REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
„B”
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem ˝uködésével
Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel˝os: Békés Gábor
2011. július
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
„B”
12. hét
Agglomeráció és termelékenység
Békés Gábor és Rózsás Sarolta
1. Agglomeráció és vállalati teljesítmény
Agglomeráció és vállalati teljesítmény
• Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86: 54–70.
• Kiindulás – eltér˝o munka termelékenység USA-ban
– A legtermelékenyebb USA állam 60-70% mint a legkevésbé termelékeny állam – top 10 is még 30-40% többlet
• Helyi s ˝ur ˝uség a növekv˝o mérethozadék forrása
– S ˝urüség = munka v t˝oke / km2
– szállítás ktg távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás)
• Két magyarázat
– Helyi externáliák
– helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége
1.1. Ciccone–Hall (1996): USA
Ciccone–Hall (1996)
• Milyen szinten?
• output, input: tagállam, s ˝ur ˝uség: megye
• eredmény: t˝okeellátottság fontos magyarázó, de nem elégséges
• s ˝ur ˝uség fontos magyarázó
• first geography nincs, minden egyforma
• alap termelési fv (munka, és föld de t˝oke nincs)
f(n,q,a) =nαq a
(λ−1)/λ
(1)
• egy adott megyében az 1km2területen el˝oállított termék,nmunkás,qa megye teljes termelése,a pedig a megye teljes területe.
Elméleti modell
• Acmegyében dolgozó munkaer˝o,nc, a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye terme- léseqc
• A megyei technológia felírható a következ˝o egyszer ˝u formában:
qc
ac
= nc
ac
γ
(2)
• aholγ=αλkét hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ);
– α– zsúfoltság – λ– agglomeráció
– γ– két ellentétes er˝o közös hatása – az adatból ez látható
Elméleti modell
• Tagállami szinten aggregálunk, ekkor azstagállami kibocsátás:Qs
• HaNsazsállam munkásainak száma, akkor a munkatermelékenység (termelt mennyiség/dolgozók száma) a s ˝ur ˝uségt˝ol függ:
Qs
Ns
=Ds(γ) (3)
• Ds(γ)= s ˝ur ˝uség tényez˝o index és
– Dsaz államban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma – Daz USA-ban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma – dca megyében az 1km2-re jutó munkások átlagos száma
Elméleti modell
• Megmutatható, hogy az egy adott államra jellemz˝o s ˝ur ˝uség index három hatás szorzata
– USA hatás – állam vs USA,
– megyék egyenl˝otlensége az államon belül
• Ha egy államban a s ˝ur ˝uség=USA, akkor a termelékenység az államon belüli s ˝ur ˝uség eloszlástól függ.
• γ<1 zsúfoltság hatás
• akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az er˝osebb.
Becslés Becslés
• becslési egyenlet egyszer ˝u
logQs/Ns =logφ+logDs+us (4)
• logφa termelési függvényb˝ol konstansok
• Adatok: USA állam és megye
• Eredmény: 5.2%
1.2. Ciccone (2002): EU
Agglomeráció és vállalati teljesítmény
Ciccone, A. (2002), Agglomeration effects in Europe, European Economic Review, 46: 213–37.
• Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK
• Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240%
• 628 Nuts3 régió (magyar megye)
• Jobb és több adat.
• B˝ovített modell becslése
Elméleti modell
• B˝ovített modell
• Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy mindenkm2= 1 vállalat
• Fizikai és humán t˝oke együttes figyelembevétele
• Munka és t˝oke egyenletesen oszlik meg egy régiónbelül.
• Nincs adat a t˝okére nézve
• de legyen a t˝oke ktg ugyanaz mindenütt, ekkor a t˝oke keresletének egyenletéb˝ol kifejezhet˝o a munkaer˝o és a humán t˝oke regionális s ˝ur ˝uségének hatása,θ:
θ= αλ−1
1−αλ(1−β) (5)
Agglomerációs hatás
• θ= a munkaer˝o és a humán t˝oke regionális s ˝ur ˝uségének hatása
• =Agglomerációs hatás
• Emlékezzünk:αa munka és t˝oke területi határhozadékaλa területi (pozitív) externália mértéke.
– Ha a két hatás megegyezik:α=1/λ, nincs a s ˝ur ˝uségnek szerepe.
• Haαλ>1 akkorθnövekv˝o függvénye(1−β)-nak, amely a t˝oke kitev˝oje.
– Mivel az országon belül szabad t˝okeáramlás van, ha a humánt˝oke v munkaer˝o s ˝ur ˝usége növeli a technológiai tényez˝ot, akkor több t˝oke áramlik oda, amely er˝osíti ezt a folyamatot.
– Ez a másodlagos hatás a t˝oke szerepét˝ol függ, t˝okeintenzív ágazatokban er˝osenn a hatás
Empírikus modell
• Becslés
logQsc/Nsc =logΛc+θ(logNsc−logAsc) + (θ+1)Hsc+vlogΩsc (6)
logQsc/Nsc =DU Mc+θ(logNsc−logAsc) +δFsc+usc (7)
• DU Mország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkez˝ok aránya
• usca régió és az ország TFP különbsége
• + Szomszédos régiók hatása+φ(logNscn−logAscn)
Empírikus modell
• Nehézség: θaz együttes aggloemrációs hatás
• ahhoz hogy ebb˝ol externália legyen, azt kell mondani, hogy
• 1−αa terület részeséde a jövedelemb˝ol,
• α(1−β)pedig a fizikai t˝oke aránya, ekkor az externália:
λ−1
λ =1−α+α(1−β)θ
1+θ (8)
Becslés
• Becslés
• 1. OLS
• De ha magas TFP régiók több minkást vonzzanak, és az országos/NUTS2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés
• 2. IV/2SLS
• IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka s ˝ur ˝uségnek (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet.
• USA (Ciccone–Hall) – IV
– 1850 állam népesség
– vasút dummy, keleti part távolsága Eredmények
Eredmények
• A hatás OLS: 5.1% , 2SLS: 4.5
• NUTS1,2 dummy nem változtat
• (vö: USA: 5.2%)
• Országok közötti hatás tesztelhet˝o: nem szignifikáns (talán UK picit más)
• T˝oke arány 30%, terület arány 1.5%,θ=4.5%
• externália hatása: λ−1λ =4.4%
• Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység
