Statisztikai híradó

MAGYARORSZÁG

A Népgazdasági Tanáes határozata a termés számbavételéről

A Népgazdasági Tanács 197/11/1950 szám alatt határozatot hozott az 1950. évi várható

termés becslésének és számbavételének rend—

szeréről. A határozat értelmében a Földművelés- ügyi Minisztérium havonta köteles a Népgaz—

dasági Tanácsot tájékoztatni a növények fej-

_ lódéséről és a termés várható mennyiségi és

minőségi adatairól.

' A Központi Statisztikai Hivatal a Né gaz- dasági Tanács határozata értelmében 195 -ben

a terméseredmények megállapítására mintegy 30—40 állami gazdaságnál és a legfejlettebb

100 termelőszövetkezeti csoportnál kísérlet-

képpen alkalmazza a Szovjetúnióban már be—

vált reprezentációs módszert. Ez a gabona—

növényeknél úgy történik, hogy a megfigye- lésre kijelölt területeken a még lábonálló be—

érett termésből egy—egy négyzetméternyi részt

lekaszálnak és azt kicsépelik. Az így kapott

eredményből következtetnek az egész meg- figyelt terület termésére. A kapásnövényeknél hasonló módon, de nem négyzetméterenkint, hanem hosszúságban: ötméterenkint vizsgál—

ják a termést. Ezzel a módszerrel már a be—

takarítás előtt megállapítható a termésered—

mény, melyet azután összevetnek a betakarítás után nyert eredménnyel és így kimutatható a betakarítási veszteség.

A Szovjetúniótól átvett módszer jelentősége nemcsak az, hogy megállapítják a betakarítási veszteséget, hanem az adatszolgáltatás is meg gyorsul és az illetékes szervek a termésered—

ményről mintegy másfél hónappal korábban értesülhetnek.

Az országos állatszámlálás

Február 20— és 26-a között a Központi Sta—

tisztikai Hivatal az egész országra kiterjedő állatszámlálást hajtott végre.

A számlálást február 19. éjféli eszmei idó- ponttal a kisközségekben 20— és 23—a között,

a nagyközségekben és városokban 20— és 26-a között bonyolították le. A számlálást meg-—

előző héten a Központi Statisztikai Hivatal vidéki kirendeltségei és a Hivatal kiküldöttei

megfelelő oktatásban részesítették az ellen—

őröket, akik tovább tájékoztatták a számláló biztosokat.

Az állatállomány statisztikai megfigyelését a következő módon hajtották végre:

A számlálóbiztosok személyesen végigjárták minden egyes adatszolgáltatót és maguk töl—

tötték ki a kérdőíveket. Az adatfelvételt

mintegy 4.000 ellenőr ellenőrizte, akik a fel—

vétel közben is és az adatfelvétel után néhány

nappal az adatszolgáltatók egy részénél ismé—

telten számbauették az állatállományt, hogy megállapítsák a letagadási százalékot. A le-

tagadási százalék megállapításában résztvett

a Központi Statisztikai Hivatal valamennyi

kirendeltsége. -

Március l-ig az adatok helyi ellenőrzését befejezték. Március 4-ig a községi jegyző,

illetve polgármester községi, illetve váradi össze- sítő! készített, melyen a birtokkategóriák meg- oszlása szerint bizonyos csoportosításokat is vé—

192

j'STlATlSZTlKAl H ! RADOW—é

geztek. Az adatfelvétel teljességének ellenőrZése—

céljából községenkint, illetve városonkint össze.

hasonlították az adatszolgáltatók számát a;

legutóbbi népszámlálás adataival is. A köz-

ségi, illetve városi összesítón minden föld- területet, — még az erdőt és legelőt is -—

elszámoltak, nehogy egy—egy megfigyelési e seg a számbavételből kimaradjon; A községi, il etve, városi összesítőlapok egy példányát beküldték a Központi Statisztikai Hivatalba. A Hivatal

március 20— és 26—a között —— egy hónappal az, '

adatfelvétel után —- szuperrevíziót hajtott végre, mely a községek 10 %-ára terjedt ki. Az első ellenőrzés és a most említett revízió ered—

Aményei alapján állapítják meg véglegesen a pontossági százalékot, hogy azután ezt a tel—

dolgozás végeredményénél tekintetbe vegyék.

Az adatfelvétel ilyen többszörös ellenőrzései

szükségesnek bizonyult, mert —— bár az adato—

kat az állatszámláláson kívül semmilyen más- célra felhasználni nem lehet és így abból sen—

kinek semmiféle hátránya nem származhat,.

a helytelen adatszolgáltatást edig a törvény bünteti — megállapítható vo t, hogy ha aa

eddiginél jelentősen kisebb mértékben is, de még mindig akadtak olyanok, akik nem ismer—

ték fel az adatszolgáltatás helyességének mint a tervgazdálkodás egyik eszközének jelentö—

ségét és megkíséreltek a valóságnak meg nem felelő képet mutatni állatállományukról.

A Központi Statisztikai Hivatal a begyúj—

tött és leellenőrzött adatok feldolgozását meg—

kezdte. A feldolgozás gépi úton történik és így a Hivatal már á rilis első napjaiban országos, glo-é bális áttekint st tud adni az illetékesekne . A.

felvétel részletes kiértékelésének munkája toe

vábbi mintegy három hónapot log igénybe venni;,

KINAI NÉPKÖZTÁRSASÁG

Az Országos Statisztikai Hivatal megalakulását!s Az Állami Közigazgatási Tanács határozata

értelmében Kinában megalakítják a Kínai Országos Számviteli és Statisztikai Hivatalt.

Élére Bo—I—Bo-t nevezték ki, helyettese Ne—

Cung—Tsen lett. A Hivatal az egész országra:—

kiterjedő széleskörű hálózatot épít ki és minden

nagyvárosban helyi számviteli statisztikai szerü- veket állít fel.

A Kuomingtang uralma alatt az egész or;—_—

szágra kiterjedő statisztikai szolgálatról Kinában;

nem beszélhetünk. Igy például Kina lakosságá—

nak a megállapítása csak becslésszerűen adódott...

Egyes nagyobb városok, mint Sanghai, Tientsin

-— külföldi koncessziós területén az imperialisták Vám- és adópolitikájuk kiszolgálására statisz-

tikai szolgálatokat szerveztek. "?

A felszabadított területeken kezdettől fogva;

megértették a statisztika fontosságát és a fel—-

szabadító Néphadseregnek külön statisztikai

osztálya volt, mely minden újonnan felszaba—

dított területen a felszabadulást követő igen

rövid idő alatt számbavette elsősorban a fel—

szabadult területek lakosságát, területét és a

legfontosabb termelési adatokat. Most, mikor

a Kínai Népköztársaság szárazföldi területének

egésze —— Tibet kivételével —— felszabadult, az egész országra kiterjedő Statisztikai Hivatal

megszervezése lehetővé vált.