Statisztikai híradó

(1)

STATlSZTIKAl HIRADÓ

MA GYARo nezte

A Népgazdasági Tanács határozata a statisztikai kiadványokrél és a statisztikai adatszolgáltatásról A Népgazdasági Tanács egyik legutóbbi ülé- sén foglalkozott az egyes állami szervek által kibocsátott statisztikai kiadványokkal és úgy döntött, hogy a gazdasági minisztériumok, ipari központok és nagyobb üzemek sokszorosított statisztikai kiadványait egyes esetekben meg kell szüntetni, illetve példányszámaikat korlá—

tozni kell. Ezentúl az ilyen statisztikai kiadvá—

nyok megindítását a Központi Statisztikai Hiva- talnak előzetesen be kell jelenteni, illetve a Hivatal — vitás esetben a Népgazdasági Tanács

— engedélyét ki kell kérni, A Népgazdasági Tanács határozata általában kimondja, hogy statisztikai adatokat mind belföldre, mind kül—

földre csakis a Központi Statisztikai Hivatal út—

§: ivagy hozzájárulásával lehet nyilvánosságra n .

A! ötéves állami népgazdasági terv előkészítésére vonatkozó rendelet

A ,,Magyar Közlöny" szeptember 18-i számá- ban megjelent az 1950—54. évi ötéves népgazda- sági terv első évi részlettervének készítésére vo—

natkozó minisztertanácsi rendelet és az Orszá- gos Tervhivatal elnökének a minisztertanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott rendelete az ipari részlettervek elkészítésének módjá—

ról, a benyujtás határidejéről és az ezzel kap-

csolatos eljárás szabályozásáról.

Mindkét rendelet három csoportba sorolva álla- pitja meg a tervkötelezettek körét: az l. eso- portba sorolt 263 országos jelentőségű vállalat terveit az Országos Tervhivatal elnöke vállala—

tonkintkülön-külön közvetlenül hagyja jóvá;

: ll. csoportba tartozik minden olyan vállalat, amelyik az 1949. év" olyaman barmikor össze—

sen 25 munkavallaloti oglalkoztatott, vagy. er—

melésének 1949. évi értéke a 2 millió forintot eléri. Az első két csoportba tartozó vállalatok kötelesek termelési, áruelosztási, beruházási, fel—

újítási, anyagfelhasználási, munkaerő—, munka- bér—, termelékenységi, önköltségi és nyereség-*

befizetési, pénzügyi és szállítási tervet készíteni ; a III. csoportba sorolt kisebb vállalatok egyes terveket a rendelet szerint nem készítenek.

A terveket az ipari központoknál, a központ—

hoz nem tartozó vállalatoknak pedig a szak—

minisztérium illetékes termelési főosztályánál (ipari igazgatóságnál) október 15, illetve november 1049 kell benyujtani. A részlettervekhez csatolni toll a tervet megvitató üzemi értekezletekről fel—

vett jegyzőkönyveket is.

A rendelet függeléke tartalmazza a részletter- vek elkészítéséhez rendszeresített összes nyomtat- ványok mintáit és a nyomtatványok kitöltésé- hez szükséges utasításokat.

A terveket negyedévi részletezéssel kell elkészí—

teni és általában fel kell tüntetni az összehasonli—

tás céljait szolgáló 1949. évi adatokat is.

Fontos újítás, hogy a rendelet a szükséget összesítése-k kimunkálásához egységes u. n.

,,munkalapok"-at rendszeresit, ilymódon is bizto-

sitva a tervek egyöntetű és egyértelmű felépíté-

sét. Ezt a célt szolgálja a tervárakat tartalmazó egységes árutista is, amelynek felhasználásával a termelési és az anyagterveket nemcsak mennyi— ségben és folyóáron, hanem terváron is el kell késziteni. Az éstékelési és az időközi árváltozá—

sok torzító hatásának kiküszöbölésével ezáltal elsőizben válik majd lehetővé a termelési és agyagfogyasztási volumen összehasonlító mé—

r se.

Nagy áttekintést fog majd biztosítani az alap—

ter-vek összefoglaló adatait tartalmazó táblázat, amelyet a részlettervek kiegészítéseként szintén egységesen kell kimunkálni.

Különösen nagy súlyt fektet a rendelet a beruhá- zási lervckre. A beruházások vállalati nyilván—

tartásának szabályozásáról az Országos Terv—

hivatal elnöke külön rendelettel intézkedik.

A rendelet megjelenése fontos új állomás szocialista tervgazdálkodásunk fejlődésében.

Az Országos Tervhivatal hivatalos kiadásában

megjelent az ,,Egységes Árnlista"

A közelmultban megjelent ,,Egységes Árn-

lista" az ötéves gazdasági terv termelési tervei—

nek elkészítéséhez a tervárak megadásával nél- külözhetetlen alapot ad. Az árulista 17 tervcímre (gyártási ágra) vonatkozóan a termelés, anyag- gazdálkodás, kereskedelem, stb. szempontjából legdöntőbb, kb. 1500 cikk adatait szolgáltatja.

Rendszere: 2 betű 4 számjegy, melyből:

az első betű a termelő iparágat (terveimet),

a második betű a termelő iparágon belül a gyártási ágat,

az első számpár a cikkeket,

a második számpár a eikkelemeket (gyártmá—

nyomat)" elzi.

A eikkelemek nemi elentenek minden esetben gyártmányai/tat, de szűkebb csoportok, melye—

ken belül az egyes gyártmányfajták jellegben —-—

és esetleg árban is —— egymáshoz közel állnak.

Minden cikk éstcikkelem annál a termelési ágnál szerepel, ahol gyártják.

A cikkelemek az 1949. július l—én belföldön a nagykereskedelem felé érvényes átlagos forgalmi—

adóval növelt egységárakat, mint lervárakat tar- talmazzák. A ,,tervárban forgalmiadó %" fej—

rovatnál a tervárba bevett forgalmiadótétel fent—

ről lefelé számított százalékos kulcsa szerepel, A háztartásstatisztlkal adatfelvételek

Az október l-én meginduló háztartásstatisz—

tikai adalielvétellel kapcsolatban már folyamat- ban vannak a szervezési munkák. Ez az adatfel—

vétel abban tér el a szokásos statisztikai felvéte—

lektől, hogy az adatszolgáltatók háziasszonyok,

akiktől akkor remélhető jó és folyamatos adat—

szolgáltatás, ha politikailag megértik munkájuk fontosságát. A Központi Statisztikai Hivatal a

263

(2)

családok kiválasztásánál ezért elsősorban az MNDSz-re és a Szakszervezeti Tanácsra támasz—

kodik ; októberben ooo—1.000 háziasszonyt kap—

csol a munkába, akiknek a fele budapesti, fele pe—

dig 13 vidéki városbeli. Elkészültek a kérdőívek is, amelyeknek a formája a közismert háztartási könyv. A vezetés helyes és egységes módját biz-

tositja, hogy minden háztartási könyvecske

mellé egy kitöltött mintakönyvel is adnak. Az MNDSz a további munkában is segítségére lesz a Hivatalnak, mert az egyes helyi MNDSz szer- vezetek aktivz'll közül ill—ll) adatszolgáltató háziasszonyhoz egy—egy szervezőt jelölnek ki, aki állandó kapcsolatot tart fenn a családokkal és tanácsokkal segíti őket. Ezenkívül a Hivatal lláztartásstatisztilcaí csoportja " is állandóan összeköttetésben lesz a szervezőkkel. Szeptem—

ber végén a Hivatal 9 munkatársa utazik le vidéki városokba, hog ;) munka beindításánal jelen legyen és a szervezőkkel, valamint a köny- vecskék vezetőivel személyes kapcsolatba kerül—

jön.

A húzlora'ássloliszlz'ka révén pontos képet lehel majd alkalm" (e különböző foglalkozású családok kiadásainak és bevéieleinek alakulásáról és így a Központi Statisztikai Hivatal a dolgozók élet—

színvonalát közvetlenül is figyelemmel kísérheti.

Megkezdődött a statisztikai tanfolyam Szeptember ill—én Piklcr György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, nyitotta meg a hat—

hónapos statisztikai szaktanfolyamot. Megnyitó előadásában rámutatott arra, hogy a tervgazdál—

kodás során felmerült új feladatokat a régi, pol- gári statisztikusok képtelenek megoldani, ezért vált szükségessé a tanfolyam megindítása, mely—

nek hallgatói túlnyomó többségben a Központi Statisztikai Hivatal és a különböző minisztériu—

mok által kijelölt munkáskaderek.

Meglndnl :! .,Stntl—zztikal Értesítő"

A napokban megjelenő ,,Slaliszllkni Értesítő"

az üzemek. slaliszlíkoi felelősei számára készül.

Célja az iparsloliszliko fontosságának lndalosíláso, az egyéni felelősség elvének az iparslalisztikusok 'munkáiában való fokozottabb érvényesítése. hogy ezáltal is megjavuljon az üzemek statisztikai adatszolgáltatasa. Az Értesítő párhuzamosan foglalkozik elméleti és gyakorlati kérdésekkel, tisztázni kívánja az iparstatisztika alapvető l'o- galmait és ezzel rávezet a termelési jelentések pontos kiállítására. A ,,Slalisztikai Érteslló'" össz—

hangba hozza az üzemi statisztikusok és a lliva- tal munkáját. Hangot ad az üzemi statisztikusok kérdéseinek és joooslaluinok. Mín— az első szám—

ban javaslattal jelentkezik egyik papíripari üze- münk statisztikusa, aki versenyre hívja az üze- mek statisztikai felelőseit. A verseny célja: az üzemi statisztikai adatszolgáltatás minőségi

javítása és a határidők pontos betartása. Ez ::

versenymozgalom is elősegíti azt, hogy a lap teljesítse feladatát és az iparstatisztikusok mun- káját még pontosabbá és meghizhatóbbá tegye.

²⁶⁴

CSEHSZLOVÁKIA

A Központi Tervbizottság határozatai

A 'l'ervbizottság 238. ülésén a Statisztikai

Bizottság különböző javaslataival foglalkozott.

Elfogadta azt a javaslatot, hogy az ötéves terv folyamán a technikai minisztérium számítsa ki 1939. január l—től kezdve az építkezési össz—

inderel és az építkezési köllségindezel épületfajták

szerint. A kivételes ellálás terjedelmére 150110th—

zóan új statisztikai adatfelvétel bevezetését ren—

delték el. Ez az adatfelvétel a dolgozóknak munkaruhával és cipővel, valamint az üzemi konyháknak élelmiszerrel és itallal való kivéte- les ellátására vonatkozik.

Az újjászervezett Központi Tervbizottság 3.

ülésén elrendelték, hogy az Állami Statisztikai Hivatal a Pedagógiai Kutatóintézettel együtt—

működve szabalyozza (: tanügyi statisztikát.

Jóváhagytz'ik a Statisztikai Bizottságnak (az orszáoi'zli gépkocsi forgalmi smlisztíka bevezeté- sére vonatkozó javaslatát is. A kultúrstatisztika újjászervezésével kapcsolatban elrendelték, hogy az Állami Statisztikai l'livatal bonyolítsa le a belső vándorlásm oonaikozó odotgyüjíésl is az állampolgárok bejelentett tartózkodási helye alapján.

A 6. ülésen a vogonszükséglefi jelentések új, leegyszerűsített formáját állapították meg. Ei—

rendelték, hogy az Állami Statisztikai Hivatal (: negyedévi sertés sszeírásokal átmeneti időre ler—

jessze ki a teljes szaroasmorhoállomány megállapí—

tására. Végül az erdr'ígozdosági adatgyűjtések te—

rén hoztok újító rendeleteket, ;

Az 1339. f—vl népszámlálás előkészületei Az 1950—ben a csehszlovák népszámlálást 20 év után először hajtják végre az egész országban egységes elvei: szerint és egy napon. A csehek és szlovákok egységes államának a lakosság számát és összetételét illetöen eddig nincs ilyen statisztikája. Az 1946. október 4—i szlovák össze-

írást az Állami Stat' ztikai Hivataltól függetle-

nül hajtották végre, és akkor még sem a néme—

tek kitelepítése, sem a hatái'szélek betelepítése nem fejeződött be. A cseh tartományokban 1947. május 22—én történt hasonló összeírás, azonban meglehetősen eltérő módszertani elvek szerint.

A mipsúmlálásm már [oly/nok az előkészüle—

tek. Az mill. február 23—án megalakult Statiszw tikai Bízoílság első ülésén lerakta a népszámlálás

szervezeti alapjait. A bizottság javaslatára a

belügyminisztérlum felülvizsgáltatta a házszá—

mokal, előkészítette a topograiiai alapokat az

összeírás számára és megbízást kapott a nép—

számlálásra vonatkozó kormányrendeletterve-

zet elkészítésére is. tíz év februárjában és már-

ciusában az Állami Sloliszti .,ii Hivatal összeállí—

totta a kérdőívek és a többi szlimlálólapok terveze—

lelt; áprilisban onkélel rendezni! az összes központi hivatalban, a vezető politikai, szak- és kultúrá—

lis iniézményeknél abból a célból, hogy meg- ismerje- kívánságaikat. Az ankétok eredmény rlt' a Népmozgalnmstatisztlkai Tanácsadó Testület elé terjesztették. A testület által felülvizsgált

adatokat a Központi Tervbizottsag Statisztikai Munkahizottságának nyujtották be, mely le—

!.

(3)

tárgyalta őket és átadta a Központi Tervbizott—

ságnak. Az utolsó simításokat a belügyminisz—

térium végzi el az Állami Statisztikai Hivatal

útján. Ettől kezdve a belügyminisztérium veszn kezébe a népszámlálási előkészületek további irányítását. Az elkészült épületlajstrom segítsé—

gével jelölik ki a számlálókörzetek hálózatát és az összeírást végző szervek működési helyét.

Az ,,1930. évi' nemzeti összeírás" során a nép—

.számlálással egyidejűleg ugyanazok a szervek a mezőgazdasági üzemek összeírását és a házak és

lakások számbavételét is lebonyolílják. A mező-

gazdasági üzemek egyidejű összeirásával lehe- tővé válik, hogy kiküszöböljék az önálló föld—

művesek és a inezőgazda;ági munkaerők szá- mában az WHO-as népszámlálás alkalmával mu- tatkozott különbségeket. Az eltérés oka az volt, hogy nem egvségesen sorolták be a me- zőgazdaságban dolgozó személyeket foglalko—

zásuk szerint.

Az igét). március 1—i népszámlálás szervezési alapelvei nem térnek el lényegesen a régebbi, bevált módszerektől. Ezzel szemben az eredmé—

Iiyek feldolgozása terén több újítást alkalmaznak.

A szokásos gépi feldolgozás az adott technikai

lehetőségek mellett meglehetősen hosszadalmas

lesz: mintegy két évig tart. Azonban mivel bizonyos adatokra sürgősen szükség van a nép-

számlálás unyagáí —— Csehszlovákiában elő- ször —— képviseleti módszerrel is feldolgoz—

zák. Ez a következőképpen történik: a számlálólapoknak telepek szerinti kötegekbe való elosztásánál minden ötvenedik, százötvene—

dik, kétszázötvenedik számlálólapot kiemelik.

Ezeket a lapokat megjelölik és a többi anyag előtt adják át gépi feldolgozásra. Igy legkésőbb hat hónapon belül kész eredmények várhatók. Az

1946. évi Bajorországban tartott népszámlálás

alkalmával hasonló módszerrel általában 1 %—os pontossággal állapították meg előre a népszám- lálás végleges eredményeit. Időközben természe- tesen iolytatják a többi számlálólap feldolgozá—

sát is; végül besorolják a képviseleti módszernél felhasznált kártyákat, és így létrejön a végleges eredmény.

A számlálótag) mindössze 15 kérdést tartalmaz.

A kérdések minimálisra való csökkentése re-

ményt ad arra, hogy az 1950. évi csehszlovák összeírás megbizható adatokat nyujt majd.

A járási statisztikai szolgálat kibővítése és a

kerületi " szolgálat megalapítása

A tervstatisztika növekvő fontossága szüksé—

gessé teszi az egész statisztikai tevékenység kí- bővitését. Ebből kifolyólag az állami statisztika számára a megoldandó feladatok egész sora adodik : tökéletesíteni kell a munka megszerve—

zését, növelni az alkalmazottak számát, kibőví- teni a gépállományt és megszervezni a hivata—

lon kívüli adatgyűjtési hálózatot.

A járási slatíszíi'mí szolgálni - 62 járási Nem—

zeti Választmány mellett —- a belügyminiszter 1946. június 26-i rendelete alapján jött létre. A

járási statisztikusoka—t "az Állami Statisztikai

Hivatal tisztviselőinek sorából jelölték ki és működési körük 2—3 járásra terjedt ki. Ezek a statisztikusok azonban az állandóan szaporodó

teendők következtében feladatukat nem voltak

képesek teljesíteni. Az a tény, hogy aKözponti Nemzeti Választmánynál müködő statisztikus tö—

rődött a községi adatielvételek többségével is arra vezetett, hogy a közigazgatási szervek a?

járási statisztikusra igyekeztek áthárítani min—'

den, az adatielvételekkel kapcsolatos munkát.

E helyzet megjavítására adta ki a belügy-

miniszter 1948. február 26—i B 2.514. sz. rende—

letét, amely a járási statisztikai szolgálat meg—

szervezésére szólította fel'mindazon járási Nem—

zeti LVálasztmányokat, amelyekben járási statisztikai szolgálat eddig nem működött.

Munkaerőhiány miatt az állások betöltésére

azonban csak 1948 novemberében került sor.

Az 1948 februári történelmi jelentőségű politikai események lényeges változásokat hoztak az állami népi demokratikus közigazgatás szer—

vezetében is. A külső statisztika szempontjából különös jelentősége volt a kerületi rendszer meg-

valósításának.

Az Állami Statisztikai Hivatal 1948 1. felé- ben azt javasolta, hogy a kerületi statisztikai szolgálat szervezetileg a már kiépült statisztikai szervezetbe kapcsolódjék be. Kiindulási pontja az adatfelvételi szigorú tárgyilagosság és a pontos egyöntetűség elvi követelménye volt, és követelte, hogy a decentralizált statisztikai szol- gálatot mentesítsék a helyi érdekek befolyásá- tól, valamint a szakmai érdekek esetleges részre—

hajlásától és, hogy e célból válasszák el a népi demokratikus közigazgatási szervektől, amelyek

egy bizonyos mértékig kötelesek ezeket az érde—

keket védeni. Hozzájárul mindehhez még a statisztikai technika gazdaságos és észszerű ki—

használasának szükségessége, amely bizonyos fokú központosítási igényel.

A statisztikai szolgálat e tárgyilagos követe—

lései 1949-ben —— eléggé későn —— végre meg—

értésre találtak a felelős politikai tényezőknél és február hónap első felében az említett elvek aga ján sor került a kerületi szolgálat megszerve—

z 3 re.

A kerület statisztikai szolgálatának feje a kerül- leti statisztikus, akinek lesz helyettese és további segédcrők is rendelkezésére fognak állani. Tevé—

kenységét — nagy körvonalakban — három irányban fogja kifejteni. :

1. gondoskodni fog az Állami Statisztikai

Hivatalnak a kerülethez tartozó járási Nemzeti Választmányoknál lebonyolított valamennyi sta—

tisztikai adatgyüjtéséről és ellenőrzi annak me—

netét, '

2. a kerületi Nemzeti Választmány tervosztá—

lyának rendelkezésére fogja bocsátani az összes szükséges statisztikai eredményt és egyúttal arra is felügyel, hogy a kerületben ne végezzenek

olyan statisztikai felvételeket, amelyet az Állami

Statisztikai Hivatal nem engedélyezett,

3. a területi terv-megfigyelő rendelkezésére fogja bocsátani a statisztikai adatokat.

A kerületi statisztikus szorosan együtt fo mű—

ködni a kerületi [erv—megfigyelőnek aki az llami Tervhivatal ellenőrző megbízottja.

Az új szervezetet később jogilag is alátámaszt/ák, mert azt a statisztikai szolgálat sürgős szüksé—

gessége folytán még a jogszabály kihirdetése

előtt kellett életbeléptetni.

Egyelőre azokat a járási statisztika—sokat biz—

zak meg a kerületi statisztikusok hivatalának ellátásával, akiknél eddigi munkájuk és politikai magatartásuk, valamint eddigi működési helyük alkalmas elhelyezése folytán megvannak a ked—

vező előfeltételek e rendkívül nehéz feladat el- végzésére.