Pártegységgel a szocialista demokráciáért

PÁRTEGYSÉGGEL ,

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIÁERT

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21—i ülésén részletes programot dolgozott ki a szocialista demokrácia továbbfej—

lesztése, a dolgozók életszínvonalának emelése, a szocializmus építése érde—

kében. A Központi Vezetőség határozatát és a párt vezetésében végrehajtott változásokat a dolgozók országszerte bizalommal s megnyugvással fogadták.

E határozattal a Központi Vezetőség tanújelét adta annak, hogy élén áll an—

nak az egészséges demokratizálódási folyamatnak, a tömegek nagyarányú aktivitásának, amely a XX. kongresszus után országunkban is kibontako—

zott. Gerő Ernő elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára a Politikai Bizott—

ság beszámolójában joggal állapította meg: ,,Ez a hatalmas aktivitás, cse—

lekvökészség, alkotó, serkentő bírálat, amely a tömegekből kibontakozik, mérhetetlen, lebírhatatlan erő. Pártunknak és vezetésének értenie kell ah—

hoz, hogy ezt az erőt sikeresen használja fel az előttünk álló feladatok ered—

ményes megoldására." Világos az is, —— s a Politikai Bizottság erről is emlí—

tést tett -—-— hogy az aktivitásból, a kibontakozó bírálatból, a vitából nemcsak a párt, a dolgozó nép húz hasznot, hanem azt a szocializmussal szembenálló erők is szeretnék saját hasznukra kamatoztatni. Azonban a párt világosan _ leszögezte: minden zavartkeltő kísérlet ellenére, leküzdve az ingadozásokat előre kíván haladni az ország további demokratizálása, a dolgozók aktivitá- sának fokozása, az alkotó, a szocializmus építését szolgáló viták kibontakoz—

tatása útján. Az a demokrácia természetesen, amelyet a párt fejleszt, meg—

szilárdítani kiván, szocialista demokrácia, mnely a munkásosztály és a dol- gozó tömegek számára biztosítja a jogokat, az a vita, amellyel a párt egyet—

ért és fejleszteni kíván, nem szolgálhat burzsoá nézetek, szocializmussal szembenálló eszmék propagálására.

A Politikai Bizottság beszámolója megállapítja, hogy az elmúlt idő—

szakban bizonyos késlekedés és ingadozás volt tapasztalható a XX. kong—

resszus ktanúlságainak hazai alkalmazásában, az 1953 előtt az állami, gazda—' sági és pártmunkában elkövetett hibák kijavításában, és ez a buza-vona megakadályozta, hogy a párttagság a vezetés körül, a dolgozó nép a párt kö- rül teljes egységbe tömörülve lásson az előtte álló feladatok megvalósításá—

hoz. A Központi Vezetőség határozata, a vezetésben bekövetkezett változá—

sok most megfelelő alapot teremtettek ahhoz, hogy a párttagság s a dolgozó nép teljes egységben figyelmét a tennivalókra, a feladatokra összpontosítsa.

Az elkövetett hibák feltárása helyes és szükséges volt, enélkül kijavítani őket nem lehetett. De amint a Politikai Bizottság beszámolója megállapí-' -

totta: ,,Pártunk és munkásosztályunk érdeke azt követeli, hogy ezeket a , pl]

1

578 ** , ** PARTEGYSÉGGEL A SZOCIALISTA DEMOKRACMIER'I"

, kérdéseket lezárjuk, s új, tiszta lapot nyissunk a part történetében." Ez ter—

mészetesen nem jelenti, hogy most már szakitanunk kell hibáink, fogyaté—

kosságaink bírálatával. Az olyan hibák és fogyatékosságok segítő készségből fakadó bírálatára, amelyeket még nem javitottunk ki, természetesen szük—' ség van és szükség lesz a jövőben is. Ugyanakkor az is világos, hogy nem érdeke a pártnak azokon a hibákon rágódni, amelyeket már kijavítottunk.

Ezt azért szükséges világosan megmondani, mert hiszen statisztikusainknake közgazdászainknak egyik fontos feladata éppen az, hogy mélyenszántóan, alaposan elemezve gazdasági—társadalmi életünk különböző területeit bát—

ran, de torzító egyoldalúság nélkül tárják fel az eredményeket, valamint azokat a hibákat, amelyek előrehaladásunkat akadályozzák. Ez feladatuk volt a múltban, s feladatuk lesz a jövőben is.

A statisztikai szervezet dolgozói, s általában a statisztikusok örömmel és megelégedéssel fogadták a Központi Vezetőség határozatát, s egyetérte—

nek azzal, hogy a figyelmet most elsősorban a tennivalókra, a szocialista építés terén előttünk álló feladatokra, a szocialista demokrácia továbbfej- lesztésére kell összpontosítani.

A Központi Vezetőség határozata széles programban vázolta az ország előtt álló legfontosabb feladatokat, ezek közül csak néhány olyant kivánunk megemlíteni, amelyeknek eredményes végrehajtásában a statisztikusok elsősorban érdekeltek.

A határozat nagy nyomatékkal foglalkozik az állami és gazdasági veze-—

tés színvonalának emelésével. Ezt célozza a túlzott centralizáció megszünte—

tése mind az állami, mind a gazdasági vezetésben, az anyagi érdekeltség el- vének fokozottabb érvényesítése és a tervezési, ellenőrzési és számviteli rendszer egyszerűsítése. Mindezek a feladatok többé—kevésbé egymással összefüggnek, és mindezeknek megoldásában, elsősorban a statisztikai munka egyszerűsítésében, bürokratikus kinövéseinek megszüntetésében részt kell vállalni a statisztikusoknak is. Csökkenteni kell azoknak az ada——

toknak a számát, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal kér, a miniszté—

riumok területén— pedig a statisztikai munka egyszerűsítését lényegesen elő fogja segíteni a statisztikai engedélyezés eddigi központosított rendszerének

— amely a statisztikai adatkérések inflációját meggátolni nem tudta __

megszüntetése, 5 az adatgyűjtések engedélyezésének decentralizálása. Ez lehetőséget ad arra, hogy a minisztériumok a statisztikai adatgyűjtések gaz-- dáinak érezzék magukat, s a Központi Statisztikai Hivatal pedig a sok te—

kintetben formális engedélyezés helyett figyelmét elsősorban az érvényben levő adatszolgáltatások szükségességének ellenőrzésére, számának csökken—

tésére összpontosítsa. A statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsítése nem vág lasztható el a gazdasági vezetés mnkájanak megjavításátol, a "tervezés de—

centralizálásától, a mennyiségileg kevesebb. de minőségileg hathatósabb el—

lenőrzés megvalósításától. Ugyanakkor az adott szervezeti kereteken belül is mód van az adatgyűjtések további egyszerűsítésére, egyes felesleges mutatószámok elhagyására stb. A statisztikai munka egyszerűsítését, mint általában a decentralizálást, a gazdasági vezetés megjavításának munkáját átgondoltan kell végezni. Ez az egyszerűsítés nem jelentheti általában az adatszolgáltatások, hanem csak a szükségtelen adatszolgáltatások megszün—

tetését, és itt nem lehetnek csupán a vállalat szempontjai irányadók. Az irá-—

nyitásnak, a vezetésnek, a tudományos kutatásnak szüksége lehet és szük-—

sége van olyan adatokra, amelyek például helyileg nem használhatók fel,

mari—:GYSEGGEL A szocmusm DEMOKRACIAÉRT 579

a tervezés decentralizálása, egyszerűsítése után is nem a rendszeres számon? * "

kérés, beszámoltatás, hanem a gazdasági helyzet megítélése szempontjából sok efajta adatgyűjtésre továbbra is szükség lesz.

A határozat foglalkozik a közgazdaságtudomány, valamint a propa— , ganda megjavításaval, s ezzel kapcsolatban kiemeli: ,,A gazdasági élet min—

den fontos területéről a statisztikai adatszolgáltatás kibővítésével behatóan és rendszeresen kell tájékoztatni a dolgozókat, mozgósítva őket a szocialista épités feladatainak megvalósítására." A párt határozata a statisztikai adatok nagyobb nyilvánossága érdekében osztatlan örömet, helyeslést keltett a sta—

tisztikusok körében. A múltban sokszor hangsúlyoztuk. de kevéssé valósi—

tottuk meg a lenini jelszót, hogy a statisztikát be kell vinni a tömegek közé.

A statisztikai adatok túlzott titkolása nemcsak a politikai munkának, a pro- pagandamunkának ártott, de bizonyos mértékben hozzájárult a közgazda sági tudományos munka dogmatikussá válásához is. A statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala terén a párt és a kormány határozatai nyomán már eddig is jelentős lépések történtek. A Minisztertanács határozatot hozott a Statisztikai Zsebkönyv megjelentetésére; augusztus végén a Zsebkönyv merfjelenik az 1945—1955. évek legfontosabb adataival. Augusztus—szep—

tember hónapban jelenik meg —— egyelőre negyedévenként ——- népgazdasá—

gunk legfontosabb adatait tartalmazó Statisztikai Közlemények című folyó-—

irat. A kormány határozata értelmében a Központi Statisztikai Hivatal hat;

vonta megküldi az állami, gazdasági vezetők, a tudományos munkások, azt egyetemi oktatók széles körének a népgazdaság legfontosabb adatait tartal—

mazó jelentéseit. Ezeken kívül a Központi Statisztikai Hivatal tervbe vette, hogy az egyes népgazdasági ágak fejlődését átfogóan értékelő zsebkönyve—

ket, valamint a szocialista és a kapitalista országok legfontosabb adatait tar—

talmazó statisztikai gyűjteményeket ad ki. Ezek a statisztikai kiadványok módot adnak a szakemberek, a tudományos intézmények dolgozói, a sajtó munkásai, a propagandisták, de az egész dolgozó nép számára is, hogy gaz—

dasági és társadalmi életünk egészéről és nemcsak egyes részterületeiről, ' valamennyi és nemcsak egyes, s ezért szükségszerűen többé-kevésbé önké—

nyesnek vélt te'nyeiről kapjanak képet. A statisztikai adatok nyilvánosság—

rahozatala csak növelni fogja a dolgozók öntudatát, és ami igen lényeges:

egyben megerősiti bizalmukat rendszerünk iránt, amely Velük, mint teljes- jogú, felnőtt polgáraival számol. Ami pedig azokat a hiányosságokat illeti, ami esetleg egyes adatokból előtűnhet, mi más módon tudnánk azokat kikü—

szöbölni, mint oly módon, hogy a dolgozók tudomására hozzuk ezeket, s kija—

vitásukba bevonjuk őket? Természetesen ezeket az adatokat a rosszhiszemű és ellenséges elemek is kihasználhatják (és aligha férhet kétség hozzá, hogy ki is fogják használni), érveket gyárthatnak belőle rendszerünk ellen, a szocializmus ellen. Ezzel a lehetőséggel számolnunk kell, de ez a lehetőség a marxistákat sohasem nyugtalanította különösképpen. A hibák feltárásával mi csak erősödünk. Erősödünk anyagilag, mert mód nyílik azok leküzdésére, erősödünk erkölcsileg, mert nő a dolgozó nép bizalma rendszerünk iránt.

Világos az is, hogy mint ahogy harcolnunk kell a szépitgetés ellen, határo——

zottan küzdeni kell a statisztikai adatközlés terén is az egyoldalú torzítás"

ellen.

A statisztikai adatok nagyobb nyilvánossága nagy segítséget fog adni **

,propaganda- és tudományos munkánknak a dogmatizmus elleni harcban. A statisztikai adatok nagyobb nyilvánossága komoly felelősséget és feladato——

13:

580 [_ PÁRTEGYSÉGGEL A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIÁÉRT'

kat ró a Központi Statisztikai Hivatal dolgozóira. A Statisztikai Szemle áp- rilisi számának vezércikke ezzel már részletesen foglalkozott.

A Központi Vezetőség határozata az ideológiai munka meg- javításáról, az önálló marxista gondolkodás kifejlődéséről, az alkotó viták szükségességéről további lehetőséget nyújt arra, hogy a sta—

tisztikai tudományt, a statisztikai módszertant, a statisztikai gya- korlattal szoros kapcsolatban fejlesszék. A statisztikusok már régóta érzik egy olyan szervezet, fórum megteremtésének szükségességét, amely lehetőséget ad a statisztika tudományos művelésére, a statisztikai módszertan fejlesztésére, az elmélet és gyakorlat szorosabb kapcsolatának megteremtésére. E kívánságnak megfelelően a következő hónapokban 'sor kerül a Magyar Statisztikai Társaság újjászervezésére. A Társaság külön— ' - böző szakosztályai (gazdaságstatisztikai, ipari, demográfiai, matematikai-

's'—Éstatisztikai) módot nyújtanak arra, hogy kereteiken belül a statisztikusok tudományos tevékenységüket kifejtsék. A Társaság elsősorban azoknak a Statisztikai, módszertani kérdéseknek tudományos kidolgozását fogja szor—

* galmazni, amelyek összhangban állanak népgazdaságunk előtt álló fonto- sabb feladatokkal. A Statisztikai Társaságra is vonatkozik a Központi Veze—

tőség határozata: ,,Biztositani kell, hogy a társadalmi szervek a szocialista nevelés iskoláivá, a tudományos Viták fórumává váljanak." A Statisztikai Társaságban, s általában a statisztikai tudomány művelésénél a dogmatikus nézetek leküzdésével biztositani kell a statisztikai tudomány marxista szel—

lemben történő fejlesztését.

A Központi Vezetőség által körvonalazott feladatok közül elsősorban azokat említettük, amelyek, úgy véljük, közvetlenül a statisztikusokhoz szólnak. Mindezeken túlmenően a statisztikusoknak részt kell vállalni azok——

nak a feladatoknak végrehajtásában, amelyek a második ötéves terv során ' , az iparra, az építőiparra, a mezőgazdaságra, a közlekedésre, a kereskede—

lemre stb. várnak. A statisztikának a maga sajátos eszközeivel hozzá kell já—

rulnia ahhoz a munkához, amely a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, az új technika bevezetése, terveink minél hatékonyabb és gaz—

daságosabb megvalósítása érdekében folyik. A statisztikusoknak feladataik jó elvégzésével kell bizonyítaniok, hogy nemcsak szavakban, de tettekkel is helyeslik a Központi Vezetőség határozatát, egyetértenek azzal; hogy a leg—

fontosabb feladat most az, hogy a párt és a nép szoros egységével síkra kell , , szállni a hibák gyors felszámolásáért, a második ötéves terv sikeres végre——

hajtásáért.