NEMZETKÖZI STATISZTIKA,
KINAI NÉPKÖZTARSASAG
Három év gazdasági eredményei
A kínai nép három évtizedes forradalmi háborújában lerázta magáról a világ-impe- rializmus gyarmati láncait, szétzúzta a Kuomintang—rendszert és létrehozta 1949 októberében a Kínai Népköztársaságot. Ez a tény a Nagy Októberi Szocialista Forra- dalom óta a legnagyobb jelentőségű ese- mény az emberiség történetében. A kínai nép határozott utat, lelkesítő példát mutat a szabadságért küzdő ázsiai népeknek.
Három esztendő telt el a felszabadulás óta. A kínai nép társadalmi és gazdasági életében gyökeres változások következtek be, évszázados utat tett meg ez alatt a rö- vid idő alatt. Megváltozott az ipar, a mező—
gazdaság, az egész népgazdaság ——- amely- nek kimeríthetetlen erőforrásai már a béke—
tábor erejét növelik — szerkezete és jelen—
tősége, megváltozott a dolgozók helyzete is.
MEZÖGAZDASAG
Az 1950. június l—i történelmi jelentőségű földreform döntően megváltoztatta a kínai mezőgazdaság struktúráját, A népi forra- dalom előtt az ország, lakosságának alig
lO%—a birta a megművelt földterület BOD/mát,
ugyanakkor a szegény— és középparasztok—— az ország lakosságának több mint 90%—a —'a megművelésre alkalmas föld- területeknek mindössze 20%-ával rendelkez- tek. A földreform 1952 végéig a mezőgazda- ságban foglallkoztatottaxk 90%-ának —— több mint 300 millió dolgozó parasztnak és csa—
ládtagjaiknak —— 47 millió hektár szántó-—
földet juttatott az elkobzott földesúri föl—
dekből és megszabadította őket a földes—
uraknak, kulákoknak fizetett uzsorabérleti díjaktól, amelyek értéke meghaladta az évi 30 millió tonna gabonát —— Franciaország és Németország egyévi gabonaszükségletét.
,,A földreform alapvető feladata azonban
— mondotta Liu-Saoci, a Kínai Népköztár- saság Központi Nsépi Kormányának elnök- helyettese —— nemcsak a szegényparasztok helyzetének megkönnyítése volt. Azt ,a célt tűzte ki maga elé, hogy a mezőgazdasági termelőerőket — mégpedig a falu dolgozóit, a földet és a többi termelőeszközöket —— fel- szabadítja a feudális földesúri földtulaj—
don igája alól, a mezőgazdasági termelés.
fejlesztése érdekében és megtisztítja az utat Kína iparosítása előt ".
A földreform hatalmas műve 1953. tava—
szán —— a nemzeti kisebbségek területein kívül —— befejeződik. A földesúri járomból' kiszabadított és most már a saját földjén dolgozó kínai paraszt soha nem látott len—
dülettel veszi ki részét a japánok elleni hosszú ellenállási háború és a Csang-Kai—
sek-klikk elleni felszabadulási háború során súlyos károkat szenvedett mezőgazdaság újjáépítéséből. A földreform előtt, a Kuomin- tang—kormány idején. 1949-ben a mező- gazdaság össztermele'se' és az állatállomány a háború előtti, színvonal háromnegyedére csökkent. A teljes gabonatermelés a Kuo- mintang—uralom idején a következőképpen alakult?
Gabonatermelés alakulása a háború előtti legmagasabb termelési évhez.
1933-hoz viszonyitva Index: 1933 :: 100
1937 ' 1939 I 1940 ' 1942 I 1944 I 1945 , 1947
91,7 [ 95.6 . 75,9 ?
Forrás: Zsenminzslbao, 1952 július 25:
69,9 * 545) [ 40,7 ! 68,7
l
be a
318 umzrxom Starrszrrka
A párt és a kormány széleskörű —— a me- zőgazdaság minden területét átfogó támogatása eredményeként 1950-ben a Kínai Népköztársaság galbona-vetésterülete 3,6%-kal, 1951—ben 8,6%-kal volt magasabb, mint 1933-ban; ugyanakkor a gabonaterme-
lés elérte az 1933. év lOO,7%-át.
A Kínai Népbank — mint azt a Cjanszl-
? zsíbao újság írja —— 225 milliárd juan köl- csönt bocsátott például Sanszi tartomány dolgozó parasztjai rendelkezésére a termés- hozam növeléséhez szükséges mezőgazda- sági felszerelések és gépek beszerzésére.
További 14 milliárd juan kölcsönt kaptak műtrágya és 9,3 milliárd juánt igásá—llatok vásárálására. Észak-Kanszi tartományban
*!952-ben a dolgozó parasztok *az állami és
szövetkezeti boltokon keresztül közel 2 mil- lió különféle mezőgazdasági eszközt, 60000 tonna műtrágyát és a mezőgazda- sági kártevők ellen nagymennyiségű rovar- lrtószert vásároltak.
A sokrétű állami támogatáson kívül igen jelentős szerepet játszottak a kínai mező—' A
gazdaság terméseredményeinek földreform utáni 50%—os növelésében a föld közös meg- művelésére alakult kölcsönös segélynyúj- tási csoportok is, amelyek ma már a kinai parasztság több mint 40%-át fogják össze.
195l—ig a termelés a legfőbb termékek te- rén elérte vagy túl is haladta ,a háború előtti szintet, ami a fejlődés rohamosan gyors ütemét mutatja. _..—
Fontosabb mezőgazdasági termékek termelésének alakulása Index: 1936: 100
Megnevezés l 1950 ' 1951
Rizs ... 96,5 99,4 Búza ... 80,4 88,5
Gyapot ... 83,7 ! ram Szójabab ... sem ] 63,3
Dohány ... 24,1 ! 130,5 Kender ... ; 144,7 l 227,1
Forrás: Aussenhandels Nachrichten, 1952. augusztus 9.
1952-ben már 9%-kal több gabonát, hez ma már hozzátartoznaka termelÖSZÖVet-
—55%—kal több gyapotot, 459%-kal több ken-
dert, 194%—kal tóbb dohány termeltek, mint a háború előtti legmagasabb terméseredmé- nyű évben.Az állatállomány is számottevő fejlődést ért el az elmúlt három év során: a juhállo—
mány 42%—ka1, a szarvasmarha, ló', Öszve'r és szamárállomány pedig 26%—kal növeke—
edett.
A kínai mezőgazdaság újjáformált képé-
kezeti csoportok és az állami gazdaságok is.
A 2000 állami gazdaság és a 4000 termelő- szövetkezetí csoport —— annak ellenére, hogy számuk a roppant kínai méretekhez viszo- nyitva még nem számottevő —— a magán- gazdaságokat jelentősen felülmúló termés- eredményeikkel jelzik a fejlődés irányát, előre mutatnak a: magasabbrendűamodern agrotechnikai eszközöket alkalmazó kollek—
tív mezőgazdálkodás felé.
A Kínai Népköztársaság egyes egyénileg dolgozó mintagazdáinak és egyes szövetkezeti gazdaságok hektáronkénti terméshozamának alakulása 1951-ben
Egyénileg dolgozó
miutagazdák Szövetkezetek Termény
hektáronkénti terméshozama (tonnában)
Rizs ... 12,15 13,5
Búza ... 6,08 6,75
Gyapot ... 6,84 7,5
* NEMZETKÖZI STATISZTIKA
319
A kínai parasztság egyik legsúlyosabb, állandó csapása volt a hatalmas folyók pusztító hatású periódikus áradása. A Kínai Népköztársaság megalakulása után azon- nal megkezdődtek a világméretekben is pá—
ratlan arányú vízszabályozási munkálatok.
Az árvíz által elöntött területek alakulása 1949—1952 között '—
Ev Elöntött terület
millió mu-ban*
mg ——————— 120
1950 ———————— 70
1951 ———————— 21
1952 ———————— a
Forrás: People's China, 1952. VII. l7.. 24.
és Neue Zeit. 1952. XI. !.
old.
AZ ÁRVIZ ÁLTAL ELÖNTÖTT TERULETEK CSÖKKENESE
ZVHmwünm
:ÉÉÉSÉEÉÉÉ
"WWW 1949 4950 ' 1 mi - 545 mm;.— - a 105 Áfat fra/.a"
1951
Három év alatt a Huaí, a Jangce-'kiang és a Hoangho folyók mentén folyó hatalmas gát-, csatorna- és vízierőmű-építkezések so- rán több mint 1700 millió köbméter földet emeltek ki, ami 23-szor több mjtnt a Szuezi- csatorna építésénél megmozgatott földmcny- nyiség. Ezek a munkálatok 60 millió embert mentesítenek az árvíz pusztításaitól és ha- talmas területek öntözését, városok és fal- vak villanyárammal való ellátását, mező- gazdaságának fellendülését biztosítják.
A mezőgazdasági termelés további fejlesz- tése érdekében 1949 és 1952 között 1350 000 hektár területen létesítettek mező- védő erdősávokat. Az erdősítés hatalmas arányait mutatja, hogy a Kuomintang-ura- lom 22 éve alatt mindössze 200000 hektárt ültettek be fával.
'monopóliumoktól, azt eredményezte, IPAR
A Kuomintang-Kina ,,nemzetgazdaságá—
ban" az ipar elenyésző súllyal szerepelt:
a nemzeti jövedelemnek mindössze lO%—át adta. A könnyűipar egyes ágai, főleg a tex- til- és a dohányipar fejlődött ki, azonban ezek teljes függősége az angol és amerikai hogy a gyárak gép- és nyersanyagszükségletét külföldről fedezték, ami az önálló kinai nem- zeti ipar fejlődését megakasztotta, gátolta.
A külföldi tőke képviselői arra törekedtek, hogy a mérhetetlen kínai piacokon mon04 pol—helyzetet teremtsenek maguk számára és fenntartsák a kínai ipar félfeudális, gyar—
mati helyzetét '
A British-American Tobacco Company
; például a Sanghai—i — a könnyűipar köz—
pontja — cigarettagyárak termelésének 70%-át állította elő, elmaradt módszerekkel, főleg kézimunkával, ami a kinai piacok fel lletti kizárólagos monopólium—jogát tekintve hihetetlenül magas extra-profitot biztosított
számára. *
A második világháború pusztításai, majd a Kuomintang-hadsereg visszavonulása so- rán az üzemek, gyárak, bányák jelentős része tönkrement, megsemmisült. Az or—
szág felszabadításakor a teljes ipari terme- lés alig érte el a háború előtti termelési színvonal 50%-át
A népgazdaság helyreállítását igen káro- san befolyásolta az infláció, a korrupció, a bürokrácia és a Kuomintang—nendszer többi átkos maradványa.
A központi népi kormány erőteljes intéz—
kedés-ei azonban megtisztították az utat az ipar és az egész népgazdaság újjáépítése előtt. Döntő jelentőséggel bírt az, hogy 1950 márciusában végetvtetettek a Kína történel- mében példátlan arányú inflációnak és meg- teremtették a juánt, a népi hatal'om egysé- ges, szilárd pénzrendszerének alapját.
A Szovjetunió széleskörű segítségével a kínai ipar gyors fejlődésnek indult.
Mig 1948—ban a termelés a legfontosabb ipari termékekben a háború előtti színvonal BO—GOO/O—át érte csak el, 1951-ben a terme- lés a legfontosabb iparágak terén már elérte a háború előtti szintet s 1952 végéig — a felszabadulás óta eltelt 3 év alatt -—— a szén—
termelés megduplázódott, az acéltermelés a hétszeres—ére emelkedett, a vastermelés pe—
dig a nyolcszorosára növekedett.
Igen jelentős fejlődés mutatkozott a fo- gyasztási cikkek termelése terén is:
320
Egyes fogyasztási cikkek termelése
NEMZETKÖZ; smnsz'rtm
Index: A legmagasabb háború előtti csúcstermelés :: lOO
1950 1 1951
M e g n e v e z é s
Cigaretta ... 96 110 Liszt ... 49 82 Cukor ... 58 73 Gy'uia ... 74 85
Forrás: Narodnij Kitaj, l953, 2. sz., ll. old.
A nehézipar —— 80 százaléka szocialista tulajdonban van —— fejlődési üteme sokkal nagyobb volt, mint a könnyűiparé, melynek csak 40%-a tamtozik az állami szektorok- hoz. Uj ipawágak keletkeztek, amelyek olyan cikkeket állítanak elő, —— többek között szer- számgépet, nehézipari felszerelés ket, moz- donyokat, —— amiket addig külföldről kellett importálni.
_A SZOC/211654 ['s/; MAGAWSZE/f'fűú
űfSZfSEDl—"Sf/J mg,/[z— azán/wá/magmv
A szocialista tulajdonban lévő üzemek je-
Egyes nehézipari termékek termelésének alakulása index: háború előtti legmagasabb termelési eredmény :: 100
Megnevezés 1949 —1952
Szén ... 45,0 95 Vasérc ... 10,9 105 Acél ... " 18,0 167 Acél ingat ..., ... 15,9 170 Kőolaj ... 38,0 136 A Villamosenergia ... 72,3 1 15 Cement ... 31,0 153
Forrás: China Reconstructs, l953, l—ll., 3. old.
pedig 562 % —át adták. l952—ben azonban lentősen meghaladták a magántulajdonban
lévő üzemek termelési eredményeit, habár ezek is számottevő fejlődést mutatnak. 1949—
ben az állami üzemek a teljes ipari terme—
lésnek 43,8%—át, a magántulajdonban lévők
már a szocialista szektor termelte az össz- termelés 67,3%—át, a magánüzemek 82,7%—os termelési részesedésével szemben.
Megváltozott a könnyű— és a nehézipar eddigi rendkívüli kedvezőtlen aránya is.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
321
42 m/m/ TEDMEL És NÖVEKEDÉSE
Index: A fe/szab adu/ás — 7949- elő/fi csácssthmna/ : 700
0 10 20 30 1.0 50 80 90 80 90 100 110 120 130114) 1270 1609178180 190 200 216 220
Szén Vásár-c Uszf , Gy:/fa
V/V/amasenewg/a kán/ey
ügyre/fa Palma/fana/
őemeaf Pama/sza'kw/
Acél 14637 inga/*
Pap/7,
VIIA 1949éw'lyrme/e's ,_ 73952 éw'ferme/e's
Fogyaszía'sí javak és a termelési eszközök termelésének alakulása 1949-től 1952-ig
Fogyasztási javak ' Termelési eszközök Időpont
%-os aránya
325
! 43,8
Forrás: China Reconstructs, 1953, I—Il, 6. old.
A termelési eszközök termelésének ez az igen számottevő növekedése azonban egy- általán nem jelenti a fogyasztási javak ter—
,melésének egyidejű csökkentését. Éppen el- lenkezőleg! A könnyűipar termelőeszközeit modernizálták, termelési apparátusát kibő—
vítették, aminek következtében a könnyűipar ma már jóminőségű, a dolgozók megnöve- kedett igényeinek megfelelő közszükségleti cikkeket állít elő.
_A Kína történetében példátlanul álló fej—
lődést a felszabadult dolgozók munkalemdü—
lete, a termelőeszközök jobb kihasználása, a szovjet munkamódszerekátvétele tette le- hetővé.
4 MU/V/(Affp/l/HÚx'E/WSÉGÁLÁ/(I/ZÁS'Á
A szóvaÁwÁsz/zm/w ÉSA ffxm/mm/w
500
Tex/774273!)
250
200 150
400
60
19491952 1949 4952
1952-ben a víllamoserőművek kihasználásl mutatója 82%—kal, az állami bányák szén—
termelésén—ek általános mutatója 30—75%-
kal nőtt l949—hez képest, ugyanakkor az egy bányászra eső napi kitermelés UBB—ról 062 tonnára emelkedett. A gépgyártás terén a különböző szerszámgépek termelékeny- sége 1952—ben átlagosan 4—5-ször volt na- gyobb, mint 1949—ben. A textiliparban az- előtt egy szövő 250 orsót szolgált ki, ma pedig SOO—at, ugyanakkor az 1949. évi 10 automata szövőgép helyett 1952—ben már
32 gépen dolgozik. . ,
Az ipari termelés gyors fejlődését bizto- sították a felszabadulás után eszközölt ha- talmas arányú beruházások is. 1952-ben az összkiadátsok 36%—át fordították
ruházásokra.
Rendkívül nagyjelentőségű volta'közleke- dési hálózat —— főleg a vasutak —— szétrom- bolt részeinek újjáépítése, kiszélesítése. Az új vasútvonalak a termelés szempontjából igen fontos területek természeti kincseinek fe'tárását és felhasználását tették lehetővé.
1950—ben és 1951-ben a Központi Népi Kor- mány megkezdte az 505 km hosszú Csen-g—
tu-Csung—csing-i, a 346 km hosszú Tiensui- Hanosau—i és a 403 km hosszú Lajping—Mu- nankua-i új vasútvonalak építését. 1952. jú—
lius l—én megindult a közlekedés a Tiencsui- Lanchau vasútvonalon, s ezzel 23 785 km-re emelkedett a forgalomban lévő vasútvona—
lak hossza, az 1948. évi 12786 km-rei szem- ben.
A népgazdaság 1952. évi termelési ered- ményei szemléltetően mutatják azokat a ba- talmas eredményeket, amelyeket a kinai dol—
gozók a felszabadulás óta országuk újjá—
építése terén elértek. Az egykori Kina fél—
feudális gyarmati kizsákmányoitságban lévő ipara helyén felépült, kiterebélyesedett és megerősödött a Kínai Népköztársaság füg—
getlen, saját erőforrásaira támaszkodó új ipara. Megváltozott az ipar súlya is a nép- gazdaságon belül: az 1949. évi 10%—ról l952—ben 30%—ra növekedett részesedése az ország nemzeti jövedelmében.
ÁRAK ÉS BELKERESKEDELEM
A stabil pénzrendszer megteremtése, vala- mint a pénz- és bankügyletekkel kapcsolatos reformintézkedések széles utat nyitottak a
szilárd alapokon alapuló belkereskedelem fejlődése előtt. Az árak 1950 márciusától jelentéktelen ingadozásoktól eltekintve, csök—
kenő tendenciát mutattak, amit világosan mutatnak a nagykereskedelmi árak is.
ipari be- —
N EMZETKÖZ! STATISZTIKA
A nagykereskedelmi árindex alakulása
_ . _ Index:
Nep—ont 1950 111. : 100
1951 szeptember ... 101,30 1951 december ... 100,30
1952 június ... i 95,2o Forrás: People's China, 1953. 11. 16, 5, old.
A nagykereskedelem jelentős része ?— mi—
után a kereskedelem csak részben állami monopólium—magánkézben van, A legfon- ,
tosabb termékek azonban, mint a búza, pa—
mutfonal és szén árának közvetlen ellen—
őrzésével az állami kereskedelmi szervek döntő szereppel rendelkeznek a piaci árak szabályozásában és stabilizálásában. Az ál—
lami kereskedelemnek ez a szabályozó sze- repe igen nagyjelentőségű a fogyasztók jobb ellátása és a tervszerű kereskedel-em meg- alapozása szempontjából. '
1951-ben az állami kereskedelmi szervek a só, az e'tolaj, a cukor, a szén, a petróleum, a gasolin, az acél és a horganylemezek bel- kereskedelmi árát Tientsinben'augusztusban átlagosan 8,4%—kal, szeptemberben és ok—
tóberben 6,6%—kal csökkentették, míg Shanghaiban ez a csökkenés 8,4%-os, il- letve 7—7%-os volt. Az árcsökkentést no—
vembeirben a só, cukor és növényi olajok árának újabb 4,5%-os csökkenése követte.
1952 novemberében többezer árucikk ára ,.átlagosan 8%—kal Csökkent az egész ország—
ban. Shan—ghaiban több mint 10000 áru- cikk ára átlagosan ll%—kal, Pekingben kö—
rülbelül 3300 cikk átlagosan 7,5%-kal.
Nankingban 1500 áru ára átlagosan 10%- kal, Hangchowban pedig 1420 különféle áru
ára 2—42%—kal csökkent,
A Bíí/(ÉűíS/(fűüá'A/l l/ÚZ UME/VE
200
! 450
400
50
1950 1951 1952
NEMZETKÖZI STATISZTIKA W
323;
Fontosabb cikkek eladási forgalma Index: 1950 : 100
1951. évi 1952. évi
I d ő p 0 n t
e l a (! á 5
Mezőgazdasági termékek, mellék- és házi—
ipari termékek ... 138 148
Élelmezési cikke-k' ... 170 271
Pamutfonal ... 131 171 Pamutszövet' ... 167 245
Szén ... l ... 1115 141
Só ... 142 152 Cigaretta ... *. . 1 12 149 Kőolaj ... 108 262 ' Az állami szerveken keresztül az egész országban piacra szállított mennyiség.
Forrás:
A reálbérek emelkedése, a földreform és a központi népi kormány következetes árr- csökkentési politikája következtében hatal- masán megnövekedett a kínai dolgozók vá- sárlóereje Ezt a növekedést szemléltetően mutatja a belkereskedelem volumenének ala-
kulása,
A város és falu közötti megnövekedett
New China's Economic Achievements, 224. old.
kereskedelmi forgalom jelentékeny részét az állami és szövetkezeti kereskedelem bonyo- litja le. A fontosabb közszükségleti és egyéb;
árucikkek 40—100%-át az állami nagykeres- kedelem adja el. A szövetkezeti kereskede—
lem forgalma 1951—ben az 1949. évi 16 szo—n rosára növekedett.
Az állami kereskedelmi szervek forgalma KözépdéleKínában 1951-ben
. Index: 1950 : 100
M e g n § v e z é s , Vásárlás ' Eladás Búza ... 452 322
Pamutfonal ... 150 155 . Szövet ... 616 293 Különféle fogyasztási javak ... 127 484 Szén ... 254 143 Só ... —— " 179 Kőolajtermékek ... -— *202 Forrás: People's China. 1952. H. M. 14. old.
Az állami és szövetkezeti kereskedelem lejlődése 1952 folyamán rohamos ütemben tovább, folytatódott.
KULKERESKEDELEM _
A Kuomintang— Kína félgyarmatí helyzete a különböző külföldi monopol-kereskedelmi társaságok részére példátlan terjeszkedési
és harácsolási lehetőséget biztosított a ki—
nai nép terhére. Kínának 1877-től a felsza—
badulásig egyetlen egyszer sem volt aktív a külkereskedelmi mérlege. 1926 és 1937 között például az átlagos évi deficit 153—
millió dollár volt. Az amerikai monopóliu-
mok befolyásának növekedésével egyenes,
arányban emelkedett a külkereskedelem de-—ficítje is.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA,
Az USA részesedése a kinai külkereskedelemben és a külkereskedelmi deficit alakulása a felszabadulás elölt
* Az USA %-os része—
Ha
Külkereskedelmi Időpont sedése a teljes kínai deficit millió
külkereskedelemben dollárban
''''' t
1936 ... § 22 153
53 472
Forrás: Die Wirtschaft, l952, V. 30, ll. old.
A behozatal árucikkenkénti megoszlását is természetesen a külföldi monopóliumok érdekei és nem a kínai nemzetgazdaság, a dolgozók szükségletei szabták meg. 1936- ban a késztermék import 55,40/oát, á félt készgyártmány 21%—át, ugyanakkor a gép—
és 's'zerszámbehozatal _— arninek az önálló kínai ipar fejlődését kellett volna elősegíte- nie —— mindössze 6,7%—át alkotta: az össz- behozatalnak. Igen nagy súllyal szerepel- tek :! behozatalban olyan áruk is, mint pl.
gabona, gyapot, dohány, szén, kőolaj, ame—
lyeknek termelését vagy előállítását gazdag hazai előfordulásuk ellenére. —— a külföldi
monopóliumok és a saját profitjuk érdeké-A ben _. a Csang—Kai—sek klikk megakadá- lyozta.
A népi forradalom győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása gyökenesen megváltoztatta az ország külkereske—delmé- nek helyzetét. A Központi Népi Kormány be- vezette a külkereskedelem ellenőrzését és egyes fontosabb árucikkek exportját és im—
portjá—t állami monopóliumnak tekinti. Az állami szektor a külkereskedelemben is rö- vid idő alatt megszilárdult. 1950—ben az ál—
lami társaságok részesedése a külkereskede- lemben márt döntővé vált.
:
Az állami és magántársaságok %-os részesedése a kül/kereskedelemben 1950-ben
M e g n e v e z é s Export Import
Állami társaságok ... 53,3 70,5
Magántársaságok
Ebből: kinai ... 35,3 25,
külföldi 11,4 4,2
Forrás: Sowjetísche Assenhandel, l95l, 9. sz.
Az ipar és a mezőgazdaság állandóan fo—
kozódó termelése hatalmasan előmozdította a külkereskedelem !fejlődését és megváltoz- tatta összetételét is, 1950-ben a kivitel ér—
téke 34%—kal, 1951-ben 60%-kal haladta meg a Kuomintang-uralom legmagasabb ——
1936. évi — kivitelét.
Megváltozott a külkereskedelem iránya is. A Kínai Népköztársaság a béketábor or—
szágaival kiszélesítette és elmélyítette az egyenlőségen és kölcsönös érdekeken a—la- puló külkereskedelmi kapcsolatait. Az Ame- rikai Egyesült Államok gazdasági blokádja teljesen kudarcot vallott.
A Szovjetunió és a népi demokráciák %-os részesedése a kínai külkereskedelemben
1936 ! 1949 ( 1950 1951 1952
035 " 7,76,' I
* Csak a Szovjetunió.
Forrás: Die Wirtschaft, macíji, 1952, november 22.
26,0 ,
1952, 22. sz., lli old.
61,0 ! 720
és Bjulleteny inosztranno] kommorcseszkoj infor—
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
325
Kina külkereskedelmi forgalma a Szovjet—
unióval és a népi demokráciákkal 1951—ben elérte a 2 milliárd rubelt. 1952-ben a forga—
lom tovább emelkedett.
A Kínai Népköztársaság azonban nemcsak a béketábor országaival hajlandó keres- kedni. Mint azt a Kínai Népi Politikai Ta—
nácskozó Testület ált-alános programmjának 57. paragrafusa kimondja: ;,A Kínai Népköz- társaság kész minden külföldi kormánnyal és néppel az egyenlőség és kölcsönös érdek alapján helyreállítani és fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat".
Ezen az alapon a Moszkvai Gazdasági Konferencián 1952 áprilisában a kínai kül- döttség ll országgal: Angliával, Franciaor- , szággal, Nyugat—Németországgal, Hollan- diával, Olaszországgal, Belgiummal, Finn—
országgal, Svájccal, Ceylonn—al, Pakisztán- nal és Indonéziával 224 millió dollár értékű szerződést kötött. A küldöttség vezetője, Nan-Hain-chen, ismert közgazdász, beszédé—
ben jellemezte az Uj Kina további kül—
kereskedelmi célkitűzéseit: ,,Mi készek va- gyunk tárgyalni és szerződéseket aláírni minden kereskedelmi társasággal, nagy- iparossal és üzletemeberrel, hogy ezzel erő—
teljesen elősegítsük a nemzetközi gazda—
sági együttműködés fejlődését". _,
***
A gazdasági újjáépítés eredményei meg- teremtették azt a széles és biztos alapot, amelryre támaszkodva a! kinai rép a nagy—
arányú iparosítás, a tervgazdálkodás útjára léphet-., ,,Országunk iparosiitásá—t —_— irta a Zsenminzsibao—sokkal gyorsabb ütemben kell megvalósítanunk, mint ahogy bármely kapitalista ország iparosítását a fejlődés korszakában végrehajtották. Az iparosítás- ne'ak és a fejlődésnek azt az ütemét kell át- vennünk, amely a Szovjetunió és a népi de—
mokratikus országok fejlődésénél tapasztal- ható".
5 Statisztikai Szemle ,, 85,
Az első ötéves terv célkitűzéseit Csen—En—
laj elvtárs ismertette a Kínai Népi Politi- kai Tanácskozó Testület Nemzeti Bizott—
ságának 4. ülésén, 1953. február 1-én, majd pedig vázolta az első tervév feladatait.
,,1953—ban, ötéves tervünk első évében —- mondotta —— iparunknavk és mezőgazdasá- guntknak jelentősen növelnie kell termelé- sét 1952—höz képest, Az 1952-ben elért— ter- melési eredmények és az 1953. évi előzetes terv alapján —— 1952—őt lOO-nak tekintve ——- a fontosabb ipari és mezőgazdasági termé- kek termellésének 1953-ban a következőkép- pen kell alakulniokz" )
Megnevezés Index: 1952: 100 Vasérc —————— '") 1 14
Acél ingot ————— 1 23
Szén — — _ _ ';_1*7:*— _ 100
Villamosenergia —— —— —1'['—— 127
Kőolaj —————— 142
Réz ——————— 139
Ólom —————— 149
Horgany —————— 1 54
Szerszámgép ————— 1 34
Maró szóda ————— 1 31
Cement —————— 1 17
Épületta —————— 138
Pamutfonal ————— 109
Pamutáruk ————— 1 1 6
Papir ——————— 106
Cukor —————— 1 23
Búza ——————— 109
Nyersgyapot —- —- — —— z —- 116
Tea ——————— 1 1 6
Forrás: A ,,People's China" 1953 III. lö—iki mel- léklete, 9. old.
Az első ötéves terv nagy feladatainak megvalósítása döntő lépést jelent azon az úton,—amelyen a felszabadult kínai nép 1949.
október l-e'n elindult, s amely egyszer és mindenkorra megszünteti a Kuomintang ha- gyatékát: a nyomort. atz elmaradottságot; és az országot a felemelkedés, a jólét, a szo-
cializmus felé viszi.
Rónai Gábor
326
NEMZETKÖZI STATISZTIKAAUSZTRIA
Gazdasági helyzet
Az amerikai imperializmus támadó ter- veiben Ausztriának nagy stratégiai jelen—
tősége van. Az amerikai imperialisták Trieszt—Jugoszlávia—Au'sztria —— Nyugat—
Németország vonalán összefüggő feltvonu- lási területet és támaszpontrendszert akar- nak kiépíteni.
Ausztriát _1948-ban kapcsolták be a Marshall—tervbe és azóta az Egyesült Alla- mok Ausztria gazdasági és politikai éle- tének irányítója lett. Az Egyesült Allamok monopoltőke's csoportjai mindenekelőtt a nyugatauszt—riai volt német hadiipari vállala:
tokat, a Daimler, Steyr, Benz stb. üzemeket élesztették újjá. Az amerikai imperialisták és osztrák bérenceik a hadiipari termelés fej—
lesztésére elsősorban a Marshall-terv ú. n.
ellenérték számláiról felszabadított összege- ket használják fel. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok meghatározott célra, meg- határozott feltételekkel kölcsönzi ezt az ősz- szeget Ausztriának. 1948. április Ha 1951, április l-íg az amerikaiak 6.5 milliárd schil—
linget szabadította—k fel az ellenértékszámlá- ról és ebből több mint 5,7 miltliárdot a hadi- termelés fejlesztésére forditottak.
Az osztrák kormány az Egyesült Alilarmok követelésére igen komoly összegeket fordít hadiberuházá-sok—ra. Szviridov altábornagy, a Szovjetunió képviselője a Szövetséges El—
lenőrző Bizottságban, a megszálló hatalmak egyik tanácskozásán felfedte, hogy az osztrák kormány 1948 májusában titkos szerződést írt alá, ameliyben vállalta a re- pülőterek újjáépítését és erre a célra már eddig' is 'hatalmas összegeket forditott. Az osztrák kormány nemrégen bejelentette, hogy Salzburg és Bécs között katonai autó- utat építenek, erre a célra; 4 milliárd schillinget irányoztak elő l952/53-ban Auszt—
ria 65 milliárd schilling nemzeti jövedelmé- ből 65 milliárdot kell iegyverkezéssel kap—
csolatos kiadásokra forditani. Ez közel Öt- ször annyi, mint a Marshall—segély 1952/53.
évre előirányzott összege, —— IA milliárd schilling.
A fegyverkezési kiadások megnövekedé—
sén kívül a Marshall-terv következménye az is, hogy az Egyesült Államok monopóliumát Nyugat—Ausztria iparát egyre jobban a ke—
zükbe veszik. Az amerikai acélt-röszt ellen-
őrzi az Alpine—M—onta-n—t, Ausztria nagy fém- ipari kornszzernétjA linzi Vereinígte Stahif werke' ugyancsak amerikai tröszt kezébe került. A Du Pont de Nemours az ország vegyiparát ellenőrzi. ; Ez év januárjában az amerikai monopóliumok tervbe vették, hogy 200 millió dollár kezdőtőkévei bankot alapítanak, kifejezetten azzal a céllal, hogy az Ausztriába irányuló tőkekivitelt elősegít- sék. Mindezeken felül az amerikai monopó—
liumok legújabb terve az, hogy Ausztria- gazda—ságát a nyugatnémet gazdaság alá rendeljék, tehát gazdaságilag egy új! ,,An- schluss"-t készítsenek elő. Erre mutat, hogy a Ruhr-vidéki iparmágnnások máris vissza- követelik régi üzemeiket az osztrák kor-.
mánytói. Az osztrák kormány hajlandó is visszaadni ezeket az üzemeket, noha ezek:
l95l—ben az osztrák ipari termelés 44%—át adták.
Ausztria ipari fejlődésének jellegét meg- határozza, hogy az ország energia— és nyersanyagiorrásagit majdnem kizárólagosan az Egyesült Államok monopóliumai fegy- verkezésére használják fel, részben magában Ausztriában, részben más nyugateurópai
államban vagy az USA—ban. Ennek ered—
ménye, hogy a hadifontosságú nyersanyagok!
termelése a háborúelőtti szinvonal többszörö—
sére nőt-t.
Egyes iparágak termelésének alakulása I952-benl
!
Megnevezés 19375100 1 1951:100
Bányászat ... ! 165,8 [ 105,1 Vaskohászat ... 1953 110,0 Magnezitipar ... 222,7 1152
A hadiipar és küiönösen a hadiiontosságú—
nyersanyagok kitermelése azonban csak ideig—óráig tudta ellensúlyo'zrii a fogyasztási cikkek gyártásának hanyatlását.
tMonatsberichte des Österreichischen Institutea fgir _áWirtschaftsiorschung, 1953 február, adatai;
a ap] n.
N EMZETKÖZI STATISZTIKA i
A polgári fogyasztást szolgáló iparágak termelésének alakulása I952-ben2
Megnevezés 1951:100 ,.
i
Papíripar ... ! 95,0 Bőr- és cipőipar ... , 91,6 'I'extilipar ... 85,9 Vegyipar ... 89,2
1952—ben pit a cipőtermelés 800000 párral kevesebb volt, mint az előző évben. 1952—
ben kevesebb cipőt termeltek, mint l937—ben, a válság évében, amikor a cipőtermelés a mélyponton volt. l937-hez viszonyitva 1952- ben az egész bőr- és cipőipar 13,4%—kal ke- vesebbet termelt. A textilipar termelése 1937-hez képest 5,5%—kal csökkent,
Ausztria ipari termelése 1952-ben 1951-hez képest csak l%mkal emelkedett. Az építkezé- sek terjedelme 1952-ben 6%-kal csökkent.
A váilságjielek 1952 második felében már a nehézipar egyes ágaiban is észlelhetők.
A nehézipar egyes ágai termelésének alakulása 1952 decemberében
Index:
Megnevezés 1952 június:
100
Mezőgazdasági gépgyártás. . . . 60 ,2 Textilgépgyártás ... 52,7 Papíripari gépgyártás ... 493
Forrás: Statistisc'he Nachrichten, 1953 február.
1953 első hónapjaiban ai válságjelek alvas- és fémipar egyes ágaiban továbbra is érez- hetők. Amint az Österreichische Volksslimme ,írja, a vas- és fémiparban nagyarányú munkáselbocsájtások vannak és van olyan üzem, ahol a munkáslétszámot a felére csökkentették.
Az osztrák ipar súlyos problémáit nem ér- zik azok az üzemek, amelyek azelőtt német tulajdonban voltak és a potsdami egyez- mény alapján szovjet tulajdonba, kerültek.
Ezek ásványolajfeldolgozó és faipari üze—
mek, amelyek az elmúlt évben Kelet—
Ausz—tiria ipari termelésének 30%-át adták.
Termelésük kétharmad része az országon belül marad és olcsó áron kerül a fogyasz—
2Monatsberichte des Österreichischen lnstitutes für Wirtschaitsforschung 1953 február, adatai alap- ján számítva.
5—3-
327
tókhoz. A múlt év december l-e'n pl. 20%—kal csökkentették a fűtőolaj árát. A szovjet tu- lajdonban lévő üzemekben jelentős szociális juttatásokat adnak a dolgozóknak; Ausztriá- ban egyedül itt kapnak a nők a férfiakkal egyenlő bért.
KULKERESKEDELEM
Ausztria külkereskedelmi forgalmának alakulása az ország függő helyzetét mu- tatja A kiviteli forgalom jelentős részét az Egyesült Államokba és a MarshallL országokba szállított nyersanyagok alkot- ják. Egyes fontos nyersanyagokból Ausztria most 4—5—ször amnyit exportál, mint a má- sodik világháború előtt, ugyanakkor a kész- gyártmányok exportja csökkent. A nyers- anyagok és félkészgyártmányok részesedése az ország kivitelléből 1933—37-ben csak
28% volt, 1952-ben 57%-ra emelkedett.
Ausztria külkereskedelmi forgalmának országonkénti megoszlása 1937 óta nagy el—
tolódást mutat. 1937-ben a kivitel 52%-a irá- nyult a Marshall-országokba, 27%-a a népi demokráciákba- és csak 4,4%—a irányult Észak- és Dél-Amerikába. A kivitel 60%-a ma a Marshall-segélyben részesülő európai országokba irányul, ll,5%—a jut a népi demokráciákba és 10,6%-a Észak- és Dél- Amerikába kerül. A behozatal országon- kénti megoszlása még nagyobb eltolódást mutat. 1987-ben Ausztria behozatalának 6,9%-a származott az Egyesült Allamok—
ból, most 28,9%-ai származik onnan. A népi demokráciákból származott 1937—ben az be- hozatal 40%-ai, ma CSak l5%-a.
Ausztriának az Egyesült Államokkal foly—
tatotte külkereskedelmi forgalmának növeke- dését az alábbi tábla mutatja:
' Ausztria külkereskedelmi forgalmának alakulása az Egyesült Államokkal
(millió schilling)
l937 —————— 99
1948 —————— 23,5
1949 —————— %,9
1950 —————— 51 .8
l951 —————— 86, 1
1952 —————— 108.7
Forrás: Monatsberichte des Osterreichisches ln- stitutes für Wirtschaitsiorschung. 1953 február.
A népi demokráciák részesedése Ausztria külkereskedelmi forgalmában állandóan csökken.
_328
Egyes népi demokratikus országok százalékos részesedése Ausztria külkeres—
kedelmi forgalmában
1937 j 1952
Ország ___:—
2323 lkivitel Egg? lkivitel
Csehszlovákia . 11 ,O 7 ,2 3,6 3,9 Románia ... 6,0 5,6 0,7 1,1
Forrás: Monatsbericltte des Österreichischen In- stitutes für ertschal'tsiorschung, 1953 február.
Az osztrák kormány az ország nyers- anya'gkincseit igen olcsón prédálja el. Az Egyesült Államok és a Marshall—országok a világpiaci árnál sokkal olcsóbban vásá—
rolják Ausztria nyersanyagait. A hivatalos Stati-stische Nachrichten adatai szerint 1952- ben a vasért és az acélért a Marshall—orszá- gok 48,5%-kal, az USA pedig 70,2%—kal kevesebbet fizetett a világpiaci árnál.
A Marshall—országok és az Egyesült Álla-
mok az aluminiumért 28%-kal és ajmag-
n—ezitért pedig 34,8%—kal fizettek kevesebbet.
A nyugati exporttal kapcsolatban az ala- csony exportárak miatt 1951-ben 4820 mil- lió schilling veszteség érte Ausztriát. Ez az
összeg az osztrák dolgozók évi jövedelmé-
nek két és félszerese.Az ország kizsákmányolását még az is fokozza, hogy az Európai Fizetési Unió kö- telezte Ausztriát arra, hogy a Marshall- államoknak 70 millió dollár értékű áruhitelt adjon, olyan hitelt, amelynek visszafizeté- sére nincs kilátás. 1952 második felében Ausztria a Marshall—államoknak 400 millió schilling értékű árut adott hitelbe, noha Ausztria külkereskedelmi mérlege állan- dóan deficites és an ország a költségvetési hiányok kiküszöbölésére kénytelen hitelt kérni.
A népi demokráciákkals folytatott keres- kedelmi forgalom kibővítése csökkentené Ausztria külkereskedelmi deficitjét és az iparnak is könnyebbé tenné a helyzetét.
A népi demokráciákba Ausztria sok ipar- cikket is tudna exportálni, míg az USA és a Marshall-országok főleg nyersanyagokat és télkészgyártmányokat vesznek át.
A Szovjetunió és Csehszlovákia 1953 januárjában olyan kül—kereskedelmi ajánlatot.
tett Ausztriának, amely*75 ezer embernek kb. 6 hónapi munkát tudna bizto—sítani.
Románia ez év februárjában 400 millió schilling értékű áru vásárlására tett aján-
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
latot. Ha az osztrák kormány elfogadná ezeket az ajánlatokat, az ország kivitele) több mint 50%-kal emelkednék.
MUNKANÉLKULISÉG, ÉLETSZINVONAC, - PROFIT
Az ország kifo—sztóttságtfhak és az ipari termelés általános hanyatlásának következ- ménye a munkanélküliség növekedése., Ausztria uralkodó pártjai a februári .vá- ilasztások előtt teljes iog'lallkoztatottságot igértek. A munkanélküliség azonban a: vá—
lasztások után állandóan növekszik. Ez év
március elején 65.000—rel több volt a munka- nélküliek száma, mint egy évvel ezelőtt.Ezenkívül több tízezer munkanélküli nem is szerepel a hivatalos nyilvántartásban és igen sok munkás csökkentett munkaidővel dolgozik.
Ausztria munkásosztályáinak elnyomo- rodását mutatja, hogy a tőkések részesedése a nemzeti jövedelemből egyre nagyobb lesz, a munkáso—sztályé pedig csökken.
A munkásosztály és a tőkések részesedése a nemzeti jövedelemben %-ban
É v Munkások Tőkések
1937 ... 46 44—
1949 ... 39 51 1950 ... 35 55 1951 ... 33 57
Megjegyzés: A fennmaradó 10% a kisárutermelők körülbelüli részesedése.
Forrás: Österreichische Volksstimme, l952. okt. 3.
A monopólszervezetek Ausztriában hatal- mas profitra tesznek szert. Az angol Uni- lever margarinkonszern és a Perlmooser Zementwerke évi profitja egyenként lOO millió schilling volt. Az amerikai magnezit- vállalat csaknem 110 millió schilling profitot ért ell egy év alatt. 25 részvénytársaság évi profitja 930 millió schilling volt.
Ausztriában államosított üzemek is van- nak. Ezek régi német vállalatok, A Schneller -——Bleckmamn—Werke egy év alatt 180 millio schilling profitot ért el. A két államosított banknak a legutóbbi két év alatt 250 millió schilling tiszta haszna volt. Míg azonban a népi demokráciákban és a Szovjetunióban az állami tulajdonban lévő üzemek bevétele az állami költségvetési bevételek 70—80%-át
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
adja, Ausztriában az államosított üzemek
nyereségének legnagyobb részét a volt rész-
vényesek kártalanítására fordítják. Igy az államosított Schoeller—Bleckmami—Werke mérlegéből (kitűnik, hogy a vállalati 180 milliós profitjából 111 milliót a volt tulaj- donosok kártalanítására fordítottak.Az osztrák kormány adópolitikája jól mutatja azt, hogy a kormány a tőkések profitérdekeít tartja szem előtt. Kamitz osztrák pénzügyminiszter az elmúlt év vé- gén közölte, hogy a tőkések jövedelmi és testületi adóiból fennálló adóhátra'lék 1260 millió schilling. Ez az összeg 70%-a annak, amit 1952-ben az osztrák dolgozóktól kere—
seti adó címén levontakűKamitz pénzügy- miniszter bejelentette, hogy ezt az adó- hátra'lékot ,,lreirjá—k" —— azaz elengedik a tőkéseknwek.
Ausztriában az egy főre jutó adóteher állandóan emelkedik. *
Az egy főre eső adóteher emelkedése
1932 —— — — — 50 schilling 1948 — —— —— — 400 schilling 1950 —— -— — —— 1000 schilling 1953 — —— —— — 2000 schilling
Forrás: Bjulleteny inosztrannoj kommercseszkoj informacijl, 1953, február 19.
Ez az adóteher részben a fogyasztási adóból, részben az Ausztria megszállása után bevezetett kereseti adóból tevődik össze. A fogyasztási adó összege 1946-ban 200 millió schilling volt, 1952-ban már 4400 millió schi—llin—gre emelkedett. A cukor árá- nak 15%-a, a sör árának több mint 22%-a fogyasztási adó.
Kei-eseti adó címén is egyre több pénzt vonnak le a munkások és alkalmazottak bé—
réből és fizetéséből.
A munkások és alkalmazottak kereseti adójának emelkedése
1946 —— — — 350 millió schilling 1949 — —- — 880 millió schilling il950 —— " —- 1800 millió Schilling
Forrás: Bjulleleny inosztrannoj kommercseszkoj informaciji, 1953 február 19.
329
Ausztriában a dolgozók helyzetét a nagy—
mértékű áremelkedések is súlyosbítják. 1947 óta eddig 5 esetben új ár- és béregyezményt hoztak létre azzal az állítólagos céllal, hogy az ár— és bérszinvonaliat összehangolják.
A valóságban azonban minden újabb meg- állapodás után csökkent a munkások reál- bére. Ezt a reálbércsökkenést még a hiva- talos statisztika alapján is meg lehet álla—
pítani.
A hivatalos statisztikák szerint is 1945—től 1950 szeptemberéig a reálbér 18%-kal csök- kent. A legutóbbi 1951 júliusi ár- és bér—
egyezmény után az árak a hivatalos adatok szerint 20%-kal emelkedtek, a nominálbér pedig csak 14%—ka1. Azonban az Öster- reichische Volksstimme megállapí—tása sze—
rint az áremelkedések elérték a 30%—ot, a munkások reálbére tehát az ötödik ár- és béregyezmény után 12%—kal csökkent Azóta az árak tovább is emelkedtek, a bérek azonban egy fillérrel sem.
A reálbér csökkenése az egy főre eső élelmiszerfogyasztás alakulásában is meg- mutatkozik.
Egy főre eső élelmiszerfogyasztás 1952-ben3
Megnevezés 1937 : 100
Hús ——————— 75.5
Zsír ——————— 83,l
Tej ——————— s7,2
Tojás ——————— 90,4
Főzelék —————— 97,7
A nemrégiben megalakított új kormány, amelyben a jobboldali szocialisták is részt vesznek, a választások előtt tett demagóg igéreteit nem tudja megtartani. Nem oldja meg a munkanélküliség problémáját, az osztrák dolgozók életszinvonal—a egyre rosz- szabb lesz és Ausztria iparának a helyzete mindjobban mutatja a kezdődő válság jeleit.
8 Monatsberichte des Österreischischen insti—
tutes für Wirtschaitsiorschung, 1953 február, ada- tai alapján számítva.
330
NEMZETKÖZI STATISZTXKAA kapitalista országok külkereskedelme
A tőkés világ gazdaságának militarizá- lása a kapitalista országok nemzetközi ke—
reskedelmi kapcsolatainak szétzilálásához vezet. A kapitalista országok külkereske- delmi forgalma 1952—ben mind értékben, mind fizikai volumenében csökkent."Keres-
kedelmének élősdi, háborús jellege növeke-
dett, az egyik országnak a másik által való kifosztása még élesebb formákat öltött,", fo—
kozódott a valuta-káosz. A kapitalista piac felvevőképességé—nek öss'zesziikülése és az értékesítés kérdésének ezzel kapcsolatos ne- hézségei az imperialista tábor ellentéteinek nagymértékű kiéleződésére vezettek;
A kapitalista országok külkereskedelmi forgalma (milliárd dollár)
195? 1952
Megnevezés .
I. félév
Behozatal ... 39,0 37,9
Kivitel ... 37,4 _ 35,4
Együtt ... 76,4 73,3
Forrás: Aussenhandelsnachrichten, 1952 okt. 29.
Az EGYESULT ÁLLAMOK arra törek- szik, hogy az export növelésével az egész kapitalista világot elárassza a maga árui- val. Ez azonban az egyre jobban megmutat- kozó elhelyezési válság. a kapitalista orszá-
gok belső fogyasztópiacának szűkülése miatt mind nagyobb akadályokba ütközik. Az Egyesült Államok kivitele 1952 három- negyedévében n—egyedévrőlnegyedévre csök—
kent.
Az Egyesült Államok kivitelének alakulása 1952 első kilenc hónapjában1
Időpont Millió dollár Index: 1952 I. negyedéVa
___ 100 1952 I. negyedév
1952 II. ,,
1952 m. ,,
A mezőgazdasági cikkek kivitele az Egye- sült Államokból az elmúlt év októberében 25%-kal volt alacsonyabb, mint: egy év előtt.
A gyapot kivitel—e 47%—kal, a dohányé
50%—kal csökkent. Ezzel szemben a fegy-
verek' kivitele 1952 III. negyedében 660 míl- lió dollárra emelkedett és 62%-kal meg- haladta az 1951 III. negyedévi színvonalat.Ugyanakkor, amikor az Egyesült Alla- mok növelni igyekszik kivitelét, belső pia- cát elzárja kereskedelmi partnerei elől és megtiltja számukra a béketáborral folytat—
tott kereskedelmet. Ez az agresszív, disz—
kriminációsu keneskedelempolitika a kül-
lMontlily Bulletin ol statistics, adatai alapján számítva.
1953 február
* 4017 100,0
3969 98,7
3320 925
kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozatlan- ságát és növekvő doblá-rhiányt eredményez a
csatlós országokban. ,
Az európai kapitalista országokban 1952,
folyamán számos intézkedést hoztak az ex-
port növelése érdekében. Pl. Olaszország- ban elrendelték, hogy az exportőrök adóa visszatérítést kapnak a dollárterii'letre szál- lított áruik után, Franciaországban az adó—
engedmény egyes áruknál az exportár lO%-áig terjed.
Azonban mindezen intézkedések ellenére, az amerikai kereskedelempolitika következ- ményekén—t a nyugateurópai országok ki- . vitele l952 első három negyedéve során jelentősen visszaesett.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
Nyugat-Európa exportjának volumene2
Index: 1951 IV.
Idoszak negyedév : 100 1952 !. negyed -— —— —— 96.13 1952 ll. negyed —— —- — 88,8 1952 III. negyed —— —— 86,0
331
ANGLIA külkereskedelmi mérlegének hiá- nya bár 1952—ben kevesebbxvolt, mint 1951- ben, ennek ellenére óriási összeget, 801,9 millió fontsterlinget tett ki. A külkereske- delmi mérleg deficitjének csökkenését ki—
zárólag a behozatal korlátozásával érték
el; az angol kivitel az egész elmúlt. év fo-
lyamán csökkent. '
Anglia külkeneskedelmének alakulása l952-ben3
. (havi átlag)
Behozatal Időszak
Kivitel Behozata ] Kivitel
millió font Index: 1952, I. u. év:!OO
I. negyedév" ... 329,o n. ,, ... 307,4 m. ,, ... 263,8 IV. ,, ... . ... 265,4
Az angol gépexport 1952 III. negyedében 17%-kal kisebb volt, mint az elmúlt év I. felében. A textiláru'k kivitelének fizikai volumene 1952 első 9 hónapjában 25%-kal
"2518 100,0 1 00,0
219,5 93,4 85,1
201,7 80,2 78,2
219,4 80,7 85, 1
alacsonyabb volt, mint 1951 megfelelő idő- szakában.
1952 folyamán tovább csökkent.
Anglia. aranytartailéka
Arany- és dollártartalék alakulása Angliában4
Millió dollár Index: 1937 : 100
' NYUGAT-NÉMETORSZÁG gazdasága is .
megsínyli az amerikai kereskedelempolitl- kát. Nyugat-Németonszág dollárdefici'tje 1952 háromnegyedévéb'en 20,8%-kal maga—
saibb volt. mint 1951 háromnegyedévében.A
béketábor országaivial folytatott kereskede—'
lem alz összbehozatalnak már csak l,5%-át,' az összkivitelnek pedig csupán l,2%-át teszi ki. Mint a Neue Zürcher Zeitung bonni tudósítója írja: ,,A keleti tömbbel folytatott külkereskedelem csökkenése. .. mind ke—
reskedelmi, mind valutáris szempontból je- lentős hátránnyal jár Nyugat-Németország számára."
Nyugat-Németország újrafelfegyverzése
2Monthly Bulletin of statistics, l953 február, adatai alapján számítva.
3Monthly Bulletin of Statistics, adatai alapján számítva.
!Monthly Bulletin of statistics, adatai alapján számítva.
1953 február, 1953 február,
.
4141 ! 100,o
3300 79,7
2335 56,4
1846 44,e
x
megmutatkozik a nyugatnémet külkeres- kedelem alakulásában is.
Kivitel 1952 első 10 hónapjában
Index: 1951 első Megnevezés 10 hónapja : 100 Szállítóeszközök ————— ggg
Szerszámgépek ————— 203
Kerékpár ——————— 75
Festékanyagok —————— 46
Behozatal 1952 első 10 hónapjában
Index: 19 51 első
Megnevezes 10 hónap a : 100
Val ———————— 14
Zsír ———————— 56
Gyapju ———————— 61
Rézérc ———————— 187
Vasérc ———————— 202
Bauxit ———————— 206
Forrás: Die Wirtschaft, 1953. január 30.
332
NEMZETKÖZI STATISZTIKA A piacokért folytatott harcban egyre az Egyesült Allkmok, valamint Anglia és jobban xkiéleződinek az ellentétek Anglia és Nyugat—Németország között.Anglia és az Egyesült Államok százalékos részesedése
INDIA KANADA
_ külkereskedelmi [orgalmábanö
' 1952 ! 1953
_ Ország, 1938 1950 1951 I. Ország 1938 1950 1951. I.
3 [ , félév 3 . félév
G :!
N [N e
§ Anglia ... 31 22 17 17 % Anglia ... 18 13 10 s
m Egyesült m Egyesült (
Államok 7 19 24 44 Államok 63 67 69 75
§ Anglia ... 34 23 25 19 § Anglia ... 49 15 16 19
E Egyesült E E yesült
M Államok s 18 18 20 :! államok.... 37 65 59 54
Anglia és Nyugat-Németország kivitele a közelkeleti országokba
(millió dollár)
ANGLIA NYUGAT-NÉMETORSZÁG
! 1952 ;1952
Ország 1949 1950 1951 1. Ország 1949 1950 1951 1.
félév félév
Egyiptom ... 136,0 120,2 115,4 55,s Egyiptom ... 2,6 19,1 29,7 18,7 Irak ... 53,4 40.8 47,1 32,6 Irak ... 1,4 o,3 2,2 2,0 Irán ... 114,6 84,9 54,7 9,0 Irán ... 6,5 9,2 19,9 11,0 - Szandi-Arábia .. 12,5 8,0 10,3 9,7 Szandi—Arábia .. . 2,5 3,0 2,3
i
Forrás: Direction of International Trade, 1951 Január—december, l952 január—augusztus.
A nyugatnémet terjeszkedés másik terü- lete Latin—Amerika. A Brazíliába: irányuló
nyugatnémet kivitel 1952 I. felében 117%—
kal! haladta meg az 1951 I. félévit, ugyan—
ekkor az oda irányuló angol kivitel csak 19%—kal emelkedett.
Konkurrensloént lép fel Nyugat—Német-
5 Yearbook of International Trade, 1951 január——
december, 1952 január—augusztus, adatai alapján számítva.
- nyuló kivitele már
ország a Brit Birodalom országaiban is.
1952 I. félévében Ausztrália Nyugat-Német- országból származó behozatala 2,8-szere- sére emelkedett 1950 I. iélévéhez képest, ugyan-ekkor az Angliából származó be—
hozatal csupán 52,8%-kal növekedett.
Nyugat—Németországnak Európába irá- felülmúlja Anlglíáét, mig 1949—ben még lényegesen alacsonyabb volt.
