Méry Ratio. 2001. Reprint kiadás. 661. Áldásy Antal szerint a nemességet Törék István és felesége Mária, továbbá gyermekeik Mátyás, Gáspár, Márton, András, György és István kapták. Kihirdetve Zó- lyom vármegyének 1651. március 30-án Zólyomban tartott közgyűlésén. Ezzel az armálissal Törék Gáspár fia Márton, Törék András fia id. János fia János és Miklós, István fia István fia N. nemességüket Gömör megyében igazolták.
87 Testvére volt Greiner Lajosné, Törék Adél. Halotti értesítő alapján: (*1845.-†Ipolynyék, 1912. május 18.) Gyászolták nővérei özvegy Márton Bertalanné, sz. Törék Irma és özvegy Lovcsányi Gyuláné, sz. Törék Malvin.
88 Halotti értesítő. Klaniczay Lászlóné, sz. Bartel Adrianne. Gyászolják lánya Dr. Marcsek Zoltánné, sz. Klaniczay Sára, unokái Dr. Marcsek Zoltán, Dr. Marcsek Péter, Marcsek Gábor. Testvére Dr. Lehel Lászlóné, sz. Bartel Margit. Sógora Dr.
Lehel László. Dégunokái Bálint, Zsófi, Ingrid, Áron, Eszter. A Farkasréti temetőben nyugszik.
89 Halotti értsítő. Özvegy Klaniczay Lászlóné, sz. Duda Friderika 80-ik évében örökre elszenderült. Gyászolják gyermekei Klaniczay Sándor, özvegy Bartholy Gyuláné, sz. Klaniczay Anna, Klaniczay László, Dr. vitéz Klaniczay Gyula, Valaszkay Rezsőné sz. Klaniczay Jolán, Klaniczay Jenő. Menyei és vejei Klaniczay Sándorné sz. Horn Rózsi, Klaniczay Lászlóné sz.
Bartel Adrien, Dr. vitéz Klaniczay Gyuláné sz. Heyszl Gizi, Valaszkay Rezső, Klaniczay Jenőné sz. Kiss Anikó. Unokái Surányi Gyuláné sz. Bartholy Klára, Ferjentsik Béláné sz. Bartholy Edit, Dr. Thaly Tiborné sz. Klaniczay Magda, Vozáry Dénes, Vozáry Tibor, vitéz Klaniczay Tibor, Klaniczay Sárika, Klaniczay Juditka, Klaniczay Eszterke. Dédunokái Thaly Réka, Thaly Koppány, Ferjentsik Miklósa, Ferjentsik Évike. Unokavői Dr. Thaly Tibor, Surányi Gyula, Ferjentsik Béla.
90 Halotti értesítő. Dr. Lovcsányi Walter. Gyászolják felesége sz. Reichelt Márta, fia Hernádi Sándor és felesége, testvérei özvegy. Klaniczay Lászlóné, sz. Bartel Adrienne, Dr. Lehel Lászlóné, sz. Bartel Margit. Unokahúga Dr. Marcsek Zoltánné, sz. Klaniczay Sarolta, sógora Dr. Lehel László. A Farkasréti Temetőben nyugszik.
91 Keresztszülők Bartofy András, Kozlik Dániel, Janko Zsuzsanna.
92 Ld. Id. mű. Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. 385.
5899. Reisz, Julius, ev. 18 éves, sz. N. Rőcze (Nagyrőce 15, Revúca SK) apja Reisz Samuel, be: 1833. Prima 1; 1834.
Prima 2; 1835 Prima 3.
20
Reuss Gyula I. Gusztáv 1870. k.
H1. Reuss Gyula II. Kereskedő volt, fiatalon meghalt.
H2. Reuss Klementina. (*1856.-) Θ Bottó Gyula. Ügyvéd volt, Nagyrőcén éltek.
I1. Bottó Milán I. (*1877. október 28.-†1938. k.) Θ Dedinszky Elza.
J1. Bottó Milán II. (*1908.-) J2. Bottó László.
J3. Bottó Iván. (-†1938. k.) jogász, egyház-felügyelő Nagyrőcén. Öngyilkos lett mert 1938-ban Nagyrőcét nem csatolták Magyarországhoz.
I2. Bottó Mariska. (-†fiatalon)
I3. Bottó Anna. Θ Jeszenszky János cseh miniszter.
G4. Reuss Gusztáv Márton Sámuel Dr. (*Nagyrőce, 1818. január 4.93-†Nagyrőce, 1861. ja- nuár 14.94) Θ Sándor Teréz. (*1820.-†1865.) Orvos és botanikus volt Nagyrőcén. Reuss Gusztáv95, orvosdoktor, született 1818. jan. 4. Nagy-Rőczén (Gömörm.), hol atyja Reuss Sámuel ág. ev. lelkész és természetbúvár volt, ki fiát a füvészet ismereteiben oktatta s előkészítette az orvosi pályára; Reuss Rozsnyón tanult, azután a humaniórákat Pozsony- ban96 (1833-1836) utána 1840-ben Bécsben bevégezve, Pestre jött az egyetemre, hol az orvosi tudományokat hallgatta, mellesleg azonban a botanikában is képezte magát. Diák- ként 4000 növényt gyűjtött össze és több mint 2000 vadon élő növényt azonosított a Fel- vidéken. Ezzel a munkával a szlovák botanikai terminológia első alkotói közé tartozott.
Bécsben folytatta orvosi tanulmányait, hol orvosdoktori oklevelet nyert. Hazájába visz- szatérve, az orvosi gyakorlat mellett szenvedéllyel foglalkozott hazája flórájával. 1844- ben Moskoweczre ment orvosnak. 1848-49-ben a sűrűn jelentkező sebesültek gyógyítá- sával volt elfoglalva. 1851-ben Nagy-Rőczére hívták meg városi tiszti orvosnak, hol sú- lyosan beteg atyját is ápolta; e mellett folytonosan foglalkozott füvészeti tanulmányaival és számos ezen tudományágra vonatkozó czikket közölt. Meghalt 1861. január 12. Nagy- Rőczén. Munkája: Kveta slovenska čili opis všech jevnosnubných na slovenska divo- rostaucich a mnohý zachradnich zrostlin podlé saustavy De Candolle-ovy. S. připojeným zrostlinárřskym násvoslovím, slovnikem a návodem k určitbe zrostlin podlé saustavy Linné-ovy. Selmeczbánya, 1853. (Tót Flóra, az az a felső megyékben vadon termő 2000- nél több növénynek ismertetése.) Kéziratban tót etymologiai szótárhoz bő anyagot ha- gyott hátra, úgyszintén gazdag növénygyűjteményt. Kaniz, Aug., Versuch einer Ge- schichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 229. l. Berich über die österr. Literatur der Zoologie, Botanik... Wien, 1855., 93., 115., 177. l. Slovenské Pohlady 1888. 1. szám.
Petrik Bibliogr. Vliček, Jaroslav, Dejiny Literatury Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 116., 183., 271. l.
93 Keresztszülők Baroffy András és Kardosch Zsuzsanna.
94 Sírját felszámolták, de sírkőve a szülei sírjára került.
95 Szinnyei József: Magyar írók és munkái. Reuss Gusztáv.
96 Ld. Id. mű. Durovics Alex-Keresztes Veronika: A pozsonyi evangélikus líceum felsőfokú hallgatói. 1714-1851. 385.
5898. Reisz, Gustavus, ev, 17 éves, sz. N. Rőcze (Nagyrőce 15, Revúca SK) apja Reisz Sámuel, be: 1833. Prima 1; 1834.
Prima 2; 1835. Prima; 3; 1836 Prima 4, univ: Wien M 1840.
