061.*+002
A TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ ÚJ FEJLEMÉNYEI AZ UNESC03AN
dr. Gombocz István
ELŐZMÉNYEK
Az UNESCO már működésének kei.dete óta nagy súlyt h e l y e s e t t az emberiség a ? t a \ a világ minden táján f e l h a l m o z o t t ée folyamatosan létrejövő ismeretanyag bibliográfiai és dokumentációs feltárására, e feltárás eszközeinek és módszereinek kimunkálására, elterjesztésére, fejlesztésére, v a l a m i n t nemzetközi egységesítésére. Az UNESCO Könyv
tári Osztályú, v a l a m i n t az e kérdésekben illetékes konzultatív b i zottság )~agy erőfeszítéseket t e t t a bibliográfiai és dokumentációs munka e l v i ée g y a k o r l a t i fejlesztése terén egyrészt az időszerű kér
dések folyamatos kidolgoztatása utján, másrészt az illetékes nemzet
közi szervezeteknek j u t t a t o t t pénzügyi támogatás eszközével. A műkö
dés második nagy területének nevezhető a nagy nemzetközi s z a k b i b l i o gráfiák megjelentetéséhez és kiadásához nyújtott f o l y a m a t o s és nem kismértékű anyagi támogatás. A harmadik terület a tagállamok b i b l i o gráfiai ée dokumentációs munkájához rendszeresen j u t t a t o t t segítség, melynek eredményeként a világ minden táján nemzeti címtárak, másod
fokú bibliográfiák, központi katalógusok, dokumentációs központok, s t b . jöttek létre.
Iíéga.8, e sokirányú és sok t e k i n t e t b e n eredményes munka egészé
ben áttekintre a z t a benyomást k e l t i , hogy az UNESCO a dokumentáció legújabb irányaival, annak gépesített formáival, a modern a u t o m a t i zált tájékoztatási eljárásokkal, e d d i g m i n t h a nem f o g l a l k o z o t t v o l na intenzív formábar. I g a z , az UNESCO i l l e t v e annak bibliográfiai konzultatív s z e r v e az ujirányu kutatásokat rábízta a Nemzetközi Do
kumentációs Szövetségre /FID/, h i s z e n a világszervezet, m i n t h a t a l mas kőzvecit" apparátus ne* h i v a t o t t a r r a , hogy a kutatásokat önma
ga végezze e l . A FID f o g l a l k o z i k i e a gépi dokumentáció kérdéseivel, u j bizottságot i s h o z o t t létre U e c b a n i c a l Storage and R e t r i e v a l /gé
n i iárolás és visszakeresés/ néven, melyben résztvesz egy magyar do- k u m e n t a l l s t a i s . Ennek ellenére az UNESCO i s elérkezettnek látta az időt, hogy a gépi dokumentáció ügyében néhány u j a b b kezdeményező lé
pést tegyen écpedig a világszervezet legfőbb hivatásának megfelelő
en elPŐsorban a z z a l a céllal, hogy e területen i s a nemzetközi együttműködést, koordinációt, tapasztalatcserét, BŐt a lehetőség s z e r i n t az egységes módszerek kialakulását sz rgalmazza. As u j lépé
sek természetesen egyelőre sem nem látványosak, sem különösebb e r e d ményekre s g y e l f r e ne« v e z e t t e k , h i s z e n lényegileg három u j munkacso
p o r t megszervezéséről és azok első ülésein h o z o t t határozatokról v a n csupán szó, mégj.8 a jelenség megérdemli, hogy részletesebben f o g l a l -
TMT 1964.október n . é v f . 8.szám kőzzünk T e l e . Mielőtt azonban e z t tennénk, röviden áttekintjük a ha
gyományos értelemben v e t t bibliográfiai ée dokumentációs sonka h e l y zetét az UHESCC tevékenységi körében.
A bibliográfiai és dokumentációs munkát támogató módszertani munka 1950-ben i n d u l t meg komolyabb formában. 1960-ig két nemzetközi konzultatív bizottság a d o t t általános irányelveket a r r a , hogy az UNESCO eziránya programja keretében m i történjék és a r r a , hogy a rendelkezésre álló h i t e l e k e t m i r e használják f e l . Az e g y i k b i z o t t ság fóleg a szorosabb értelemben v e t t könyvtári és bibliográfiai t e rületen működött, m i g a másik az a l k a l m a z o t t tudományok egyre gyűrű
ző és bonyolultabbá váló dokumentációs ás terminológiai kérdéseivel i g y e k e z e t t megbirkózni. Az első bizottság ajánlásaival és i n s t r u k cióival g y a k o r l a t i téren a Titkárság Könyvtári Osztályának e g y i k cso
p o r t j a , a Bibliográfia, a Dokumentáció és a Kiadványcsere Szekciója f o g l a l k o z o t t , hét éven át magyar szakember, Dx.MALLER Sándor vezeté
sével. A második bizottság irányelveit a Természettudományi Főosztály megfelelő c s o p o r t j a ültette át a g y a k o r l a t b a . A bizottságoknak kü
lön-külön folyóiratuk i s v o l t / B i b l i o g r a p h i c a l N e w s l e t t e r és Monthly B u l l e t i n on S c i e n t i f i c Documentation and Terminology/.
A jobb munkaszervezés jegyében 1961-ben a két bizottság egye
sült és létrejött a szélesebb hatáskörű Nemzetközi Bibliográfiai, Dokumentációs és Terminológiai Tanácsadó Bizottság / a továbbiakban Tanácsadó Bizottság/, részletes munkaprogrammal, bővített költségve
tési h i t e l k e r e t t e l . A két régi folyóirat helyébe lépett az 1961-től megjelenő B i b l i o g r a p h y , Documentation, Terminology c. sokszorosított, gyors tájékoztatásokat nyújtó, évente h a t s z o r kibocsátott l a p , külön a n g o l , f r a n c i a , o r o s z és spanyol nyelvű kiadásban. Az u j bizottság által k i d o l g o z o t t program végrehajtásának nehéz munkája ezentúl zöm
mel a Könyvtári Osztályra, illetőleg annak e m i i t e t t szekciójára há
r u l t .
Az u j bizottság f e l a d a t a hasonló v o l t elődeléhez: az egész v i lágra, kiterjedően kimunkálni az időszerű bibliográfiai, dokumentáci
ós programot, az UNESCO által nyújtott költségvetési lehetőségek k e retében. Ennek nyomán létrejött előbb az 1961-62., majd az 1965-64.
c i k l u s o k p r o g r a m j a , sőt nemrég nyilvánosságra hozták az UNESCO 1965¬
66. évekre k i d o l g o z o t t könyvtári, bibliográfiai és dokumentációs t e r vét i s .
Az 1963-64-es program főbb vonásai közül emiitjük:
1 . Nemzeti és regionális bibliográfiai szolgálatok fejlesztése.
/ p l . a kairói dokumentációs központ felállítása, a madagaszkári és indonéziai nemzeti bibliográfiák támogatása./
2. Bibliográfiai adatgyűjtés előmozdítása.
A Könyvtáros Egyesületek Nemzetkőzi Szövetsége /IFLA/ szubven
ciót k a p o t t a következő munkák elvégzésére:
a/ egy kötelespéldány-beszolgáltatási mintatörvény kidolgozása, t>/ a t e l e x e t használó könyvtárak és dokumentáoiós központok nem
zetközi címtárának kibocsátása,
GOMBOCZ I . : Dokumentáció az UNESCO-ban
o/ a központi katalógusok u j g y a k o r l a t i útmutatójának megszer
kesztése.
További t e r v e k : a m i k r o f i l m e z e t t müvek jegyzékeinek bibliográfiai összefoglalása, azaz másodfokú nemzetközi mikrofilmbibliográfia k i bocsátása és egy tanulmány megiratása arról, hogy a nemzetközi kon
ferenciák jegyzőkönyveit, a n y a g a i t miként l e h e t n e jobban hozzáférhe
tővé t e n n i és felhasználni.
3. Képzéa
Az IFLA és a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség /FID/ közremű
ködésével kézikönyv kibocsátása, mely a tudományos könyvtárosok és dokumentalisták képzési formáit foglalná össze.
4. Kézikönyvek szerkesztése
/ p l . l a t i n - a m e r i k a i kézikönyvek címtára, az arab világra vonatkozó kézikönyvek cimtár8, központi arab folyóiratjegyzék, az arab könyv
tárak, dokumentációs központok és bibliográfiai intézetek központi cimtára, a Nemzetközi Szervezetek Uniója /Union des A s s o c i a t i o n s I n - t e r n a t i o n a l e s , B r u z e l l e s / részére segítség az 1681 és 1899 között t a r t o t t nemzetközi konferenciák és kongresszusok kiadványainak j e g y zékbefoglalásához, a FID utján az Index B i b l i o g r a p h i c u s régen esedé
kes I I . kötetének megjelentetése, v a l a m i n t az UNESCO e g y i k f o n t o s szolgáltatásának, a világ bibliográfiai működéséről készített j e l e n téssorozatnak a folytatása, összefoglalóan az 1960 és 1964 közötti évekről. /Az egyes országok bibliográfiai szolgáltatásairól és k i a d ványairól szóló beszámolók folyamatosan j e l e n n e k meg a B i b l i o g r a p h y , Documentation, Terminology c. e m i i t e t t folyóiratban./
5. A bibliográfia, a dokumentáció és a terminológia terén vég
z e t t munka nemzetközi szabványosítása
Az IFIiA a Nemzetközi Szabványügyi S z e r v e z e t t e l /ISO/ közösen k i f o g j a bocsátani az 1961. évi párizsi nemzetközi katalogizálási kongresszus határozatai alapján az államok és más közigazgatási t e rületek szabványosított jegyzékét, a "névtelen k l a s s z i k u s o k " szabvá
nyosított jegyzékét és az indonéziai nevek katalogizálási szabálya
i t . Gyűjteni fogják és a Vocabularium b i b l i o t h e c a r i i pótlásaként közzéteszik a dokumentáció terminológiáját /az első 800 sző jegyzéke már elkészült/, magát a szótárt p e d i g arab nyelvű kiegészítéssel f o g ják kibocsátani.
6. Speciális könyvtári ügyek
Az IFLA f o g l a l k o z n i f o g az értékes és r i t k a könyvek könyvtáron belüli külön kezelésének l e g j o b b szervezési módjaival és miután a p a r l a m e n t i könyvtárak bizottságának a z t a javaslatát, hogy bocsás
sák k i a p a r l a m e n t i és közigazgatási könyvtárak nemzetközi címtárát, a Tanácsadó Bizottság nem f o g a d t a e l , az IFLA megbízást k a p o t t a r r a , hogy készítsen -"iapulaányt az UNESCO Könyvtári Közlönye /Unesco B u l l e t i n f o r L i b r a r i e s / részére a p a r l a m e n t i könyvtárak munkájáról.
A f e n t i program végrehajtására 50 000 dollár áll rendelkezésre.
TMT 1964.október II.évi. e.ezáai A Tanácsadó Bizottság f o g l a l k o z o t t az 1965-66-os bibliográfiai és dokumentációs progran irányelveivel i s . Általános az a szempont, hogy r. tagállamokkal és az illetékes nem-kormányközi nemzetközi s z e r v e z e t e k k e l együttműködve a r r a k e l l t f i r e k e d n i , hogy arányosság jöjjön létre mind a megoldandó szakmai f e l a d a t o k b a n , mind a támogatott vál
lalkozások földrajzi eloszlásában. Elsősorban természetesen a fejlő
dő országok bibliográfiai és dokumentációs s z e r v e z e t e i t k e l l kiépíte
n i az általános könyvtárfejlesztésen kivül. Lényegesen magt-sabb költ
ségvetési k e r e t e k r e nem l e h e t számitani, ezért k i s e b b számú, de na
gyobb vállalkozást k e l l megindítani az -»rők elaprőzása " l e l y e t t . A fejlődő országok kulcskérdése a szakemberképzés, érnek megszervezé
sében döntő szerepe van az alapvető bibliográfiai és dokumentációs s z e r v e z e t megteremtésének. Lehetőleg o l y a n apparátusokat k e l l kiépí
t e n i , melyek néhány év múlva az UKES?0 támogatása nélkül önállóan i s képesek működésüket f o l y h a t n i . A bibliográfia cs a dokumentáció ügyét a minimális s z i n t r e k e l l h o z n i o t t , a h o l még e z t sem érte e l , másutt a minimumról.tovább k e l l emelni a s z i n t e t . Fontos, hogy minél több regionális központ jöjjön U t r e és súlyt k e l l h e l y e z n i a távoli o r szágok igényeire l e . A konkrétumok közül egyelőre csak két nemzetkö
z i értekezlet te.*ve merült i'els az e g y i k a fotó-reprodukciós u t o n létrejött kiadványok kötelespéldány beszolgáltatásával f o g l a l k o z n a , a násik a levéltérfejlesztés problémáit vitatná >aeg.
A2 DJ MUNKACSOPORTOK MEGALAKULÁSA
A f e n t körvonalazott általános jellegű bibliográfiai tevékeny
ségen kivül 1962 végén felmerült a tudományos dokumentációra irányu
ló elmélyültebb munka szükségessége, különös t e k i n t e t t e l az automa
tizált megoldásokra.
A döntő változás a Közgyűlés 1962 őszén m e g t a r t o * t 12. üléssza
kán következett be, amikor a Természettudományi Főosztály költségve
téséből a tudományos dokumentáció és tájékoz atás koordinálására fordítható részt 184 000 dollárról 420 000 dollárra emelték. Az i d e vonatkozó határozat bevezetése hangsúlyozza, hogy évente t ^ b b m i n t 50 000 tudományos kiadvány j e l e n i k meg s z e r t e a világon és ezért egyre nagyobb fontossága van annak, hogy korszerű dokumentációs esz
közökkel siessünk a kutatók segítségére. Két határozat jött létre, közülük az első a tagállamokat h i v j a f e l természettudományi és mű
s z a k i dokumentációs szolgálataik kiépítésére, a már működők közötti koordinálás megszervezésére, az UNESCO i l y e n irányú erőfeszítéseinek támogatására. A munkacsoportok megalakításának j o g i alapját a máso
d i k határozat nyújtja:
A Közgyűlés f e l h a t a l m a z z a a Főigazgatót a r r a , hogy a Nemzetközi Bibliográfiai, Dokumentációs és Terminológiai Tanácsadó Bizottság segítségével
3/ h i v j a össze az illetékes ENSZ inté-mények, a tudományos ezö- vetségek, a szakmai testületek, a kormányzati és nem- k o r mányzati dokumentációs szervek képviselőit, v a l a m i n t a p r i -
G0K9C0Z I . : Dokuaeutáció az UESSCO-ban
mér ée referáló tudományos kiadványok szerkesz-.óit annak meg
vitatására, hogy miként l e h e t n e a tudományos dokumontáciő j e l e n l e g i helyzetét megjavítani, beleértve az idevonatkozó k u
tatások előmozdítását és amennyiben szükeéges, u j nemzetközi koordinációs apparátus kiépitősét-
b/ ösztönözze a kormányzati és nem-Kormányzati t e c t U l e t e k e t , tudományos szövetségeket és szakmai testületeket a r r a , hogy a tudományos dokumentáció terén k i f e j t e t t működésüket nemze
t i s z i n t e n közös eróvel koordinálják,
c/ támogassa a tagállamokat és az illetékes nemzetközi s z e r v e z e t e k e t a tudományos és műszaki dokumentációs szolgálataik megszsrvezésében vagy fejlesztésében, v a l a m i n t a természet
tudományi dokumentáció terén végzett kutatásaikban.
A. f e n t i határozat alapján k i d o l g o z o t t munkaterv értelmében az a/ pontban f e l s o r o l t s z e r v e z e t e k képviselőiből öt munkacsoportot k e l i létrehozni, ezek lehetőleg még 1963 folyamán tartsák meg ülései
k e t és a következő témakörökkel f o g l a l k o z z a n a k : 1. rr'mér tudományos kiadványok,
P. referáló és indexelő folyóiratok és szolgálatok, 3. a tudományos fordítás és terminológia kérdései, 4. gépesítés és kódolás a tudományos dokumentációban,
5. tájékoztatás a kongresszusokról és tudományos ülésekről.
A munkaterv s z e r i n t az u j munkacsoportok határozatai nyomán 1964 fr-iyamán majd egy végleges munkacsoportot k e l l létrehozni, amely pon
t o s a n megfogalmazza, hogy az érdekelt n e m z e t i és nemzetközi intézmé
nyek m i t tegyenek, hogyan alkalmazzák és értékesítsék az e d d i g i mód
s z e r e k e t és eszközöket. J a v a s l a t o k a t d o l g o z k i majd a r r a nézve i s , hogy a tudományos uokumentáciő szerteágazó szempontjainak egyezteté
sére e s e t l e g m i l y e n u j nemzetközi apparátusra l e s z szükség. Az e r e d -
*e"-iyei-et összegező munkacsoport j a v a s l a t o k a t t e h e t majd a következők
r e :
1 . a "Survey o f S c i e n t i f i c A b e t r a c t i n g S e r v i c e s " c. OSBSCO k i - aclvdry ajánlásainál: alkalmazási módjai,
2. a már lefordított tudományos munkák összegyűjtése és f o r g a l mazása céljából regionális központok felállítása a m e g f e l e
lő ryolvterűletekan. v a l a m i n t e területek referáló tevékeny
ségének koordinálása,
3. lépések annak érdekében, hogy országonként, körzetenként, vagy szakterületek, e s e t l e g n y e l v e k s z e r i n t a l a k u l j a n a k meg a tudományos és műszaki folyóiratok szerkesztőinek n e m z e t i egyesületei, melyekből idővel nemzetközi szövetség i s létre
jöhet,
4. uKCió annak érdekében, hogy a kongresszusok és tudományos ülések beszámolói jobbak és hozzáférhetőbbek legyenek.
T M 1964.október XI.éri. 8.Bzá*
További j a v a s o l t programpontok: az indexek ás k i v o n a t o k használható
ságára vonatkozó tanulmány kidolgozása, a tudományos d o l g o z a t o k köz
zétételének módjai a folyóiratokon kivül, a gépi indexelés különböző módszerei és a tudományos tájékoztatás különböző szisztémái közötti összehasonlítások.
Az öt munkacsoport, v a l a m i n t a végleges munkabizottság tevékeny
ségére a Közgyűlés összesen 125 000 dollárt s z a v a z o t t meg.
A közgyűlési határozat b / p o n t j a értelmében 1963-64-ben i s f o l y t a t n i k e l l az alábbi munkálatokat: a tudományos periodikák cimrövidl- téseinek jegyzéke, a " D i r e c t o r y o f Documentation S e r v i c e s " c. k i a d vány 2. kötetének kibocsátása, a " B i b l i o g r a p h y o f I n t e r l i n g u a l S c i ~ e n t i f i c and T e c h n i c a l Dictionaríes", v a l a m i n t az "Automatic C o n t r o l "
c. kiadványok kiegészítése, a gépi fordítással foglalkozó kutatás támogatása és az ÜHESCO regionális tudományos s z e r v e i b e n folyó doku
mentációs munka támogatása. /E munkálatokra összesen 35 000 dollár áll rendelkezésre/
A határozat c/ p o n t j a volumenben a legnagyobb arányú vállalko
zásokat h e l y e z i kilátásba: a T e c h n i k a i Segélynyújtás alapjaiból 220 000 dollár f o g rendelkezésre állni a tagállamok számára, melyből elsősorban az a f r i k a i országok dokumentációs s z e r v e z e t e i fejlesztése érdekében ösztöndijakat fognak nyújtani, szakértőket fognak küldeni és felszerelést fognak szállítani. B e i r u t h b a n közel-keleti dokumen
tációs összejövetelt, TJj D e l h i b e n és Mexikóban, vagy Rio de Janeirő- ban d o k u m e n t a l i s t a t a n f o l y a m o t t a r t a n a k .
A Nemzetközi Bibliográfiai, Dokumentációs és Terminológiai Ta
nácsadó Bizottság 1963 március 7-én és 8-án f o g l a l k o z o t t a Közgyűlés f e n t e m i i t e t t határozatának azon pontjával, mely a tudományos doku
mentáció fejlesztése érdekében u j munkacsoportok felállítását mon
d o t t a k i . Az ülésen áttekintették a már f o l y a m a t b a n lévő munkákat, majd kidolgozták az a j munkacsoportok irányelveit. Ez^tk s z e r i n t az u j szerveknek egyesiteniök k e l l mind az érintett s z e r v e z e t e k , mind az egyes szakemberek erőfeszítéseit és össze k e l l h o z n i o k a tudomá
nyos folyóiratok szerkesztőit a dokumentáció használóival. Az ülése
k e t ugy k e l l időzíteni és témájukat ugy k e l l megválasztani,hogy azok összhangban legyenek egy-egy f o n t o s tudományos s z e r v e z e t programjá
v a l . Kern nagy konferenciákat, hanem kislétszámu. szakértői gyűléseket k e l l t a r t a n i , a referátumokat jó előre szét k e l l o s z t a n i . Pigyelem- m e l l k e l l l e n n i a tudományos dokumentáció terén e d d i g elért eredmé
nyekre és a már bevált módszerekre, ugyanakkor u j megoldásokat és módszereket i s k i k e l l d o l g o z n i . Ezen az előkészítő ülésen három munkacsoport felállítását határozták e l :
1 - es száma munkacsoport: témája a tudományos kiadványok általában.
2-ea száma munkacsoport: témája a gépi dokumentáció, információtáro
lás és visszakeresés.
3- as számú munkacsoport: témája a tudományos fordítás és terminoló
g i a .
GOMBÓCZ I . : Dokumentéoió az UKESCO-ban
AZ l.SZ. MUNKACSOPORT ÜLÉSE
1963 szeptember 16 és 21 között tartották meg az l . s z . munka
c s o p o r t első ülését Philadelphiában /ü*SA/« Az a m e r i k a i " B i o l o g i c a l A b s t r a c t s " szerkesztősége v o l t a rendező, az ülésen 27 tanácskozó t a g és 8 megfigyelő v e t t részt. Pőleg as a m e r i k a i referáló lapok /a B i o l o g i c a l A b s t r a c t c - o n kivül az Index Medlcus, a Science A b s t r a c t s , a Chemical A b s t r a c t s , a C u r r e n t Contents, e t b . / szerkesztői v e t t e k részt az ülésen, de képviselve v o l t a k az a n g o l , a f r a n c i a , a s k a n d i náv, a spanyol és a japán referáló l a p o k i s . Sajnos a moszkvai össz- szövetségi Tudományos Tájékoztató Intézet / V I N I T i / b e j e l e n t e t t kép
viselője végül i s nem v e t t részt az ülésen. Az illetékes nemzetközi szervezetek ugyancsak elküldték képviselőiket.
A napirend sorrendjében az ülés a következő kérdéseket tárgyal
t a és a következő ajánlásokat f o g a d t a e l :
1. A referáló, indexelő és primér kiadványok közötti v i s z o n y , beleérvve az indexek és Kivonatok relatív értékét a haszná
lók szempontjából - l . s z . ajánlás
a/ A folyóiratokat a r r a k e l l ösztönözni, hogy szerkesztőségi láttamozás m e l l e t t közöljék a szerzői k i v o n a t o k a t .
b/ A ezerzői k i v o n a t o k a t közlő felelős szerkesztőket rá k e l l bírni a r r a , hogy ezeket legalább két n y e l v e n közöljék:
a folyóirat saját nyelvén és legalább még egy o l y a n n y e l ven, melyet általában s z o k t a k használni tudományos közle
ményeknél.
c / A szerkesztőségileg láttamozott szerzői k i v o n a t o k a t közlő szerkesztők hivják f e l a szerzők figyelmét a "Guide f o r the P r e p a r a t i o n and P u b l i c a t i o n Synopses" c. UNESCO k i a d ványra.
d/ A szerkesztőségeket a r r a k e l l s a r k a l n i , hogy a kéziratok átvétele után minél gyorsabban adják tovább a k e f e l e n y o matot és annak k i v o n a t a i t a referáló s z e r v részére.
2. A tudományos folyóiratok szerepe és annak vizsgálata, hogy tudományos folyóiratokon kivül m i l y e n módokon l e h e t n e még tudományos d o l g o z a t o k a t közzétenni - 2.sz. a.1ánla¥
Az idevonatkozó referátum részletes megvitatása után kitűnt, hogy i g e n nagyok a folyóiratokban való közlés előnyei és nehéz l e n ne a begyökerezett szokásokon változtatni. Az l . s z . Munkacsoport ezért az ajánlásában a r r a kéri az UKESCO-t, hogy hozzon létre egy ad hoc albizottságot, mely részletesen tanulmányozná a primér t u d o mányos kiadványok kérdését, megvizsgálná valamennyi alternatíva elő
n y e i t és hátrányait, figyelembevenne mind a tudományos szerzők,mind az anyag használóinak szükségleteit, a módszerek g y a k o r l a t i oldalát v a l a n i n t az egyes megoldások várható eredményességi fokát.
!"mT 1964.o*ióber Xl.évf. 8.szám 3. A "Survey on t h a o r g s n i s a t t o n and f u n c t j e n i n g o f a b e t r a c t i n g
s e r v i c 6 s i n t h e V b r i o u s branches o f e c l e r-ie and tecTinb-iogy"
/A természettudományok a műszaki tudományok külön^özf ágaiban mű
ködű reíeráló azolgálatok szervese béről és működéséről készített át
tekintés/ c. UNESCO kiadvány ajánlásainak és .javaslatainak aUcalma- gága.
A munkacsoport e?Ismerését f e j e z t e k i az ÜHESCO-nak és a k i a d vány szerzőinek az általuk n y u j t c t jó munkáér* és megéllapitva a tanulmány értékeit és aanak összhangját s Mun1 a c s o p o r t rapirsndjén lévő vérdésekxr«sl, nangsr'".yoztat hogy a kiadványban k i f e j t e t t célo
k a t a Munkacsoportnak koncentrált munkával k e l l szolgálnia.
4. A "Oeie o f good p r a v t i c e j.or s c i e n t i i i c p u t e i l c a t l o n s ' t. k i - advuny eTveinek alkaliaat-ása
Széleskörű v i t a a l a k u l t k i , mel/nek ..órán kűlt'nösen a magánkör
ben t e r j e s z t e t t kutatói áe laboratóriumi jelentések helyzetét v i t a t ták meg és megállapitoTtefc, Logy ezek csak a k k o r ttkinthetők kiadvá
nyoknak La báiki által hozzáférte-ők és az i s leolvasható róluk, hogy h o l szerezhetők be. Ezen ismérvek nélkül k i a d o t t jelentásek szerzőinek tudomásul ke??, venniök, hogy e hasonló kutatásokat n y i l vánosan közlő szerzők elsőbbsége > élveznek el?t+ük. Egyébként «» Mun
k a c s o p o r t elismerését f e j e z t e k i a "code"-rói ée ajánlotta, hogy az UNESCO t e r j e s s z e minél szélesebb körben *H * nem kormányzati s z e r v e r e t e k i s vegyéjE íigyelembi munkájuk során.
5. Szabványosítás a primér és a szekundér tudományos kiadványom terén - 3.sz. ajánlás
a/ A folyóiratciaek rövidítés* tárgrában benyújtott r e f e r á - tumo^ részletesen megvitassák és megállapitották, hogy ez ISO e r r e vonatkozó szabványajánlásával szemben az Ameri
k a i Szabványügyi Egyesület ajánlása szélet.evbkör- elíogt • dáara találhat. Éppen e^ért, f i g y e l e m b e véva a z t , hogy a z ISO R/4-es számú ajánlását egyes crszájok vonakodnak a l k a l m a z n i , s Munkacsoport felféri az UNESCO-t a r r a , hogy az h i v j a f e l az ISO-t az említett szabványajánlás felűl- vizsgá?atára, a n n t k egj'etemee elfogadtatána érdekében.
b / COLENS. Ezztfl a címmel az American Socievy o f T e s t i n g Ma- t e r i ^ l o j a v a s l a t o k a t bocsátott k i a tudományos és atüaza- k i folyóiratcímek betüröviditései^e. A MuUcaosoport 4..sz.
ajánlásában felkéri az UNESCO-t és más érdekelt nemzetKÖ¬
z i s z e r v e z e t e k e t , hogy tanulmány ózzák 'JOLENS lehetősé
g e i t és e s e t l e g kisé.elkenek meg egysigea 3ljárást létre
h o z n i t a p a s z t a l a t c s e r e utján a CODENS alkalniizásánuk kér
déseiben.
c/ A c i r i l l irás transzliterálása - 5.sz. ajánlás. Ki+űnt, Hegy az ISO E/9-es számú, a o i r i x l betűk átírására vona--
kozó szabványajánlás Jtt csak l a s s a n és vonakodva alkalmaz
zák éppen azok az államok, melyeknek a legnagyobb bzűksé-
SOMfcOCZ I . : Dokumentáoió az UNESCO-ban
güi v c l n a e r r e . A műszaki és tudományos tájékoztatás igé
n y e i sürgetően kívánják, hogy a c i r i l l irást használó nyelvek átirása terén egjaéges és világos szabályok érvé
ny C B Ü I i ertek. A Munkacsoport tehát az OITKSC0 ut'án felhív
j a az ISO-t, illetőleg annak TC/46-s bizottságát, hogy a z 1964-ben tartandó ülésén minden más kérdést megelőzve sür
gősséggel f o g l a l k o z z o n a o i r i l l betűk átírására vonatkozó nemzetközi szabászat revíziójával.
d/ A bibliográfiai hivatkozások ügyében az ISO részletes szabtrány-ajénlást készit elő, melynek tervezetét a Munka
c s o p o r t t a g j a i meg fogják k a p n i .
•/ Tájékoztató folyóiratcímek - 6.sz. ajánlás. A tudományos és műszaki tájékoztatás hatásosságának és eredményességé¬
nek vizsgálata során kitűnt, hogy m i l y e n f o n t o s körülmény a tudományos d o l g o z a t o k elmeiben megnyilvánuló pontosság és a tájékoztató j e l l e g , ezért a Munkacsoport ajánlja a z UKESCO-nak, a nemzetközi tudományos szövetségeknek és az egyes orezágok tudományos kiadóinak, hogy tegyenek lépé
seket az i l y e n f a j t a elmek f o k o z o t t a b b használata érdeké
ben és ajánlják továbbá, hogy a "Code o f Good P r a c t i c e f o r S c i e n t i f i c P u b l i c a t i o n s " c. kiadvány későbbi kiadásai ugyancsak mutassanak rá a cimek világosságának és tájé
koztató jellegű megfogalmazásának fontosságára.
6. A tudományos és műszaki folyóiratok szerkesztőinek egyesüle
t e i - 7.ez. ajánlás
Felismerve a z t , hogy mennyire kívánatos l e n n e , ha a tudományos és műszaki folyóiratok szerkesztői megalakítanák a maguk egyesülete
i t és meggyőződve arról, hogy ezek az egyesületek hatásosan mozdíta
nák elő az egységes módszerek nemzetközi kialakulását és ezen keresz
tül a tájékoztatás szabad áramlását, a Munkacsoport ajánlja, hogy az összes érintett szervezetek ösztönözzék ezeknek az egyesületeknek a megalakulását, mégpedig előbb nemzeti vagy regionális alapon. Ajánl
j a továbbá, hogy ezek az egyesületek később alakítsák meg a maguk nemzetközi bizottságát, munkájuk összehangolása végett.
7. A tudományos értekezletek kiadványainak jobb szerkesztése és hozzáférhetőségük javitáBa - 8,sz. ajánlás
Minthogy a tudományos értekezletekről, konferenciákról, szimpó
ziumokról kibocsátott tárgyalási anyag r e n d s z e r i n t nehezen hozzáfér
hető és legtöbbször ceak nagy késéssel az ülés után Jön egyáltalában létre, a Munkacsoport a következőket ajánlja:
a/ A nemzetközi tudományos összejövetelek valamennyi rendező szerve lehetőleg előre közölje az összejövetelre vonatkozó tájékoztatásokat a Nemzetközi Egyesületek Uniójával /Brüsz- s z e l / , v a l a m i n t a w a s h i n g t o n i L i b r a r y o f Congress-szel.hogy ezek az intézmények közölhessék az adatokat a konferenciá
k a t előre jelző kiadványsorozataikban. Ugyancsak szükséges
TXT 1964.október XI.évi. 8.szán lenne a változtatásokat i s közölni. A két előrejelző s z e r v egyébként vegye fontolóra e szolgálataik összeolvasztását.
b/ Lehetőleg minden ország kíséreljen meg saját tudományos ösz- szejöveteleiről rendszeres naptárt kibocsátani.
c/ Amennyiben szükséges á konferenciák, összejövetelek, szimpó
ziumok referátumainak közzététele, ez lehetőleg a rendes u t o n , primér folyóiratok utján történjék meg, hogy i g y a szerkesztőségi és bibliográfiai ellenőrzés i s biztosítva l e gyen.
d / Azok a nemzeti és nemzetközi s z e r v e k , amelyek felelősséggel vállalják az összejövetelekkel k a p c s o l a t o s közléseket,tekint sék kötelességüknek a konferenciák után kibocsátott kiadvá
nyoknak a regisztrálását i s és a megfelelő kivonatoló és i n dexelő s z e r v e k e t értesítsék i s arról, hogy a konferenciák anyagai hogyan és h o l férhetők hozzá.
e/ A Nemzetközi Szervezetek tlnióját ösztönözni k e l l a r r a , hogy f o l y t a s s a a már közzétett konferenciaanyagok nyilvántartá
sát.
Végül a Munkacsoport ajánlja, hogy t e k i n t e t t e l az összejövete
l e k k e l k a p c s o l a t o s tudományos közlemények bonyolultságára, az UNESCO az ICSU-val 111. annak megfelelő bizottságával együttműködve létééit sen egy albizottságot, amely tovább tanulmányozza a tudományos konfe renciákből eredő anyag problémáit.
A 2.SZ.MUNKÁCSOPOET ÜLÉSE
A 2.sz. Munkacsoport első ülését 1963 november l l- t ő l 1 6 - i g t a r tották meg Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának össz- szövetségi Tudományos ée T e c h n i k a i Tájékoztató Intézete / V I N I T I / r e n dezésében. A 14 résztvevő ée 4 megfigyelő között a V I N I T I elnöklő igazgatóján ée munkatársain kivül J e l e n v o l t a k az a m e r i k a i Chemical S o c i e t y , a N a t i o n a l Science Pounöation, a P a t e n t O f f i c e , a párizsi Centre N a t i o n a l de Eecherches S c i e n t i f i q u e , a mexikói Centro de C a l - c u l o E l e c t r o n i c o képviselői, v a l a m i n t az érint6tt neaz.etközi s z e r v e z e t e k /UNESCO, Meteorológiai Világszervezet, Egészségügyi Világszer
v e z e t , Atomenergiaszervezet, EURATOM, PLD, e t b . / küldöttei.
A tárgyalások anyagét a zérójelentés tükrözi, m e l y e t az alábbi
akban rövidítve ismertetünk.
1 . A gépi dokumentáció j e l e n l e g i helyzetének és feilőaési irá
nyának áttekintése - l . s z . ajsnláe
A k i a l a k u l t v i t a előbb a dokumentációs n y e l v szintaxisának prob lámáival f o g l a l k o z o t t , v a g y i s a z z a l a kérdéssel, hogy elegendő-e a k u l c s - s z a v a k k a l velő tartalom-kifejezés, vagy szükséges a k u l c e s z a -
GOMBÓCZ I . : Dokumentáció az ONESCO-ban
v a k k a l való tartalom-kifejezés, vagy szükséges a kulcsszavak közötti mondattani összefüggések kifejezése i s . A másik vitatéma a felhaszná
landó gépi berendezés fajtái körül f o l y t : az univerzális számitógépe
k e t használják-e f e l , vagy nemzetközi koordináció utján alakiteák-e k i a tudományos dokumentációhoz szükséges speciális információ-fel
dolgozó gépeket. A géppel közlendő n y e l v és a gép összefüggései i s megvitatásra kerültek és szóbajött a lexikográfiái kérdések / k u l c s szavak jegyzéke, tárgyszójegyzékek, nagyszótárak, fogalomgyűjtemé
nyek s t b . / fontosságának ügye, a h o l i a ugyancsak nemzetközi k o o r d i nációra lenne szükség. A v i t a összegezésére kiküldött albizottság ajánlásai:
a/ "Dokumentációs szógyűjtemények''. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a mü- s z a k i szakazótárak, kulcs-szó Jegyzékek, d e s z k r i p t c r listák, s t b . terén több országban nagy munkát végeztek már, a Munka
c s o p o r t e vonatkozásban sürgősnek t a r t j a a nemzetközi k o o r dinációt, az alábbi szempontok t e k i n t e t b e vételével:
aa/ a szóbanforgó glosszáriumokat és más osztályozott szó
gyűjteményeket jegyzékbe k e l l f o g l a l n i és e l k e l l j u t t a t n i a gépi és nem gépi indexelést végző szervekhez és személyekhez;
bb/ megfelelő glosszáriumokat k e l l s z e r k e s z t e n i , mégpedig a párhuzamosságok lehető elkerülése céljából nemzetközi munkamegosztás utján;
cc/ törekedni k e l l a szógyűjtemények össrehangolására.
A nemzetközi koordinálást területi megosztás alapján öt közpon
t i s z e r v végezhetné /Észak-Amerika, L a t i n - A m e r i k a , Nyugat-Európa, Szovjetunió és Kelet-Európa, a f r i k a i és ázsiai államok/. Pormájukra nézve e glosszáriumok az egyes központok szempontjainak megfelelően tárolhatók lyukkártyákon, l y u k s z a l a g o k o n , s t b .
b / A tájékoztatás n y e l v e i és a s z i m b o l i k u s n y e l v e k . A Munkacso
p o r t megállapította, hogy a speciális "dokumentációs n y e l v e k "
vagy "tájékoztatási n y e l v e k " , amelyeket a gépi a d a t f e l d o l g o zás során felhasználnak, szaporodó tendenciát mutatnak, bár a n y e l v e k , közös elemeik felhasználásával, néhány általános szisztémára redukálhatók. A Munkacsoport ezért szükségesnek mondotta k i , hogy e r e n d s z e r e k e t részleteiben tovább k e l l tanulmányozni éspedig mind a dokumentációs anyagot r e p r e z e n táló "közlési n y e l v " szempontjainak, mind p e d i g a számítógé
pek / s z i m b o l i k u s n y e l v e k / szempontjainak figyelembevételé
v e l , hogy i g y a tudományos tájékoztatás gépi feldolgozásá
hoz felhasznált n y e l v e k tekintetében bizonyos fokú egységes
séget lehessen elérni.
c/ A szerzők által végzett indexelés. A tudományos dokumentu¬
mok indexelése /tárgysző e z e r i n t i besorolása/ rendkívül bo
n y o l u l t kérdés. A fejlődés j e l e n l e g i fokán nem várható,hogy a munkát általánosan gépesíteni l e h e t n e . Segítene az ügyön, ha az indexelést maguk a szerzők végeznék e l , h i s z e n a k l v o -
ttfT 1964.u*tóber XJ óvf, 8.szám n a t o k elkészítésSre ma sár s z i n t e kötelezve vannak. A f e n t i a/ pontban e m i i t e t t kulcs-szó jegyzékek ^erjesztése megköny- nyitené a srerzők számára e z t a munkát. A r o n k a c s o p o r t ezért h e l y e s e k látná, na rendszeres kísérletek végzésivel megVizs gálnák a szerzők által végzett i n d e x e l j munka lehetős ágéit és eredaéryessé'ét.
2. ABzárnitógéjeV által tárolt adatok visszakeresésének k a p a c i tás-problémái - 2.BZ. ajunléa
\ Kunkecpoport ugy látja, hogy a gépi dokumentáció j e l e n l e g i ál lapotában ren-kivül !:i vonatos, hogy ösztönözzenek minden o l y a n törek vést, amely a módszerek és t e c h n i k a i e l járásolr iiarrac iizáIásahoz,vagy e s e t l e g egységesítéséhez v e r e t h e t . Minthogy f o k o z a t o s a n és j > 1 meg
határozott lépésekben k e l l előrthaladni, legelőször össze k e l l gyűj
t e n i és t e r j e s z t e n i k e l l valamennyi rendelkezésre álló o l y a n i n f o i - máciőt, amely a dokumentáció gépesilésére v o n a t k o z i k / p l . l y u k s z a l a gokra, lyukkártyákra, mágneses s z a l a g o d r a , s t b . / Mindezt u j intéz
mény felállítás" nélkül 33 e l l e h e t érni, feltéve, h a az UNESCO pénz ügyi támojatást nyújt a iaegfelélő j z e r v részére. Az ülésen képviselt szervezetek /különösen az I F I ? és a FID/ azután a z z a l kcnny'.teék neg a megfelelő rendszer be^czeteeét, hogy haladéktalanul eljuttevják a rendelkezésükre álló anyagot ?. 11jelelendő munkiközpont részére ée egyúttal népszerűsítik az általuk l e g j o b b n a k t a r t o t t móőszerekot. Az UNESCO további anyagi támogatása lebetőv* t~xmét hegy a közvetítő s z e r v a kődfelszerelést v^y használhassa f e l , hogy a szolgáltacaso- k a t igényoevevők a többi igénybevevő által beküldött anyagokhoz i s hozzájuthassanak.
3, A különféle automatikus visszakereső rendszerek ösezohagon- litó vizsgálata - "j.*z. a j J j n l ' S
A v i t a rávilágított a különféle dokumentációs visszakereső r e n d szarek összehasonlításának rendkívüli nehézségeire, iái- t h o g / e r e n c - szerek kiértékelésének és kipróbálásának módszertana n i n c s kellően k i d o l g o z v a . Javasolták, hogy az UNESCO f o r d i t s o n iöbb f i g y e l a t t a megfelelő kritériumok és módteertafli szempontok megállapítására.
Hangrulyozva a kiséiieteken alppuló vizsgálatok szükségességét, j a vasoltéi, hogy az elméleti megközelítést sam szabad f i c y e l m e n kívül h a g y n i . Aggály merült f e l axric ézve, hogy a legmegfelelőbb rendsze r e k kiválasztási e l v e i n e k kidolgozása t u l soká t a r t . Ssóbakerült a használó szükséglete és az, hogy a használókat o k t a t n i k e l l e n e a r r a , Logy igényeiket miként közöljék. Egyesek s z e r i n t az 'JKESCO-nak k e l lene ezzé?, f o g l a l k o z n i a mások s z e r i n t ez nem as. ő d o l g a . Ettől e l - t o k i n t v e a használók tájékoztatási igényeinek íeL-érésével k e l l f o g l a l k o z n i . Végül i s elfogadták a^ ilevonatkoző natározatott
Minthogy a megfelelő rendazer kiválasztásához nélkülözhetetlen kritériumok n i r e s e a e k k i d o l g o z v a és ezért az i n f . rmációs v i e s z & k e r e - ső rendszerek eredményes összehasanlitó vizsgálata rendkivüli nehéz
ségekbe ütközik, minthogy a ha3snálók igényei a/ komplexek, sokágú- ak, változók és dinamikusak, b / ugyanakkor döntő tényezőként s z e r e pelnek az adatvisszakereső tájékoztatási rendszer kinunkálása és
GOMBÓCZ I . : Dokumentáció az UNESCO-ban
g y a k o r l a t i hatásossága tekintetében, c/ v i s z o n t nincsenek még o l y mártőtbfn felmérve és meghatározva, amennyire ez valamely a d a t v i s z - szakereső rendszer kialakításához és kiértékeléséhez szükséges l e n ne és minthogy végül a megfelelő r e n d s z e r r e azonnal szükség van és nem l e h e t a kiválasztáshoz szükséges kritériumok kidolgozására várni, ezért a Munkacsoport ajánlja a következőket:
a/ Az UHESCO ösztönözze a visszakereső tájékoztatási r e n d s z e r e - k 3 t kidolgozó vagy i l y e n e k e t működtető intézményeket a r r a , hogy nagyobb erővel kutassák a megfelelő kritériumokat, a k i értékeléshez és kipróbáláshoz szükséges módszertani kérdések kimunkálását i s ennél vegyék f i g y e l e m b e az elméleti és gya
k o r l a t i követelményeket egyaránt.
b/ Az UNESCO ösztönözze a megfelelő s z e r v e z e t e k e t a r r a , hogy alaposabban és objektívebben tanulmányozzák a használók igé
n y e i t és lehetőleg o l y a n módszereket dolgozzanak k i , amelyek
k e l ezeket az igényeket objektív módon l e h e t meghatározni.
c/ Az UNESCO szorgalmazza a dokumentáció használóinak, s p e c i a listáinak és a dokumentalistáknak állandó gyümölcsöző kap
csolatát hangsúlyozva a z t , hogy a modern ismeretközlés e f o r máit és használatának módjait minél többen sajátítsák e l . d/ Az UNESCO b i z t a s s a az információ visszakereséssel foglalkozó
s z e r v e z e t e k e t t a p a s z t a l a t a i k f o l y a m a t o s kicserélésére és a r r a , hogy e rendszerek közötti összehasonlítás céljaira l e h e tőleg használják f e l egy i z b e n ugyanazt a dokumentumsoroza
t o t .
4. A kódolás problémái.
E z t a kérdést a Munkacsoport m e g v i t a t o t t n a k t e k i n t e t t e az 1 . n a p i r e n d i pontban és az l . s z . ajánlásban.
5. Automatikus kivonatkészités és indexelés - 4.sz. ajánlás T e k i n t e t t e l a r r a , hogy mennyire szükséges az automatikus k i v o - natkéezités és indexelés használható r e n d s z e r e i n e k kifejlesztése és figyelembevéve a z t , hogy e problémákkal más s z e r v e z e t e k i s f o g l a l kozhatnak nemzetközi igénnyel, a Munkacsoport ajánlja az UNESCO-nak, hogy 1965-re hívjon össze korlátozott számú résztvevővel egy szimpó
ziumot, amely a gépi kivonatkőszités és indexelés g y a k o r l a t i módsze
r e i t vitatná meg. A szimpózium előkészítését az érdekelt nemzetközi s z e r v e z e t e k k e l , elsősorban az I P I P - p e l és a PID-del k e l l e g y e z t e t n i , mert valószínű, hogy e s z e r v e z e t e k ugyancsak t e r v e z i k , hogy e kérdé
s e k k e l a közeljövőben f o g l a l k o z n i fognak. A k o n f e r e n c i a színhelye
ként egyrészt Mexikót, másrészt Moszkvát ajánlották.
TMT 1964.október XI.évi. 8.szám A 3.32. MUNKACSOPORT ÜXÉSE
A tudományos fordítás és terminológia kérdéseivel foglalkozó 3.sz. munkacsoport 1964 január 27 és február 1 között t a r t o t t a meg első ülését Rómában. Különböző országokból 18 szakember j e l e n t meg, részben hazájuk dokumentációs s z e r v e i n e k , részben az érintett nem
zetközi szervezeteknek a képviseletében. O t t v o l t a moszkvai V I H I T I megbízottja i s . Az ülésen m e g v i t a t o t t témák és a határozatok, i l l . ajánlások rövid f o g l a l a t a a következő:
1 . A Porditók Nemzetközi Szövetségének /P.I.T./ j a v a s l a t a a terminológiai munkalatokat egyeztető nemzetközi bizottság felállítására
A Munkacsoport elé t e r j e s z t e t t referátum részletes megvitatása után megfogalmazták az l . s z . ajánlást, mely indokolásként megemlíti, hogy a természettudományok és a t e c h n i k a területén o l y gyors ütem
ben szaporodnak az u j fogalmak és az u j kifejezések és ezek t e r m i n o lógiája a n n y i r a bizonytalan., hogy feltetlenül szükség van a P.I.T.
által j a v a s o l t nemzetközi koordinációs bizottságra. Ez a bizottság ismertetné a terminológiával foglalkozó kiadványokat, nyilvántarta
ná és egyeztetné az u j terminológiai kiadványokra és szakszótárakra vonatkozó t e r v e k e t , összegyűjtené és feltárná a terminológiai doku
mentumokat, közzétenné a kutatási eredményeket, továbbá tájékoztató és tanácsadó szolgálatot működtetne terminológiai kérdésekben. Ép
pen ezért a Munkacsoport felkéri az UNESCO-t, hogy a többi érintett nemzetközi s z e r v e z e t t e l egyetértésben hozza létre a nemzetközi k o o r dinációs bizottságot és annak kislétszámu titkárságét és gondoskod
j o n a működés pénzügyi feltételeiről.
2. Regionális és nemzeti tudományos fordítói központok hálózata I g e n sok tudományos fordítás készül a világon és még i g e n sok az átfedés, a kettős munka i s . Számos fordítói s z e r v , i r o d a , központ működik az egyes országokban és vannak o l y a n központok i s , amelyek maguk nem készítenek fordításokat, hanem azokat nyilvántartják, do
kumentálják, i n d e x e l i k , s t b . Ez utóbbiak között az együttműködés i g e n hézagos, a munkamódszerek nagyon különbözők. A V I N I T I képvise
lője felajánlotta, hogy az intézet által japánból és kínaiból ké
szített tudományos fordításokat összehasonlítás céljából cserekép
pen más fordításokért szívesen megküldi az érdeklődő fonlitószervek- nek. A Munkacsoport 2.ez. ajánlása értelmében i g e n hasznos l e n n e , ha a s p a n y o l u l beszélő országok felállítanák a maguk tájékoztatási és fordítói központját, a spanyol fordítások gyűjtése, nyilvántar
tása és feltárása érdekében. Az UNESCO p e d i g létesítsen mielőbb egy minta-forditőközpontot, miután k i d o l g o z t a t t a ennek munkatervét és profilját. A P.I.T. és a S p e c i a l l i b r a r i e s A s s o c i a t i o n p e d i g gondos
kodjanak arról, hogy a világon szerteszét működő különféle forditó- Bzolgálatokról megfelelő és folyamatosan felújított címtárak állja
nak rendelkezésre.
GOI'BOCZ I . s Dok?unentáció az UN3SC0-ban
3. A szakszótárak fl*qre
A munkacsoport megállapította, hogy a tudományos szakszótárak nem t a r t a n a k lépást a különbőzé tudományágak területén gombaaődra szaporodó u j kifejezésekkel. Számos szaktsrület szótári ellátottsá
ga sem kedvező, jelentős hézagok akadnak és a már k i a d o t t tudományos szakszótárak és értelmező szógyűjteményei: minőségileg bem m i n d i g k i - eléfeitőek. b j szőtérbibliográfiára i s szükség van, mert az UNESCO által k i a d o t t szótárbibliográfia első kiadásának megjelenése óta a szótárak száma megl-étszereződött. Számos tudományos incézmtny időn-
^ n t jecyzékokban t e s z i közzé szakterületének u j kifejezéseit. Elő k e l l mozdítani er.ekcek a jegyzékeknek a rendszeres nemzetközi cseré
jét. Szükség v o l n a annak az időnek a csökkentésére i s , amely az u j fogalmak felbukkanása és az u j kifejezések közzététele között e l t e l i k .
Minthory a szótárai minőségén leginkább ugy l e h e t n e javítani, ha a szőtárezerkedztők az eddiginél pontosabban v e s z i k figyelembe az ISO idevonatkozó ajánlásait, a Mvnkacsoport a 5.sz. ajánlásában a z t j a v a s o l t a , hogy az ISO bocsásson k i egy brosúrát, melyben i s m e r t e t i k t a szóbanforgó dzabványajánlásokat. Az UNESCO t e r j e s s z e majd e z t a k i - advénvt i inéi szelesebb körben. Minthogy egyre kevesebb tudós t a n u l manapság l a t i n u l vagy görögül, az u j tudományos elnevezések v i s z o n t táltozatlanul jő részben e n y e l v e k e n a l a p u l n a k , felmerült egy o l y a n útmutató szerkesztése i s , amely ezen a téren segítené a f i a t a l k u t a tókat.
••• á * ?Yf ? *>l iB m er " f c Py e l Tfk* ?g^ t illetőleg nz i l y e n n y e l v e k r e ké
szített fordítások problémái
Az idevonatkozó A.sz. ajánláB lényege az, hogy a szerzők minden esetben gondoskodjanak arról, bogy d o l g o z a t a i k a t v a l a m e l y i k világ
n y e l v e n i r t összeloglalő kísérje.
5. t hangfelvételi i e c h n i k a alkalmazása a fordítások terén E témakörrel a Munkacsoport csak futólag f o g l a l k o z o t t és t u d o - mátjul v e t t e a r e f e r e n s bejelentését a kísérletek folytatását illető
en.
• o.
összehasonlítva az UNEFCO 12. Közgyűlésének határozatait a Mun
kacsoportok e d i i g i tevékenységével, megállapíthatjuk, hogy a három munkacecport nagyjából elvégezte a rábízott munkát, a j e l e k s z e r i n t további munkacsoportok alakulásáru nem i s l e s z szükség.
A munkacsoportok ülésein sok érdekes ée időszerű kérdést v i t a t t a k meg, de döntő jelentőségű változásokra ezek alapján még a l i g h a l e h e t szánitani. Számos ajánlás t a r t a l m a z magvas és t a r t a l m a s eleme
ke i, de vunnak olyanok i s , amelyek a kérdést elhalasztják, vagy egy
szerűen egy u j a b b grémium elé bocsátják. Természetesen a munkacso-
TMT 1=64.október Xl.évf. 8.Beám
p o r t o k f e l a d a t a nem l e h e t e t t operatív jellegű, a szakértők összehí
vása a problémák megvitatása és a követendő u t kijelölése m i a t t tör
tént és Így remélhető, hogy a pénzforrásokkal rendelkező s z e r v e z e t e k , közöttük i s elsősorban az UNESCO a megjelölt munkaterületeken előbb
r e f o g j a v i n n i a tudományos dokumentáció ügyét.
o°o
778.14i651.928
MIKROFILM KÓDRENDSZER Gara Andor
Az Eastman Kodak Company leányvállalata, a Recordak C o r p o r a t i o n , Hew York, - kikísérletezett és forgalomba h o z o t t egy m i k r o f i l m e n a l a puló kódrendszert, melyet rövidítve MXRACODE-nak / M i k r o f i l m I n f o r m a t i o n R e t r i e v a l Access COLÉ/ n e v e z e t t e l .
E z z e l az u j r e n d s z e r r e l bármilyen, maximum 900 000 db m i k r o f i l mezett dokumentumból kiválasztható információt kikereshetünk és kéz
hezvehetünk 15 mp leforgása a l a t t .
A MIRACOLE rendszer nagyobb archívumokból dolgozó helyelren j e l e n t i a munka nagyfokú egyszerűsítését és időmegtakarítást. I l y e n e k elsősorban a szakkönyvtárak, dokumentációs központok, hírlapok, k u tatóintézetek és tudományos intézetek.
A rendszer kialakításához első lépés egy i n d e x felfektetéae, amely meghatározza, m i l y e n főcsoportok, szakcsoportok s z e r i n t k e l l a kódszámokat összeállítani. Az index összeállítása után a dokumen
tumok tetszés s z e r i n t i sorrendben, vagy időrendben mikrofilmezhetők, mert a kodifikáláshoz j e l l e g z e t e s p o n t o k a t k e l l felhasználni a doku- mentun t a r t a l m a s z e r i n t ! p l . anyagot, személyiséget, eredményeket, s t b . Minden i l y e n pont a felvételkor egy kódszámsort j e l e n t .
