UJ BIBLIOGRÁFIAI ÉS DOKUMENTÁCIÓS SZERV A Z UNESCO-BAN
3 4 1 . l 6 i 0 0 1 t 0 1 i 0 0 2 A bibliográfia és dokumentáció területén közel 10 év óta tót s z e r v működött az UNESCO keretébeni a NEMZETKÖZI BIBLIOGRÁFIAI TANÁCSADÓ B I - ZOTTSAC /MBTB/ és UZ EGZAKT és ALKALMAZOTT TUDOKÁHYOK DOKUMENTÁCIÓS éa TERMINOLÓGIAI NEMZETKÖZI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGA, ü két a z e r v az 1958. évi
10. Közgyűlés határozata értelmiben 1 9 6 1 - január 1-én üauBoolvadt, é a a NEMZETKÖZI BIBLIOGRÁFIAI, DOKUMENTÁCIÓS ós TERMINOLÓGIAI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG néven f o g j a működését f o l y t a t n i . Mielőtt az u j bizottság f e l a d a t a i v a l foglalkoznánk, tekintsük át a korábban végr.ett munkát.
A NEMZETKÖZI BIBLIOGRÁFIAI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG uz 1950. évi pári
z s i Nemzetközi Bibliográfiai K o n f e r o n o i a ugyik határozataként jött lét
r a , tagsága rűttzbon az érintett nemzetközi nom-kormányazervok képviselő
iből /FID, IFLA s t b . / , rószbim a tagú 1 ; uruk nuveo szakembereiből állt, a l e l n t o évente, később kétévente Ülésezett, a kazbeouó időben Irodája működött.
Hivatásának lényege az v o l t , ho,';y kétévenként öuazeállitsa az UNESCO bibliográfiai programját, és tanácsokat a d j o n a végrehajtás Ütemére és módjára nézve. Ebből a célból szorosan együttműködött az UNESCO illetékes osztályaival, elsősorban a Könyvtári Osztállyal, éa ha munkája t a r t a l m a z o t t i s bizonyos n o g n t i v elemeket, vógoreduiéiiybon nagy mértékben hozzájárult az UNESCO ilyenirányú tevékenységnek e r e d ményességéhez éa azakozerUségéhez. Féldakónt szoltól jónak az ulábM mun
kálatoki
1 . Ismeretesek az UNESCO évonkúnt kibocsátott nagy államtudományi, azooiolÓgiai, közgazdasági, szociális untropológiai nomzetközi bibliogré>
f i a i s o r o z a t a i .
2. Magyarország könyvtárügye számra i s hnuznosaknak b i z o n y u l t a k a "BIBLIOGRÁFIAI KÉZIKÖNYVÜK" o. s o r o z a t d a r a b j a i / p l . a nemzeti b i b liográfiai szolgálatokról, a központi katalógusokról szóló kötetek, vagy a VOCABOLARIUM BIIJLIOTIÍECARII a t b . /
3 . I g e n hasznos vállalkozás v o l t a "BIBLIOGRÁFIAI VILÁGJELENTÉSEK"
c. évenként kibocsátott kiadvány, mely országonként, 111, nemzetközi szervezetenként s o r o l t a f u l a bibliográfiai munka helyzetét.
4. Az NBTB tanácsára az UNESCO i.;en ook szerződést kötött egy-egy kérdés kidolgozása céljából a megfelelő szakemberekkel, e s e t l e g nem-kor
mányzati nemzetközi s z e r v e z e t e k k e l . Elég, ha példaként me>;emlitjuk a nemzetközi bibliográfiák szerkesztési e l v e i v e l foglalkozó MEYRlAT-ftile
tanulmányt, az ismeretközlés u j módszereivel foglalkozó COBLANS- és KYLE féle munkákat, vagy H.TVETERAAS-nak az UNESCO ösnzeo e d d i g i nagy-
56
számú bibliográfiai kiadványáról szóló értékelő Jelentését.
5. Az NBTB a r r a törekedett, hogy az UHESCO tagállamaiban a/ nemze
t i bibliográfiai c s o p o r t o k létesüljenek az ország ilyenirányú munkájának koordinálása céljából, b/ n e m z e t i bibliográfiai tájékoztatóközpontok a l a k u l j a n a k valamennyi k i l l - és belföldi e r e d e t i ! bibliográfiai kérdés megválaszolása, illetőleg érintett szervekhez való utalása érdekében.
Az a/ pont a l a t t e m i i t e t t c s o p o r t o k egy-egy t a g j a , r e n d e z e r i n t elnöke az NBTB levelező t a g j a i s l e t t . Magyarórazágon e z t a s z e r e p e t a MAGYAR UNESCO BIZOTTSÁG KÖNYVTÁRI ÉS BIBLIOGRÁFIAI ALBIZOTTSÁGÁNAK elnöke töl
t i be.
6. Az NBTB ösztönzésére, 1 1 1 . a tagállamok kéréeei nyomán az UNESCO az elmúlt 10 évben i g e n sotc szerződést kötött, azaz a n y a g i támogatást nyújtott a tagállamok egy-egy bibliográfiai jellegű vállalkozásának meg
valósítása érdekében. Több országban támogatták a bibliográfiai tájékoz
tató központok felállítását, nemzeti bibliográfiák vagy központi c i n - Jegyzékek kiadásút B t b . így Jött létre legutóbb például az UNESCO s z e r ződése az Országos Széchényi Könyvtárral a MAGYAR BIBLIOGRÁFIÁK BIBLIO
GRÁFIÁJA c. mii soronlévő kötetének megjelentetésére. I g a z ugyan, hogy a pénzügyi támogatás összege - a magyar e s e t i s példa e r r e - általában nem s z o k o t t magas l e n n i .
7. A Bizottság B o k a z o r o o i t o t t folyóirata, a "BIBLIOCRAPHICAL NEWS"
a n g o l , f r a n c i a , orosz és s p a n y o l n y e l v e n j e l e n t meg, e l e i n t e negyedéven
ként,majd kéthavonként. Ez a folyóirat i g e n áttekinthető és használható formában nyújtott f o l y a m a t o s tájékoztatást az UNESCO bibliográfiai t e vékenységéről, a tagállamok ilysnirányu munkájáról, a világon m e g j e l e n t összes f o n t o s a b b bibliográfiai kiadványról, a nemzeti bibliográfiai c s o p o r t o k működéséről, beleértve egy réBzletea, 1959-ben m e g j e l e n t i s m e r tetést a magyarországi bibliográfiai munka helyzetéről és eredményeiről.
AZ EGZAKT ÉS ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK DOKUMENTÁCIÓS ÉS TERMINOLÓGIAI NEM
ZETKÖZI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGA az 1 9 4 8 . évi l o n d o n i tájékoztatásügyi, i l letőleg a z 1949> évi UNESCO által r e n d e z e t t tudományos referálásügyi konferenciák idevágó határozatainak köszönheti létét.
Működése ha nem v o l t i s o l y a n sokoldalú és széleskörű, m i n t a másik bizottságé, a z t az általa g o n d o z o t t kérdések korszerűsége tekintetében m u l t a felül. Nem törekedett ugyanis kevesebbre, m i n t a modem tájékozta
tásformák tudományos feltárására éfi l e g j o b b n a k vélt módszerek e l t e r j e s z tésére. Fő f e l a d a t a ugyancsak az v o l t , hogy az UNESCO illetékes osztályai számára, éspedig elsősorban a Természettudományi Főosztály számára p r o g ramot a d j o n , és annak végrehajtáaát tanácsaival segítse.
A jellemző munkamódszer a szerződéskötés, egyes Bzakkérdések egyé
n e k k e l vagy s z e r v e z e t e k k e l való kidolgoztatása v o l t ) i t t kevesebb hang
súlyt k a p o t t a tagállamokkal való szorosabb együttműködés. Annál f o n t o sabb v o l t az illetékes nem-kormányzati nemzetközi s z e r v e z e t e k k e l , m i n t főleg a F I D - d e l folyó s z o r o s együttműködés ós a párhuzamos munka e l k e rülése, ami nem m i n d i g sikerült t e l j e s mértékben.
Néhány példa a Bizottság által gondozott témák széles körébőit a tudományos kodiflkáciÓ és klasszifikáció kérdései} a tudományos kong
resszusok anyagáról kettőa közzétételek elkerüléséta z ismeretközlés n y e l v i akadályainak problematikája) a tudományos kiadványok m i k r o f i l m e zésére nemzetközi r e n d s z e r létrehozatalát a szabadalmakra vonatkozó i s -
57
meretközlésl ügyek) a szabadalmak éa k i - i d a t l a n mtlczakl Jelentések r e f e rálás! módszerei) a roforálandó anyag kiválasztásának e l v e i ) a lyukkár
tyák szabványosítása) a folyóiratok központi címjegyzékeinek o z e r k o s z - túsi kiirdéoelf a dokumentációé átfedések elkerülése) a szerzői j o g által s z a b o t t korlátok problematikája a t b. B t b .
Különös értékkel bírtak a nálunk i s használatos egynyelvű- vagy többnyelvű, egy-egy s z a k t e r U l o t s t átfogó Bzótárbibliográfiák. Fontos szolgálatot t e t t végül ez a Bizottság a "MONTUL* BULLET1H OH SCIENTIFIC DOCUMENTATION AND TEHUINOLOGl" c. sokszorosított h a v i folyóirat u u g j e l e n -
totésévsl, mort ez valóban gyora és busználható módon a d o t t pontos és széleskörű tájékoztatást a világ l e g f o n t o s a b b dokumentációs ós t e r m i n o lógiai oredményeiről és az ezeken a területeken megjelenti valamennyi f o n t o s kiadványról, szakbibliográfiákról, a dokumentáció és ismeretköz
lés problémáival foglulkozó egyre sűrűbben megrendezett nemzetközi t a lálkozókról o t b .
A z u j b i z o t t s á g lótrojottének indítéka kottáé v o l t t egyfelől kitűnt, hogy a két bizottság egymáshoz t u l közel álló, sokszor párhuzamosnak mutatkozó területoket g o n d o z o t t , ami az UNESCO-ban ujabban megnyilvánuló egéaseégea racionalizálási e l v e k k e l nem v o l t Öuszoegyeztet- h e t t i , ciá3feltil különösen a z 1958 novemberében t a r t o t t w a s h i n g t o n i nem
zetközi tájékoztatási tudományon k o n f e r e n c i a óta nyilvánvaló l e t t , hogy a kiMványok megjelenésének mórhetetlen áradatában o l y a n u j dokumentáci
ós, referáló, ismeretközlő és ismeretterjesztő móduzerokre van szükség, amelyeknek gazdája csak e g y korazorU elvektől átitatott u J t e B - . t ü 1 a t l e h o t , mindezen ügyek legfőbb szervén, az UNEUCO-n b a l u l .
A két bizottság előbb l y 5 9 • májusában, majd 1960 márciusában t a r t o t t közös üléseket. Az 1959« e v i ülésen Jóváhagyták az UltL'SCO által kötendő szerződéseket mindkét bizottság területűn, Ezek közül az érde- kesobbeki 1000-1000 dolláros támogatás az 1FLA részére a katalogizálási k o n f e r e n c i a előkészítésére és a KID réuzére a tudományon konferenciák anyagának közzétételét moggyorBitó J a v a s l a t o k kidolgozására, 300-500 d o l lár a "Nemzeti bibliográfiul szolgálatok" c. Larson féle mű u j kiadásá
hoz, a bolgár bibliográfiák bibliográfiája, a magyar bibliográfiák b i b liográfiája, egy mexikói bibliográfiai összejövetel és a pakisztáni köz
p o n t i folyóiratkatalógua céljaira. 500 dollárt félretettek a MOHAVEK Endre féle "VOCABObAHIUM ABBKEVIATUKARUM BIBLIOTHECAHII" o. kiadványra, 400-at szánnak a középamerikai bibliográfia folytatólagos kiadására, 450-et a nem természettudományi és nem műszaki szőtárbiblíográfia aieg- jelcntetésóre, 2000-et a "ElliLJOCHái'ilT OF INTEKUNGUA1. SCIENTIFIC AND TECHNICAL DICTIONARIES" e. kiudvány 4 . kiadására, BOO-at a tudományos munka megjavításával foglalkozó kézikönyvek bibliográfiájára a t b .
Mind az 1959> évi, mind a?. 1960. évi közös ülés f o g l a l k o z o t t a f s l - állitandó u j bizottság s z e r v e z e t i és működési e l v e i v e l és az UNESCO általános bibliográfiai tevékenységével. A fontosabb és u j a b b ülés l e f o lyását és J a v a s l a t a i t az alábbiakban ismertetjük a z z a l , hogy özek vég
l e g e s , valószínűleg f o r m a i jóváhagyása az 1960 novemberéban és decembe
rében folyó 1 1 . Közgyűlésén l e s z .
1 kösöa ülés e l f o g a d t a az UNESCO Természettudományi és Kulturális Főosztályainak 1961-62. évekro t e r v b e v e t t bibliográfiai progrumját, ame
l y e k n e k ismertetésére i t t helyünk n i n c a , a következő két kiegészitéutieli bocsássák k i a folyóiratrövlditések nemzetközi Jegyzékét és a modern do-
kumentáoióu módszerek k i s kézikönyvét - ügyelve a r r a , hogy ez utóbbi ne f e d j o át a FID hasonló t e r v e z e t t kiadványát. A közös liléé k i f e j e z t e a z t a kívánságát i e , hogy az UNESCO továbbra i e gyűjtsön minden e szak
területbe tartozó anyagot, beleértve a gépi felszerelések, gépi fordí
tás és az u j J e l z e t r e n d s z e r e k r e vonatkozó dokumentációt.
Az u j bizottság révén az UNESCO-t képeeaé'kell t e n n i a r r a , hogy bibliográfiai és dokumentációs téren küszöbölje k i a f e l e s l e g e s párhu- zamouságokat, b i r j a együttműködésre, az érintett nemzetközi és nemzeti s z e r v e z e t e k e t , állapitBa meg,és Bzámolja f e l az e szakterületeken m u t a t kozó fehér f o l t o k a t , i s m e r t e s s e a t e c h n i k a i fejlesztés lehetőségeit. Ami a módszert i l l e t i , e z t a munkát az UNESCO részben a saját személyzete által, részben, különösen az egyes epeciálla szakkérdésekben az illeté
kes nemzetközi vagy nemzeti s z e r v e z e t e k , vagy egyéni szakértők igénybe
vétele utján végzi e l . Ezen kívül kiadványokat éa folyóiratokat bocsát k i , konferenciákat és szakértői összejöveteleket r e n d e z , illetőleg i l y e nek rendezésére nemzetközi vagy nemzeti s z e r v e z e t e k e t ösztönöz.
AZ u j NEMZETKÖZI BIBLIOGRÁFIAI, DOKUMENTÁCIÓS ÉS TERMINOLÓGIAI TA
NÁCSADÓ BIZOTTSÁG álljon 12 tagból, a k i k közül h e t e n a dokumentáció, bibliográfia, könyvtárügy és terminológia szakemberei l e g y e n e k , öten pedig a használókat /olvasókat, kutatókat/ és előállítókat képviseljék, éspedig ugy, hogy két személy a természettudományok, egy a társadalomtu
dományok és egy a filozófiai és humán tudományok művelőiből kerüljön k i . E tagok megbízatása 6 évnél hosszabb időre ne szóljon. Az ENSZ-nek és szakosított intézményeinek, továbbá az Illetékes nem-kormányzati s z e r v e zeteknek /IFLA, F I D , ICPHS, ICSU, ISO/ a képviselőit megfigyelőkónt a b i zottság üléseirs hivják meg. Az első két évben a Bizottság évente t a r t son üléseket, később s s e t l e g kétévente. A Bizottság Irodája azonban m i n den évben t a r t s o n ülést. A Bizottság Titkárságának a szerepét az UNESCO lllstékse osztálya látja e l .
A közös lilés véleménye s z e r i n t az u j Bizottság elsősorban a követ
kező kérdésekkel foglalkozzék!
1 . Az elsődleges publikálás problémái, különös t e k i n t e t t e l az egyé
n i kutatások növekvő számára.
2. A másodlagos közzététel különböző formálnak ós módszereinek f e j lesztése.
3 . Az újonnan megjelenő anyag óriási tömegére való t e k i n t e t t e l a válogatás minőségi kritériumainak és pontos módszereinek kidolgozása, f i g y e l e m m e l a visszakeresés követelményeire.
4> Általános tudományos terminológiai vizsgálatok és az sgyes g y o r san fejlődő műszaki területek / a t o m e n e r g i a , repülés s t b . / speciális t e r minológiájára vonatkozó tanulmányok ösztönzése.
5 . Az ismeretterjesztés gyorsaságát gátló n y e l v i akadályok p r o b l e matikája.
6. A dokumentáció és könyvtárügy gazdaságos munkamódszereinek elem
zése éa értékelése.
7. A társadalomtudományok és humán tudományok speciális bibliográ
f i a i és dokumentációs kérdéseinek tanulmányozása.
8 . Az UNESCO általános céljaival összhangban a bibliográfiai és tá
jékoztatási szolgálatok fejlesztése különösen a kevésbé f e j l e t t országok
ban. *
9. A bibliográfuaok éa dokuraentalisták helyzetének és képzésének kérdései.
10. Annak tanulmányozása, hogy a bibliográfiai munka miként válhat a n e m z e t i , egyetemi és szakkönyvtárak f o l y a m a t o s tevékenyéégének szerves részévé,
1 1 . A tudósok és kutatók érdekében raüködő könyvtári szolgáltatások s z e r v e z e t i kérdései.
Amint látjuk, az u j bizottság előtt Jelentős és érdekes f e l a d a t o k állanak. Az e d d i g i eredmények a r r a b i z t a t n a k , hogy ezeket legalább rész
ben meg i s o l d j a . Akárhogy 1B l e s z , ez a munka megérdemli, hogy ezentúl mi i e több f i g y e l e m b e n részseitelik.
Gombocz István
o 0 o 0 o
