Néhány megjegyzés a statisztika technikájához és kritikájához

(1)

7. szám. ——631——— 1935

arany és ezüst (feldolgozatlanul vagy érmében) a százalékos megoszlás kiszámításánál több ország—

nál nem volt higy—elemhevehetö. Ez a csoport egyé—h—

ként normális viszonyok között aránylag csekely hányaddal szerepel a külforgalomban s. csak a pénzügyi válsággal kapcsolatos rendkívüli arany—

mozgalmak okozzák, hogy az utóbbi években egyik—másik országban igen jelentős értékek kerül]—

nek itt is forgalomba. így pl. táblázatunk szerint Svájc kivitelének (1933) 55'1%-át tette az arany- és ezüstkivitel. Ugyanez a csoport Franciaország behoza-talá'ban (1932) 44'2%—ot kepviselt, de igen jelentős7 a behozatal egyharmadát tevő, Svájc és Nagy-Britannia (1933) adata is. E kiütköző ma—

gas arányszámok t—eriinészetesen az érdekelt álla- moik többi csoportaránysziámait is rendkívüli mér—

tékben lecsökkentik, ami az. arányszámok országok közötti összehasonlításánál nem hagyható figyel—

men kívül.

A táblázat adatai érdekesen világítják meg az egyes államok gazdasági struktúráját.

Igy kitetszik a közölt arányszámokból, hogy az élelmiszerek és italok egyes exotikus államok

(Panama, Costa-Rica) kivitelének 96—98%—át te—

szik. Európában egyedülállóan magas Dánia élel- miszer—kivitele, mely az ország egész kivitel-ének

;

82'%—át jelenti. A legnagyobb élelmiszerbehozó ál- Euró'pábaen Nagy-Britannia, behozatalának egyharmad—a élelmiszer és ital.

xA nyersanyagok és félgyártmányolc kivitele némelyik tengerentúli államban 80—90%—ot is elér.

Európában Románia a legtipikusabb nyersanyag—

kivivö állam, kivitelének 69%-a nyersanyag és fél—

gyártmá—ny. .A behozatal ebben az árúcsoportban Japánban (%%), Németországban (%%—), Cseh—

szlovákiában (54%) és Magyarországon (52%-) a legnagyobb.

lam

A készgyártmányok kivitele egyes tengerentúli, különösen közép- (és délamerikai államokban egé-

szen minimális, az 1%4—ot sem éri el. Európában

Román—ia az az állam, amely aránylag a legkeve—

sebb kiészgyártmányt viszi ki, összkivitelében e cso—

port nem egészen 2%-kalf szerepel. Legnagyobb Csehszlovákia és Németország kiésztgyártmány kivitele: 70%, de igen (magas Ausztria (68%), Nagy- Brita-nnia (63%) és Franciaország (5970) enemű kivitele is. A másik oldalon, a behozatal szempont- jából, több agrái'állam 60—70%—os, sőt Románia 81%—os részesedést mutat, míg az ipari államok behozatala készgyártmányokból kiism—érvű: Fran—

ciaországban és Nagy-Britanniában 11%, Német- országban 16%, Japánban l7%.

EGYÉB É

nil-llll!.-InI'll-unlunulllluIl-IIlu.II-llilulnnlllDul-llI-.!ll*-1IIln'-II-l-Ivll-llhl'lrl-lluloou

Néhány megjegyzés a statisztika technikájához és kritikájához.

(Hamisítások, tévedések, irányproblémák).

Guelgues remargues sur la, technigue de la statistigue et sw la critigue de celle—ci.

(Falsi/ications, erreurs, problemes directeurs).

Az igazság szent. Az igazságot kereső tudomány szentély. A statisztika is ilyen szentély. Ahol a statisztikával helytelen politikai rendszereket, eljárásokat akarnak igazolni, alátámasztani, ott a statisztika könnyen hazugsággá válik. Azért csodál—

kozni lehet, hogyha szervek, melyeknek fel—

adata a statisztika tisztasága felett őrködni _— a statisztika Vesta—szűzei ——, amelyek finom, minuciózus vizsgálódásokat folytat—

nak a statisztikai felvételek pontossága, szakszerűsége érdekében, mégis a politikai, gazdasági, erkölcsi érdekben elkövetett ha- misítások ellen nem tiltakoznak. Ilyen pedig előfordul ma is különböző helyen, terü- leten, több irányban. Ajánljuk 1az illetőknek Alexandra Rachmanova kitünő könyvének (Házasság a vörös (pokolban 89. l.). követ—

kező szavait: ,,Erste be kellett vezetni a láto- gatók statisztikáját az előírt formulákba.

A kommunista nő bejelentette, hogy a pro—

pagandatirodalmat 31 nőolvxasó kérte, míg én a 459-es számot szolgáltattam. A vezető elgondolkozva nézett maga elé, körmét rágta és végre így szólalt meg: Alexandra Kvovna ez így nem megy. Más formát kell adni a dolognak. Bizonyára nem lesz kifogása az ellen, ha egyszerűen felcseréljük a számo- kat. Azt írjuk tehát, hogy a kommunista propogtandaplakátok előtt egész nap való—

ságos tülekedés volt és a propagandairoa dalmat 459 olvasó nő kérte, a többit 31. ——

De hiszen ezzel fejetetejére állítjuk az igaz- ságot, vetettem ellen. -— Ugyan, de naiv maga, Alexandra Kvovnal Nem a statiszti—

kának kell az eseményekhez alkalmazkodni,

(2)

7. szám. ———632—— 1935

hanem megfordítva, az eseményeknek a statisztikához. Az eredmények ujságba ke- rülnek, talán külföldre is eljutnak s külö—

nösen a németeknek, akik ezt olvassák, azt a benyomást kell nyerniök, hogy az egész nép lángol a lelkesedéstöl. Végül a kiállítás látogatói is szentül hiszik majd, hogy min—- d'enki csak a kommunista plakátokkal törő—

dik, s még azok is, akik csak ,,Az asszony lélektanát" olvasták, megesküsznek arra, hogy a propagandtairodalommal szívták tele magukat. A legfőbb ok pedig, hogy a számokat fel kell cserélnünk: úgy, ahogy ez a statisztika megvan, el sem jut Moszkváig csak a fölöttünk levö hivatalig, s én s még talán maga is, kirepülnxénk a (könyvtárból, mint alkalmatlan emberek. Ennek a kija- vított statisztikának azonban bizonyosan jutalmazás lesz az eredménye. Hát mit akar inkább!"

Dzserzsinszki, a ,,oseka" alapítója és első vezetője röviddel halála előtt a kö- vetkező kijelentést tette: Erös meggyőző- désem, hogy az összes kommunista statisztikusok hivatásos thazudozók. Egy szakértö kijelentette, hogy meg Stalin sem tudja az igazságot, mert állandóan hamis adatokat közölnek véle. (L. Mitteilungen für ln—

dustri—elle Fnagen.) (Genf, 1935.)

Ime szomorú képe a politikailag irányí—

tott statisztikának, Bizony egy-ítk legvesze—

delmesebb ellensége a statisztikai igazságok- nak és bő forrása a hamisításoknak a poli—

tikai szenvedély. Jól mondja Maurice Block (Traité the'origue et politigue de statistigue.

Páris 1878. 138. l.). ,,A statisztika tudást.

művészetet [és tisztességet tételez fel, eltávo- lítását a szenvedélynek. A szenvedélyes em- bernek vannak előítéletei. csak azokat a statisztikai adatokat helyesli, melyek az esz—

méinek kedveznek. E téren pedig a szenve- dély többnyire ,a politikai célkitűzése—kinek folyománya. Ismeretes, mily hamisításoknak vannak itt-ott [kitéve olyan statisztikai adatok, melyek választásokra és egyéb politikai aktusokra vonatkoznak.

Az erdélyi magyarság első, a Népszövet- ség elé terjesztett panaszirata (Recueil des griefs de la Minorité hongroise de Roumanie

1922, 70. 1.) szerint: 1)

1) Az 1919 december 9—i szerződés a kisebbsé—

gek védelmet—öt kimondja. hogy az állampolgárok magán— és közjogi tekintetben egyenlők. A választó- jog egyenlö, általános, titkos. Képviselő váltasztafík minden 50.000 lakost számláló körzet szerint sze—

nátor minden 100000 lakos után. Vál'asztójoga van minden 25 évet, itt. minden 40 évet meghaladott egyénnek.

I. Arktépviselőházi választók számal) volt (a román állam hivatalos közlönye ,,Monitorul Oficial" 1922. március 14, 17, 19—i 280, 283 és 285. számában közölve):

a) román többséggel bíró városokban:

választók száma

Lugos . . . 13.294 Karánsebes . . . 12.361 Oraviea stb. 12.214

11) magyar többséggel bíró városokban:

Temesvár. , . . 4.758 Kolozsvár. . . . 5.008 Arad ... 3.700 Marosvásárhely 2.393

II. A szenátusi választók száma pedig:

a) a román többséggel biró városokban

választók száma

Gyulafehérvár és környéke 14.060

Beszterce ,, ,, 16.277

Segesvár ,, ,, 14.200

Ujarad ,, ,, 16634

Oraviea ,, , 16.075

b) magyar többséggel biró varosokban : Kolozsvár és környéke . 2.187 Nagykároly és ,, 6.026 Marosvásárhely ,, 6.751

Arad és környéke 3.391

Egy másik adat Ukrainátban Oprelma városa —— orosz közlés szerint ——— kimutatta, hogy a választáson a választójoggal bírók

123%-a szavazott le. (!)

A legújabb szlovenszkói választások ada—

tainak Hodzsa miniszter által történt cso—

portosításáról azt mondták: "statisztikai zsonglőrösködés".

A következö klasszikus pó'ldát említi Mac Carthy (History of our own times II.

160 l.). A dhartisták által .a parlamenthez benyujtott forradalmi p—eticióról a ehartisták vez—ére D*Connor azt hirdette, hogy 5.700000 aláírás szerepel. A bizottság, melyet e tény felülvizsgálására kiküldöttek, csak kétmillió aláírást állapított meg. Ezek között azon—

ban volt lapokon át ugyanaz a név, azután beleírták a királyné, a Prince Cornsort,

Wellington, John Russel, Robert Peel ne—

vét stb.

Hogy (hamis 'adtatot termel néha a hábo—

rúkra vonatkozó statisztika, az eléggé ismeretes. Hamis gyakran a csatákban résztvet—

tek, a hadifoglyok, az elesettek számára

1) A választókerüietek pontos lélekszámadutai, amelyek az östsz—eállításokat beszédes—ekké tennék,

sajnos, nem voltak megszerezhetök, A felsorolt vá- rosok népességi viszonyaival ismerős olvasóink amnban így is képet alkothatnak maguknak.

(3)

7. szám. ———633—— 1935

von—atkozó statisztika, a hadianyag statiszti—

kája stb.

A legsúlyosabb és gyakran alig ellen- őrizhető adatok tehát politikai érdekből folynak. Azonban vannak kétségkívül más érdekek is, melyek hamisítások'hoz vezet- nek. Különösen az anyagi érdek is sok hamis adatnak a forrása. Elég utalni a kárbiztosí—

tásoknál, tűzkárok, jégkárok, testi sértés.

üzleti zavarok esetére vonatkozó statisztikai adatokra. Tanulságos a következő tönténeti adat, mely mint Don Pacifico esete szerepel a történelemben és mely majdnem háború—

hoz vezetett Anglia és Franoiaország között.

Don Pacifico athéni lakos, de angol állam—

polgár volt. A tömeg megtámadta üzletét és ott nagy rombolást vitt véghez. Természete—

sen megjelent a Piráusban az angol flotta Don Pacifico védelmére. Ez nem kevesebb, mint 32.000 font kárpótlást kért: egy ágy—

ért 215 fontot. Az angol történetíró meg- jegyzi, ilyen drága ággyal még Kleopátra is megelégedhetett volna. Az anyagi érdek- ből majd nagyittatna'k, majd kisebbítettnek az adatok; ezt teszi a kereskedő, az ujság- vállalat, a gyógyfürdőhely stb. Itt a statisztika süppedékes talajon áll.

Az anyaffi érdeken kívül az erLölcsi ér—

(lekIS vezet hamisításokhoz. Nem lehet pontosan megállapítani a vetélése'k számát, az elmebetegek öngyilkosok számát, a nemi- betegek számát, az öngyilkosságok, az abortusok okait stb,

Különösen ügyeimet érdemelnek azok a hamisítások, melyek népszámlálásoknál, fő- leg a népesség nemzetiségi jellegének meg- állapításánál fordulnak elő. Ezek valóban

a statisztika ,,pűríie honteusefK-ét képezik.

Itt nem szükséges példákat felhozni. Külö- nösen a magyar statisztikusok kötetekre menő tudományos munkát végeztek e saj- nálatos jelenség vizsgálata körül. A publi—

cisztika is, a parlamentek is visszhangzot—

tak a súlyos bírá'lattól. A béketárgyalások- nál is szerepeltek ilyen hamis adatok és a háború utáni népszámlálások is egyes álla- mokban fertőzve vannak politikai miazmák—

tól.

A hamis és hamisitot't adatok, sajnos, na—

gyon könnyen találnak elhelyezést ott, ahol azok bizonyos tendenciáknak megfe- lelnek. Néhány példa. Ferenc Ferdi—

nánd főherceg a német császárnak mondja Konopistban — 14 nappal meg—

gyilkolása előtt június 14—én —— hogy a ma-

gyarok száma hamisan közölt—etik. mert va—

lóban nincs több mint kb. két és félmillió magyar?) Chlmmetzsky ,,Erzlherzog Franz Ferdinand Wirken u. Woll—en" (Berlin 1929.) című munkájában a magyarok számát 8'5—

8'8 millióban állapítja meg, holott az 1910-i népszámlálás szerint 10 millió volt. —— Earl Loreburn, volt angol miniszter How the war came (London) című munkájában (24. 1.) azt írja, 'hogy Erdélyben mintegy 4 millió ro—

mán t,,idegen és nem rokonszenves kormány alatt") él, pedig az 1901-i népszámlálás sze—

rint 2,948.186 roman élt Erdélyben.

Tévedések. Nem minden helytelen adat hamisítás következménye. Sajnos sok alkalom van tévedésekre is, amelyeknek igen sokféle a forrása. Az anyag, a közeg, a módszer, a hely, az időpont, a korszellem, a közigazgatás lehet az oka. Arról nem szólva, hogy előkészítés hiánya. tudás hiá—

nya, komolyság hiánya és sok más techni—

kai és pszichikai mozzanat belejátszik. A tévedés különösen három ponton okoz za- vart: 1. az adatgyüjtésnlél, 2. az adatokból volt következtetéseknél és 3. a problemati- kánál általában. Vizsgáljuk röviden ezt a három mozzanatot.

A) Adatgyűjtés. Van még nagyon sok je- lenség, melyet ma a statisztika pontosan megállapítani nem tud. Járvány-"os, ragályos betegségek idején pl. a hatóság követeli a bejelentést. De bizonyos, hogy sok bejelentés elmarad. A napjainkban nagyon elterjedt születéskorláitozási hajlam (birth control) mellett nagyon fontos volna az elvetélések pontos megállapítása. Bizonyos, hogy ez nem érhető el és vannak államok, ahol a tényleges elvetélések száma szakértők sze—

lint ikétszer olyan nagy, mint a statisztika tudomására jutott esetek száma. Sok és néha nagyon vastag tévedések történnek a halálokok megállapításánál. Magyarj ország kedvelt búcsújárc'ihelye az elválásm jelölteknek, azért az elválási szám, ha csak amaz esetek nem számíttatnzalk le, nagyobb, mint ami a magyar népessé- get tenheli. Másfelől számításba kell venni a szankció nélkül elváltalkat. Vannak ntá- lunk helységek, hol a terhes nők bemen- nek a szomszéd városok kórházaiba s így ama hely kevesebb születést mutat fel, ami

népességi mérlegét rontja. Nagyon nagy ne—

hézséget okoz számos gazdasági jelenség

1) Sehüssler: ,,Österreieh u. das deutsche Schick- sal". (Eredetileg közölve.) Treitler követ után, kivel

Vilmos császár azt közölte, Montgelas gróf, Leit—

faden der Kriegsschuldfmge (192. 1.) című mun- kája után.

(4)

7. szám. —634— 1935

pont—os megfigyelese pl. a munkanélkülieke.

Ki ne emlékeznék azokra a nehézségekre, melyek nálunk a kvóta helyes megállapítá—

sánál mutatkoztak. Milyen nehézséget okoz a statisztika—egységnek különbözősége, mert 10.000 katona és 10.000 katona nem ugyan—

az, 10.000 sertés és 10.000 sertés nem ugyanaz, 10.000 liter bor és 10.000 liter bor nem ugyanaz, 10.000 könyv és 10.000 könyv nem ugyanaz és 10.000 lappéldány és 10.000 laiprpéldiány nem ugyanaz stb., a statisztika pedig .a különbséget ritkán veheti számba.

B) Következtetések. A helyes következ—

tetések első feltétele a teljesen megbízható anyag, a második a szakember részéről a teljes tárgyilagosság. A legtöbb hibás kö- vetkeztetés e két föltétel hiányából szárma—

zik. Ha pl. egy különben kiváló olasz statisztikus a születési arányszámot összeha—

sonlítja város és nagy államok között, hozzá még minden adat más évre vonatkozik.

ez helyes következtetéshez nem vezethet. Ha valaki az adatok egy láncolatából az állás—

pontjának megfelelő adatokat felsorolja.

az ellentétes adatokat elhanyagolja, az be—

lyes következtetéseket nem eredményezhet.

Ilyen eljárás miatt szokták azután azt mon—

dani, hogy a statisztikával mindent lehet bi- zonyítani. Hibás következtetések állhatnak elő, ha csak csekély számú adat áll rendel—

kezésre, vagy csak hiányosan, rosszul ész—

lelt vagy elavult tények ill. adatok. Nagy a hajlam gazdasági tényekből elhamarkodott következtetéseket felépíteni. Itt nagy veszély fenyegette és fenyegeti még a konjunktúra—

kutatást. Ezt óhajtották a jövőbeli alakulá—

sokra való következtetés céljaira felhasz-

nálni, míg kedvezőtlen tapasztalatok után

legalább az óvatosabb intézetek erről le—

mondtak. A politikai életben nagy a hajlam, kedv—ező, de változásnak alávetett adatokat intézkedések javára elkönyvelni. Ha a kivitel emelkedik, ez Roosevelt emberei sze—

nint a ,,New Dea'l"-nak tulajdoníttatik, vagy ha a munkanélküliség csökken stb. Pedig a holnap már cáfolatot hoz, ment a jelen- ség ellenkező irányt vesz, vagy kitűnik, hogy az alakulás más tényező eredménye a ,.New Dea'l"-nak, a dollánhiig'ításnrak pe—

dig az eredményhez semmi vagy csekély

köz—e.

C) Problematika. Nem minden társa- dalmi problémát lehet számszerű vizsgáló- dásokkal megoldani, nem minden korrelá—

ciót lehet kinyomozni és nem minden ki- nyomozott eredmény értékes. Lehet szám—

szerű alapon jelense'geket és jelenségek

összefüggését kutatni, mely jelentőséggel nem bír, tudománytalan kiváncsiság vagy csak számokkal való játék természet—ével bír. Összefüggések kutatásánál nemcsak az szükséges, hogy az egymással összekap—

csolt jelenségek között összefüggés legyen vagy lehessen, hanem az is, hogy az össze—

függés nem nagyon laza, távoli, más erősebb összefüggések által könnyen ellensú—lyozható legyen. Az tidőjárasnak sok jelents—éggel van összefüggése: születésekkel, halálozások—

kal, utazásokkal, nyanalással, szímházláto—

gatással, választásokkal stb. Mégis e jelen—

ségek legtöbbjénél erősebb tényezők érvé- nyesülhetnek, azért kevés jelentősége volna amaz összefüggés kutatásának. Fontos annak a befolyásnak kutatása, melyet a csecsemő egészségére gyakorol az a körülmény, hogy vajjon anyja táplálja ill. szoptatja, vagy dajka, vagy mesterségesen tápláltatik, és itt ismét vajjon tejjel vagy máskép. De azt már nem fontos tudni, vajjon az anya vagy a dajka szép-e vagy sem? Fontos megállapí- tani, hogy a repülés hány áldozatot követel, de .az már nem fontos, hogy a szerencsétle—

nül járt pilóták mely honapban születtek?

Fontos ismerni a budapesti hidak forgalmát, de az" már nem fontos, hogy hány özvegy asszony ment át? Már nagyon messze vezet, hogyha a test súlyának, magasságának be—

folyását a halandóságra vizsgáljuk. Bár mint természeti jelenség érdekes lehet, megsem látszik fontosnak az összefüggés apa és a leány magassága, az anya és a leány gyer—

mekeinek száma között. Tanulságos annak kutatása, mily összefüggés van a szülők és gyermekek tehetsége között, de egészen bi- zarr volna keresni az összefüggést a tehetség és a születés hónapja között stb. A kutatók ma sok jelenség statisztikai alakulását vizs- gálják, (így különösen az olaszok), amelyek tenmwészettudományi, biológiai szempontból figyelmet érdemelnek, pl. a fenti példákban az átöröklés szempontjából, de társadalmu- ltudományi szempontból többe—kevésbé ir—

r—elevansak.

Minden egyes itt tárgyalt témáról még sok az, amit a statisztikus figyelmébe kel- len-e ajánlani. Egyet-mást elmondtam előbbi, itt és másutt közöl-t dolgozataimban?) A statisztika teobnikájánál és kritikáj—ánál még

1) A társadalmi jelenségek vizsgálatának nehéz- ségei különös tekintettel a statisztikai módszerre.

(Magyar Statisztikai Szemle 1933. 3. sz) Megjegy—

zések a statisztika logikájáihoz. (Ugyanott, 1933. 10.

sz.) Sűrítési módszer és zavaró tényezők. (Ugyan—

ott. 1934, 8, sz) Mikrostatisztika. (U. 0. 1934. 11. sz.)

(5)

?, szám. —635——— 1935

sok munka kínálkozik, hogy lehetőleg ki—

gyomláljuk mindazt a gazt, amely a jelen—

ségek igaz képét elcsút'ítja. A helyes adat, a pontos fellobbezhetetlen adat a statisztika alfája és omegája. Mert nem az egyenletek vegtelenstéxgében ———— bármilyen fOtIlllOSElk és hasznosak azok —— tükröződik a való élet és annak arculata, melyről egy német író oly igazsággal mondja: ,,Dnas Sohicksal in Zahlen hat etwas sehr Beruhigendes, den Gründen der Mathematik wiedersteht keiner und eine Arithmet'ik und Statis—tik der menschliohen Leiden würde vitel dazu bei—

tragen, diese zu vermindernfl)

Foglalkozzunk minél többet az adatok- kal, a tényekkel, törekedjünk azok pontos megállapítására. Az adatok feldolgozásában a matematika legyen a kiváltó segitőtárs, melynek azért is hálásak vagyunk, hogy re—

lációk, új szempontok felfedezésével előse—

gíti munkánkat és anyag—unkat finom mód-

1) Börne Ges. Schriften lll. k. 212. !.

szereivel csiszolja. De nem szabad elcsábít- tatni egy esetleg fiktiv világba, mely nem a statisztika világa, ahogy a fizikát is egyes esetekben elvezették a realitások világából.

Ahogy a Vérbeli fizikus nem szívesen látja, hogy a matematikai fizika tulajdonképen fizikai matematikává váljék, úgy a statisztikus sem óhajtja, hogy a matematikai sta—

tisztika statisztikai matematikává váljék.

Tiszteljük az egyes tudományok területét és hatánait és (kutatásaik tárgyát.

Midőn itt egyfelől a statisztika sokféle veszélyeit tárgyaltuk, másfelől megelégedés—

sel kell termeszetes—en megállapítani félre- értés elkerülésére, hogy .a regi kultúrálta—

mok statisztikája legtöbb ágában felette áll minden kételynek, sok munkálataiban jó- formán matematikai pontossággal bír és bizonyára még nagyobb tökélyre fog emel—

kedni. A szándékos sztentsegtörők ellen pe—

dig a legbiztosabb fegyver az igazság kuta- tása, hirdetése és tanítása.

Földes Béla dr.

A könyvtermelés nemzetközi és hazai adatai.

Donne'es internationales et hongroises sur la production du livre.

Résume'_ Le tableau relattif á la production du livre en dífférents pays a été fait dlaprés le D ro it LPA uteul', revue du Bureau de llUnion inter-

nationale pour la protection des oeuvres Iittéraires ei artistigwes. Les differences (]ulon y uoit par rap—

port aux totaux indigutés dans le Droil d*Auteur sont dues au fait (lu'e, pour donner une iduée de la production des livres proprement díls, nous a'uons Iaissé de cóté, autom! (Iu'il était possible, les ouurages ntelltrant pas dans cette ca- tégorie. Pour la Hongrie, nous donnons un tableau dresse' djapres la bíbliographie du bulletín de FAS- sociwtion hongroise d'es libraires el éditeurs. Ce tableau-la indíoue les données parues en 1934 dans le bulletin; donc, il ne comprend pas tous les limes publiés Fannée derniére,

Külföld.

Az egyes államok könyvtermellé'sér'e vonatkozó adatok, amelyek a Nemzetközi Szerzőjogvédelimi Iroda Le Droit dJAuteur című folyóiratának köz—

lése alapján állanak rendelkezésre, azt mutatják, hogy a könyvtenmelés 1933—ban kisebb méretű volt, mint az előző évben. Bár az országok többségében a Lköinyvtexrmelés emelkedett, egyes államokban be- következett nagyobb visszaesés miatt a világ könyv- termelése végeredményben csökkent. Az idézett for—

rás összefoglaló adataitól táblázatuwnk egyikamasik o—rszágnál eltér, aminek oka, hogy lehetőleg a tiszta könyvtermetésről igyekeztünk képet adni s ahol

lehetett, a zenemt'iveiket, kepes ábrázolásokat stb.

kikiiszöböltük.

.A könyvterm—elesnek a luéletkszáfmhoz való vi—

szonyítúsa ismertetésünk évében is Dánlit'mak jut—

tat első helyet, ahol 1933-ban 10 ezer lélekre 91 könyv jutott.

Nemzetközi könyvstatisztikai táblázatunk ada—

(kiegészítésül a

területek könyvter'melvéxsének néhány adatát is kö- zöljiik.

fta'ihoz Magyarországtól elcsatolt

Erdélyben György Lajos: Erdélyi tudományos füzetek című kiadványa szerint a magyar könyv—

termeliés darabszáma a következő volt:

1919 77 1926 416

1920 110 1927 394

1921 191 1928 332

1922 295 1929 315

1923 368 1930 297

1924 439 1931 239

1925 441 1932 240

1933 191

Csehszlovákiában a hivatalos kiinyvtenineliési statisztika szerint a megjelent könyvek száma volt:

47