';
1. szám.
———18—
1926másutt ritkább, majd egészen üres foltok pedig mindjárt első pillantásra felhívják a ügyelmet arra, hogy a szembeötlő jelenségek _ okát a termelésen kívül álló domborzati, talaj, klimatikus, csapadék, szociális stb. viszonyok valamelyikében kell keresni. Az ismertetett rendszer íőelőnye tehát az, hogy tetszés—
szeriuti nagyságú területre pontos és finom részletezéssel, egységes és plasztikus képet ad.
Különösen kimagasló e ponttérképek jelen- tősége akkor, ha az úgynevezett ,,vak" tér- képen a legfontosabb földrajzi tényezők, mint a domborzat és vízhálózat is, legalább bizonyos fokig sejtetve van. De mert e célra a ponto- zással megegyező, a pontok kifejezőképes—
ségét azonban zavaró fekete szín nem alkalmas, más színnek használata pedig a reprodukálást rendkívül költségessé teszi,napjainkban —— bár—
mennyire kívánatos volna is —— a két— vagy többszínű ponttérképek előállítása még aligha valósítható meg.
Az elmondottak alapján megkíséreltük Magyarországra vonatkozólag azokat a" pont- térképeket összeállítani,— amelyek a gabona—
félék, a kukorica és a burgonya termelésének elterjedését tüntetik fel. E ponttérképeket a közlemény kapcsán bemutatjuk s meg- jegyezzük, hogy e térképek minden egyes pontja 500 kat. hold bevetett területnek
felel meg. Schibelka Ama.
Magyarország szőlőterülete és musttermése az 1925. évben.*)
Superficie de vigne et production de mont de la Hongrie en 19253) Résumé. Lu superficie des vignes de la
Hongrie e'tait en 19251) de 385812 arpents cadastraux. Elle restait ainsi ("i—peu—pres au niveau des deux années précédentes, guoigue le nombre des villes et des communes ou lyon s'occupait de viticulture, se soit élevé ("1 2.604, contre 2.588 en 1924.
La production du moút est passée de 1368165 hectoZit-res en 1924, a 3,589.523 en 1925, et la moyenne, par arpent eadastral, de la production du pays, de 350 hectolitres en 1924, d 9'30 en 1925.
Az 1924. évi katasztrófálisan gyenge ter- més után — ámbár a m. kir. központi sta- tisztikai hivatalnak az 1925. évi szőlőterü- letre és must-termésre vonatkozó adatai még nem véglegesek, mert a szőlómíveléssel fog—
lalkozó községek közül 122 községnek (ösz-
szesen 18.345 kat. hold 1924. évi szőlőterü-
lettel) adatai még hiányoznak — parancsoló szükségnek tartjuk az 1925. évi szüreti ered—ményeket legalább ideiglenes adatokban is- mertetni; még pedig akként, hogy a hiányzó községek szőlőterületet az 1924. évi szóló—
területük szerint, musttermésük mennyiségét pedig a község járási körzetének 1925. évi termésátlaga alapján számítottuk.
Az így megállapított adatokat —— szem- beállítva az előző évek adataival — a követ- kező táblázat tünteti fel:
Mint a most közölt adatok mutatják, 1923 óta, mikor az ország szőlőterülete körülbelül elérte az 1913, az utolsó békeévi szőlőterü- letnek a megcsonkított Magyarország terüle—
1) Az 1925. évi adatok ideiglenesek. —Les don- nées de 1925 ne sont pas définitives.
Magyarország szőlőterülete és musttermése.
Super/ide de vigne et production de mout de la Hongrie.
Égs, . sg ,, ,_ apás
A*v—í " § A m —- *: '*' , o 9 § §
É ÉÉÉÉ—É § § sg § 30: ÉÉÉÉÉ
V sw ::4 es 5 ɧ
Année g.: %% §§ E § ** § ez 7—5 § "_
%s:;sÉ-g fe'-§ %% 33525, ɧ§§§
333551; ?:zMÉ. Sn§§ EEUÉÉ
§s§g8§ gs §; §§§§ §§§§§
!
1921 2.508 364056 3,476.281 9—55 1922 2.549 374.779 4,624.0b'4 12-31 1923 2.577 384.601 4,640.25o 12-07 1924 2.588 386219 1,368.165 3-50 19251) 2.604 385312 3,589.523 9-30
l
tére vonatkoztatott nagyságát (386112 kat.
holdat), —— jóllehet azoknak a községeknek (vá- rosoknak) száma, melyek területén szőlőmíve- léssel foglalkoztak évről évre szaporodott — a szőlőmívelés stagnál. Ennek oka, hogy szőlősgazdáink egy részét az utolsó eszten- dők mostoha gazdasági viszonyai arra kény- szerítették, hogy a sok viszontagsággal és készkiadással járó és a borkiviteli lehetősé- gek megromlása miatt igen bizonytalan jö—
vedelmezőségü szőlömívelés helyett más, jöve- delmezőbb mívelési ágra, leginkább kerti vete—
mények termesztésére térjenek át.
Az 1925. évi szüreti eredmény, mind meny- nyiség, mind minőség tekintetében a vára—
kozásokat általában felülmúlta. Mert ámbár a szőlők — kevés kivétellel —— jól teleltek, a tavaszi és nyári, a normálisnál sokkal hű—
vösebb időjárás, a heves viharok, zivatarok és a gyakori jégverés (mely több vármegyé- ben 50"/o—ig menő kárt okozott), de legfőkép-
1926 ——19— 1. szám.
pen az állandó esőzés következtében fellépett szőlőbetegségek csak gyenge minőségű és alig közepes termésre nyujtottak kilátást. Külö- nösen gyengültek a terméskilatásgk, mikor a sok csapadék következtében a fakórotha- dás annyira elhatalmasodott, hogy egyes vidé—
keken a gazdáknak kényszerszüretet kellett tartaniok. Azonban a szeptember hó második felében bekövetkezett nyárias időjárás a rot—
hadás terjedését megakadalyozta és lehetővé tette a szőlőbogyók teljes beérésének kivara—
sat. Az októberi szokatlanul meleg és száraz időjárás pedig még kedvezőbben hatott a szőlőtermésre, különösen annak minőségére.
Mert míg azoknál a szőlősgazdáknal, kik kény—
telenek voltak korábban szüretelni, a must cukortartalma alig 14—15 klosterneuburgi fok volt és ezért csak besűrítési eljarassal tudták azt elfogadhatóvá tenni, addig a ké- sőbb, alkalmas időben szüretelt must onkor—
tartalma altalaban 18—24 fokot, sőt Kecske-
mét környékén, egyes fajtáknál .30 fokot is
elért. ,
A musttermés mennyisége az 1925. évben 3,589.523 hektoliter volt, melynek országos termésatlagban kat. holdankint 9'30 hekto—
liter must felel meg. És míg a jobb fekvésű és jól kezelt szőlőkben 15—35 hektoliter mustot szüreteltek, a romlott szőlőkben kat.
holdankint csak l—lO hektoliter must termett.
Az 1925. évi kat. holdankinti országos termésatlagot jelentékenyebben felülmúló at- lagot a következő törvényhatóságok értek el:
Fejér vm. (180 M.), Pécs tjv. (17'1 hl.),
Sopron tjv. (16'6 hl). Heves vm. (152 M.),
Sopron vm. (12'9 hl.), Debrecen tjv. (11'4 hl), Győr—Moson—Pozsony vm. (113 hl.) és Baranya vm. (ll'l hl.); mig a legkisebb termésatlaggal Székesfehérvár tjv. (24 M.), Szeged tjv. (32 M.), Abauj-Torna vm. (3'3
hl.) és Békés vm. (3'3 hl.) szerepeltek.
D. Gy. dr.
Magyarország állatállománya 1925-ben.
L'e/feelz'f du bétaz'l de la Hongrie en 1.925.
Re'sume'. Le ministre hongrols de llAgri—
culture ment de publ'ler les résultats alu re—
censement de bétall efectué au printemps de llannée 1.925. En comparant les données de 1925 a celles des années anlérieures, on volt gue, parallelement cm développement de l'agri- culture, le cheplcl de Hongrie slaccroz'ssaz'l Em cours de ces derniéres années; cependant il m pas atteint lleűecllf d'az'ant-guerre. C'est surtout le nombre des poros guz' est resté au—
dessous de celui établz' lors (ln recensement de 1911 ; ll ne représentant, en 1925, gue 7.9'20/0 de lleűectlf de 1911. Les bétes a corne faisaz'ent ,89'30/0 ele lle/?llmtlf elavunt-guerre; llespeee ehevallne, 9770/0 el l'espilee (wine, 7860/0
seulement.
Magyarország 1924. évi állatállományát a földmívelésügyi minisztérium évenkint megis- métlődő tavaszi haszonállatősszeirasanak adatai alapján a Szemle 1925. évi 5—6. szamaban ismertettük. Az 1924. évi állatösszeíras ered- ményeinek a korabbi esztendők állatlétszama- val való összehasonlítása a háború alatt be—
következett nagyarányú visszafejlődés meg-
szűnését, sőt az utolsó évek alatt mezőgaz- daságunk fejlődésével párhuzamosan már állatállományunknak hatarozott, fokozatos tej—
lődését mutatta. S tekintve, hogy a vetés- területi statisztikai adatgyűjtés eredményei a mesterséges takarmanyfélékkel bevetett terü—
letek növekedéséről számolnak be az utolsó esztendőkben, állatállomanynnk tovabbi gya—
rapodása volt várható. A földmívelésíigyi mi- nisztérium most közzétett 1925. évi allat—
összeírasának eredményei e feltevést min—
denben megerősítik.
Az 1925. évi tavaszi allatösszeírás vég- eredményeit 1922—1924. évek idevonatkozó adataival, továbbá az 1911. évi allatszamla—
lasnak Magyarorszag régi és mai területére vonatkoztatott adataival összehasonlítva, ——
a következő képet nyerjük:
Allattenyésztésünk mai helyzetének helyes megitélhetése érdekében a következő kimu- tatásban a földmívelésügyi minisztérium 1925.
évi állatösszeírásának eredményeit az 1911.
évi állatszámlalásnak a mai területre atsza- mított adataival vármegyénkínt összehason—
lítva ismertetjük.
Adataink szerint az állatállomány meg- oszlása az említett két esztendőben a követ—
kező volt:
2*
