HOZZÁSZÓLÁS ,,AZ lDÖJÁRÁS HATÁSA
A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSÁRA" CiMű CIKKHEZ
DR. TÓTH JÓZSEF
A fenti címen, a Statisztikai Szemle 1968. novemberi számában (1115 —— 1135.
old.) megjelent, dr. Halabuk László és Hulyák Katalin által írt cikket nagy érdek—
lődéssel olvastam. A cikkben ismertetett kísérlet mind módszertanilag, mind gya- korlati megállapításai tekintetében jelentős lépés az időj árásnak a mezőgazdasági termelésre való hatása számszerű vizsgálatában. Tekintve, hogyatéma többeket
— így engem is — foglalkoztat, célszerűnek tartom néhány gondolat felvetését a tanulmánnyal kapcsolatban. Nem is vitatkozni kívánok —— hiszen ehhez rész- letesebben ismernem kellene a vizsgált anyagot, s néhány további vizsgálatot is el kellene végeznem —, inkább _az a célom, hogy hozzájáruljak a munka jövőbeni tökéletesítéséhez néhány gondolat felébresztésével vagy a szerzők néhány megállapításának alátámasztásával, illetve megerősítésével.
Bizonyos aggályok merülnek fel bennem az aggregálást illetően (1126.
old.). A szerzők az aggregálásra két lehetőséget vetnek fel: a mezőgazdasági termelési érték és az egész mezőgazdaság szempontjából ,,kritikus" időjárási tényezők vizsgálatát többváltozós korrelációszámitással vagy a mezőgazdasági termelési érték (vagy nemzeti jövedelem1)e's a növényenkénti —— a kritikus tényezők vizsgálatával kapott — regressziós értékek aggregálásával nyert értékek kétváltozós korrelációs vizsgálatát. A szerzők az utóbbi módszert választották.
A probléma vizsgálatának ez a módszereafeltétlenül jogosult, hiszen az átlagtermések aggregáltan kifejezik az időjárási hatásokat, kérdés azonban, * hogy ez esetben feltétlenül szükséges- e a növények kritikus időjárási tényezői- nek meghatározása és a ,,kritikus" tényezők és a növények átlagterméseinek regressziós Vizsgálata. Az az érzésem ugyanis, hogy ha a regressziós értékek helyett a vizsgált növények tényleges átlagtermésadatait aggregálnánk, legalábbis az előbbihez közel eső eredményt kapnánk. (Ezt természetesen célszerű lenne a szerzők alapadataival ellenőrizni. ) Igaz, hogy a tényleges átlag—
1 Nem látom világosan, hogy a vizsgálat a termelési értékre vagy a nemzeti jövedelemre vonatkozott—e?
(1127. old. a) pont )
(Szerk. megi. A növények szerinti vizsgálatnál a növények termésátlagát, az aggregált szintű vizsgálatnál pedig a mezőgazdasági eredetű nemzeti jövedelmet —— mezőgazdasági nettó termelési értéket —— vették
A tanulmány a hely korlatozott volta miatt az alkalmazott módszer minden részletére nem térhetett ki. _ A módszer teljes ismertetését ,,Az időjárás és a mezőgazdasági termelési eredmények" -— Ökonometriai Füzetek. 10.
ez. Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai és Matematikai Módszerek Közgazdasági Alkalmazásánuk Laborató- riuma. Budapest 1968. r— a. kiadvány tartalmazza.) (
3 Statisztikai Szemle
A
m,,
370 DR. TÓTH JÓZSEF
termésadatok nemcsak az időjárás hatását mutatják, hanem az agrotechnikai ( tényezőket, a véletlen hatásokat stb. is, de vajon a regressziós értékek mente—
sok—e ezektől? Tekintettel kell még lenni a többszörözésből adódó hibákra is.
Másrészt — véleményem szerint — az csak természetes, hogy a mező- gazdasági termelés eredményességét döntően meghatározza a mezőgazdaság azon ágazatainak eredményessége, amelyek a növénytermelés eredményességé—
nek négyötödét, az egész mezőgazdaság eredményességének is kétharmadát adják. Hozzátehetjük, hogy mivel a növénytermelés eredményessége nagy- _ mértékben hat az állattenyésztés eredményességére, a vizsgált kétharmadg eredményessége önmagát meghaladóan hatással van az egészrmezőgazdaság — eredményességére.
Az előzőkből azonban az tűnik ki, hogy a végeredményt tekintve hasonló eredményt kapunk, ha a legfontosabb mezőgazdasági termékek és az egész;
mezőgazdaság eredményessége közötti-kapcsolatot vizsgáljuk. Igaz, ez a mód- szer nem vezet el azokhoz a részeredményekhez, amelyeket a dolgozatban olvashattunk, és amelyek igen érdekesek. Véleményem szerint a cikkben ismer-
tetett munka fő erénye a részeredményekben van. A végső eredmény az aggre—
gálás választott útja miatt aggályokra ad okot. _
Nagyon érdekes az a probléma (6. tábla, 1129. old.), hogy aakorrelációs együttható értéke már hárorii növénynél ugyanazt a szintet mutatja, mint tíz növénynél. A szerzők vizsgálatából kitűnik, hogy ez a kapásnövények közötti multikollinearitásból adódik. Ez felveti azt a gondolatot — és ezt a gyakorlat is igazolja — ,hogy bizonyos növényeknek az időjárás tényezői iránti igenye ——
különösen a ,,kritikus" tényezőket illetően —— hasonló. Mindenképpen érdemes lenne a vizsgálatot olyan irányban Szélesíteni, hogy a növényeket a kritikus tényezők alapján csoportosítsuk Ez azzal az eredménnyel járna, hogy az idő—
járás és a termelés eredményességére vonatkozó eddigi empírikus megfigyelése—
ket objektív módszerekkel lehetne alátámasztani, s néhány esetben megcáfolni.
Tovabbi lépésként az egyes csoportok ,,kritikus" tényezői ésamezőgazdasági termelés eredményessége között többváltozós korrelációs vizsgálatokat lehetne végezni, természetesen a ,,kritikus" tényezőket növénycsoportonként súlyozni kellene. Úgy vélem, egy ilyen vizsgálat még közelebb vinne a probléma meg—
'oldásához. ,
A szerzők által Végzett vizsgálat gondosságára utal, hogy az eredményeket
igyekeztek a hagyományos ismeretekkel egyeztetni, ellentmondás esetén
kiegészítő vizsgálatokat Végeztek (például az 1123. oldalon a búza átlagtermése és a májusi csapadék kapcsolatát illetően). A kiegészítő vizsgálatok azonban nem hoztak lényeges közeledést a szerzők megállapításai és az eddigi ismeretek között.Mindenképpen felmerül a kérdés, hogy ez esetben melyik eredményt fogadjuk el: az empirikus megfigyelések alapján kialakult felfogást vagy a matematikai módszerrel végzett vizsgálat eredményét? Egyetértek azzal _ és
helyeslem a szerzők eljárását — ,hogy a döntéstigen körültekintően, többirányú
Vizsgálat alapján kell meghozni. 1gy vélem azonban, nem kell félni a hagyomá—
nyos ismeretek megcafolásától sem! Ahagyományos ismeretek ugyanis sokszor csak általános, nem számszerű, a jelenséget nem részletesen és sokoldalúan elemző megfigyelésekre alapozódnak. Sőt sok esetben a szélsőségeket veszik figyelembe. Hogy a konkrét példánál maradjunk ismeretes az a szólásmondás,
hogy a májusi eső aranyat ér. Ez először is az egész mezőgazdaságra vonat— "
kezik. Másodszor azon a megfigyelésen alapszik, hogy ha májusban szárazság
e
AZ IDÖJARAS HATÁSA 37 1
van, az a talajon — különösen a felső rétegekben — hamar meglátszik, és a növények veszítenek üdeségükből. Egy kis eső hatására ,,felüdül a határ". A meleg, napsütéses száraz május nem használ a mezőgazdaságnak.
Most nézzük, mit mondanak a regressziós vizsgálatok eredményei a búza májusi időjárási igényét illetően. A szerzők adatainál maradok (4. tábla, 1125.
old.), de meg kívánom jegyezni, hogy saját— egyes gazdaságokra végzett ——
vizsgálataim is ugyanezt az eredményt mutatták. A búza a csapadékot leg—
inkább novemberes december hónapokban igényli (? : 0, 58, illetve 0,54), hogy télre meg tudjon erősödni. Bizonyos mennyiségű csapadékot igényel októberben a keléshez, de ez ne akadályozza a vetések időbeni és jó minőségű elvégzését (r: () ,30). Általában _megkívánja, hogy novemberben csapadékos, borús (napsütéses óráknál r— ——O,61), magas relativ nedvességtartalmú időjárás legyen. A három tényező (csapadék, napsütés, relatív nedvesség) egymással természetesen kapcsolatban van. Nem szereti a korai, decemberi hideget sem (7 : GAÁL). Januárban nem szereti a nedves, csapadékos vagy a túl hideg időt.
Ekkor azonban nem nagyon igényes (r értékei kicsik). Nem szereti a túl hideg (fagyos) februárt sem (hőmérsékletnél r—— 0 ,.39) Februárban sem kíván sok csapadékot, csak a hidegtől függően hótakarót. Általában a januári, feb—
ruári időjárás iránt nem igényes, csak a szélsőségek okoznak problémát. Szereti a márciusi korai felmelegedést és magasabb hőmérsékletet (r :0 ,,51) hogy korán fejlődésnek indulhasson Áprilisban kevésbé igényes a hőmérséklet iránt (r : 0 ,36), mert azt a szélsőséges éveket kivéve megkapja. Jo hatással van rá egy kis csapadék a téli nedvesség pótlására, de nem szereti a borult, páratelt időjárást. Nem szereti a meleg, napsütéses, száraz májust (r : —0,43,
—0,29), de a csapadékos májust sem. Inkább a hűvösebb, borult, páratelt időjárást kedveli. (Májusban nem az eső, hanem a megfelelő talajnedvesség és a párás levegő fontos.) A további hónapokban szintén kevésbé igényes.
Egyetértek a szerzőkkel abban, hogy bár az időjárás hatása a technikai
fejlődés következtében csökkenő tendenciát mutat, e hatás ma és a jövőben is
jelentős marad, ezért a problémával feltétlenül foglalkozni kell, mégpedig olyan részletesen és gondosan, mint azt a szerzők tették. Munkájukat nagyra értéke—
lem, ezért szerettem volna néhány gondolattal vizsgálatukat elősegíteni.
PE3DME
AB'rop aenaer H cxoropme sameliai-nm OTHocmeano onyögmxonannoü s mmepe ll )KYszi- .na Cmamucmzwecme Oőo3penue sa 1968 ron crarbu Hacno Xanaőwa VI Karaimnar Xvüaxa ,,Boenei'icrene nemm)! Ha minammw ceJibcxoxoeaücrsennoro nponseoncrea" (em. 1115 — 1135).
Ocnosnoü nenbio Bucrvnnemm no nosony ynomsmvroü crarnn Hengeres oneHKa HCCJIe- aonarenbcxoü paőorbi,1—ianpaimcsncü Ha mweune ennen mencny norozioü 14 cenbcxoxoenü—
CTBeHHbIM npoussoncrsom. On naer nonomu'renbnwo onemw paőorm aBTopoe n nyreM'nocra- HOBKH HeKOTOpHX — no ero MHeng — CHOthlX Bonpocos crpenmcn oxasarb conei'icrsne naneneümemv concpmeHCTBoeaHuio D'l'Of/i paűorbi.
SUMMARY
The autlior comments on the article written by László Halabuk and Katalin Hulyák on ,,Effects of Weather on the Agricultural Output" published in the Slatzstzcul Hevz'ew,1968, No. 11 (pp. 1115— 1135).
The primary aim of this contribution was to give a valuation of the research done on the relatíonships of weather and the agricultural production. The author gives a positive valuation of the work done and with the raising some -— after him — disputable guestions he is aiming a't helping the improvement of further WOI ks to be done in this field.
3*
