Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái.

Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái.

Pálmay adattár. 1910. A Szakáts család genealógiai táblája

Szakács Sándor Szakács címer Rápolti címer

Bodor címer Ugron címer Török (kadicsfalvi) címer

Tartalomjegyzék

Szakács (szenterzsébeti) családfa az interneten... 3

In memoriam Boldog Gyöngyi, Szmerka Józsefné ... 3

Az adatok forrásai, a szenterzsébeti Szakácsok... 4

A Szakács (székelyszenterzsébeti) család címere, internetes és anyakönyvi források ... 4

Fényképek. A Szakács család tagjai. ... 9

A szenterzsébeti Szakács családfa a szakirodalomban ... 14

Szenterzsébet. Anyakönyvi források ... 20

Székelyudvarhelyi anyakönyvek ... 22

Székelykeresztúri anyakönyvek ... 23

A Szentgyörgyi és Borbélly család ... 25

Alsó és Felsőtöőki anyakönyvek. (1783.-1914.) ... 26

Egyházi iratok. Kolozsvár ... 28

Fellaki református anyakönyvek (Besztercei Állami Levéltár. 1860.-1950.) alapján ... 28

A Szakács családfa Szakács Sándor (*1735. k.) idősebbtől ... 29

A Szakáts (szenterzsébeti) teljes családfa ... 34

Szakács András I. családfája ... 98

Bokor Zsuzsanna szülei és testvérei ... 110

A szenterzsébeti családi könyv és anyakönyv alapján Szakács Ábel és Kelemen Judit leszármazottai ... 111

A Rápolthy (peselneki és székelyudvarhelyi) és Bodor (lécfalvi) családfa... 113

Bodor (lécfalvi és marosszentimrei) családfa ... 115

A Szakács család rokoni kapcsolatai, az Ambarus illetve az Ambrus, a Bogdán, a Hajdó, a Gál, a Kádár, a Lőrinczi, a Moldován, a Mózes, a Tordai, a Török és más Szenterzsébeten élt családokkal ... 116

Török Mózes rokoni kapcsolatai ... 116

A Moldován család és a Szakács család kapcsolata ... 117

A Bogdány és a Szakács család kapcsolata ... 118

A Szakács családdal rokon Kádár és Mózes családról néhány adat az anyakönyvezés előtti időszakból ... 118

A Szakács és a Tordai család kapcsolata ... 119

A Kálnoky családfa ... 123

A szenterzsébeti családi könyv és az anyakönyv alapján az Ambrus családfa ... 125

Bertalan Péter felmenői ... 128

Az Ambrus illetve Ambarus család következő tagjait a családfán nem tudtuk elhelyezni, akik Szenterzsébeten 1800. előtt születtek ... 136

Tordai Péterné, Kádár Borbála felmenői ... 137

Tordai Péterné, Lőrinczi Julianna felmenői ... 137

Lőrinczi Sámuel I. leszármazottai ... 137

Tordai Zsigmond és Tordai Mária rokoni kapcsolatai ... 138

A Hajdó, a Tordai a Gál és a Veres család kapcsolata a Szakács családdal ... 140

Téglás Márton leszármazottai ... 145

A Gál család következő tagjait a családfán nem tudtuk elhelyezni, akik 1800. előtt születtek ... 145

A Mózes, a Kádár, a Jakabbfy és a Szakács család kapcsolata ... 147

Mózes György I. leszármazottai ... 153

Kardalus családfa ... 158

Török András családfája és kapcsolata a Szakáts családdal Sárdi Símén György 1762-es feljegyzése alapján ... 160

A Szakács (szenterzsébeti) és az Ugron (ábránfalvi ) családok ... 161 Ugron (ábránflvi) család ... 161 Boros (csíkszenttamási) Róza, Török (kadicsfalvi) Pálné családfája, felmenői ... 163

Szakács (szenterzsébeti) családfa az interneten A Szakács (szenterzsébeti) családfák rövidített változatai a szerző által publikálva voltak:

Wikipédia (SiposBéla1945 szerkesztő) Magyar nyelvű szócikkeim:

Szakács család (székelyszenterzsébeti) Szakács Andor (újságíró)

Szakáts Péter

Wikipédia (SiposBéla1945 szerkesztő) Általam javított, bővített szócikkek:

Szakács Mózes

ANZDOC. Dr. Sipos III. Béla: A szenterzsébeti Szakács (Szakáts, Szakácz, Zakacz) és rokon családok története DOCPLAYER. Dr. Sipos III. Béla: A szenterzsébeti Szakács (Szakáts, Szakácz, Zakacz) és rokon családok törté- nete

MATRIKULA:

Boldog Györgyi-Dr. Sipos III. Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok tör- ténete és családfái (1. 2. 3. rész) MATRIKULA 2017. 1. 2. 3. szám.

MATRIKULA 2017. 1. szám.

MATRIKULA 2017. 2. szám.

MATRIKULA 2017. 3. szám.

Honlap. A kézdimárkosfalvi Sipos és rokon családok családfái és fényképei. Szakáts (Szakács) csa- ládfa

In memoriam Boldog Gyöngyi, Szmerka Józsefné

Szmerka Józsefné, született Boldog Gyöngyi életének 62. évében, 2016. május 20-án, türelemmel, méltósággal viselt, másfél évig tartó súlyos betegség után távozott az élők sorából. Boldog Gyöngyi édesanyja Köblös Mag- dolna (*Magyarborzás, 1924.-†Budapest, 2015.) másodfokon unokatestvérem a Szakács ágon. Köblös Magdolna 1946-ban járt szüleimnél, amikor egy éves voltam, a kapcsolat ezután megszakadt, majd 2013-ban személyesen találkoztunk újra, 67 év múlva. Boldog Gyöngyi 2010. január 9-én vette fel Velem a kapcsolatot, mert olvasta a Radix fórumon írt, a Köblös családdal illetve a Bodola családdal kapcsolatos bejegyzéseimet.¹ Családunkra jel- lemző, hogy tartottuk és tartjuk a kapcsolatot a rokonsággal, minden évben unokatestvér találkozót szerveztünk illetve szervezünk, de a Szakács család tagjai közül senkit nem ismertünk. Anyai nagymamámat Szakács Sán- dorné, Fekete Jolánt (*Sajóudvarhely, 1894.-†Sajóudvarhely, 1971.) és testvéreit 1947-ben, majd 1953. és 1971.

között minden évben meglátogattuk szüleinkkel Erdélyben Sajóudvarhelyen.² Fekete Jolán csak annyit mondott 1918-ban elhunyt férjéről, hogy „jó ember” volt. Nem ismertünk senkit a Szakács és Bocskor (Szakács Sándor I.

édesanyja Bocskor Nina volt.) családi rokonságból. Szüleink 1944-ben Erdélyből menekültek Magyarországra, sokat költözködtek, egzisztenciális problémákkal küszködtek. Boldog Gyöngyi édesapja Dr. Boldog Gyula I.

(*Budapest, 1920.-†Budapest, 2002.) 1948-tól két évig Kistarcsán, majd 1950.-1953. között Recsken raboskodott.

Édesapámat, Dr. Sipos II. Bélát (*Rimaszombat, 1904.-†Budapest, 1980.), aki államügyész volt 1949-ben kény- szer nyugdíjazták és segédmunkásként dolgozott tovább, 1954. és 1958. között ügyvéd lehetett, majd 1958-ban kizárták, halála után 9 évvel 1989-ben rehabilitálták. Boldog Gyöngyivel való találkozásom után fordulópont kö- vetkezett be a Szakács illetve Bocskor család kutatásában. Boldog Gyöngyi könyvtárosi illetve levéltárosi vég- zettséggel rendelkezett, kutatásokat végzett többek között a MNL OL-ban, a Nemzeti Múzeum kézirattárában, az OSZK-ban és így számos fontos forrást talált közös őseinkre vonatkozóan. A csíkdelnei Bocskor családfát ennek

1 Bodola Anna (1813.-1871.) egyik üknagymamám és Boldog Gyöngyi egyik üknagyapja Bodola Sámuel (1822.-1902.) test- vérek voltak. A rokoni kapcsolat tehát a Szakács családon, az anyai ágon kívül az apai ágon is negyedfokon igazolni tudtuk.

2 1949. és 1953. között az erdélyi rokonok, szülők, testvérek stb. látogatása tiltva volt, csak Sztálin halála (1953. március 5.) után, amikor Nagy Imre lett a miniszterelnök (1953. július 4.) engedélyezték évente egyszer, egy hónapos időtartamra a rokonok látogatását Romániában. A vízumkényszer magánszemélyek számára Magyarország és Románia között 1956. au- gusztusában szűnt meg. Minden alkalommal be kellett jelentkezni a rendőrségen az érkezéskor és az elutazás előtt is. Ez azt jelentette, hogy Sajóudvarhelyről Besztercére kellett utazni vonattal az engedélyek beszerzése miatt. Romániában lakók szá- mára az országon belüli utazáshoz rendőrségi engedélyt kellett beszerezni.

Ld.: Bencsik Péter: A szabad mozgás korlátozása az ötvenes években és az 1956-os forradalom előtti utazási reformok. Be- tekintő. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. 2011/1. szám.

alapján tudtuk feldolgozni, de a szenterzsébeti Szakács családra esetében is eddig nem ismert adatokat találtunk.

Boldog Gyöngyi segítségével találtam meg unokahúgunkat Dr. Rápolthy Ildikót, akitől családfa adatokat kaptam a Szakács családdal rokon Rápolthy és Bodor családokra vonatkozóan.

Az adatok forrásai, a szenterzsébeti Szakácsok

A Szakács család esetében egy, a nemességet szerzett „ősapától” lehetett az igen kiterjedt családfát levezetni. A Szakács család őse az a Szakács János, aki földbirtokos és lófő volt Szenterzsébeten és 1618. november 3-án Bethlen Gábortól Kolozsváron nemesi oklevelet kapott.

Székelyszenterzsébet nevét régi temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Erzsébet II. And- rás magyar király lánya, aki már 15 évesen a türingiai őrgróf felesége. Már 19 évesen özvegy és 24 évesen halt meg Marburgban. A szegények védőszentje. Székelyszenterzsébet első írásos említése az 1332-1337-es pápai ti- zedjegyzékben szerepel. Ez a nevezetes regesztrum hiteles és teljes másolata a püspöki Battyáni könyvtárban található. A református egyház 1576. óta működik Szenterzsébeten. Levéltári adatok alapján Szenterzsébeten a temető már 1710-ben működött, „a temető sarkan fellyül egy kitsin Szanto fold”³

A Szakács család címereslevele. 1618. november 3. Kolozsvár.⁴⁵ „A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által Sza- kács Jánosnak adományozott címeres levél 1941-ben készült formahű, hitelesített másolata. Címer: álló, csücs- köstalpú tárcsapajzs kék mezejében vörös ruhás, fehérkötényes szakács (férfi) előtte álló kecskelábú asztal, me- lyen a jobb kezében lévő késsel, a baljával tartott harcsát felhasítani készül. Sisak: balra fordult csőrsisak koroná- val. Takaró: kék-arany, kék-arany-zöld. Szakács János Pécsi (Péchi, Péchy) Simon ajánlására és közbenjárására kapta a nemességet és a címert adományozó oklevelet. Érdemeiről nem szól az oklevél, neve és a címerkép ösz- szecsengése azonban egyaránt mutatja, hogy pártfogója konyhájának lehetett kiemelkedő mestere.” Péchi Simon

67 (*1570. k.-†1643.) az Erdélyi Fejedelemség kancellárja volt 1613.-1621. között. Ld. továbbá: Szakács (Zakacz) I . (Taf. 159). Adels-und Wappenbrief v. Gabriel Bethlen d. d. Kolosvár 3 Nov. 1616 für Johann Zakács, Koch des Simon Péchi de Szent Erzsébet. (R. A. Budapest.- Gyfv. L. R. X).⁸ Illésy János: MOL családtörténeti cédula- gyűjteménye. Típus: Illésy. Név: Szakács de Szenterzsébet János. Kiadó: Bethlen Gábor - Kolozsvár, 1618.11.03 - birtokadomány; magszakadás. Honos: Udvarhelyszék - 1632.07.12 Levéltári jelzet: Y 1. - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 2941/1941. OL szám. F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 7. B - N°. 63. B 2 - Erdélyi Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1795 - N°. 1131. B 2 - Erdélyi Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1776 - N°. 1527. Sorszám: sz464.

A Szakáts (Szenterzsébeti) családfa ismertetése megtalálható Nemesi évkönyv. 1927-28. 5-6. évf. kötetében is⁹ A nemesi cím adományozásával kapcsolatban a következő új információkat találtuk: Bethlen Gábor erdélyi fejede- lem a Szakacz Jánosnak 1618. nov. 3-án nem csak címeres levelet adományoz, hanem „a Szent Erzsébeten lévő házát is felszabadítja, ezen nemeslevél 1632. jul. 12-én Udvarhelym. hirdetetett ki. 1732. máj. 10. és 1783. márc.

28. a család nemessége a legfelsőbb helyen igazoltatott, melynek alapján 1793. márc. 14-én Szakács János dévai lakos¹⁰ Udvarhely megyétől nemesi bizonyságlevelet kap s ennek alapján 1793. április 23-án Hunyad vármegye nemesei közé felvették. 1825. febr. 15-én Szakács Sándor fiai Udvarhelym. nyert ns. biz., ugyanezen évben Za- rándvármegyében hirdettetett ki. (Csal. lt.) A m. kir. büm. 47626/921. szám alatt Szakáts Pál Zoltán és István Jenő nemességét a Szenterzsébeti előnevét igazolta. …A nemesi levél Szakáts Péter birtokában, Bikafalva. Vallás re- formátus.”

Az eredeti oklevél Szakáts Péter birtokában volt Marosvásárhelyen 1900-ban.

A Szakács (székelyszenterzsébeti) család címere, internetes és anyakönyvi források

3 Nyárádi Zsolt: Adatok az udvarhelyszéki köztemetők kialakulásához. Udvarhelyi Református Egyházmegye Levéltára. For- rás: Liber Ecclesiarum víz. 1871, 105. In.: Areopolisz Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. XII. Székelyudvar- hely. 2012. 39.

4 Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. Krónika. Nyulásziné, Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben: a MOL kiállítása, 1985. szeptember 10-től: katalógus. 5. tárló. A Szakács család címeres levele. 290.

5 Szakáts (Szenterzsébeti) (Leszármazását l. a mellékelt táblán) Nemesi évkönyv. (Szerk. királydaróczi Daróczy Zoltán).

1927-28. 5-6. évf. 1929. Budapest. May Nyomda RT. 1929. 323.-326.

6 Magyar életrajzi lexikon. 2. kötet. L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969. Péchi Simon. 381.

7 Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Péchi (szenterzsébeti) Péchi Simon 1614-ben már primorként lustrált.

Id. mű. 187-188.

8 Siebmacher's Wappenbuch [elektronikus dokumentum] = Nagy címereskönyv. Szerk. Nagy Iván [et al.] Dátum: 2002 Meg- jelenés: Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. 221.

9 Szakáts (Szenterzsébeti) Nemesi évkönyv. 1927-28. Id. mű. 323.

10 Szakács János I. földbirtokos. (*Székelyudvarhely, 1766. január 20.-) Lakik Déva, Brád. Θ Magyary Terézia.

A Szakács (szenterzsébeti) család címere¹¹

A szenterzsébeti Szakács család címerei Címerek a szakács munka elismeréséért

Több más esetben is előfordult, hogy nem a harcokban szerzett érdemekért adtak a fejedelmek nemesi oklevelet, hanem a kitüntetett mint szakács nyerte el fejedelme kegyét. Az udvari szakácsoknak adományozott címeres levél ezért más esetben is előfordult, bár ez nem járt a Szakács név felvételével.¹² Néhány példa: Zsigmond király szakácsának, Eresztvényi Ferencznek adományozott czimeres levelet 1414-ben.¹³ Eresztvényi eredeti neve Sza- kácsi volt, Szakácsi a Balaton közelében lévő község. A címer babérlombbal díszített nyárs, melyen egy átszúrt csuka látható. Báthory István szakácsának Krasznai Für Jánosnak 1579. június 10-én címeres nemeslevelet adományozott. ¹⁴ Vármezei Pethő György fejedelmi szakács címeres levelét Bocskay István 1606. november 23.-án adta át Kassán familiárisának, az említett Pethő Györgynek és testvérének Jánosnak, özv. alpesi Zólyomy Miklósné, Daróczy Zsófia közbenjárására. Pethő czimerében szakácsi müvészetének jelképe a két fogoly – bi- zonyára jól értett a vad elkészitéséhez s a konyhakés a culter cisorius. Gyulafehérvár. 1580. május 5. Báthory Kristóf erdélyi fejedelem Szalay Pálnak, Keresztszeghy Csáky Dénes, a fejedelem udvarmestere szakácsának és nejének, Izlay Annának nemességet és címert adományoz és Székelyvásárhelyen fekvő házát nemesi birtoknak nyilvánítja.¹⁵ A Pálmay-gyűjtemény¹⁶¹⁷ és Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai alapján, a Sza- káts (szenterzsébeti) család ősrégi eredeti székely család, melynek egyik őse az 1600-as évek második évtizedé- ben telepedett meg Szenterzsébet községben. A lustrák alapján 1615. és 1626. között, de 1618-ban már biztosan, amikor Szakács János nemességet szerzett, ugyanis 1618-ban már háza volt Szenterzsébeten. Ez a község a régi Udvarhelyszék területén volt, későbbi közigazgatási beosztás szerint Udvarhely megyei, Székelykereszturi járá- sába került.¹⁸ Egyedül ettől a Szakács Jánostól származott le a ma már oly nagy kiterjedésű Szakáts család, melynél Udvarhely megyében csak a vargyasi Máthé család kiterjedtebb.

Az adatok forrásai: elsődlegesen anyakönyvek, családi könyvek, halotti értesítők, továbbá szakirodalmi források.

Az anyakönyvezést uralkodói rendeletek szabályozták, elsősorban Mária Terézia (1740.-1780.) és II. József ma- gyar király (1780.-1790.) uralkodását kell kiemelni. „A korai anyakönyveket II. József uralkodásáig általában nem rovatok szerint, hanem folyamatosan vezették, napok és hónapok szerint….A türelmi rendelet (1782.) értelmében nemcsak a katolikus, hanem a református, evangélikus, görögkeleti egyházak és zsidó hitközségek is vezettek anyakönyveket, de ezek nem számítottak hivatalos okiratnak…. Az 1787-es udvari dekrétum értelmében megje- lentek a sablonszerű, majd a 19. század elejétől az előnyomtatott anyakönyvek.”

11 Az első két címer forrása: Siebmacher's Wappenbuch. Der Adel von Ungarn. (Magyarország) (Családok) Szakács (Zakacz).

Wappen: In B. Mann r. gekleidet, mit weisser Schürze, in der Rechten Messer, in der Linken Karpfen auf einen Tisch zerschneidend. – Kleinod: Keines verliehen. – Decken: Ohne Farbenangabe. Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Bethlen d. d.

Kolosvár 3. Nov. 1618 für Johann Zakacs, Koch des Simon Péchi de Szent Erzsébet. (R. A. Budapest – Gyfv. L. R. X). A harmadik címer a Pálmay József féle adattárból 1910. való, MNL OL. Ezt 2013-ban Sipos Béla fotózta le.

12 Turul. 1910-4. Vegyes. Heraldikai apróságok. 2. Bocskay szakácsának czimeres levele. 178. Arcanum. IV. Családtörténet.

DVD.

13 Turul. 1895-3. Schönherr Gyula: Az Eresztvényi család címeres levele 1414. évből. 113. Arcanum. IV. Családtörténet.

DVD. Ld.: még: 1414. szeptember 16. Speyer. Zsigmond király udvari szakácsának, Eresztvényi Pál fiának Ferencnek, to- vábbá testvéreinek és rokonainak Miklós fia Jánosnak, Fejéregyházi Péter fia Lászlónak, valamint Cherubinnek és Péternek címert adományoz. Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címerjegyzéke. II. Címereslevelek. 2. kötet.

Budapest. 1923. I. Magyarországi címereslevelek. 10. 28.

14 Lehoczky Tivadar: Báthory István szakácsának czímere. Turul 1887. 200.

15 Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címerjegyzéke. II. Címereslevelek. 2. kötet. Budapest. 1923. I.

Magyarországi címereslevelek. 322. 204-205.

16 A legrészletesebb Szakács családfa levezetés Pálmay József két munkájában található, az adatokat Szakács Péter adta le.

1. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely. 1906. 223-225. és 2. Pálmay adattár 1910. (1910.

P 836 [1559.–1913.]) Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Ezt egészítette ki a Nemesi évkönyv. Szerkesztette király- daróczi Daróczy Zoltán. 1927-28. Budapest. May Nyomda RT. Szakáts (Szenterzsébeti) család. Leszármazását l. a mellékelt táblán. 323- 326. A Nemesi évkönyv számos új adatot tartalmaz, de nem tér el a Pálmy József féle két forrásanyagtól.

17 Az eredeti anyakönyvek 1768. és 1908. közötti időszakra álltak rendelkezésünkre. Csíkszeredai Levéltár. Szenterzsébeti református anyakönyvek. (1768.-1908.).

18 Székelykeresztúr Segesvár közelében lévő község.

Külön megemlítjük, hogy a legfontosabb forrásanyagokat, különösen életrajzi adatokat az interneten találtuk meg.

Pl.: az Arcanum adatbázis,¹⁹ a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Hungaricana Közgyűjteményi portál, a Magyar Wikipedia, az OSZK Plakát- és Kisnyomtatvány tárában található egy hatalmas gyűjtemény 1840-től 1990-ig terjedő időszakra.²⁰ a MACSE (Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület) adatbázisa és családtörténeti szaklapja a MATRIKULA, stb. Az anyakönyvezést megelőző időszak forrásai a családtörténeti publikációk mellett a lustrák (katonai szemlék és vagyoni valamint népességi összeírások Erdélyben)²¹ voltak. A második zsidótörvény követ- keztében²² harmadíziglen kellett igazolni, hogy valaki zsidó vagy sem. Szüleink 1939. és 1944. között beszerezték Erdélyből a származási adatokat, ez képezte a kiindulást a családtörténeti kutatásokhoz. Ezek az anyakönyvek születési és házasságkötési anyakönyvek, vallás és hely szerint. A besztercei, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi levéltárakban való kutatást, anyakönyvek fotózását 2003. és 2013. között csináltam meg. Kocs János (Sepsiszentgyörgy, Erdélyi Genealógiai Társaság elnöke. A lefényképezett anyakönyvek jegyzéke az inter- neten megtalálható. 2021 november 28-án 1228 tétel, főképpen települések anyakönyvei) és munkatársai fotózták le – többek között - a Csíkszeredai Állami Levéltárban a szenterzsébeti (1768.-1908.) a székelyudvarhelyi (1742.- 1918.) és székelykeresztúri (1742.-1910.) református anyakönyveket, továbbá a Szenterzsébeten és Székelyud- varhelyen a lelkészi hivatalokban őrzött családi könyveket, amelyeket kérésünkre megkaptunk, köszönet érte.

Kocs János 2003. óta segíti munkámat.

A szenterzsébeti családi könyv²³ két részből áll: az I. rész a XIX. századi, a II. rész a XX. századi adatokat tartal- mazza. A két családi könyv oldalszáma 800. 1883-ban a lakosság száma Szenterzsébeten férfi 519, nő 451, ösz- szesen 970. A családi könyvet 1903. szeptember 8-án látta Péter Károly esperes, 1909. június 27-én és 1918.

június 3-án látta Vajda Ferenc esperes, 1921. augusztus 23-án látta 3 tagú bizottság. Egyházmegyei vizitáció volt 1933. augusztus 30-án és 1935. augusztus 23-án és végül 1947. május 5-én. Az utolsó adatokat 2010-ben rögzí- tették. Az oldalak baloldalán a családfők adatait tüntették fel: folyószám, házszám, anya illetve apa neve, születési év, hó, nap, házasodási év, hó, nap, halálozási év, hó nap, elköltözés ideje és helye. Jobb oldalon a gyermekek adatait rögzítették, név, születés éve, hava, napja, konfirmáció ideje, házasodás vagy férjmenet éve, hava, napja, halálozás éve, hava, napja és jegyzés. Ennek alapján a családfa pontosabban elkészíthető volt, bár az adatokat ellenőrizni illetve az anyakönyvek alapján kiegészíteni kellett. A családi könyvet Borbát Lajos lelkész (1863.- 1879.) kezdte írni, majd az egymást váltó lelkészek Benkő Ferenc (1880.-1891.), [Benkő Ferenc (*Szenterzsébet, 1850. július 20.-) θ Petke Karolina (*Szenterzsébet, 1858. május 22.-) Szenterzsébet, 1879. június 14. 4 gyerme- kük született 1880. és 1889. között.] Kertész Mózes (1891.-1910.), [Kertész Mózes (*Szenterzsébet, 1851. már- cius 16.-†1910.) θ Kertész Marianna, Mimi. (*Szenterzsébet, 1854. szeptember 5.-) 9 gyermekük született 1879 és 1895 között.] Nagy Géza (1912.-1925.), Nagy Ákos (1925.-1940.), Varró Mózes (1941.- 1965.), Köblös Do- mokos (1965.-2004.) folytatták, kiegészítették több mint száz esztendőn át.

19 Az Arcanum Adatbázis Kft. az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) közreműködésével biztosította a tagintézmé- nyek számára a hozzáférést az Arcanum Digitális Tudománytárhoz, így 2016. január 14-től a Pécsi Tudományegyetem IP tartományaiból is elérhetővé vált az adatbázis. Az otthoni gépek számára is biztosították a hozzáférést. Ez az adatbázis igen jelentős forrás, elérhetők pl. a családtörténeti irodalmak, a Genealógiai Füzetek 1903-1914. Kempelen Béla, Nagy Iván, Pál- may József családtörténeti munkái, a Családtörténeti Értesítő 1899-1931. Turul 1883-2013. stb. Az adatbázist folyamatosan fejlesztik, 2021. november 28-án az adatbázis már elérte a 35 710 615 digitalizált oldalt. Egyszerre legfeljebb 50 oldal pdf fájlt lehet letölteni. (Sipos Béla megjegyzése)

20 Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (a Mormon Egyház) családkutatók honlapja (FAMILY SEARCH) 537104 gyászjelentést (Hungary Funeral Notices, 1840-1990) tartalmaz kép (jpg) formátumban.

21 Székely oklevéltár: Új sorozat . Közreadta az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Megjelenés: Budapest. Európa, Bukarest, Kri- terion, Kolozsvár, Marosvásárhely. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1983-2006.

1. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1569-1591. közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. Bukarest, 1983.

2. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1591-1597. közzéteszi Demény Lajos, Pataki József. Bukarest, 1985.

3. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1598-1600. közzéteszi Demény Lajos, Pataki József, Tüdős S. Kinga. Ko- lozsvár. 1994.

4. Székely népesség-összeírások, 1575-1627. bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár. 1998. A Székely Oklevéltár IV. kötete letölthető pdf formátumban. 5. Székely népesség-összeírások, 1635. bevezetéssel és jegyzetek- kel közzéteszi Demény Lajos. 1999. Kolozsvár. A Székely Oklevéltár V. kötete letölthető pdf formátumban.

6. Székely népesség-összeírások 1635-1653. bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Kolozsvár. 2000.

7. Székely népesség-összeírások 1654-1680. Pótlások a II. és IV-VI. kötettekhez 1566-1653. Kolozsvár. 2004.

8. Székely népesség-összeírások 1680-1692. bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Demény Lajos. Marosvásárhely: Men- tor, 2006.

22 A második zsidótörvényt (1939. évi IV. tc.) Teleki Pál miniszterelnöksége idején fogadták el 1939-ben, ami már elsősorban faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt. A harmadik zsidótörvény - 1941.

évi XV. tc. Bárdossy László miniszterelnöksége alatt fogadták el - már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

23 Köszönettel tartozunk a székelyszenterzsébeti lelkésznek, Kincses Kálmánnak, aki Kocs Jánosnak a családi könyvek fotó- zását 2016-ban lehetővé tette.

A székelyudvarhelyi családi könyv.²⁴ A családi könyvet házaspárok részére állították össze, ezért nem teljeskö- rűek. A családi könyvek 541 lapból állnak. Családi könyv. Szám 1.-199. Név özvegy Kis Dánielné, sz. Cseh Zsuzsanna részére. [Kis Dániel (*Baca, 1829.-†Székelyudvarhely, 1886. május 27.) θ Cseh Zsuzsanna (*Székely- udvarhely, 1840. február 12.-†Székelyudvarhely, 1923. szeptember 29.) Székelyudvarhely, 1855. október 20.]

Bejegyzések. A mintaszerű családkönyvet elismerésben méltóan nyilvántartva találta a generális vizitáció 1913.

május 17-én. Dr. Vzemeny Béla helyettes püspök, Nagy Károly egyházkerületi főjegyző, Jancsó Lajos generális direktor. A következő vizitációk 1920. június 13-án, 1925. július 5-én, 1931. május 6-án, 1934. május 31-én, végül 1937. május 28-án voltak. A családi könyv első- és a többi kötete is az 1844. után született családfők adatait tartalmazza, többnyire csak az egyházi házasság idejét, a házastársak megnevezésével, a gyermekek neveit és születési idejét, a szülőkre vonatkozó születési és halotti anyakönyvi bejegyzéseket viszonylag ritkán írták be.

Hivatkozások, hogy hol folytatódnak a rokoni kapcsolatok, mint azt a szenterzsébeti családi könyvben megcsinál- ták nem találtunk. Családi könyv. Szám 201.-400. Buti Károly részére. Ferenczi Albert (*1874.) és Szeles Anna (*1874.) θ 1909. december 12. részére. Családi könyv. Szám 401.-500. Sándor Zsigmond részére. 501.-541. Kas- sai Árpád és Izsák Karolina részére. Bardocz Béni és Stern Julianna részére.

Az egyházi anyakönyvekben és a családi könyvekben a leghiányosabbak a halotti anyakönyvi adatok. Ennek az az oka, hogyha a születési adatokból indulunk ki, akkor a legnagyobb szóródás az elhunytak életkora esetében van, ami 0 nap és kb. 85 év között szóródhatott. 1740-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon csak 24 év volt²⁵, majd lassan emelkedett, a férfiaknál és a nőknél is 1821.-1830. között 29 év körül volt, 1890-ben 29,6 illetve 30,4 év, majd 1900-ban valamivel meghaladta a 36 illetve 38 évet.²⁶ Magas volt a csecsemő és gyer- mek halandóság, az 1890-es évek elején is meghaladta a 60 %-ot a 0-14 éves korosztályban. A házasságkötéskor legtöbbször csak az egyik szülő, többnyire az anya élt. A halál okainál feltűnő, hogy a végelgyengülés már 60 éves korban is gyakran előfordult. A születéskor várható élettartam az 1900-as évek elejétől kezdett jelentősebben emelkedni. A konfirmálás ideje jól becsülhető, mert a gyermekek 12-15 éves korukban konfirmáltak. A szülők házasságkötési ideje is jól behatárolható, a nők 16-20 éves korukban mentek férjhez, a férfiak kora a házasságkö- téskor általában 20-24 év volt. A gyermekek általában a házasságkötést követő 20-25 éven belül születtek. A feleség elhunyta esetén, ha az özvegy férfi fiatalabb nőt vett feleségül előfordult, hogy az apa életkora pl. 55 év volt. A családi könyvben a gyermekeket nem a születésük időbeli sorrendjében jegyezték fel, hanem ahogy az adatokat megtalálták. A szenterzsébeti családi könyv I. és II. kötetének mindegyik lapját kijegyzeteltük, mert a Szakács család férfi tagjai házasodás következtében szinte minden szenterzsébeti családdal rokoni kapcsolatba kerültek 1768.-1908. között. Ezeket a családi könyvben leírt adatokat az anyakönyvek adatai figyelembevételével ellenőriztük, pontosítottunk. Az adatokat Sipos Béla anyai nagymamájának Fekete Jolánnak (özvegy Szakács Sándorné) a húga Fekete Ilonka egészítette ki még 1970-ben. Rápolthy Károly és felesége Lakos Éva több élet- rajzi adatot 2009-ben adott át Boldog Gyöngyinek Dabason, amikor meglátogatta Őket.

A Botskor és Szakács család leszármazottjainak egy része nem hagyta el származási helyét, Csíkdelnét illetve Szenterzsébetet. Ezt 2006-ban egy temetői séta alapján is bizonyítottnak láttuk.²⁷

Az alábbi fotó a Szenterzsébeti temető és a Szakács sírok egy részét mutatja.

Szenterzsébeti temető és a Szakács sírok egy része

Szenterzsébet címere.²⁸ A címer a reformátusok jelképét ábrázolja, valamint egy piros rózsát (Szent Erzsébet att- ribútuma) fehér csíkokkal (az Árpád-házhoz való tartozás), illetve a cigányok ismertetőjét is jelképezi a címer, azaz egy hegedűt.

24 Lefotózta Kocs János 2016. október 8-án. Köszönettel tartozunk Kántor Csaba udvarhelyszéki esperesnek, hogy a fotózási engedélyt megadta és Kudla Ildikónak, a székelyudvarhelyi belvárosi lelkész asszonynak, hogy a fotózás feltételeit biztosí- totta.

25 Katus László: Volt-e demográfiai forradalom Magyarországon ? Rubiconline. 1991/2. Forradalmak.

26 Faragó Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába. Budapesti Corvinus Egyetem.

27 2006. nyarán Sipos Béla unokatestvérével Sipos Györggyel és feleségével felkereste a temetőket Csíkdelnén és Szenter- zsébeten, sok sírt lefotóztak. Szenterzsébeten a református lelkész Kincses Kálmánnal is találkoztunk.

28 Csedő Attila: Székelyszenterzsébet.

Szenterzsébet címere

A lustrák (pl. 1602. 1627. 1635. 1682. stb.) és a szenterzsébeti (Erdély, Hargita megye) a fellaki (Erdély, Beszterce megye) a székelyudvarhelyi (Erdély, Hargita megye) és a Felsőtőki (Erdély, Kolozs megye) anyakönyvek alapján a Szakács (szenterzsébeti) nevet 1602-től kezdve különböző módon írták: 1602. és 1634. között Zakaczj, 1635. és 1652. között Zakacz, 1653. és 1681. között Szakats, 1682. és 1874. között Szakáts 1875-től pedig Szakács, a továbbiakban egységesen a Szakács nevet használjuk, kivéve az anyakönyvi és irodalmi hivatkozásokat. 1639- ben előfordult a Szakácsi név is Szenterzsébeten.

A Szakács ősökre vonatkozóan a fellaki anyakönyvek alapján a következőket állapítottuk meg²⁹: anyai ágon Bol- dog Gyöngyi egyik ükapja illetve Sipos Béla anyai ágon egyik dédapja, Szakács (szenterzsébeti) Károly (*Fel- sőtők, 1847.-†Fellak, 1889. szeptember 21.). Szakács Károly felesége született csíkszentmártoni- és csík-delnei Botskor Nina (*1853.-†Fellak, 1889. február 19.) aki 20 éves korában már özvegy volt, amikor Szakács Károllyal házasságot kötött Fellakon, 1873. november 25-én.

A házassági anyakönyvi bejegyzések. Fellak. Anyakönyvek. Református Egyház 1873. Szakáts Károly és Bocskor Nina házasságkötési anyakönyve.

29 Jelölések: *=a születés vagy keresztelés időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje,

†=a halál vagy a temetés időpontja, helye, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni, N. a vezeték- vagy keresztnév ismeretlen. Vastag betű=egyeneságú ős. Az anyakönyvi adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy 1821- ig a keresztelés (év, hónap, nap) időpontját 1822-től kezdve már a születési és keresztelési időpontokat is rögzítették. 1821- ig így a keresztelés időpontját tudtuk megadni, 1822-től pedig a születés időpontját közöltük. A keresztelés a születés napján vagy azt követően 1-3 napon belül általában megtörtént. A halotti anyakönyveknél 1825-ig a temetés időpontját, 1826-tól pedig a halálozás és a temetés időpontját is megadták. Az elhalálozás és a temetés közötti idő általában 1-2 nap volt. Anya- könyvi adatok esetén a város, község neve mellett az év, hónap és nap is szerepel. A szakirodalmi forrásból származó anya- könyvi adatoknál csak az év van feltüntetve. A keresztneveket a ma használatos formában írtuk, pl. Borbála, (Borbára), Imre, (Imreh), Ferenc, (Ferencz), Zsigmond, (Sigmond) stb. Ettől akkor tértünk el, amikor anyakönyvi vagy irodalmi forrást idéz- tünk.

A születési és keresztelési anyakönyvek. Fellak. Református Egyház. 1874, 1876, 1878 és 1888. Szakács Etelka, Szakács Katalin, Szakács Ilonka, és Szakács Sándor I. születési anyakönyve.

Szakács Károly és Botskor Nina sírja a Fellaki temetőben 2006-ban.³⁰

A sírfelirat a Fellaki temetőben, nehezen olvasható: Itt nyugszanak Szakáts Károly meghalt 41 évesen és neje Bocskor Nina meghalt 38 évesen. Meghaltak 1889-ben. Házasságkötés 1873.

Szakács Károly és Botskor Nina házasságából hét gyermek született Fellakon, három gyermek csecsemő illetve gyermek korában meghalt. Négy gyermekük életben maradt, Szakács Etelka (*1874. január 2.-†Magyarborzás, 1891. június 11.) 16 éves korában férjhez ment Sipos (lécfalvi) Gyula (*Sajófalva, 1859. március 20.-†Retteg, 1942. november 14.) kissolymosi majd magyarborzási református lelkészhez. Θ 1890. február 18. Sipos Gyula Szakács Etelkától született gyermeke: Sipos Iluska (*Magyarborzás, 1891. január 28.-†Magyarborzás, 1908. feb- ruár 21.). Szakács Etelka a szülés után meghalt és halála után Sipos Gyula húgát, az ugyancsak 16 éves Szakács Katalint (*Fellak, 1876. október 4.-†Magyarborzás, 1936.) vette feleségül. Θ 1892. január 10. Szakács Katalin egyetlen fiú testvére Szakács Sándor I. (*Fellak, 1888. április 23.-†Sajóudvarhely, 1918. november 19.) Végül megemlítjük, hogy a negyedik életben maradt gyermek Szakács Ilona, (*Fellak, 1878. augusztus 18.–†Alsóilosva, 1938. július 17.) Θ Rápolthy Sándor (*1864. augusztus 17.-†Csepreg, 1957. február 17. Csepregen, Kőszegi já- rásban temették el.) Alsóilosva, 1895. október 30. Rápolthy Sándor Alsóilosván (Szolnok-Doboka vármegye) volt tanító. Szakács Katalinról és családjáról fénykép sajnos nem maradt fenn.

Fényképek. A Szakács család tagjai.

Sipos Gyuláról egy öregkori fotó megmaradt, 1940. körül készülhetett. ³¹

30 2006. július 25-én Sipos György, Gusztinelli Lajos és Sipos Béla találta meg Fellakon Szakács Károly és Bocskor Nina sirját. Sajóudvarhelyről a vasútállomás felé mentünk autóval, Kerlézsből vezet az út Fellak felé. A távolság kb. 8 kilométer.

A fellaki román templomtól balra menve a dombon található néhány magyar sír. A faluban döntően románok laknak, a temető elhanyagolt állapotban van.

31 Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

Sipos Gyula névjegykártyája.³²

A magyarborzási parókián volt a falon ez a házi áldás: szép, vöröses, keményfa tábla. ³³

Sipos (léczfalvi) Gyula gyászjelentése. ³⁴

Sipos Gyula nyugalmazott református lelkész életének 84-ik évében, hosszas szenvedés után 1942. november hó 14-én vissza adta lelkét Teremtőjének. Retteg. Gyászolják gyermekei: Sipos Zelma, Köblös Albertné, Sipos Andor és Sipos Ernő, vejei: Köblös Albert és Szabó Ferencz, mennyei: özvegy Sipos Lajosné, szül. Elekes Lujza, Sipos Andorné, szül. Bodor Mária, és Sipos Ernőné, szül. Bedő Klára, unokái: Szabó Ferenczné, szül. Sipos Aranka, Sipos Márta, Sipos Lajos, Köblös Béla, Köblös Magda, Köblös Sára, Köblös Rezső és ifj. Sipos Gyula, déduno- kája Szabó Ferike, sógora Rápolthy Sándor és családja.

Szakács Károly fia Szakács Sándor I., aki 1910. július 16-án nősült, felesége, az akkor 16. éves Fekete Jolán (*Sajóudvarhely, 1894. augusztus 27.-†Sajóudvarhely, 1971. szeptember 22.) volt. Szakács Sándor I. végig har- colt az első világháborúban, három fiúk és két leányuk született. Egy fiúk még csecsemő korában meghalt: Szakács Sándor II. (*Fellak, 1912. május 4. – Fellak, 1912. szeptember 25.) A világháborút szerencsésen túlélte, de 1918.

novemberében 30 éves korában két fiával, az 5 éves Sándorral és az 1 éves Tihamérral együtt spanyolnáthában³⁵ meghalt. Felesége, Fekete Jolán olyan beteg volt, hogy nem volt tudomása két fia és férje haláláról és temetéséről.

Özvegy Szakács Sándorné, született Fekete Jolán és két leányuk Szakács Jolán, Gombár Sándorné és Szakács Dóra, Dr. Sipos II. Béláné túlélték a járványt. Szakács Sándorról és családjáról maradt néhány fénykép.

32 Sipos Gyula névjegykártyáját Sipos Bélának nagymamája özvegy Szakács Sándorné adta át 1965. nyarán.

33 Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

34 Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

35 A spanyolnátha („La Grippe”) 1918–19-ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 20–40 százalékát megbetegítette. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború; a két évben mintegy 50 millió (a legszerényebb becslések szerint 20 millió, a legmerészebbek szerint 100 millió) ember halt meg a járványban. Ezzel a „teljesítményével” a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa. A kórokozó vírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye: az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben. Johnson, Niall P. A. S.-Mueller, Juergen D. „Updating the Accounts:

Global Mortality of the 1918-1920 „Spanish“ Influenza Pandemic“, Bulletin of the History of Medicine Volume 76, Number 1, Spring 2002, 105-115.

Az első képen Szakács Sándor I. Prágában, az I. Világháború kitörésekor, bevonulása után 1914-ben, a második képet anyósának, özvegy Fekete Albertnének, született Szénásy Bertának illetve feleségének Szakács Jolánnak küldte Sajóudvarhelyre Tschauschból (Csehországból) 1915. május 9-én, a harmadik képen a fotó másik oldala, a rövid levél, amit feleségének írt, a negyedik képen virágot küldött Szakács Sándor I. feleségének, Fekete Jolán- nak. Az ötödik képen Szakács Sándor I. családjával, rokonságával látható Sajóudvarhelyen 1917. szeptemberében, [a képen balról jobbra az álló sorban, felesége testvérei: Fekete Albert II. (*1893.-†1978.), Fekete Pál (*1900.-

†1944.), Fekete Ilonka (*1898.-†1979.), Szakács Sándorné, Fekete Jolán (*1894.-1971.) kezében legkisebb fia Szakács Tihamér (*1917.-†1918.) és Szakács Sándor I. (*1888.-†1918.), az ülő sorban gyermekei és anyósa: Sza- kács Jolán (*1911.-†2000.), özvegy Fekete Albertné, Szénásy Berta (*1861.-†1931.), továbbá, az álló Szakács Sándor III. (*1913.-†1918.) és a jobb szélen ülő Szakács Dóra (*1914.-†1998.)] A hatodik képen Szakács Sán- dorné, Fekete Jolán látható három gyermekével, jobb szélen Jolán, középen Dóra, az ölében és bal szélen Sándor.

A kép 1915-ben készült.

A hetedik kép Szakács Sándor I. halála előtt 1918 szeptemberében készült Sajóudvarhelyen, a házuk udvarán feleségével és gyermekeikkel

Szakács Jolán (*Fellak, 1911. június 5.-†Dés 2000. április 12.) és férje Gombár Sándor (Dés, 1899. június 13.-

†1974. augusztus 17.) esküvői kép, Dés, 1933. és Szakács Dóra (Fellak, 1914. október 19.-†Budapest, 1998. május 28.) és férje Dr. Sipos II. Béla (*Rimaszombat, 1904. augusztus 18.-†Budapest, 1980. szeptember 17.) esküvői kép, Kolozsvár, 1944. június.

A sajóudvarhelyi ház utcai oldala, ahol Szakács Sándor I. családjával 1917. és 1918. között élt. A fotó 1960-ban készült. A ház a falú közepén, a református templom szomszédságában van.

A fenti - Sipos Béla megrendelésére – sírfeliratot, márványtáblát készítette Latorcai Csaba. 2011. augusztus 3-án eljutottunk Sajóudvarhelyre, ahol a ház udvari részén helyeztük el a márványfeliratot, ahol őseink éltek. Ezek az őseink a Sajóudvarhelyi családi temetőben jeltelen sírban nyugszanak. A ház az utolsó rokon halála után 2012.

óta üres, csak a márványtábla emlékeztett arra, hogy kik laktak itt 1890. és 2013. között. Az utolsó lakók: Fekete Judit (*Sajóudvarhely, 1937. augusztus 30.-†Sajóudvarhely, 2010. november 26.) [apja Fekete Pál (*1900.-

†1944.), anyja Mágner Júlia (*1907.-†1996.)] és férje Gusztinelli Lajos (*1936. február 7.-†Sajóudvarhely, 2012.) a Sajóudvarhelyi temetőben nyugszanak.

Az alábbi képen az asztal jobb oldalán Rápolthy (peselnekei és rápolti) Sándor (1864. augusztus 17.-†1957. feb- ruár 17.), az asztal bal oldalán Rápolthy Sándorné, sz. Szakáts Ilona (*Fellak, 1878. augusztus 18.-†Alsóilosva³⁶, 1938. július 17.) a gyermekek balról jobbra haladva: Rápolthy Irén (*1905. augusztus 12.-†1933. december 4.), az asztal mögött áll Rápolthy Károly. (*1896. december 21.-†1983. február15.), Rápolthy András (Andor).

(*1907. szeptember 30.-†1966. július 18.), Rápolthy Anna. (*1898. október 2.-†1987. június 7.), Rápolthy Rozália (*1902. október 29.-†1992. február 5.), Rápolthy Sámuel (*1900. november 19.-†1949. szeptember 22.). A kép 1907-ben készült. ³⁷

Középen Szakáts Ilona, Rápolthy Sándorné és a népes Rápolthy család. 1935. k.³⁸

A képen balról jobbra haladva:

A képen hátul áll ifj. Rápolthy Károly (*1920.-†2009.), Hideg József és felesége Rápolthy Magda, Hubáczy György (Rápolthy Rozália férje). Elől ül: Bodor Teréz (id. Rápolthy Károly felesége), id. Rápolthy Károly (*1896.-†1983.), Rápolthy Rozália. Csepreg, 1953. június 1. ³⁹

36 Alsóilosva Szolnok-Doboka vm. Bethleni járás.

37 Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

38 A fényképet Rápolthy Ildikó küldte el 2015-ben.

39 Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

Szakáts Ilona, Rápolthy Sándorné halotti értesítője, 1938. július 17. ⁴⁰

Szakáts Ilonát, Rápolthy Sándornét gyászolják Rápolthy Sándor férje, Károly, Annuska, Samu, Rózsika, Andor, Béla és Magdus gyermekei. Rápolthy Karcsi és Jenő, Deák Romi és Ellú, Papp Ilonka, Évike, Istvánka és Kornélia, Rápolthy Lacika és Rápolthy Évike unokái. Rápolthy Károlyné sz. Bodor Teréz, Deák János, Rápolthy Sámuelné sz. Ruzsa Aranka, Papp Emil, Rápolthy Andorné sz. Mészáros Bertus, Rápolthy Béláné sz. Józsa Erzsébet vejei illetve menyei.

A szenterzsébeti Szakács családfa a szakirodalomban

A család egyik ágának őse az 1730. körül élt Boldizsár, akinek Boldizsár, Sándor és Mihály fiaiban három ágra szakadt a Szakáts család.⁴¹⁴² A család egyik ága még 1761-ben telepedett le Székelyudvarhelyt éspedig József, a Sándor fia jött ide. (A Székelyudvarhelyi anyakönyvek alapján már közvetlenül 1761. előtt éltek Szakácsok Székelyudvarhelyen. Néhány bizonyíték: 1759- szeptember 19-én eskettem Szakács Sándor nevű ifjú legényt és Kolosvári Mária nevű leányt. (Egyeneságú őseink.) Valószínű, hogy Kolosvári Mária Székelyudvarhelyen szü- letett és ott élt és Szakács Sándor a házassága révén került Szenterzsébetből Székelyudvarhelyre. Ezt bizonyítja:

A1. Kolosvári András. 1. θ Nagy Júlia Petekről⁴³ (-†1759. április 30.) Székelyudvarhely, 1758. július 5. 2. θ Hodjni Sára, Bágyból.⁴⁴ (-†Székelyudvarhely, 1806. augusztus 3.) Székelyudvarhely, 1760. február 12. Első gyermeke Nagy Júliától, aki János fiával a szülés után meghalt, a többi gyermeke Hodjni Sárától.

B1. Kolosvári János. (*Székelyudvarhely, 1759. április 20.-†Székelyudvarhely, 1759. május 1.) B2. Kolosvári István. (*Székelyudvarhely, 1760. november 13.-)

B3. Kolosvári Ferenc. (*Székelyudvarhely, 1762. október 19.-) B4. Kolosvári Julianna. (*Székelyudvarhely, 1764. április 6.-) B5. Kolosvári Miklós. (*Székelyudvarhely, 1769. július 13.-) B6. Kolosvári Éva. (*Székelyudvarhely, 1773 június 22.-)

B7. Kolosvári Klára. (*Székelyudvarhely, 1777. augusztus 20.-†Székelyudvarhely, 1782. május 9.) Kolosvári András valószínűleg Kolosvári Mária testvére vagy unokatestvére volt.

Butsi Sámuel 1. θ Kolosvári Sára. Székelyudvarhely, 1751. október 6. 2. θ Asztalos János. Székelyudvarhely, 1761. január 12. (1761. január 12-én Asztalos János nevű ifjú legény feleségül vette Kolosvári Sára nevű özvegy asszonyt, Butsi Sámuelnét.)

Nagy Ádám θ Kolosvári Kata. Székelyudvarhely, 1764. december 30.

Kolosvári Mihályné, öreg, (-†Székelyudvarhely, 1780. május 16.) Kolosvári asszony, Deáki Sára. (-†Székelyudvarhely, 1779. június 11.) Kolosvári Mihályné. (-†Székelyudvarhely, 1789. július 23.)

40 Boldog Gyöngyi Családkönyv. Fényképek. Kézirat. 2010.

41 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest. Grill Károly Könyvkiadó vállalata, 1911-1932. Elektronikus doku- mentum. Arcanum IV. Családtörténet. X. Szakács (szenterzsébeti). 52.

42 Kempelen Béla: X. kötet. Id. mű. 52. Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Szakáts (szenterzsébeti) család.

Id. mű. 223-225.

43 Petek falu Romániában Hargita megyében. A Székelyföld egyik peremfaluja.

44 Bágy falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik.

Pálmay József szerint: Szakács Sándor Szenterzsébeten született, aki az erdélyi országgyűlésen követ volt 1792- ben és 1764-ben, ami elírás, pontosabban ahogy Nagy Iván⁴⁵ írta 1794-ben. 1759-től biztosan Székelyudvarhe- lyen élt. Ennek ivadékai a leszármazási táblán láthatók, ma is élnek Székelyudvarhelyt. Székelyudvarhelyt egy másik ága is él a családnak és ez Györgytől származott le, kit Sándor, - a követ - egy contractusban (szerződés- ben) távolabb való atyafiának mond és utóbbinak adja el jószágait, amiért később József és Boldizsár gyermekei Györgyöt meg is támadják.⁴⁶ Egy harmadik ága a családnak az 1800-as évek elején költözött Bethfalvára, ezen ágból ma ott Szakáts Áron, Szakáts Sándor alsó, Szakáts Lajos és mindezek gyermekei, továbbá Szakáts Gergely és Sándor utódai felső élnek. Bethfalváról származott később Székelyudvarhelyre Szakáts Mózes, a Mózes fia, ki mint református kollégium tanára halt meg Székelyudvarhelyt, ennek ivadéka Szakáts Zoltán szolgabíró és Szakáts Ilona férjezett Lukácsffy Istvánné képezik Székelyudvarhelyt a harmadik ágat. Szenterzsébeten van ma is a fő fészek, itt mintegy 40 ház a Szakáts család tulajdona, kik mindannyian jogosultak a "szenterzsébeti"

előnév használatára. 1761-ben Marosvásárhelyre is költözött egy ág, éspedig Simon a László fia, majd az 1800- as évek végén költözött ide Péter, aki a kereskedelmi és iparkamara titkára volt. (az Ő birtokában volt az eredeti címeres oklevél.) Székelykereszturt a János ivadékai laknak. A Sándor fia ifj. Sándor útódai Doboka megyébe laktak útódai Fellak községben szereztek birtokot. A Szakács család tagjai megtalálhatóak voltak Magyarorszá- gon Budapesten, Dabason, Győrben, Kecskeméten, Pécsett és Szegeden is. Szakáts Péter (*1851.) a következő- ket írta: „Sok jeles ember került ki eme nagy nemzettségből, akik mint követek, ügyvédek, tanárok, tanítók s előkelő tisztviselők elismerést és megbecsülést szereztek maguknak s famíliájuknak. Művészek, jeles iparosok és kereskedők is származtak a népes nemzettségből. Legnagyobb részük azonban megmaradt a gazdálkodás mellett, akik főképp eredeti helyükön Székelyszenterzsébeten s azonkívül Betfalván és Bikafalván folytatják e nemes foglalkozást, a nehézzé vált viszonyok mellett nagy küzdelemmel, de szívós kitartással….Az eredeti ne- meslevél és több családi irat e sorok írójának birtokában van”.⁴⁷ 1848. után sok olyan Szakács családtag élt Szenterzsébeten, akik földmívesek illetve zsellérek voltak, bár 1849. után a jobbágyságot megszüntették. Volt tehát a Szakács családnak egy elszegényedet ága. Erdélyben a szenterzsébeti Szakács családon kívül megtalál- hatók pl. a kalotaszegi, a krasznai, hederfai, a csíkszentlékeki, a kaáli, varsolci, zilahi stb. Szakács családok is, de ezek kisebb családok. Szatmár megyében pl.: „Szakáts Mihály és neje Fejér Erzsébet, valamint gyermekei Lipót királytól 1690 június 14-én Bécsben kelt nemeslevelet nyernek. A nemeslevél 1703 december 5-én Szat- már megyében kihirdettetett. Szakáts György nagykállói lakos nemesi productiója. Fasc. 3. actor. nro. 200. ne- mesi ügy alatt.”⁴⁸

A Pálmay József adatait a következőkkel egészítjük ki:

A Szakács család tagjai közül Szakács Imre református pap – akit a családfán nem tudtunk elhelyezni – elkerült Pécsre, ezt igazolja az alábbi halálhír: Szakács Imre (*Oroszfája⁴⁹, 1873.-†Pécs, 1932. június 22.). Pécsről jelen- tik⁵⁰, hogy ott rövid szenvedés után meghalt szenterzsébeti Szakács Imre mórágyi református lelkész, 1930-tól a tolnai egyházmegye esperese⁵¹, ötvenkilenc éves korában. Özvegyén Balassa Rózsikán kívül két leánya és egy fia gyászolja. Az elhunyt a kolozsmegyei Oroszfáján született és a teológiát Nagyenyeden, Marburgban, Berliniben és Budapesten végezte. Berlinben két évet töltött és teológiai tanulmányai mellett az ottani irodalmi társaságokban sikerrel ismertette a magyar irodalom gyöngyeit. Szakács Imre 1901-ben mint a marosvásárhelyi 22. honvéd gya- logezredbeli póttartalékos, a dunántúli evangélikus református egyházkerülethez tartozó Sár-Egres (Fejér megye) községben lelkész⁵². Mórágyra — Magyarország három német református eklézsiájának egyikébe — 1902-ben került lelkésznek, míg esperesnek 1929. szeptember 2-án választották meg. Az elhunyt esperes temetése ma, pén- teken volt Pécsett, s a szertartás után, a dunamelléki egyházkerület nevében B. Pap István budapesti teológiai tanár, a tolnai egyházmegye részéről a megboldogult esperes elnöktársa, Benedek Sándor egyházmegyei gondnok, a közigazgatási bíróság másodelnöke búcsúztatták.

45 Nagy Iván: Magyarország családai. 10. kötet. Szakács család (Szenterzsébeti) Id. mű. 453.

46 A székelyudvarhelyi anyakönyvek ezt a megállapítást igazolják, ugyanis Szakács Boldizsár I. fiai közül Szakács Sándor, aki követ volt 1792-ben és 1794-ben és Szakács Mihály I. települtek először Székelyudvarhelyre, Szakács Boldizsár II. és Szakács József I. leszármazottjai maradtak Szenterzsébeten.

47 Pálmay adattár 1910. Szakáts (szenterzsébeti) család. MNL OL. Id. mű.

48 Bilkei Gorzó Bertalan. Szatmár Vármegye nemes családjai. Nagykároly. Gál Samu könyvkereskedő kiadása. 1910. 114.

49 Oroszfája Erdélyben Besztercétől délre, Komlód és Nagynyulas között fekvő település.

50 Budapesti Hírlap. 1932. Június 25. 5.

51 Pesti Napló, 1930-09-12/206. szám. 8.

52 Budapesti Közlöny, 1901. május 21. 116. szám. 1.

Szakács Imre halotti értesítője. 1932.

Özvegy Szenterzsébeti Szakács Imréné, szül. Vargha Ilona úgy gyermekei: Imre, Olga, Ilona tudatják, hogy Nagy- tiszteletű Szenterzsébethi Szakács Imre mórágyi ref. lelkész és a tolnai ref. egyházmegye esperese 1932. június 22-én életének 61-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Gyászolják: özvegy Vargha Lászlóné szül. Heiser Ilona anyósa, Szenterzsébethi Szakács Imréné, szül. Szalay Ilona menye, Szenterzsébethi Szakács Julia, özv. Pa- taky Endréné és Szenterzsébethi Szakács Lajos testvérei, valamint gyermekeik: Endre, Margit, Erzsébet, Margit, Imre, József, Mariska és György. Szenterzsébethi Szakács Lajosné sógórnője és sógorai.

Szakács Imre esperes és mórágyi református lelkész (1871.-1932.), ifj. Szakács Imre főmérnök (1901.-1957.), ifj.

Szakács Imréné szül. Szalay Ilona (†1989.) sírja a Pécsi Központi Temetőben.⁵³

Az Oroszfája református anyakönyvei csak az 1800.-1845. közötti időszakra maradtak fenn. Ennek alapján 1838.

május 6-án esketési tanú Szakáts György. Szakáts György felesége Dénes Polixéna, Szakáts Rozália leányuk szü- letett 1834. november 21-én. Az adatok hiánya miatt nem volt tisztázható, hogy ki volt Szakács Imre lelkész apja és anyja. Szakáts György lehet, hogy Szakács Imre nagyapja volt.

A marosvásárhelyi református anyakönyvek 1727.-1915. közötti időszakra vannak meg a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban, 1803-tól névmutató segíti a keresést. A marosvásárhelyi anyakönyvekben a „szenterzsébeti” Szakács név nincs említve, általában nem tüntették fel a származást, kivéve két esetben, amikor „káli” Szakácsok adatait anyakönyvezték. (1877. szeptember 19-én született Szakács Dénes, szülei: káli Szakács Lajos és Szusz Eszter.

1879. március 2-án született ifj. Szakács Zsigmond, szülei: káli Szakács Zsigmond és Mátz Eszter.) A szenterzsé- beti anyakönyvekben 1761. előtt nincs adat Szakács Simonról, akinek az apja László. A marosvásárhelyi anya- könyvekben nem találtunk adatot 1761. után Szakács Simonról. 1727. és 1802. között csak két Szakács névűt

53 4 parcella, 26 sor, 17 sírhely. (A Cs. és Kir. Katonai Temető 1914.-1918. után található a sír.) 2016. május 31-én megke- restem és lefotóztam Szakács Imre sírját. Sipos Béla.

találtunk a házassági anyakönyvekben, de ez a két Szakács nem Szenterzsébetről származott. A keresztelési anya- könyvben az első adat 1807-es, 1807. augusztus 11-én kereszteltem Szakács Péternek Júliát. A marosvásárhelyi (keresztelési, esketési, temetési) anyakönyvekben kb. százhetvenszer szerepelt a Szakács név, de csak egy esetben fordult elő az, hogy feltüntették a szenterzsébeti származást: 1889. július 21-én ifj. Szakács Imre (24 éves, született Szenterzsébeten 1865. április 6.) és Sipos Mari (19. éves, született Marosvásárhelyen 1870-ben) házasságot kö- töttek. Szenterzsébet keresztelési anyakönyvek: 1865. április 6-án született Szakács Imre, szülők: id. Szakács Imre és Ambrus Borbála. Szakács Imre (*Szenterzsébet, 1832. november 6.-†Szenterzsébet, 1893. január 6. Meghalt fulladásban.) θ Ambrus Borbála (*Szenterzsébet, 1829. június 10.-†Szenterzsébet, 1901. december 12.) Szenter- zsébet, 1854. október 29. Szenterzsébet, halotti anyakönyv: 1893. január 6-án meghalt id. Szakács Imre földmíves, 60 éves korában, fulladásban. (Folytatás ld. A Mózes és a Szakács család kapcsolata.)

A halotti értesítők között 11 Szakács névűt találtunk az interneten⁵⁴, akik Marosvásárhelyen hunytak el, de csak egy szenterzsébeti Szakács névűt találtunk köztük:

Szakács Andor I., (*1887. november 18.-†Budapest, Kerepesi temető, díszsírhely 1942. február 18.), a családfán el tudtuk helyezni.

Bethfalván (A Nagy-Küküllő jobb partján, Székelykeresztúrtól 2 km-re keletre a Székelykeresztúri-medencében fekszik.) a vizitációk és a halotti anyakönyvek alapján találtunk bizonyítékot arra, hogy 1839. előtt és után is éltek Szakácsok a községben: Vizitáció. Bethfalva, január 25-én 1839⁵⁵. Jelen lévén a helybeli pap T. Pataki István – O(skola) mester Albu Diénes – M(egye) bíró Bokor Sándor – presbiter Szakáts Josef, Szétsi Sámuel, Szétsi Dániel, Szétsi Imreh, Arus István, Szétsi András – egyházfiak Beke Dániel és Szakáts Dániel.

Özvegy Szakács Ferencné, sz. László Mária (*1903.-†Bethfalva, 1992. november 16.) életének 90., özvegységé- nek 23. évében, 1992. november 16-án hosszú és súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után, csendesen elhunyt.

Θ Szakács Ferenc (-†1969.) Bethfalva. Halotti értesítő. Id. Szakács Domokosné, Bíró Rozália (*1925.) életének 69., házasságának 47. évében, 1994. október 3-án, türelemmel viselt betegség után elhunyt. Bethfalva. Halotti értesítő.

Pálmay József azt írta Székelykereszturt a János ivadékai laknak. A Székelykeresztúri halotti értesítők alapján erre találtunk bizonyítékot:

Szakács János (*1847.-) 1909. március 28-én halt meg életének 62-ik, boldog házasságának 39-ik évében. Θ Szé- kely Julianna. 1870. Testvérei: Szakács Borbála és néhai Szakács Róza.

Szakáts Ferenc (*1886.) nyugdíjas állomásfőnök, meghalt 89. éves korában 1974. november 4-én.

Székelyudvarhely halotti értesítők alapján vannak bizonyítékok, hogy éltek és ma is élnek Szakácsok a városban.

Szakács István városi orvos 69-ik esztendős korában, hossza szenvedés után 1876 január 20-án tüdővészben el- hunyt. Székelyudvarhely. 1876. január 21. (Ennek alapján Szakács István született 1808-ban.) Gyászolja felesége Várhegyi Zsuzsanna és Szakács Otília leánya, továbbá számos rokona.

Orvos özvegy Szakács Istvánné, sz. Várhegyi Zsuzsánna (*1817.-†1882.) 65 éves korában 1882. december 6-án elhunyt.⁵⁶ Gyászolja Szakács Otília s férje ifj. Bodó Ferencz. Székelyudvarhelyi anyakönyvek: 1845. június 30- án házasságot kötöttek sebész Szakáts István (*1815.-†1876.⁵⁷) 30 éves és Várhegyi Zsuzsanna (*1817.-†1882.

54 https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12152-962-32

55 Gidó Csaba – Róth András Lajos – Róth Edith – Tóth Levente: Iskolatörténeti adalékok az udvarhelyi református egyház- megyéből. II. rész. A Sz. Udvarhellyi Ev Református egyházi kerület C visitatioja jegyzőkönyve 1838-ról. In U[dvarhelyi]

R[eformátus] E[gyházmegye] L[evéltára]. Protocollumok 16.

http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2004/osz/13.pdf

56 Székelyudvarhelyi anyakönyv. 1882. december 6-án meghalt vízkórságban özvegy Szakács Istvánné, Várhegyi Zsuzsanna, 65 éves volt, *1817.

57 1876. január 20-án meghalt tüdővészben váradi orvos Szakács István, 68 éves volt, *1808. A házassági anyakönyv alapján

*1815. A marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi református egyházak születési anyakönyveiben Szakács István születési

december 6.) 28 éves. Gyermekeik: Károly (*1846. november 4.-†1847. január 5.), Gábor (*1847. december 28.- ), Ödön (*1850. április 20.-†1855.), Otília (*1852. június 16.-) aki 1866. május 10-én konfirmált. 1846. és 1852.

között születtek Székelyudvarhelyen. Ennek alapján Szakács István született 1808-ban. A családfán nem tudtuk beazonosítani. Szakács István iratai (1837.-1882.).⁵⁸ Szenterzsébeti Szakács István (1808.-1876.) ^{59 60} „Keresztúr fiúszék, majd Székelyudvarhely város seborvosának iratai főleg a névadó tanulmányaira, illetve orvosi pályájára és ’48-as tevékenységére vonatkoznak.⁶¹ Orvosi diplomájának 1851-ben készült hiteles másolata szerint a maros- vásárhelyi születésű ifjú tanulmányait 1837-ben, Kolozsváron végezte a Királyi Lyceumban, ahol sebészeti és szülészeti szakon is szigorlatot tett, így mindkét hivatás gyakorlására jogot szerzett.⁶² 1842. nyarán lett Keresztúr fiúszék seborvosa. Hivatását a legnagyobb közmegelégedésre gyakorolta, érdemeit több rendben is elismerték a hivatalosságok. A szabadságharcot követő időszakból, Szakács István tevékenységére vonatkozóan két évtized múltán van újabb adat: egy, az országos főorvos által küldött levél címzése szerint 1866-ban már Székelyudvar- hely rendes orvosa volt.⁶³ Hatvannyolc éves korában, 1876. január 20-án, tüdővész következtében érte a halál.⁶⁴”

Szakács Istvánné, sz. Várhegyi Zsuzsánna halotti értesítője.

Szakács Otília s férje ifj. Bodó Ferencz m. kir. vasúti főfelügyelőségi mérnök, és kiskorú gyermekük László; Boda Borbára férjezett tiszt. Zajzon Mihályné s gyermekei; Várhegyi Julianna mély fájdalommal tudatják az önfelál- dozó édes anyának, anyósnak, nagy anyának – az anyai részről szerető nővérnek, jó rokonnak – s a gondos nevelő anyának: orvos özvegy Szakács Istvánnénak, szül. Várhegyi Zsuzsánnának 1882. deczember 6-án 65 éves korában idült májbetegségben történt végelszenderülését. Sz.-Udvarhelytt, 1882. deczember 7-én.

Szakács Mózes ev. ref. kollégiumi tanár 1894. október 13-án életének 66-ik évében elhunyt. Halotti értesítők alapján: Leánya Vilma 1880. április 29-én meghalt. Fia Zoltán 1873. november 5-én meghalt. A családfán meg- találtuk.

Szenterzsébeti Szakáts Károly nyugalmazott királyi adófelügyelő, 1848/49-iki honvédhadnagy 1915. augusztus 1-én életének 88-ik évében Székelyudvarhelyen elhunyt.⁶⁵ A családfán megtaláltuk.

adatát nem találtuk meg. Ha 1837-ben szerezte meg orvosi diplomáját, akkor valószínű, hogy 1808-ban született és a diploma megszerzésekor 29 éves volt.

58 Levéltári Szemle, 65. 2015. Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Szakács István (1837.-1882.) iratai. 57.

59 A Szakács Istvánhoz köthető legutolsó irat 1875-ben keletkezett, felesége gyászjelentése való 1882-ből.

60 Bicsok Zoltán Id. mű. 57.: A szenterzsébeti Szakács család Udvarhelyszék egyik legszerteágazóbb családja, melynek kü- lönböző ágai a 19-20. században Székelyszenterzsébeten, Betfalván, Székelyudvarhelyen, illetve a Kolozs megyei Felsőtökön és Fellakon éltek. A családból Szakács János és törvényes utódai 1618-ban, Bethlen Gábor fejedelemtől kaptak címeres ne- meslevelet. A későbbi családtagok mind e Szakács Jánostól származtatják magukat. 1761-ben a család egyik ága Marosvá- sárhelyre költözött, vélhetően ebből származott Szakács István orvos is. (PÁLMAY, 2003. 223—225.)

61 1849. július 17-én kelt útlevele szerint „a 6-ik határvéd zászlóalj fő orvosa, Szakáts István úr - a vikai táborban orvos nem lévén - Bem altábornagy úr Szárazpatakról folyó hó július 18-ról kelt rendelete következtében utazik a vikai táborba, vagy oda hol aztot bé érheti, miért is felszólíttatanak minden katonai és polgári hatóságok őt szabadon bocsátani, és számára állo- másonként egy 4 lovas fuvarszekeret készpénz fizetés mellett a legsürgősebben kirendelni.” - RNLHMH F 249.- A Székely- udvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, 1272. Az említett Vika Hunyad megyei falu, Guraszáda község része.

62 RNLHMH F 249 — A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, 1273.

63 RNLHMH F 249 - A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, 1277.

64 RNLHMH F 47- Egyházi anyakönyvek gyűjteménye, 450. 122v.

65Pesti Hirlap, 1915. augusztus 5. 37. évfolyam, 216 szám. 12. Halálozás. „Szenterzsébeti Szakáts Károly nyugalmazott királyi adófelügyelő, 1848-49-iki honvédhadnagy, rövid szenvedés után, életének 88-ik, házasságának 39-ik évében Székely- udvarhelyen meghalt”. Székelyudvarhelyi halotti anyakönyv: 1915. augusztus 1-én meghalt aggkorban Szakács Károly adó- felügyelő, 88 éves volt. Születési anyakönyv: 1827. szeptember 23-án született Szakács Józsefnek és Kováts Rozália fia Szakács Károly.)