002.55/485/
A TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ PROBLÉMÁI SVÉDORSZÁGBAN*
Hellstrora, Kajsa
Megállapítható, hogy a dokumentáció Magyarországon és Svédor
szágban bizonyos f o k i g azonos problémákkal kttzd. Mindkét ország v i s z o n y l a g k i s területű ás nyelvük i s e l s z i g e t e l t . A problémákat kü
lönböző szemszögekből közelítik ugyan meg, de a cél, a szándék u- gy&naz: segíteni a kutatást, az i p a r t és a tudományt, hogy hozzá
j u s s o n a helyes tájékoztatáshoz a megfelelő időpontban. A fejlődő nemzetközi tájékoztatási s z e r v e z e t e k , amelyek egyre bonyolultabbakká válnak, egyre jobb szolgáltatásokat képesek nyújtani. Ugyanakkor növekszik az igény a nemzeti információs és dokumentációs szerveze
t e k k e l szemben Í B, hogy teremtsék meg a lehetőséget minden informá
ció megszerzésére és felhasználására. Pontos, hogy ezek a szerveze
t e k ne kezdjenek o l y a n tevékenységbe, a m i t máButt Jobban végeznek e l , hanem a z t figyeljék koncentráltan, ml történik nemzetközi s i k o n , hogy a nemzetközi munkához maguk i s hozzájussanak és ne szalasszák e l a lehetőségeket annak hasznosítására.
A svédországi dokumentáció h e l y z e t e meglehetősen egyenlőtlen képet nyújt. Bár bizonyos ágazatokban és bizonyos szakterületeken v i s z o n y l a g kedvező légkör a l a k u l t k i a dokumentáció számára, más á¬
gazatokban és más területeken v i s z o n t nem fejlődik a dokumentáció.
Az utóbbi években azonban sokat J a v u l t a h e l y z e t , ós véleményem sze
r i n t ez azért van Így, mert Svédországban, - m i n t a legtöbb más o r szágban i s - a tudományos kutatás iránti nagy érdeklődés fokozódott.
Ezzel k a p c s o l a t b a n a dokumentációt ugy tüintik, m i n t a kutatás lé
nyeges "melléktermékét", éa ezért v i s z o n y l a g Jóindulatúan k e z e l i k . A kutatási eredményeknek o l y a n formában történő publikálása, hogy azok szélss körben e l t e r j e d j e n e k , nagy problémát okoz az e l s z i g e t e l t nyelvű országokban. A svéd nyelvű k i s példányszámú mo-
Kajsa HELLSTHÜM asszony, a s t o c k h o l m i Svéd Királyi Mérnöki Akadé
mia /Ingeniörs Vetenskaps Akademien/ Tájékoztatáai Szolgálatának vezetője 1966. október 27-én f e n t i cimmel előadást t a r t o t t az OMKDK éa az MTA Központi Könyvtára rendezésében a Magyar Tudomá
nyos Akadémián.
TXT W . é v f . 2.szám 1967.február
nográfla-Borosatoknak és folyóiratoknak természetesen csak a skan
dináv országokban van p i a c u k , éa a nemzetközi referáló folyóiratok ezért nem referálják őket kellőképpen. Az a folyóiratjegyzék, ame
l y e t a F I D / I I / I p a r i Buszaki Tájékoztatás / bizottsága a f e l d o l g o z o t t folyóiratokról készit, s o k k a l t e l j e s e b b képet nyújtana a svéd
országi publikálás helyzetéről, ha ebbe a monográfia-3orozutokat i s felvenné. Ugyanis számos e r e d e t i svéd és skandináv tanulmány éppen i l y e n sorozatok formájában j e l e n i k meg. Néhány folyóirat - a t a r t a l mi ismertetések és referátumok kivételével - idegen n y e l v e n , a a legtöbb s o r o z a t főleg angol n y e l v e n lát napvilágot.
Határozottan fennáll a törekvés, hogy a svéd kutatást eredmé
nyeket a n g o l u l publikálják és a r r a i s , hogy az összes skandináv o r szág folyóiratait un. skandináv s o r o z a t i kiadványokká vonják Össze.
Ezek a sorozatok s o k k a l gazdaságosabbaknak b i z o n y u l t a k , mint a nem
z e t i folyóiratok éa ugyanakkor olvasottságuk i s szélesebbkörii. Jó példa e r r e a skandináv o r v o s i tárgyú "Acta"-kiadványok. A mérnöki tudományok terén megemlíthető még az Acta P o l y t e c h n i o a S c a n d l n a v i - ca, a vegyészet terén p e d i g az Acta Chemica Scandina V i c a . A legtöbb skandináv tudományos kiadvány jő nemzetközi hírnévnek és o l v a s o t t ságnak örvend.
Különösen a Skandináv A l k a l m a z o t t Kutatási Tanács t e t t sokat annak érdekében, hogy a műszaki és tudományos tárgyú svéd tanulmá
nyokról és cikkekről információt j u t t a s s o n e l a referáló folyóira
toknak, nyomatékosan felhívják a kiadókat és szerkesztőket, hogy küldjék meg kiadványaikat a referáló folyóiratoknak, készítsenek o¬
l y a n referátumokat, amelyeket ezek a folyóiratok felhasználhatnak, és közöljék egyben a tárgyszavakat, a m i v e l megkönnyítik az i n d e x e lést, különösen, ha az e r e d e t i kiadvány nyelve svéd.
A svédországi állami kutatási tanácsok támogatást nyújtanak számos tudományos és műszaki folyóirat és s o r o z a t kiadáséhoz, bár az i l y e n irányú segélynyújtás e l v i alapját illetően bizonyos viták
r a i s s o r került. Az e g y i k irányzat s z e r i n t a tudományos kiadvá
nyok tartsák fenn önmagukat, és tisztán kereskedelmi alapon működ
jenek. Ez a z t j e l e n t i , hogy a vásárlóknak drágán k e l l megvenniük a kiadványokat. A másik irányzat s z e r i n t v i s z o n t az állami kutatási tanácsok, amelyek pénzt adnak a kutatásokra, Járuljanak hozzá a publikálás költségeihez i s . A fejlődés egyre inkább ebben az Irány
ban látazik h a l a d n i , m i v e l a kutatási tanácsok a nyomdai költségek növekvő hányadát magukra vállalják.
A közreadásról, a publikálásról beszélni a z t j e l e n t i , hogy a dokumentációban felhasznált termékről beszélünk. Igen f o n t o a , hogy a publikálás és egyéb dokumentációs tevékenységek között szoros l e gyen az együttműködés, tehát o l y módon publikáljanak, hogy meg
könnyítsék a dokumentálást. Svédországban e z z e l k a p c s o l a t b a n ajánl
ják az UNESCO által összeállított szakkönyvtári g y a k o r l a t i irányel
vek, v a l a m i n t a referált és kivonatoló Szabályzat követését. A t u dományos és műszaki szerzűk számára az UNESCO Szabályzat alapján készült svéd kézikönyvek i s rendelkezésre állnak.
A dokumentációs rendszer megválasztásának e g y i k i g e n lényeges a l a p j a , hogy nemcsak találgatni, hanem t u d n i k e l l , hogyan fogadják
HELLSTHÖM,K.: A dokumentáció Svédországban
és miképpen értékelik az információt a kutatók éa a mérnökök..
Van ugyan néhány pontos tanulmány a felhasználóknak az információ
v a l k a p c s o l a t o s magatartását illetően, - mind Svédországban, mind a többi skandináv országban, - de átfogó vizsgálat erről a kérdésről még nem létezik. Ebben az évben azonban a tájékoztatási szükséglet
ről és annak az I p a r b a n való felhasználásáról, v a l a m i n t az informá
ciók megszerzésének csatornáiról Skandináviában kérdőiveket külde
nek k i . Ebben a vizsgálatban a termelés, kutatás és az iparvezetés szakemberei i s résztvesznek. E r e d e t i l e g a kérdőíves vizsgálat csak avád kezdeményezésként i n d u l t , de hamarosan ugy találták, hogy ez i g e n jő eszköz lenne egy skandináv együttműködésre; i g y az összes skandináv országban egy öt o l d a l a s , széles kört felölelő kérdőivet küldtek szét a különböző iparágaknak. Az eredményeket pedig 1967.
tavaszán fogják publikálni.
A Jó tájékoztatás egy másik lényeges követelménye a dokumenta- listák megfelelő képzése, ami j e l e n l e g Svédországban n i n c s megold
va. A kutatóintézeti könyvtárakban s i n c s semmilyen elméleti oktatás könyvtárosok számára, a könyvtárakban történő g y a k o r l a t i képzésen kivül. Másrészt v i s z o n t a könyvtárosoktól magasfoku egyetemi vég
zettséget kívánnak meg. Több mint 15 éve f o l y n a k már viták egy svéd könyvtárosiskola létesítéséről a különféle kategóriájú könyvtárosok számára, és a hatvanas évek kezdete óta rendszeres dokumentációs képzés megvalósításéról i s . Mindmáig azonban a k i d o l g o z o t t t e r v e k nem kerültek kivitelezésre.
A svéd i p a r , a kutatóintézetek és egyéb szervezetek dokumenta- listák iránti igényét az 1962-70-es időszakban évi 30-ra becsülik.
Ezt a becslést a Svéd Királyi Mérnöki Akadémia által kijelölt b i zottság végezte 1962-ben. A bizottság j a v a s l a t o t i s t e r j e s z t e t t be egy, a s t o c k h o l m i egyetemen belül felállítandó dokumentációs intézet
r e , amelynek fő f e l a d a t a a dokumentációs képzés és kutatás lenne. A J a v a s l a t oktatási programot i s t a r t a l m a z o t t minden egyetemi - aka
démiai s z i n t r e , beleértve a d o k t o r i c i m e t i s .
Az alsó fokozatú egyetemi oktatás t a n t e r v e a következő főbb tárgyakat t a r t a l m a z t a :
t e i .
1 . A tudomány és dokumentáció országos és nemzetközi seerveze- 2. Tájékoztatási anyagok féldolgozása. '
5. Tájékoztatási anyagok rendszerezése.
4. Információk felhasználása.
5. Bibliográfia.
A felsőfokú oktatás részére a következő t a n t e r v e t Javasolták:
1 . Az információelmélet a l a p j a i és információ átvitel.
2. Gépesített rendszerek.
TMT 14.óvf. 2.szám 1967.február
3. Az Információ* visszakeresés.
4. Különféle analóg rendszerek.
A j a v a s o l t oktatási programok nem kerültek megvalósításra, és a legsürgősebb szükségletek kielégítésére a Svéd Dokumentációs Nem
z e t i Bizottság 1964. végén és 1965. elején az első fokozatú egyetemi s z i n t n e k megfelelő nagyságrendű, mintegy 100 órányi előadásból és demonstrációból álló dokumentációs t a n f o l y a m o t s z e r v e z e t t , amiről a t a n f o l y a m vezetője, dr.Björa TELI az 1965. évi w a s h i n g t o n i Í1D kon
ferencián beszámolt. A t a n f o l y a m t a n t e r v e nagyban eltért az 1962- ben javasolttól. Ennek f o oka'az v o l t , hogy a svéd i p a r t a r r a akar
ták b i z t a t n i , hogy hasznosítsa e l e k t r o n i k u s számítógépeit dokumen
tációs célokra. Az i p a r b a n dolgozókat e r r e elő k e l l e t t készíteni.
A tanfolyamon a következő tárgyakkal f o g l a l k o z t a k : 1 . A felhasználók szükségletei.
2. A tudományos tájékoztatás fejlődése és növekedése, az i n formáció forrásai.
3. A tájékoztatást tartalmazó dokumentumok problémái: tudomá
nyos c i k k e k , reprográfia, fordítások.
4. Az információ elemzése: osztályozás, indexelés, referálás.
5. Kísérleti módszerek az információk visszakeresésére: félig gépesített és e l e k t r o n i k u s számítógépes rendszerek.
6. Az információ egyéb a s p e k t u s a i , m i n t p l . s z e m a n t i k a i és nyelvészeti kérdések.
S z e r e p e l t még egy rövid bevezetés i s az információk átadásának, közvetítésének l o g i k a i alapjairól.
A t a n f o l y a m 60 hallgatóval i n d u l t és 46 e l i s végezte a z t . A hallgatók közül több mint 40 különféle egyetemi végzettséggel, 21 mérnöki g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e z e t t . Az oktatás szempontjából azonban a szakképzett és a nem diplomás hallgatók közötti különbség nem j e l e n t e t t komoly problémát. Sokkal nehezebb v o l t közös nevezőt talál
n i a természettudományi és műszaki g y a k o r l a t t a l rendelkezők és a tisztán humán végzettségűek között. Éppen ezért az információ át
adás /közvetítés/ m a t e m a t i k a i és l o g i k a i a l a p j a i t magyarázó beveze
tő előadás idejét a kétszeresére k e l l e t t f e l e m e l n i .
1965-ben az u p s a l a i egyetemen még egy egyéveB a l k a l m i t a n f o lyam megindítását i s t e r v b e vették. Az egyetem engedélyt k a p o t t a ' t a n f o l y a m beindítására, de a r r a már nem, hogy a dokumentáció m i n t s z i g o r l a t i tárgy s z e r e p e l j e n az egyetemi képesítésben. Ez a z t j e l e n t e t t e v o l n a , hogy a hallgatóknak más tárgyak m e l l e t t , mintegy rá
adásként k e l l e t t v o l n a felvenniük a dokumentációt. 67 hallgató i ¬ r a t k o z o t t be a t a n f o l y a m r a , feltételezve a z t , hogy a dokumentáció i s s z e r e p e l n i f o g az egyetemi fokozatukban. Röviddel a t a n f o l y a m
HELLSTRÜM.K.: A dokumentáció Svédországban
megindulása előtt 60 diák v i s s z a v o n t a Jelentkezését, m i v e l a k k o r r a már világossá vált, hogy a dokumentáció csupán fakultatív tárgyként s z e r e p e l n e .
1966,elején a kormány egy Királyi Bizottságot n e v e z e t t k i az
z a l a f e l a d a t t a l , hogy az oktatásügyi minisztérium részére készít
senek J a v a s l a t o t a könyvtárak, dokumentációs központok, archívumok minden kategóriájú személyzetének oktatására. A bizottság 10 tagból áll, a k i k a különböző t l p u a u könyvtárakat, dokumentációs s z e r v e k e t , az egyetemi adminisztrációt éa a történelmi, i p a r i és adminisztrá
ciós archívumokat képviselik.
KUlönbözű svéd és skandináv szervek időnkánt rövid t a n f o l y a m o k a t szerveznek olyanok számára, a k i k már a k t i v a n dolgoznak dokumen
tációs munkában; különösen speciális témákban indítanak tanfolyamo
k a t , m i n t p l . a referensz-Bzolgálatről és a dokumentáció gépesíté
séről, vagy p e d i g különböző szakágazatok részére szerveznek t a n f o lyamokat, m i n t p l . a dokumentáció a kohászat területén. Svédország egyes vidékein e s t i dokumentációs tanfolyamok Í B működnek.
Az i p a r n a k természetesen különböző f a j t a dokumentációs s z o l gáltatásokra van szüksége, - ezek közül két i g e n f o n t o s tsrület a folyamatos figyelőszolgálat és az információ visszakeresés. A f o lyamatos figyelőszolgálatot iparágak vagy tárgykörök s z s r i n t k e l l megszervezni, és ez még távolról s i n c s véglegesen megoldva Svédor
szágban. A folyamatos figyelőszolgálat nagyban különbözik az egyes ágazatokon és tárgykörökön belül. E z t a szolgáltatást sgy-egy vál
l a l a t vagy intézmény dokumentalistái tudják többé-kevésbé a k t i v a n elvégezni, de általában magának a tudósnak vagy a mérnöknek k e l l folyamatosan tájékozódnia,
Svédországban kísérletek megindítását vették t e r v b e az un.
SDI / S e l e c t i v D i e s e m i n a t i o n o f I n f o r m a t i o n / r e n d s z e r r e l , a tájékoz
tatás szelektív terjesztésével /témafigyelés/ kapcsolatban.Ez a rendszer azon az e l v e n alapul,hogy mind a felhasználók,mind az I n formációé anyag profilját megfelelően nyilvántartják.A felhasználd csak akkor k a p j a meg a maga információját,ha a két p r o f i l egybeesik.
A Királyi Svéd műszaki Akadémia dokumentációs szolgálatot i n dított meg az i p a r számára. Az e r r e a célra az Akadémián létesített csoportnak irányító áo közvetítő szerepe van, mig az i r o d a l o m k u t a tások a központi könyvtárakban; az egyes intézmények könyvtárai
ban és néhány iparvállalat könyvtárában történnek. A munkát megfe
lelő képzettséggel rendelkező szakértők végzik. Ezek a küloó szak
értők mérnökök, egyetemi oktatók vagy nyugdíjas mérnökök. Ha a svéd könyvtárak állománya nem b i z o n y u l n a elégségesnek, ugy igénybe v e s z i k kutatásaikhoz az Akadémia skandináv ée külföldi k a p c s o l a t a i t , elsősorban a négy svéd tudományos attasét és az Egyesült Államok
ban működi skandináv dokumentációs irodát.
ügy véljük, hogy ez a dokumentációs irodalomkutatás! szolgálat különösen o l y a n iparágaknak hasznoa, a h o l n i n c s könyvtár, vagy a h o l van ugyan könyvtár, da segítségre azért van szUkségük, mert n i n c s elég B.-emélyzetük, vagy mert a tárgykör, amely iránt érdeklődnek, általában fő szakterületük határterületén fékezik s t b .
TMT U.ávf. 2.8Bám 1967.február
A szokásos t i p u s u irodalomkutatásokat a referáló és i n d e x e l d folyóiratok* különböző kartotékok és egyéb bibliográfiai segédesz
közök segítségével végzik. Az irodalomkutatások sredményát jelentés formájában közlik, melyhez a megtalált és érdemleges referátumok és hivatkozások másolatait msllékelik. A szabadalmi irodalomkutatást és az un. nehéz n y e l v e k e n k i a d o t t referáló folyóiratokban való k u tatást, különöBen a E e f e r a t i v. n ü j Z s u m a l - t az induláskor nem vették f e l a szolgáltatásba, de lehetséges, hogy a későbbiekben e r r e i s sor kerül.
Az irodalomkutatások költségeit a ráfordított idő alapján ál
lapítják meg, e ez minden esetben a kutatást végző képzettségétől i s függ. Az ár óránként 40 és 70 svéd korona / 8 - H dollár/ között van. Egy rendalée minimális költségs 100 svéd korona.
A megrendelőt részletes kérddiven kérik meg, hogy pontosan de
finiálja és határolja körül kérdését a megbízás msgadásakor. Határ
időt i s megadnak. Olyan jegyzékekkel rendelkezünk, amelyek a legkü
lönbözőbb szempontok s z e r i n t nyújtanak táJékoztatást a l e g m e g f e l e lőbb bibliográfiai segédeszközökről és a Svédország különböző terü
l e t e i n találhatd irodalomkutatással foglalkozó szakembsrekról.
A jegyzékeket kézikönyvek, tájékoztatók és táblázatok egészí
t i k k i . Mind a bibliográfiai segédeszközök, mind p e d i g az i r o d a l o m - k u t a t d k képssitése a COSATI kategóriák s z e r i n t van i n d e x e l v e .
Az orvostudomány területén a visszaksresési problémákat való
színűleg a MEDLARS-rendszer f o g j a megoldani. Ez az Egyesült Államok
ban a nemzeti orvostudományi könyvtár által használt r e n d s z e r . A MEDIARS-rendezért J e l e n l e g kísérleti alapon, a s t o c k h o l m i o r v o s i f a kultáson, a K a r o l i n s k a I n s t i t u t e t Adatközpontjában használják.Jelen
l e g mintegy 500 000 hivatkozást t a r t a l m a z kb. 3000 folyóiratból.
Becslések s z e r i n t 1968-ban 1 millió a d a t o t f o g t a r t a l m a z n i . A skan
dináv állami orvostudományi kutatási tanácsok közötti megállapodás értelmében a s t o c k h o l m i MEDLAES-rendszer az összes skandináv állam
ban kutató-orvos és biológus számára rendelkezésre f o g állni. Két év óta. a K a r o l i n s k a I n s t i t u t e t Hingdoc-viDszakereBési r e n d a z e r t i s a l k a l m a z , mágnesszalaggal kombinálva. A Ringdoc a D o k u m e n t a t i o n s r l n g der Chemisch-Pharmazeutischen I n d u s t r i e és a Hoffman-L& Rocha rend
szerek egyesítése. A Ringdoc visszakeresési r e n d e z e r t i s kísérleti alapon működtetik.
Épitőloari dokumentációs központ i s működik Svédországban, a¬
melynek működési területe az épületszerkezetekre, lakótelepek t e r vezésére, várostervezésre és az általános mérnöki tudományokra k o r látozódik. Ez a központ s z a k i r o d a l m i szolgáltatásokat nyújt a k u t a tóknak, épitéal vállalkozóknak, intézményeknek ée állami h i v a t a l o k nak. A különböző szakterületek dokumentációs szolgáltatásaival ko
operálva a központ f i g y e l e m m e l kiséri az épitdipar irodalmát. Az é¬
venként k a p o t t referátumok számát 20 OCO-re becsülik, a könyvek és jelentések számát 1500-ra, a folyóiratokét p e d i g 300-ra. Referáló folyóiratukban havonta közölnek referátumokat o l y a n svéd és külföl
d i irodalomról, a m e l y r d l feltehető, hogy haeznoB a svéd építőipari kutatás és építőipari termelés számára. A Központ nemcsak f e l t e t t kérdésekre ad választ, hanem segítségére i s van az építőiparnak e-
121
HELLSTBÖM.K. i A dokumentáció' Svédországban
r e d e t i dokumentumok megszerzésében. A Központot igénybevevőknek évi d i j a t k e l l fizetniük az általános szolgáltatásokért és a referáló kiadványokért. Egyéb szolgáltatásokat külön k e l l megfizetniük.
A fordítás i s problémát j e l e n t a legtöbb országban, terraésze- t e s s n különösen a k i s eltérjedtségü nyelvterületek. Svédországban a legtöbb mérnök és tudós minden nsbázaég nélkül o l v a s a n g o l u l , a német már egy k i c s i t nshszsbben megy, a f r a n c i a p e d i g határozottan nehéz n y e l v . De a legnagyobb probléma számunkra az o r o s z , a japán és a kínai n y e l v . M i v e l nehéz olyan fordítókat találni, a k i k ugyanak
k o r az illető szakterület szakemberei i s , a Svéd Műszaki Akadémia nyilvántartást v e z e t azokról a mérnökökről, a k i k a "nehéz" n y e l v e k ről fordítani tudnak. A Svéd Mérnökök Szövetsége minden e g y e s t a g jának kérdőívet küldtünk k i , információt kérve az o r o s z , magyar, l e n g y e l s t b . és a japán és k i n a i nyelvtudásukról. A r r a i s felkértük Őket, jelöljék meg, hogy a műszaki tudományok m i l y e n ágában szakem
berek. Ennek segítségével sikerült egy olyan k i s o s o p o r t o t biztosí
t a n i , a k i k kéazBk a fordítás terén segitségst nyújtani, - i g y o¬
roszról például 200 mérnök vállal fordításokat.
Svédországban a legtöbb műszaki könyvtár az ETO r e n d s z e r t hasz
nálja. Mindinkább t e r j e d azonban az a felfogás, hogy a folyóirat
cikkeknél h e l y e s lenne az indexelésre, tárgyszavas rendszerekre,kü
lönösen a koordinált indexelésre áttérni. Számos index-rendszernél nélkülözhetetlenek a fogalomköri szótárak, tezauruszok, vagy a tárgyszavak, d e e z k r i p t o r o k jegyzékei, és éppen ezért munkálatok van
nak folyamatban, hogy a különböző szakterületeken fogalomköri szó
tárakat állítsanak össze. Hasonló munka i n d u l t meg a többi s k a n d i náv országban i s , különüBen Norvégiában, a h o l p o l i t e c h n i k a i t e z a u r u s z t állítanak összej ezen a területen i g e n szoros a skandináv e¬
gyüttműködés.
A nyelvészet területén fennálló g y a k o r l a t i együttműködés pél
dát mutathat a r r a , m i t l e h e t elérni egyszerű módszerekkel. A svéd ETO-kiadás tárgyszavas mutatója o l y a n dán éa norvég szavakat i s t a r t a l m a z , melysk alapvetően különböznek a megfelelő svéd szavak
tól. Ez a z t j e l e n t i , hogy a svéd ETO-kiadás minden skandináv o r szágban használható, és a z t i s , hogy ennek a közös terminológiának irányító befolyása van.
Amikor egy o l y a n szerteágazó kérdésről próbálunk képet a d n i , m i n t egy ország dokumentációjának h e l y z e t e , i g e n könnyen általánosí
t u n k ; mégis remélem, hogy néhány jellemző vonást talán sikerült k i e m e l n i . Svédországban, mint más országokban i s , a tájékoztatási t s - vékenység jövőbeli fejlődése részben gépeBitési és automatizálási irányban h a l a d , bár e d d i g kevés a z i l y e n jellegű tényleges dokumen
tációs szolgáltatás, mert legnagyobb részük még kísérleti stádium
ban van.
A nemzetközi együttműködés a dokumentáció területén létkérdés.
Készek vagyunk a r r a , hogy segítsük a fejlődésben lévő országokat a tudományos és műszaki dokumentáció Iránti növekvő igényeik kielégí
tésében. Még ha t a p a s z t a l t u n k l e hiányosságokat a nemzetközi doku
mentáció terén, ugy véljük, hogy i g e n lényeges a r r a összpontoslta-
TBI U.éVf. 2.szám 1967.február
n i erőfeszítéseinket, hogy nemzetközi dokumentációs szolgáltatáéok
k a l együttműködjünk minden területen, amely a dokumentációt előre
v i s z i .
Mrs.HELLSTRŰM.g. Problems o f s c i e n t i f i c documentatlon i n Sweden
I n Sweden documentation i s regarded as an i m p o r t a n t by-produet o f r e s e a r c h , i t s main t a s k b e i n g t o b e l p e c i e n c s , r s s e a r c h and i n - d u s t r y t o g e t t h e r i g h t I n f o r m a t i o n i n t h e r i g h t moment. Por t n i s purpoae t h e Scandinavian c o u n t r i e e conducted an o v e r a l l i n v e s t i g a - t i o n t o determine t h e uaer's needs, t h e r e s u l t o f w h l c h w l l l be p u b l i s h e d soon.
The t r a i n l n g o f d o c u m s n t a l i s t s i e alsó a problsm t o be solved i n the near f u t u r e ; d e t a i l s d programmes have a l r s a d y bsen e l a b o r a - t e d .
L a t e l y e e v e r a l new I n f o r m a t i o n r e t r i e v a l s e r v i c e s have been s t a r t e d by v a r i o u s o r g a n i z a t i o n s . Theae oan be c n a r a c t e r i z e d by t h e i r t r e n d towards senii-mechanization and a u t o m a t i o n . I n t e r n a t i o n a l c o o p e r a t l o n i n e s t a b l i s h i n g t h s s e s e r v i c e s i s most e s s e n t i a l . A etep towards t h i s i s t h e common e f f o r t o f a l l Scandinavian c o u n t r i e e i n t h e v a r i o u s f i e l d s o f I n f o r m a t i o n work, i n o l u d i n g t h e i r p r a c t i c e t o p u b l i s h s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l p r i m a r y p u b l i c a t i o n s i n a w o r l d language and n o t i h t h e i s o l a t e d language o f a s m a l l c o u n t r y .
XEM1TPEM, K . : TipoOaeuti HayiHOH aHttopnaipm B jjsego
B IflettHH HH^opaaiDii) puccüaTpMBaioT K Ö B noÖoiHHíl npoayicT accaa-
aosaTejiBCKoií seHTejiiHOCTH, rjioBHoü 3 a j a i e 8 KOToporo sanaeTcK n p e - aocTöBJieiKe B pacnopHEeüae Hayra. accjieioBaHHít a npotstüMeHHOCTH cBoeBpeueHHoíí a HcqepnuBawmeii HH^opMamui. ÍIOBTOHV CH an 2H HS Bciaie cTpaHU nooBena coBuecTHail aHKeTHUB onpac o Hysjiax noTpeőBTeneB
HHtpopüamm. PeayiMata onpoca öyayT ony GJLBKoBaim B T S K . roay.
'•t1
K E L L S T H O M . K. t A dokumentáció Svédországban
OŐTiemie AOKyiieHTaTOpoB Tanse HBJIHQTCR TÖKOH npoőüesjoö, K C - Topyra coÖHpaioTCH pemBTB B őjiHsaflmee fipeua. üoípoöHHe upoeKTH B 3T0M oTHomeHMM y s s pa3pacSoTaHU.
B HeaaaeKou nponmou, HSKOTOPHS opraHJiaa'iaii coanajia HOBEJB H H -
^opuaiBOHao-noHCKOBue cjryxőH, ?m npeanojioHeHo npH!jennTB aexanH- 3&ma a aBTouaTUBamiiD. B sejie coaflaHHH HQZQÓUHX. cjiyxö ccc'io Baxso ueiAyuaposHoe coTpysHBiecTBo. B 3TOM HonpaMemm BOZHUU maron H B - JiHHJTCH COBlieCTHUe yCHJUlfl CxaHffilHaBCKllX CTpas B OTHOmeHUH coTpyjt- HU46C?Ba B oöjiacra HiiipopMaaHoiiHbix p a ö o T , KaK Hanpaviep T O , I T O
B áraz CTpauax npaBHTo asaóBaTB nepBBHBHe uayiHiie a TexHBieCKae uaTepaajiu B32aioTCH He n a nauEe uaieHBKOtl c i p ó i m , a aa ojmoa B 3 UHpOEHX H 3 U K O B .
g r a u HELLSTBÖM.K.: Probleme d e r w l a s e n s c h a f t l i c h e n Dokumenta- t l o n i n Selmádén
I n Schweden w i r d d i e Dokumentation a l s s i n w i c h t i g e e Hebenpro- d u k t d e r Porschung b e t r a c h t e t , dessen Hauptaufgabe d a r i n b e s t e h t , d e r Wiesenochaft, d e r ForBchung und d e r I n d u s t r i e d i e r i c h t i g e I n f o r m a t i o n i m r i c h t i g e n A u g e n b l i c k z u r Verfiigung zu s t e l l e n . Die sksndinavieehen Lander babén deshalb gemeinsam eine Dntersuchung zwecka P e s t s t e l l u n g d e r B e d l i r f n i s s e d e r Benützer an I n f o r m a t i o n und Dokumentation d u r c h g e f i i h r t ; d i e Ergebniase d i e s e r EnquSte v e r dén noch I n dlesem Jabxe p u b l i z i e r t .
Die A u s b i l d u n g von Dokumentalisten i n t auch eine i n náchster Z u k u n f t zu lösende Frage; aueführliohe Lehrprogramme wurden b e r e i t s a u s g e a r b e i t e t .
Verschiedene Institutionsn-habén i n l e t z t e r Z e i t n e u a r t i g e I n - f o r m a t i o n s d i e n s t l e i s t u n g e n eingeführt, welohe b e r e i t s e i n e n Trend zur Mechanlsierung und A u t o m a t i s l e r u n g aufweisen. B e i d e r Organisa- t i o n s o l c h e r D i e n e t l e i e t u n g e n i a t eine I n t e r n a t i o n a l e K o o p e r a t i o n besonders w i c h t i g . Einen S c h r i t t i n diese R i o h t u n g b e d e u t s t d i s be
r e i t s bestehende Zusammenarbeit d e r skandinavischen Lander i n d e r Informationstátigkeit, jené P r a x i s d i e s e r Lander i n b e g r i f f e n d i e w i s s e n s c h a f t l i c h e n und technisohen primaren Veröffentllchungen i n e i n e r WeltBprache zu p u b l i z i e r e n und n i c h t i n der i s o l i e r t e n Spra- cbe elnes k l e i n e n Landes.
.5-
