le'f—12. szam
—--'TS4—-—-— 1942
összefoglalása, amely nélkül pedig a jelenkor problémái valójában nem is ismerhetők meg. Az ,,Ugoesa megye" kiváló szerzője vállalkozott most e nagy feladat elvégzésére. Munkája nemcsak sze- rencsés összegyűjtése mindannak, amit a magyar néptörténetb'ől eddig adatszerűen ismertünk, de va—
lódi szintézis egyben: a szétszórt részleteknek egy magasabbrendű egységbe való összefoglalása új szempontokkal és történelmi távlatokkal. Nyomon kiséri a magyarság sorsát a honfoglalástól napjain- kig—; behatóan tárgyalja minden itt talált és később bevándorolt népelem súlyát, jelentőségét, az állam- hoz és a magyarsághoz való viszonyát és ismerteti történelmi korszakonkint a magyar államnak a nem magyarokkal szemben való állásfoglalását. Különö—
sen értékesek azok a szempontjai, amelyekre az asszimiláció kérdésének tárgyalásával kapcsolatban hívja.— fel a figyelmet. Az előkelő hangon írt, sok történetstatisztikai adatot idéző, rendkivül becses munkát igen kimerítő, részletes forrasismertetés
zárja le. B. Gy. dr.
Antal Lajos dr.: A magyar népesedés kér-
dései. .
Dr Louis Antal: Les guest'ions du peuplement hongrois.
A Magyar Nemzetbiológiai Intézet könyvel. 10. sz.
,,Livres de l'lnstítui hongroís de biologia nationale", numáro 10.
Budapest, 1942. 79 l. —— pages.
,,A jövő a szapora népeké, a jövő azoké a uépeké, melyek testében az anyák vállalják az élet legsúlyosabb és egyben legnemesebb terhét: a sok gyermeket.") Ezt tekinthetjük a mű alapeszméjé- nek, amelyet a szerző táblázatokba foglalt statisz- tikai adatokkal s ezek súlyának tudományos fej—
tegetésével támaszt alá. Bevezetőként foglalkozik a népesedés kérdéseivel, a népesedés biológiai cél- jával és eszközeivel. Ezután a magyarság létszá—
mának alakulását vázolja a honfoglalástól Tria—
nonig, majd Trianontól 1938-ig, végül 1938-tól napjainkig. Kitiinik ezekből az adatokból, hogy soha nem élt viszonylag annyi magyar Európá- ban, mint Mátyás idejében. Csánki Dezső adatai szerint e korszakban Magyarország lélekszáma 4'5—5 millió volt [és ennek 75—80%-a színmagyar.
Ha meggondoljuk, hogy Rogers adatai szerint Anglia népessége a XIV. században csak 21 millió, Németországé Schmoller szerint csak 9 millió, Oroszországé 2'1 millió, Poroszországé pedig 800.000 és ha tekintetbe vesszük, hogy Lengyel- ország sem volt e korban népesebb Magyarország—
nál, akkor megérthetjük Beksz'cs Gusztáv fejtege—
téseit, melyek szerint —— a török veszélyt elke—
rülve —— a magyarság létszáma a XX. század ele—
1) Gelei József: Merre haladjunk? c. munká—
jából.
jére talán 50—60 millióra is megnövekedhetett volna.
A népesedési mozgalom fő tényezői e, részben az európai születési, házassági, halálozási és nép szaporodási viszonyokat vázolja, összevetve hazánk és az utódállamok vonatkozó adataival. A születé—
sek esökkenését 1. biológiai, 2. pathológiai, 3. szo;—
ciális, gazdasági, 4. kulturális és erkölcsi okokra
vezeti vissza. Magyarországon a házasságok egy- ötöde meddő. A 3 vagy annál több gyermekes házasságok aránya az összes házasságoknak min-d—
össze 35'7%—a, ami azt jelenti, hogy a házasságok
64'3%-a nem teljesíti nemzetével szemben bioló-
giai kötelességét, Azzal kapcsolatban, hogy örege- dik-e, gyengül-e a magyarság, leszögezi, hogy leg—
élesebben szembe kell szállnunk azokkal a szóla—
makkal, melyek azt hirdetik, hogy a magyarság népesedésére vonatkozó adatok népünk biológiai meggyengülését, megrokkanását, sötét népesedési jövőjét jelentik. Egyedül a mai kor elszomorító tünetének kell tekintenünk, hogy létszámát a ma—
gyarság a mostani szaporodás mellett csak 116 év alatt, a román és szerb nép pedig félannyi idő, 58 év alatt kettőzi meg. Népesedési kriziseit, a tatárjárás, a törökdúlás, a telepítések veszteségeit a magyarság a lörténelem folyamán mindenkor hihetetlen élniaakarással és vitalitással küszöbölte ki. Semmi jelét nem látjuk országunkban, hogy e magyar vitalitás megcsökkent volna.
Az értékes, tartalmas és igen tömör mű végén Magyarország és Európa népesedésére vo-
natkozó grafikonokat és statisztikai térképeket
találunk. Ba. A. dr.
Wltzmann Gyula: Néperővédelem.
Jules Witzmann : La defense de la force du peuple
Aktuális kérdések irodalma. Kiadja a Fővárosi Könyvtár ,,Ouwages sur des guesiíons d'actualité", Publication
de la Bibliolhégue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1942. 82 l. —— pages.
Nem statisztikai munka, mégis felhivjak rá a figyelmet, mert mindazoknak érdeklődésére számot tarthat, akik a népesedés tudományának vagy a népességi statisztikának valamelyik ágát művelik.
Mint minden bibliográi'iának, ennek is gyakorlati célja van. Megkönnyíti a szóbanforgó ismeretág—
ban tájékozódni vagy tudományosan munkálkodni akarók helyzetét és lehetővé teszi számukra alkotó—
erejük gyorsabb kifejtését, mert ez a szakértő rendszerességével és a bibliografus teljességre tö—
rekvésével készült összeállítás nemcsak kiindulási alapot nyújt, de megbízható tájékoztatással is szolgál a szóbanforgó tudomány művelőinek arról, mit termeltek e tudomány munkásai eddig, mik tehát annak forrásai.
Miután azonban csak azoknak a néperővéde—
lem témakörébe tartozó szellemi termékeknek leíró felsorolása, melyek a Fővárosi Nyilvános Könyv—
w.
10—12. szám —785— 1942
tárban állanak a kutatók rendelkezésére, szaksze- rűbben a Fővárosi Könyvtár néperővédelmi szak—
katalógusának mondhatnánk e munkát. De az egy könyvtár anyagára korlátozott bibliográfiában még időbelileg is korlátozott a leirt anyag, mert a mo- nográfikvs anyagnál az 1918 utáni kiadásokra, a folyóirat cikkeknél pedig az 1925 óta megjelent i'olyóiratokra szorítkozik. Sőt összeállítója egyrészt az időszerűségi szempontok, másrészt a helyszűke miatt még bizonyos tárgyi korlátokat is kénytelen volt szabni magának.
Mindezek—ellenére is értéke figyelemre méltó.
A Fővárosi Könyvtár gyűjtőközrének súlypontja ugyanis a tágabb értelemben vett társadalomtudo—
mányra esik, ennek pedig igen fontos ágazata a szóbanforgó ismeretág. Éppen ezért ennek minden részletkérdése're vonatkozóan a figyelmet érdemlő újabb bel- és külföldi irodalmi megnyilatkozások 'be is szereztettek s így szerepelnek az Összeállí- tásban.
A néperő és védelme kérdésének a Fővárosi Könyvtár állományából a mondott szempontok szerint kiválogatott anyagát a következő csopor—
tosításban tárja a mű összeállítója az olvasó elé:
!. Néperő és népesedés általában. Népesedéselmé- tet. II. Népesedéspolitika. III. Mennyiségi népese- déspolitika. IV. Minőségi n—épesedéspolitika. Faj—
egészségügy. V. A népesedés mennyiségi és minő- ségi elemeinek viszonya egymáshoz. VI. Házasság-
—és családszociológiai vonatkozások. VII. Néperő egyéb viszonylatban. E főcsoportok még további, földrajzi tagolást is megengedő alcsoportokra van- nak bontva és így a mű használója könnyen buk- kanhat bármely keresett részletkérdés iro-dalmára.
Arról, természetesen, lehetne vitatkozni, hogy minden könyv a megfelelő fő— és alcsoportban, egyszóval a saját helyén van-e. Hiszen ahhoz, hogy egy ilyen nagy anyag szakozása vitát kizá—
róan pontos legyen, minden számbavett munká- nak szinte tanulmányozásszerű átolvasására lett volna szükség, erre pedig az összeállítónak is aligha lehetett elég ideje. Azért is a határterüle- teket súroló munk—ák —— igen célszerűen —— a vegyes tárgyúakhoz hasonlóan több csoportban szerepelnek. Egy névmutató azonban még jobban elősegítette volna a bibliográfia használhatóságát.
A hasznos kis könyv a Fővárosi Könyvtár
"időszerű könyvészeti füzeteinek Nemzetpolitikai
"kérdések c, sorozatában, annak V—ik köteteként látott napvilágot. A bibliográfiai sorozat megelőző kötet—eire —— I. Testületi képviselet a nemzeti állam- ban. II. Földrendezés. Telepítés. Tagosítás. lll.
Bacionalizálás. IV. Irányított gazdálkodás —- szin—
tén ezúttal hívjuk fel olvasóink figyelmét.
G. G. dr.
Nemes Zoltán dr.: Szóstatisztika.
Dr Zoltán Nemes: Statist'igue de motsi
Az Egységes Magyar üggrsírás Könyvtára. (Szerkeszti:
Tmeger Ernő dr.) 1 . sz. Kiadta a Gyotsírási ügyek m. kir. kormánybiztossága.
,,Bibliothegue de la Stéuographíe Hongroise Unitiée"
(ouvrages rédígés sous la direction du Dr Ernest Traeger). No 190. Publication du Hant Commis- sariat royal hongroís des ajaires de sténographie.
Budapest, 392 l. —— yages.
A magyar szóstatisztika leghivatottabb műve—
lője, Nemes Zoltán dr. a Szemlében ist ismertetettt) szűkebb körű korábbi tanulmányai után testes kö- tetben foglalta össze hangyaszorgalommal végzett, hatéves újabb kutatásainak értékes eredményeit.
Műve elsősorban a gyakorlati élet —— kivált a gyorsírás ——- céljait szolgálja, de nyelvészettudo- mányi tekintetben is figyelemreméltó, ezen a réven pedig van kultúrstatisztikai vonatkozása is. Ehelyütt azonban főleg azért emlékezünk meg a munkáról, mert szerzője az anyag feldolgozása során mind- végig a statisztikai módszer következetes, minta—
szerűen rendszeres alkalmazásával járt el.
Nemes szóstatisztikája egymillió szótagot l'el—
ölelő újságszövegek alapján készült. Az általában beszélt nyelvhez ugyanis az újságok szövege áll a legközelebb; minthogy könyvében 1933—1935. évi újságszámokat dolgozott fel, a mű anyagában elő- fordulnak szavak-nevek, amelyek azidőtájt rend- kívüli időszerűségük miatt gyakrabban szerepeltek a napilapok hasábjain, mint ma; ez a megjegyzés az anyagnak csupán töredék-ére vonatkozik s így nem befolyásolja a mű értékét. Különben is Nemes a leginkább zavaró tulajdonneveket különcsopor- tosításban dolgozta fel; ez és az idegen szavakra vonatkozó adatoknak a szükséghez mérten követ—
kezetes különválasztása tette lehetővé a magyar nyelv leggyakrabban előforduló szavainak megálla- pítását. Megjegyzendő még, hogy az összetett szó- kat Nemes alapfeldolgozása során alkotóikra bontva csoportosította, de természetesen megállapította összetett formában való előfordulásuk gyakoriságát is és az összetett szók felbontása révén nyert ered—
ményeket a szétbontásuk nélkül kapott adatokkal szintén egybevetette. Külön foglalkozott ezenkívül a továbbképzésekkel, az igekötős szókkal és a tő—
változásokkal, valamint a tulajdonnevek gyakori- ságával. Végül eredményeit a korábbi magyar és külföldi szóstatisztikákkal is összehasonlitotta;
ennek során ismertette azt a leggazdvagabbnak mondható német szóstatisztikát is, mely 20 millió szótagra terjedt ki; ezt az anyagot azonban feldol- gozója 1320 munkatárs segítségével gyűjtötte és rendszerezte, míg Nemes egymillió szótagra kiter—
jeszkedő anyagának aprólékos feldolgozását egye—
dül végezte el. E nemzetközi összehasonlításból ki—
emelést érdemel egyébként a műnek az a megálla—
1) L. M. Stat. Szemle 1933. évf. 815—817. l.
