1924
ha mégis az igen jó csehszlovák burgonya—
termés dacára jelentékeny exportja lesz a magyar burgonyának, az ily alapon kiszámí- tott fejadagból két kilót leszámíthatnnk és még akkor is bőségesen fogja a burgonya- készlet a hazai szükségletet fedezni, amit annál is inkább állíthatunk, mert köztudo-
—487— 11—12. szám.
mású dolog volt, hogy a gyenge közélelmezési viszonyok közötti háborús években is burgo—
nyából a 120 kg—os fejadag bőségesen elég volt, s a fogyasztók részére megállapított fejadag nagysága ellen panasz nem igen fordult elő.
Sajo'helyi István.
Magyarország szőlőterülete és musttermése az 1923. és 1924. években.
Superficie des vignes et production dc mo'út de la Hongrie en 1923 et 1924.
Résume'. La superfície des vignes de la Hongrie fut jusgu'en 1920 inclusivement con- stamment en i'oie de décroissance contre la superficie des vignes de 386112 arpents cadastraux des Fannée 1.913, relativement a la super/icie totale du pays établie par le traité de Trianon —— cependant ; partir de 1921 elle présente de nouveau une tendance croissante de sorte gu'elle augmenta en 1923 a 384. 60] et en 3924 d 385467 arpents cadastraux.
Toutefois laugmentation de la production de moút na pas marché du méme pas gue Faccroissement de la super/ime des vignes.
En effet la production de mout gui séleva déja en 1923 a 4, 640. 250 hectolitres — contre 4616084 hectolitres de l'année préeédente — diminuait par suite des facteurs défai'o- rables pour la culture des oignes, en premiere tigne d cause du péronospora de iigne et par Piri/tuence du mauiais temps ?! 136816?
hectolitres.
Sur la base des résultats de production, le moút produit en moyenne dans le pays en- tier comportait par arpents cadastraux en 1923 12] et en 1924 35 hectolitres seulement.
Les données relatives ; l'année 1924 ne sont pas encore définitives.
Az 1924. évre vonatkozó adatok még nem véglegesek, mert 136 község (közöttük 1 város)
— melyeknek szőlőterülete 1923- ban összesen 17. 754 kat. hold, vagyis az összes szőlőterület 4 (%%a volt — még nem szolgáltatott adatokat.
A hiányzó községek szőlőterületének adatait az 1923. évi szőlőterületük alapján, musttermé- sük mennyiségét pedig az illető község járási körzetének termésátlaga alapján számítottuk.
Az 1924-ben eszközölt határkiigazítás és a közigazgatási területek (vármegyék) össze—
vonása, illetve átcsatolása okozta Változáso—
kat -— melyek következtében Magyarország összes községeinek száma 3.473-ról 3.480-ra
emelkedett -— az 1923. évi végleges szőlő- területi és szüreti eredmények megállapításá—
nál is ügyelembe vettük.
Magyarországnak a trianoni békeszerződés—
szabta határvonallal határolt területén 1913- ban
—— az utolsó békeesztendőben —— 386112 kat.
holdon, mint az ezen időpontig legnagyobb területen. foglalkoztak szőlőmíveléssel. Ez a szőlőterület, a háborús évek gazdasági viszo—
nyainak, majd a forradalmaknak a szőlőmíve—
lésre gyakorolt káros közvetlen és közvetett hatása folytán, évről évre csökkent.
Az 1921. évtől kezdődőleg azonban ismét lendületet vett a szőlömívelés és 1923-ban az
ország szőlőterülete —— 384601 kat. holdra
emelkedve —— már megközelítette az 1913.évi szőlőterület nagyságát. Az 1924. eszten-
dőben a szőlőterület 385467 kat. hold volt
és így az emelkedés már korántsem érte el az előző évek arányát; különösen, ha űgyelembe vesszük, hogy ez évben azoknak a községeknek (városoknak) száma, melyekben szőlőmivelés-sel foglalkoztak, 2.577-ről 2.588-1'a emelkedett.
Az ország szőlőterületéről és musttermé- séről a következő táblázat szolgál adatokkal:
Magyarország szőlőterülete és musttermése.
Superűcie des oigneset production de mont de la Hongrie.
"§ §: § ' ' 2 i! Texmésátlag
:, ÉÉÉ'G—É ! § § %% ;; Aíojprgguiimuí
Év , § 53 a * § _ § : És §ketnapo- hektá—
Ames 1 %% ; ';;;s gs: 152332; 52322?
[2333 §É§§ igát-Ég ,cadastr. tares
**OON: aggy—3 § :Éíf—Fh—
; ifja— ; 3 — __ ;: eregette;
) 1913. r386.112 222 194 1, 934 368 5'01 : 8'71 1921. 364. 056! 209. 501 l 3, 476. 281il 9' 55! 16'59 1922. 374. 779 215. 6724, 614. 08412' 31 2139 1923. 384. 601 221 324 4, 640. 250i, 12 07 2097 3 1924. ;385 467 221. 823 i 1, 368. 165* 3' 50 320
' A mai Magyarország területén. — Dans le ter—
ritoire de la Hongrie actuclle.
? Az 1924. évi adatok még ideiglenesek. — Les données de 1924 ne sont encore rlue provisoires.
11—12. szám. —488—-— 1924
A musttermés mennyiségét tekintve, az 1923-ban termett 4,640.250 hektoliter még az előző évi kiválóan jó musttermést is felül- múlta; ambár az országos termésátlag — a
szőlőterületnek csaknem 10.000 kat. holdas növekedése miatt — kat. holdankint 12'3 hekto-
literről 1923—ban 121 hektoliterre csökkent.Ez örvendetes eredménnyel szemben az 1924. évről igen elszomorító eredményről kell számot adnunk. Mert jóllehet a szőlőterület vala—
melyest emelkedett, a. musttermés menynyu'sé'ge
— az előző évihez képest mintegy 70'50/o-kal _ 1,368.165 hektoliterre csökkent. Ennek meg-
felelőleg az 1924. évi termésátlag kat. holdankint csak 3'5 hektolitert ért el; vagyis oly gyenge at—lagot, melynél rosszabbat csak az 1914. és 1916.
évi termések eredményeztek, mikor is kat. hol- dankint mindössze 33 hektoliter must termett.
Ez a rossz termés részben elemi csapá—
soknak (jég és aszály), részben és legfőképen szőlőbetegségeknek, különösen peronoszpora—
nak volt a következménye. A peronoszpora — a beérkezett jelentések szerint —— az ország egyes helyein még soha nem tapasztalt mér—
tékben pusztított. lgy például Tolna vármegyé—
ben, hol 1923-ban is az országos termésátlagot felülmúló (kat. holdankint 13'0 hl.) musttermés
volt, 1924—ben kat. holdankint átlag csak 16 hektoliter must termett és oly községek hata- raban is, hol 300 kat. holdnal nagyobb terü—
leten termelnek szőlőt (Döbrökőz, Mucsi, Fadd), a peronoszpora folytan semmi sem termett.
Jelentékeny károkat okozott még a szólópenész és lisztharmat is.
Egyes, a szőlőmíveléssel nagyobb mérték- ben foglalkozó törvényhatóságok közül az országos átlagnál szembetűnően nagyobb ter- mésátlaggal szerepeltek: 1923—ban Jász-Nagy—
Kun-Szolnok vm. (18'1 hl), Sopron tjv. (17'8 hl.), Budapest székesfőv. (16'1 hl.), Kecske- mét tív. (160 M.), Baranya vm. (15'9 hl), Heves vm. (15'0 hl), valamint a legnemesebb bort termő tokaji borvidéket magában foglaló Zemplén Várm. (13'9 ill.); 1924—ben pedig:
Hódmezővásárhely tjv. (az 1923. évi 20 hl.- rel szemben 11'2 hl. átlaggal), utana a ki- vitelünk szempontjából is legfontosabb Zemp- lén vm. (9'7 hl), Miskolc tjv. (8'1 iii.), Heves vm. (7'6 hl), Kecskemét tjv. (6'8 hl), Pécs tjv. (67 hl), a közigazgatásilag egyesitett Szabolcs és Ung vm. (60 M.), továbba Szat—
már—Ugocsa—Bereg vm. (5'9 ill.), Baranya vm. (5'8111), Borsod—Gömör vm. (5'5 hl.) és Zala vm. (4'5 hl.). D. (?g/_ (Ir.
A világ búzakészletei és búzafogyasztása.
'Disponibilités et consommation mondiale du froment.
A vilag búzatermése újabb becslések sze—
rint a folyó 192 l/Zö. gazdasági évben az előző évi termésnek csak mintegy 9/10 részét fogja kitenni. Ezért az idén fokozottabb jelentőségű annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy a vilag buzatermése a szükséglet fedezésére mennyi- ben lesz elegendő.
A legnagyobb gabonatermeló orszagok ——
amelyeknek kivitelre rendelkezésre álló feles- legei elsősorban irányadók a vilag búzaszük—
ségletének fedezésénél — termés, fogyasztás és kiviteli felesleg szenipontjabólarómaiNem- zet/tűzi Mezdgazdasági Intézet adatai szerint a tablazatunkban foglalt képet mutatjak.
Táblázatunk szerint a buzatermelés öt fő- országanak, Kanadanak, az Egyesült-Allamok- - nak, Brit-Indiának, Argentinanak és Ausztrá- lianak a folyó évi augusztus hó 1-én 147'2 millió (; kivitelre rendelkezésre álló búzafeles- lege volt. A többi buza—exportáló államok — a balkáni allamok, Magyarorszz'ig,1 Mandzsuria, Chile és Uruguay további 8 millió (:; felesleg- gel rendelkeztek ugyanezen időpontban. Végül az 1924 augusztus l—étól 1925 június hó 31-éig terjedő időszak búzaszükségletének fedezetére
szamitasba jön Argentinának2 és Ausztralianak még ismeretlen és csak az 1925. év elején kivihető termése. Az elég kedvező eddigijelen- tések szerint a két ország búzatermése most is, mint tavaly, 100 millió (; körül lesz, ugy- hogy kb. 70 millió g-t azimportaló orszagok—
nak at tudnak engedni. Az összes búzamennyi—
ség tehát, amely a folyó gazdasági évre az importszüksegletek fedezésére a mult évi augusztus hó 1-től számításba vehető, 225 mil- lió (l—ra becsülhető. Ez kevesebb ugyan, mint az előző évi augusztus 1-én rendelkezésre—
állott, 259 millió (1-t kitevő búzamennyiség, de az 1922/23. évi exportálható búzamennyi-
séget (227 millió (1) megközelíti s az 1921/22.
évit (214 millió (1) meghaladja.
Hogy a folyó gazdasági évben az impor—
táló allamok szükséglete llnennyi lesz, arról ma
* Magyarorszag exportja búzából (nagyobb rész4 ben búzára átszámított búzalisztböl) az utolsó évek aug. 1.—-—jul. 31. közötti időszakaiban a következökép alakult: 1921/22z2'22, 1922/2311'37, 1923f24z4'37n 1924 aug. I.k—dee. 31.12'36 millió (1.
' Újabb távirati jelentés szerint Argentina búza-
termése 52'1 miliió o.
