Az ausztriai általános polgári törvénykönyv

Ausztriai átalános

polgári törvénykönyv.

BEVEZETÉS.

A polgári törvényekről átalában.

A polgári j o g fogalma.

1. §. Az álladalomban a polgári jog azon törvények összegéből áll, melyek szerint az ál- ladalom lakosainak egymás közötti magán-jo- gai és kötelességei meghatároztatnak.

2. §. Mihelyt valamely törvény kellőleg kihirdettetett, senki sem mentheti magát avval, hogy az neki tudomására nem esett.

A törvények hatályosságának kezdete.

3. §, (Lása a puggeUk i. számát.) A törvény ha- tályossága, s az ahhól folyó jogszerű követ- kezmények, mindjárt a kihirdetés után kez- dődnek, hacsak a kihirdetett törvényben ma-

Ausztr. polg. törvénykönyv, 1. rísz. 1

2 Bevezetés. 4 — 1 1 . §.

gában hatályosságának időpontja későbbre nem határoztatnék.

A törvény terjedelme.

• 4. §. A polgári törvények kötelezik mind- azon országok álladalmi polgárait, melyek szá- mára kihirdettettek. Az álladalmi polgárok azon cselekvények és ügyletekben is,, melyek- hez az álladalom területén kivül fognak, ezen törvényekhez köttetvék, a mennyiben azok által vállalkozhatási személyes képességök kor- látoltatik, s a mennyiben azon cselekvények éa ügyleteknek egyszersmind ezen országokban is jogi következményeinek kell lenni. Mennyiben köttetvék az idegenek e törvényekhez, a kö- vetkező fejezetben határoztatik meg.

5. §. A törvények vissza nem hatnak;

ennél fogva az előbb történt cselekvényekrc és előbb szerzett jogokra semmi befolyások nincs. .

Magyarázat.

6. §.A törvények alkalmazásakor más ér- telem nem tulaj donitható, mint a mely a sza- vaknak összefüggésbeni sajátságos jelentéséből, s a törvényhozónak világos szándékából ki-

tűnik. . 7. §. Ha valamely jogeset, sem a törvény

szavai, sem annak természetes értelme szerint el nem határoztatbatik,a törvényekben világosan

Bevezetés. 3 elhatározott más hasonló esetekre, és más av- val rokon törvények alapokaira kell. tekintet- tel lenni. Ha a jogeset mégis kétséges marad, ugy azt a szorgalmasan összeszedett és éretten megfontolt körülmények tekintetbe vétele mel- lett, a természeti jogelvek szerint kell elha-

tározni. . . 8. §. (Lásd a Függelék 2. számát.) Csak a tör-

vényhozónak van hatalma a törvényt átaláno- san kötelező módon értelmezni. Az ily értel- mezés minden még elhatározandó jogesetekre alkalmazandó, hacsak a törvényhozó hozzá nem teszi, hogy értelmezése oly jogesetek el- döntésére, melyek az értelmezés előtt véghez- vitt cselekvényeket és igénybevett jogokat tárgyaznak, ne vonassék.

A törvény tartama,

©. §. A törvények erejöket mindaddig megtartják, mig a törvényhozó által meg. nem változtatnak, vagy világosan meg nem szün- tetnek. . .

A rendszabályok más nemei, úgymint: a) Szo- kások. .

10. §. A szokást csak azon esetékben lehet tekintetbe venni, midőn valamely törvény arra hivatkozik.

b) Tartományi szabványok.

11. §. Egyes tartományoknak vagy or- szágkerületeknek csak oly szabványai bírnak

1*

4 Bevezetés. I. rész. I. fejezet. 12.—16. §.

törvényes erővel, melyek ezen törvénykönyv kihirdetése után, a fejedelem altal világosan megerősíttetnek.

c) Bírói ítéletek.

12. §. Az egyes esetekben kiadott ren- delmények és a törvényszékek által különös pereskedésekben hozott ítéletek, törvény ere- jével soha sem bírnak, más esetekre vagy más személyekre ki nem terjeszthetők.

d) Kiváltságok.

13. §. Az egyes' személyek, vagy egész testületeknek is engedett kiváltságok és men- tességek, a mennyiben a közrendtartási rende- letek ez iránt külön határozatot nem foglalnak magokban, a többi jogokkal egykép itélen- dők meg.

A polgári jog főosztályozása.

14. A polgári törvénykönyvben foglalt rendszabályok a személyjogot, a dologi jogot és az ezeket közösen illető határozatokat tár- gyazzák.

A szem. tulajdonság, és viszony, von. jogról. 5

* ' E L S Ő RÉSZ. . A személyjogról.

- Első fejezet.

A-személyes tulajdonságokra és viszo- nyokra vonatkozó jogokról.-

Személyjogok.

15. §. A személyjogok részint személyes tulajdonságokra és viszonyokra vonatkoznak részint a családi viszonyon alapulnak. - I. Személyiség jelleméből. Velünk született

jogok.

16. S. (Lásd a Függelék 3. számát.) Minden em- ber bir, vele született, már magából az észből kivilágló jogokkal, s azért személynek tekin- tendő.' Rabszolgaság vagy örökszolgaság, és ezekre vonatkozó hatalom gyakorlata, ezen országokban meg nem engedtetik.

6 I. rész. I. fej. 17-24. §. A szem. tulajdonság.

Azoknak jogszerű vélelme.

17. §.

A mi a velünk született természeti jogokkal megegyező, mindaddig fenállónak vé- tetik, mig az ily jognak törvényszerit

tatása be nem bizonyittatik.

Szerezhető jogok.

18. §. A törvények által kiszabott felté- telek mellett, jogokat szerezni mindenki képes.

A jogok követelése.

19. §.

Mindenkinek szabadságában

ki magát jogában sértettnek véli, panaszát a törvény által rendelt hatóság elébe terjeszteni.

Ki pedig annak elmellőzésével önhátalmu se- gélylyel

ki a véRitlen védelem hatá- rait túllépi, ezért felelős.

20. §.

jogügye- ket is, melyek az álladalom' fejét illetik ugyan, de annak magántulajdonára, vagy a polgári jogban alapult szerzésmódokra vonatkoznak, a:

birói hatóságoknak a törvények szerint kell megitélni.

II. Az életkor. vagy hiányzó észhasználat

21. §.

Azok, - kik korhiány, elmebeli fo-

gyatkozás vagy más viszonyok miatt ügyeikben

és viszony. vonatkozó jogról.

7.

magok kellően eljárni nem képesek, a törvé- nyek különös ótalma alatt állanak. Ide tartoz- nak : a gyermekek, kik a hetedik; serdületle- nek, kik a tizennegyedik ; kiskoruak, kik a hu- szonnegyedik életévet még [tul nem haladták;

továbbá a dühöngök, örültek és kábák, kik eszök használatát, vagy végkép elvesztették, vagy legalább cselekedeteik következményeit belátni nem képesek ; ugy szintén azok, kik vagyonok igazgatásától, mint kijelentett tékoz- lók, biróilag eltiltattak ; végtére a távollevők és a községek.

22. §. Még a nem született gyermekeknek is van fogantatások időpontjától fogva igényök a törvények ótalmára. A mennyiben önmagok, nem pedig valamely harmadik személynek jo- ga forog fenn, szilletteknek tekintetnek ; a hal- va született gyermek azonban, az élet esetében részére fentartott jogokra nézve ugy tekintetik,;

mintha soha sem fogantatott volna.

23. §.

Arróli kétség esetében, valljon va- lamely gyermek eleven vagy halva született-e ? az első vélelmeztetik. Ki az ellenkezőt állítja, tartozik azt bebizonyitaní.

III. A

távollét viszonyából.

24. §.

Ha kétség támad az íránt, valljon

valamely távollevő vagy hiányolt személy él-e

még vagy sem ? csak következő körülmények

közt vélelmeztetik az megholtnak : 1. ha szü-

8 I. rész. I. fej. 30—37. §. A szem. tulajdonság.

letésétöl számítva tiyolczvan év elmúlt és tar- tózkodási'helye tiz esztendő óta nem tudatik;

2. születése idejérei tekintet nélkül, ha tartóz- kodási helye barmincz egész esztendők alatt is- meretlen m a r a d t 3 . ha háborúban nehéz sebet kapott, vagy ha. valamely hajón volt, midőn az hajótörést szenvedett, vagy há más közel halál- veszélyben forgott s az óta három esztendő le- folyta alatt hiányoltatík. Mindezen esetekben lehet az elhalálozási nyilvánítást kérni, s a (277.. §.) meghatározott ovatosság mellett tel- jesitni..

' " 2 5 . §. Ha kétség támadt arról, hogy két vagy több elhunyt személyek közül, melyik halt meg előbb, akkor az, ki az egyik vagy má- siknak korábbi halálát'állitjá, tartozik állítását bebizonyítani; mit ha tenni nem képes, az vé- lelmeztetik, hogy mindnyájan egyszerre haltak meg, s az egyik jogainak a másikra való átru- házásáról szó nem lehet.. ^

IV. Erkölcsi személyi viszonyból-

2 6 . §. Valamely megengedett társaság tagjainak egymás közötti jogai a szerződés, vagy a társaság czéljá és az ezekre nézve fenn- álló különös rendszabályok által határoztatnak meg. Mások iránti viszonyban a megengedett társaságok rendszerint az egyes személyekkel egyenlő jogokkal birnak. Tilos - társaságok, mint ilyenek, jogokkal nem birnak, sem tagtár-

ós viszony, von. jogokról. 9 saik, sem mások irányában, és jogok szerzésé- re nem képesek. Tilos társaságok pedig azok, melyek, a közrendtartási törvények által külö- nősen • tiltatnak, vagy a biztonsággal, köz- renddel és a jó erkölcsökkel nyilván ellen- keznek.

27. §. A községek mennyiben állanak jo- gaikra nézv,e a közigazgatás különös gondosko- dása alatt, a közrendtartási törvényekben fog- laltatik.

V. Álladalmi polgári viszonyból.

2 8 . §. A polgári jogok teljes élvezete ál- ladalmi polgárság által szereztetik. Ausztriai ál- ladalmi polgár gyermekeinek ezen örökös tar- tományokban az álladalmi polgárság már szüle-

tés által sajátjok. ' Mikép szereztetik az álladalmi polgárság.

(Lásd a Függelék 5—12. számait^ Idegenek az ausztriai álladalmi polgárságot elnyerik:

közszolgaMbalépés , mint szintén valamely oly üzlet . megkezdése által, melynek foly- tatása az országbani rendes, letelepedést teszi szükségessé, s végtére ezen országókban teljes tiz esztendeig szakadatlanul folytatott lakás általTazon feltétel alat mindazáltal, hogy az idegen ezen időnek lefolyta alatt valamely bün- tettérti büntetést ne vontjégyen magára.

1 0 I. r é s z . I. fej. 3 0 — 3 7 . § . A s z e m . t u l a j d o n s á g .

3 0 . § . (Lásd a Függelék 5—12. számait.) A p o l -

gárositás valamely üzletnek vagy mester- ségnek megkezdése nélkül, és tíz esztendő lefolyta előtt is kérethetik a közrendtartási _ hatóságoknál, s azok által a kérelmező vagyo-

nának, kereseti képességének és erkölcsi ma- gaviseletének ' mivoltához képest megadat- hatik.

31. §. Valamely mezei jószágnak, háznak, vagy teleknek csupa, birlalása, vagy ideiglenes használása által, kereskedésnek, gyárnak alapí- tása, vagy a kettő közöl valamelyikben! rész- vétel által, ezen álladalmak valamely tartomá- nyábani személyes megtelepedés nélkül., az ausztriai álladalmi polgárság meg nem sze- reztetik.

Mikép vesztetik cl.'

3 2 . § . (Lásd a Függelék 13. számát.) Az álla- dalmi polgárságnak , kiköltözés, vagy hon- polgárnönek külföldivel házasságra lépése ál- tali elvesztése a kiköltözési törvények által ha- tároztatik meg.

Idegenek jogai.

3 3 . §. Az idegeneket a benszülöttekkel átalában egyenlő polgári jogok és kötelezettsé- gek illetik, hahogy ezen jogok élvezetére az ál- ladalmi polgári minőség világosan meg nem ki-

ós viszony, von. jogokról. 11

vántatik. Az idegenek, hogy a benszülöttekkel egyenlő jogot élvezhessenek, kétes esetekben tartoznak, azt is bebizonyitni, hogy azon álla- dalom, melyhez tartoznak, az idevaló álladalmi polgárokkal a kérdéses jogra nézve szintúgy bánik, mint a magáéival.

3 4 . §. Az idegeneknek jogügyletekre va- ló személyes képességét rendszerint azon hely- nek törvényei szerint kell megítélni, melyek- nek az idegen, lakásánál, vagy ha tulajdonképi lakása nincs, születésénél fogva, mint alattvaló, alájok van vetve; a mennyiben egyes esetekre nézve a törvényben más nem rendeltetik.

35. § . (Lásd aFüggelék 14. számát.) Azon Ügy- letet, melyre valamely külföldi ezen álla- dalomban vállalkozik, s mely által mások- nak jogokat enged, anélkül, hogy azokat vi- szont lekötelezné, vagy ezen törvénykönyv sze- rint kell megítélni,. vagy pedig azon törvény szerint, melynek az idegen mint alattvaló alá van vetve, ahhoz képest, a mint az egyik vagy másik törvény az ügylet érvényességének leg- inkább kedvező.

3 6 . §. Ha valamely külföldi itt valamely álladalmi polgárral lép kölcsönösen kötelező ügyletre, az kivétel nélkül jelen törvénykönyv szerint ; a mennyiben azonban ez külföldivel köttetik, csak azon esetben Ítéltetik el e sz.e- rint, ha be nem bizonyittatik, hogy a kötéskor más törvényre volt tekintet.

37. §. Ha külföldiek külföldiekkel, vagy

12 I. rész. I. fej. 30—37. §. A szem. tulajdonság.

ezen álladalom alattvalóival külföldön kötnek jogügyleteket, ezeket azon hely törvényei sze-

rint kell megítélni, hol az ügylet megköttetett;

ha csak a kötés alkalmával más törvény nem vétetett alapul, s a fennebb a "4. §-ban foglalt rendszabály nem ellenzi.

3 8 . §. Külhatalmak követei, nyilvános ügyviselői, és azok szolgálataikban álló szemé- lyek, a nemzetek^jogán és nyilvános kötéseken alapult szabadalmakat élvezik.

VI. Személyjogok a vallási viszonyból.

3 9 . §. Valíásbeli különbségnek a magán- jogokra befolyása nincs, kivévén ha némely

tárgyaknál a törvények különösen mást ren- delnek.

VII- A családi viszonyból. Család, rokonság és sógorság.

40. §. Család nevezet alatt a törzsszülék, valamennyi utódaikkal együtt értetnek. Ezen személyek közti kapcsolat rokonságnak, azon kapcsolat pedig, mely az egyik házastárs és a másik házastársnak rokonai közt keletkezik, sógorságnak neveztetik.

41. §. A vérrokonság izeit két személy között azon származások száma szerint kell meghatározni, melyeknél fogva egyenes ágon az egyik közülök a másikhoz, oldalágon pedig

ós viszony, von. jogokról. 13

mindkettő a legközelebbi közös törzsökhöz áll.

A mely ágon és izben rokona valaki az egyik házastársnak, ugyanazon ágon és izben áll só- gorságban a másik házastárshoz.

42. §. Szülék nevezete alatt rendesen az íz különbsége nélkül a felmenő ágbeli minden rokonok; gyermekek nevezete alatt pedig a lemenő ágbeli valamennyi rokonok foglal- tatnak.

43. §. A család tagjainak külön jogai, azon különféle jogviszonyoknál, melyek szerint azok őket illetik, fognak elösoroltatni.

Második fejezet.

A h á z a s s á g i j o g r ó l .

' A házasság. >

44. §. A családi viszonyok a házassági szerződés által alapittatnak. A házassági szer- ződésben két különböző nemű személyek tör- vényszerűen kinyilatkoztatják abbeli akaratu- kat, hogy elválhatlan közösségben élnek, gyer- mekeket nemzenek, azokat nevelik, s egymást kölcsönösen segélik.

14 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

Eljegyzés fogalma.

4 5 . §. Eljegyzés, vagy a házasságnak előleges igérése, bármely körülmények vagy feltételek mellett tétetett, vagy szereztetett volna is, sem magára a házasságkötésre, sem annak megadására nézve, mi a visszalépés ese- tére kiköttetett, jogszerű kötelezettséget maga után nem von.

Az eljegyzéstőli visszalépés jogszerű fo- ganata.

4 6 . §. Azonban a visszalépésre semmi alapos okot nem szolgáltatott félnek, ezen visz- szalépés miatt vallott, s bebizonyítható va- lóságos kárának megtérítése iránti igénye fenn- marad.

Házasságkötésrei képessség szabálya- 4 7 . §. Házassági szerződést mindenki köthet, a mennyiben törvényes akadály nem áll

annak útjában. N

Házassági akadályok : 1. A beleegyezés fo- gyatkozása: a) beleegyezésrei tehetség

hiánya.

4 8 . §. Dühöngök, örültek, kábák és ser- dületlen korúak, érvényes házassági szerződés kötésére nem képesek.

A- h á z a s s á g i j o g r ó l . . 1 5

_ 4 9 . §. Kiskorúak, vagy oly teljeskoruak is, kik bármi oknál fogva magokat érvényesen nem kötelezhetik, szintén nem képesek törvé- nyes atyjok beleegyezése nélkül, érvényes há- zasságra léphetni. Ha az atya már nem él, vagy képviseletre nem képes ; a házasság érvényes- ségére, a rendes képviselő nyilatkozása mel- lett, a birói hatóság beleegyezése is megkíván- tatik.

50.. §. Törvényes házasságon kivül szü- letett kiskorúaknál, házassságuk érvényességé- re a gyám nyilatkozásán kivül a törvényható- ság beleegyezése is szükségeltetik. ,

5 1 . § . (Lásd a Függelék 15-17. számait.) O l y i d e -

gen kiskorúnak részére, ki ezen álladalmakbau házasodni akar, és a megkívántató beleegye- zést megszerezni nem képes, azon itteni birói hatóság, mely alá államánál s tartózkodásánál fogva tartoznék, köteles képviselőt rendelni, ki ezen birói hatóság előtt a házasságba való beleegyezését, vagy annak jóvá nem hagyását

nyilvánítsa. . 52. §. Ha valamely kiskorúnak, vagy

gyámság alatt lévőnek a liázasságrai beleegye- zés megtagadtatik, és a házasulandók ez által magokat sértve vélik, jogokban áll, a rendes biró segedelmét felkérni.

53. §. Szükséges jövedelem hiánya, be- bizonyított vagy közönségesen ismeretes rosz erkölcs, ragadó nyavalya, vagy' a házasság czélját akadályozó hibák annál, kivel a házas-

16 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

ságkötés szándékoltatík, jogszerű okok a há- zassági beleegyezés megtagadására.

54. §. Mily katonai, vagy a katonai te3- tülethez.tartozó személyekkel nem lehet az ez- red, testület, vagy átalában elöljáróiknak írás- beli engedelme nélkül érvényes házassági szer- ződésre lépni, a katonai törvények határoz- zák meg.

b) a valóságos beleegyezés hiánya miatt.

* 5 5 . §. A házasságkötésbe való belegye- zés jogerő nélküli, ha alapos félelem által csi- kartatott ki. Alapos volt-e a félelem? a veszély nagyságából és valószínűségéből, s a fenye- getett személy testi és lelki állapotából kell megítélni.

5 6 . §. A beleegyezés akkor is érvényte-

• len, ha elragadott és szabadságába még vissza nem helyezett személytől jött.

5 Í . §. A tévedés csak akkor teszi a há- zasságba való beleegyezést érvénytelenné, ha az a jövendő házastársnak személyében tör- tént.

5 8 . §. Ha a férj házassági egybekelése ntán, nejét már más által teherbe ejtve találja;

a 121. §-ban megbatározott eseten kivül, köve- telheti, hogy a házasság érvénytelennek nyil- vánittassék.

59. §. A házastársak minden egyébb té- vedései, valamint a képzelt vagy kikötött félté-

A- h á z a s s á g i j o g r ó l . . 17

telek, iránti várakozásaikbani csalódások is, a házasság érvényességének ellent n e m ' á l - lanak.

II, A czélrai tehetség fogyatkozása: a) a ter- mészeti tehetségé. . 60. §.,A házassági kötelesség teljesítésé- re való örökös tehetetlenség, házasságakadály, ha ez a házassági szerződés idejekor már meg volt. Csupán ideiglenes, vagy csak a házasság alatt támadott, habár gyógyithatlan tehetetlen- ség, a házassági köteléket fel nem bonthatja.

b) az erkölcsi tehetségé ; súlyos btinvádi bün- tetésre itéltetés miatt. .

• 61..§.-Legsúlyosabb, vagy súlyos börtön- büntetésre ítélt gonosztevő, Ítélete kihirdetése napjától és addig, mig büntetésideje tart, érvé- nyes házasságra nem léphet.

Házassági kötelék miatt. • 6 2 . §. Egy; férfinak csak egy növel, s egy nőnek csak egy férfival szabad ugyanazon idő- ben házasságban lenni. Ki már házas volt, s is- mét házasságra akar lépni, tartozik a végelvá- lás megtörténtét, vagy is a házasság köte- lék végképi feloldatását jogszerűen bebizo- nyitDi. . -

Auíatr, polg. törvénykönyv. I. rész. 2

18 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

Egyházi fölavatás vagy fogadalom miatt.

. 6 3 . §. Oly papi személyek, kik már ma- gasabb egyházi fölavatásban részesültek,. ugy szintén mind a. két nembeli-.szerzetesek is, ha- hogy nötlenségi vagy hajadonsági ünnepélyes fogadást tettek, érvényes házassági szerződésre nem léphetnek. .

. Valláskülönbség.

6 4 . §. Keresztény és' nem keresztény valláabeliek egymás között házassági szerző- désre érvényesen nem léphetnek. .

Rokonság.

6 5 . §. Fel- és lemenő ágoni,rokonok közi;

testvérek és mostoha testvérek közt; unoka- testvérek közt ;• mint szintén a szülék testvé- reivel, u. m. az apai és , anyai részröli nagybá- tyával és nagynénével érvényes házasság n e p köttethetik; származzék bár a rokonság házas- ságbeli vagy házasságon kívüli születésből.

Vagy sógorság.

6 6 . .§.'A sógorságból azon házassági aka- dály származik, hogy a férj nejének a 65. §-ban emiitett rokonival, a nő pedig férjének ugyanott emiitett rokonival egybe nem kelhet.

A- házassági jogról. . 19 Házasságtörés.

67: §. A házasság oly két személy közt, kik egymással házasságtörést követtek , el, ér- vénylelen, a házasságtörésnek azonban már az egybekelés. , előtt bebizonyitottnak kell lenni.

. • i .

Vagy házastársgyilkolás niiatt. - 68. §. Ha bét személy, bár előbbi házas- ságtörés nélkül is, egymásnak házasságot igért, és ha e czélzat elérésére jóllehet csak egyik is kö- zülök, az összekelésök útjában, álló házastárs- nak élete után tört, közöttök, noha "a gyilkos- ság valósággal végbe nem vitetett is, érvényes házasság nem köttethetik. •

III. Fogyatkozásá n lényeges ünnepélyességek-

• • nek, milyenek : . 6 9 . §. A házasság érvényességére a ki- hirdetés és a beleegyezésnek ünnepélyes nyil- vánítása is megkívántatik. - '

a) a kihirdetés.

70. §. A kihirdetés a szándékolt házas- , ságnak mind a két jegyes vezetéki és mellék- neve, születésbeiye, állama és lakhelye elősoro- lásával,_oly figyelmeztetés melletti közzétételé- bölálkhogy minden, ki "a házasság ellen akadályt

' 2*

2 0 ' I. r é s z . I I . fej. 7 1 — 7 6 . §.

tud, azt följelentse. A feljelentést közvetlenül, vagy az egybekelést kihirdetett lelkész utján, azon lelkésznél kell megtenni, kit az összeadás illeti. • ' ^

7 1 . (Lásd a Függelék 18. számát.) A kihirde- tésnek három vasárnap vagy ünnepnapon, az egyházkörnek, és ha a házasulandók mindegyi- ke más körben lakik, mindenik egyházkor szo- kott egyházgyiilekezete előtt kell történni. Nem katholikus vallású keresztények közötti házas- ságoknál, a/kihirdetést.nem csak ezeknek isteni szolgálati gyülekezeteiben, hanem azon katho-.

liküs szent egyházakban is' kell teljésitni, me- lyek körében laknak'; és a katholikus s nem katholikus keresztény 'vallás felekezetbeliek közötti egybekeléseknél ugyanennek, -mind a katholikus fél szeritegyházában, és a nem ka- tholikus fél imaházában, mind azon katholikus szentegyházban is, melynek körében az utóbbi lakik, véghez kell vitetni. ' ' -

• 72. §. Ha a jegyesek mindegyike,, vagy közülök egyik, azon egyház körében, melyben a házasság köttetni fog, hat hétig még nem la- kik, a kihirdetésnek legutóbbi tartózkodások helyén is, hol az imént meghatározott időnél tovább laktak, meg kell történnie ; vagy pedig a jegyesek tartoznak létezésök helyéni lakáso- kat hat hét be.töltéig folytatni, hogy házassá- goknak ottani kihirdetése elégséges legyen.

1 3 §. Ha a kihirdetés után hat hónap

A- házassági jogról. . 21 alatt a házasság meg nem köttetik, a három- szori kihirdetést ismételni kell.

74. §, Akihirdetésnek érvényességére és a házasságnak ettől függő érvényességére elég ugyan, hogy a jegyesek nevei, és leendő házas- ságok mind a vőlegény, mind a menyasszony egyházkörében legalább egyszer közzététettek légyen,és a közzétételek alakjában vagy számá- ban közbejött valamely ; hiány a' házasságot érvénytelenné nem teszi; de részint a jegyesek, vagy azok képviselői, részint a lelkészek köte.- lesek ahhozmért büntetés alatt arra ügyelni, hogy minden itt elészabott közzétételek, kellő alakban megtörténjenek.

b) a beleegyezés ünnepélyes nyilvánítása.

75. §. A belegyezés ünnepélyes kijelenté- sének a házasulandók egyikének rendes lelké- sze előtt, nevezetessék ez .bár a vallások kü- lönbsége szerint, plébánosnak, prédikátornak, vagy bármi másnak, vagy annak helyettese előtt, két tanú jelenlétében kell történni.

76. 8. (Lásd a Fügelék 8. siámát.) A házaSSág- ra kelésbe való beleegyezésnek ünnepélyes ki- jelentése, meghatalmazott által is történhetik, e végre azonban az országos kormányszék en- gedelme kieszközlendő, és a meghatalmazó le- vélben azon személy, kivel a házassági szövet- ség szándékoltatik, meghatározandó. Az ily kü- lönös meghatalmazás nélkül kötött házasság

22 J. rész. II. fej. 63 - 7 0 . §.

érvénytelen. Ha a.meghatalmazás a házaszág megkötése előtt visszavonatott, a házasság ngyan érvénytelen, de a meghatalmazó, a visz- szavonása által okozott kárért felelős.

1 3 . §. Ha egy katholikus és egy nem ka- tholikus személy léjpnek'egymással házasságra, a beleegyezés kijelentésének, a katholikus lel- kész élött, két tanú jelenlétében kell történni;

azonban á másik félnek kívánságára ezen ün- nepélyes cselekvénynél a nem katholikus lel- kész is jelen lehet. , . •

1 8 . § . (Lásd a Függelék. 19. és 20. számait.) • H a a

jegyesek a megtörtént rendes kihirdetésröli írás- beli bizonyítványt; vágy ha a 49, 50, 51,52 és 54 §§-ban emiitett személyek az egybekelésök- re megkívántató engedelmet; ka továbbá azok, kiknek teljeskorusága nem nyilvánvaló kereszt- levelet vagy teljeskoruságokróli' írott bizonyít- ványt nem mutathatnak elö ; vagy ha más há- zassági akadály támasztatik ; a lelkész, súlyos büntetés alatt .tílalmaztatik az összeadást mind- addig teljesíteni, mig a jegyesek -a szükséges bizonyítványokat elö nem adták, és minden nehézségeket el nem hárítottak.

" 1 9 . §. Ha a jegyesek a házassági össze- adás megtagadása áltál'magokat sértve talál- ják, panaszokat a kormányszéknek, és oly he- lyeken, hol ily kormányszék nincs, á kerületi hatóság elébe terjeszthetik. . .

- 8 0 . §. A kötöttt házassági szerződés tar- tamos bizonyságául, kötelesek az egyházfőnö-

A- házassági jogról. . 45

kök azt, a különösen arra rendelt házassági könyvbe sajátkezüleg bejegyezni. A házastár- sak vezeték- és keresztneve, korok) lakások, valamint állapotok is, azon megjegyzéssel, ha házasok.voltak-e már vagy sem ? szüléik és a tanuk vezeték- és keresztneve, és állama; to- vábbá a nap is, melyen a házasság köttetett, végtére azon lelkésznek neve is, ki előtt a be- leegyezés ünnepélyesen kijelentetett, világosan kiteendök, s azon oklevelek, mélyeknél fogva az előgördült akadályok elhárittattak, megem-

litendők. . . . ' • ' 81. Ha a házasság valami harmadik he"

lyen szándékoltatnék köttetni, melyb.e az el- jegyzett személyek-közül egyik sincs egyházi- lag bekebelezve; köteles a rendes lelkész mind- járt azon okirat kiadásakor, melyben helyette- séül mást nevez, ezen körülményt, a helynek, a hol, és.a lelkésznek, a ki előtt a házasság kö- tendő, megnevezésével, egyháza házassági köny- vébe beirni.

82. §. Azon helynek, hol az összekelés történik, lelkésze, tartozik a házasságkötés megtörténtét, annak, megjegyzésé vei, hogy mely lelkész Által neveztetett légyen helyettesül, egyháza házassági könyvébe szinte beiktat- ni, és "a házasság megkötését az öt feljo-- gositó lelkésznek nyolcz nap alatt' bejelen- teni. " " . ' . ' • .

24 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

Házassági akadályoktól*! fölmentés.

8 3 . §. Fontos okoknál fogva a házassá-.

gi akadályoktóli felmentés, a kormányszéktől kérethetik , mely a körülményekhez képest magát ez iránt további értekezésbe teendi.

8 4 . §. A házassági akadályoktóli felmen- tésért, a házasság megkötése előtt, a felek ma- gok és tulajdon nevökben folyamodjanak. Ha pedig már a házasság megkötése után mutat- koznék valamely az előtt ismeretlen, feloldható akadály, a felek-lelkészeik által, és nevök el- hallgatása mellett is folyamodhatnak a kor-

mányszékhez felmentésért. . ' 8 5 . §. Oly helyeken, hol kormányszék

nincs, a kerületi hatóságok katalmaztatnak fel, a második és harmadik kihirdetéstől fontos okok-

nál fogvai fölmentésre. . 8 6 . § . (oásd « Függelék 2i. számát.) A k i h i r d e -

tésre nézve sürgetős körülmények közt a kor- mányszék, vagy a kerületi hatóság, és midőn valamely bebizonyított közellevő halálveszély halasztást nem enged, a helybeli elöljáróság is teljes fölmentést adhat; a jegyesek azonban tartoznak hitet letenni, arra, hogy házasságo- kat- gátló semmiféle akadály elöttök, tudva nincs.

8 ? . §. (Lásd a Függelék 21. számát.) A mind háromszori kihirdetés alóli felmentés, az emii- tett, hitletétel mellett akkor is megadandó, ha két oly személy kiván összeadatni, kikről már

A- házassági jogról. . 25 az előtt is közönséges vélelem vala, hogy há- zasságban élnek. Ez esetben a fölmentést a kor- mányszéktől a lelkész kérheti, a felek neveinek

ellhallgatásával. . 88- §. Ha a házasság kötésekor létezett

valamely akadályra nézve adatik felmentés, a házasságbai beleegyezést a kihirdetés ismétlé- se nélkül, a lelkész és két meghitt tanú jelenlé- tében újra ki kell jelenteni, és az ünne- pélyes cselekvériyt a házassági könyvbe felje- gyezni. Ezen rendszabály megtartatván, a há- zasság ugy tekintendő, mintha eredetileg érvé- nyesen köttetett volna.

Az érvényes házasság foganatja : Jogai és kötelezettségei a házastársaknak.

8 9 . §. Á házastársak jogai és kötelezett- ségei egybekelésök czéljábóí, a törvényből, és a kötött egyezkedésekből erednek. E helyen a házastársaknak csak személyjogai; ellenben a házasulási egyezvényekből származó dologi jogaik a második részben liatároztatnak meg..

Közösök. . 9 0 . §. Mindenek előtt egyenlőkép kötelez-

tetik mind a két fél, házassági kötelességre, . hűségre és illendő bánásra.

Kíilünösen a férjéi.

91. §. A férj a család feje. Ezen minő- ségénél fogva főleg az Ö joga a házügyet ve-

26 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

zetni; de egyszersmind kötelességében is áll, nejét vagyonához képest illendő tartással el- látni , és érte minden előforduló esetekben helyt állani.

A nőéi.

9 2 . §. A nö férje nevét nyeri, és annak állama jogait élvezi. Köteles férjét lakhelyére követni, a háztartásban és keresetben erejéhez képest segítségéül lenni, s a mennyire a házi rend megkívánja, az az által felállított rend- szabásokat mind maga megtartani, mind meg- tartatni. . '

A házassági közösség megszüntetése.

9 3 . §. A házastársaknak a házassági összeköttetést önhatalmúlag megszüntetni, ha- bár az iránt magok . közt megegyeznének is, egyátalában meg nem engedtetik; akár a há- zasság érvénytelenségét állitsák, akár végelvá- lást, vagy csak ágy- és asztaltóli elválasztatást kívánjanak is. -

I. Látszólag az eredeti érvénytelenség kije- lentése által. — Módja a megindításnak.

< 9 4 . §. Oly házasság érvénytelenségét, melynek az 56., 62., 63., 64., 65., 66., 67., 68., 75. és 119. §§ ban felhozott akadályok vala- melyike áll ellent, hivatalból kell megvizsgálni.

A- h á z a s s á g i j o g r ó l . . 2 7

Minden más esetekben azok folyamodása, kik valamely akadály ellenére kötött házasság ál- j.

tal jogaikban sértettek, bevárandó.

9 5 . §. Azon házastárs, ki a személyben történt tévedést, vagy a félelmet , melybe a másik fél ejtetett, tudta; továbbá azon férj, ki azon körülményt, hogy. a 49., 50., 51., §2. és 54. §§. szerint önmagától érvényes házasságra nem léphet, elhallgatta, vagy a részére meg- kívántatott beleégyezést csalfán Urügyölte, önnön jogellenes cselekvényénél fogva a házas- ság érvényességét meg nem támadhatja.

' 9 6 . §. (Lásd a Függelék 22. számát.) Atalábaü csak a bűntelen félnek van joga kivánni, hogy a házassági szerződés érvénytelennek nyilváni- tassék; mely jogától azonban elesik, ha az akadálynak tudomására jötte után a házassá- got folytatta.-"Kiskorú vagy gyámság alatti személy által önhatalmúlag kötött házasság, az atya vagy gyámság által csak addig vétethetik kérdés alá, mig az atyai hatalom vagy gyám-

ság tart. . . Módja a tárgyalásnak.

9 7 . §•• (Lásd"a Függelék 23. számát.) Házasság érvénytelensége fölötti tárgyalás csak azon törvényszéket illeti, melynek körében a házas- társak rendes lakása van. A törvényszék által a körülmények kinyomozására. és a házasság védelmére az ügyészi hivatal, vagy valamely

28 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

más értelmes és becsületes ember bízandó meg, hogy a dolog valódi állása még azon esetben is, ha a tárgyalás valamely félnek kérésére törté- nik, hivatalosan kitudassék.

9 8 . §. Ha az akadály elhárítható, igye- kezzék azt a törvényszék az e végre szükséges intézkedés és a felek beleegyezése által eszkö- zölni • ha pedig ez nem lehetséges, a törvény- szék a házasság érvényessége felett hozzon ítéletet. " .

9 9 . §. A vélelem mindig a házasság ér- vényessége mellett van. Az állított házassági akadály tehát teljesen bebizonyítandó, és e részben sem a mindkét házastárs egybehangzó vallomása nem bir bizonyító erővel, sem ez iránt a házastársak esküjének hely nem adat- hatik. . , .

Különösen tehetetlenség miatt.

100. §. Különösen .azon esetben, midőn a házassági kötelesség teljesítését gátló, az egybekelést' megelőző, és örökös tehetlenség létezése állíttatik; ennek szakértők , tudni- illik tapasztalt orvosok és sebészek, s a körül- mények szerint bábák által is be kell bizonyit- tatni.

101. §. Ha nem lehet biztosan meghatá- rozni : váljon a tehetetlenség örökös e vagy csak ideiglenes ? a házastársak kötelesek még egy évig együtt lakni, és ha a tehetetlenség

A- házassági jogról. . 29 ezen idő alatt is tartana, a házasság érvényte- lennek nyilvánítandó.

.102. §. Ha a házasság érvényessége iránti per. tárgyalásából az tűnnék k i : hogy a házasság akadálya az egyik, vagy mind a két f é l e l ő t t e l e v e tudva volt, a h o g y azt szándé- kosan hallgatták el, a bűnösök a büntetötör- vénykönyvben, a súlyos rendőri kihágásokra szabott .büntetéssel illetendők. Ha egyik fél bűntelen, szabadságában áll kárpótlást köve- telni. Végtére, ha ily házasságban gyermekek nemzettek, azon elvek szerint kell rólok gon- doskodni, melyek a szülék kötelességeiről szóló fejezetben mégállapitvák.

II. Valóságos megszüntetés: a) ideiglenes el- válás ; beleegyezéssel.

103. '§. Az asztal- és ágytóli elválás a házastársaknak, ha mind a két fél rááll, és a

* feltótelek iránt megegyeznek, a bíróság által a következő elővigyázat mellett megengedendő.

104. §. A házastársak kötelesek minde- nek előtt elválási szándékokat, indokaikkal együtt lelkészük előtt kinyilatkoztatni. A lel- kész kötelessége a házastársakat összekelésök

* alkalmával kölcsönösen tett. ünnepélyes igére- tökre emlékeztetni, s az elválás káros követ- kezményeit hathatósan szívökre kötni. Ezen előterjesztéseket három izben kell külön ismé- telni, Mik, ha foganat nélkül maradnak, a_ lel-

30 I. rész. II. fej. 1 0 5 - 1 1 0 .

kész a feleknek irott bizonyítványt tartozik adni arról, hogy a' háromszori előterjesztések ellenére is , elválási kívánságoknál megma-

radnak. ' ' • 1 0 5 . §. Mind a két házastárs köteles ez el-

válási kérelmet, ezen bizonyítvány melléklésé- vel rendes bírósága elébe terj-eszteni. A bíró- ság őket személyes megjelenésre maga elébe idézze, s ha előtte azt bizonyolják, hogy mind az elválás iránt, mind a vagyont és tartást ér- deklő feltételekre nézve magok közt megegyez- tek, a kért elválást minden további vizsgálat nélkül engedje-meg, s azt aJbirósági irományok közé jegyezze-fel. Ha • gyermekek léteznek, a

bíróság azokról a következő fejezetben foglalt (fojezetberr~fog-l alt) rendszabályok " szerint tar-

tozik gondoskodni. ' -

106. §. Kiskorú vagy gondviselés alatti házastárs beleegyezhetik ugyan magától az el- válásba; de a házastársak vagyona és a tartás, valamint a gyermekek ellátása iránti egyesség- • bez a törvényes képviselő és a gyámbiróság

beleegyezése szükséges. - . Beleegyezés nélkül. " '

- - ^ . .

, 101. Ha az egyik fél az elválásba bele- egyezni nem akar, s a másik félnek annak sür- getésére jogszerű okai vannak, ezen esetben is megkívántatik a lelkész' szépséges előterjesz- téseinek előrebocsátása. Ha ezek sikeretlenek,

A- házassági jogról. . 31 vagy a vádlott fél a lelkésznél megjelenni vo- nakodik, akkor a kérelem a lelkész .tanúsítvá- nyával s a.szükséges bizonyítékokkal együtt a rendes bíróságnál nyújtandó be, mely az ügyet hivatalból megvizsgálni, s a felett Ítéletet hoz- ni tartozik. A biró a veszélyezett félnek/ Kiág- az ítélet kimondása előtt is engedhet elkülön- zött tisztességes lakhelyet. -

108. A másik házastárs beleegyezése nélkül kért elválásnál, a vagyon elkülönzése, vagy a gyermekek ellátása iránt támadó peres kérdések -ugyanazon rendszabály szerint lesz- nek tárgyalandók, mely alább a házasság vég- elválasztására nézve a 117. §-ban foglaltatik:

109. §. Azon nyömos okok, melyeknél fogva az elválás .ítélet által kimondathatik, kö- vetkezők : -Ha. a panaszlott fél házasságtörés- ben vagy más-bűntettben marásztatott el; La a panaszló házastársat: gonoszul elhagyta, vagy rendetlen életet k ö v e t e t t m e l y által a pa- naszló házastárs vagyonának nevezetes része, vagy a család jó erkölcse veszélyeztetik; to- vábbá az élet vagy egészség elleni veszélyes törekedések, súlyos bántalmazások, vagy a személyek viszonyaihoz képest felette érzékeny ismételt keserité3ek, tartós "és elragadás veszé- lyével járó testsérvek. - •

- Az isméti egybekelés módja. . 110. §. Elválasztott házastársaknak sza-

badságában áll ismét egybekelni, de egyesülé"

32 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

söket a rendes bíróságnál be kell jelenteni.

Ha a házastársak az ily összekelés után ismét elakarnak válni, ugyanazt kell megtartaniok, mi az első. elválásra nézve rendeltetett.

b) teljes fölbontás; katliolikusoknál, halál .' által.

111. §. Érvényes házasság köteléke ka- tbolikus személyek közt, csak az egyik házas- társ halála által bontathatik fel. Szint ily fel- oldhatlan a házassági kötelék, ha csak egyik fél is már a házasság kötésekor katholikus val- láson volt.

És boltnak nyilvánítás által.

112. §. A boltnak nyilvánításra a 24.

§-ban kiszabott időnek, mely alatt egyik há- zastárs távol van, puszta lefolyása nem ad ugyan még jogot a másik .félnék arra, hogy a házasságot felbomlottnak tartsa,' s más házas- ságra lépjen; de ha ezen távolléthez oly körül- mények járulnak, melyek a távollevőnek halá- láróli kétség minden alapját elveszik, akkor azon törvényszéknél, melynek körében a hát- ramaradt házastárs lakik, annak birói kijelen- tését lehet kérni: hogy a távollevő megholtnak tartandó, és a házasság felbontatott.

113. §. (Lásd a Függelék 24. számát.) Ezen ké- relem . folytán a távollevőnek kinyomozására gondnok rendeltetik, s a távollevő egy egész

A- h á z a s s á g i j o g r ó l . . 3 3

évi határidőt magában foglaló hirdetvénynyel, mely a nyilvános, s a körülményekhez képest külföldi hírlapokba is három izben iktatandó, oly hozzáadással idéztetik: hogy ha ezen idö alatt meg nem jelenik, vagy a bíróságot élet- benlétéről más módon nem tudósítja, ez annak holtnak nyilvánítása iránt fog intézkedni.

1 1 4 . § . (Lásd a Függelék 23. és 25. számait.) H a

ezen határidő siker nélkül mult el, az elhagyott házastárs isméti kérelme folytán a házassági kötelék védelmére az ügyészi hivatalt, vagy más becsületes és szakértő férfit kell megbízni, s azt, váljon a kérelem teljesitendő-e vagy sem, előleges tárgyalás után itéletileg kimondani.

Az elválási engedelem azonban a félnek azon- nal tudtára ne adassék, hanem a főtörvényszék utján legfelsőbb határozat alá fölterjesztessék,

Más keresztény vallásunknak

1 1 5 , § . (Lásd a Függelék 23. számát.) N e m k a -

tholika vallásbeli keresztényeknek megengedi a törvény, hogy önnön vallási fogalmaik szerint, fontos okokból, a házasság végelválasztását kivánják. Ily okok : liá a házastárs házasság- törést, vagy oly büntettet követett el, mely legalább öt évi börtönbüntetést vont maga után;

ha egyik házastárs s másikat gonoszul elhagyta, és ha tartózkodása helye nem tudatnék, nyil- vános birói idézésre egy év lefolyta alatt meg nem jelent; az élet vagy egészség elleni ve3ze-

Auszlr. polg. törvénykönyv. I. rész. 3

34 I. rész, II. fej. 116—121. §.

delmes törekedés ; ismételt súlyos bántalmazá- sok ; oly legyözhetlen idegenség, mely miatt mind a két házastárs a házasság feloldását kí- v á n j a ; ezen utolsó esetben azonban a végelvá- lást nem kell azonnal megengedni, hanem előbb az asztal- és ágytóli elválasztást, és pe- dig a körülményekhez képest ismételve is meg kell kisérleni. Egyébiránt mindezen esetek- ben ugyanazon rendszabályok szerint kell el- járni,'melyek az érvénytelen házasság megvizs-

gálása és megítélése iránt kiadatvák.

116. §. Az elősorolt okoknál fogva a tör- vény a nem katholikus házastársnak megen- gedi, a végelválást kivánni, habár a másik fél a katholikus hitre áttért is.

A vagyon elkülönzcse.

111. §. Ha házassági végelválásnál oly per- kérdések támadnak, melyek valame'y továbbra kötött szerződésre, a vagyonnak clkülönzésé- re, a gyermekek tartására, vagy más követelé- sekre és ellenkövetelésekre vonatkoznak; a rendes biró előre mindig tegyen kísérletet ezen perkérdéseknek egyesség általi megszünteté- sére; ba pedig a felek egyességre nem bírha- tók, azokat rendes perutra utasitsa, mely fölött a kázasulási egyezvényekrül szóló fejezetben foglalt rendszabályok szeriut kell határozni, addig is pedig a nő és gyermekek részére az illendő tartást kiszabni.

A házassági jogról. 35

Az isméli egybekelés módja.

1 1 8 . §. Ha a végelválasztott házastársak ismét egybe kivannak kelni, az ily egybekelés u j házasságnak tekintendő, és a házassági szer- ződés kötésére törvény szerint megkívántató minden szertartások mellett eszközlendö.

Az isméti liázasságralépés tekintetében!^ kor- látozás és ovatosság.

1 1 9 . §. A végeiválasztottaknak átalában megengedtetik ugyan, hogy ismét házasságra lépjenek; de azokkal, kik az elválásnál előmuta- tott bizonyítékok szerint házasságtörés, bujto- gatások által, vagy más bűnös módon az elvá- lásra okot szolgáltattak, érvényes házasság nem köttethetik.

120. §. Ha valamely házasság érvényte- lennek nyilványittatik, felbontatik, vagy a férj halála által feloldatik; az asszony, ha terhes, szülése előtt, b'a pedig terhessége iránt kétség támad, a hatodik hónap lefolyta előtt, uj há- zasságra nem léphet; de ha a körülmények vagy szakértők bizonyítványa szerint a vise- lösség nem valószinü, bárom hónap lefolyta után a fővárosban a kormányszék, vidéken pe- dig a kerületi balóság a felmentő engedélyt megadhatja.

121.§. Ezen törvény (120. §.) megszegésé- ből a házasság érvénytelenségé ugyan nem kö-

3 *

36 J. rész. II. fej. 63 - 70. §.

vetkezik, de a nő elveszti az előbbi férjétől há- zassági kötések, örökségi szerződés, végrende- let, vagy az elváláskori egyesség által nyert előnyöket; azon férj pedig, kivel második há- zasságra lép, elveszti ezen eset közbejötte nél- kül ötet az 58. §-nál fogva illető azon jogát, miszerint a házasságot érvénytelennek nyilvá- níttathatná; s mindenik házastárs a körülmé- nyekhez mérsékelt büntetéssel megrovandó.

Ha ily házasságból gyermek születik, s leg- alább kétséges, váljon nem az első férjtől nem- zetett e ; annak jogai védelmére gondviselő rendelendő.

122. §. Ha valamely házasság érvény- telennek ítéltetik, vagy végkép elválasztottnak nyilvánittatik, ezen eredmény a házassági könyvben azon helyen, hol az összeadás beíra- tott, feljegyzendö; s e végre azon biróság, mely elölt a házasság érvénytelensége, vagy végel- választása fölötti tárgyalás folyt, a házassági könyvek helyességére felügyelni köteles ható- ságot az iránt figyelmeztesse.

A zsidóság kivételei.

1 2 3 . § . (Lásd a Függelék 28. számát.) A ZSÍdÓ-

ságnál vallási viszonyuk tekintetéből, az e fe- jezetben átalánosan felállított házassági jogtól

következő eltéréseknek van helye.

a) A házassági akadályokra nézve.

1 2 4 . § . (Lásd a Függelék 26. számát.) É r v é n y e s

házasság kötésére a jegyesek azon kerületi

A- házassági jogról. . 37 hatóság engedelmét tartoznak kieszközleni, melynek körében fekszik azon főközség, mely- be egyik es másik fél be van kebelezve.

125. §. A zsidóságnál a rokonsági há- zasságakadály az. oldalági rokonok közt nem terjed tovább, mint a fivér és nővér, továbbá a nővér és ennek fi- vagy nővérének fia, vagy unokája közötti házasságra; a sógorsági há- zasságakadály pedig következő személyekre szorittatik: a házasság feloldása után nincs joga a férjnek neje fel- vagy lemenő ágbeli ro- konával, sem neje nővérével; és a nő sincs jo- gosítva férjének fel-vagy lemenő ágoni roko- nával, sem -férjének fivérével, sem férje ű- vagy nővérének fiával vagy unokájával egybe kelni.

• b) A kihirdetésre nézve.

1 2 6 . §. A zsidó házasság kihirdetésének a zsinagógában, vagy k ö z i m a h á z b a n a hol pe- dig ilyes nem létezik, a helybeli elöljáróság ál- tal azon fő- s külön-községnél, melybe egyik és másik eljegyzett fél be van kebelezve, há- rom egymás után következő szombat- vagy ünnepnapon, a 70—73. §§-ban foglalt rend- szabályok megtartásával kell történni. A kihir- detésektőli felmentést a 83—88. §§. rendsza- bályaihoz képest kell kinyerni.

c) az összeadásra nézve.

123. §. Az összeadás az egyik vagy má- sik jegyes fél főközségbeli rabbi, vagy vallás-

3 8 J. r é s z . II. fej. 63 - 70. §.

tanitó (vallásoktató) által, miután a kívántató bizonyítványokkal magokat igazolták, két tann jelenlétében kell, hogy véghezvitessék. A rabbi vagy vallásíanitó az összeadást más községnek rabbijára, vagy vallástanitójára is bizhatja.

1 2 8 . §. Az összeadás megtörténtét a ren- des rabbi, vagy vallásíanitó köteles az or- szágos nyelven a házassági könyvbe a 80—82.

§§-ban elészabott módon bevezetni, a jegyesek által előmutatott szükséges bizonyítványokat azon sorszámmal, mely alatt az összeadattak a házassági könyvbe bejegyeztettek, ellátni és a házassági könyvhöz fűzni.

129. §. A törvényes rendszabályok meg- tartása nélkül kötött zsidó házasság érvény- telen.

130. §. Jegyesek, vagy rabbik és vallás- tanítók, kik az emiitett rendszabályok ellen cselekesznek, továbbá azok, kik rendes megbí- zatás nélkül az összeadást véghezviszik, a bün- tető törvénykönyv 2-dik részének 252. §. sze- rint büntettetnek.

131. §. Azon rabbik, vagy vallástanitók, kik a házassági könyveket nem a törvény ren- delete szerint' vezetik, arányos pénzbeli vagy testi büntetéssel illetendök, hivataloktól elmoz- ditandók, s arra örökre alkalmatlanoknak nyil- vánítandó k\ '

d) Az elválásra nézve. . 132. § . (Lisd a Függelék 27. számát.) Az aSZÍal-

és ágytöli elválásnál, a zsidó házastársakra

A- h á z a s s á g i j o g r ó l . . 3 9

nézve is, az átalános szabályok érvényesek;

ennél fogva ök is a rabbi- vagy Vallástanitóhoz folyamodni, s ez a fenebb (104—1J0. §§.) foglalt rendeletet megtartani kötelesek.

e) A végelválasztás tekintetében.

1 3 3 . § . (Lásd a Függelék 27. számát.) A ZSÍdÓk érvényesen kötött házassága, kölcsönö.s sza- bad beleegyezésükkel, a férj által a nőnék adott elválólevélnél fogva felbontatkatik ; mind- azáltal tartoznak a házastársak .végelválások tekintetéből magokat, legelőször a rabbi vagy vallástanitónál jelenteni, ki a leghathatósabb előterjesztések által ügyekezzék a kiegyezke- dést eszközölni, s C3ak ha kísérlete sikeretlen volna, adjon nekik irott bizonyítványt, bogy rábizott kötelességében eljárt, de mindeji ügye- kezete mellett is a feleket szándékoktóli elállás- ra nem bírhatta.

1 3 4 . § . (Lásd a Függelék 27. és 21. számait.) Ezen bizonyitványnyal mind a két házastárs köteles azon törvényszéknél, melynek körében laknak, megjelenni. Ha ezen hatóság a körülményekből azt találja, hogy az isméti egybekeléshez még némi remény van, az elválást azonnal meg ne engedje, hanem a házastársakat egy vagy két hónapra visszautasítsa. Csak ha ez is sikeret- ien maradt, vagy ha mindjárt eleinte semmi re- mény sem .volna az ismetí egybekeléshez, en- gedje meg a törvényszék, hogy a férj a nőpek

40 I. rész. I I . f e ; . 1 3 5 - 1 4 1 . §.

az elválólevelet átadja, és lia mind a két fél a bíróság előtt ismét kijelentette, hogy az elváló- levél szabad beleegyezésseli kiadására és átvé- telére magokat eltökélették," tekintessék az el- váló-levél jogérvényesnek, s oldassék föl ez ál- tal a házasság.

1 2 5 - § • (L á s d 3 Függelék 27. és 29. számait.) H a H

nő házasságtörést követett el, és a tett bebi- zonyittatik, joga van a férjnek azt akarata el- len is válólevéllel magától elbocsátani. A házas- ság végelválasztására a nö ellen intézett kere- set azonban azon törvényszék előtt, melynek körében a házastársak rendes lakásokat tart- ják, indítandó s egyéb peres ügyként tárgya-

landó. _ . _

§.-Zsidó házastársnak a keresztény vallásrai. áttérése által a házasság fel nem ol- datik, de az imént (133—135. §§.) elősorolt okoknál fogva feloldathatik. -

Harmadik fejezet.

Szülék és gyermekek közötti jogokról.

A törvényes szülék és gyermekek közti jog- viszony eredete.

§. Ha valamely házasságból gyer- mekek születnek, uj jogviszony támad; ez ál-

Szülék és gyermekek közötti jogokról. 41 tal a törvényes szülék és gyermekek között jo- gok és kötelességek alapittatnak.

A törvényes születés törvényszerű meghatá-

. rozása. • 138. §. (Lásd a Függelék 3o. számát.) Azon gyer-

mekek mellett, kik a feleségtől a házasság kö- tése után hetedik hónapban, vagy akár a férj halála után, akár a házassági kötelék teljes feloldása után tizedik hónapban születnek, azon vélelem harezol, hogy törvényes ágyból származtak. ^

A szülék közös jogai és kötelességei.

139. §. A szülék átalában kötelesek tör- vényes gyermekeiketjj&velni, azaz életökről és egészségökröl gondoskodni, azoknak illő tartást szerezni, testi és szellemi tehetségeiket kifej- leszteni, s a vallás- é3 hasznos ismereTekrei jjktalÁ3 által jövendő jóllétöket megalapí-

tani. ' 1 4 0 . §. Minő vallásban'kellessék az oly

gyermeket nevelni, kinek szüléi nem egy hit- vallásuak, s mely korban legyen szabad a gyermeknek más hitre, mint a melyben nevel- tetett, áttérni, a közrendtartási rendszabályok határozzák meg.

141. §. Főleg az atyának kötelessége, a gyermekek tartásáréi mindaddig gondoskodni,

42 I. rész. III. fej. 158—162. §.

mig azok önmagokat el nem tarthatják. A testi és egészségi ápolásFpedig főkép az anya köte- les magára vállalni.

142. §. Ha a házastársak vagy ideigle- nesen, vagy végkép elválasztatnak, és az iránt, hogy a nevelést melyik fél tartozzék ellátni, meg nem egyeznek, a bíróság ez iránt pernek helyt nem engedve, köteles arról gondoskodni, hogy a fiak a negyedik, a leányok pedig a he- tedik életév betöltéseig az anya által ápoltas- sanak és neveltessenek, hacsak főkép az ideig- lenes vagy végelválasztás okából feltűnő fon- tos tekintetek más rendelkezést nem kíván- nak. A nevelés költségeit az atya tartozik vi- selni. . . .

143. §. Ha az atya vagyontalan, az anya tartozik mindenek előtt a gyermekek tartásáról, és ha az atya meghal, ^átalában nevelésökröl gondoskodni. Ha az anya sem létezik már, vagy ha vagyontalan, ezen gond az atyai, s ezek után az anyai nagyszülékre száll.

• 144. §. A szüléknek jogok van, gyerme- keik- cselekedeteit egyetértőleg vezérleni; .a' gyermekek nekik tisztelettel s engedelmesség- gel tartoznak.

145. §. A szülék jogosítva vannak gyer- mekeiket, ha hiányol tatnak, felkeresni; ha el- illantak. visszakövetelni; s ha megszöktek, felsöbbségi segedelemmel visszahozni; egyszer- smind hatalmokban áll erkölcstelen, engedet- len vagy a házi rendet és csendet háborító

Szülék és gyermekek közötti jogokról. 43 gyermekeiket, nem tnlságo3, és egészségüknek ártalmatlan módon megfenyíteni.

146. §. A gyermekek megkapják atyjok nevét, czimerét és családjának s államának min- den egyéb nem csupán személyi jogait.

Az atya különös jogai: Atyai hatalom.

1 4 7 . § Azon jogok, melyek főleg az atyát, mint a család fejét illetik, teszik az atyai hatalmat.

Annak következményei : a j a gyermekek élet- módja választására.

1 4 8 . § . (Lásd a Függelék 31., 32. és 33. számait.) A z

atya még serdületlen gyermekét azon állapotra nevelheti, melyet reája nézve alkalmasnak vél;

de a felserdült kort elért gyermek, ha hajlamá- val s képességeivel megegyezöbb életmód kö- vethetéseért atyját siker nélkül kérte, ebbeli kí- vánságát a rendes biróság elébe terjesztheti, mely az atyának állását, vagyonát és ellenve- téseit tekintetbe véve, ez iránt hivatalból fog határozni.

0 b) a vagyonra.

149. §. Mindaz, mit a gyermekek bármi törvényszerű módon szereznek, sajátjok ; mig azonban az atyai hatalom alatt állanak, a ke- zelés az atyát illeti. Csak ha az atya a keze-

44 I. rész. III. fej. 1 5 0 - 1 5 7 . §.

lésre nem képes, vagy azok által, kik gyerme- keinek a vagyont juttatták, abból kirekesztetett, nevez a biróság más gondviselőt.

150. §. A vagyon jövedelméből, a meny- nyiben telik, a nevelési költség fedezendő. Ha valami fölösleg marad, az kamatra adandó, és arról évenként számolni kell. Csak azon eset- ben, ha' ezen felesleg csekély volna, leket az az atyát a számadástól felmenteni, és azt szabad rendelkezése alá bocsátni. Habár az, ki- nek a gyermek vagyonát köszöni, az atyának a haszonvételt megengedi is; a jövedelmek mind- azáltal mindég a gyermek állásához illő tartá- sának biztositékánl szolgálnak s annak rövid- ségével az atya hitelezői által le nem foglal- hatók.

151. §. Arról, amit habár még kiskorú, de szüléi ápolásán kivül álló gyermek, maga szorgalma által szerez, valamint azokról is, mik a gyermeknek felserdülte után használat vé- gett átadattak, ez szabadon rendelkezhetik.

c) a gyermekek kötelezettségére nézve.

152. §. Az atyai hatalom alatt álló gyer- mekek, az atya nyilvánított, vagy legalább hallgatag beleegyezése nélkül érvényes köte- lezettséget magokra nem vállalhatnak. Ily kö- telezettségekre átalában az alkalmazandó, mi a legközelebbi fejezetben, a gyámság alatt álló kiskorúak kötelező cselekvényei iránt határoz-

4

Szülék és gyermekek közötti jogokról. 45 tátik. Az atya kötelessége kiskorú gyermekei

képviselése is. ' 1 5 3 . §. Azon rendszabályok, melyek kis-

korú személy érvényes házasságára nézve meg- tartandók, az előbbi fejezetben (49. s köv. §.) foglaltatvák. '

1 5 4 . §. A gyermekek nevelésére tett köl- tekezés, nem ad igényt a szüléknek a gyermek- nek által későbben szerzett vagyonra. Ha azon- ban a szülék nyomorúságra jutnak, a gyerme- kek kötelesek őket illően eltartani.

Természeti szülék és gyermekek közti jogvi- szony. A házasságkivüíi gyermekek fogalmá-

nak közelebb meghatározása.

1 5 5 . §. A házasságkivüligyermekek nem élveznek a törvényesekkel egyenlő jogokat. Ahá- zasságkivuli születés jogvélelmének azon gyer- mekekre nézve van helye,kik férjes nőtől ugyan, mindazáltal a fennebb (138. §.) a kötött, vagy feloldott házasságrai tekintettel meghatározott törvényes időhatár előtt vagy után születtek.

1 5 6 . §. Ezen jogvélelelem azonban ko- rább születés esetében csak akkor áll elő, ha a férj, ki előtt neje vlselősége az összekelés előtt tndva nem volt, a gyermek születésének tudo- mására jötte után legfelebb három hónap ^alatt apaságának törvény előtt ellent mond.

1 5 3 . §. A korábbi vagy későbbi születés- nek a férj által, ezen időszak alatt jogszerűen

; . . v V - -

• • -"•>.• ,J

46 I. rész. III. fej. 158—162. §.

kétségbe vont törvényessége csak műértők ál- tal, kik a gyermek és az anya állapotjának pontos megvizsgálása után a rendkiviili eset okát világosan előadják, bizonyíttathatik be.

1 5 8 . §. Ha a férj azt állítja, hogy a nejé- től törvényes időszak alatt született gyermek nem az övé; a gyermek házassági születését ennek tudomására jötte után, legfelebb három liónap alatt kétségbe vonni, s annak, hogy a nemzés általa történt volna, lehetetlenségét a törvényes születés védelmére rendelendő gond- nok ellenében bebizonyítani tartozik. Sem az anya által elkövetett liázaszágtörés, sem annak azon állítása, hogy a gyermek házasságkivüli, magokban véve azt törvényes születési jogaitól meg nem foszthatják.

159. §. Ha a férj a törvényes születés kétségbe vonására engedett határidő lefolyta előtt meghal, az ily gyermek törvényes születé- sét azon örökösök is, kik jogaikban csorbát szenvednének, a férj halála utáni három hónap alatt, a felhozott oknál fogva kétségbe von-

hatják. ••

A természeti gyermekek törvényesítése : a) a házassági akadály elhárítása vagy a házastár-

sak biiuteien tudatlansága által.

1 6 0 . §. Oly gyermekek, kik ugyan ér- vénytelen, de nem oly házasságból születtek, melynek a 62—64. §§-ban elősorolt akadályok

Szülék és gyermekek közötti jogokról. 47 állnak ellent, ngy tekintendők, mint törvénye- sek, ha a házassági akadály utóbb elbárittatott, vagy ha legalább egyik sziiléjök mellett a há- zassági akadálynak bűntelen nem tudása har- czol; ez utóbbi esetben azonban, az ily gyer- mekek kirekesztve maradnak azon vagyonbeli örökösödésből, mely családi rendelkezéseknél fogva a törvényes származásúaknak van külö- nösen fentartva. .

b) a bekövetkező házasság által.

161. §. Házasságon kiviil született és szüléiknek utóbbi összekelése által a családba lépett gyermekek, mind magok, mind maradékaik is a törvényesen nemzettek közé számittatnak ; de az időközben fennállott házasságban nemzet t törvényes gyermekeknek elsőszülöttségi s egyéb már szerzett jogaikat kétségbe nem von- hatják.

c) a fejedelem kegye által.

162. § . (Lásd »Függelék 34. számát.) A házaSSá- gon kívüli születés a gyermeknek sem poígári be- csületében sem előmenetelében rövidséget nem okozhat. E végre nem szükségeltetik a fejedelem- nek különös kegye, melynél fogva a gyermek tör- vényesnek nyilvánittatik. Ezt C3ak a szülék kér- hetik, ha a gyermeket állási előnyökben, vagy a szabadon örökölhető vagyonhozi jogban, mint

4 8 I. r é s z . I I I . fej. 1 5 8 — 1 6 2 . §.

törvényest kívánják részesitni. A család többi tagjai irányában e kedvezésnek semmi foganata nincsen.

Természeti gyermekekre nézve az atyaságnak bizonyítéka.

1 6 3 . §. A ki ellen a törvénykezési rend- tartásban elészabott mód szerint bebizonyitta- tik, hogy a gyermek anyjával oly időszak alatt közösült, melytől a szülésig hatnál nem keve- sebb, és tiznél nem több hónap mult el; vagy a ki ezt, habár a törvényszéken kiviil is meg- vallja, arról az a vélelem, hogy a gyermeket ő nemzette.

16-1. §. Az atyai névnek az anya előadá- sára a kereszteltek, vagy szülöttek anyaköny- vébe történt bejegyzése csak akkor szolgál tel- jes bizonyságul, ha a bejegyzés törvényes rend- szabály szerint az atya beleegyezésével történt, és ezen beleegyezés a lelkésznek és keresztatyá- nak bizonyítványával, azon hozzáadással, hogy ötet személyesen ismerik, megerösittetett.

A természeti szülék és gyermekek közti jogvi- szony mivolta.

1 6 5 . §. (Lásd a Függelék 35.számát.) Természeti gyermekek átalában kizárvák a család és ro- konság jogaiból, sem az atyának családnevére, sem a nemességre, ez ¡merre, és a szülék egyéb előnyeire nincs igényök ; anyjok családi nevét viselik.

Szülék és gyermekek közötti jogokról. 49 1 6 6 . §. Azonban természeti gyermeknek is van joga szüléitől vagyonukhoz mért ápolást, nevelést és ellátást követelni, és a szülék jogai a fölött annyira terjednek, mint a nevelés czél- ja megkívánja. Egyébiránt a természeti gyer- mek nem áll nemzőjének tulajdonképi atyai hatalma alatt, hanem gyám által képviseltetik.

1 6 1 . §.-Tartással különösen az atya kö- teles, ha pedig ez nem képes a gyermeket eltartani, ezen kötelesség az^anyára száll. .

1 6 8 . §. Mig természeti gyermekét jöven- dő rendeltetéséhez 'képest az anya maga gkarja és tudja nevelni, ezt az atya tőle cl nem ve- heti ; mind e mellett a tartás költségét ö^köte- les viselni.

1 6 9 . §. Ha azonban a gyermek java az anyai nevelés által veszélyeztetik, köteles az atya a gyermeket anyjától elválasztani s ma- gához venni, vagy más biztos és tisztességes helyre adni. • .

170- §• Szabadságokban áll a szüléknek, a természeti gyermek tartása, nevelése és. ellá- tása iránt magok közt megegyezni; ily egyes- ség azonban a gyermek jogait nem csorbíthatja.

171. §. A természeti gyermekek ápolá- sára és ellátásárai kötelezettség, ugy mint más tartozás, a szülék örököseire is átszáll.

A gyermekek fölötti atyai hatalom ele- . nyészte.

1 7 2 . § . Az atyai hatalom a gyermek tel-

5 0 I. r é s z . I I I . fej. 1 5 8 — 1 6 2 . §.

jes korával azonnal megszűnik, lia csak annak további tartása igazságos oknál fogva az atyá- nak kérésére a biróság által meg nem engedte- tett, és közhirré nem tétetett. ' .

1 7 3 . §. Igazságos okok, melyeknél fogva az atyai hatalom további tartását a biróság előtt kérni lehet, a következők: ha ' a gyermek teljes kora mellett sem Képes te§ti vagy lelki fogyatkozásai miatt önmagát táplálni, vagy ügyeiről gondoskodni; vagy ha kiskorúságában magát' tetemes adósságokba b.onyolitá, vagy oly vétségeket követett el, melyek miatt őtet tovább is szoros atyái felügyelés alatt kell tartani.

. 1 7 4 . § . (Lásd a Függelék 34., 36. és 37.. számait.)

Gyermekek huszonnégy esztendős koruk elte- lése előtt is felszabadulhatnak az atyai hata- lom alól, ha az atya őket a biróság jóváhagyá- sával világosan, felszabadítja, vagy ha husz esz- tendős fiának saját háztartást enged. •

' 175. §• Ha valamely kiskorú leány megy férjhez, személyére nézve ugyan férjének ha- talma alá jut (91. és 92. §§.) vagyonára' nézve azonban teljes koráigaz atyának vannak gond- viselői jogai és kötelességei. Ha kiskorúsága alatt férje elhal, „ismét atyai hatalom alá

esik. - . . 1 7 6 ; §. Ha az atya eszének használatá-

tól megfosztatik ;.ha tékozlónak nyilvánittatik ; vagy valami bűntettért egy évnél'hosszabb fog- ságra Ítéltetik; ha önkényüleg kivándorol ; vagy ha egy éven tul távol marad, a nélkül,