10 ——12. szám
nyaival való közvetlen vagy kombinatív egybe—
vetések. Ehhez járul még ugyancsak foglalkozások szerint több vonatkozású szociális jelentőségű ada- tokkal való egybevetés és a részleges munkanél- küliség nehány fontosabb adata is.
M. S. dr.
Haltenberger Mihály dr.: Budapest város- földrajza.
Dr Michel Haltenberger: Géographie urbainc de Budapest.
Fővárosi pedagóáiai szemináriumi kézikönyvek I. kötete.
Szerkeszti: altenbzrger Mihály dr.
Szendy Károly, Budazest Székesfőváros polgármesteré- nek előszavával.
Manuels du ,.séminaíre" de pédagogíe de la Ville de Bu- dapest, rédígés sous la direction du Dr Michel Haltenberger. Ier volume.
ch um: préface de Charles Szendy, bourgmestre de Budapest.
Budapest, 1942. 160 l. — pages.
Haltenberger Mihálynak a Magyar Statisztikai Szemle folyó évi áprilisi számában ,,Budapest város- morfológiai képe" cím alatt megjelent tanulmánya már ízelítőt adott új könyvéből. Ez a kézikönyv elsősorban a fővárosi tanítók és tanárok oktató munkájának megkönnyítésére iródott, tanulságos mondanivalói miatt azonban minden művelt fő- városi polgár érdeklődésére is számíthat. A szerző
—- miként a bevezetőjében is irja — a főváros gazdasági életének megértése szempontjából szük—
séges statisztikai adatokat is közli, bizonyságot szolgáltatva arra, hogy a földrajz, különösen a gazdasági földrajz és a statisztika szoros kapcso- latban állanak egymással.
A 'munka ötös beosztásban tárgyalja Budapest földrajzi helyzetét, természeti miliőjének képét, népi, városmorfológiai és gazdasági képét.
* A kedvező földrajzi helyzetű Budapest lakos- ságszáma az utolsó 200 esztendőben rohamosan fejlődött. 1720-ban Buda és Pest együttesen még 12.200 embert számlált. Fővárosunk 1830-ban már százezres város lett (101000), ismét száz év mulva, vagyis ,, 1930—ban elértük a milliót (1,006.000). Ma, az 1941. évi népszámlálás eredménye szerint 1,163.000 ember lakja Budapestet. 1720 óta tehát megszázszorozódott a lakosság száma. Különösen gyorsütemű volt a fejlődés 1857 és 1910 között, amikor 200.000—ről 900,000-re emelkedett a lélek- szám. Ez az óriási lakosságszám azonban nem a természetes szaporodás, hanem a nagyarányú be- vándorlás eredménye. Budapest lakosságának ugyanis csak egyharmad része bennszülött. A multban a hennszülötteknek ez az arányszáma Thin-ing Gusztáv szerint még nagyobb volt, így 1880—ban majdnem 43%, 1890-ben kereken 40%,
1900—ban %% és 1910—ben 35%. A főváros iparo-
———733 —— 1942
sodási folyamata vonta maga után a külső elemek
nagyohbmérvű beszivárgását. Budapest népfel-V
szivóerejer azonban nemcsak magában a főváros- ban, hanem a környékén isérvényesült, lhiszen a főváros közvetlen szomszédságában körülbelül 500000 ember él, akik csaknem mind Budapesten keresik kenyerüket, vagy pedig Budapestből élnek.
22 község tartozik így Budapesthez, s ezek lakosságszámával Nagy—Budapest most már 1'6 milliós hatalmas néptömörülés lett. így az egész megnagyobbodott országnak körülbelül 1la része a fővárosban és közvetlen környékén lakik. A sta- tisztika fővárosunknak nemcsak hatalmas népes- ségi fejlődését, hanem gazdasági erejét is meg- mutatja. Budapest kereken 40% iparoslakossága az ország termelésének körülbelül 42%-át állítja elő, vagyis az ország évi közel 3.000 millió pengő ipari termeléséből kereken 1.200 millió pengővel veszi ki részét. Fővárosunk gyáripari életének összefoglaló képében feltűnő a vas-, fém- és gép- iparnak, az élelmezési iparnak és a fonó-, szövő- iparnak a vezetőszerepe, mert a kereken 1.500 ipartelep közül 400, 200 és ismét körülbelül 200 jut ezekre. Csak néhány jellemző adatot ragad- tunk ki abból a bőséges statisztikai anyagból, ami- nek segitségével Haltenberger fővárosunk jelentő- ségét bizonyítja. Meg kellett volna még emlékez-
nünk Budapest fürdőiről, kereskedelméről, közle-
kedéséről és kulturális életéről is, amelyek mind nagy jövőre hivatott Budapestünk fontosságát támasztják alá.
Külön meg kell említeni azt a 12 szövegközti táblázatot is, amelyek Budapest hegyeiről, terüle- téről, népességéről és városmorfológiai képéről tájékoztatnak bennünket. Bőséges illusztrációs anyag (képek, grafikonok, kartogrammok és tömb- szelvények) egészítik ki a munkát, amely nagy segítségére szolgál pedagógusainknak tanitásukban Budapest földrajzának szemléltetésére. A kézikönyv végén van közölve a felhasználható
köztük azok a statisztikai művek is (Budapest Székesfőváros statisztikai évkönyve, zsebkönyve, lexikonja stb.), amelyek a pedagógusoknak további útmutatásul szolgálhatnak. P. Ft
irodalom,
Szabó István: A magyarság életrajza.
Etienne Szabó : aBiographic des Hongroísx
A Magyar Történelmi Társulat könyvei VIII.
Ouwages publiés par la Société Hongroise d'Hísío—
ire, VIII. '
Budapest, 1942. 276 1. —— pages.
Annak ellenére, hogy a népi kérdések jelen—
tősége a világháború kitörése óta napról-napra vi—
lágosabbá vált, mindezideig sajnálatosan hiányzott Magyarország népességtörténetének, a népi és nem—
zetiségi viszonyok kifejlődésének olyan szerves
le'f—12. szam
—--'TS4—-—-— 1942
összefoglalása, amely nélkül pedig a jelenkor problémái valójában nem is ismerhetők meg. Az ,,Ugoesa megye" kiváló szerzője vállalkozott most e nagy feladat elvégzésére. Munkája nemcsak sze- rencsés összegyűjtése mindannak, amit a magyar néptörténetb'ől eddig adatszerűen ismertünk, de va—
lódi szintézis egyben: a szétszórt részleteknek egy magasabbrendű egységbe való összefoglalása új szempontokkal és történelmi távlatokkal. Nyomon kiséri a magyarság sorsát a honfoglalástól napjain- kig—; behatóan tárgyalja minden itt talált és később bevándorolt népelem súlyát, jelentőségét, az állam- hoz és a magyarsághoz való viszonyát és ismerteti történelmi korszakonkint a magyar államnak a nem magyarokkal szemben való állásfoglalását. Különö—
sen értékesek azok a szempontjai, amelyekre az asszimiláció kérdésének tárgyalásával kapcsolatban hívja.— fel a figyelmet. Az előkelő hangon írt, sok történetstatisztikai adatot idéző, rendkivül becses munkát igen kimerítő, részletes forrasismertetés
zárja le. B. Gy. dr.
Antal Lajos dr.: A magyar népesedés kér-
dései. .
Dr Louis Antal: Les guest'ions du peuplement hongrois.
A Magyar Nemzetbiológiai Intézet könyvel. 10. sz.
,,Livres de l'lnstítui hongroís de biologia nationale", numáro 10.
Budapest, 1942. 79 l. —— pages.
,,A jövő a szapora népeké, a jövő azoké a uépeké, melyek testében az anyák vállalják az élet legsúlyosabb és egyben legnemesebb terhét: a sok gyermeket.") Ezt tekinthetjük a mű alapeszméjé- nek, amelyet a szerző táblázatokba foglalt statisz- tikai adatokkal s ezek súlyának tudományos fej—
tegetésével támaszt alá. Bevezetőként foglalkozik a népesedés kérdéseivel, a népesedés biológiai cél- jával és eszközeivel. Ezután a magyarság létszá—
mának alakulását vázolja a honfoglalástól Tria—
nonig, majd Trianontól 1938-ig, végül 1938-tól napjainkig. Kitiinik ezekből az adatokból, hogy soha nem élt viszonylag annyi magyar Európá- ban, mint Mátyás idejében. Csánki Dezső adatai szerint e korszakban Magyarország lélekszáma 4'5—5 millió volt [és ennek 75—80%-a színmagyar.
Ha meggondoljuk, hogy Rogers adatai szerint Anglia népessége a XIV. században csak 21 millió, Németországé Schmoller szerint csak 9 millió, Oroszországé 2'1 millió, Poroszországé pedig 800.000 és ha tekintetbe vesszük, hogy Lengyel- ország sem volt e korban népesebb Magyarország—
nál, akkor megérthetjük Beksz'cs Gusztáv fejtege—
téseit, melyek szerint —— a török veszélyt elke—
rülve —— a magyarság létszáma a XX. század ele—
1) Gelei József: Merre haladjunk? c. munká—
jából.
jére talán 50—60 millióra is megnövekedhetett volna.
A népesedési mozgalom fő tényezői e, részben az európai születési, házassági, halálozási és nép szaporodási viszonyokat vázolja, összevetve hazánk és az utódállamok vonatkozó adataival. A születé—
sek esökkenését 1. biológiai, 2. pathológiai, 3. szo;—
ciális, gazdasági, 4. kulturális és erkölcsi okokra
vezeti vissza. Magyarországon a házasságok egy- ötöde meddő. A 3 vagy annál több gyermekes házasságok aránya az összes házasságoknak min-d—
össze 35'7%—a, ami azt jelenti, hogy a házasságok
64'3%-a nem teljesíti nemzetével szemben bioló-
giai kötelességét, Azzal kapcsolatban, hogy örege- dik-e, gyengül-e a magyarság, leszögezi, hogy leg—
élesebben szembe kell szállnunk azokkal a szóla—
makkal, melyek azt hirdetik, hogy a magyarság népesedésére vonatkozó adatok népünk biológiai meggyengülését, megrokkanását, sötét népesedési jövőjét jelentik. Egyedül a mai kor elszomorító tünetének kell tekintenünk, hogy létszámát a ma—
gyarság a mostani szaporodás mellett csak 116 év alatt, a román és szerb nép pedig félannyi idő, 58 év alatt kettőzi meg. Népesedési kriziseit, a tatárjárás, a törökdúlás, a telepítések veszteségeit a magyarság a lörténelem folyamán mindenkor hihetetlen élniaakarással és vitalitással küszöbölte ki. Semmi jelét nem látjuk országunkban, hogy e magyar vitalitás megcsökkent volna.
Az értékes, tartalmas és igen tömör mű végén Magyarország és Európa népesedésére vo-
natkozó grafikonokat és statisztikai térképeket
találunk. Ba. A. dr.
Wltzmann Gyula: Néperővédelem.
Jules Witzmann : La defense de la force du peuple
Aktuális kérdések irodalma. Kiadja a Fővárosi Könyvtár ,,Ouwages sur des guesiíons d'actualité", Publication
de la Bibliolhégue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1942. 82 l. —— pages.
Nem statisztikai munka, mégis felhivjak rá a figyelmet, mert mindazoknak érdeklődésére számot tarthat, akik a népesedés tudományának vagy a népességi statisztikának valamelyik ágát művelik.
Mint minden bibliográi'iának, ennek is gyakorlati célja van. Megkönnyíti a szóbanforgó ismeretág—
ban tájékozódni vagy tudományosan munkálkodni akarók helyzetét és lehetővé teszi számukra alkotó—
erejük gyorsabb kifejtését, mert ez a szakértő rendszerességével és a bibliografus teljességre tö—
rekvésével készült összeállítás nemcsak kiindulási alapot nyújt, de megbízható tájékoztatással is szolgál a szóbanforgó tudomány művelőinek arról, mit termeltek e tudomány munkásai eddig, mik tehát annak forrásai.
Miután azonban csak azoknak a néperővéde—
lem témakörébe tartozó szellemi termékeknek leíró felsorolása, melyek a Fővárosi Nyilvános Könyv—
