1
Sipos Béla: A Schulek (felvidéki) család története és családfája
Schulek Mátyás (*1748.-†1815.) címere, aki használta a griff-madaras címert
Schulek Mátyás 1800. k. Schulek M. Gáspár. 1818
2
Tartalom
Schulek (felvidéki) családfa az interneten ... 3
Kutatási források ... 3
A Schulek (Sulek, Szulek, Sulyek, Sulyok) család a Felvidéken ... 4
A Schulek családfa ... 6
Schulekek a Nagyfalui anyakönyvekben, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni. ... 75
Schulekek Nagybobrócon, Gyetván Hibben és Szentivánon. ... 76
Majoross Edit, Dr. Schulek Tiborné felmenői. ... 76
A Farkasréti temetőben eltemetett Schulek családtagok adatai ... 79
3
Schulek (felvidéki) családfa az interneten
A Schulek (felvidéki) családfa rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:
Wikipédia (SiposBéla1945 szerkesztő) Magyar nyelvű szócikkeim:
Schulek család (felvidéki) Schulek Ágoston (tanár) Schulek Frigyes Vilmos Schulek János (lelkész) Schulek Károly Bogusláv Schulek M. Gáspár Schulek Lajos Schulek Mátyás Schulek Mátyás (tanár)
Wikipédia (SiposBéla1945 szerkesztő) Általam javított, bővített szócikkek:
Schulek Ágoston (sporttisztviselő) Schulek Elemér
Schulek Frigyes
Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Ezen belül:
A Schulek családfa (freewb.hu)
A Schulek és rokon családfák és fényképek a MEGA-n
Czenthe Miklós, az EOL igazgatója segítségével sikerült felvennem a kapcsolatot Schulek Vilmával, akit 2019 szeptemberében felkerestem és sok fényképet és iratot fotóztam le, amiket feldolgoztam. A családfában szereplő fotókat Schulek Vilmától kaptam, ahol nem, mert internetes forrást használtam azt hivatkozással (csa- tolással) jelzem. Schulek Vilmától 33 rokon e-mail címét is megkaptam, akiknek a kéziratot elküldtem. A Schulek család tagjai közül korábban senkit nem ismertem. A Schulek család kutatásához sok segítséget kap- tam Reuss Andrástól is. A kézirat első változatának elkészülte után igen értékes kiegészítéseket kaptam Schu- lek Vilmától és férjétől Thurnay Bélától, amit itt is megköszönök.
Kutatási források 1. A Schulek család tagjainak családfakutatási eredményei.
Schulek Tibor: Tükördarabok a Schulek-család múltjából. I. A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvi- déki család sorsában. (Új Magyar Múzeum, III. kötet. II. (VI.) füzet. Kassa, 1943. 289–297.)1
A Schulek család rokonsági táblázatai Schulek Mihály (*1745.-†1809.) kutatásain alapulnak, aki az isztebnei2 iskola rektora s amellett Árva-Nagyfalú (Velicsna) levéltárosa volt és 1782-ben az első Genealógia Schuleki- ana-t állította össze. Ezt 1972-ben Schulek Tibor részletesen kidolgozta és kiegészítette, felhasználva az 1943- ban Kassán megjelent munkáját is.
Tóth László: Schulek Tibor: A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvidéki család sorsában. Új Magyar Múzeum, III. kötet. Kassa, 1943. 289–97. Könyvismertetés. Turul 1943-3/4 Szakirodalom. 83-84.
Tóth Zoltán: Schulek János és Gerok Lujza leszármazottjai kivonatosan, Schulek Tibor adatai alapján. Magyar és német nyelven. (Hans Schulek und Luise Gerok) Karlsruhe. 1978. márciusában. Kézirat.
Tóth Zoltán: A Tóth-Schulek családi táblázatok. Kézirat. Karlsruhe. 1981. február 13. 67.
Korompay Andor: Schulek Frigyes és Riecke Johanna leszármazottai. Schulek Tibor 1975-ben készített csa- ládfa-táblázatait további adatokkal kiegészítette és összeállította. Budapest, 1988. február 8-án. Felújítva 1999.
április 1-én. Kézirat. 22.
Schulek nemzettség családfája. Schulek alias Missul János (-†1780.) ősei és utódai. Összeállította Schulek Tibor. Budapest 1980. Néhai dr. Schulek Tibor munkáját kiegészítette dr. Schulek Elemér Budapest, 2002.
Rajzolta Schulek János Budapest, 2003. 2 oldalas családfa rajz. Schulek Vilmától kaptam. S. B.
Thurnayné Schulek Vilma: Édesapánk, Dr. Schulek Tibor. Egy evangélikus lelkész küzdelmes élete és mun- kássága a 20. századi Magyarországon. Ordass Lajos Baráti Kör. 2005. 299.
1 A tanulmányt 2002. szept. 30-án Reuss András egyetemi tanár, (rektor, az Ev. Hittudományi Egyetemen) küldte el másolatban, megküldte továbbá Korompay Andor táblázatát a Schulek családról, aki Schulek Tibornak a 70-es években készített táblázatát 1988-ban kiegészítette, majd 1999-ben felújította. Reuss András az említett iratokat az EOL-ban találta meg és megemlíti, hogy a katalógusban meg kéne nézni a Genealogia Schulekina címen is az adatokat.
2 Isztebne (szlovákul Istebné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
4
Thurnay Béláné Schulek Vilma. Termő csipkebokor. Egy evangélikus lelkészfeleség, családanya, festőmű- vész, Schulek Tiborné Majoross Edit élete, szolgálata és művészete. Ordass Lajos Baráti Kör kiadó, 2009. 329.
Bereznai Tamás: Kiegészítések Schulek M. Gáspár (1788-1827) életrajzához. Szerzői kiadás. 2019. 83.
2. Felvidéki és magyarországi települések anyakönyvei.
A Mormon Egyház adatbázisának használata, az FS-TOOLS program felhasználásával. A programot a MA- CSE egyik alapító tagja, prof. Hatvany Béla Csaba fejlesztette ki. A települések adatait a Wikipédiából vettem át. Az anyakönyvek letöltésénél ismerni kell a Felvidék esetében az adott település szlovák nevét is. A Schulek ősök a Felvidék különböző településein éltek, majd többen a jelenlegi Magyarország területére települtek át, különösen 1920 és 1945 után. A települések adatait lábjegyzetben közöltem és megjelöltem, ha voltak anya- könyvek, hogy milyen vallású és időtartamú anyakönyveket találtam meg és töltöttem le. 1783 előtt általában csak a katolikus anyakönyvek voltak meg, a papok jelezték, ha valaki evangélikus vallású volt. Szerencsére sok esetben az anyakönyvek az 1600-as évektől megmaradtak. Az FS-TOOLS 5.0 program rendelkezik a „Ta- lálatok összegyűjtése eszközzel” is. Az internet cím: https://www.familysearch.org/search/collection/1554443 A vezetéknevek és a települések beírásával felmérhetjük az egyes felvidéki családok születési statisztikáit és leválogathatjuk a születési anyakönyveket apák és anyák szerint.
A Schulek család kiterjedt volt a Felvidéken, 3470 születési anyakönyvet találtam az 1592-1935 közötti adat- bázisban. Évszázados bontásban a keresztelési anyakönyvek száma: 1600-1699: 45 1700-1799: 879, 1800- 1899: 2522, 1900-1935: 24. A Sulyok névnél 328 születési anyakönyv volt a találat. A Schulek családfa elké- szítéséhez széleskörű, az előzőekben felsorolt forrásanyaggal rendelkeztem, új kutatási eredménynek az ere- deti anyakönyvek feldolgozása és az internetes adatbázisok feldolgozása részlegesnek tekinthető. A Google- be beírva a Schulek nevet a találatok száma 106 000.
3. Az internet és a szakirodalom.
Az internet használatával számos további családtörténeti forráshoz jutottam, közöttük van pl. a Magyar Elekt- ronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, a MACSE (Magyar Család- történet-Kutató Egyesület) adatbankjai, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL), stb. A Széchenyi Könyvtár több százezer gyászjelentést tartalmazó gyűjteménye lekereshető formában érhető el a https://dspace.oszk.hu/ címen. Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) , Családfakutatási link gyűjtemény.
Az Arcanum Digitális Tudománytár3 -ba ha beírjuk a Schulek nevet 24129 találatot kapunk. A Terrayaknál ez a szám 12576, a Reussoknál 7928. Az ARCANUM adatbázisban számos szaklap található meg, így a találatok jelentős része tudományos publikáció.
Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra-Pandula Attila-Vitek Gábor: Genealógia. I. kötet és II. kötet. Buda- pest. Tarsoly Kiadó, 2012. és 2013.
Háló 2. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcso- latáról, 1945–1990, Egyházvezetők 1. Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő. Sorozatszerkesztő Mirák Katalin. Luther Kiadó. Budapest, 2014. (továbbiakban Háló II.)
Történetkönyv. Sorozati szám: 52. A nyíregyházi evangélikus gyülekezet története (1753-1855). Nyíregyháza.
2018. 554.
A Schulek (Sulek, Szulek, Sulyek, Sulyok) család a Felvidéken
A családi hagyomány szerint, amely azonban okmányokkal nem igazolható, a Schulek-család eredeti neve Sulyok lett volna és a család a XVI. században a török elől húzódott volna fel Árvamegyébe, Árvanagyfaluba4, Velicsnába. Neve itt alakult volna át először Sulyekké, majd ebből lett a Schulek név. Mindez azonban már nem igazolható. Tény az, hogy a család nem élt nemesi jogaival, mert iratai 1683-ban tűzvész alkalmával elhamvadtak, amikor III. Sobieski János lengyel király csapatai a török által megtámadott Bécs felmentésére Árvanagyfalun átvonultak, a lakossággal támadt nézeteltérés miatt a községet felgyújtották és a templom is leégett, amelynek oltárában a nemes családok fontos iratait őrizték. A katolikus anyakönyvek is elégtek, csak 1689-től vannak meg az anyakönyvek. 1771 előtt a Schulek, Sulek, ℘ulek, Sülek és Szulek, 1771 után már csak a Schulek nevet írták be az Árvanagyfalui anyakönyvekben a katolikus papok. 1689-ben az első megma- radt keresztelési és a halotti anyakönyvekben is a Schulek nevet találtam meg.
3 Az ARCANUM 36 077 718 szkennelt oldalt közölt 2021. december 10 állapot szerint. Az ARCANUM-t akkor lehet elérni, ha előfizetjük vagy egy magyarországi tudományegyetem könyvtárában beiratkozunk, ekkor a könyvtárjegy ada- taival otthon is elérhető az adatbázis.
4 Röviden Nagyfalu.
5
Katolikus keresztelési anyakönyv, Árvanagyfalu, 1689. november 10. Kereszteltem Schulek György és Ku- backa Anna fiát Mártont. Kubacka Anna apja Kubacka András. Keresztszülők Kuliczy Pál és Szoyka Katalin.
Katolikus halotti anyakönyv, Árvanagyfalu, 1689. október 5. Meghalt Schulek March ? Árvanagyfaluban. Az elhunyt korát csak 1690-től jegyezték fel. Lehet, hogy a családfán szereplő Schulek Márton (Martinus), aki 1667-ben halt meg a Schulek Mihály kutatásai szerint.
Az Árvanagyfalui keresztelési anyakönyvekben legtöbbször 1787-ig az apa teljes nevét, az anyának viszont csak a keresztnevét írták be, ami megnehezítette a beazonosítást, ha több azonos keresztnevű Schulek élt egy- időben. Az anya nevét csak a házassági anyakönyvek feldolgozásával lehet kideríteni. Előfordult viszont már 1689-ben is, hogy az anya nevét is beírták, mint a fenti anyakönyvben Kubacka Annát. 1787-től5 már az anya családi nevét is beírták a keresztelési anyakönyvekbe. Nemesi összeírásokban a Sulyek- (Schulek) család nem szerepel.6 A Terrayak a kezdetektől (1600-as évek második fele) fogva értelmiségiek, pl. tanítók, lelkészek voltak. A Reussok a kezdetekben iparosok voltak az 1600-as évek végétől az 1700-as évek végéig, majd ezt követően többségük az értelmiségi pályát választotta. A Reussokhoz hasonlóan a Schulekek is az 1600-as évek elejétől az iparos, kézműves szakmát űzték, de közéleti feladatokat (bíró, ügyész, esküdt stb.) is vállaltak. Az 1700-as évek második felétől a Schulek család tagjai közül sokan, főleg, akik lelkészek és tanítók voltak, Nagyfalut elhagyták és szétszóródtak az egész Felvidéken, majd később a jelenlegi Magyarország északi ré- szén települtek le. Az első 7 (A-G) generáció tagjai mind Nagyfalúban (Velicsnán) születtek. A 6-ik (F) gene- rációig nem találtunk értelmiségi foglalkozású Schuleket a családfán. A 7-ik (G) generációban viszont már 10 evangélikus lelkész [akik 1731 és 1776 között születtek, a legidősebb közülük Schulek András (*1731-1791) volt] és 1 iskolamester, levéltáros [Schulek Mihály (*1745.-†1809.)] található. A 8-ik (H) generációban már előfordulnak az orvosok, a 9-ik (I) generációban pedig a jogászok, tanárok, iskolaigazgatók is. A 8-ik (H) generációtól kezdve a Schulek család értelmiségi foglalkozásúnak tekinthető, a Terrayakhoz és Reussokhoz hasonlóan földbirtokkal nem rendelkeztek, állami hivatalokat nem vállaltak, független értelmiségiek voltak. A Schulek család tagjai közül többen nemzetközi hírnévre tettek szert kutatásaik, elsősorban a természet-, az építészet, a sport- és orvostudományok terén elért sikereik révén, ami segítette életrajzaik kutatását az interne- ten. Ez igaz azokra is, akik a Schulek családba nősültek be, mint a Bereznai, Joób, Kováts, Krompecher, Ko- rompay, Posewitz, Reuss, Szenczi, Tóth és más családok tagjai. Schulek István (*1565. k.-) leszármazottjait több esetben az 1900-as évek végéig, majdnem 2000-ig sikerült levezetnem, ami 15 (O) generációt jelentett.
Schulek István leszármazottjainak a száma 15 generáció esetében 16384, mivel mindenkinek egy apja és egy anyja van (2^14=16384) Az egyes generációk közötti átlagos különbség 31 év. A teljes Schulek családfát nem sikerült felkutatni, mert az 1689 előtti anyakönyvek hiányoznak, az 1689 utáni anyakönyvek az 1744-ig nehe- zen vagy egyáltalán nem olvashatók. Az Árvanagyfalui anyakönyvekben több olyan Schulek anyakönyvet találtam, akiket a családfán nem tudtam elhelyezni. A Schulek családokban általában sok gyermek született.
Schulek Frigyesnek és Riecke Johannának 10 gyermeke született, ezek közül 5 élte meg a felnőttkort, egyik unokájuk Schulek Tibornak és feleségének Majoross Editnek 8 gyermeke született, akik mind megélték a fel- nőtt kort. Schulek Frigyes családfája már teljes egészében feldolgozott, Schulek Tibor (1975.) majd Korompay Andor (1988. 1999.), Bereznai Tamás (2019.) és mások szorgos kutatómunkája eredményeképpen. A teljes termékenységi arányszám a Schulek családoknál mindig az országos átlag felett volt, ami az 1970-es években
5 II. József rendelete alapján. Az 1787-es udvari dekrétum értelmében megjelentek a sablonszerű, majd a 19. század elejétől az előnyomtatott anyakönyvek. II. József rendelete szerint az anyakönyvnek tartalmaznia kellett a születés évét, hónapját és napját, a gyermek nevét, nemét és azt, hogy törvényes vagy házasságon kívüli-e, a szülők kereszt- és veze- téknevét, vallását, a keresztszülők teljes nevét, a házasságon kívüli gyermek apjának a nevét, ha elismerte az apaságot. A házassági anyakönyvnek tartalmaznia kellett az esküvő évét, hónapját, napját, a házszámot, a vőlegény kereszt- és veze- téknevét, vallását, életkorát, családi állapotát (nőtlen, özvegy), a menyasszony keresztnevét, vallását, korát, családi álla- potát (hajadon, özvegy), a tanúk kereszt- és vezetéknevét, családi állapotát. A tanúknak mindig alá kellett írni az anya- könyvet. A halotti anyakönyveknek hat oszlopban tartalmaznia kellett a halál évét, hónapját és napját, a házszámot, a vallást, a halott nevét és korát, a halál okát.
6 Id. mű. Tóth László: Schulek Tibor. Turul. 1943.-3/4.
6
is 3 körüli értéket mutatott. A Schulek családban, hasonlóan a Reuss családhoz sokan az átlaghoz képest magas életkort (70-90 év feletti) éltek meg. Az első Schulek, akinek a halotti anyakönyvét megtaláltam Schulek Má- tyás, egyeneságú ős, aki 1732-ben 83 éves korában halt meg. Schulek Mátyás fia Schulek György I. 1753-ban 75 éves korában halt meg, felesége Szoyka Dorottya 72 évet élt. A születéskor várható átlagos becsült élettar- tam Magyarországon 1800-ban csak 30 év volt, a korábbi időszakokra pontos adatokkal nem rendelkezünk.
Saját egyeneságú első Schulek ősöm Schulek Rozália. Schulek Rozália (*1790.-†1838.) és férje Reuss Sámuel (*1783.-†1852.) családfáját a Reuss családfa, majd a Terray7 és végül a Sipos8 családfa tartalmazza. Az eredeti iratokat, kinyomtatott kéziratokat folyamatosan adom le a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárnak, a továbbiakban MNL OL.-nek. A kéziratokat Kurecskó Mihály levéltáros gondozza. Jelzet P2342. „Dr. Sipos Béla családtörténeti gyűjteménye, köztük a kutatás során készített digitális anyakönyvi és szakirodalmi képál- lomány. Bp. 2013. április 12. ad. OL.03/63/2013 ajándékozási nyilatkozat.” A kutatási eredményeimet leadom továbbá az Evangélikus Országos Levéltárnak (EOL) is, ahol Czenthe Miklós igazgató kezeli az iratokat.
Schulek Mátyás (*1748.-†1815.) címere,9 aki használta a griff-madaras címert, pecsétnyomója ma is meg- van.
A Schulek családfa A1. Schulek István I. (*Nagyfalu10, 1565. k.) Feltételezések szerint.11 B1. Schulek István II. (*Nagyfalu, 1590. k.) Nagyfalui bíró, 1622.
C1. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1618. k.-) Nagyfalui bíró, 1663. N. Dorottya.
C2. Schulek Márton. (*Nagyfalu, 1620. k.-†Nagyfalu, 1667.) Varga, Nagyfalui prokurátor (jogi képviselő, ügyész) 1656.
D1. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1649.-†Nagyfalu, 1732 április 1.) Θ Chluda12 Zsófia.13 1676. k. Cipész, sóhivatalnok (quaestor salis Poloniae) a Lengyelországból importált só államkincstári felügyelője. Nagyfalui esküdt, 1705.
Árvanagyfalu, katolikus halotti anyakönyvek. 1732 április 1. meghalt Schulek Mátyás, 83 éves volt.
E1. Schulek György I. (*Nagyfalu, 1678.-†Nagyfalu, 1753. január 25.) Θ Szoyka Dorottya.
7 Reuss Sámuel egyik fia Reuss Adolf Titus (*1823.-†1902.) akinek felesége Terray Mária Lujza (*1839.-†1920.)
8 Reuss Adolf Titus egyik unokája Fodor Malvin (*1884.-†1962.), akinek férje kézdimárkosfalvi Sipos Béla I. (*1875.-
†1967.) nagyapám volt.
9 Schulek Tibor: Tükördarabok a Schulek-család múltjából. Id. mű. 297. A színes címert Schulek Vilma gyűjteményében fotóztam le 2019-ben.
10 Árvanagyfalu, Nagyfalu (más néven Velicsna, szlovákul Veličná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsó- kubini járásban. A katolikus anyakönyvek (1689-1890) az evangélikus anyakönyvek (1757-1896) meg vannak. 1757-ig az evangélikusokat katolikus papok keresztelték és az anyakönyvben beírták, hogy lutheranus rövidítve luth.
11 Jelölések: *=a születés vagy keresztelés helye és időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés helye és időpontja, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni az évszámra vonatkozóan. Vastag betű egyeneságú őseim.
12 A Chluda kiterjedt család volt Nagyfaluban.
13 Chluda Zsófia halotti anyakönyvét nem találtam meg a Nagyfalui katolikus anyakönyvekben. Az első Chluda keresz- telési anyakönyv a következő: Chluda György és felesége Katalin leányát Zsuzsannát 1697. január 20-án keresztelték Nagyfaluban. A keresztelési anyakönyvek alapján 1740. után lett kiterjedt a Chluda család. 1740 és 1799 között 37 Chluda keresztelési anyakönyvet találtam Nagyfaluban, az FS-TOOLS program felhasználásával.
7
(*1676.-†Nagyfalu, 1747. október 19.) 1702. k. Csizmadia. [Szoyka Dorottya apja Szoyka János, testvére Zsuzsanna]
Nagyfalu, katolikus halotti könyv. 1753. január 25-én meghalt özvegy Schulek György (vidua Georgius Szulek), 75-ik éveben (anno 75) és evangélikus (lutheranus) volt.
Nagyfalu, katolikus halotti könyv, 1747. október 19-én meghalt György felesége Szoyka Dorottya (Dorothea Soyka), 72 éves volt.
F1. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1704. július 9.-†Nagyfalu, 1779. január 12.14)
1. Θ Ambrósy Anna. (-†Nagyfalu, 1751. k.) 1730. k. 2. Θ Csernota Zsuzsanna.
(*Alsókubin15, 1727.-†Nagyfalu, 1793. június 24.) 1752. k. Varga, Nagyfalui ta- nácstag (senator). Első hét gyermeke első feleségétől, nyolcadik gyermeke a má- sodik feleségétől született.
G1. Schulek András. (*Nagyfalu, 1731. november 27.16-†1791. március) Θ Blásy Judit. Laposfalvi17, budikfalvi1819, rimakokovai20 evangélikus lelkész.
A Schulek családban az első, aki az értelmiségi pályát választotta.
H1. Schulek Judit.
H2. Schulek Erzsébet. Θ Thorma Lajos.
H3. Schulek Zsuzsanna.
G2. Schulek Dorottya. (*Nagyfalu, 1734. augusztus 24.21-) Θ Bohács Mátyás.
G3. Schulek János II. Θ Ország-Gazda Katalin. Varga Felsőkubinban22. H1. Schulek János II. (*Nagyfalu, 1780. január 16.23-)
H2. Schulek Katalin. (*Nagyfalu, 1783. április 15.24-†Nagyfalu, 1787.
szeptember 18.)
H3. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1785. szeptember 22. 25-) G4. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1742. július 5.-†1784. február 18.) Θ
Medzihradszky Zsófia. Varga.
H1. Schulek Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1780. február 5.-) H2. Schulek Éliás. (*Nagyfalu, 1785. július 15.-) G5. Schulek Ilona26. Θ Janovitz Mihály.
H1. Janovitz Mária. (*Nagyfalu, 1783. július 27.-) H2. Janovitz Ezékiel. (*Nagyfalu, 1785. november 1.-) H3. Janovitz Zsuzsanna. (*Nagyfalu, 1790. augusztus 29.-)
G6. Schulek Anna. (*Nagyfalu, 1747. szeptember 6.-) Θ Nichna Mihály.
G7. Schulek Mária (Marina). (*Nagyfalu, 1750. január 31.-) Θ Osswald Sámuel. 1783. április.
H1. Osswald Eszter. (*Nagyfalu, 1785. november 3.-)
14 Evangélikus, 75 éves volt.
15 Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín) város Szlovákiában. Az Árvavölgy központja, a Zsolnai kerület Alsókubini járá- sának székhelye. Benyólehota, Kisbiszterec, Knyazsa, Medzihradne, Mokrágy, Nagybiszterec, Szrnyace és Zászkal tele- pülések tartoznak hozzá.
16 Keresztszülők Krayczyowicy Mátyás és Marczek Dorottya.
17 Lapos, (szlovákul: Lopúchov), korábban Laposfalva község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
18 Bugyikfala (szlovákul: Budikovany), korábban Budikfalva, község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Ri- maszombati járásban.
19 Budikfalván lelkész volt 1770 és 1784 között.
20 Rimakokova (szlovákul: Kokava nad Rimavicou) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járás- ban. A 20. század elején nevét Rimakókára magyarosították, de 1906-ban visszakapta a korábbi nevét.
21 Keresztszülők Ozvald János és Marczek Dorottya.
22 Felsőkubin (szlovákul Vyšný Kubín) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
23 Keresztszülők Huba András és Liska Katalin.
24 Keresztszülők Schulek Mihály és Liska Katalin.
25 Keresztszülők Huba András és Liska Katalin.
26 A három gyermekének keresztelési anyakönyvében 1783-ban, 1785-ben és 1790-ben Helena Schuleknek írták a nevét.
8
G8. Schulek György. (*Nagyfalu, 1753. március 24.-)
F2. Schulek György II. (*Nagyfalu, 1714. január 10.-†Nagyfalu, 1784. január
8.) Θ Csernota Zsuzsanna. (*Nemesdedina27, 1723. november 30.-†Isztebne, 1793. április 14.) Lesztin28, Árvamegye, 1740. október 30. Mészáros, 1754-ben esküdt, 1766-1769 között bíró, jegyző Nagyfalun. [Csernota Zsuzsanna szülei Csernota György és Dedinszky Zsuzsanna dedinai nemesek]
Nagyfalu keresztelési anyakönyv. 1714. január 10. Kereszteltem Schulek (Szulek) Györgyöt, szülei Schulek György és (Szoyka) Dorottya. Keresztszülők Török (Töerek) Mihály és Dudás Katalin árvanagyfalui (velicsnai) lakosok.
Nagyfalui katolikus halotti anyakönyvek. Schulek György meghalt 1784. január 8- án, 72 éves volt. A születési anyakönyv alapján 70 éves volt.
Dedina, katolikus keresztelési anyakönyv. Kereszteltem Csernota Tamást és Cser- nota Zsuzsannát 1723. november 30-án, szüleik Csernota György és Zsuzsanna, dedinai nemesek.
Isztebne, evangélikus halotti anyakönyv, 1793 április 14-én meghalt Csernota Zsu- zsanna, Dedinában született, Schulek György özvegye, 71 éves volt. A halál oka vizenyős hidegrázás, magas láz. (febris hydropica)
G1. Schulek György III. (*1741. augusztus 26.-†Verbóc, 1799. július 19.) Θ Schmitz Anna. 1771-ben másodtanító Késmárkon, 1779-től Oláhpatakon29, 1783-tól Verbócon30 lelkész. II. József türelmi rendelete alapján Schulek György temp- lomot építtetett, ami 1785-ben készült el.
H1. Schulek János György dr. Katona orvos a horvát határőrvidéken.
H2. Schulek Sámuel. Római katolikus plébános.
H3. Schulek Anna, Johanna. (*Verbóc, 1784. július 13.-)
H4. Schulek Mária Magdaléna. (*Verbóc, 1786. július 14.-) Θ Trsztyenszky János. Nyíregyháza.
H5. Schulek Anna Zsuzsanna. (*Verbóc, 1788. június 4.-)
27 Nemesdedina (szlovákul Zemianska Dedina) település Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban, 1985.
január 1. óta közigazgatásilag Nizsna községhez tartozik. A trianoni békeszerződés előtt Árva vármegye Vári járásához tartozott. A katolikus anyakönyvek (1692-1895) meg vannak.
28 Lestin (szlovákul Leštiny) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
29 Oláhpatak (szlovákul: Vlachovo) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
30 Verbóc (szlovákul Vrbovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Miavai járásban.
9
G2. Schulek Pál. (*Nagyfalu, 1743. január 19.-)
G3. Schulek Mihály. (*Nagyfalu, 1745. április 431.-†Isztebne, 1809. január 25.) Θ Kavecz Anna. (*Rajec32, 1748. augusztus 20.-Deánfalva33, 1812. szeptember 14.) Rajec, Trencsén megye, 1771. október 20.
Isztebne, evangélikus halotti anyakönyv. 1809. január 25-én meghalt Schulek Mihály, aki Nagyfaluban született, isztebnei iskola igazgató, 64 éves volt, a halál oka vízkórság (hydrops)
1783-1789 Nagyfaluban iskolaigazgató, levéltáros. 1789-1808 Isztebneben rektor. [Kavecz Anna szülei Kavecz Miklós rajcei mészáros Θ Prileczky Anna.]
H1. Schulek János. (*Rajec, 1774. június 29.-†Szobotist34, Nyitra megye, 1837. december 6.) 1. Θ Weber Rozina Margaréta. (*Késmárk35, 1782.
február 24.-†Szobotist, 1815. január 22.36) Késmárk, 1797. október 27.
2. Θ Neumann Mária.37 (*Vágújhely38, 1786. augusztus 15.-†Szobotist, 1837. szeptember 17.) Vágújhely, 1815. június 28. Késmárkon és Debre- cenben tanult, először rektor volt Hybbén39 és Mosócon40, majd 9 évig lelkész Prznón41 Morvaországban (ahol II. József türelmi rendelete alap- ján alakultak új protestáns gyülekezetek) 1814-től haláláig Szobotiston szolgált Nyitra megyében. Mindkét felesége népi német volt: Weber Ro- zina, Margaréta (apja Weber Gottfried Antal tűkészítő mester, anyja Stentzei Judit) Késmárkról és Neumann Mária (apja Neumann Pál, arany- műves) Vágújhelyről. Szlovák nyelven 9 könyvet írt vallási és iskolai szükségletek kielégítésére. Schulek Jánosnak 17 gyermekéből a 8 leá- nyon kívül 7 fiú nőtt fel, három az első anyától és négy a másodiktól.
I1. Schulek Imre. (*Mosóc42, 1804. szeptember 3.-†Budapest, 1872.
augusztus 5.) Θ Schöpf Amália Terézia. (*Kőszeg, 1809. november 13.-Budapest, 1887. január 3.43) Nagyszombat, 1832. január 27. Schu- lek Imre előbb tanító volt Zsidófaluban, majd rektora a nagyszombati és selmecbányai evangélikus iskolának. Kiváló pedagógus volt, négy nyelven (németül, magyarul, szlovákul és latinul) tanított, családjában leginkább németül beszélt, de magyar szívvel gondolkodott és csele- kedett.
[Schöpf Amália Terézia szülei Schöpf Sámuel. (*Kőszeg, 1779.-
†Sopron, 1849. december 16.) és Zapf Zsuzsanna. (*Sopron, 1785.-
†Sopron, 1857. december 30.) Mézeskalácsos volt Kőszegen és Sop- ronban.]
31 Szülei Sülek Georgy, keresztszülők Dávid György és Zsuzsanna.
32 Rajec (szlovákul Rajec) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Suja tartozik hozzá.
33 Deánfalva (szlovákul Ďanová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
34 Ószombat (1899-ig Szobotist, szlovákul Sobotište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.
35 Késmárk (szlovákul Kežmarok) város Szlovákiában. Az Eperjesi kerület Késmárki járásának székhelye.
36 Weber Róza meghalt 33 éves korában, amikor kilencedik gyermekét világra hozta.
37 Schulek Jánosnak 8 gyermeke született második feleségétől.
38 Vágújhely (szlovákul Nové Mesto nad Váhom) város Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásának székhe- lye.
39 Hibbe (korábban Hybbe, szlovákul Hybe) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
40 Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.
41 Pržno település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Pržno Janovice, Metylovice, Baška és Frýdlant nad Ostra- vicí településekkel határos.
42 Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.
43 Schöpf Amália. Halotti értsítő, német nyelven. Amália Schulek, született Schöpf Budapesten 1887. január 4-én fél 12- kor 78 éves korában elhunyt. Gyászolják Alexander Schulek, Vilma Schulek és Amália Schulek. A Kerepesi temetőben temették el.
10
J1. Schulek Sándor. (*Nagyszombat, 1837. július 27.-†Vác, 1910.
augusztus 7.44) 1. Θ Kuzma Amália. (*Bát45, Hont megye, 1843.
június 9.-†Budapest, 1871. augusztus 8.46) Bát, 1860. 2. Θ Günther Teréz. (*Milánó, 1842. június 9.-†Budapest, 1907. január 5.) 1876.
Schulek Sándor sokoldalú tehetséges ifjú volt, aki a szabadságharc leverése után a Bach-korszakban egy óvatlan megjegyzést tett a Ferenc József császárra 1853 február 18-án elkövetett merénylet- ről, egy iskolatársa beárulta, mire kitiltották az ország összes kö- zépiskoláiból. Igy csak Pesten a kereskedői pálya maradt számára nyitva. Ez a hivatás azonban sehogy sem felelt meg sem tehetség- ének, sem hajlamainak, így az általa alapított kereskedelmi vállalat csődbe jutott. Feleségének, Kuzma Amáliának 1869-ben varrodát kellett nyitnia, hogy hozzájáruljon a 3 kisgyermekes család eltar- tásához. [Kuzma Amália szülei Kuzma Sámuel (*Bagyan47, 1807.
április 13.-†Bát, 1858. február 27.) és Kuzma Cecília. (*Radvány, 1814. március 6.-†Bát, 1862.) Lelkész volt Báton 1831-től, 1852- 1858 főesperes. Fia volt Kuzma Adolf (*Bát, 1839. december 12.-
†Pelsőc, 1904. május 30.) Pelsőc lelkésze volt 38 éven át.]
K1. Schulek Amália. (*Pest, 1865. október 19.-†Pest, 1890.
május 1848.) Θ Schulek Gusztáv. (*Orsova, 1850. október 2.-
†Budapest, 1915. március 20.) Pest, 1887. január 17. Hajós- kapitány.
L1. Schulek Irma.
L2. Schulek György.
K2. Sulyok Imre. (*Pest, 1867. február 9.-†Vác, 1918. auguszt- us 3.) Θ Jagny Janka. (*Genf, 1861. augusztus 15.-†Orosháza, 1944. december 3.) 1893. június 20. MÁV főintéző, majd a Kereskedelmi Minisztérium közlekedésügyi osztályán dolgo- zott. 1888-ban Sulyokra változtatta a nevét. 4 gyermekük szü- letett, 2 gyermek maradt életben.
L1. Sulyok Zoltán I. (*Vác, 1897. augusztus 21.-
†Debrecen, 1958. január 12.) Θ Hencsey Márta. (*Vác, 1900. január 24.-) Budapest, 1920. szeptember 7. Oros- házi mezőgazdasági középiskolai tanár és igazgató.
M1. Sulyok Zoltán II. (*Budapest, 1935. december 15.-) Θ Rosta Mariann Ágnes. (*Nagyrada49, 1935.
december 3.) Agrármérnök.
N1. Sulyok Zoltán III. Ferenc. (*Debrecen, 1967. január 8.-) Ikrek.
N2. Sulyok Balázs László. (*Debrecen, 1965. ja- nuár 8.) Ikrek.
L2. Schulek Helén. (*Vác, 1899. március 15.- †Valencay, Franciaország, 1943.) Θ Blattner Géza (*1893.-†1967.), aki festőművész volt, de első sorban, mint bábjátékos
44 Schulek Sándor. Halotti értesítő. Schulek Sándor 1910. augusztus 7-én reggel 2 órakor, életének 74-ik évében hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A váci középvárosi evangélikus temetőben temették el. Gyászolják fia Sulyok Imre, leánya Schulek Vilma, Tóth Béláné, menye Sulyok Imréné, sz. Jagny Janka, vejei Tóth Béla és Schulek Gusztáv. Nővérei Schulek Vilma és Schulek Amália, Hankisz Jenőné. Unokái Sulyok Zoltán, Helén, Irma és György, Tóth Zoltán, László, Sándor és Bella.
45 Bát (korábban Asszonyvásár, szlovákul: Bátovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Elesfalu tartozik hozzá.
46 Tüdővészben halt meg.
47 Bagyan (szlovákul: Baďan) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.
48 Schulek Amália. Halotti értesítő. Schulek Gusztáv úgy maga, mint gyermekei Irma és György nevében megtört szívvel jelenti szeretett neje, illetve édesanyjuk Schulek Amáliának 1890. május hó 18-án életének 25-ik és boldog házasságának 4-ik évében történt gyászos elhunytát. Lakás, Budapest, VI. Nagy-János utcza 7.
49 Nagyrada község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
11
művész „Arc-an-ciel” kísérleti bábszínházával Párisban szerzett magának nagy hírnevet, 1930-ban bábszínháza volt Párizsban.
Leírás: A Theatre Arc en Ciel, Blattner Géza bábszínháza, a díszletek között áll Blattner, Fried Tivadar (Théo Fried), első felesége, Blattnerné Schulek Helén (Heléne Blattner) és egy ismeretlen férfi. A színház a Dome kávéházzal szemben, a Coupole mellett található. 1929.
K3. Schulek Vilma. (*Pest, 1868. október 16.-†Nagykanizsa, 1959. december 10.) Tóth Béla. (*Rimaszombat, 1870. már- cius 29.-†Rimaszombat, 1939. február 16.) Budapest, 1900.
augusztus 14. Tóth Béla műépítész. [Tóth Béla szülei Tóth József (*Gáva50, 1834. március 3.-†Rimaszombat, 1892.
szeptember 6.) Θ Káposztás Emília. (*Rimaszombat, 1840.
december 10.-†Rimaszombat, 1931. július 12.) Rimaszombat, 1860. február 21. Tóth József apja Tóth Gábor (Nagybári51, 1806. október 12.-†Gáva, 1865. május 16.), akinek szülei Tóth József. (*Sárospatak, 1773. április 5.-) Θ Szaplonczay Julianna. 1802.]
Schulek Vilma gyermekeivel, Rimaszombat, 1910.
L1. Tóth Zoltán.
L2. Tóth László.
L3. Tóth Sándor. (*Rimaszombat, 1904. április 7.- †Zala- egerszeg, 1980. október 2.) Θ Csákány Etelka. 1935.
Wikipédia. „Pápai középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész. Művészi stílusa leginkább a kubizmus je- gyeit mutatja. 1922 és 1928 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd három évet külföldön,
50 Gáva település volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrányi járásban.
51 Nagybári (szlovákul: Veľká Bara) Bári településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketere- besi járásában
12
Londonban, Párizsban, Berlinben töltött, portrérajzolás- ból tartotta fenn magát. Párizsi tanulmányútján ismerke- dett meg Blattner Gézával, hatására kezdett érdeklődni a bábművészet iránt, Blattner avantgárd színházának, az Arc-en-Cielnek is tagja lett. 1932-ben hazatért és a Pápai Református Gimnázium művészettanára lett, ő alakíttatta ki két tanterem egybenyitásával a gimnázium tágas és vi- lágos rajztermét (a tanterem ma az ő nevét viseli). Ezen- felül angol, német és francia nyelveket is tanított. A re- formátus gimnázium államosítása után, 1952-ben az utódintézményben, a Petőfi Sándor Gimnáziumban foly- tatta munkáját, itt dolgozott 1967-es nyugdíjba vonulá- sáig, illetve a Türr István Gimnáziumban is tanított. Te- vékenysége nagy hatással volt Pápa művészeti életére. A második világháború után képzőművészeti szabadiskolát nyitott, majd 1949-ben létrehozta és évtizedeken keresz- tül vezette a Képzőművész Kört, ami a Jókai Művelődési Központ keretei között ma is működik. Művei láthatók a Magyar Nemzeti Galériában.”
Tóth Sándor emléktáblája a Pápai református gimnázium falán. (1904-1980) Festőművész, bábművész, tanár, cserkészparancsnok.
Pápai pedagógus lexikon.52 Tóth Sándor. Művei megta- lálhatók a Budapesti Nemzeti Galériában és a pápai A.
Tóth Sándor Galériában, valamint magán- gyűjtőknél.
Legismertebb képei: Rimaszombat (1926); Tanya (1927); Paraszt-madonna (1932); Metrón (1929).
Irodalom:
Csoóri Sándor: Nappali hold. (Bp., 1990).
Heitler László: A. Tóth Sándorról = Életünk 1989/2 és Művészet 1982/1. Koll. ért. 1922/32. Koll. tört. 400.
Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski Kiadó. 2000.
500.
Művészeti Lexikon 1968. IV. 570.
Salamon Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban. Új Forrás 1980/2.
Szíj Béla: A. Tóth Sándor kiállítása Pápán= Művészet 1962. III/2. Türr évk. 1988. 154.
Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski kiadása.
2000. 500.
L4. Tóth Bella. Θ Werner Gyula dr.
Tóth Vilmos.
J2. Schulek Vilma. (*Nagyszombat, 1842. január 30.-†Budapest 1927. január 20.)
52 Főszerkesztő Tungli Gyula. Kiadta: Pápai Művelődéstörténeti Társaság. 1997.
13
Schulek Vilma. Budapest, 1880.
J3. Schulek Amália. (*Nagyszombat, 1845. augusztus 2.- †Buda pest, 1929. március 30.) Θ Hankisz Jenő. Selmecbánya, 1867.
június 17. Hankisz Jenő szabómester.
I2. Schulek János Mihály. (*Przno53, 1806. július 25.-† Pozsarevác54, 1868. október 25.) Császári, királyi katonaorvos. Θ Bozic Fanny. A bécsi József-Katonaorvosi Akadémián tanult, császári és királyi ka- tonai szolgálatban lépett és élete végéig a horvát határőrvidéken élt fekete-sárga császárhűségben.
I3. Schulek Gottfried I. Antal. (*Przno, 1810. március 29.-† Bród55, 1865. július 6.) Θ Bogic (Bogdanovich) Vilma. Császári, királyi ka- tonaorvos. Mihály János testvéréhez hasonlóan a bécsi József-Kato- naorvosi Akadémián tanult, császári és királyi katonai szolgálatban lépett és élete végéig a horvát határőr- vidéken élt fekete-sárga csá- szárhűségben.
J1. Schulek Gottfried II. Bogumir. (*1840.-) Kereskedő.
I4. Schulek Károly, Bogusláv. (*1816. április 20.-†Zágráb, 1895.
november 30.) Zágrábi publicista. Schulek Károly Bogusláv az előb- biek legidősebb féltestvére, Pozsonyban tanult teológiát és a Szlo- vák Diákegyesülethez csatlakozott. Azután beteg apját helyettesí- tette és annak halála után 1838-ban katonaorvos bátyjához a szlavo- nai Bródba került, hol megtanulta a horvát nyelvet. Nem-sokára Zágrábba költözött, ahol híres horvát közíró és Kossuth ellenlábasa lett, magát Boguslav Šuleknek nevezve. „Šulek Bogusláv különös érdemet szerzett Turgenyev regényeinek mesteri fordításaival, Šu- lek pedig népszerű könyveivel, minők „A horvát alkotmány”56, „Jo- gaink” és „Népszerű vegytan”. Szerkesztett politikai lapokat és szakfolyóiratokat, és írt egy német-horvát szótárt, a mely ma is egyike a legjobbaknak. Noha roppant termékeny és sokoldalú volt, mégis minden műve derék és jó munka.”57 Testvérei Lajos a teoló- gus és Frigyes Vilmos az aranyműves, mint Pozsonyban nevelt szlo- vák nacionalisták olyan ellenzői voltak az 1848/49-es magyar sza- badságharcnak, hogy Lajost a magyarok bebörtönözték, Frigyes Vil- most pedig Galgócon58 felakasztották.
I5. Schulek Lajos. (*Szobotist, 1822. szeptember 11.-†Komárom,
53 Pržno település Csehországban, Vsetíni járásban.
54 Pozsarevác (szerbül Пожаревац, régi magyar nevén: Passaróc vagy Pozsaróc) város Szerbiában, a Branicsevói körzet központja.
55 Bród, régi magyar nevén Nagyrév[vagy Szlavon-Bród, horvátul: Slavonski Brod) Horvátország hatodik legnagyobb városa, Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye.
56 Ez a munkája német, szlavon és olasz fordításokban is megjelent és alapja lett az 1867-es kiegyezési tárgyalásoknak.
57 ARCANUM. Kézikönyvtár. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Horvát-Szlavonország. Szellemi élet.
A horvát irodalom történetének kiegészítése. Andrić Miklóstól, fordította Hodinka Antal. Budapest, 1886.
58 Galgóc (szlovákul Hlohovec) város Szlovákiában. A Nagyszombati kerület Galgóci járásának székhelye.
14
1849. 59) Pozsonyban nevelkedett teológus. Pozsonyban és Hlubokán káplán. Aktív szlovák nacionalistaként az 1848/49-es magyar szabad- ságharc ellenzője, ezért 1848-ban a magyarok bebörtönözték, majd felakasztották
I6. Schulek Frigyes Vilmos. (*Szobotist, 1825. március 29.-
†Galgóc, 1848. október 20.60) Pozsonyban nevelkedett, aranyműves.
Aktív szlovák nacionalistaként az 1848/49-es magyar szabadságharc ellenzője, ezért 1848-ban a magyarok Galgócon61 felakasztották.
I7. Schulek62 Ede I. Mátyás. (*Szobotist, 1827. május 25.-†Prága, 1894. május 16.) Θ Fischer Irma, hegyeshalmi. 1859. Schulek Ede I.
Mátyás, aki már tízéves korában árvaságra jutott, legidősebb féltest- vérének, Imrének a gyermekeivel nevelkedett fel. Mint honvédhuszár a Vilmos burkus huszárezredben végigküzdötte a szabadságharcot.
Világos után az osztrák hadseregbe kényszerítették és hétéves felső- olaszországi szolgálat után, mint alhadnagy szerelt le. Felháborodva három édesbátyja pánszláv beállítottságán 1861-ben nevét Sulyokra magyarosította meg. A nyugat Felvidékről a magyar Alföldre Oros- házára költözött, ahol gazdálkodott és takarékpénztárt vezetett. Ő lett az első Sulyok ágnak az őse.
J1. Sulyok Ede II. (*Orosháza, 1863. július 29.-†Orosháza, 1925.
október 29.) Θ Rácskay Matild szentmihályúri. (*Torna63, 1871.-) Orosházi takarékpénztár igazgató. [Rácskay Matild szülei Rácskay Sándor Θ Kajtor Ilona.]
K1. Sulyok Endre. (*Orosháza, 1896. június 25) Θ Ulrsich Irma Győr, 1926. Budapesten miniszteri osztálytanácsos volt.
K2. Sulyok Dénes dr. (*Orosháza, 1899. november 18.-)
1. Θ Hausner Sarolta. 1926. 2. Θ Kirisits Mária. 1937. 3. Θ Prónay Lili. (-†1976.) Székesfehérváron korházi főorvos volt.
H2. Schulek Sámuel. (*Nagyfalu, 1777. április 22.-) 1802. kántor Liptószent- miklóson. Verbóci, annafalvi64, szklabinyai65 rektor és kántor.
G4. Schulek János I. (*Nagyfalu, 1747. július 31.-†Nagyfalu, 1747. augusztus 13.)
G5. Schulek Mátyás. (*Nagyfalu, 1748. július 28.-†Tiszolc66, Kishont megye, 1815. június 27.) Θ Zmeskall Julianna, deményfalvi, domanoveczi és lestinei nemes67. (*Szrnyace68, Árva megye, 1758. május 22.-†Tiszolc, 1813. novem- ber 24.) Lestin, 1776. február 29. Komlósi69, (1772-1776) hybbei, (1776- 1778) nagypalugyai70 (1778-1791) és végül 1791-től tiszolci (Tiszolc, latinul
59 A magyarok felakasztották.
60 A magyarok felakasztották.
61Galgóc (szlovákul Hlohovec) város Szlovákiában. A Nagyszombati kerület Galgóci járásának székhelye.
62 Sulyok.
63 Torna (szlovákul: Turňa nad Bodvou, korábban Turnianske Podhradie) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa- vidéki járásában. 1881-ig az egykori Torna vármegye székhelye.
64 Annafalva (1899-ig Hankova, szlovákul: Hanková) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
65 Szklabinya (szlovákul Sklabiňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
66 Tiszolc (szlovákul Tisovec, latinul Taxovia) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
A tiszolci evangélikus anyakönyveket (1711-1895) letöltöttem.
67 Ld.: Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 11. kötet. Zmeskall (domanoveczi és lestinei). Árvam.-i régi család.
Sziléziából származott Magyarországba a XVI. század első felében. – Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeíráskor Árva-, Győr-, Hont- és Liptóm.-ben vétettek fel tagjai a kétségtelen nemesek közé.
68 Szrnyace (szlovákul: Srňacie) Alsókubin (szlovákul Dolný Kubín) városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsol- nai kerületben, az Alsókubini járásban. Alsókubin evangélikus anyakönyvek (1784-1895) megvannak.
69 Komlós (ukránul: Хмільник, magyar átírásban: Hmilnik) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ilosvai járásban. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.
70 Nagypalugya (szlovákul Veľká Paludza): megszűnt falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járás- ban. Nagypalugyát és Gálfalut a 19. században egyesítették. Evangélikus anyakönyveit (1736-1948) letöltöttem.
15
Taxovia) lelkész. [Zmeskall Julianna szülei Zmeskall Vince (*1721.-†1773.) Θ Stephadines N.]
Schulek Mátyás.
Memoria viri plurimum reverendi Matthiae Schulek. 1815. Neosolii, typis Joannis Stephani. Schulek Mátyás emlékezete. Schulek Mátyás felesége Zmeskall Julianna és gyermekeik: Julianna, férje Kmety Pál, Eszter, férje Biszkup Tamás, Eleonóra, férje Albini Sámuel, Rozália, férje Reuss Sámuel, Judit, 1815-ben még hajadon volt. 47.
H1. Schulek Julianna I. (*Hybbe, 1777. április 24.-†Hybbe, 1777. k.) H2. Schulek Julianna II. (*Nagypalugya, 1778. április 6.-) Θ Kmety Pál Pokorágy71, 1798. július 10.
H3. Schulek Eszter. (*Nagypalugya, 1781. augusztus 12.-†1809. január 23.) Θ Biszkup Tamás. 1802. Biszkup Tamás lelkész.
H4. Schulek Eleonóra. (*Nagypalugya, 1783. június 2.-) Θ Albini Sámuel 1803. november 8.
H5. Schulek Rozália I. (*Nagypalugya, 1785. szeptember 6.-†1790. előtt.) H6. Schulek M. Gáspár. (*Nagypalugya, 1788. január 6.72-†Pozsony,
71 POKORÁGY. Alsó, Felső Pokorágy. Két tót falu Hont Vármegyében. Alsópokorágy (szlovákul Nižná Pokoradz) Ri- maszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Fel- sőpokorágy (szlovákul Vyšná Pokoradz) Rimaszombat településrésze, 1974-ig önálló község Szlovákiában, a Beszterce- bányai kerület Rimaszombati járásában.
72 Keresztszülők Platthy Gaspar, Platthy Karolina, Schramko Pál és Desseusty Zsófia. Lelkész Schulek Mátyás.
16
1827. június 20.73) Θ Klauser Karolina. (*Eperjes74, 1794. március 2.-
†Nyíregyháza, 1849. január 19.) Eperjes, 1813. december 14. 1823-ban elváltak, Klauser Karolina második férje Posonyi János nyíregyházi fő- orvos volt. Tanítómester, bölcsészdoktor. Iskoláit Tiszolcon és Osgyán- ban kezdte, majd Késmárkon és Lőcsén folytatta. A felsőbb osztályokat Eperjesen kezdte (1805-1809), majd egy szemesztert Debrecenben, 1810 szeptemberétől kettőt Tübingenben, 1811 októberétől egyet Bécsben75, 1812 áprilisától kettőt Wittenbergben töltött. 1812. szeptember 14-én a teológia magisztere és a filozófia doktora címeket megszerezve tiszolci lelkésznek 1813. augusztus 5-én szentelték fel Eperjesen. Tiszolcon az apja mellé segédlelkészként szolgált. Apja halála után 1815-től 1820. áp- rilis 3-ig tiszolci, majd 1820. április 20-tól Schulek János76 betegsége mi- att nyíregyházi lelkész, 1824-től pozsonyi teológiai tanár. Schulek Gás- pár miután elvált három fiát is Pozsonyba vitte. Fiatalon 39 éves korában 1827-ben elhunyt, csak 3 évig volt a teológiai tanszék vezetője. [Klauser Karolina szülei Klauser Károly vaskereskedő Eperjesen Θ Kern Eszter.]
Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái. Schulek M. Gáspár.
Munkája: Von dem Zusammenhange unserer öffentlichen Gottesve- rehrungen mit den grössten Gütern der Menschheit. Eine Kanzelrede zur Einweihung der evang. Kirche zu Miskolcz... gehalten am 15. Oct. 1820.
Miskolcz.
Bereznai Tamás: Kiegészítések Schulek M. Gáspár (1788-1827) életraj- zához. Szerzői kiadás. Budapest. 2019. 83. Az igen alapos könyvből néhány megállapítást közlők. Schulek M. Gáspár saját kézű önéletrajza megtalálható a Tiszai Evangélikus Egyházkerület Ordinációs Könyvé- ben (1741-1836) 313-314. oldalain. Leopold Sokrates Riecke volt barát- jának visszaemlékezése alapján: anyanyelve a szlovák volt, latint és a német nyelveket az iskolában tanulta meg. Erősen dohányzott, pipázott, jól zongorázott. Vékony magas férfi volt, a himlő erős nyomokat ha- gyott arcán. A Hallei-Wittenbergi Magyar Könyvtár első, könyvtári szempontból is szinte tökéletes, ma is jól használható katalógusát csi- nálta meg a napóleoni háborúk idején l813 tavaszán, a munkával 1813.
május 29-én készült el.
Schulek M. Gáspár. és a festmény hátoldala. Schulek Gáspár születési adatai. Festette Witkay János, Ferenc.1818. június 12.
I1. Schulek Ágoston. (*Tiszolc, 1814. október 8.-†Pest, 1869. április 20.77) 1. Θ Zsigmondy Auguszta. (*Pozsony, 1819. július 25.-†Po- zsony, 1844. március 19.) Pozsony, 1840. július 25. 2. Θ Schindler
73 A halál oka tuberkulózis tbc. volt.
74 Eperjes (szlovákul: Prešov) város Kelet-Szlovákiában. Az Eperjesi kerület és az Eperjesi járás székhelye. Hozzá tartozik Alsósebes, Németsóvár, Savanyúvíz, Sebeskellemes, Sebessalgó, Sóbánya és Tótsóvár is. Evangélikus (1827-1895) és katolikus (1615-1895) anyakönyveit letöltöttem.
75 Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott.
76 Schulek János (*1757.-†1820.) Schulek Gáspár édesapjának Mátyásnak az öccse és haláláig nyíregyházi lelkész volt.
77 Schulek Ágoston. Halotti értesítő. Alulírottak szomorodott szívvel jelentik Schulek Ágoston tanár úrnak Pesten 1869 április 20-án d. e. 9 órakor életének 55-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. Gyászolják felesége szül. Schindler Mária, saját és gyermekei Gusztáv, Emma és Lajos nevében. Fiai Schulek Frigyes építész és Schulek Vilmos orvostudor. Lakás, Pest, Gyapju-utcza 3. sz.
17
Mária. (*Prága, 1829. augusztus 2.-†Budapest, 1915. december 23.) Baktalórántháza78, 1845. október 12. Apja halála (1827) után Rose Liedemann nevelte fel. Kereskedő, akadémiai tanár, tíz nyelven be- szélt. 1848 előtt a Kossuth Lajos által megalapított „Gyáralapító tár- saság”79 pénztárosa és titkára, majd az újlaki80 szövőgyár igazgatója.
1848. március 23-án amikor Kossuth Lajost Batthyány Lajos minisz- terelnök pénzügyminiszterré nevezte ki, Schulek Ágoston lett Kos- suth Lajos gazdasági tanácsadója. A forradalom leverése után Or- sovára81 menekült, egy csónak várta, hogyha szükséges, akkor tudjon Törökországba menekülni. Rövid Pesti munka után 1855-ben Debre- cenbe távozott, a kereskedelmi kamarában volt titkár, továbbá a refor- mátus kollégiumban tanított francia, angol és olasz nyelveket. 1860- ban az akkor felállított budapesti kereskedelmi akadémiához hívták meg tanárnak. Szabó József igazgató azért ajánlotta Schulek Ágostont tanárnak, mert úgy a magyar, mint a német nyelvben egyaránt jártas volt. A kereskedelmi tudományokat (általános kereskedelem isme- rete, kereskedelmi és váltójog) adta elő. 1866 januárjában megbetege- dése miatt a tanítást abbahagyta. Az első két gyermeke az első, a többi három gyermeke a második feleségétől született.
Schulek Ágoston. 1848. k.
J1. Schulek Frigyes dr. (*Pest, 1841. november 19.-†Balatonlelle Visegrád, Köztemető, I/B-1-30. 1919. szeptember 5.82) Θ Riecke Johanna. (*Stuttgart, 1850. február 8.-†Budapest, 1944. március 25.83) Stuttgart, 1872. április 2. Műépítész, műegyetemi nyilvános
78 Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járás székhelye.
79 A „Védegylet” hozta létre, aminek Kossuth Lajos volt az igazgatója.
80 Újlak (horvátul Ilok) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.
81 Orsova (románul Orșova, egykor Rușava) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében. A Duna bal partján fekszik.
82 Dr. Schulek Frigyes. Halotti értesítő. Dr. Schulek Frigyes műépítész, ny. műegyetemi nyilvános rendes tanár, a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora, az MTA tiszteletbeli tagja, a „Pro Litteris et Artibus” tulajdonosa, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tiszteleti tagja stb. életének 78-ik, házasságának 48-ik évében 1919. szeptember hó 5-én alkotó lelkét visszaadta a Mindenség Alkotó Urának. A Balatonlellei temetőben temették el. Budapest, I. Ménesi út 19. gyászolják:
özvegy Schulek Frigyesné, sz. Riecke Johanna, gyermekei, Schulek János, Schulek Margit, özvegy Dr. Posewitz Tiva- darné, Schulek Mártha, Reuss Jenőné, Schulek Erika, Dr. Krompecher Ödönné, Schulek Irén, Dr. Kováts J. Istvánné.
unokatestvére Schulek Vilma. Menye Schulek Jánosné, szül. Székács Melinda. Vejei Reuss Jenő, Dr. Krompecher Ödön, Dr. Kováts J. István. Unokái, Schulek Tibor, Salacz Oszkár, Salacz Pál Dr. (*1898.-†Budapest, Farkasréti temető, 1971.
július 3. Θ Walla Edit. (*1906.-†Budapest, 1989. szeptember 28.)), Posewitz Guido, Posewitz Melitta, Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, Reuss Pál, Krompecher György, Krompecher Andor, Krompecher Bertalan, Kováts Sárika, Kováts Zsoltika, Kováts Kálmánka.
83 Özvegy Dr. Schulek Frigyesné, sz. Riecke Johanna. Halotti értesítő. Riecke Johanna 1944. március hó 25-én, 94 éves korában hazatért Urához és Megváltójához, akit egész életén át szeretett és szolgált. Gyászolják gyermekei, Schulek Já- nos, Schulek Margit, özvegy Dr. Posewitz Tivadarné, Schulek Márta, özvegy Reuss Jenőné, Schulek Erika, özvegy Dr.
Krompecher Ödönné, Schulek Irén, Dr. Kováts J. Istvánné. Veje Dr. Kováts J. István. Unokái Schulek Tibor, Dr. Posewitz Guido, Posewitz Melitta, Lippert Fritzné, Dr. Reuss Endre, Reuss László, Reuss Éva, Tóth Lászlóné, Reuss Pál, Dr.
Korompay György, Korompay Andor, Dr. Korompay Bertalan, Krompecher Judit, Joób Olivérné, Kováts Sarolta, Kováts Zsolt, Kováts Kálmán, Kováts Árpád, Kováts Zsuzsánna, Kováts Magda. Dédunokái Tóth Eszter, Tóth Márta, Tóth Péter, Korompay Ágnes, Korompay Péter, Korompay Zsófia, fancsali Joób Éva, fancsali Joób Klára, ifj. fancsali Joób Olivér, Kováts Eszter, ifj. Kováts Zsolt. Unoka menyei és vejei Dr. Schulek Tiborné, Majoross Edit, Dr. Posewitz Guidoné, Tscherwasky Eléna, Lippert Fritz, Dr. Reuss Endréné, Harmath Ilona, Reuss Lászlóné, Burchard Bélaváry Anna, Dr.
18
rendes tanár. A gyermek Schulek Frigyes Orsován az újgörög is- kolába járt, ahol elemi tanulmányait oláh, görög és francia nyelven kezdte. 1851-ben és 1852-ben Lőcsén tanult német nyelven. Apja a kereskedelmi kamara titkáraként Debrecenbe került, így a gim- názium öt osztályát itt végezte el Frigyes. Itt szerette meg a reál tantárgyakat. Szenvedélyesen vonzódott a rajzművészethez Élet- rajza a Wikipédia alapján: „Schulek Frigyes diákéveinek jó részét Debrecenben töltötte, majd 1857-től a pesti főreáliskolában fejezte be tanulmányait. Fiatal korától fogva tudatosan készült az építé- szeti pályára. Az iskolai szünidökben kőműves-segédként helyez- kedett el, hogy kitanulja mesterségének kézi művességét. Kőmű- ves- gyakorlati felkészültségéről bizonyítványt is kapott 1861-ben, a budai Politechnikumban. Akadémiai tanulmányait Bécsben Edu- ard van der Nüllnél, majd Friedrich von Schmidtnek, a bécsi neo- gótikus városháza építőjének mesteriskolájában végezte, egyebek közt barátjával Steindl Imrével, az Országház későbbi tervezőjével egyetemben. Schmidt professzor ültette el benne a középkori építő- művészet ismeretét és szeretetét. 1866-ban tanulmányútra indult. Párizsban, majd Itália-szerte, később ismét Bécsben tanul- mányozta az építőművészet remekeit…. 1871-ben a Mintarajzis- kola tanára, majd a későbbi Képzőművészeti Főiskola, ún. Ékítmé- nyes és Építészeti tanszék rajztanára lett. Ott, ahol Kelety Gusztáv, Székely Bertalan és Lotz Károly festőművészek, valamint Izsó Miklós szobrász- művész tanártársaként oktathatta a művésznö- vendékeket. 1872-ben Henszlmann Imrének, a magyar művészet- történet nagy úttörőjének vezetése alatt létrejött Műemlékek Or- szágos Bizottságának alapító tagja, építésze lett. E minőségében vált ő az ország első restaurátorává. Az ő tervei nyomán állították helyre egyebek mellett a visegrádi Salamon-tornyot, amelynek tervrajzait Bécsben is kiállították, és a nemzetközi zsűri művészeti érmével tüntettek ki. Számos vidéki templom helyreállítási terveit, vizsgálatát készítette el. Restaurálta a Vajdahunyadi lovagvárat, a csütörtökhelyi84 kápolnát és sok más régi középületet. Restauráló tevékenységének egyik legkimagaslóbb alkotása, az 1893-ban be- fejeződő, budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatai vol- tak. Ehhez kapcsolódott a Halászbástya tervezése és megalkotása.
Eredeti stílusához közelítve megújította a Lőcsei városházát. 1895- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1917-ben rendes tagjává választották. Steindl Imre halála után ne- vezték ki a Műegyetem professzorának. 1903 és 1911 között a kö- zépkori építészet tanára volt a budapesti Műegyetemen. 1913-ban nyugdíjazták, de kinevezett utód híján továbbra is tanított a Mű- egyetemen. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus ele- mekkel. Testi- szellemi frissességét élete végéig megőrizte. Az utolsó éveinek javát Balatonlellén töltötte.” 5 gyermekük fiatalon meghalt: 1. Elza (*1875.-†1878.), 2. György (*1879.-†1883.), 3.
Dóra (*1880.-†1883.), 4. Klára. (*1884.-†1891.), 5. Vanda (*1891.-†1894.) Schulek Dóráról készült fénykép 1882-ben. Dóra hibás végtagokkal született. Donga láb, hasonló kezek, ferde tartás.
6 hetes korában Stuttgartba vitték, ahol Dr. Róth kezelte. A kezelés nem járt eredménnyel, Dóra diftériában halt meg. 1883. január 15- én temették el Pragfriedhof-ban.
Reuss Pálné, Mózi Anna, Tóth László, Korompay Andorné, Bodolay Margit, Dr. Korompay Bertalanné, Horváth Juli- anna, fancsali Joób Olivér, Kováts Zsoltné, Wack Mária, Schulek Vilma, Schulek Mátyás, Schulek Gáspár, Schulek Sa- rolt, Schulek Kata, Schulek Ágoston, Posewitz Réka, Lippert Gerda, Reuss Zsófia, Reuss Konrád, Reuss Mátyás, Reuss András, Reuss Piroska, Reuss Kata, ifj. Reuss Pál. A Farkasréti temetőben temették el.
84 Spišský Štvertok
19
Schulek Dóra. 1882.
Riecke Emil nagyapa temette Schulek Dórát és ezt a verset írta és berakta a kéziratot a sírba 1883. január 15-én.
Schulek Frigyes fiatalkori képe.
Schulek Frigyes és felesége Riecke Johanna gyermekeikkel.
20
Schulek Frigyes és felesége Riecke Johanna.
A Riecke testvérek, Paul, Maria, Martha (ikrek) Albert, Johanna, Lydia. 1866.
Építészeti alkotásai:
Számos középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez:
a Budavári Nagyboldogasszony templom (Mátyás-templom) neo- gótikus átépítése (1873 – 1896)
a jáki templom,
a csütörtökhelyi kápolna, a kisszebeni templom, a lőcsei városháza,
az eperjesi Szent Miklós-kegytemplom tornyának átépítése Tervei szerint épült:
a szegedi "Kakasos" református templom északnémet gótikus stí- lusban (1884);
a csabdi öreg kúria (1894);
a budapesti Halászbástya (neoromán, felavatva: 1903), a budapesti János-hegyi Erzsébet-kilátó (1910).
Irodalom:
Schulek Frigyes. Wikipédia.
Éber László: Schulek Frigyes: Vasárnapi Újság, 1911. 58. évfo- lyam. 47. szám. 940-942.
Schulek Frigyes emlékünnepe. A Magyar Mérnök és Építész Egy- let különkiadása, Bp., 1921. LV. kötet. 25. szám. 181-182. 213- 215. 225-226.
B. Forster Gyula: Schulek Frigyes t. tag emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszé- dek. (Felolvasta a M. T. Akadémiának 1922. március 20-án tartott összes ülésén.) Budapest. Kiadja az MTA. XIX. kötet, 6. szám.
1925. 1-41.
Farbakyné Deklava Lilla. Schulek Frigyes. Sorozat: Az Építészet Mesterei. Holnap Kiadó KFT. 2017. 224.
Magyar Szemle 2019.novemeberi-decemberi száma: A címlapon a budavári Schulek Frigyes által tervezett Szent István emlékmű talapzatán található Templomalapítás Stróbl Alajos féle dombor- műve látható. A füzet 112. oldalán olvasható Ludmann Mihály Schulek Frigyes, az emlékek újjá álmodója c. írása.
21
Schulek Frigyes halálának 100 éves évfordulója kapcsán Bécsben, a Collegium Hungaricumban Schulek-kiállítás nyílt 2019-ben "A Monarchia építésze" címmel.
Schulek Frigyesről szakközépiskolát neveztek el. 1995.-ben a ko- rábbi Vági István szakközépiskola neve megváltozott, az iskola neve Schulek Frigyes Építőipari Műszaki Szakközépiskola lett.
2015-től az iskola a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Szakközépiskolá- jaként működik, 2016-ban pedig szakgimnázium lett.
Schulek Iskola.
Egy fia és négy lánya érte meg a felnőttkort, 4 leánya és egy fia gyermekkorukban meghaltak.
Visegrádi Schulek sír: Schulek Frigyes, Schulek János, Schulek Tibor és két fia, Schulek Mátyás és Schulek Ágoston, Schulek Ti- borné Majoross Edit.
[Riecke Johanna szülei Riecke Emil (*1810.-†1888.) Θ Walcher Hermine (*1821.-†1911.) Riecke Emil lelkész, a stuttgarti királyi árvaház igazgatója, udvari tanácsos.]
Riecke Emil és felesége Walcher Hermine.
K1. Schulek János. (*Pest, 1872. december 26.-†Budapest, Visegrád Köztemető, I/B-1-31, 1948. június 7.) 1. Θ Gerok Lujza. (*Göppingen, 1877. december 22.-†Budapest, 1908.
július 25.85) Stuttgart, 1902. április 1. 2. Θ özvegy Salacz Osz- kárné86, született Székács Melinda. (*Orosháza, 1869. január
85 6 évet éltek együtt, azután bekövetkezett a tragédia. Gerok Lujza ismét gyermeket várt, mint kiderült, ikreket, amikor vesegörcs és koraszülés lépett fel. Lujza vérzékeny lehetett, és nem tudták elállítani a vérzést. 1906. július 25-én meghalt.
Így maradt Schulek Tibor fiuk két évesen anyátlan árva.
86 Salacz Oszkárnénak első házasságából három fia született, Salacz Oszkár II. (*1892.-), Salacz István (*1894.-†1909.) és Salacz Pál (*1898.-).
22
23.-Budapest, 1933. február 9.87) Budapest, 1909. április 3.
Műépítész, a Fővárosi Iparrajziskola tanára. Bérházakat, templomokat (pl. a kelenföldi evangélikus templomot és pa- rókiát), iskolákat tervezett. Apja segítője a visegrádi Salamon torony helyreállításában. Megtalálja a visegrádi királyi palota romjait és megkezdi az ásatást. Sírja a visegrádi temetőben, később ide kerülnek apja, fia, menye és 2 unokája földi ma- radványai. – Gerok Lujza csellóművész Popper Dávid cselló- művész, zeneakadémiai tanár mesterkurzusára jött Buda- pestre, ahol stuttgarti rokona, Riecke Johanna befogadta.
Meghalt második szülésében.
Schulek János. Magyar Életrajzi Lexikon. 2. kötet. 602.
„Oklevelét a bp.-i műegyetemen nyerte 1894-ben. 1894-től tanársegéd. 1899-től 1902-ig a Halászbástya építésvezetője apja, Schulek Frigyes mellett. 1903-tól haláláig - rövid meg- szakításokkal - építészi magángyakorlatot folytatott. Kezdet- ben apja munkatársaként több műemlék helyreállítását ve- zette, majd a húszas években számos magán- és középületet (aszódi ev. gimnázium, sárospataki internátus, szadai ref. és kelenföldi ev. templom stb.) tervezett és épített. 1933-44 kö- zött a Mátyástemplom renoválását irányította. 1934-ben több méteres földhordalék alatt felfedezte Mátyás király visegrádi palotájának maradványait. Ez időtől haláláig munkásságának középpontjában e nagy jelentőségű lelet feltárása állott. 1947- 48-ban a II. világháborúban megrongálódott Halászbástya helyreállítását is ő vezette. 1942-től a Magyar Mérnök és Épí- tész Egylet igazgatója volt.
F. m. Kassa és a bányavárosok műemlékei (História, 1928);
Visegrád problémái és feladatai (Bp., 1936); A visegrádi ása- tások (Építészet, 1941); Visegrád Mátyás király palotája (Épí- tészet, 1941. 2. sz.)”
Schulek János. 1920. 1940. A visegrádi ásatás cserepeit ra- gasztgatja.
87 Schulek Jánosné szül. Székács Melinda. Halotti értesítő. Schulek Jánosné szül. Székács Melinda, azelőtt Dr. Salacz Oszkár özvegye 1933. február 9-én, 64 éves korában, boldog házasságának 24-ik évében nemes, nagy lelkét visszaadta Teremtőjének. Kerepesi úti temetőben nyugszik. Gyászolják gyermekei, Schulek János, mint férje, Salacz Oszkár felesé- gével, szül. Blasovich Vilmával, Dr. Salacz Pál feleségével szül. Walla Edittel, Schulek Tibor feleségével szül. Majoross Edittel. Testvére Székács Juliska, özvegy Bartóky Józsefné.
23
Schulek János halotti értesítő.
Schulek János sírja. Visegrád, Köztemető: I/B-1-31 Varga Jó- zsef fotói, Eleink vidéki és külföldi temetőkben.
Schulek János emléktáblája egykori lakhelyén, Budapest, XI.
ker. Bartók Béla út. 78. 2003.
