Magyarország üdülő-, fürdő- és szállóhelyei az 1937. évben

3. szám

volt. A megyei intézetek kamatkifizetései—

nek az összes kiadásokhoz viszonyított

százalékos részesedése 1932-ben 54'5%,

1936-ban 45'30/0, a tisztviselői illetmények

arányszáma 12'8, illetve 15'2, Végül az

adók és illetékeké 50, illetve 5'90/0 volt.

Megemlítjük még, hogy a fehérvári

intézetek 1932-ben 123 ezer, 1933—ban 64 ezer, 1934-ben 68 ezer, 1935—ben 73 ezer,

1936-ban pedig 76 ezer P osztalékot fizet- tek ki. A fejérmegyei intézeteknél a kifi—

zetett osztalékok értékösszege amegfelelő

években 58, 38, 42, 30, illetve 32 ezer P volt.

A hitelintézetek összesített mérlegada-

tainak végösszege —— amint már fentebb is kifejtettük —- a tárgyalt fél évtized fo-

——296——— 1938

lyamán kétségkívül csökkenő tendenciát

mutat, ami azonban csak azt jelenti, hogy a válságból való kibontakozás még egye—

lőre oly nehézségekbe ütközik, amelyek

miatt nem képesek lépést tartani a mérleg- szerű tőkék növelésének országos viszony- latban mutatkozó eredmé'nyeivel. Azon-

ban a mérlegeknek egyes tételei, így a

tőkeképződést jelentő takarékbetétállo—

mány és folyószámlás tartozások, vala- mint a helyes üzleti politikára való nye—

reségnövekedés értékeiben jelentkezö vál—

tozások remélni engedik, hogy az intéze-

teknek hivatásuk tökéletes ellátásához szükséges megerősödése a közeli jövőben

bekövetkezik.

Gidófalvy Elemér dr.

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. -—— Chronigue de livres.

(C'est le Journal de la Société Hongroise de Slatistigue ami rend compte en frangais, dans sa ,,Reoue des publications hongroises", oles ouvrages statistigues publiés en Hongrie.)

Magyarország üdülő-, fürdő- és szállóhelyei az 1937. évben.

Les établissements climatigues et balnéaires de Hongrie en 1937.

Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 104. kötet.

Ibizerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai ivatal.

Publications Siaíistigues Hongroises. Nouvelle séríe.

10444 volume. Rédígées et publiées par l'ijíce central royal hongrois de statistígue.

Budapest, 1938. 48 1, —— pages.

A Központi Statisztikai Hivatal. abból a cél- ból, hogy a mind nagyobb méretű idegenforgalom helyes irányban legyen továbbfejleszthető és olyan helyekre terelhető, ahol az üdülésre és gyógyu—

lásra váró közönség igényeit kielégíteni képes ter- mészeti adottságok és idegenforgalmi berendezések már megvannak, továbbá, hogy azok a helyek is megállapíthatók legyenek, ahol ma még nincs idegenforgalom, de erre alkalmasaknak mutatkoz- nak, 1937-ben országos adatgyűjtést hajtott végre.

Ez a felvétel alapjaiban eltért a szokásos statisz- tikai adatgyüjtésektől, mert feladata az volt, hogy az idegenforgalom szempontjából számbajöhetö helyek adatait egyéni elbírálásra is alkalmasan foglalja nyilvántartásba s ezáltal a kormányzatnak és az idegenforgalom előmozdítására hivatott egyéb szerveknek megfelelő anyagot szolgáltasson. Fel- adatának megfelelően az adatgyűjtés közelebb állt a helységnévtár-szerkesztési, mint a szokásos sta- tisztikai felvételi munkákhoz. Mindennek ellenére az adatok egy része statisztikailag is értékesíthető

volt s a tárgyalt munka éppen ezeket az adatokat tartalmazza.

A kötet: szöveges bevezetésében Mozolovszky Sándor ár,, az adatgyűjtés vezetöje, tömören is- merteti az adatgyüjtés rendszerét, majd az ország települési és tengerszint feletti magassági viszo—

nyaival foglalkozik, elősegíti az üdülő- és fürdő- helyekre, valamint a fürdőintézetek're vonatkozó adatok megfelelő helyes értékelés-ét, Végül pedig az ország szállodaviszonyait tárgyalja és a turista menedékházakról emlékezik meg.

A munka táblázatos része elsősorban a láto- gatottabh és vendégforgalmi szervezetek kötelékébe tartozó 331 község és 50 külterületi hely lényeges adatait részletezi községenkint, kiegészítésképen pe- dig a hazai ásványvízforrások zés gyógyfürdők gyógytényezőit is felsorolja. A többi táblázat a föveny—fürdők, uszodák, gyógy-, gőz- és tisztasági fürdők főbb adatait törv-ényhatóságonkint; a fö—

venyfürdővel, uszodával és gyógyfürdővel rendel- kezö községek felsorolását; a legalább 5 szobával és 10 férőhellyel bíró szállodák egyénenki-nti fel-

sorolását és legfontosabb adatait;aszállodák, pen-

ziók, szanatóriumok, magángyógyinbézetek, üdülő- házak .és otthonok adatait országrészenkinti cso- portosításban tartalmazza.

A kötetet két jól áttekinthető, finom rajzú ,,Magyarország üdülő— és fürdőhelyei", valamint ,,Ma—

gyarország helyiségei a szállóihelyekkel és az út- hálózat" c. térkép egészíti ki. Előbbi Magyar—

3. szám

ország hegy— és vízrajzi térképénelhelyezve ábrá- zolja a gyógy- és üdülőhelyeket, a fövenyfürdőket és gyógyfürdőket látogatottság szerint is megkülön—

böztetve az egyes helyeket. A második térkép az ország összes szállodával (vendégfogadóval, pen—

zióval) rendelkező községet tünteti fel, külön meg- különböztetve a legfeljebb négyszobás és a leg- , alább ötszobás vendéglátó intézménnyel rendel- kező helyeket, szemlélteti a majdnem teljes kőz- úti hálózatot, a gyors- és személyforgalmi vasúti hálózatot, továbbá az autóbuszjáratok útvonalait.

A Statisztikai Közleményeknek ezt a legújabb kötetét nemcsak a statisztikával és az idegenforga- lommal foglalkozó szakemeberek, de a hazai üdülő—

és gyógyhelyeket kereső nagyközönség és a gyógy- fürdőket ajánló orvosok is érdeklődéssel forgat-

hatják. Sch. Á. dr.

lllyefalví I. Lajos dr.: Budapest székes—

főváros árútorgalma.

Dr Louis I. Illyefalvi: Le mouvement des mar- chandises á Budapest.

Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

(Magyar és német nyelven.) XV 1. szöveg -i— 119 1.

grafikon —-i— 30 oldal táblázat.

Publié par le BureaudeStatisíigue de la Ville de Buda- pest. (En hongrois et en allemand.) XV pages de text:, 119 pages de graphigues, 30 pages de la bleaux.

1933—ban a magyar fővárosba 62 millió (1 árut szállítottak s ugyanabban az időben az egész or—

szág behozatala alig érte el a 18 millió (j-t. Ez a két adat egymás mellé állitva egyrészt szemlélteti a belső kereskedelem és a külkereskedelem volu- menének arányait, másrészt kid-omborí'tja Buda- pestnek, mint az ország forgalmi és kereskedelmi középpontjának szerepét. Illyefalvi I. Lajos dr.

munkája a fővárosba felhozott és onnan elszállí—

tott gigantikus árutömeg nagyságának alakulását, az ipari és a fogyasztási szükségletek kielégítésére szolgáló cikkeknek árucsoportok szerint való meg-- oszlását mutatja be. Feltárja a főváros kereskedel- mének az ország egész területére kiterjedő háló- zatát, valamint az általa igényibe vett közlekedési eszközök szerepét. A 37'5X26'5 cm nagyságú ki—

advány a technikai kiállítás magas színvonalát tekintve, méltó folytatását jelenti annak a kiváló graiikai tevékenységnek, amelynek néhány évvel ezelőtt megjelent első terméke a Budapest 60 éves

multjáról és jelenéről szóló album volt!)

A kiadvány bevezető tanulmányában Illyefalvi ]. Lajos vázolja a fővárosnak jelentőségét az or—

szág gazdasági életében és rámutat azokra az okokra, amelyek a lakosság puszta szaporodásán kívül is a főváros áruforgalmának oly nagyarányú megnövekedését eredményezték.

1) Lásd ismertetését a Szemle 1934. évi 3—4.

számában (ööö—558. oldalakon).

—297——— '1938

Ismerteti a Budapest áruforgalmára vonatkozó statisztikai adatgyűjtés multját és jelenleg is kö—

vetett módszerét. Majd tömör összefoglalásban tár- gyalja akkiadvány szerkesztésén'él és a grafikai ábrázolásnál követett irányelveket.

A munka tulajdonképeni tartalma három részre oszlik: I—. az áruforgalom áttekintése, II. a fonto-

sabb áruk forgalmának részletezése, IH. tábláza-

tok. Az első két rész a vonalaknak és mértani ábráknak, valamint kartogrammoknak alkalmazá—

sával szemlélteti a statisztikai számanyagot. Az áb- rázolási módnak megválasztása igen szellemesen és szakszerűen alkalmazkodik a tárgyalt statiszti—

kai anyag természetéhez. A rajzok színezése, ízlé- ses és kifejező. Emellett az egész munkát az anyag áttekintését rendkívül megkönnyítő komoly mér- séklet jellemzi, mely nem törekszik túlzott erede- tiségre és grafikai bűvészmutatványokra, hanem inkább az azonos jelenségek egyforma ábrázolásá- val igyekszik az anyag könnyű megérthetését elő- mozdítani.

Az első rész anyagát két fejezetben tárgyalja.

Az elsőben bemutatja a Budapestre felhozott és onnan elszállított áruk mennyiségének alakulását 1874-ig visszamenően, részletezi azt hónapok, állo—

mások, termelési ágak és fontosabb árucsoportok szerint. A második fejezet az 1933. évi árufelhoza- talnak általános ismertetését tartalm-azza. Itt kii- lönösen két kartogramm ragadja meg figyelmün- ket. Az egyik ponttérképben adja az ország összes községeit, különböző színnel jelezve azt, hogy mely községek vesznek részt a budapesti á'rufelhozatal—

ban és melyekkel nincs a fővárosnak közvetlen kereskedelmi kapcsolata. Ezt a (térképet mintegy kiegészíti az a másik kartogramm, amelyen a vasútvonalak belföldi árufelhozatalcának intenzitá- sát ábrázolja. A különböző vasúti állomásokon budapesti rendeltetéssel áthaladt áruk útját mu- tatja be ez a térkép az áruk mennyiségéhez képest matematikai pontossággal vastag-ítva a vonalakat.

És mégis a ridegnek mondott statisztikai adatok ábrázolásából megkapó hasonlatossággal tárul elénk egy eleven organizmusnak érrendszere, amelynek

központja, szíve Budapest.

Több lapon kerül még bemutatásra ebben a fejezetben a felhozatal megoszlása közlekedési esz—

közök, termelési ágak, fontosabb árucsoportok sme- rint, végül a külföldi árubehozatal megoszlása áru—

cikkek és származási országok szerint.

A második rész 15 árucsoportban részletezi a forgalmat. 'Minden egyes csoportnál kimutatja a felhozatalnak megoszlását vármegyék szerint, majd

az egyes fontosabb cikkeknek mennyi—ségét, részletezve

a szállításnál igénybe vett közlekedési eszközök, a fel- adó állomásnak Budapesttől való távolsága, továbbá a felhozatal megoszlását vármegyék és járások