TlZÉVES A STATISZTIKAI TÖRVÉNY
Tíz évvel ezelőtt alkotta meg az Országgyűlés az 1973. évi V. törvényt. amely a statisztikai tevékenység rendjét szabályozza hazánkban. A kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy a napi gondokon egy időre fölülemelkedve visszatekintsünk: a tör—
vényalkotók milyen statisztikai rendszer létrehozását tartották lehetségesnek és szük- ségesnek, s a gyakorlat miképpen halad a törvény által kijelölt úton.
Visszatekinteni — most, 1983-ban, Keleti Károly születésének 150. évfordulóján
— a távolabbi múltba is indokolt. Az 1973. évben alkotott jogszabály az ötödik sta- tisztikai törvény volt a magyar hivatalos statisztikai szolgálat több mint egyévszáza—
dos fennállása alatt.
Az első, az ,,1874. évi XXV. törvényczikk az országos statistika ügyének szerve—
zéséről". (: nagy előd, Keleti Károly műve volt. Ezt követően 1897-ben és három év—
tized múlva 1929—ben, majd pedig a felszabadulás után első ízben. 1952—ben hoztak törvényt a statisztikáról.
A mindenkori statisztikai törvény _ érthetően — egyfelől tükörképe az ország
politikai, társadalmi és gazdasági viszonyainak és körülményeinek, s egyben kife- jeződik benne a statisztikai tevékenység mindenkori fejlettsége és a statisztika tár—sadalmi megitélése. Másfelől, mivel az alapvető statisztikai műveletek lényegét és országos méretű megszervezését illetően a gyakorlat csak lassan változik. az egy- mást követő statisztikai törvényekben a változás mellett a folyamatosság elemei is jelen vannak.
Talán nem érdektelen ebből a szempontból idézni például azt, hogy miként
szabályozza az első és a jelenlegi statisztikai törvény a Központi Statisztikai Hiva—talnak a statisztikai szolgálatban betöltött szerepét és jogállását.
Az 1874. XXV. tv. 2. §-a szerint ,,Az országos stotistika vezetését, a statistikoi adatok- nak orszógos gyűjtését, földolgozását, összeállítását és közzétételét a központi statistikai hi- vatal eszközli, mely közvetlenül a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek van
alárendelve."
*
Az 1973. évi V. tv. 9. §—a szerint ,,A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai tevékeny- ség szakmai írányítását ellátó országos hatáskörű. központi szerv. A Központi Statisztikai Hi- vatal a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt áll."
A két időpont között eltelt majdnem 100 évben a legnagyobb változást az 1952.
évi statisztikai törvény hozta, mely — sok elemében máig megmaradóan — azokat a követelményeket fejezte ki, amelyeket a szocialista tervgazdálkodás támaszt a sta- tisztikával szemben.
Az 1952. évi Vl. törvény néhány előírása — például egyes jogkörök túlzott cent- ralizálása —— nem bizonyult időtállónak. Az ötvenes évek végén és azt követően is szükség volt ezért a gyakorlat egyes elemeinek kormányszintű jogszabályok alap—
790 TlZÉVES A STATISZTIKAI TÖRVÉNY
ján történő módosítására. Az 1973. évi statisztikai törvény előkészítése során rész-
ben ezekre a tapasztalatokra lehetett támaszkodni.Új statisztikai törvény alkotását azonban elsősorban azok a társadalmi-gaz- dasági folyamatok siettették, amelyek új tendenciákat bontakoztattak ki a statisztikai módszertan fejlődésében, és magasabb követelményeket támasztanak a statisztikai gyakorlattal szemben. Ehhez járult az a tény is, hogy az elektronikus számítógépek megjelenése és alkalmazása a statisztikai tevékenység tárgyi feltételeiben jelentett új minőséget.
Az ötvenes és hatvanas évtizedekben a társadalmi—gazdasági fejlődés a sta—
tisztika döntéselőkészítő funkcióit illetően azt az igényt alakította ki, hogy az állami statisztika adatállománya logikai ellentmondások nélkül tükrözze a társadalmi és gazdasági összefüggések és kapcsolatok teljes rendszerét, tegye lehetővé a tervek—
ben és döntésekben megnyilvánuló szándékok közvetett, áttételes hatásainak is a
figyelembevételét és nyomon kísérését. A statisztikai módszertanban ez az igény a szakstatisztikák integrálódási folyamataiban, a tartalmi. módszertani és fogalmi egy—ségre való törekvésekben nyilvánult meg.
Az 1973. évi statisztikai törvény előkészítése olyan időszakban történt, amelyben
már ismert volt az ,,információrobbanás" fogalma, és használatban voltak azok a számítástechnikai rendszerek is, amelyek az adatok feldolgozásában, tárolásában
és kibocsátásában a statisztikai szolgálat lehetőségeit addig nem ismert módon kiszélesítették.Az ebben a társadalmi—gazdasági—technikai környezetben. ilyen módszertani fejlődés körülményei között született új statisztikai törvény elődeitől főként a benne megnyilvánuló rendszerszemléletben különbözik. A törvény által körülírt állami sta- tisztika — leegyszerűsítve —— olyan információ-rendszer, amelybe statisztikai adatok és erőforrások áramlanak. és amely a statisztikai módszertan követelményei szerint ke- zelt. átalakított. tartalmilag konzisztens. logikailag ellentmondásmentes adatállomá-
nyokat bocsát ki.
A törvény — szemléletéből következően. a már említett körülményekre reagálva
és az időközben kialakult, bevált gyakorlatot legalizálva — a korábbi törvényekhez
képest néhány új fogalmat vezet be, új követelményeket támaszt, és új hangsúlyai vannak.Ilyenek például:
—- megalkotja a központi állami és az igazgatási statisztika, s bevezeti az önkéntes adat- szolgáltatáson alapuló statisztika fogalmát;
- általános követelménnyé teszi a különböző statisztikai tevékenységek összehangolását, s ennek keretében a statisztikai fogalmak, osztályozások, jegyzékek, számjelek és módszerek
egységesítését :
—- a statisztikai alaptevékenységek rangjára emeli az adatok tárolását;
— a kárábbiakénál nagyobb nyomatékot ad az adatok és adatszolgáltatók védelmének;
— fontos követelménnyé teszi a használt számítástechnikai eszközök hatékony alkalma- zását.
Az elmúlt tíz évben a statisztikai szolgálat az állami statisztika rendszerébe tar—
tozó szervek közös erőfeszítéseinek eredményeként a törvény által kijelölt úton fej-
lődött. v
Kialakult és megszilárdult a Központi Statisztikai Hivatalnak és a rendszert alkotó többi szervnek a törvény által előírt együttműködése. A módszertan a szak—
statisztikák integrálódása. a statisztika, a tervezés és a pénzügyi elszámolások tar- talmi összehangolása követelményeinek szellemében fejlődött. A statisztika tartalmi egységesítése, konzisztenciájának teljesebbé tétele érdekében eredményes munka
TIZEVES A STATISZTIKAI TÖRVÉNY 791
folyt a fogalmak. az osztályozások, a számjelek sokoldalú egyeztetésével. Kialakult a statisztikai adatok mágneses adathordozókon való tárolásának, valamint a statisz-
tikai adatállományok korszerű kezelését és áttekintését lehetővé tevő metainformá-cióknak a rendszere.
Az elért haladás a statisztika művelői számára korántsem jelenthet megnyug—
vást. A társadalmi—gazdasági folyamatok újabb és újabb módszertani és szervezési problémákat hoznak felszínre, a gyorsaság. a pontosság és a költségek összefüg-
