Dennukat, Gerhard: Az 1960/62. évi nyugat-német összeírások előkészítése és megszervezése

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

irányítása. Ennek az osztálynak a mun—

kájában jutnak kifejezésre a központnak

a statisztikai munka tartalmára, normái—

ra, ütemtervére stb. vonatkozó irányelvei,

és ez végzi a statisztikai munka távlati tervezését és folyamatos ellenőrzését.

A koordinálási osztály alá szak— és se- gédirodak tartoznak. A szakirodák fő fel- adata az adatfelvételi tervek végrehajtá—

sa, elsősorban az adatok begyűjtése és el—

sődleges feldolgozása. A javasolt segéd- irodák a következők: a) statisztikai adat-

feldolgozási, b) nyilvántartási (a külön- féle központi jegyzékeket vezeti, pl. a cégjegyzéket), c) tájékoztatási (könyvtár—

ral és statisztikai kiadóhivatallal), d) kom- binált népszámlálási, összeirási és repre—

zentatív adatfelvételi (a szükséges sze—

mélyzetet és egyéb eszközöket bocsátja rendelkezésre országos számlálások, rep—

rezentatív felvételek és hasonló tevé—

kenységek számára), e) személyzeti.

A módszertani osztály ügyel arra, hogy

a folyamatos statisztikai munka eredmé- nyeit minél hatékonyabban használják fel. Kidolgozza az új feldolgozási módsze—

reket és résztvesz a módszertani kér—

dések megoldásában. Kidolgozza a külön—

böző adatfelvételek technikai terveit, szoros kapcsolatot tart fenn az adatfel-

vevő szervekkel, vagyis a szak— és segéd—

irodákkal és közreműködik azok munka—

módszereinek kialakításában. Elvégzi a

statisztika állandó minőségi ellenőrzését.

Az igazgatási osztály a) ellátja a kö—

zönséget az általános társadalmi és gaz-

dasági fejlődést jellemző terjedelmes

leíró statisztikai kiadványokkal, b) el- végzi a statisztikai sorok szükséges

elemzését, például megvizsgálja különbö- ző társadalmi—gazdasági intézkedések vagy tervezett intézkedések tényleges vagy

várható következményeit.

E cikkben vázolt szervezet megvalósi—

tásánál fontos szerepet játszik a statisz- tikusok megfelelő képzése. E kérdés

távlati megoldásának szükségességére szerző már 1956—ban a Guensel, Wold, Malmduist és Hyrenius professzorokkal együtt kidolgozott emlékiratban rámuta- tott.

(Ism.: Hajdú Elemérné)

Dennukat, Gerhard:

Az 1960'62. évi nyugat—német összeírások

előkészítése és megszervezése

(Vorbereitung und organisation des Záhlungs- werks 1960/62.) —— Wirtschaft und Stanstik,

1960. 7. sz. 393—396 p.

A cikk a Német Szövetségi Köztársa—

ságban 1960/62-ben lebonyolításra kerülő általános összeírások programját és az

105

előkészitésükkel kapcsolatos szervezési feladatokat ismerteti.

Az 1960/62. évi nyugat—német összeírá—

sok keretében a népszámláláson kivül mezőgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó—

és szállodaipari valamint közlekedés1

adatfelvételt fognak végrehajtani. Az

összeírások tervezett ütemezése és rész—

letes programja a következő:

A mezőgazdasági összeírások közül az alapösszeirást 1960. május—júniusban bo—

nyolították le. Ezt az 1961. júliusra ter-

vezett kertészeti, egy később meghatáro—

zandó időszakot érintő erdészeti és az 1962. júniusra előirányzott belvízi halá- szati adatfelvétel fogja követni. Emellett

—- egy éves időszakot illetően — külön havi megfigyeléseket végeznek a munka—

erőkről. A mezőgazdasági összeírás első-

sorban a hagyományos kérdésekre: a bir—

tokviszonyokra, az alkalmazottakra, a

földhasználatra, az állatállományra és a

gépek használatára terjed ki. Különösen nagy jelentőségű az egyes üzemtipusok—

nak a földkihasználási rendszerek, a gé- pesítettségi fok és más üzemgazdasági csoportismérvek alapján történő ábrázo—

lása. A speciális mezőgazdasági ágazatok különleges szerkezeti viszonyait a későbbi

adatfelvételek alapján fogják vizsgálni.

A kereskedelmi és vendéglátóipari ösz—

szeirás két részre tagolódik. Az 1960, évi teljeskörű alapösszeírás a forgalomra, az árubeérkezésre, az áru- és anyagkészle—

tekre, a kinnlevőségekre, a kereskedelem, valamint a vendéglátóipar egyes ágaiban

foglalkoztatott személyekre, bérükre és fizetésükre vonatkozó kérdéseket foglalja

magában. Ennek kiegészítéseként 1961—

ben —— legfeljebb a vállalatok 15 száza—

lékát érintő adatfelvétel útján — részle—

tesebb adatokat gyűjtenek be a forgalom

szerkezetéről, a mérlegtételekről, a be—

fektetett vagyonról, illetőleg az árubeér—

kezés árucsoportok szerinti megoszlásáról.

Az általános munkahely—összeírás ——

figyelembe véve a mezőgazdaságról, ke—

reskedelemről, iparről és kézműiparról továbbá a közlekedésről rendelkezésre

álló adatokat —— lényegében a szabad foglalkozásokra, a hatóságokra, a közin—

tézményekre és a nem ipari jellegű ma—

gán szervezetekre korlátozódik, a külön adatfelvételekkel együtt pedig áttekintést

ad valamennyi létező munkahelyről. A nyugat—német munkapiac jelenlegi hely—

zetét figyelembe véve a megfigyelést ki-

106

terjesztik a teljesen és részlegesen foglal—

koztatottak számának megállapítására is.

A népszámlálás és a foglalkozási össze-

írás a hagyományos német népszámlálási program mellett néhány kiegészítő kér-

dést is tartalmaz. Ezek közül az érdeklő—

désre leginkább számot tarthatnak az elért képzettségi fokozatra (szak— vagy

főiskolai végzettségre stb.), illetőleg a

munkahely vagy szakképzési hely megkö—

zelítéséhez szükséges útra vonatkozó kér- dések.

A képzettségi színvonallal kapcsolatos

adatoknak a magas szakképzettségű munkaerők számáról, neméről, kormeg-

oszlásáról kell felvilágositással szolgál- niok, elsődlegesen a műszaki és tudomá- nyos munkaerők utánpótlási kérdését ta—

nulmányozó vizsgálatok számára. A mun- kahelyhez vezető út adatai alapján töb- bek között a távolsági közlekedési esz—

közök leterhelésére, a szakközlekedés motorizáltságára és a munkahely meg—

közelitésének időigényességére vonatkozó összehasonlításokat kívánnak elvégezni.

Fontos adatokat szolgáltat majd a nép- számlálásnak a háztartási— és családsta—

tisztikai része is. Takarékossági szempont-

ból azonban ezeknek az adatoknak csak kb. 10 százalékát fogják kiértékelni. Az ugyancsak a népszámlálás keretében vég—

rehajtandó lakásstatisztikai összeírás so-

rán az építési évre, a lakott épületek faj- tájára és felszereltségére, illetve az épü—

letben található lakások számára vonat- kozó adatokat gyűjtenek be.

Az 1962. évre tervezett közlekedési ösz—

szeirás a tekintetbe jövő vállalatok és munkahelyek számára, fajtájára, a szál- lítóberendezések kapacitására és a for- galommal kapcsolatos kérdésekre fog ki—

terjedni. A szállítási tevékenység jelen-

tős részét azonban más gazdasági ágba

tartozó vállalatok bonyolítják le, így elő—

reláthatólag ezeket is bevonják a meg—

figyelésbe.

Az összeírások sikeres végrehajtását és

elsősorban a lakosságnak a népszámlálás

során való aktív közreműködését széles—

körű szervező munka útján igyekeznek biztositani. Az ezzel kapcsolatos feladatok

nagyságát jól érzékelteti, hogy például a népszámlálásban résztvevő számlálóbiz—

tosok száma mintegy 650 000 főre tehető.

Az 1960. május—júniusban végzett próba—

felvételnél kb. 100 helységben mintegy 40 000 háztartást, illetve 120000 személy:

— az összlakosság kb. 02 százalékát — vonták be a megfigyelésbe. A próbafel—

vétel egyik fontos feladata volt a több lakóhellyel rendelkező személyek helyes

számbavételi módszerének kialakítása is.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

A feldolgozási munkálatokat a kézi és

gépi eljárások különböző kombinációi

útján fogják megoldani. A gépi feldolgo—

zás könyvelőautomaták, lyukkártyagépek és elektronikus számítóberendezés segit—

ségével történik.

Míg a mezőgazdasági, a kereskedelmi

és az általános munkahelyi összeírás gépi feldolgozását a szokásos eljárás szerint

kivánják végrehajtani addig a népszám—

lálási adatokat elektronikus berendezések

igénybevételével dolgozzák fel. A kor—

szerű eljárások alkalmazása lehetővé te—

szi, hogy az 1960/62. évi összeírások leg—

fontosabb eredményei már 1962—ben ren-

delkezésre álljanak.

(Ism.: Tűű Lászlóné) Nikitin, Sz.:

A stratégiai játék ökonometriai

elméletének apologetikus jellege

(Apologeticseszkaja szucsooszt' ékonometri—

cseszkoj teorii sztrategicseszkih igr.)—Vesztntk Sztatiszttkt. 1980. 7. sz. 28—35 1).

A cikk két részre osztható; az első rész

a játékelmélet közgazdasági felhasználá—

sára irányuló kísérletek általános értéke—

lésével foglalkozik, a második rész főbb

vonásaiban ismerteti magát a játékelmé—

letet, továbbá ismerteti és bíráljaka já—

tékelmélet legfontosabb közgazdasági fel—

használási irányait.

Az elméletet, ,,mint a matematika új, érdekes ágát" (28. p) a szerző nagyra ér-

tékeli, és úgy véli, hogy jelentősége a VC—

lctlen játékok elméletének jelentőségé—

hez fogható, mely utóbbi tudvalevőleg a

valószinűségszámitás és a matematikai

statisztika kialakulásához vezetett. ,,A játékelméletnek, mint a matematika egyik új ágának, vitathatatlanul fontos szerepe van" (29. p.) —— irja —, az elmélet köz- gazdasági felhasználásának módját azon—

ban helyteleníti, és rámutat arra, hogy az a ,,minőségi átmenet", ,,melyet Neumann véghezvitt, amikor a tiszta matematika szférájából... átment a közgadaságtan

szférájába" ,,önkényes." (29. p.) ,,A játék

matematikai törvényszerűségeinek Neu—

mann által végzett kutatásai —— folytatja

—— a mennyiségi viszonyok meghatározott osztályának absztrakt formában való ta—

nulmányozására vonatkoznak, s nincse- nek összefiiggésben egyetlen konkrét te—

rülettel sem, legyen az akár közgazdaság—

tan, politika, mérnöki tudományok vagy bármi más. Neumannak Morgenstern se—

gítségével végrehajtott átváltása a tiszta

matematikáról a közgazdaságtan terüle—

tére azt jelenti, hogy a kutatás az absz—

trakt mennyiségi viszonyok tanulmányo—