A statisztika, különös tekintettel a társadalmi statisztikára

(1)

.3 szám. ——229—— 1936

- Az arányszámok nagyságviszonyaiban levő különbségek pontos vizsgálatából szű—

rődnek le munkánk tanulságai. A javuló gümőkórhalandóság színvonala és a javu—

lás mértéke tekintetében számos törvény—

szerűséget állapítottunk meg. A számok tömkelegéből kiiitköztek a szélsőségek.

Láttuk, hogy a napszámosok igen kedve- zőtlen gümőkórhalandósága csak lassan javul. E legszegényebb néprétegeken a be—

tegpénztárak emberszerető, áldozatkész munkássága is csak keveset segít. Szembe- ötlő a házi cselédek gyermekeinek ijesztően

rossz arányszáma. Látható, hogy az ipar arányai jobban javulnak, mint mezőgazda népiinkéi. Nyilvánvaló, hogy úgy a köte- lező betegbiztositásnak az őstermelő né—

pességre való kiterjesztésével, mint a napjainkban megsokasodott számú orvosok- nak vidékre való fokozott arányú kitelepí- tésével, a községi orvosok számának ter—

vezett és folyamatbanlévő nagyarányú emelésével minő módon lehetne mező- gazda népünk helyzetét a gümőkór tekin—

tetében is megjavítani.

Szél Tivadar dr.

A statisztika, különös tekintettel a társadalmi statisztikái-af)

De la statistigue, eu égard swtout 21, la statistigue sociale?)

1. Bevezetés. Minthogy a statisztika mód- szer is, mégpedig oly empírikus módszer, amely jóformán minden tudományban, sőt a gyakorlati életben is széles körben alkal- mazást találhat és talál, helye a tudo—

mányok körében sokak előtt ingadozónak látszik. Mindenesetre a mai statisztikára jellemző, hogy az számokkal dolgozik, a je—

lenségeket, a dolgokat, az embereket szá- molja, különböző viszonylataikban. A sta- tisztikának ennek következtében a dolgok, jelenségek, emberek lényege közömbös, ki—

vételével azoknak az eseteknek, amelyek- ben a szám a lényeges. De a statisztika maga közömbös aziránt, mi a lényege a társadalomnak, a családnak, a kereskede- lemnek, a bányászatnak. Erről a statisztika nem adhat felvilágosítást. A lényeget, mint ismert dolgot, feltételezi. Azután sajátsága a statisztikának más tudományokkal szem—

ben, hogy csak a realitások iránt érdeklő- dik, aziránt, ami van, ami valaha realitás volt, vagy a jövőben valószínűleg realitás lesz. Minthogy pedig a realitások különösen a társadalmi életben nagyon változóak, az azokban uralkodó törvényeket a legritkább esetben lehet ezen az úton felfedezni, csak valószínűségeket lehet megállapítani. Kii—

lönben ismeretes, hogy ma már a természet- tudósok között is vannak, akik nem exakt

1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1936 március 17-én tartott előadás. —— Cette communi—

cation, Iue le 17 mars 1936 á la Société Hongroise de Statistigue, paraítra en iraneais dans le Jour- nal de la Société Hongroise de Statish'gue.

törvényekről beszélnek, hanem csak való—

színűségekről, viszonylatokról, nem kauza- lis nexusról, hanem függvényekről. Tudo—

mánytörténeti szempontból tanulságos, hogy a statisztika első tudományos művelői kö- zött több kiváló terme'szetkutatóval talál- hozunk, így a két kiváló csillagásszal Halley- és Laplace-szal. A természettudomány ha—

ladása, nagyjelentőségű törvények felfede- zése ugyanis azt a gondolatot ébresztette, hogy talán a társadalmi életben is vannak ily megdönthetetlen törvények. Gondoljunk csak Leibnitz elméletére a prá'stabilált har- móniáról. A természettudomány fejlődése így hatott vissza a statisztikára, amely ezen befolyás alatt tényleg többé-kevésbbé ex—

aktll —— induktív tudománnyá vált. A sta—

tisztikusok közül egyesek követték azokat a természetkutatókat, akik az új tudásból az Istenséget kiküszöbölte'k, mondván, mint Laplace Napoleonnak: ,,Je niavais pas be—

soin de cette hypothese", míg mint látni fogjuk, mások a statisztika által kimutatott, rend alapján épp az Isten létét megerősítve látták.

A statisztikai módszer nagy terrénnma és az empírikus embernek nagy hajlandó- sága a szám iránt, némileg kétessé tette, mi tulajdonképpen a statisztikának, mint ön- álló tudománynak a köre. tárgya, ha ugyanis nem egyszerűen módszernek te—

kintjük. Ma különösen az egyetemi tanítás

ll Némelyek éppen az indukciót nem tartják, exaktnak, hanem csak a logikai dedukciókat.

(2)

3. szám. ——230—— 1936

szempontjából kialakult az a felfogás, hogy a statisztika a társadalmi tömegjelenségek számbeli ábrázolásának és kutatásának tu—

dománya. Tehát számszerű szociológia. A szociológia sokáig hybrid fogalma lassan- kint kezd kristályosodni és az előbbi zava—

ros állapotából származó antagonizmus kezd tünedezni. Több és több főiskola állít fel szociológiai tanszéket. Ennek folytán a statisztika viszonyát a szociológiához szin- .tén tisztázni kell. Minthogy eddig sem ér—

tettek statisztika alatt oly enciklopédikus tudományt, amely mindent magába foglal, .ami számszerű, ma sem szükséges, hogy a statisztika tárgya másképp határoztassék meg, mint azelőtt. Legfeljebb a statisztika elnevezés helyett, mely nagyon sokféle je—

lentőségű, számszerű szociológiáról, szám- szerű szociografiáról, szociometriáról le—

hetne szólni, annál is inkább, mert a sta—

tisztika elnevezés sok zavart okoz.

Magam részéről célszerűnek találnám a szociometria elnevezést, mint ezt már ré- gebben kifejtettem. A szociometria pedig a következő részekből állana: 1. demometria, 2. öconometria, 3. cultometria, 4, ethico- metria, 5. stratometria, 6. statome'tria. A szociometria elnevezés mindenesetre világo—

sabb és kategórikusabb volna, mint a statisztika. Ezekhez csatlakoznék azután még 'a matematikai statisztika, a statisztikai lo—

gika. és a metodológia.

A szociometriától viszont meg kellene különböztetni a következő tudománycsopor—

tokat: 1. anthropometria, 2. biometria.

3. psichometria, 4. öconometria (annak mel- lékága: conjunkturometríal, 5 szociometria (szűkebb értelemben). 6. biotypologia, 7.

számbeli szociálpszichológia, 8. számbeli szociálethika.

Az itt használt elnevezések nagyrészben újszerűeknek, idegenszerűeknek, talán mes—

terkélteknek hangzanak. De ne felejtsük el, hogy ez minden új elnevezéssel jár. Az öco- nometria elnevezésen még nem régen moso—

lyogtak, ma már általános kelendősége van.

Kétségtelen, hogy a statisztika említett ki—

ágazásaí elméleti és gyakorlati fontossággal bírnak. Ez utóbbi tekintetében utalok csak arra, hogy Ouetelet anthropometriája, amely sok tökéletlensége mellett arra a fontos tényre figyelmeztet, hogy az emberi alak középértéke körül szabályosan helyezked- nek el az eltérések, hogy bizonyos stationár arányban áll a test magasságával a kar, a láb hossza stb., előmozdítója lett az újkori

készruhákat gyártó nagyiparnak, szemben az egyéni mérték alapján dolgozó kisiparral.

2. A statisztika történetéből. Statisztika és theológia. A statisztika nagy jelentőségét mutatja, hogy az a realitások legalsóbb lépcsőfok-ától a legmagasabbig törekszik el—

jutni. Egyfelől fürkészi a szabályszerűséget a li- és leánysziiletéseknél, másfelől a nem—

zedékek fel— és letünésében kutatja a ,,leg- jobb és legbölcsebb" Teremtő szándékát. Ez utóbbi kérdés indította a theológusok egy előkelő csoportját arra, hogy statisztikai kutatásokkal foglalkozzanak olyannyira, hogy egyeseket közülök: Neumann Gáspárt, Süssmilchet, Malthust, Öttingent a statisz—

tika úttörői és legkiválóbb képviselői közé kell számítani. A statisztika nagy jelentő- ségét és jelentőségének felismerését mutatja az a körülmény, hogy két ellentétes irány- ból kiinduló, ellentétes világszemléletet kép—

viselő kutatók, természettudósok és theoló- gusok. egyaránt ugyanazon időben kezdték a matematikai índukción alapuló statisztikai tudományt mívelni. Egyfelől a Bacon eszméjét és talán inspirációját követő 1662—

ben alapított Royal Society of London, a hova ugyanazon évben Graunt híres úttörő munkáját: Natural and political ob- servations upon the bills of mortalityu benyujtotta, másfelől több kiváló theológus munkái tudományunk új korszakát jelen—

tik, a természettud01nányi,' politikamentes módszert alkalmazván úgy a társadalom életére, mint a vallás alapvető eszméire. Mi—

kor ugyanis, a XVI. és a XVII. században a természettudományok nagy haladásával párhuzamosan a hitetlenség, az atheizmus erősen terjedt, a statisztika fegyverével uta- sították Vissza ezeket a támadásokat a hit ellen, a moral ellen és a statisztika által a népesség fel- és letiinésében kimutatott, im—

ponáló, eddig fel nem ismert számoszlo—

pokra építették fel azt a meggyőződést, hogy van egy legmagasabb bölcseség, egy legmagasabb jóság, van világrend, van világkor- mány.

Ezek a theológus-statisztikusok szóltak az isteni rendről, mely kifejezés többeknél, így Süssmilch munkája címében is szerepel.

Hisz már a XVll. század Végén mondja Floyer, tekintettel az emberi szervezet min—

dennapi 20.160 lélegzetvételére és 100800 árverésére: csak az Isten végtelen bölcsesége találhatta fel a lélegzés és érverés ezen szá-

moknak megfelelő állandó mozgását. Éle—

tünk mértéke az érverés, kezdődik az első,

(3)

3. szám, -——231-—— 1936

végződik az utolsó érveréssel. iz egyike a teremtés nagy csodáinakf)

Neumann panaszolja, hogy nem gondol senki arra, hogy az emberi életre is alkal-

mazza a természettudományok módszerét,

pedig itt isteni kormányzatot lehetne meg—

figyelni és az egész kereszténységet kísér-

letileg bebizonyítani?)

Ezen theolo'gus-statisztikusok közül kii- lön említésre méltók: Derham (Physico- Theology 1731) és Ray (the wisdom of God 1691), az egyidőben nagyon művelt ter- mészettani theologia úttörői.

,,Sogenannte statistisehe Theologie.

theologische Beobachtung der Natur"

—— mondja Wappaus (Einle'itung in das Stu—

dium der Statistik, 55. l.), ,,welehe im vorí- gen Jahrhundert vornehmlieh in England

kultiviert wurde'í

Felfogásuk a következő: Amint az óra szerkezete arra mutat, hogy órásnak kell lennie, mint régóta mondják, úgy a statisztika által kimutatott szabályszerűségek mu—

tatják, hogy egy nagy kormányzó eszmé- nek kell lennie. A népek sorsa, a társadalom erkölcsi törvényei nem a véletlen szeszé- lyének a csapongása, hanem az isteni ura- lom következményei. A két Világnézet harca, amint tudjuk, ma sem záródott le, ma is szemben állanak a hit és a hitetlenség, a materializmus és a spiritualizmus.

Ha visszatekintünk tudományunk fejlő- désére, megállapíthatjuk, hogy az a XIX.

század második felében érte el fejlődésének új korszakát. Ezt jellemzi elsősorban az a tény, hogy minden államban felállították a statisztikai hivatalokat, a társadalmi élet ezen nagyfontosságú észleldéit, obszervató- riumait. Egy további fontos mozzanat volt a nemzetközi statisztikai kongresszusok szervezése. így biztos úton haladt a statisz—

tika, amely soká csak egyes tudósok mun- katere volt. Haladt abban a szellemben.

mely a számszerű oknyomozó mathematikai indukció győzelme volt, szemben a tisztán ábrázoló, sokszor pontatlan, valóságos mixtum compositumot mutató regi irány- nyal. A számszerű módszer győzelmével mindinkább előtérbe lép a népesség és nép- mozgalom kutatása, amely jelenség par ex—

cellence tömegj—elenség, és amely eddig

1) Uggé Guglielmo: Derham e llordine divine nelle manifestazioni dei fenomeni demografici Contributi del laboratorio di statistica. Serie terza.

Milano 1934. Derhamot John nem eléggé méltatta.

?) Földes: Statisztikai előadások, Budapest, 1904. 1. k. 27. l.

egyetlen tudománynak sem képezte tárgyát.

Ezeket a kutatásokat azután nagy tökélyre vitte a valószínűségi számítás alkalmazása.

Jóformán befejezését képezi ennek a moz- galomnak az, hogy a népességi és népmoz—

galmi statisztika mintegy önálló tudomány- ként szerepel, amely a demográfia nevet nyerte. Sőt ezt ismét megkülönböztették egyes kutatók demográfia e's demológia sze—

rint; az első magát a jelenséget kutatja, a

másik annak törvényeit. Új fázist alkot a

statisztika fejlődésében a mathematikai statisztika, amely a mathematikai algoritmus.

a mathematikai módszer segítségével a statisztikai jelenségeket tudományos képletekre vezeti vissza, hiányait pótolja, arányszá- mait, korrelz'icióit stb. pontossá teszi és rög- zíti.

A statisztika fejlődésének legújabb kor—

szakát a társadalmi statisztika hatalmas ki- bontakozása képezi, amely e jelenségeket a külön társadalmi csoportok szemszögéből vizsgálja. Kutatja tehát a társadalmi cso—

portok legfontosabbjait, kezdve az általános demográfiai csoportokon, mint foglalkozás, műveltség, születés, halálozás stb. a vagyoni, jövedelmi helyzet különbözőségén nyugvó, a hatalomban való részvéti csoportokat le a családok kutatásáig. Mert korszakunk szo- ciális szelleme, szociális jellege szükségessé teszi azoknak a differenciáló hatásoknak alapos ismeretét, amelyek a társadalmi hely—

zetből származnak, a társadalmi helyzet—

nek betudandók.

3. Újan tudományágak. A tudományos kutatások haladásával és rendszeres szer- vezésével, új problémák felvetésével, a statisztikai szellem terjedésével, a statiszti—

kai módszer íinomodásával új tudomány- ágak keletkeztek, és régebb tudományágak tökéletesbültek. Említjiik a biometriát, az öconometriát, az anthropometriát, a mathe—

matikai statisztikát, amelyek túlnőttek a régi statisztika határán, habár azzal az ősz—

szeköttetés teljesen meg nem szűnt. Ha a biometria pl. kutatja a homogeniát és a heterogeniát, azaz, hogy a házasfelek testi és lelki tulajdonságai mennyire hasonlók, il—

letve mennyire kiilönbözők, ha keresi a szülők és gyermekek fizikai és lelki tulaj—

donságainak hasonlóságát illetve különbö—

zőségét, az biológiai szempontból elég fontos probléma, a tömegjelenségek tanulmá—

nyozására irányuló statisztikával persze csak távolról függ össze, már csak azért is.

mert, inkább a mikrostatisztika körében mo- zog. Bizonyos tekintetben a régi statisztiká-

(4)

___3. szám. ———232— l936

tól már elválik a korrelacionális statisz—

tika is. Hasonlóképen külön területnek te- kinthetjük a statisztika olyan tárgyalását, amely egy-egy demográfiai mozzanat szem- pontjából vizsgálja a jelenségeket, pl. minden jelenséget a nemzetiség vagy a feleke—

zet, vagy a társadalmi szempontból. Külö—

nösen a társadalmi statisztika az a statisztikai kutatás, mely minden fontosabb de- mográfiai, kulturális, gazdasági jelenséget a társadalmi csoportok, jóléti csoportok, osztályesoportok szempontjából vizsgálja.

4. Társadalmi statisztika. Bár csak most lép az intenzívebb művelés korszakába, a társadalmi statisztika elég hosszú multra tekint vissza. Tulajdonképeni_hazá_ja Ang—

liaf) Első korszakát jellemzi a szegény nép—

osztályok viszonyainak kutatása, különösen háztartási statisztika alapján. Második kor- szakában a kutatók különösen a jólét befo- lyását vizsgálják a halandóságra. Nagy be- folyással volt azután Le Play működése a munkás—monográfiák megindításával. Már a XIX. század folyamán találkozunk a munkastatisztikai hivatalokkal, melyek szá—

mos országban, különösen az Egyesült Álla—

mokban felállítvtattak és erős! munkásságot fejtenek ki. A szervezés legújabb fázisát jellemzi az úgynevezett munkatan'i kutató—

intézetek felállítása, amilyenek már sok államban, még Japánban is vannak. Sajnos, nálunk még nincs. Nagy tevékenységet fejt ki a társadalmi statisztika tenén Olaszország, különösen annak úgynevezett ,,konstitueio- nális" iskolája, mely Galton nyomán a test- alkat befolyását különböző osztályokban, kii—

lönösen az arisztokráciában vizsgálja, mely arisztokrácia alatt az olasz statisztikusok nemcsak a születési, hanem a szellemi, hivatali és gazdasági arisztokráciát is értik, az úgynevezett ,,elit"—et. Magyarországon is, mint megelégedéssel megállapíthatjuk, úgy a központi, mint a fővárosi statisztikai hivatal nagy figyelmet fordít a társadalmi sta—

tisztikára. Magától értetődik, hogy a fővá—

rosi statisztikai hivatal észleleti területének természeténél fogva különösen kedvező helyzetben van, a főváros szűk területén ki—

fejlődő tarka szociális képek, magaskultú- rájú népessége bő alkalmat nyujtván sok- oldalú pontos megfigyelésekre, mit minta- szerű, hatalmas közleményei bizonyítanak.

1) Wappá'us: ,,Die Englánder (haben) die Sta- tistik zu einer Buchhaltung der Nation gemacht"

(Einleitung in das Studium der Statistik, Leipzig 1881. 83. l.).

Hogy ki használta először a szociális statisztika elnevezését, nehéz volna megálla—

pítani. A londoni Statisztikai Társaság 100 éves jubileuma alkalmából kiadott Annals (9. l.) említik, hogy ()uetelet a British Association-nak 1833—ban Cambridgeben tartott ülésén bejelentette, hogy legközelebb tőle következő című munka fog megjelenni:

,,The man and the development of his fa—

culties, an Essay on Social Statistics".

A könyv tényleg 1835-ben megjelent, de az alcím nem ,,Statistitjue Sociale", hanem ,,Physigue sociale". inkább csak a 1.9. szá—

zad második felében terjed el a szociális statisztika elnevezése. így Wappánsnál is találkozunk ezen kifejezéssel és érdekes meg- jegyezni, hogy itt is ()uetelet munkájának alcíme ,,Statistigue sociale", mint a londoni Annalsban.

A társadalmi statisztika területe még né—

mileg vitás. Vannak, akik legtágabb értelem—

ben állapítják meg és e néven az egész sta—

tisztikát értik. mert ez a társadalom összes tömegjelensáégeivel foglalkozik. Ezek közé tartozik Rümvelin (Schönberg, Handbuch der politischen Ökonomie), aki a szociális statisztika alatt érti az általános statisztikát és ezzel szembeállítja a technikai statisz- tikát, a statisztikai műveletek ismeretét.

John is (Geschichte der Statistik) a szociálistatisztika alatt érti az általános sta—

tisztikát, mert hiszen a népességi jelen- ségeket is szociális viszonyok befolyásolják.

Vannak, akik ezz-el szemben legszűkebb értelemben veszik, értve alatta csak a munkásiigy statisztikáját. Vannak, akik a társadalmi statisztika fog-almát egyáltalán nem állapítják meg szabatosan, csak annak főbb tárgyait nevezik meg. Vannak, akik tár- sadalmi statisztika alatt nagyjában ugyanazt értik, amit mások morálstatisztika alatt ér—

tenek. Ezekkel szemben talán leghelyesebb a társadalmi statisztika fogalmát aképpen megállapítani, hogy az a társadalom rétege- ződését és e rétegeződiés hatását, népességi, gazdasági, társadalmi és kulturális vonatko—

zásokban vizsgálja, igy felfogva, a társa-

dalmi statisztika adja a társadalom összeté—

telének képét, vagyoni, jövedelmi, társa—

d-alimi, gazdasági és kulturális szempontok alapján. Ekiéppen a jelenségek oki ténye—

zőinek egyike erősebb megvilágítás alá, , mintegy röntgensugár alá kerül, miáltal a társadalmi disparitások tragikus és patholo—

gilkus képe is erősebben lerajzolódik.

A társadalmi statisztika egyik nehézséf'e,

(5)

3. szám. —233-—— 1936

hogy számos fogalom, amellyel dolgoznia kell, nem olyan kategorikus, specifikus, mint pl. a népességi statisztika legtöbb fogalma.

A munkabérstatisztikában a munka, a La- kásstatisztikában a lakás, a szoba, a háztar—

tási statisztikában a fogyasztás nem mindig kongruens egységek. Nagyon nehéz ez okból _a nemzetközi összehasonlítás, ahol még az égalj, a kultúra, a műveltség, a gazdasági fejlődött—ség stb. nagy különbözősége is te—

kintetbe jön. Ugyanaz a táplálkozási egység, ugyanaz a lakásegység, amely az egyik vidé—

ken elegendő, a másikon hiányos stb. A munkaórában az egyik munkás x ered—

ményt produkál, a másik 2 x-et állít elő.

Egészen más a falusi munkásnak életmódja, mint a városi mun'kásé. Egészen más a tár—

sadalmi helyzete a kist'izetésü tisztviselőnek nagyszámú családdal, amint a nagy—fizetésű bankigazgatónak kisszámú családdal, A társadalmi statisztikában ezen és sok más különbséget, kort, műveltséget stb. ki—

egyenlíteni és így az élet (az életmód és életigény) tarka jelenségeit egy nevezőre hozni nehéz feladat. Nagyon indokolt Neumann—Spallart megjegyzése is, hogy e téren sokszor szemben állunk ,,felelőtlen"

és gyakran alig ellenőrizhető bejelentések—

kel.

Valamint a statisztika általában, úgy a társadalmi statisztika is ábrázoló vagy olc—

nyomozó. Mindkét irány fontossággal bír.

,Az ábrázoló társadalmi statisztika előfelté- tele az oknyomozó társadalmi statisztiká- nak, viszont oknyomozó statisztika nélkül :az ábrázoló, a jelenségek ténybeli létté- ivel megismertető statisztikának mindig megvan a maga nagy értéke, a magasabb tudományos igényeket kielégíteni nem tudja. Az oknyomozó társadalmi statisztika közelebb visz minket a társa—

dalmi jelenségek sokszor rejtelmes műhe—

lyéig. Egy olasz író nemrégen azt írta, az ábrázoló statisztikából már eleget tudunk.

itt már kevés a teendő, annál több az ok- nyomozó statisztika terén. Ha az állítás első részét nem is fogadjuk el, hiszen az ábrázoló statisztikának minden nap új fel—

adata van, mert a jelenségek minden nap új alakulást mutatnak, de az állítás má—

:sik részét magunk is elfogadhatjuk.

A társadalmi statisztika forrásai két- félék: általánosak és különösek. Az általá- IIOS források közé tartoznak az általános felvételek, mint pl. tanügyi, egyesületi, a népszámlálási, népmozgalmi felvételek, ösz-

szeírások, egyéb kimutatások stb. A nép—

számlálás pl. a társadalmi tagozódás ada- tait foglalkozások szerint nyujtja, azon belül az önállók és eltartottak statisztiká- ját, a foglalkozási helyzet statisztikáját, a munkások számát, kor, nem, műveltség stb. szerint, lakásviszonyok szerint stb. A különös források közé tartoznak a külön Önálló társadalomstatisztikai felvételek, a háztartási statisztika, a lakásstatisztika, a munkanélküliek statisztikája, amelyek mind speciális felvételek tárgyát alkotják. Ide- tartozik ezután egyes társadalmi intézmé—

nyek külön statisztikája, külön felvétele, sőt magánkutatók külön statisztikai adat- gyűjtése, mint pl. orvosoké, mérnököké stb. Megkülönböztetünk továbbá közvetlen (s közvetett forrásokat. A társadalmi sta—

tisztika nincs mindig abban a helyzetben, hogy a jelenségeket közvetlenül figyel- hesse meg, tehát a közvetett módszerhez kényszerül folyamodni. Nemzetek jólétét nem lehet közvetlenül megállapítani, tehát bizonyos tünetekre kell támaszkodni: taka- rékbelétek, biztosítások. forgalom, pénz- rendszer, stb. Végül sok esetben a statisztika a reprezentatív módszer alapján a rész—

ből következtet az egészre, pl. az életbizto—

sító társaságok táblázataiból az egész né—

pesség halandóságára.

A társadalmi statisztika birodalma igen terjedelmes. A következőkben csak leg- fontosabb tételeit tüntetjük fel, hisz egyes részei, mint pl. a háztartásstatisztika leg—

minueiózusabb részletezésében dolgoztatott fel, így pl. a Fővárosi Statisztikai Hivatal nagy munkálatában.

A) Társadalmi csoportok, a) Földrajzi csoportok.

Tanya, falu, Város, nagyváros, megyék, tartományok, országok, gyarmatok.

b) Foglalkozási csoportok.

1. bányászat, erdészet, vadászat, mező—

gazdaság és állattenyésztés, háziipar, kézmű, nagyipar, gyáripar, árunagykereskedelem, árukiskereskedelem, közlekedés-, hitelügy, biztosítás-, nevelés— és tanügy, közigazga- tás-, katonaság, egyházi, orvosi, ügyvédi, mérnöki foglalkozás, színészet, szépiro- dalom, tudomány, művészet, mégpedig a következő részletezés szerint:

2. férfi, nő, fiatalkorú, gyermek, 3. vállalkozó, tisztviselő, segéd,

munkás, napszámos,

4. háztartási alkalmazott,: férfi, nő.

szak-

(6)

3. szám. ———234—— 1936

c) Vagyoni és jövedelmi csoportok.

1. Nagy vagyonok, középvagyonok, kis-

vagyonok, vagyontalanok,

2. nagy jövedelmek, középjövedelmek, kisjövedelmek, jövedelemnélküliek, szegé- nyek, koldusok,

3. ingatlan, ingóvagyon, értékpapírva—

gyon, követelések,

4. földbirtokvagyon, még pedig latifun- diumbirtok, nagybirtok, középbirtok, kis- birtok, törpebirtok.

(1) Családi csoportok.

nagyszámú csaladok, . kisszámú családok,

gyermektelen családok, nőtlenek, hajadonok, főnemesi családok, nemesi családok, polgari családok.

munkáscsaládok.

w u e e e w w r

e) Műveltse'gi csoportok.

1. Teljesen műveletlenek, analfabéták.

2. Elemi műveltség.

3. Középtanodai műveltség.

4. Egyetemi, főiskolai műveltség.

5. Szellemi arisztokrácia.

6. Szellemi proletariátus.

A társadalmi statisztika egyik főfeladata mint láttuk, a csoportalakulás és a csoport—

hoz tartozás kihatásninak vizsgálata. E cél—

ból a következő jelenségek vizsgálandók.

B) A esoportalakulás kihatásai.

]. A népesedésre: házasságkötés—, szüle—

tés—, halálozás-, vándorlásra.

2. Moralitásra: bűnügy, öngyilkosság", elmebetegség, legitimitás, elválás,

3. Egyéb demografiai jelenségekre: gyer- mekhalandóságra, somatologiai tulajdon- ságokra, morbiditásra, halálokokra, termé—

kenységre.

4. Életmódra: a) lakásra (városi, falusil

nagy— és közép—kislakásra, albérlet, ágyra—

járás, lakásnélküliség, a lakók száma, neme, kora, egymásközti viszonya, vagyoni helyzetei, bútor, világítás, fűtés.

b) Élelmezés: háztartási költségvetések.

férfi, nő, csecsemő, gyermekek és felnőttek;

táplálkozási viszony, gazdag, elégséges,

hiányos. Állati, növényi eledel, fűszerek.

szeszes italok, dohány.

c) Ruházat: 1. Fehérnemű. 2 nemű. 3. Cipő. 4, Ágynemű.

d) Szellemi szükségletek, egészség, élveze—

tek, szórakozás és egyéb: !. Könyv, újság, rádió, színház. hangverseny. utazás. társas-

Ruha—

élvet. 2. Élet- és betegsegbiztosítás. 3. Gyógy- kezelés, testedzés. 4. Fürdés, fürdőszoba. 5, Sport. 6. Egyletek. 7. Jótékonyság. 8. Egy—

ház. 9. Társasélet.

e) Közterhek: állami, községi, egyházi

adók. ,

Jól tudom, hogy ezen részletes kérdés—

tervezet egy egész ország népének vonatko——

zásában alig lesz egyhamar keresztülvihető.

De egyes csoportkérdések kisebb körökön belül nem ütköznek nagy nehézségbe és, szintén használható felvilágosításokat ad—

nak, mert nem lehet kétséges, hogy az egy—

egy társadalmi csoporthOZ való tartozás mé—

lyen érezteti hatását az egyének fizikai,, szellemi, kulturális és erkölcsi életében.

Ezek tanulmanyozasa tehát a statisztika részéről napjainkban nem mellőzhető.

A társadalmi statisztika egyik legfonto- sabb fejezete, amely különben is leginten- zívebb művelésben részesül: a munkásügyi statisztika, sőt sokszor társadalmi statisztika' alatt különösen a munkásügyi statisz—

tikát értik. A munkásügyi statisztika kb. a következő szempontok szerint építendő ki:

1 . Muzikáscsoportok.

1. Férlimunkás, női munkas,

2. (iyermekmunkás, fiatal munkás, fel—

nőtt munkás, öreg munkás.

3. Tanult, tanulatlan munkás.

4. Szakmunkás, napszámos.

5. Belföldi munkás, külföldi munkás.

6. Hadviselt, rokkant munkás.

7. Állandó munkás. idénymunkás, nap—

számos, alkalmi munkás.

8. Otthoni munkas.

9. Mezőgazdasági, kézmii, gyári, keres- kedemi, közlekedési munkás.

10, Magasabb képzettségű csoportvezető, előmunkás, tisztviselő.

Il, Munkaidő.

]. Napi munkaidő, heti munkaidő,

2. Nappali munkaidő, éjjeli munkaidő (külön férfi, nő, gyermek).

3. Munkaszünetek.

III. Munkabér.

1. (')rabér, napi munkabér, heti munka- bér.

2. Pénzbeli munkabér.

3. Pénzbeli munkabér, dologbeli (mun—

kabér és árak egybevetése).

4. Gyermek, női, férfi munkabér.

') Munkabér foglalkozások szerint.

6. Munkabér évi hullámzása.

munkabér, természetbeni

(7)

3. szám. —235——— 1936

IV. Munkaügyi igazgatás.

ln Munkásvédelem.

2. Munkásbiztosítás.

3. Munkanélküliség elleni küzdelem.

4. Békéltetés.

ó. Oktatás.

6. Képesítési vizsgák stb.

V. Szakszervezet. VI. Munkásszövetkeze—

tek. VII. Munkástanintézetek VIII. Mun—

káskórházak. IX. Settlementek. X. Mun—

kásbíróságok. XI. Művelődési munkásegye—

süIeIeIc. XII. Munkásjo'léti intézmények.

XIII. Milnlcáslcönyvtárak. XIV. Dopolavoro.

XV. Munkáshúztartások.

A munkásügyi statisztika első gazdag forrásai voltak az angol gyári felügyelők nevezetes jelentései és a gyári ankétek munkálatai.

A munkásügyi statisztikal) nagy hala- dást tett a külön inunkastatisztikai hivatalok létesíte'se óta, amely hivatalok értékes közleményekkel gazdagítják a társadalmi statisztika irodalmát. A genti nemzetközi munkaügyi hivatal által időnkint a munka- ügyi statisztikusok tanácskozásai érdekében összehívott konferenciák a munkaügyi sta—

tisztikai módszer kiépítését és nemzetközi egyöntetűségét mozdítják elő. A társadalmi statisztika sokszor állott a nemzetközi statisztikai kongresszusok és a Nemzetközi Statisztikai Intézet összejövetelein is a napi-

renden. Különösen a legújabb időben mind—

inkább figyelemre talál a társadalmi sta—

tisztika, de már az első, Brüsszelben 1853—

ban tartott kongresszus hangsúlyozza a statisztika ezen ágának fontosságát. Igaz, hogy leginkább a munkásügyi statisztika és én-

1) A munkaügyi statisztika nagy fontosságát a munkások internationáléja 1866—ban Genfben hozott határozata külön hangsúlyozza. Javaslatba hozatott a következő kérdőív:

Vizsgálati terv a körülmények szerint változ—

tatva és kiegészítve: 1. Iparág, név. 2. A munkás kora és neve. 3. A foglalkoztatott munkások száma.

4. Berek: a) tanulók és segédek, b) napibér vagy darahbér. A vállalkozóktól fizetett bérek. Heti és évi átlag. 5. a) munkaóra a gyárakban, b) munka- órák a kis mestereknél és a házi munkában, ha ugyan az iparilag különböző módon üzetik, c) éj—

jeli vagy nappali munka. 6. Ebédidő és bánás- mód. 7. A műhely és a munka állapota, túlteltség, hiányos ventilláeió, hiány a világításban stb. 8. A munka hatása a test állapotára. 9. Erkölcsiségi és műveltségi állapot, nevelés. 10. Az üzlet jellege:

vajjon az egész évben többé—kevésbbé egyforma vagy bizonyos időszakokhoz van kötve; vajjon nagy ingadozásoknak van—e kitéve, idegen ver- senynek vannak-e alávetve, vajjon főkép a bel- vagy a külpiacon dolgoznak—eil 11. Különös tör—

vények a munkások és a munkaadók viszonyáról?

12. A munkások táplálkozási és lakást viszonyai.

nek körében különösen a inunkabérstatisz- tika képezi az anyagot. Ehhez csatlakozik a háztartási statisztika, a lakásstatisztika és a munkásbíztosítási intézményen alapuló statisztika.

A társadalmi statisztika kerete az itt fel—

soroltakkal még nincs kitöltve. A szociális—

igazgatás még külön említendő sokirányú tevékenységével. Hasonlóképen a társadalmi statisztika keretébe tartozik a szegénység, az ínség, a pauperizmus elleni küzdelem, köre, melyből röviden csak a következőket említjük:

szülőházak,

gyermekmenhelyek, árvaházak,

szegényházak, aggápolók,

vakok, siketnémák intézete, napközi otthonok,

melegedők,

gyermeknyaraltatás, iskolai szegényügy barakok, stb.

egyéb jótékonysági akciók, jótékonysági egyesületek.

Érdekes jelenség, hogy ugyanakkor, amikor 'a társadalmi statisztika segítségével arra törekszik a tudomány, hogy a társa—

dalmi élet jelenségeit, azokon keresztül pe—

dig az egyéni élet jelenségeit magyarázza, más oldalról, egyéni statisztika, mikrosta—

tisztika útján folyik a munka a társadalmi jelenségek megértésére, egyének és csopor—

tok fizikai tulajdonságainak vizsgálata alap—

ján. A fizikumból magyarázható a psyche, a tizikumból és a psychéből együtt a tár—

sadalom. A fizikum adja az egyik kulcsot az egyén szellemi és társadalmi életének megértéséhez, mint ezt a konstitutionalis iskola, statisztikai adatok alapján kimutatni törekszik, amely iskolának ma már sok híve van különösen Olaszországban, Német—

országban és Oroszországban.

A társadalmi statisztika nagy segítségére van a kultúrtörténetnek, mert megvilágítja a régi korok belső él—etviszonyait. Elég le—

gyen itt az utalás Cibrario nagy munká- jára, Beloch tanulmányaira az ókor és a középkor nagy városairól, Hanauer munká- jára, Rogers mezőgazdaság —— és ár — tör—

ténetére, Levasseur munkáira a munkás- osztálv történetéről stb. Milyen érdekesek pl. Cihrario adatai a középkori hozomá--

nyokról, ékszerekről. rabszolgákról stb.

A hazai régi összeírások. továbbá ára-

(8)

8, szám, ———236— 1936

datok, anyakönyvi adatok, újabb szorgal—

mas feldolgozása is élesebb világot vet a letűnt kor társadalmi viszonyaira. A társa—

dalmi rétegek szemszögéből nézve a multat, ezt jobban megértjük, ami megfordítva is áll, amennyiben a mai társadalmi rétegeket is jobban értjük, ha a multon keresztül vizsgáljuk azokat. Ezzel pedig kulcsot nye- rünk a jelen irányításához és a jövő elö- készítéséhez.

Futó pillantást vetettünk a társadalmi statisztika terjedelmes, sokoldalú és további tanulmányokra, kutatásokra ösztönző terü- letére. Nem ismert, de nem is sejtett vi- szonylatokra, összefüggésekre, okozati tény—

adatokra fog világosságot deriteni és így a társadalmi és egyéni élet sok misztériumá- ról, titokzatossagáról fogja a homályt el—

oszlatni. A tudományos kutatás, amely so- káig egyoldalúan csak a fizikai energiákkal foglalkozott, ezentúl a lelki tényezők irány" — ban is jobban fog tájékozódhatni. Felfogá- sunk a társadalmi életről, annak az egyéni életre gyakorolt kihatásairól tisztulni fog.

amivel a lehetőség adva lesz, hogy a társada—

lom berendezkedésében is haladás következ zék be. Ezzel a statisztika újabb szolgálatot tesz, ami elvégre minden tudománynak.

minden tudásnak talán legfőbb, de minden—

esetre legszebb és leghasznosabb feladata.

Kétszáz éve, hogy a társadalmi statisztika Vanderlint 1734-ben megjelent mun—

kásköltségvetésével első bizonytalan lépését megtette. Azóta a társadalmi statisztika nagy haladást tett. De a munka legnehe- zebb része még hátra van és az új nemze- dék hálás feladata lesz, hogy azt elvégezze.

Függelék:

Ide iktatjuk a társadalmi statisztika újabb irodalmának néhány értékesebb ter—

mékét, anélkül, hogy teljességre reflektál—

nánk. A régebbi irodalomra nézve lásd a ,,Társadalmi statisztika" című cikket a Közgazdasági Eneyklopédiában, továbbá Földes: Statisztikai előadások Il. sorozatát

(Budapest, 1905).

A) Magyar irodalom:

Áfra Nagy János: Az iparos— és kereskedő;

tanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten. Bpest. 1932

Bene Lajos: A mérnökök szociális és gazda—

sági viszonyai Budapesten. Bpest. 1934.

ifj. Erődí—Harraclr Béla: (Szociálpolitikai Év—

könyv. Bpest. 1930.

Földes Béla: Társadalmi statisztika (Statisz—

tikai előadások ll. kötet. Bpest. 1906).

Földes Béla: Társadalmi statisztika. (Közgaz-

dasági Encyklopedia. IV.)

Földes Béla: Az anyagi és társadalmi helyzet befolyása a házasságkötésekre, születésekre és ha—

lálozásokra. (Magyar Statisztikai Szemle 1929.) l'lo/fman Dezső; A magántisztviselők szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Bpest. 1932.

Illés l.: Háztartási statisztika. Kolozsvár. 1914.

lllyeíalui I, Lajos: A munkások szociális és gazdasági viszonyai. Bpest 1932—33.

lIIye/alvi I, Lajos: A főváros polgári népes—

ségének szociális és gazdasági viszonyai. Bpest:

1935.

lllyeíalví ]. Lajos: A gyermek Budapesten.

Bpest. 1935. * ,

Jánlri (iyula; A magyar liöiskolai hallgatók statisztikája 193233. Budapest.

Ix'enéz Béla: Sztrz'ijkstatisztika. Bpest. 1908.

Kovács Norbert: 'l'ársadalompolitikai Statisz—

tika. Előterjesztés az 1926. évi Országos Társadalom—

politikai Szakertelw'zleteu. (Társadalompolitikai fel- adataink; Bpest 1927.

Kováts Norbert:

1930.

Laky Dezső: Az albérlők és ágybérlök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Budapest. 1924, Laky Dezső: A közületi alkalmazottak szociális és gazdasági viszonyait lipest.

;lledriezlry Andor; A szi'ilx'esliövz'irosi tisztviselői illetmények alakulása, Bpest: 1934.

Melly József: A budapesti orvosok és gazdasági viszonyai. Bpest.

Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten. Bpest, ltlil—l.

Mozolovsrky: Kik tartanak házi cselédet?

(Magyar Statisztikai Szemle 1935).

Szádeczlcy—Kardoss Tibor: Adalékok a buda—

pesti ipari munkabérek statisztikájához. Bpest. 1930.

SzúdeczIry-Kal'doss Tibor: A lakbérviszonyok alakulása Budapesten. Budapest 1933.

S zel lenti munká sok. Bpest:

szociális

Szél Tivadar: Egészségügyi statisztika, Buda—

fok, 1930.

Szőnyi Gyula: lláztartás és háztartási statisz—

tika. (Közgazdasági Encyklopedia Ill Munkások összeírása 1928. Budapest.

Társadalombiztosi'tz'isi statisztika. Bpest. 1933:

Zentai) Dezső: A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében. Bpest. 1930.

lt) Külföldi irodalom.

Boldriní: Ti—pi e attitudine contituzionale della aristoerazie lContributi del laboratorio di statistica

Milano. 1936.)

Boldri'ni: La stratilieazione sociale dei diffetti fisici (Contributi del laboratorio di statistical Milano

1936)_

Booth: Life and labour of the people in Lon- don. London. 1902.

Castrilli: La vieendamento delle classe sociali nella seeltá delle professioni liberali. Napoli. 1924.

Dublin: Health and wealth New-York. 1928.

Günther: Lebenshaltuug des Mittelstandes.

(Schmollers Jahrbueb 1913).

Günther: Lebenskosten und Lebenshaltung.

Schmollers Jahrbueh 1916.

Kasnkí: 'l'lhe influence of lndustrialism upon the mortality of people and Adults. Institute for science ot' labour 1935.

Kaczinsky: Arbeitslohn, Arbeitszeit in Europa und Amerika Berlin. 1913,

Labléc et Landonry: Enauete sur l'alimenta- tions dlune centaine des ouvriers et employés pari—

siensi Paris. 1905.

(9)

3. szám. t—237— 1936

Mengarelli: La costituzione nelle aristocrazie italiane. Milano. 1935.

Mengarelli: Su i caratteri (Contribnti, Milano. 1936).

fisici della nobilta Nice/"ofo: Anthropologia della classe povere Milano. 1888.

Savorgnan: La feconditá della aristocracie (Metrón. 1931.)

Schiff: Der Einfluss von VVohlhabenheit, Ein- kommenshöhe u. Familiengrösse auf die Befriedí—

_gung der Bedürfnisse (Zeitschrift für Volkswirt—

schaft etc, Wien. 1917.)

Schiff: Die Lebenshaltung München. 1920.

Sozialer Auf, und Abstieg im Deutschen Volk.

München. 1930.

Tyszlca: Löhne und Lebenskosten europa. 1914.

des Mittelstandes.

in VVest-

Tyszka: Lebenshaltung der arbeitenden Klas—

sen. Jena. 1912.

Tyszlca: Arbeiterstatistik (Handwörterbueh der Arbeitswisscnschaft. Band ]. Halle. 1927).

Tyszlca: Sozialstatistik (Handwörterbuch der Arbeitswissenschaft. Band II. Halle. 1930).

Tyszka: Die Lebenshaltung in der Nachkriegs- zeit im Auslande etc. (Jahrbücher für National—

öconomie und 'Statistik. Jena. 1924).

Zahnbrecher: Lothnstatistik. Nürnberg. 1913.

VVirtschaftsuntcrsnchungen und Lebensverhált—

nisse von Wiener Arbeiterfamilien, Wien. 1916.

Wirtschaftsrechnung in mindestbemittelten Fa- milien. Berlin. 1907.

Zahn: Der Preis der menschlichen Arbeit in seiner Bedeutung für Produktion und Verbrauch.

(Bulletin de Yinslitnt international de statistigue

t. 25.) Földes Béla dr.

Gill!..-

e MEZÖGAZDASÁG e §

Selyemgubótermelésünk az utolsó öt évben.

La production de cocons en Hongrie pendant les eing det—meres années.

Résume'. Depuis la guerre, c'est en 1930 (lue la production de cocons a atteint en Hongrie son maximum (772 tonnes). En raison de la baisse de la matiére textíle fournie par les vers á soie, le prix de rachat des cocons, gui a été en moyenne de 2 pengős 62 flllérs en 1929, est tombé, pendant les 5 années suivantes, Ez 77 fillérs. Aussi, la sériciculture a-t-elle diminué de plus en plus.

Le nombre des éducateurs de vers á soie a bm'ssé, de 29.791 en 1929, d 18.620 en 19314. La guanlíté des cocons produits est tombée (1 425 tonnes en 1934. Le revenu total des éducateurs de vers á soíe ria été gue de 327870 pengős en 1934, contre 1,689.896 pengős en 1930;

moyepne, par e'ducaleur, seulement 18 pengős en 1934, contre 57 pengős en 1930.

*

il a représenté, en

A .selyemhernyó rendszeres tenyésztése mintegy ötezeréves multra tekinthet vissza s elmondhatjuk róla? hogy a pompás nyers—

anyagot adó hernyó lassúságával hódított tért magának. Közel háromezer év kellett hozzá, míg őshazájából, Kínából, Koreán át eljutott a szomszédos Japánba s újabb 17 évszázad telt el addig, míg elért hozzánk.

Az első kísérletezésről 1680. tájáról vannak feljegyzések, de a tulajdonképpeni eredmé- nyes selyemgubótermelés csak kétszáz év mulva indult meg, Bezerédj Pál egészen rendkívüli, csodálatosan nagy áldozatkész- ségének s fáradságot nem ismerő munkál—

kodásának gyümölcseképpen.

A teljességgel házi tenyésztéshez szokta—

tott selyemhernyó ma már meg sem élne

szabadon s az emberi ápolásra annál is in—

kább szüksége van, mert teljesen kivetkőz—

tetve ősi, eredeti, természetes életmódjából, több, igen súlyos betegség veszélyezteti.

Ezek közül legv-eszedelmesebb a szemcse- kórság, mely a mult század közepe táján csaknem teljes kipusztulással fenyegette az egész világon a selyeinhernyót. Szerencsére Pasteur egy igen egyszerű eljárást, az u. n.

rekeszpete'zést találva ki, gátat tudott szabni a gyilkos kór továbbterjedésének.

Az eljárás abból áll, hogy a petézésre kész pillepárt egy tüllzacskóbat rekeszbe zárják s a peték lerakása után is ottmarad—

nak. Az elpusztult, összeszáradt pillék pot- rohát azután mikroszkópiai eljárással meg- vizsgálják s ha nem találják nyomát a be- tegségnek, akkor betegségtől mentesek a tojások s így természetesen az abból kikelő hernyók is.

A betegségmentes, egészséges peték nye—

rése meglehetősen nagy munkát s beren—

dezkedést igényel, azonkívül igen fontos szerep jut a feltétlen megbízhatóságnak is, ezért ma már mindenütt az állam irányítja a selyemhernyók tenyésztését. Nálunk az 1880—ban Szekszárdon felállított Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség petevizs—

gáló állomása látja el egészséges tenyész—

anyaggal a termelőket. A kiosztott petét un- ciánkint mérik ki, ez kb. 25 gramm súly—

nak felel meg. Ebből a tenyészanyagból mintegy ító—40.000 hernyót lehet nyerni.

Hazai tenyésztési viszonyaink mellett 7——

17