A történeti statisztika kérdéséhez

6. szám. —530 ——

193g_

dományos vizsgálat ténymegállapításaitól nagyon messze fekszenek.

A jelenlegi adatoknak birtokában meg kell elégednünk a hazai iparcikkek árala- kulásának a fentvázolt keretekben való tag- lalásával. Amilyen mértékben nő adatanya—

gunk, olyan mértékben remélhetjük, hogy eljövendő árstatisztikai publikációink ké—

pesek lesznek ennek a nagyjelentőségű kér—

désnek megvilágítását előmozdítani.

vitéz Guothfalvy—Dorner Zoltán dr.

és Varsányi Gyula.

; EGYÉB

A történeti statisztika kérdéséhez.

Sur la guestion de la statistigue historigue.

,,Das Wissen, welches die Statistik ver- mittelt, ist immer ein historisches Wissen"

mondja Inama-Sternegg?) A gazdasági és társadalmi mult megismeréséhez megbe- csülhetetlen anyagot nyujt a soká elha- nyagolt történeti statisztika. Ez nem szo- rul bizonyításra. Amilyen nélkülözhetet- len ma a statisztika a gazdasági, társa- dalmi, népességi viszonyok felismerésére, éppúgy temészetesen a mult egyes korsza—

kait is legjobban elemezhetjük az illető kor- szakra vonatkozó statisztikai adatok segít- ségével. Olyan munkák, mint Cibrario ,,L*economia politica nel medio evo", Ha- nauer ,,Etudes économigues", Rogers ,,His- tory of agriculture and prices", DiAveneI ,,Histoire des prix", Tooke ,,History of prices" és sok más, sokkal jobban világít- ják meg egy—egy korszak gazdasági, társa—

dalmi, sőt gyakran még politikai életét, mint a csaták és trónváltozások a nemzetek éle- tében gyakran keveset jelentő felsorolása.

Hisz a statisztikai adatok hiányában még oly kiváló írók, mint Gibbon, Montesguieu súlyos hibákba estek. Már a céhbeli tör- ténészek is növekvő gonddal foglalkoznak a statisztikai adatok értékesítésével és azok- ból néha igen fontos következtetéseket von- nak le. Mommsen, Lecky, Macaalay, Lam- precht e téren úttörő munkát végeztek. Utá—

nuk különösen Beloch, Laveleye, Levasseur, Bücher, Schmoller, Sombri és mások. A Budapesten tartott demografiai és hygiéniai kongresszus (1892) külön szakosztályt szer—

vezett, amely a történeti statisztika terén is érdemes munkát végzett.

A történeti statisztika és különösen a né—

pességtörténeti és gazdaságtörténeti statisz—

tika nagy fontossága okából nagy érdeklő—

1) Bulletin International de Statistigue. Tome II/l. 161. l.

déssel olvastam a Magyar Statisztikai Szemle ez évi áprilisi füzetében Fodor ,,A magyar demografiai és gazdaság—földrajzi statisztika történelmi forrásai" c. értékes

tanulmányát. Még a ,,csak mutatóba" közölt anyag mint a jövőbe vetett pillantás meg—

érdemli, hogy e dolgozat mellett ne menjen el a statisztika közönyösen. Azért ez alka- lommal néhány irodalmi adatot óhajtok kö- zölni a népesség-történeti és gazdaságtörté- neti statisztika köréből, hangsúlyozván, hogy ezen, a statisztikára alapitott kutatások igen alkalmasak arra, hogy a magyar nemzet társadalmi, sőt politikai multjának számos titkába bevilágítsanak, esetleg tévedéseket helyreigazítsanak.

I. Ósforrásolc, kiadatlan források.

Fodor különösen a mult századok nép—

összeírásaiban rejlő nagy kincsekre figyel—

meztet és az általa közölt adatok ebbeli fel- fogását teljesen megerősítik. Kívánatos volna ezen anyag rendszeres feldolgozása.

De a népességi történetnek van egy másik fontos forrása és ezek az egyházi anyaköny- vek. ltt találjuk a népesség folytonos hul—

lámzásának, szaporodásának és fogyásának elemeit. Azonkívül ennek az anyagnak több előnye is van a politikai és közigazgatási szempontok által gyakran erősen befolyá—

solt összeírások fölött, amelyek egyébként is régebben többnyire csak a népesség egy részére vonatkoztak. Ezenkívül egyes egy- házi anyakönyvek régibb időkre nyúlnak vissza (Schwartner egy lölö-i anyakönyvet említ). Az egyházi anya-könyvek tartalmaz- zák a születésekre, halálozásokra és eske- tésekre vonatkozó feljegyzéseket, egyes ese—

tekben csak a születésekre, illetőleg keresz- telésekre vonatkozó feljegyzéseket; ezenkívül néha egyes nevezetesebb eseményeket (rossz termések, drágaságok, háborúk, járványok,

—531—— 1932

1arak Stb.). Ahol ezek az adatok rendelke- zesre állanak, egyéb adatok hiányában a népszám is megközelítőleg kiszámítható.

Nem kételkedem, hogy legalább egyes helye—

ken régibb egyházi anyakönyvek találhatók és nagyon kívánatos volna az azokban fog—

lalt adatoknak feldolgozása, miáltal a de—

mografiai viszonyokra az elhalálozási, szü—

letési arány, nemi arány történeti hullámzá- sára vonatkozólag értékes anyagot lehetne összeállítani. Nagyon valószínű, hogy az el- szakított területek több helyén is őriznek régi egyházi anyakönyveket. Vajjon az ottlévő adatok megszerezhetők lennének-e, kérdés.

Schwartner, ki az egyházi anyakönyvekből merített szépszámú anyagot ;közöl, azt mondja (Statist—ik des Königreichs Ungern I. rész, 104. lap Ofen 1809.) ,,Jeder, der diese lange Note, diese mühsam zusammen- gebrachten politisch—arithmetisehen Bruch- stücke mit etwas Aufmerksamkeit durchzu—

lesen sichis nicht verdriessen lásst, wird ohne

eine Erinn—erung bemerkt haben, wie grouss

der Schaden ist, dass uns nicht noch mehr, und zwar nach schwedisehem Muster, weit mehr detaillierte Fragmente dieser Art zu Gebote stehen."

Az egyházi anyakönyvekre való utalás természetesen nem akarja csökkenteni a eonscriptiók és azok feldolgozásának jelen- tőségét. A kettő együvé tartozik.

* Áttérve a gazdaságtörténeti statisztika adataira, itt a conscriptiók által nyuj-

tott és Fodor által említett anyagon "kívjil

(termés, foglalkozás), főleg az árstatisz—

tikai adatok bírnak, különösen pedig az

élelmiszerek, elsősorban a gabonaneműek ára, fontossággal. Különösen kétféle forrásra gondolok. Az egyik forrás a városok szám- adási könyvei, amelyek árak és munkabérek iránt tájékoztató anyagot tartalmaznak. A másik forrás a törvényhatóságok jelentései a kamarához, a kancelláriához, amelyekről Schwartner azt mondja: ,,In welchen oft die herrlichsten Beitráge zu Ungarns Statistik

vorkommen". Ezek a jelentések, amelyeknek egy része alkalmasint az Országos Levéltár—

ban őriztetik, úgy általános gazdaságtörté—

neti, mint —— különösen __— ár- és munkabér—

statisztikai szempontból feldolgozandók volnának.

További kutatómunka irányulna azután az országgyűlési diariumok, a megyék, a konzisztóriumok jegyzőkönyveinek feldol- gozására, a hiteles helyek anyagának, az egyedárnságokkal és vámokkal kapcsolatos egyáltalában a pénzügytörténeti anyag fel—

kutatására, atcéhek, a főúri családok levél-

tárainak értékesítésérel) stb.

11. Irodalmi források, közvetett források.

Röviden utalni óhajtok az irodalmi for- rásokra is, az irodalmilag már feldolgozott anyagra, mert, sajnos, ez az anyag a fo- gyasztók kis számánál fogva igen hamar feledésbe megy, a tudomány fáradságos munkája tehát parlagon hever. Ha egyelőre szerény is ez az irodalom mindeddig, de ér—

téke felbecsülhetetlen. Az említett cikkben felsorolt népességtörténeti munkákon kívül álljon itt röviden a következő:

1. Gazdaságtörténeti Szemle. Ez a Szemle rendszeresen foglalkozott a gazdaságtörté- net és a gazdaságtörténeti statisztika anya—

gának feldolgozásával. Sűrűn találkozunk benne jeles kutatóink dolgozataival. Igen ér- tékes anyag. Ártörténeti anyag nagyon ke- vés. A Gazdaságtörténeti Szemlét okvetle—

nül folytatni kellene.

2. Régi újságok és folyóiratok.

3. Okmánygyüjtemények; Monumenta Hungariae, Monumenta Arpadiana, Monu- menta Vatieana (pl. a magyarországi pápai adószedők számadásai), Codex diplomaticus, országgyűlési emlékek, Hyppolit kodex (ár-, kamat-, munkabéradatok), Hans Tschányits Ungarische Chronik, a török defterek szám—

adási könyvei, Budai Regesták, Diploma- tarium Alvinzianum, Decretorum liber, stb.

Sok és értékes anyagot merítettem ezen for- rásokból, mely részben még feldolgozatlan.

4. Nem hagyhatom említés nélkül Schwart- ner: Statistik des Königreichs Ungern c.

munkáját, mely maga is most már történe—

tivé vált anyagot tartalmaz, de azonkívül gazdag irodalmi útmutatást nyujt az ide—

vágó régi irodalomról. Régibb magyar és osztrák statisztikusok is átkutatandók.

5. Sok anyagot tartalmaznak régi és újabb történetíróink és különösen gazdaság- történészeink munkái, kik közül elég a kö- vetkezőkre utalni: Horváth, Csaplovics, Kossovich, Schönvizner, Kachelmann, Wag—

ner, Engel, Fesslner, Szalay, Teleki, Pesty, Kemény, Bredeczky, Apor, Wenczel, Tai

1) Természetesen külföldi levéltárak felkutatása is haszonnal járna. Piringer (,,Ungar—ns Banderienu.

desselben gesetzmassige Kriegsverfassung überhaupt.

WVien 1810") a bécsi császári és királyi udvari könyv- tár kéziratgyüjteményéből a következőket említi:

Magyar Ország mostani állapottyáról egy Hazája—

szereteő igaz Magyarembernek tanáehlása a. 1601.

Hist. prof. No 765; wovon der ungrisehe Grundtext gedruckt u. die lateinische Ubersetzung geschrie- ben ist. Kívánatos volna ezen kéziratnak lemásolása, ha az még nem történt.

6. szám. ——532—— 1932

gányi, Takács, Kovács, Fejérpataky, Acsády, Szádeczky—Kardoss, Ballagi, Mandelló, Kere—

kes, Hóman, Pécsy, Szegfü, Eckhardt, Sze- pessy, Hennyey, Kőváry, Grünwald stb.

6. Sok anyag található a) államférfiakról stb. szóló monografiákban (Skerlecz mun- kái, Almásy Pálról, Almásy Jánosról szóló értekezések); b) nagyobb közgazdasági in- tézményekről, vállalatokról szóló mono- grafiákban (első magyar vas-út, Dunagőz- hajózási, hitel— és biztosító intézetek történe- tét tárgyaló munkákban, Révay László naplójában, Szalay: gróf Bethlen életleírásá- ban.stb.).

7. Sematizmusok, naptárak, cimtárak stb.

8. Némi kevéssel nekem is volt alkalmam hozzájárulni a népesség- és gazdaságtörté- neti statisztika irodalmához. Az idevágó dolgozatok a következők: ,

a) Adalékok Magyarország árstatisztiká- jához 1200——1800—ig.1)

b) Adalék a gyarmatosítás történetéhez Magyarországon;

_ c) Adalék a biztosítás történetéhez Ma—

gyarországon ;

d) Magyarország adószolgáltatása 1838——

1877-ig;

1) Az ártörténeti statisztikai irodalom bő át- tekintését 1. ,,V'izsgálódások a XIX. század gabona- árainak alakulásáról". Akadémiai értekezések 1905,

almanachok, állami

e) A vasúti forgalom első 25 éve Ma- gyarországon.

f) Adalékok Magyarország gazdaság—

történetéhez (Nemzetgazd. és Statisztikai Év—

könyv III. évf. 1886).

g) Süssmilch Magyarországrol ott).

(Ezek a dolgozatok többnyire újból kö-

zölve Közgazdasági Értekezések I., II. Bu- dapest, 1902. c. munkámban.)

Sok hazai gazdaságtörténeti adatot vet—

tem fel ,,Társadalmi (iazdaságtanH és ,,Ál- lamháztartástan" e. munkámba. Gyüjtöttem adatokat a mult századok rossztermésű évei-

ről (Nemzetgazd. és Statisztikai Évkönyv

III. évf. 1886.) hazánkban és feldolgozásra várnak a háború előtt a Felvidéken gyüjtött ipartörténeti okmányok, mesterlevelek, ván- dorkönyvek stb.

Az itt közölt útmutatások nagyon héza- gosak, rapszódikusak. Azonban elegendők arra, hogy felismerjük egynéhányát azok- nak a forrásoknak, melyekből a magyar nemzet multjának népességi, gazdasági és társadalmi viszonyait a történeti statisztika segítségével részben rekonstruálhatjuk. Erre pedig szükség van, ha alaposan akarun'k tájékozódni azon történeti tényezők és erők iránt, melyek e nemzet sorsára kihatottak.

Földes Béla dr.

(ugyan-

IRODALMI SZEMLE e

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Szőnyi Gyula dr.: A fővárosi hitelintézetek.

Dr Jules Szőnyi: Les établisse- ments de credit de Budapest.

Statisztikai Közlemények (Szerkeszti: lllyufalví I. Lajos dr.) 61. kötet III. sz. (1931). — Budapest, 1931. 190].

Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publicatíuus Statislígues ('rédígées par le Dr Louis I.

Illyefalm') tome 61 No [II. (1931). —— Budapest, 1931.

190 p. Edition du Bureau de Statistígue de la Ville de Budapest.

Résume'. ()n trouve dans cet ouvrage

étude substantíelle, accompagnée de tableaux sta—

une

tistíaues détaillés, sur le développement et la situa- tion des établissements de credit de Budapest, et o/írant) entre autres, une idée complete des chan- gements survenus pendant la guerre et la (lápré- cíation de la coaronne.

*

A könyv visszatekintéssel indul. 1840—ben lé- pett a gazdasági élet piacára az elsö vállalkozás, 1848—ig mindössze 35 pénzintézet alakult. A forra-

dalom után következő évek egyre fokozódó len- dületet hoztak a gazdasági élet vérkeringésébe, mellyel az 1873. évi nagy pénzügyi összeomlás csak rövid időre állított meg. A világháború előtt az egész Magyarbirodalomban a hitelintézetek szá- ma meghaladta a 6 ezret. Budapesten ugyanekkor 212 pénzintézet irányította a hiteléletet. Míg; vidé—

ken minden 5.800 lakosra esett egy—egy hitelszövet—

kezet, addig Budapesten 7.900 lakosra. Az ország összes hitelintézetei saját tőkéjének több mint a fele esett a budapesti pénzintézetekre.

A könyv következő fejezete különösen nagy érdeklődésre tarthat számot, minthogy a háború és infláció évei alatt beállott változásokról ad szá- mot. A hitelintézetek számában már a háború alatt csökkenés állott be, mert hiszen a pénzbőség ellenére sem lehetett új vállalkozásról szó a nehéz időkben. Az infláció hatása erősen kidomborodik