A statisztika és az Élet titokzatos rendje

7. szám _— 647 -— 1937

4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1936. és 1937. év január— június hónapjaiban.

Répartition, par pays, du commerce ewtérieur de la Hongrie en janvier—juin 1936 et 1937."

Származási, illetőleg Behozatal — Importatíons Kivitel — Exportalions liaiirlgílltfll—l-i—tgbgie't

rendeltetési országok lítífíimmgm'á;

Pays de provenance ou de 1956 1937 1936 1937 exp. m'm'mp'l'l')

destination 1.000 0 1.000 0/ 1.000 0/ 1.000 ., 1936 I 1937

P A P " P 0 P fo 1.000 P

Ausztria —— Autriche. . . . 32.611 14'85 37.619 172? 33.308 15'41 51.766 17'65—I— 697—1—14147 Cseh—Szlovákia — Tche'co—

Slovaguie ... 9.742 4'44 12.029 550 8.204 380 7.324 2'50— 1.538— 4.705 Románia —— Roumam'e . . . 35.749 1628 15.165 694 11.838 548 11.178 3'81—23911— 3.987 Jugoszlávia —— Yougoslavie . 12.005 5'47 12 165 5'57 4.329 200 5.270 1'80 — 7.676 -— 6.895 Németország _ Allemagne . 53.657 24 43 58.769 268!) 57.179 26 46 69.954 23'86—t— 8.522-4—11385 Svájc -— Suisse ... 4.377 1'99 5.009 2'29 8.640 4'00 14.549 496 4— 4.263 9.540 Olaszország — Italic . . . . 17.484 796 15 986 7192 30.554 1414 46.363 1581 4—13.070—l—30.377 Franciaország -—-— France . . 2.498 1'14 1.940 089 3998 1'85 6.266 214 4— 1.500 4— 4.326 Belgium — Belgioue . . . . 1.189 054 2.264 104 2.475 1'15 2.735 0'93—1— 1.286—1— 471 Németalföld —- Pays-Bos . . 6.085 277 7.920 362 2.857 1'32 4.676 1'59— 3.228— 3.242 Nagy—Britannia — Grande—

Bretagne ... 11.385 518 13 051 597 21.572 9 98 17.664 6'02 %— 10.187 4— 4.613 Svédország —— Suede. . . . 869 0240 1.087 050 2.722 1226 3291 1.124— 1.8534— 2.204 Lengyelország —— Pologne 2.341 1'07 2.761 1'26 1.500 069 2.574 088 —- 841 —— 187 Bulgaria — Biz/game . . . . 1.863 085 819 037 1.214 056 1 053 036 —— 649 4— 284 Görögország —— (freee . . . 876 040 2.310 106 1.768 082 3125 10? 4— 892á— 815 Törökország: — Turgm'e . . 1.476 067 790 0'36 596 028 1.701 0'58— 880—1— 911

Amerikai Egyesült Államok ——

Etats-Unis d'Amér'igue . . 10.320 4'70 9.658 4.512 3.795 1'76 9.016 3'08 —— 6.525— 642 Egyéb országok — Autres pen/8 15 057 6'86l 19.188 878 19.542 904 34 715 11'84 4— 4.485 4— 15.527 Osszesen —— Total . . 219584 10000 218530 10000 216091 10000 293 222 10000 ——

passzív szokott lenni. Az idén ez a pasz- szívum, a forgalom emelkedése mellett, mintegy 600 ezer pengőre csökkent annak

következtében, hogy standard kiviteli cik—

keink: a jutaszövet, maláta, hüvelyesek, száraz paprika s a húskonzerv az idén ked- vezőbb fogadtatásra találtak.

vitéz Pap László dr.

o-n-uo.-o....pcnununn-o-cloc...n-no-n-ooo-nn-n-n....n-n-l-o-n.o-nuI-nn-gonnnlaolnnnn-n-n-n-I-nu

EGYÉB ;

ooo-u.n.-nnn-o...-..n-nunuunnnnnu.n-nun-n-nnn-nn-u-n-...-annu-vncu-nn-ni...-.novcno-n-llo-nun-n...-

A statisztika és az Élet titokzatos rendje. *)!

La statistigue et l'ordze

Ha végigtekintve e termen, magam előtt látom a magyar statisztikai tudomány or—

szágos, sőt nem egy esetben európai hírű hüszkeségeit, az a szorongó érzés fog el, hogy az ő jelenlétükben mai előadásommal erőmet meghaladó feladatra vállalkoztam.

Mit mondhatnék én újat, vagy olyat, ame—

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1937 június 51-én Szombathelyen lefolyt ünnepi ülésén tartott előadás. — Conférence faite (: Szombathely, dans la séance solennelle du 5 juin 1937 de la Société Hongroise de Statistigue. Elle sem publiée en fran—

eais dans le Journal de la Société Hongroise de Statistioue.

mystérieuw de la Vie?)

lyet ők nálam jobban ne tudnának a sta- tisztikáról, e csodálatOS és nagyszerű tudo- mányról, melynek ők élen járó kitűnőségei, én pedig csak lelkes, de a szolgálattevők tömegében szerenyen elvesző adeptusa va- gyok. Nehéz ott tudni, ahol a hallgatóság maga a tudós.

De —— hála Istennek —— a jelen esetben kínálkozik egy mentő körülmény. Az egyet—

len talán, mely felmentést adhat vállalko- zásom bátorságáért. És ez az, hogy ugyan- ennek a teremnek nagyműveltségű és ra—

gyogó közönségében sokan, sőt tudomá-

57. Szám

g— 73648 _— ₁₉₅₇

"'*nyunk avatottjainál többen vannak olya-

nok, akiket nem a statisztika tudományos és gyakorlati művelésében való közvetlen

elmélyedés, hanem pusztán a statisztika iránt érzett mély és őszinte érdeklődés ho- zott e lhelyre, következéskép nemes érdek- lődésüket kötelességünk kielégíteni.

Társaságunknak a statisztika szakszerű művelése és fejlesztése mellett bölcs és he- ]; es célkitűzése, hogy azt népszerűsítse is:

azaz tudományunk iránt a nagyközönség érdeklődését felkeltse; a statisztikáról, annak feladatairól, céljáról, hasznosságáról és használhatóságáról helyes fogalmakat éb- resszen; a statisztika tudományos és gya—

korlati eredményeit a nagyközönségnek könnyen felfoghatóvá és érdekessé tegye;

a közkeletű tévedéseket helyreigazítsa és ezzel a statisztikai művelődést széles körök- ben terjessze. Pál apostol szerint: ,,rész szerint van bennünk az ismeret és rész sze- rint a prófétálás". E társas—ág körében ne- kem — úgy érzem —— inkább a prófétálás része jutott. Ezért megkísérlem — annak alapján, amit jómagam is a statisztika nagyjlaitól tanultam —— nagy vonásokban összefoglalni azt, amit a statisztikára vonat- kozó—lag ma minden művelt magyarnak tudnia kell, de helyenkint megragadom az alkalmat arra is, hogy az előadandók kap- csán kifejtsem szerény egyéni nézeteimet néhány olyan kérdésben, mely aktualitásá—

nál fogva talán Társaságunk tagjait is ér—

dekelni fogja.

Mindenekelőtt a statisztika fogalmát és érdekességét szeretném néhány szóval meg- világítani. Tudományunk egyik legnagyobb élő művel—őj—ének meghatározása szerint a statisztika az a tudomány, mely az állami és társadalmi élet jelenségeinek számszerű feltüntetését és az e számokban mutatkozó törvény—szerűs—égek magyarázatát adja.

Maga a szó ,,statisztika" régi ere- detű. A kulináris latin szavak gyártásában nagy tökélyre emelkedett XVIII. században divattá vált az olasz nyelvből visszafelé faragni latin szavakat. így lett az olasz lo Stato (állam)-ból a status, mely az eredeti latinban mást jelentett Az államférfit (sta—

tusférfit) ,,stati.sta"-nak, s az ő tevékeny—

Sléguéhez szükséges ismereteket pedig statisz- tikának nevezték el?)

A nyelvfejlődés során e szavak kikop—

ztak a gyakorlatból, illetve más értelmet nyertek, ami részben igen örvendetes, mert

1) Láng Lajos: A statisztika története.

ma nem egy államférfi megharagudnék érte, ha ,,statisz_tá"-nak neveznék. Viszont a statisztika, mely azóta önálló tudománnyá vált, ha rajta ragadt is a régi elnevezés, rna szűknek érezné azt a keretet, mely csak a ,,statiszták" részére szükséges isme—

retek foglalatává degradálná.

Régen a statisztika — mint említettem

—— az állammal és a társadalommal fog—

lalkozó összes ismeretek halmazata volt, mégis — illetve éppen ezért —— sokkal ke—

vésbbé volt tudomány, mint ma. A különb—

séget főleg a modern tudományos módsze- rek alkalmazása, továbbá az anyag rend- kívüli bővülése és az a körülmény teszi, 'hogy a statisztikai anyag ma sokkal gon—

dosabb és szakszerűbb eljárás és sokkal szigorúbb kritika mellett gyüjtetik össze és dolgoztatik fel. Az a hatalmas fejlődés, mely a statisztikát (modern tudománnyá emelte, főként a XIX. század folyamán ment végbe, s ennek eredménye volt, hogy a régi, kevés adattal; tökéletlen módszerek—

kel és inkább fantáziával, mint kritikával dolgozó, politikai jellegű statisztika a mi időnkben már a modern töm—egjelenségek (bár nem csak a tömegjelenségek) exact tudományává lett. Ezért mondhatta Gilete—

let az 1853-ban tartott brüsszeli első sta—

tisztikai kongresszuson, hogy a statisztika olyan tudomány, melynek alapköve régi, de az architek'turája modern. Az új nagy- szerű módszerek ráépültek a régi évezredes alapra: a népességre, az állami és társa—

dalmi élet szövevényes szabályosságának rejtélyes forrására, mellyel úgy vagyunk, mint a fizikus az elektromossággal: ismer- jük, dolgozunk vele, fürkésszük titkait, anélkül, hogy lényegét megfejthettük volna.

A modern statisztikára t. i. jellemző az a dualisztikus vonás, hogy matériája —— a

népesség — a politikai és társadalmi tudo—

mányok köréből származik, módszere vi—

szont mennyiségtani. Amaz hullámzó, bi—

zonytalan, változékony, mint a tenger, emez pedig exact, szilárd és megingathatatlan, mint a gránitsziksla (még az afféle tudomá—

nyos földrengés esetén is, amilyet az utóbbi időben a relativitási elmélet okozott) vagy, hogy a hasonlatot még élesebbre csiszol- jam: mint a világegyetem rendje. A kettő egymáshoz tehát nehezen simul. .Az emberi világ látszólag nem hagyja magát szám—

szerűsíteni. Az élet káprázatos változatos—

sága látszólag nem mutat semmi állandót;

a jelenségek kaleidoszkópja a legkisebb rez—

, 7. szám

'diilésre összevegyül, mássá alakul és új ke'- pet mutat, melyben a hegyek helyén síkok, a vizek helyén föld és a rónák helyén gleccserek merednek, Annál nagyobb a sta- tisztikus érdeme, hogy ebben a nagyszerű szövevényben mégis eligazodik, megra—

gadva és szívósan követve egyes kulcsjelen- ségeket, melyek iránytűként szolgálnak az egész labirintusában. Boutroux kedves meg—

állapítását, hogy minden foglalkozás szük- ségesebb lehet, mint a filozófia, de egyik sem jobb, én a statisztikára nézve syn- thezisben látom: minden tudományhoz jó, de az emberi élet titokteljes belső rendjé- nek megismeréséhez nxélkülözhetetlen, sőt talán az egyedüli exact út.

De mielőtt ennek a kérdésnek a részle—

teibe belemennénk, vessünk egy pillantást az ellenkező oldalra: nézzük röviden, ho—

gyan vélekedik a statisztikáról a közfelfo- gás. Jól mondja Buday László, hogy: ,,Nincs tudomány, melyről ellentétesebb nézetek keringenének a közfelfogásban, mint a sta—

tisztikáról. Mindenkiben van valami vissz- hangja, mert mindenkinek van vele dolga az életben, ám ez a visszhang a legtöbb- ször diszonáns, mert lényegét és eszközeit félre értik."

Vegyünk hát szemügyre a statisztika ellen használt közkeletű szólamok közül néhányat, inkább csak a kuriózum'kedvé—

ért. ,,A statisztikával mindent be lehet bi- zonyítani!" —— állítja nyugodtan az egyik.

-——— Nagyszerű volna, ha igaz volna. De ha igaz volna, akkor semmit sem lehetne csak- ugyan bizonyítani. Az elm-éskedők itt arra utalnak, hogy a számok türelmesek és tet—

szés szerint hagyják magukat csoport-osí—

tani. Felejtik azonban, hogy visszaélni min- den tudománnyal lehet, de ezt csak felüle—

tes, nyegle kuruzslók teszik, és igazságta—

lanság az eszközül használt tudományt szólni meg —— a kuruzslók helyett. ,,A szá-

*mok nyelve a be nem avatottakban egy- szerre tiszteletet és bizalmat ébreszt" ——

'mOndja találóan Foville. Ki csodálkoznék azon, hogy ezt a tiszteletet és bizalmat, a számok varázsát, közéleti és tudományos kufárok hamis portékák forgalombahoza- talára, féligazságok megerősítésére, látsza—

toknak tényekké való előléptetésér—e s így a—f közvelemény félrevezetésére kitűnőnek

találják és fel is használják.

Mindenki ismeri vgay hallotta már (leg—

utóbb magam is fültanuja voltam a parla—

ment egyik bizottsági táigy alasán az egyik

_—'649 _

'nak három faja van:

1937

ellenzéki képviselő szájából) —— azt a nyegle angol szólásmondást, hogy: ,,A hazugság—

ártatlan, rosszindu- latú és a statisztika." (,,White lie, black lie, and statistics") __ Sokan szeretik idézni, minden közelebbi megokolás nél—

kül; pedig azért, hogy angolul van, még

nem okvetlen igaz; még kevésbbé találó.

Jóval szellemesebb, de semmivel sem bölcsebb az a tudomány-oskodó tréfa, hogy a ,,statisztikával exact módon fejezzük ki azt, amit nem tudunk!" Vajjon hány tételre lehetne alkalmazni ezt a legexactabb tudo- mányoknál is, ha nekünk is célunk volna . a tudományok tekintélyének rongálása. A csillagászat, a fizika, a meteorológia, a ké- mia, sőt legújabban ——-— Einstein óta ——— a geometria is kimutathatóan dolgozik olyan fogalmakkal, folyamat-okkal és tünemé- nyekkel, melyeknek csak tetszőleges, vagy hypothetikus magyarázatát tudja adni, mégis: ki merné ócsárolni ezeket a nagy—

szerű tudományokat olyan kiérdésekert, amelyekre nem,

nak válaszolni.

Eszembe jut itt M. Duval—nak I. Ferenc német—római császár híres és tudós könyv- tárnokántak bonmotja. Az egyik előkelő ud—

varonc valamit kérdezett tőle, mire nézve a szerénységéről is nevezetes, kiváló tudós őszintén azt felelte, hogy sajnos, nem tudja.

— Hogy an Uram, —— kérdé csípősen az udvaronc — Ön nem tudja? De hiszen a császár azért fizeti önt, hogy tudjont?

A császár azért fizet engem, amit tu—

dok, —— felelte Duval, —— mert ha azért fizetne, amit nem tudok, a birodalom min- den kincse is kevés volna a fizetésemret

A szellemes riposztból annyi minden- esetre következik a statisztikára is, hogy azt azért kell megbecsülni és szeretni, amit tényleg nyujt és nem azért leszólni, amit nem tud, de amit állítani, vagy hirdetni nincs is szándékában.

Ideges, rohanó korunk mindennapi em- berei nem szívesen mélyednek bele sem- mibe. A mai ember szereti a számok nyel- vét, mert általában megfelel gondolkodás—

módjának, de ha nincs bennük meglepő, ——

köznyelven szólva ,,szenzáció", __, nem ta- látja őket érdekesnek Az igaz, hogy egy szám magában nem érdekes; statisztikai szempontból nem is mond semmit. Ha meg—

állapítom és leírom, hogy 1900-ban Ma—

gyarországon a születési szám 1.000 lélekre 39'2. ennek önmagában még alig van jelen—

s

illetve ma még nem tud-

7. szám

tősége. De ha ezeket a feljegyzéseket foly—

tatom évről—évre, ha feldolgozom azokat vidékenkint, vallásonkint, nemzetiségen- kint, országonkint, majd ugyanezt teszem a halálozási számokkal is és a nyert ered—

ményeket egybevetem, —— egyszerre kiug—

rik a szenzáció, a meglepő, az értelmileg szinte meg nem fogható tény; hogy az egy—

más mellé és alá sorakozó számok egy rej- télyes folyamatot mutatnak, mely egy—egy nemzet, egy—egy emberfajta, város, vagy vidék néperejére jellemző. Kiderül, hogy ez a folyamat szavakba foglalható, logikus normát takar, melynek megismerése, a benne közreműködő okok és okozatok fel—

bontása és feltárása, az összefüggések meg—

világítása és az egész jelenség valószínű magyarázata már egyenértékű egy nagy fölfedezéssel. így már érdekesek lesznek a számok, s még inkább azokká válnak, mi- nél mélyebbre és minél részletesebben ereszkednek bel-e a mindennapi életbe, a gazdasági, társadalmi, politikai és erkölcsi viszonyok számtalan kapcsolatának beható elemzésébe, amelyekben ismét mindenütt a jelenségek tömegei észlelhetők, s a rájuk vonatkozóan gyűjtött és rendezett adatok ugyancsak rejtélyes, nagyszerű, de —— s ezt jól jegyezzük meg egyben gyakorlati ér- tékkel biró, hasznosítható szabályszerűséget tárnak fel az ámuló ember előtt.

És ez az a pont, ahol egy világtörté—

nelmi tény döbbenti meg a gondjaival -—

örömeivel elfoglalt, s a saját szűkített látó—

körén túltekinteni vonakodó mindennapi

embert: az, t. i., hogy az emberi élet nem anarchikus világ, melyben a dolgok valami botor zűrzavarban folynak össze-vissza, s melyben az egyes jelenségek ok és cél nél- kül jönnek létre és múlnak el. Nem igaz az, hogy a természet és a világegyetem lép- ten-nyomon észlelhető tökéletes rendje az emberi élet jelens—égeinrél minden józan lo- gika ellenére megáll, s egyének, nemzetek, államok, társadalmak, kulturak története a szeszélyes véletlen, vagy a kiszámíthatat—

lan sors egyszerű játszót-ere. Ezzel szemben igaz az, hogy az emberi élet minden lénye- ges mozzanatában valami titokzatos, nagy—

szerű szabályosság jelentkezik, melynek egyelőre még csak nagy vonalait látjuk, de a mozgató erőket, a valószínű törvénysze- rűségben működő magasabb Eszmét még nem ismerjük.

Megragadóan rajzolja meg ezt a nagy felfedezést a statisztika egyik legnagyobb

———650— 1937

alakja, Johann Peter Sűssmilch: ,,Die Gött- liche Ordnung in den Veranderungen des mentschlichen Gesohlechtes" c. alapvető munkájában. Ö mutat rá először arra, mily feltűnő és egyben csodálatos, ,,hogy egy adott mennyiség emberből egyik évben ugyanannyi hal meg, mint a másikban;

hogy gyermekek, ifjak, férfiak és aggastyá- nok közül az egyik időben épp annyian halnak meg, mint a másikban; hogy a kö—

zönséges és mindig előforduló betegségek a legtöbbször hasonló hatalmat gyakorol- nak; hogy a két nem állandó arányban szaporodik tovább; hogy még a halvaszü- lötteknek, az ikerszülötteknek és a balese—

teknek is megvan a maguk száma és hatá—

rozott aránya az egészhez stb., stbfd)

,,Nem vaksors szeszélye hányja az em- beriség hajóját ide s tova cél és rendszer nélkül" olvassuk Tisza István egyik levelé—

ben.

Hasonló gondolat tükröződik a mi Ma—

dáchunknál:

,,Az ember sincs egyénileg lekötve

De az egész nem hordja láncait...

...is ki lajstromozza majd e számokat Következetes voltán bámuland

A Sorsnak, mely házasságot, halált Bűnt és erényt arányosan vezet, Hitet, őrül—ést és —— öngyilkolástl"

Az.a tudomány, mely e bámulatos té—

nyekre rájött, azokat figyelni, a bennük rejlő törvényszerűségeket feltárni s azok—

kal az emberiséget bölcsebbé tenni igyek—

szik —— ez a tudomány, Hölgyeim és Uraim,, az annyit ócsárolt, soha meg nem értett és rideg számcsoportnak feltüntetett statisz—

tika.

Méltóztatnak látni, hogy a statisztika nem csupán szám, 5 ami szám benne az nem csupán mennyiség, hanem arány, vi—

szony, mérték; kifejezése egy jelenségnek, melyet egy sokféle tudományos ismerettel, különleges egyéni képeségekkel és éleslátás- sal felszerelt ember: a statisztikus észlel; és sok—sok vizsgálat, szigorú ellenőrzés, lelki- ismeretes gondolkodás, hasonlítgatás, miér—

leg—élés után tett közzé. A statisztikus szá—

mai nem közönséges számok tehát, melye- ket akárki akárhonnan össze-szedhet, ha- nem olyan számok, mint a mérnökei vala- milyen architekturális, vagy kataszteri terv—

ben: valamennyi mögött pontos mérnöki munka van s mindegyik a maga helyén ——

1) Láng Lajos: A statisztika története.

7. szám — 651 —— 1937 de csakis ott! —— abszolut megbizható, spe— a feldolgozás és az ellenőrzés éb-erségén ciális értékkel bír! igen sok mulik; s csak egy kis könnyelmű—

A statisztikus, Földes Béla szavai sze— ség, egy látszólag jelentéktelen pongyola—

rint, valóban a társadalom mérnöke. Pre—

cíz, pontos, lelkiismeretes és érzi a ránehe—

zedő nagy felelősséget, mely hiba esetén nem—csak őt semmisíti meg, de esetleg ka—

tasztrófák forrása lehet. A statisztikus mun—

kája tehát nem könnyű. Tényekkel, jelen- ségekkel kell dolgoznia. A természettudo—

mányokból, a j—ogbölcseletből, a büntető—

jogból tudjuk, hogy a tények precíz meg- álla'pítása'a mindennapi életben is mily rendkívül nehéz. Hát még a társadalmi, politikai és gazdasági tüneményeknél, me—

lyek bonyolódottsága még az avatott szak- embert is nem egyszer tévútra viszi. Nem kevésbbé nehéz azután a magyarázat: a megállapított, vagy megállapítani vélt té—

nyekből a következtetés levonása, főleg, ha a jövőre vonatkozóan kell nyilatkozni. A társadalmi jelen—ségek mind visszavezethe—

tők lélektani, ethikai tényezőkre, melyek mélyen el vannak rejtve, s elszigetelésük rendkívül nehéz, mert a társadalmi jelen- ségeknél szinte szabály, hogy azoknak több, néha igen elágazó oka van s ezek változó módon függenek össze, ,,Az erdőnek olyan törvényei vannak, melyeket nem lehet az egyes fák életéből megérteni." (Ravasz László.) Hiába ismerjük az egyes ember életét: 10 emberét, 100 ember-ét, mind más az; —— az Ember törvényeit csak a társa—

dalmi élet vizsgálata tárhatja fel, de ezzel a feladattal megküzdeni csak statisztikus képes.

A statisztika induktív tudomány. Meg—

figyeléseken, észleleteken s ezek többé—kre—

vésbbé zseniális kombinációin alapul, s ebből erednek nagyszerű meglátásai, de ——

főként a nem hivatott statisztikusok kezé- ben, különösen a következtetéseknél és a jóslásoknál, —— nagyszerű tévedései is.

Nincs komoly statisztikus, aki ne val- laná, hogy a statisztikának lehetnek és vannak tévedései. A hibaforrásoknak egész kis irodalma van. De ez nem von le a sta- tisztika értékéből semmit, éppúgy, mint az orvostudomány mai nagyszerű színvonalát sem csorbíthatja egy-egy diagnosztikai vagy sebészi tévedés. Nem szabad elfeledni, hogy

emberek dolgoznak itt is ott is. És bár-

mennyire megbízható is a módszer, bár—

mily gondos és részletes is a számbavétel, az észlelő egyéniség—én, az adatszolgáltató értelmességén, pontosságán és jóakaratán,

ság, vagy a fantázia zaboláinak csekély meglazulása, a következtetések felállításá—

nál riasztó hibáknak forrása lehet. Épp ezért

rendkívül fontos, hogy a statisztika finom

műszerével csak az dolgozzék, aki valóban ért hozzá, akinek az hivatása, ha történe—

tesen nem is azzal keresi kenyerét. A dilet—

tantizmus mindenütt veszélyes, de talán seholsem oly bosszúálló és bajkeverő, mint a statisztikánál.

Hogy a felületes, vagy kevésbbé lelki—

ismeretes statisztika (NB! az ilyen férc—

munka tulajdonképen nem is statisztika, mert nem érdemli meg ezt a nevet) milyen torz eredményekre és milyen elképesztő megállapításokra vezet, arra nemcsak a statisztikai irodalom, de minden igazi sta- tisztikus garmadával tud kirivó példákat mutatni. De mi magunk is napról-napra lehetünk tanui a napilapok hasábjain szen- zációt hajhászó, vagy irányzatos politikai röpiratokban, sőt —— elég szomorú — egyes tendenciózus közéleti beszédekben is.

Illusztrációképen bemutatok egyet az egyik agyon-reklámozott szociográfiai munkából, mely a közelmultban a hazai könyvpiacon megjelent (mezőgazdasági munkások kere-, setérőil ad elő példákataszerző; szószerint idézem): ,,Egyikük 13 éves korában szegő—

dött el először. 15 éves korában a fejérme—

gyei Szilfamajor pusztában vállalt munkát;

ebben az esztendőben kapott 86 pengőt egy hónapra. ,,Megfelelő kosztot hozzá" — mondja láthatóan kiss—é keresve a szavakat A következő esztendőben ugyanoda szegő—

dött, ekkor egy hónapra már csak %: pen—

gőt kapott és az élelem is romlott. 1933—ban tavaszi két hónapra a Dreher—gazdasághoz szegődött, ebben az évben már csak 18 pen-—

gőt kapott havonta. Az élelem itt volt a leg—

jobb, ahogy emlékszik. Mint az adatok mutatják ez alatt a három esztendő alatt éppen felére csökkent a bér, holott közben a munkás növekedett, erősödött, tehát nyil—

ván jobb munkaerő vált belőle és több hasznára volt a gazdaságnak."

Látható, hogy a szerző először a mun—

kás életkorának számával operál, azután nagy általánosságban említ egy évet, így:

,,a következő esztendő"; végül bedob egy valóságos évszámot —— 1933 —— és akkor vonja le azt a következtetést, hogy: ,,mint az adatok mutatják ez alatt a három esz—

7 . szám —-—652—— 1937

tendő alatt éppen felére csökkent a bér".

Azt hiszem nem kell bővebb bizonyíték ahhoz, hogy ezek az ,,adatok" egyáltalán nem adatok; ennélfogva nehéz méltóképen minősíteni az ilyen ,,adatokra" felépített azt arkövetkeztetuést, mely a földbirtokos ellen' élezi ki a munkás bérének csökkené—

sét. Mintha időközben nem is lett volna egy konjunkturális prosperitás, majd egy arra következő súlyos gazdasági válság!

Hasonló ,,statisztikát" tudnék idézni egyik közéleti mágnásunknak a folyó év februárjában tartott beszédéből, aki ,,kiszá- mitotta", hogy hazánkban a nemzeti jövede- lem egyoldalú megoszlása folytán 8 millió keresztény csak 800 millió pengőből kény- telen megélni, ami fejenkint és évenkint 100 pengő, és ezek közül is 2 millióra fe- jenkint és évenkint alig 40 pengő esik."

Ezek mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ugyan számok, de szemmel láthatóan a le- vegőből vett számok és azoknak, akik ilyen számokra, mint ,,statisztikára" hivatkoz—

nak, halvány sejtelmünk sem lehet arról, hogy mi a statisztika.

Mindezeket csak azért mertem a nagy—

érdemű hallgatóság elé tárni és figyelmü—

ket vele fárasztani, hogy élesen rámutat—

hassak arra a tárgyi és értékbeli különb- ségre, mely a statisztikusok által készített igazi statisztika és a statisztikai kuruzslás szörnyszülöttei között van. Szeretném hang- súlyozottan kérni a magyar közönséget, hogy ne adjon hitelt mindenféle röpködő számnak, vagy számsorozutnak melyet hol itt, hol ott ,,statisztika" örve alatt a köz- véleménybe megpróbálnak becsempészni, néha —r— sajnos — sikerrel. Az ilyen manő- 'vereknek mindig konkrét célja van; s ez a cél, amiképen nem válik hasznára a tu- dománynak, úgy nem használ, sőt egyene—

sen árt közvéleményünk józan tájékozó- dásának, —— esetleg éppen olyan kérdések-

ben—, amelyekben bölcsen ítélni és ennek

megfelelően állástfoglalni mindnyájunkra

nézve eminens nemzeti érdek.

Végére értem előadásomnak. A statisz—

tikát nagy vonásokban megismertetni és a statisztikusok Végtelenül fontos és hasznos munkásságát az önök bizalmába és szere- :tetébe ajánlani, ez volt a célom. Szeretném

;ha ()nök is megismernék és megszeretnék ezt a csodálatOS és szép tudományt. Nem—

csak a tudomány szeretetéért, s a kultúr- ember természetes vonzódásáért fontos ez, mellyel mindig magasabb ismeret-ek szín-

vonalára tör, de azért is, mert a statiszti- kának a modern ember életében szinte fel sem becsülhető nagy gyakorlati haszna van.

Napoleon mikor 1800—ban a nem sok- kal utóbb megszűnt első fianeia statiszti- kai hivatalt fel—allitotta, úgy jellemezte a statisztika fontosságát, hogy az ,,a dolgok költségvetése" (La statistigue est le budget des ehoses). Lakonikus modorában talán arra akarta felhivni a közfigyelmet a nagy szervező, hogy nem csupán az államok helyes kormányzását nem lehet már sta—

tisztika nelkül elkepzelni, de a gazdasági és társadalmi élet egyetlen munkamezején sem lehet e nélkül észszerűen és gazdasá- gosan berendezkedni. Még inkább igaz ez a mi életünkben. A statisztika haszna és szükségessége szinte vitán felül áll már a gyakorlati élet minden terén. Nemcsak a politikus, a nemzetgazda, a tudós, a tár—

sadalmi organizátor, de a kispolgár, az iparos, a kereskedő, a munkás, még a rik—

kancs sem lehet meg már statisztika nel—

kül a maga apró kis mindennapi életében.

Léptem-nyomon látjuk és halljuk a számo—

kat, melyek a kis egzisztenciák e'lete't érintő jelenségekre, a piaci árakra, a munka- bérekre, az életszínvonalro, a családi bé—

rekre, stb., stb. vonatkoznak s melyeket mindenki ismer és tud, vagy igyekszik megtanulni, hogy érdekeit a társadalmi és gazdasági életben helyesen megismerh-eSse és megvédhesse. Ez ma már világjelenség.

De nekünk magyaroknak még másért is nagy súlyt kell helyezni a statisztikára.

Már Schwartner Márton, a Pesti Egyetem ' nagyhírű tanára, a mult század elején rá—

mutatott arra, hogy: ,,A statisztika fontos—

sága nálunk igen nagy, mert az biztosítja, hogy a magyart lángoló hazaszeretete vakká ne tegye!" Valóban, a statisztika a mi köz—

véleményünk politikai lelkiismerete. Abban a hazában, amelyben az ,,Extra Hungariam non est vita si est vita, non est ital ( büszke és kissé öntelt jelszavának nyomán egy ,,magyar glóbusz" káprázatos, de mérhe—

tetlenül veszélyes szemlélete alakult ki és a közvélemény széles rétegeiben vált alap- nézetté —— hazánk mai trianoni szoronaat- tatásának ide)én, rendkívül szükséges aza józan okos és megvesztegethetetlen jóbarát, amelyet a statisztika erőnk és gyengeségiink, erényeink és bűneink helyes megítélésében jelent. Ez a higgadt barát megmutatja ne—

künk hol vannak nemzetünknek igazi erő- forrásai jól használjuk--e azokat vagy rosz-

7. szám ——653—-— 1937 szul, hol követtünk el hibákat, hol vagyunk

tévedésben a valóságos helyzet felöl, hol vagyunk pazarlók, hol vagyunk fukarok, mit csinálunk jól és merre van és mennyi a javítani való? Fogadjuk meg tanácsait, kövessük i'itlnntatásoit, és akkor bizton hi- hetjük, lesz, jön olyan idő, amikor a sta- tisztika szamai nagyszerű magyar eredmé—

nyekről fognak beszámolni: emelkedő árak ösztönzik a termelést; fizetőképes kereső rétegek élénkítik a kereskedelmet: az élet-

szükségleteiket munkával kielégíteni képes néptömegek magas munkabérei jótékonyan.

hatnak a közegészségre, a kultúrára, az;

erkölcsiségre, a népszaporodásra... és ír csonka kis ország egyszer csak elkezd nőni, gyarapodni, terjeszkedni: népben, vagyon- ban, területben, nemzetközi tekintélyben,

—-— míglen eléri köröskörül a szent határo-, kat; a honvédő hegyeket, a Lajtát és a

tengert. , ,

Benes Zoltán dr.—

A soproni idegenforgalmi statisztika és a város idegenforgalma.

La statistigue da tourisme de Sopron et le mouoement toam'stigue de cette oille.

Résume'. Le tourisme ayant pris un oif dí- veloppement dans la ville de Sopron, la nécessité s'imposa d'y enregister statisliguement les touristes.

Un bureau de tourisme, ere'é par la munícipalité, y indigue depuis 1932 le nombre des touristes, la (lépenses effectuées par ear. Les statistigues ainsi dressées méritent gu'elles indiguent, outre les tourisles (ieseendus (. l'llótel

et dans les loge'

établissements durée de leur séjour et les

I'attention des milieux compétents, parce pensions, ceux (lui ont ehez des particuliers, dans (les

publies on ailleurs, ;; compris les voyagears gui n'ont pas passe' la nuit a Sopron. On est ;; mérve tie tenir compte de ces derniers, car Sopron étant une ville frontiére, les gens y venus (le lyétranger (liAutriche), et gut représenlent !;0 a 4800 des touristes, sont enregistrés, sans alienne exception, par le bureau de frontiére et la donane, dont Ies chiffres sont tout (; fait

touristes venus de l'interieur sont enregistrés, en

dehors des hótels et partieuliéres,

par des agents spéciauzr. La statistigue de Sopron, s'étendant a toutes les parties du mouvement touristíaue et a toute possibilité (le transport de ooyageurs, veille avec an soin extréme a ce gu'il n'y ait pas, dans [*enregistrement (les données si súrs, el parce gue les des maisons

diverses, de doubles emplois.

On voit, par les tableaur I, 2 et 3, publies eialessous, et indiguant les chiűres reeueillis par la statistirlue de Sopron, gae (le 1932 a 1936, le nombre des touristes s'y est élevé de 82.508 a

106528, atteignant (115389) en

1935. Le nombre annuel (les touristes de Hongrie, variant peu, y était en moyenne de gaelgues mil—

Iiers au-dessus de 60.000, tandis gue celui des touristes venus de ljétranger —— pour la plupart

des Autriehiens (98%) —— aagmentait avec une ra—

pidite' remarguable, montant de 14.877 61 42.249,

et dépassant 50.000 en 1935. La plupart des tou- ristes étaient des gens voyageant seuls et des ex-

8011 maximum

cursionnistes; venaient ensuite, sous ce rapport, avec un chi/fre un peu moindre, les personnes venues pour des réunions Iocales, puis les voya—

geurs arrivés par (les trains a prix réduits, dont le nombre était également considerable. Le nombre des gens venus pour passer l'éte a Sopron, uccu—, sant une augmentation importante, stest éleoé'eit 3 ans (le 3.773 a 5.208; environ le tiers en etaient des étrangers, surtout des Autriehiens. Parmi cear

gui sont venus a Sopron des autres parties de la Hongrie pour passer Pete dans cette ville, la pla- part etaient de Budapest; il y a encore guelgues uilles importantes gui figurent, a cet égard, dans les statistigues pour des chi/[res notables.

Des touristes venus a Sopron, environ les :i—i étaient des voyageurs ou exeursionnistes, gat par-, taient le jour merne de leur arrive'e, sans des—

cendre gnelgue part. I.e nombre des touristes g ayant possé 1, 2 ou 3 jour-s e'tait (l'environ 25.000; 4.000, ou 5.000 tourisles ;] ont passé 1, 2 ou .? sen'taines;

enuiron 1.800, plus de 3 semaines. Les (lépenses des touristes représentaient a peu prés un million et demi de pengős. Dans cette somme—Ia, les de—

penses des gens y ayant passé lf'e'té figurent pour"

presgue la moitié. On voit, par lá, gue la mamat—_

palité avait agi sagement en nees pour développer Ies giaturer en été; les

faisant (Ies' saeri—i

possibilite's d*y villé- dépenses faites a cet effet furent bien fruetueuses, et le mouvement des tou—

ristes commence a étre une des prineipales res—X sources de cette vili'e, gravement frappée parte traité de Trianon.

* .

I. Az idegenforgalmi statisztika szervezete

és módszerei. —

Az az eltagadhatatlan tény, hogy Buda- pest fővárosnak sikerült kitűnő propaganL dájával a külföld figyelmét nagy mértékben magára vonnia, s ezzel , idegenforgalmat