3. szám
——221— 1932
forgalomból eredő. Igy pl. az e szempontból szél- sőséget jelentő Egyesült Államokban a személyforga- lomból eredő bevételek a teherforgalom bevételei- nek csak 18%-át teszik. Az ellenkeZÖ véglet Japán adata, ahol a személyforgalomból állandóan nagyobb a bevétel, mint a teherforgalomból A személykilo—
méterenkinti bevétel Norvégiában és az Egyesült Államokban a legnagyobb: az utolsó 3 év átlagában kb. 10 pengő, a tonnakilométerenkinti bevétel ma—
ximumával pedig Dániában talalkozunk: 14'6 pengő.
Az Egyesült Államok és a gazdasági válság.
Les Etals— Unis et la arise économigue.
A gazdasági válság hatásai különös élességgel s tipikus voltuk miatt sok tanulsággal szemlélhe'tők a világgazdaságban vezető helyet elfoglaló Egyesült Államok gazdaságstatisztikai adataiban. Azok-ról a jelenségekről, amelyekben a gazdasági üzletmenet leginkább tükröződik, a hivatalos statisztikai ki- advanyok különböző indexszámokat sorakoztat—
nak fel.
A Department of Commerce által kiadott Survey' oí Current Business a következö indexeket közli, amelyek az utolsó három év decemberi adatait az
1923—25. évi havi átlagokhoz viszonyítják.
1929 1930 1931 december
1923—25 havi átl. : 100 Ipari termelés általában 1) . . . . 100 82 71 Gyáripar termelésel) . . . 98 80 69 Bányászat termelésel) . . . 116 94 83 Gyári alkalmazottak számai) . . . . 97 80 69 Kifizetett illetmények összege. . . . 99 74 56 Teherkocsik rakományal). . . 102 84 67
Áruházak eladása (érték) ). 108 94 81
Kivitel (érték) 112 72 49
Behozatal (érték) . . . 96 65 47 Banktartozások (exel. New York City) 136 117 87 Épitési szerzoődések (érték) ) . . 102 78 38 Nagykereskedelmi árak (1926——— 100). 93 80 69 Mezőgazdasági árak (1926-_-— 100).102 75 57
1) Idényváltozásoktól mentesítve.
, Az adatokból az tűnik ki, hogy az 1929. év utolsó hónapjában a helyzet még nem volt kedve—
1930 decemberének adatai itt-ott már 3096 körüli depressziót mutatnak, míg az 1931. év végére az egész vonalon katasztrofális, több helyütt az in- dexek jegyzése óta nem észlelt mélypontok jelent- keznek (pl. a tehenkocsir—akomány indexe s több ár—
index). Az építési szerződések értékadata csak 38%—a az 1923/25. évi átlagnak, a behozatali érték mindössze 47%-a, a kivitel 49oo-a a viszonyítási
alapul vett értéknek. A mezőgazdasági árak 56%—ra,
a munkabérek ugyanilyen mértékben estek, a gyár- ipari termelés és munkáslétszám 69%—ra csökkent;
a 784 áru árából számitott nagykereskedelmi index hasonló szintre süllyedt.
zőtlen.
Nagyobb időtávla—tról nyujt áttekintést az alábbi néhány számsor, amelyet a Federal Reserve Bulletin alapján közlünk.
6 ;; % egg % -
ln w m
§ ÉÉN §§ 89? _az Ég
: 285 ga %% $$$ ige
1923—25:100
1919 83 107 98 94 63 199 1920 87 109 118 91 63 154
1921 67 92 77 79 56 99
1922 95 90 91 97 79 97
1923 102 104 103 100 84 101
1924 95 96 96 97 94 98
1925 104 100 101 103 122 104 1926 108 101 104 106 129 100 1927 106 99 102 103 129 95 1928 111 97 102 103 135 98 1929 119 101 108 106 117 97
1980 96 88 87 92 92 86
1931 81 74 66 75 63 71
E kimutatás szerint, melyben már évi adatok- ról van szó, ugyancsak 1923—25 :: 100 alapon, az általános üzletmenet 1928—ig, némely vonatko- zásban 1929-(ig mutat általában fokozódó lendületet, innen kezdve az indexek erösen visszaesnek. Leg—
mély—ebben jár az évi adatok szerint is az építési
értékindex (63), amelynek itt külön fel nem tün-
tetett Összetevője, a lakóházépítésekre vonatkozó index 1923—25 : alapon csupán 37.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
!. Az 1931. év adatai. — Chifres de 1931.
Népmozgalom -— Munkapiac. — Mezőgazdaság. — Ipar és fogyasztás. — Kereskedelem és közlekedés. —— Átalakulás. — Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla. —- Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mom/amen! de la populalion —— M'arché du travail — Agricullure — Industria et consommaiion. — Commerce el transparis. —- Formation des prix —- Mommie el crédíi
Tableau écauomígue — Graphigues au tableau économígue.
Résume'. Én 1931, tant le nombre des mariages (]ue celui des nés-vivants ont fléchi; le dernier a baissé dans une proportion plus íorte gue le pre- mier. Le nombre des décés augmentait, mais la mortalilé par tuberculose, ainsi aue la mortalíté des
enfants en bas áge, ont continué á baisser. La popu—
lation ne slaccrut gue de 58.189 ámes contre 85.433 l'anne'e préce'dente. La situation du marche' du travail fut particuliérement aggrave'e par les per—
lurbations cause'es dans la circulation des capitaux 16
3. szánL
par la limitation du retrait des dépóts en bangue.
Il y eut en moyenne 28.612 chómeurs par mois contre 22.290 en 1930. Parmi les produits agricoles, le rendement moyen du froment a particulierement diminue'. Dans la seconde moitié de llannée, la crise financiére et du crédit, ainsi gue les restrictions apportéesala circulation des devises, ont fort troublé la production. Liindustrie nla utilisé gue 25'5 millions de 9 de charbons hongrois, soit 2'5 millions de (1 de moins guien 1930. La production de minerai et scorie de fer, ainsi gue celle de la fonte a raffiner,
ont été inferieures" aux chiffres correspondants des 6 dernieres années; Elles ntont représenté gue 840 mille g, respectivement 1.596 mille g, contre 1.573 rnilleet 2.572 mille en 1930.
Le commerce exte'rieur a été particuliérement paralysé par la restriction de la circulation des devises. Les importations ont représenté 549'6 millions de pengőrs et les exportations 567'1 millions, diminuant de 273'8 millions de p., respec- tivement de 344'6 millions, par rapport a 1930. La balance commerciale siest soldée par un actif re- présentant seulement 17'5 millions de p.
Le traüc ferroviaire et postai a baisse' tres consi- dérablement. Par rapport a lianne'e pre'ce'dente, le nombre des wagons a marchandises charges diminua dev127 mille; la guantité des marchandises trans-
porte'es, de 39 millions de tonnes,- le nombre des voyageurs, de prés de 12 millions. Dans le trafic postal, le nombre des correspondances, accusant une régression particuliére (—58 millions), est tombéá 386 millions, Le nombre des principauac postes de telephone a diminue' de 1.986,
EejTectíf des ve'hicules á moteur, présentant une diminution notable (——1.796), est tombé a 28.509.
Le nombre des automobiles de ville et de tourisme a singuliérement baissé (—I.679); on ne constate une augmentation gue pour Peffectif des moto- cyclcttes H- 127).
Par suite de la hausse de prix survenue au cours de liannée, liindice des prix de gros s'est élevé a 99, soit de 9 points. Depuis la limitation du retrait des dépöts, la hausse slaccentua singuliérement. Parmi les indices de groupe, ceux de Pagriculture et de l'élevage, de la minoterie et de liindustrie sucriére, ont présente' des augmentations essentielles. Si l'on considére llindice des objets fabrigués comme égal a 100 et si l'on rapporte a celui-ci Pindice de liagri- culture et de Pélevage, liindice ainsi obtenu (les ,,ciseaux agricoles") a été le plus bas au de'but de Pannée et aprés avoir présenté auelgue augmentation, il était a la fin de 1931 de 258 points au—dessous de 100. Parmi les diffe'rents produits, le froment a subi une baisse singulie're. Par rapport ;: la fin de 1930, ont baisse' en outre: la viande de boeuf et de porc, Poeuf, le cuir de boeuf et surtout la
———222— 1932
iaine brute. Le seigle, le mais, la houille, ltétain ont, par contre, augmente'. Les prix de détail nyont pas marché de pair avec les prix de gros. Dans les derniers mois de lianne'e, Pindice du coűt de la vie a baisse' essentiellement.
La limitation, au milieu de l'annéc, du re- trait des dépóts en bangue a paralysé la cir- culation de liargent et du credit et provogue' une crise mone'taíre, aui n)a diminue' guiá la suite de la cre'ation, lors de la libération des dépöts, du pengő-or. Dans le dernier trimestre de liannée, les mesures tendantrá remettre en éguilibre, les finances, ainsi gue la restriction de la circulation des devises, eurent une trés forte répercussion sur la vie e'conomigue. En décembre, en raison des difficultés croissantes d'obtenir des devises e'tran—
géres, le gouvernement se vit oblige' de proclamer un moratoire des transferts.
La circulation fiduciaire, présentant de tres fortes variations, a atteint son minimum fin mai et son maximum fin juillet (500'8 millions);
cependant, a la fin de ljanne'e, elle était inié- rieure de 463 millions a celle de űn 1930. Le montant des effets cscomptés par la [tongue Na—
tionale de Hongrie s'est fort éleve', dépassant plu- sicurs fois la circulation des billets; il était de 4409 millions de pengős á la fin de llanne'e, présentant une augmentation de 143'2 millions comparatívc—
ment a la fin de 1930. Liencaisse métalligue de la Bangue a diminue' considérablement a trois re- prises. Dans le premier trimestre, elle a baisse' de 37 millions, dans le deumiéme, de 139 millions, et a la fin de [,anne'e elle tomba a 102 millions (contre 162'6 millions a la fm de 1930), de sorte gue la proportion de la couverture métalligue est descendue
de 43'8 á 25-5. '
Le montant des de'pőts en bangue a essen- tiellement diminué. Dans les 12 principaux'e'ta—
blissements de crédit budapestois et a la Caisse dlépargne postale, les de'pöts ont baissé de 250'5 millions; de p. Le nombre et le montant des Iettres de change proteste'es ont fort augmenté par suite de la crise financiére et du cre'dit. Comparativcment á I'anne'e préce'dente, le premier siéleva de 24.052 et le second (en chiffre rond) de 23 millions de pengős. Par rapport a la méme anne'e, le nombre des insolvabilités augmenta de 716, et le montant de leurs passifs, de 33 millions de p.
*
Népmozgalom. Az 1931. évi ideiglenes nép- mozgalmi adatok az előző éviekhez viszonyítva, ked- vezőtlenül alakultak. Az adatsorok legnagyobb része a háború befejezése óta a tárgyalt évben érte el leg—kedvezőtlenebb állását. Az évről—évre való csök- kenés főleg az utolsó évben volt nagyarányú. Kü-
3. szám.
——223—— 1932—
sz:-::
lönösen a házasságkötések és az élveszületések számsora hanyatlott feltűnő mértékben. Ezekhez képest a halálozás nem csökkent megfelelő arány- ban, hanem ellenkezőleg még emelkedett is, ami a természetes szaporodásra volt kedvezőtlen be- lolyással.
A házasságkötések arányszáma 03 ponttal 8'7-re esett. Az arányszám 1928—ban 9'4—en állott.
Abszolút számokban a házasságkötések száma 2.384—
gyel 75.523—ra hanyatlott. Még nagyobb arányú ha- nyatlást mutat az élveszületések száma. Az 1.000 élekre számított élveszületési arányszám az előző évihez viszonyítva 2'2-del 23'2-re esett. 1926-ban
' az arányszám még 27'4 volt.
A halálozás nem mutat kifejezett eső irány- zatot. 1927—ben lényegesen magasabb volt, mint 1926-ban. A következő esztendőben a halálozás némileg enyhült; az 1929. évi árnyalati emel- kedés után pedig számottevő hanyatlás következett 'be, amelyet a tárgyalt évben ismét emelkedés vál—
tott fel. Ennek folytán az 1.000 lélekre eső halálo- zási arányszám 16'5-re emelkedett. Az átmeneti ,emelkedések dacára is megállapítható azonban az, __ hogy a háború óta a halálozási arányszám általá-
an javuló irányzatot mutat.
A csecsemőhalálozás 1927 óta évről—évre ha—
nyatlik s a tárgyalt évben volt a legkisebb. 100 lveszülöttre 1927—ben még 185 csecsemöhalott esett.
Ez a szám 1930-ban 15'2—re hanyatlott; 1931—ben
zonban -—— jóllehet a csecsemőhalálozás tovább csök—
"ent —— az élveszületések visszamaradása folytán a élveszülöttre esett csecsemőhalottak száma
némileg Magyarországon a
ümőkóros halálozás évek óta észrevehetően csök-
* n s a tárgyalt évben is hanyatlott. Az ezrelék- m 0'1—del 1'9—re esett. 1931-ben a népesség mind—
sze 58.189 lélekkel gyarapodott az előző évi 85.433- al szemben, s így a természetes szaporodás arány-
)ma 9'9—ről 6'7—1'e esett vissza. 1926-ban ez az
ányszám még 10'7—en állott.
emelkedett.
Munkapiae. Magyarországon 1931-ben a munka—
helyzetében további és pedig lényeges rosz- bodás következett be.
A júliusi bankzárlatnak a hitelviszonyokra gya—
lt hatása a termelés menetében is nagy zavaro- kozott. Egyes termelési ágazatok a kötött de- dálkodás bevezetése óta a nyersanyagok be- vel járó nehézségek folytán válságos hely—
erültek és kapacitásukat kénytelenek voltak
?egesen csökkenteni. .Főleg ez idézte elő, hogy j—ben a munkapiac feszültségének szokásos idény- ' enyhülése is elmaradt s az év közepétől fogva n 'az év végéig gyors ütemben emelkedett a
* anélküliek száma.
*munkanélküliséget a gazdasági válságon kívül z 1a körülmény is növelte, hogy a munkabíró
korosztályok lélekszáma az utolsó 10 év alatt lénye- gesen emelkedett, ami különösen az 1931. évi vál—
ság alatt éreztette erősen hatását.
A szociáldemokrata és a keresztényszocialista szakszervezetek által nyilvántartott munkanélküliek 28'4%
növekedést mutat és átlagosan minden hónapban 28.612 volt, az előző évi 22.290-nel szemben.
száma az előző évvégi állapothoz képest
A munkapiac helyzete csak 1924 végén, illetve 1925 elején volt válságosabb, mint most. A válság tetőpontja 1925-ben következett be, amikor is át- lagban 32.508 volt a kimutatott munkanélküliek száma. A munkapiac helyzete 1926 folyamán lénye—
gesen enyhült, 1927-ben és 1928—ban pedig kedvező- nek volt mondható. Az 1928. esztendőben átlago- san havonkint mindössze csak 14.578 volt a munka- nélküliek száma.
A hatósági munkaközvetítők tevékenysége a szükségmunkák kiadása folytán a tárgyalt évben megélénkült. A 100 munkahelyre esett muxnkake're- sők száma átlagosan 188 volt, az 1930. évi 186-t—al és az 1929. évi 164—gyel szemben.
A munkabéradatok kedvezőtlen alakulása is igazolja azt a feszültséget, amely a tárgyalt évben a munkapiac helyzetét olyannyira kimélyítette. A munkabérek már 1930-ban is lényegesen alacso—
nyabbak voltak az előző évinél. 1931 folyamán azonban a nominál munkabérek még jobban vissza- estek. A béralakulás megítélésénél —— rendszeres munkabér—statisztika hiányában _ csak a hatósági munkaközvetítőknél bejelentett, illetve felajánlott órabéradatokra vagyunk utalva. Ezekből a repre- zentatív adatokból megállapítható, hogy az év eleje óta az órabérek, egy kivételével, minden kategóriá—
ban csökkentek és az év végével állottak a legalacso-
nyabban. ,
Mezőgazdaság. 1931 folyamán a magyar mező- gazdasági válság nemcsak, hogy nem enyhült, ha—
nem még tovább fokozódott, aminek oka a termés-
hozam hanyatlásán kívül főleg a mezőgazdasági főtermékek áresésében keresendő. Kétségtelen, hogy az áresés még a terméshozam csökkenésénél is sú- lyosabban érintette a mezőgazdaságot. A gabona- jegy árának az 1931/32. évre való felemeléseí), to—
vábbá az állami vásárlások nem sokat segítettek a nyomasztó helyzeten, mert az iparcikkek és a mező—
gazdasági termékek árnívója között mindvégig igen nagy volt a diszparitás. A két árnívó között mutat- kozó különbség jelzésére szolgáló agrárolló az egész éven át nagyon alacsonyan mozgott, s a boletta értékét is számításba véve, havonkint átlagosan 75'2
1) 1931 július 1—ig 3, attól kezdve pedig 10
pengő volt a boletta. *
16*
3. szanr
——224— 1932
volt. Azonban a legmagasabb állásában sem haladta meg a 81-et. Az év második felében az árak ugyan némileg emelkedtek, ekkor azonban a mezőgazda- sági termékek kivitele elé tornyosuló akadályok (tilalmak, kontingentálás, stb.) nehezítették meg az értékesítést s különösen az állatárakat nyomták.
A vetésterület megoszlása nem szenvedett lénye—
gesebb változást. Csökkent a búza, rozs és a cukor- répa vetésterülete, a többi főterményeké pedig emelkedett; legnagyobb mértékben a tengerié. A lerméseredmények még az előző évinél is rosszab—
bak voltak. Legnagyobb arányban hanyatlott a zab—
termés (25'7%). A rozs 23'7%—kal esett, míg az árpa 20'8%—ukal maradt az előző évi mögött. A búzatermés is 14'00/6-05 visszaesést szenvedett. Feltűnő módon hanyatlott a hurgonyatermés hozama (21'4%), jól—
lehet a vetésterület emelkedett. A cukorrépa termés—
eredményének 33'9%—os visszaesése a vetésterület lényeges csökkenésével magyarázható. A termés- állagok csaknem kivétel nélkül számottevő módon hanyatlottak. Az állatállomány az év folyamán a juhé kivételével emelkedett. Az előző évihez képest a sertésállományunk 15%—os növekedést ért el.
Ipar és fogyasztás. Az ipari termelés 1931 fo- lyamán a nemzetközi gazdasági és pénzügyi viszo- nyok hatása alatt állott.
A pénz—, hitelkrizis különösen az év második felében igen nehéz helyzetet teremtett s a tenmelésnek egyre fokozódó nehézségekkel kel- lett megküzdenie. Nem csoda, ha ily körülmények között az ipar helyzete teljesen leromlott s egyre kevesebb ellenállóképességet mutatott a mind na- gyobb méreteket öltő válsággal szemben.
Az ipari termelés méreteinek összezsugoro—
dás—ára főleg a szénfogyasztás adataiból következ—
tethetünk. A hazai és külföldi szén, továbbá a koksz fogyasztására megadott ideiglenes adatok az előző éwiekkel szemben számottevő hanyatlást mutatnak.
A hazai szén fogyasztásának megoszlását vizsgálva pedig azt találjuk, hogy az ipari célokra felhasznált szén mennyisége 1931—ben már csak 25'5 millió (1 volt, 25'4%-kal kevesebb, mint volt az ipari konjunk—
túra tetőpontjának évében, 1929—ben
Az ipari termelés hanyatlása tehát elsősorban a szénfogyasztást csökkentette, ami előbb a bányák készleteinek emelkedésére vezetett, később pedig a széntermelés lényeges redukcióját vonta maga után.
A kötött devizagazdálkodás révén azonban az év utolsó negyedében a széntermelés előnyös hely—
zetbe került, s sikerült az utolsó hónapok termelé—
sét lényegesen fokozni. Az egész évi barnaszénter—
melés (61.107 ezer (1) azonban még így is valamivel
alatta maradt a megelőző évinek, feketeszénter-
melésünkben pedig a sztrájkviszonyok miatt, még valuta— és
nagyobb visszaesés mutatkozik.
A vasérc- és uassalaktermelés az elmult hat év alatt ISM-ben 840 ezer (x-val érte el legalaesonyabb
állását. Csak 1925—ben volt kisebb a termelés (685 ezer g). A hanyatlás 1930-hoz 46'6"o, az*1929. évi tetőponthoz képest pedig 66'6% volt. Hasonló arányú csökkenést mutat a finomításra való nyers- vas termelése is, mely 1931-ben csak 1.596 ezer (]
volt, szemben a megelőző évi 2.572 és az 1929. évi 3.679 ezer g—val. A hanyatlás 37900, illetve 56670 volt, A többi bányatermékek termelési adatai 1931—re vonatkozólag még nem állanak rendelkezésre.
Budapest székesfőváros elektromosáramlerme—
lése évről évre emelkedik. Az 1931. évi növekedés kereken 15 millió kw. órát tett, ami 6'6%-nak l'e—
lel meg.
A. szesz- és cukortermelés ellenben a tárgyalt naptári évben is lényegesen visszaesett. Az ideigle—
nes havi adatok alapján számítva, atz előbbiből 34'1%—kal, az utóbbiból pedig — nyerscukor- értékben kifejezve —-— 46'7%-kal termeltünk keve—
sebbet az előző évihez viszonyítva. A cukortermele's hanyatlását a vetésterület csökkenésén kívül a rossz.
termés idézte elő.
Kereskedelem és közlekedés. A magyar külke—
rewskedelemre nézve az 1931-es év a legsúlyosabb vál- ságot jelentette. A forgalom—fölegadevizakorlá- tuzások és hitelnehe'zségek folytan, —- nagy mér- tékben visszaesett. A behozatal értéke 549'6, a ki—
vitelé 5671 millió pengő volt, tehát a mérleg akti- vitása csak 175 millió pengőt tett. A behozatal ér—
téke 2738, a k'ivitelé pedig 344'6 millió pengővel?
esett vissza.
A behozatal árut csaknem mindenütt igen erős hanyatlást mutatnak. Fabehozatalunk tivl'tl milli/)
pengőt tett ki, ami HBO-hoz viszonyítva 25 milliós
visszaesést jelent. Főleg a tűzit'aimportja esett je- lentős mértékben. Szénbehozatalunk értéke a meg—
előző évihez képest 17'2 millió pengővel ment vissza. A textíliák közül a pamutszövet az 1930,_
évi 431 milliós összegről 14'6 millió értékre esett vissza, míg a gyapjúszövet visszaesése 13 milliót közelít meg. A nyerspamutimport 79 millió pengő!
értékkel kisebbedett. A magyar ipar foglalkozta—
tottságára egyébként szomorú képet vet az a tény, hogy az ásványolajbehozatal csökkenése 17 millió.
a gépek és készülékek importjáé 146 milliót jelent.
A kivítelen végigtekintve hasonló képet látunk.
Kivitelünk 16 százalékát kitevő vágó- és igásállat- exportunk csaknem 100 millióval csökkent, aminek több mint a fele a szarvasmarhaexportra jut.
Aránylag jól tartotta magát baromfiexportunk,_
mely 1930-ban 48'5, 1931-ben pedig 44'7 millió pen- gős összeget ért el. Búzakivitelünk 32 millióval ke- vesebb lett. Lisztexportunk 831 millióról 32'0 mil—
lióra esett vissza. A cukor 19 millió pengős hanyat—
lást mutat, míg friss és elkészített húskivitelünk közel 'a felével, 6'7 millió pengővel esett vissza..
a
3. szám. _ 2 25— 1932
Iparcikkeink közül legszz'unottevőbb gépcxportunk hanyatlása, mely 81 milliót jelent. A burgonya kivitele 4 és félmillió pengővel emelkedett. Ipar- cikkeink közül a női és leány t'elsőruházali cikkek
kivitele mutat másfél millió pengő emelkedést.
A vasúti és postaiorgalom adatai csökkené- ükkel híven jelzik a külkereskedelmi forgalomban és a termelői tevékenységben 1929 óta beállott vál—
ibzásokat. A vasúton szállított áruk mennyisége
'9 millió tonnával, a megrakott teherkocsik száma 77 ezerrel, a vonatkilométerteljesítmény 3 millió ilométerrel, a szállított utasok száma pedig közel
, millióval csökkent az előző évhez képest. A pos—
aforgalmi adatok közül feltűnő hanyatlást mutat levélküldemények darabszáma, mely 57 millióval 86 millióra hanyatlott. A távbeszélő l'őállomások száma egy év alatt 1.500-zal kevesbedett.
A gépjárművek száma, mely az 1930. év végén 30.305-tel állott legmagasabban, 1931 végéig 1.796—
] csökkent. 1931 végéig a személykocsik állaga 11.499-ről 9.820-ra hanyatlott, a teherkocsike' 189—cel 4.304—re esett, a motorkerékpároké ellenben ' 1931 folyamán is lZó—tel emelkedett. Az évi zdasági jelzőtáblába az automobilokra vonatkozó ég két adatsort sikerült beiktatni. Az egyik a ben- , utak számára, a másik pedig a kutakon keresz—
kimért benzin és benziszeszkeverék mennyiség-ére tkozik. Az előbbi adatsor ugyan emelkedő irány—
at mutat, ez azonban nem a forgalom növekedé—
hanem a hiányok pótlását jelzi. A másik adat- llenben már teljesen azonos irányzatot mutat járművekkel. A kimért benzin és benzinszesz- ék mennyisége már 1929 ota csökken, 1930—
tttíszonyítva pedig közel 4 millió hl—rel hanyatlott.
Átalakulás. 1931 folyamán a világpiacokon az Vk tovább folytatódtak s az általános ár- nal még mélyebbre süllyedt. Nálunk azonban 930 végével megszűnt a nagykereskedelmi 8656. 1931 első hónapjaiban pedig emelkedni k az árak. A második évnegyedben ugyan lt'az árnívó, a bankzárlatot követő valuta—
nyomán azonban erőteljes áremelkedés vette ét; mely egészen az év végéig tartott
bóletta értékének számbavételével készült
kedelmi árindex az év folyamán 9 pont—
'edett, így csaknem elérte a békebeli árindex componensei közül lényegesen
*é'velejá állásához képest a mezőgazda—
enyésztéx csoportindexe. Az emelkedés t. A malomipar és eukoripar indexe e
e.:amelkedett Az egyéb ipar indexe az éig esett, innét az év végéig 9 ponttal 120- ra tta 3 ponttal állott magasabban, mint az
* Az agrárolló 67'5-del az év elején állott raliban. Legmagasabb állása 80'9-del [következett be; az év végéig azonban smét uszéjjelebb nyílott. Az átlagos ár-
nivó azonban az előző évihez képest nem változott lényegesen s az árszint még 1 ponttal alacsonyabb volt.
.t megélhetési költségek indexének hullám- zása szűkebb keretek között mozgott. Az index szélső állása 988 és 102'9 volt. A megélhetési index maximális állása szeptember hóban követke- zett be, azóta a megélhetési költségek indexe foko- zatosan hanyatlik. Az index összetevőit vizsgálva, azt látjuk, hogy figyelemre méltóbb változás a fűtés— és világításcsoport indexéne'l van, mely az 1930. évvégi l29'4-ról Ill—re emelkedett. Az élelmezési és ruhá- zati komponensek
visszaestek.
ellenben lényeges mértékben
termékek közül 1931—ben legnagyobb mértékben a búza ára hanyatlott, s szeptemberben 8'8 pengővel érte el legalacsonyabb állását. Az előző évvégi árakhoz viszonyítva lénye- gesen emelkedett a rozs,
ára.
A mezőgazdasági
tengeri, kőszén és az ón Esett a marhahús, sertészsír, tojás, borjúbőr, főleg pedig a nyerspamut ára, csökkent azonban a nyersgyapjú, vörösréz és ólom nagykereskedelmi ára is,
Pénz és hitel. Az év első negyedében a pénz- és hitelkrízis általánossá vált. A jeg yintézetek aranykészleteinek egyenlőtlen elosztása is erősen kezdte éreztetni hatását s hozzájárult a helyzet ki- éleződéséhez. Az osztrák—német vámunió terve is növelte a nemzetközi feszültséget. A Hoover—féle javaslat csak átmeneti enyhülést hozott, mert a vele kapcsolatos tárgyalások elhúzódása hamar le—
rombolta azt a bizakodó hangulatot, mely a javas- lat nyilvánosságra hozatalának időpontjában kelet- kezett. Rövidesen nagyarányú tőkeelvonás és tőke- menekülés vette kezdetét az európai országokban s a hitelkrizis a valutakrizissel párosult. Nemcsak
a német márka, hanem több európai állam valu- tájának pozíciója is megrendült. Németország a tőkemenekülések ellen a kamatlábemelések egész sorozatával próbálkozott védekezni, ez azonban
már nem bizonyult célravezetőnek és július 13'án
kénytelen volt bankzárlatot elrendelni, mellyel egyidőben a legtöbb európai tőzsdét bezárták.
A bajokat Magyarországon is a rövidlejáratú hitelek okozták, amelyeket a megváltozott gazda—
sági viszonyok következtében nem sikerült hosszú—
lejáratúakká konvertálni. Magyarország külföldi adósságát a Népszövetség pénzügyi bizottsága 4.094 millió pengőben állapította meg, amelyből 2.604 millió hosszúlejáratú, a többi 1.490 millió pedig rövidlejáratú volt. Ezeknek a rövidlejáratú hitelek- nek a tömeges felmondásával egyidőben nagyobb
vette kezdetét,
megakadályozása, a német bankzárlattal csaknem egy időben nálunk is szükségessé tette a betét- visszafizete's korlátozásával egybekötött bankzárlat
arányú tőkemenekülés amelynek
3. szánL
elrendelését, ami pedig a pénz- és hitelt'orgalmat bénította meg egy időre.
A szabad bankforgalmat korlátozó rendelet megszüntetése nem sokat változtatott a helyzet fe—
szültségén s bár a pengő belső értékének biztosí- tása érdekében az aranypengöt is bevezették, a bizalmi válság alig enyhült.
A Magyar Nemzeti Bankot a külföldi kölcsönök kamattételein kívül még a devizák iránti nagy- arámyú kereslet kielégítése is rendkívüli módon igénybe vette,. úgyannyira, hogy érckészletének biz- tosítása, illetve a pengő vásárlóerejének fenntartása okából a kormány augusztus 8-án kénytelen volt a külföldi fizetőeszközök forgalmát a Nemzeti Bank ellenőrzése alá rendelni. Ezzel termeészetszerűleg nálunk is kezdetét vette a kényszerdevizagazdálko—
dás, mely a viszonyokra való tekintettel, jelenleg is fennáll. A kötött devizagazdálkodásra később csaknem valamennyi európai állam kénytelen volt áttérni. Szeptemberben ugyanis az angol font árfo—
lyama is megingott s a Bank of England átmeneti—
leg aranyfizetési kötelezettségét felfüggesztette. E téren Angliát számos északi állam követte, mivel a valutapánik hatása alatt a devizáktól való me- nekülés, illetveva rövidlejáratú hiteleknek arany alakjában való visszavonása mind általánosabbá
kezdett válni.
Az év utolsó negyedében úgy nálunk, mint másutt is az államháztartás egyensúlyának helyre—
állítása, illetve az ennek kapcsán bekövetkezett
bér- és illetménycsökkentések hatottak ismét bé- nítólag a gazdasági életre.
Mivel a Nemzeti Bank még a magánosok kül- földi követeléseinek felhasználásával sem tudott megküzdeni a helyzettel s .a pengő belső értékének kockára tétele nélkül a jövőben már nem tudott volna a külföldi tartozások kamatfizetési kötele- zettségének eleget tenni, az év végével kénytelen volt a transzfermoratóriumot életbe léptetni, mely a devizák megszerzése körül mutatkozó nehézsé- gekre való tekintettel a külföldi tartozások esedé—
kes részleteinek és kamatainak külföldi valutában való fizetését 1931 december 23—tól számított egy évre felfüggesztette.
A Magyar Nemzeti Bank adatsorai közül 1931 folyamán igen élénk hullámzást mutatott a jegy-' forgalom. Legalacsonyabban május végén állott 369'6 millióval, tetőpontját pedig 5008 millióval július végén érte el. Szeptemberben ismét alacsonyabban állott a jegyforgalom, az év végéig azonban fokoza—
tosan 422'8 millió pengőre emelkedett, azonban még
——226— 1932
így is 463 millióval alacsonyabban állott, mint 1930 végén.
A leszámítolt váltók és közraktári zálogjegyek állaga ellenben főleg a külföldi hitelek visszavonása folytán 143'2 millió pengővel 440'9 millióra emel- kedett s az év folyamán több ízben jelentős mér- tékben meghaladta a jegyforgalom mennyiségét.
Az érckészlet változása már az év első negyedé- ben jelezte a Bank nagy arányú igénybevételét. Az első negyed végén az aranytartalék 37 millióval állott már alacsonyabban. Áprúlis hó folyamán to—
vábbi 13'9 milliós csökkenés következett be. Ez időtől fogva az aranytartalék néhány hónapon át változatlan maradt. Augusztusban és az év utolsó hónapjában azonban ismét csökkent s az arany—
tartalék végeredményében 60'7 millióval 102 mil—
lióra hanyatlott, az összes érckészlet pedig 81'2 mil- lióval 125'2 millió pengőre esett.
Az adatsorok kedvezőtlen alakulása jut kifeje- zésre a jegyfedezetí arányban is, mely az előző év- végi 43'8%—ról 25'5%-ra hanyatlott.
Az év folyamán a leszámítolási kamatláb ná- lunk is lényegesen emelkedett, főleg a bankzárlat idején és elérte a 9%-ot, később azonban egy szá—
zalékkal hanyatlott.
A postatakarékpénztár és a 12 legnagyobb budapesti pénzintézet takarékbetétállománya az év leforgása alatt 976, a folyószámlabetéteké 1529 millió pengővel hanyatlott. Az összes betétállomány pedig 250'5 millió pengővel'esett. A betétállomány hanyatlása a bankzárlat, főleg pedig az ananypengő- rendelet nélkül még nagyobb arányokat öltött volna.
Azok az árfolyamesések, -melyek a budapesti értéktőzsdén 1927 közepén vették kezdetüket, a tőzsdezárlatig tovább folytatódtak s a részvény- indexet az éveleji 1073—es állásáról 92'9-re szállí—
tották alá. A tőzsde tárlata (júl. 14.) óta az ár- folyamalakulásról csak a megtűrt magánforgalom jegyzéseiből alkothatunk némi képet. December 7-én azonban a magánforgalom is megszűnt.
1931-ben a hitelbiztonság adatsorai igen ked- vezőtlenül alakultak. A bankzárlatot követőleg a váltóóvások duzzadtak meg rendkívüli mértékben, később pedig a fizetésképtelenségi adatok emelked—
tek eddig nem észlelt magasságra. Az óvatolt vál- tók száma 1931-ben 15'5%-kal haladta meg az előző ' évit, összegük pedig kereken 23 millió pengővel,' azaz 22'5%-kal volt magasabb. A megelőző évihez viszonyítva a fizetéskue'ptelenségek száma 28'8%-kal"
emelkedett, a passzívák összege pedig 33 milli pengővel (25'8%) haladta túl a megelőző év kény szeregyességeinek passzíváit.
