GAZDASÁGPOLITIKA
GAZDASÁGPOLITIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
GAZDASÁGPOLITIKA
Készítette: Pete Péter
Szakmai felelős: Pete Péter 2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
GAZDASÁGPOLITIKA
2. hét
Ismétlés: merev áras, keynesi modellek
Pénz, infláció, seigniorage
Pete Péter
(Régi) keynesi modell
• Árupiaci kereslet:
• Y = D(Y, r, T) + G IS görbe
• Formálisan hasonló RBC-hez, de
• statikus, nincs jövő
• a magatartásoknak nincs mikro alapja, ad- hoc aggregált magatartási függvények
• Árupiaci kínálat
• Nincs modellezve, rövid távon a kereslethez igazodik, a keresleti egyenlet tehát egyben árupiaci egyensúly feltétel.
(Régi) keynesi modell
• Pénzpiaci egyensúly
• M/P = L(Y, r) LM görbe
• Hosszú táv, flexibilis árak, Y = Y*
• Output a potenciális szinten
• Potenciális output – munkanélküliség természetes rátája
• Rövid táv, P konstans, a merev árak miatt az output eltér a potenciális szinttől.
• Pozitív vagy negatív output gap
Gazdaságpolitika
• Monetáris politika (M→r→I→Y) és
fiskális politika (G,T→Y) alkalmazható a kereslet manipulálására,
• stabilizálásra, vagyis az output gap csökkentésére, eltüntetésére.
• Ha az árak tökéletesen flexibilisek
lennének, akkor ilyen stabilizációra a keynesi modellekben sem volna
szükség.
Gazdaságpolitika
• Keresletteremtés recesszió ellen
P
Y* Y AD
SRAS, P = P*
LR AS, Y=Y*
A modell tulajdonságai
• Nincs magyarázat a potenciális kínálatra (exogén).
• Statikus, ezért nem tudja illusztrálni az inflációt,
• nincs mikro alapja.
• A fentiek miatt a várakozások csak exogén módon szerepelhetnek,
• viszont az output (foglalkoztatás) ingadozások csillapításában szerepet ad az anticiklikus
gazdaságpolitikának, bár a fentiek miatt a probléma túl egyszerűnek látszik.
• Lucas-kritika stb.
AA-DD modell (Krugman–Obsfeld)
• A fenti keynesi modell egy nyitott gazdaságú variációja
• Y = D(Y, T, eP*/P) DD görbe
• R = R* + (e
e- e )/e
• M/P = L(Y, R)
• Ha a második két egyenletből R helyére behelyettesítünk és rendezzük e-re
• e = f(…M, P, Y , e
e…) AA görbe
Gazdaságpolitika
• Más az árupiaci transzmisszió (előző modellben a reálkamatláb, itt a
reálárfolyam), de a modell szerkezete azonos.
• Hosszú táv: Y konstans a potenciális szinten.
• Rövid táv: P konstans, output gap keletkezik →stabilizációs politika
• További cél és eszköz, külső egyensúly
(CA), valutaárfolyam, le- és felértékelés
AA-DD modell
e
Y AA
DD
Eddigi modellek
• Jó kiinduló alapok, de a gazdaságpolitikai dilemmák elemzéséhez árnyalni kell őket.
• RBC tökéletes verseny felől – piaci
tökéletlenségek okozta problémák felé
• Keynesi statika és mikro alap nélküliség felől a biztosabb közgazdasági megalapozás,
dinamika, várakozások beépítése felé
• Maximálisan építünk az eddigi makro tanulmányokra, makro és nemzetközi tananyag átismétlése hasznos lesz.
Flexibilis árak
• Flexibilis árak mellett a pénz semleges, reálhatás nincs
• Ahol a következő időszakra várt infláció
• Y és r értékei a reálösszefüggésekből adottak, M csak P-re és П-re hathat.
• A jólét szempontjából a nominális változók
„nominálisak”, érdektelenek. Akármilyen
árszínvonal vagy infláció elérhető, de nincs jelentősége.
) ,
( t t t 1
t
t L Y r
P M
1 1
1
t t
t P
P
Monetáris politika?
• Lehet-e szerepe mégis a pénzkibocsátásnak?
• Fiskális jövedelemszerzés, seigniorage
• Seigniorage: pénzkibocsátás
monopóliumából származó állami jövedelem
• A pénz olyan megtakarítási forma, amely nem fizet kamatot. Ha a privát szféra
ebben a formában takarít meg, akkor ezzel a kibocsátója költségmentesen jut
forráshoz.
Seigniorage: monopoljáradék
• Nemcsak állami szerv teremt pénzt, bankok számlapénzt teremtenek. De ez utóbbi nem monopólium, a monopoljáradék
keletkezését a verseny korlátozza.
• Minél nagyobb a verseny, annál jobban.
• Makroökonómiai modellekben a pénzügyi közvetítést kiegyszerűsítjük, a bankok
pénzteremtési járadékával nem
foglalkozunk.
Seigniorage
• Pénzkínálat = monetáris bázis M
• Seigniorage: nominális pénzállomány növekményének reálértéke
• ahol σt a pénzkínálat növekedési rátája (figyeljünk, a nevezőben Mt-van)
• S = M növekedési üteme X reálpénzállomány
t t t
t t t
t t
t
t t
t
P
M P
M M
M M
P M
S M
1 1Seigniorage
• Seigniorage keletkezik, ha M növekszik.
• M nő, ha:
1. nő a gazdaság (Y), ezért nő a reálpénzkereslet
2. P nő, infláció van,vagyis változatlan
reálpénzállomány esetén is nagyobb M kell.
Ez utóbbi az inflációs adó.
• r változása csak rövid távon érdekes, hiszen r- nek nincs trendje.
• Jelen elemzésben Y és r exogén (konstans), csak inflációs adó van.
Relevancia
1. Magas infláció, hiperinfláció, legtöbbször fiskális kényszer eredménye. Ez a
„klasszikus” eset, az alábbi elemzés elsősorban erre vonatkozik.
2. Költségvetési vitákban időnként felmerül az
„olcsó” finanszírozás ötlete „…a jegybank restriktív monetáris politikájával túlzottan
felhajtja a kamatokat, s ezzel meggátolja az államadósság finanszírozását. Ha ezt nem tenné, csökkenthetőek volnának a
költségvetés kamatkiadásai…” (Matolcsy)
Relevancia
3. Ha túl magas az államadósság, felmerülhet a szándékolt vagy kényszerű „elinflálás” mint az államcsőd (default) alternatívája.
• Vigyázzunk: elinflálás, pontatlan kifejezés, többféle dolgot jelenthet.
1. A költségvetés kiadásait (állami béreket,
nyugdíjakat) nominálisan rögzítik, miközben a vártnál nagyobb infláció csökkenti azok
reálértékét. Ez nem seigniorage, ez a
költségvetés reálkiadásainak csökkentése.
Relevancia
• 2. Az államadósság jórészt fix nominális
kamatozású (nem indexált) kötvényekben van, a vártnál nagyobb infláció az ilyen kötvény
reálértékét úgy csökkenti, hogy nincs
magasabb kamat, ami kompenzálna. Ez sem seigniorage. Ilyen helyzet gyakran előfordul, de csak akkor, ha az infláció váratlan, tartósan nem fenntartható, hiszen a nominális kamatok igazodnak.
Seigniorage
• Az infláció miatt a pénztartóknak növelniük kell a nominális
pénzállományukat, hogy fenntarthassák reálpénz-állományukat, így tranzakcióik szintjét. Ez tartósan is fennmarad, és
akkor is van, ha előre számítanak az inflációra.
• Mérsékelt infláció esetén 1. és 2. sokkal jelentősebbek a fiskális pozíció
szempontjából.
Seigniorage keletkezése – gyakorlat
• Nincs olyan költségvetési bevételi tétel, hogy Seigniorage
• A jövedelem a jegybanknál keletkezik
Belföldi vagy külföldi
kamatozó eszközök
Banki tartalék (kamat?)
Készpénz, kamatmentes
Gyakorlati megfontolások, mérési nehézségek
Steady state seigniorage
• Mekkora a tartósan megszerezhető
seigniorage? A reálpénzkereslet П függvénye (Y és r konstans)
• Ha σ konstans, és a rendszer stabil (valami stacionér állapotba tart) akkor itt σ = П
érvényes. Ha a pénzkínálat növekedése
örökké eltérne az inflációtól, akkor a reálpénz állománya vagy eltűnne, vagy minden határon túl nőne.
) (
t 1t t t
t
P
S M
Steady state seigniorage
• Maximális seigniorage
• Maximális (steady state) seigniorage annál az
inflációs rátánál van, ahol a pénzkeresleti függvény infláció szerinti rugalmassága egységnyi. Ugyanaz a logika, mint maximalizálni a teljes bevételt.
) 1 (
0 )
(
L L
L L S
) (
L
S
Maximális seigniorage
S
П
Dinamika
• Steady state, állandósult állapot, ekkor σ = П minden időpontban.
• Dinamikus elemzés az állandósult állapothoz vezető út.
• Ekkor σt és Пt+1 időben változik, és nem egyenlő egymással.
• Пt+1 a jövőre várt infláció. Racionális
várakozások esetén ez a ténylegessel azonos.
• Ehhez specifikáljuk a pénzkeresleti függvényt.
Dinamika
• A konstans Y és r hatását a C konstansba vontuk össze. Vesszük az egyenlet
logaritmusát, és úgy választunk egységet, hogy logC = 0 legyen. γ a pénzkereslet infláció
szerinti rugalmassága Ahol
1
ce
tP M
t t
t t
t t
t P P
P P
1 1
1 1
) (
t 1 tx t
t
p p p
m
t
t
M
m log p
tlog P
tDinamika
• Átrendezve
• A jelenlegi (log) árszínvonal a mai pénzkínálat és a jövőre várt árszint súlyozott átlaga.
• m mai növekedése növeli az
árszínvonalat, de a várt jövőbeli
árszínvonal emelkedése is növeli a mai árszínvonalat.
1
t
1 1
P 1 m
tP
tDinamika
• A jövőbeli árszínvonal ugyanígy a jövőbeli pénzkínálattól és a későbbi árszinttől függ.
• Kifejtve
• Az árszint a jövőbeli várt pénzkínálatok súlyozott átlaga.
• A súlyok γ függvényei, összegük 1.
i t i
i
t
m
P
0
1
1
1
Kitérő a várakozásokról
• Múltba tekintő, adaptív
• Racionális, konzisztens, vagy előre tekintő
• A jövő változó értéke egy valószínűségi változó, meghatározott eloszlással.
• A racionális várakozás ennek várható értéke.
Determinisztikus modellben a jövő előre
kiszámítható, a racionális várakozás tökéletes jövőbelátást jelent. (1 valószínűséggel
bekövetkező dologra számítunk.)
• Másfajta várakozás nem volna konzisztens.
Dinamika
• Ha m konstans
• Az árszínvonal megegyezik a pénzkínálattal (c = 1).
• Ha m nő (és a várakozások szerint öröké
ezen a szinten marad), akkor p arányosan nő.
• Jövőre várt pénzkínálati sokkok a mai árszintre is hatnak.
m m
P
i
i t
0
1
1
1
Példa
• A pénzkínálat megnő t+k-ban
P
idő
t t+k
Infláció
• A jelenbeni infláció a jelenbeni pénzkínálat növekedési ütemének és a jövőbeli (várt) inflációnak súlyozott átlaga.
• Kifejtve
• A jelenbeli infláció a jelen és jövőbeli
pénzkínálati növekedési ráták súlyozott átlaga.
i t i
i t
0 1
1 1
1 1
1
1 1 1
) 1 1 (
) 1 (
1
t t
t t
t t
t p
t P P m m P P
Következmény
• Az előretekintő várakozások miatt
ugyanakkora mai infláció a pénzkínálat nagyon sokféle lefutásával összefér.
• Lehet ma alacsony és csökkenő infláció, noha σ magas, ha a jövőre alacsony pénzkínálati dinamikát várnak
• Alacsony σ ma járhat együtt magas
inflációval, ha a jövőre magas pénzkínálati dinamikát várnak.
• Az infláció nem csak a jelen monetáris politikájától függ.
Kontextus
• Nagy infláció
• Nem kötnek hosszabb távú nominális szerződéseket.
• Emiatt a nominális merevségek kisebb jelentőségűek, az egyéb
alkalmazkodási nehézségektől is eltekintünk.
• Előretekintő várakozások
• A meglepetés az, ami igazán számít.
Váratlan vs. előre várt pénzkínálati gyorsulás t-ben
P
idő t
Példák
• Nagy inflációk vége
• Hogyan alakulnak ki hiperinflációs helyzetek?
• Sargent–Wallace példáiban: hiteles
stabilizációs politika meghirdetésekor az infláció csökkenni kezd, noha a
pénzkínálat még gyors.
• Hitelesség jelentősége, tudják, elhiszik,
hogy a jövőben lassulni fog.
Irodalom
• Mankiw: Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest 2002. 8, 9, 10. fejezet
• Krugman–Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan, Panem Kiadó 2003. 16. fejezet
• Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
• Sargent: Hogyan ért véget négy súlyos
inflációs időszak? In: Sargent (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest
