Nemzetközi szeminárium a statisztika irányításáról

(1)

SZEMLE

265

(1991. harmadik negyedév); e téma kidolgozására Keleti Andrást kérte fel a Bizottság.

Az 1991-ben tartandó harmadik ülés témá- j áról később történik döntés.

Végül a Bizottság elnöke tájékoztatót adott az OTKA-pályázatok elbírálásáról.

A Bizottság kegyelettel adózott a közelmúlt- ban (1990. november 20—án) elhunyt Drechsler László emlékének, aki több cikluson át volt tagja a Statisztikai Bizottságnak.

Éltető Ödön—Dr. Szilágyi György

NEMZETKÖZI SZEMINÁRIUM A STATISZTIKA IRÁNYíTÁSÁRÓL

A Központi Statisztikai Hivatal volt a szín- helye — 1990. december 3-tól 7-ig — annak a sze- mináriumnak, amely Seminar on Statistical Policy címmel, angol nyelven zajlott négy nyugati ország (Kanada, Franciaország, Svédor- szág, Hollandia) vezető statisztikusainak rész- vételével.

A külföldi országok delegációjának tagjai Kanada részéről Jacob Ryten elnökhelyettes, Guy R. Labossiére elnökhelyettes, Béla Prigly vezető munkatárs, Jacgueline Ouellette mened—

zser; Franciaország részéről Catherine Blum vezető munkatárs, M. Y. Lemel vezető munka- társ; Hollandia részéről dr. W. Begeer elnök, W. F. M. da Vries főosztályvezető; Svédor- szág részéről Gösta Guteland elnökhelyettes, Birgit Orrsten főosztályvezető voltak.

A szeminárium célja az volt, hogy a korszerű statisztikai kultúrával rendelkező nyugati or- szágok segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy ha- zánk statisztikai rendszerét a piacgazdaság, a pluralista társadalom követelményeinek meg- felelően alakítsuk át.

A részt vevő országok nagy jelentőséget tu- lajdonítottak a szemináriumnak, amit az is je- lez, hogy a holland delegációt a statisztikai szer—

vezet elnöke, a kanadait és a svédet elnökhe- lyettesek, a franciát pedig a hivatal vezető mun- katársai vezették.

A kitűzött programban négy napra elosztva négy téma szerepelt. A délelőtti üléseken került sor a külföldi előadásokra, a délutáni tanácsko- zásokat a magyar előadások vezették be, majd jó szellemű, kötetlen viták keretében lehetőség nyílt a részletekbe menő véleménycserére. A zá—

ró napon több résztémában kétoldalú megbe- szélésekre került sor,

A szemináriumon megvitatott témák a kö- vetkezők voltak:

—— a statisztikai hivatalok működésének jogi keretei;

—— a statisztikai hivatalok pénzügyi vezetése, költségvetés, tervezés, munkaprogram;

— a kapcsolatok kiépítése és fenntartása a felhaszná- lókkal;

—— a statisztikai információk terjesztése és a tájékoztatás.

A különböző témakörökben a hazai szakem- berek közül Vc'gvári Jenő: Az új magyar sta—

tisztikai törvény szakmai tézisei; Helt Ferenc:

A Központi Statisztikai Hivatal munkaprog—

ramjának pénzügyi megalapozása, költségveté—

6

sének tervezése, pénzügyi vezetésének szerve- zeti keretei; Soós Lőrinc: A kapcsolatok kiépí—

tése és fenntartása a felhasználókkal; valamint A statisztikai információk terjesztése, tájékoz- tatás cimmel tartott referátumot.

A STATISZTIKAI HIVATALOK MÚKÖDÉSÉNEK JOGI KERETEI

A statisztikapolitikai szeminárium első téma—

körének alaphangját a szemináriumot szervező Kanadai Statisztikai Hivatal által írásban be—

nyújtott előadás és annak J. Ryten— általi szóbeli kiegészítése adta meg. Mint az eszmecsere so—

rán később kiderült bár a szemináriumon kép- viselt külföldi országok a statisztikai szolgálat jogi szabályozásának számos konkrét megoldá- sában különböznek egymástól, a négy ország statisztikai jogszabályaiból többé—kevésbé azo- nos gondolkodásmód olvasható ki. A felfogás- nak és a megoldásoknak a hasonlósága elsősor- ban a statisztika centralizált jellegében, valamint a statisztikai szolgálat ,,szereplőgárdájá—

ban" és a szereplők egymáshoz való viszonyá- nak szabályozásában volt tapasztalható. A sze—

repkörök — a kanadai megoldásokat alapul véve — a következők.

1. Vezető statisztikus (vagyis a statisztikai hi—

vatal vezetője). Kinevezése és felmentése füg—

getlen valamennyi politikai párttól, hivatalát szakértelme, szakmai kiválósága alapján tölti be. ,,Rangja" az államigazgatásban különböző lehet, Kanadában miniszterhelyettes.

A vezető statisztikusnak törvényes felhatal—

mazása, látóköre és tájékozottsága alapján fon—

tossági sorrendet kell meghatározni a statisztikai szolgálaton belül, és rendelkeznie kell azzal a joggal és befolyással, hogy módosítsa az erő—

források statisztikai rendszeren belüli felosz- tását.

2. A miniszter a kormánynak az a tagja, aki- nek a vezető statisztikus beszámolni tartozik, tehát aki a statisztikai hivatal felett a kormány—

zati felügyeletet gyakorolja. A miniszter és a vezető statisztikus közötti kapcsolat jellege azonban kizárja a statisztika ügyeibe való be- avatkozást. A miniszter elsősorban nem a kor- mányt képviseli a statisztikai szolgálatokkal szemben (bár azt is), hanem a statisztika ügyeit a kormányban. A kanadai felfogás szerint majd-

(2)

266

nem mindegy, hogy melyik miniszter tölti be ezt a szerepet, de semmiképpen sem a pénzügy- miniszter. Ezzel szemben a francia statisztikai

hivatal (INSÉÉ) — mint a szeminárium során

kiderült — elégedett az e szerepet betöltő pénz- ügyminiszterrel.

3. A statisztikai tanács a vezető statisztikus, a miniszter és a kormány környezetében elhe—

lyezkedő nemzeti statisztikai testület, általában tanácsadói, véleményező (ritkán döntéshozó) szerepkörrel. A statisztikai tanács státusa, ha- tásköre szinte minden országban más. A szem—

lélet annyiban közös, hogy a tanács a statiszti—

kai szolgálat semlegességét hivatott elősegíteni, ezért tagjai elsősorban a kormánytól független személyek.

4. A kormány a jogi szabályozás és a statisztikai szolgálat törekvései eredményeként ,,kar- nyújtásnyi" távolságban van a szemináriumon megismert statisztikai hivataloktól. Ez a pozi—

ció a statisztikai hivatalok részéről egyfelől tá- volságtartást fejez ki, elkerülendő a statisztikai szolgálatra irányuló esetleges egyoldalú politi—

kai-kormányzati befolyást, másfelől a karnyúj- tásnyi távolság azt is kifejezi, hogy a statisztikai szolgálat nem kerülhet túl távolra sem a kor- mánytól. A statisztikai hivatalnak ismernie kell a kormány törekvéseit, és egyben el kell fogad- tatnia a maga törekvéseit és erőforrásigényeit is.

A témához kapcsolódó magyar felszólalás a most előkészítés alatt álló új statisztikai tör- vény egyes megoldási módjait vetette össze el- sősorban a kanadai megoldásokkal és gyakor- lattal.

Az új törvény tervezete szerint a magyar ve- zető statisztikus, vagyis a Központi Statisztikai Hivatal elnöke olyan kormányhivatalnok, aki- nek közigazgatási államtitkári státusa van, fel- mentése, kinevezése tehát nincs a hivatalban levő kormány sorsához kötve.

A magyar hagyományok szerint a vezető statisztikus feletti kormányfelügyeletet maga akor- mányfő gyakorolja. Ily módon ki van zárva az esetleges egyoldalú miniszteri befolyás, ugyanakkor a kormányfő nem képes betölteni azt a szerepet, amit a nyugati modellekben a vezető statisztikus feletti felügyeletet ellátó miniszter betölt. A magyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke ezért önállóbb, de miniszteri ,,háttér"

hiányában magányosabb és védtelenebb is, mint nyugati kollégái.

A készülő új statisztikai törvény szerint létre- hozandó Országos Statisztikai Tanács a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökének tanácsadó—

véleményező szerve lenne a kormányzat képvi—

selőinek és független szakértőknek a részvéte- lével. Az új magyar statisztikai törvény egyik célja a kormány és a Statisztikai Hivatal közötti távolság ,,bemérése" és rögzítése.

A szeminárium első napjának színvonalas vi- tái végül is túlmutattak a szorosan vett tárgy- körön, amikor arra a következtetésre jutottak, hogy a statisztikai szolgálat igényli az egyértel-

SZEMLE

mű jogi szabályozást, de ez kevés, szükség van a társadalmi bizalom elnyerésére is.

A STATISZTIKAI HIVATALOK PÉNZÚGYI VEZETÉSE

A bevezető előadást Gösta Guteland, a Svéd Statisztikai Hivatal főigazgató-helyettese tar- totta; a Tervezés, program— és költségvetés—ké—

szítés a statisztikai hivatalokban c. tanulmányá—

hoz fűzött kiegészítő magyarázatot.

A Svéd Statisztikai Hivatalnál 20 évvel ez- előtt kezdték meg az ún. programköltségveté- sek készitéSét, melyet azóta fokozatosan to- vábbfejlesztettek. A statisztikai szolgáltatások (,,termékek") kalkulációs tételei a bérköltség, a külső és a belső költségek, valamint az ár—

kiegészítés. (Ez utóbbit a szabad piacon értéke—

sített statisztikáknál alkalmazzák!)

A statisztikai feladatokra forditott bérkölt- ség megállapítása a munkaidő mérése alapján történik. A Hivatal minden egyes dolgozójától megköveteli, hogy elszámoljon a munkaidejé- vel. A dolgozóknak egy—egy feladatra felhasz—

nált idejét beszorozzák egy időköltséggel (ár/

óra), beleértve a belső költségeket az ún. IDN—t, melyen a statisztikai termékekre közvetlenül el nem számolható általános költségeket értik.

Ez utóbbinál a dolgozók különböző kategóriái—

ra költségnormákat állapítottak meg. A számí- tóközpont költségeit a teljesített volumen szerint (CPU-idő stb.), a külső költségeket pedig a statisztikai termékekre osztják fel. Az állami költségvetésből finanszírozott statisztikai ter- mékeknek a végső ára a bérköltségből, a külső és belső költségekből, valamint a számítógépes és a nyomdai tevékenység költségeiből áll. Az IDN jelenleg az összes költségnek körülbelül 70 százalékát teszi ki minden terméknél.

A költségvetés tervezésénél 1987—ben a kor—

mány és a parlament jóváhagyása után tértek át az évesről a hároméves időszakra, mely mind a termelékenység, mind a hatékonyság te—

rén jelentős eredménnyel járt. Megszűntek a költségvetés felhasználásának korábbi évekre jellemző kötöttségei, a költségvetési megtaka—

rítást egyik évről a másikra átvihetik, és a dol- gozóknál anyagi ösztönzést is alkalmaznak.

A kereskedelmi tevékenységnél az volt a cél, hogy a statisztikai termékek forgalmát évente 5 százalékkal növeljék, és ugyanakkor a forga- lom volumenének 10 százalékával egyenlő pénz- tőkét halmozzanak fel.

Ez az új tipusú tervezés nagyon sikeres volt, de két területen további fejlesztést tett szüksé—

gessé: egyrészt az ellenőrzés új rendszerének, másrészt a statisztika előállítói és felhasználói közötti egymásrahatás új formáinak a kialakí—

tását.

A bevezető előadásból és a vitában részt ve- vők hozzászólásaiból egyértelművé vált, hogy a statisztikai tevékenységek tervezése, illetve a statisztikai feladatok végrehajtásához szüksé—

(3)

SZEMLE

267

ges pénzügyi források biztosítása (a költségve—

téstől vagy a megrendelőktől) valamennyi nyugati országban annak ismeretében történik, hogy az egyes termékek előállítása mennyibe kerül a hivataloknak.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal költ—

ségvetési helyzetéről és a tervezett intézkedé—

sekről szóló beszámolóban az előadó elmondta, hogy az állami támogatások csökkentése évről évre egyre nagyobb problémát jelent a Hivatal számára. Ez évben próbaképpen megkezdték a feladatfinanszírozásra való áttérés feltételei—

nek kialakítását. Az eddigi eredmények azonban nem túl kedvezők. Ennek legfőbb oka a munkaráfordítás megbízható mérésének a hiánya. Ezzel kapcsolatban a nyugati statisz—

tikai hivatalok képviselői elmondták, hogy ná- luk a munkaidő mérése természetes követel- mény, a dolgozók nem tiltakoznak ellene. Egyes országokban az időfelhasználás számítógépes feldolgozása után szakértőcsoportok értékelik az adatokat.

E kérdésekben a szeminárium számunkra legfontosabb tanulsága, hogy a Hivatalnál mi- előbb meg kell oldani a statisztikai feladatok költségmérését. Ennek előfeltétele, hogy a leg—

nagyobb költségtétel, a közvetlen munkabér megközelítő pontossággal megállapítható le- gyen. Ezért a jelenleg kísérletképpen alkalmazott munkaidőmérést minden dolgozóra köte—

lező érvénnyel el kellene rendelni és végrehajtá- sát rendszeresen ellenőrizni (vezetői és munka—

folyamatba épített ellenőrzés). A feladatköltsé- gek kidolgozása után az intézményünanszíro—

zási rendszerről át kellene térni a feladatfinan—

szírozási rendszerre, melyet a Hivatalon belüli ún. belső finanszírozásnál is alkalmazni kellene.

El kellene készíteni azoknak a rendszeres ál- lami statisztikai feladatoknak a jegyzékét, ame- lyeket a költségvetésből juttatott állami támo- gatásért el kell végezni. A jegyzékbe nem tar- tozó időszakos vagy eseti statisztikai feladatok csak akkor végezhetők el, ha az ahhoz szüksé—

ges pénzügyi forrás — a megrendelőkkel kötött szerződésekkel előzetesen biztositva — rendel—

kezésre áll.

A Hivatalhoz legközelebb a svéd modell áll, melynek figyelembevételével lenne célszerű a feladattervet elkészíteni és végrehajtását — a ha—

táridők és a felelősök megjelölésével — elren—

delni.

KAPCSOLAT AZ ADATSZOLGÁLTATÓK És —FELHASZNÁLÓK KÖZÖTT

A nyugati országok eltérő típusú társadalmi—

gazdasági fejlődése érzékelhető az adatszolgál- tatókkal fennálló kapcsolatokban is. Ezekben a fejlett országokban kialakult az adatszolgál- tató és a statisztikai szolgálat kölcsönösségre épülő viszonya, valamint az a törekvés, hogy

6*

a statisztikai szolgálat mind többet tegyen tevé- kenysége elfogadtatása érdekében.

Ennek széles körben alkalmazott két alap- vető módja az adatszolgáltatók meggyőzése in- formációjuk fontosságáról és a megszerzett in—

formációk visszacsatolása az adatszolgáltató szférába, Ez utóbbi történhet visszajelzés for—

májában (például az adatszolgáltató megismer—

heti helyzetét saját szakmai környezetében) vagy a statisztikai szolgálat szolgáltató jellegé- nek hangsúlyozásával és következetes érvénye- sítésével.

Az adatszolgáltatóikötelezettségeket ezekben az országokban is törvény rögzíti, s az adat- szolgáltatás elmaradásához, késéséhez vagy pontatlan voltához szankcionálási lehetősége—

ket rendel. A gyakorlatban azonban ezekkel a lehetÖSégekkel nagyon ritkán él a statisztikai szolgálat, inkább a meggyőzés eszközét alkal- mazzák.

A téma keretében elhangzott francia előadás- ból és az előadást kiegészítő felszólalásokból kitűnt, hogy a megismert nyugati statisztikai hivatalok egyik legfontosabb teendőjüknek az adatszolgáltatók megnyerését, együttműködési készségük kialakítását és megőrzését tartják.

Ezt elősegítik azok a Statisztikai jogszabályok—

amelyek előírják az egyedi adatok bizalmas ke—

zelését, és gondoskodnak arról, hogy a bizalmas kezelésre vonatkozó előírásokat a Statisz- tikai szolgálat munkatársai szigorúan betartsák.

lgyekeznek kímélni az adatszolgáltatókat, és minden olyan információt, amelyhez az állam- igazgatási nyilvántartásokból hozzá tudnak jutni, törölnek az adatgyűjtésekből. Az adat- szolgáltatók együttműködéSi készségét azzal a fejlett számitástechnikai hátteret feltételező megoldással is fejlesztik, hogy az adatszolgál- tató rendszeresen megkapja a Statisztikai hiva- taltól a beküldött mutatók ágazati, területi stb.

összesítését. Az erőfeszítések ellenére a kérdő- ívek visszaküldési aránya országonként válto—

zóan 70—90 százalék, ezt azonban jó ered- ményként könyvelik el.

A magyar gyakorlat hosszú ideig nem szem—

besült a megtagadások problémáival. A körül- mények változása, a kisvállalkozók tömeges megjelenése nyomán viszont ebben a szférában a 30—40 százalékos visszaküldési arány is elő—

fordul. Más a helyzet az összeírásos adatgyűj- téseknél (például árösszeírás), az összeírók kap—

csolatteremtő képességétől függően a megtaga—

dások aránya minimális. Ezért célszerű a gaz- daságstatisztikában is az adatgyűjtések egy ré- szét összeírók útján lebonyolítani (annak el—

lenére, hogy ez kétségtelenül megdrágítja az adatgyűjtést).

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÁS

A nyugati országok statisztikai hivatalai alap- vetően szolgáltató szervezetek. Ennek az elvnek a következetes érvényesítésével mindent meg—

(4)

268

^SZEMLE

tesznek annak érdekében, hogy megismerjék és kiszolgálják az összes felhasználói réteg igé- nyeit.

A hivatalok keretein belül valamennyi or- szágban működik nyomdai, kiadói és terjesztői részleg, bár ez nem mindenütt jelent a hivatal szempontjából kizárólagosságot. Hollandiában például a Hivatal kiadványai közül közel szá- zat — a legjobban értékesíthetőket — a kormány magánkézben levő kiadóvállalata jelenteti meg.

Meglepően nagy anyagi és szellemi erőforrá- sokat fordítanak ezekben az országokban a sta—

tisztikai információk széles értelemben vett ter—

jesztésére. Franciaországban például a 7000 fog—

lalkoztatottból mintegy 1000 fő az információk terjesztÉSével foglalkozik.

A négy ország statisztikai szolgálatai a hazai- nál lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdoní—

tanak a sajtó, a közvélemény tájékoztatásának.

Ezzel elérték azt, hogy a közvélemény számára egyértelmű a statisztikára fordított költségve—

tési források és a statisztikai információk hasz- nositása közötti összefüggés.

A külföldi előadók tapasztalatai arról győz- tek meg bennünket, hogy lényegesen nagyobb súlyt kell helyeznünk a marketing—munkára.

A nyugati országokban a marketing egyszerre szolgálja a felhasználói kapcsolatokat, a hiva-

talok jó imázsának kialakítását és a szolgálta- tási tevékenység fejlesztését. '

A négy ország gyakorlata csaknem egységes a tekinetben, hogy az üzleti—szolgáltatási tevé—

kenységet nem célnak, hanem eszköznek tekin—

tik a felhasználói igények kielégítésére, a sta—

tisztikai hivatal szolgáltató jellegének hangsú- lyozására.

A szolgáltatások fejlesztésére kedvezőbb le- hetőség kínálkozik, mivel a költségvetésből finanszírozott állami funkciók egzaktak. Nincs tehát bizonytalanság az ingyenes és a térítéses kör határvonalának meghúzásánál.

*

A szervező országok és hazánk társadalmi- gazdasági rendszere, fejlettségének színvonala jelentős különbségeket takar. Ennek ellenére a stabil piacgazdaságban élő országok statisztikai rendszerének megismerése — a nagyfokú infrastrukturális különbségek ellenére is — hasz—

nos volt a Központi Statisztikai Hivatal számá—

ra, s a résztvevők egybehangzó véleménye szerint jelentős segítséget nyújtott az új követel—

ményekhez igazodó statisztikai rendszer kiala- kításához.

Dr. Soós Lőrinc