A végakarat nyilv. átaláb. 6» a végrend, kttl. 159
160 II. rész. IV. fej. 411—417. §.
b) Ha többen osztály nélkül.
5 5 5 . §. Ha az osztály szabályzása nélkül több örökösök neveztettek, egyenlő részekben osztoznak.
c) Ha mindnyájan meghatározott részekben.
5 5 6 . §. Ha több örökösök neveztettek, még pedig mindnyájan megbatározott örökré-szekkel, melyek azonban az egészet ki nem merítik, a többi részek a törvényes örökösök-nek jutnak- De ha az örökhagyó az örökösöket az egész hagyatékra nevezte; a törvényes örö-kösök semmit sem igényelhetnek, habár az az -összegek felszámításában, vagy .az örökrészek
elösorolásában valamit elmellőzött volna is.
d) Ha némelyek részekkel, mások részek nél-kül neveztetvék.
5 5 7 . §. Ha több kinevezett örökösök kö-zül, némelyeknek egy meghatározott rész (péld.
harmadrész, hatodrész), másoknak pedig semmi meghatározott rész sincs kiszabva: ezek a többi hagyatékot egyenlő részekben kapják.
5 5 8 . §• Ha semmi som marad fen, vala-mennyi meghatározott részekből a határozat-lanul nevezett örökös részére aránylag annyi vonandó le, hogy egyenlő részt kapjon azzal, kinek legkevesebb volt szánva. Ha az örökösök részei egyenlők, a határozatlanul nevezett
ürö-A végakarat nyilv. átaláb. 6» a végrend, kttl. 161 kösnek annyit tartoznak átengedni, hogy ez velők egyenlő részt nyerjen. Minden más ese-tekben, hol az örökhagyó a számításban meg-tévedt, az osztályt oly móddal kell eszközölni, miszerint az örökhagyónak akarata az egészre nézve nyilvánított arányokhoz képest, a
lehet-ségig teljesíttessék. . Mely örökösök tekintetnek egy személynek.
5 5 9 . §. Ha a kinevezett örökösök között olyan személyek jönnek össze, kik közül né-melyek a törvényes öröklésnél a többiek irá-nyában egy személynek tekintendők (péld. a fivér gyermekei az örökhagyó fivére irányában):
ezek a végrendeletből! osztálynál is csak egy személynek nézetnek. Valamely testület, köz-ség vagy gyülekezet (péld. a szegények), min-denkor csak egy személynek számittatnak,
Növedék joga.
- 5 6 0 . §. Ha valamennyi örökösök, részeik meghatározása nélkül, vagy az egyenlő osz-tálynak átalános kifejezésével neveztetnek örö-kösükül, és valamelyik az örökösök közül örök-jogával nem élhet, vagy élni nem akar, a meg-ürült rész a többi kinevezett örökösökre száll.
5 6 1 . §. Ha egy vagy több örökös, az örökrész meghatározásával, egy másik vagy többen pedig a nélkül vannak nevezve; a
meg-Amztr. pole. törvénykönyv. II. rész. ^ ^
162 H. rész. IX. fej. 562—569. §.
ürült rész csupán a meghatározatlanul nevezett egy vagy több örökösöknek növekedik.
5 6 2 . §. A meghatározva nevezett örököst a növedékjog semmi esetben sem illeti. Ha te-hát meghatározatlanul nevezett örökös nincs hátra, a megürült örökrész nem'a még fenlevö, meghatározott örökséggel nevezett, hanem a törvényes örökösre száll.
5 6 3 . §. Ki a megürült örökrészt kapja, a vele járó terheket is átveszi, a mennyiben azok a kinevezett örökös személyes eselekvényeire nem szoritvák.
5 6 4 . §. Az örökhagyónak magának kell az örököst kinevezni; annak kinevezését egy harmadik határozatára nem bizhatja.
A nyilvánítás megfontolt, határozott és sza-bad legyen. . 5 6 5 . §. Az örökhagyó akaratának meg-határozottan, nemcsak valamely elébe terjesz-tett javaslat igenlése által, teljes eszméleti állapotban, megfontolással és komolysággal, kényszerítéstől, csalástól és lényeges tévedéstől szabadon kell nyilváníttatni.
Á végrendelkezési nein képesség okai : 1) .Eszmélet hiánya.
5 6 6 . §. Ha bebizonyittatik, hogy a nyil-vánítás dühöngés, őrültség, kábaság vagy
ré-A végakarat nyilv. átaláb. 6» a végrend, kttl. 163
szegség állapotában történt, ugy az érvény-telen.
. <563. §. Ha az állíttatik, hogy az örök-hagyó, .ki eszének használatát elvesztette, a végrendelkezéskor teljes eszmélettel birt;
ezen állitás^müértök, vagy felsöbbségí szemé-lyek által, kik az örökhagyónak elmeállapotát pontosan megvizsgálták, vagy más biztos bizo-nyítékok által kétségen kivül teendő.
2) Tékozlónak nyilvánítás ; mennyiben.
568. §. A ki bíróilag tékozlónak nyil-váníttatott, . végintézet által vagyonának csak fele részéről rendelkezhetik: a másik fele a törvényes örökösökre száll.
3) Éretlen kor.
569. §.„Serdületlen korúak végrendelke-zésre nem képeséET*Eískoruak, kik tizennyol-czadik életévöket még meg nem haladták, csak szaval a iir^ság előtt tehetnek végrendeletet.
A biróság köteles czélszerü vizsgálat által ma-gának meggyőződést szerezni a felöl, hogy a végakarat nyilvánítása szabadon és megfon-tolva tétetik. A nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell vezetni, és azt, mi a tett nyomozásból ki-tűnt, mellé iktatni. A tizennyolczadik év haladta után, a végakarat minden további meg-szorítás nélkül nyilvánittathatik.
- 11*
164 II. rész. IV. fej. 411—417. §.
4) Lényeges tévedés.
570. §. Az örökhagyónak lényeges té-vedése a rendelkezést érvénytelenné-teszi. Lé-nyeges a tévedés, ha az örökhagyó a személyt, kinek valamit hagyni, vagy ^ t á r g y g l , melyről rendelkezni akart, elvétette. .
571. §. Ha kitetszik, hogy az emlézett személy, vagy a hagyományozott dolog csak hibásan lett megnevezve, vagy leirva, az intéz
-kedés érvényes.
572. §. Az intézkedés azon esetben is érvényes marad, ha az örökhagyó által felho-zott indok valótlannak találtatik; hacsak be nem*Eizcínyitható, hogy az örökhagyó akarata csupán és egyedül ezen hibás" indokon alapul.
5) Szerzetes fogudaloni.
ű - . 5 7 3 . §. Szerzeteseknek rendszerint nincs
•'< jogok végrendelkezni; de ha a szerzet azon különös kedvezést nyerte, hogy tagjai
végren-delkezhessenek; ha szerzetesek fogadalmaik;
tóli föloldást nyertek; ha szerzetök, alapitvá -nyok vagy zárdájok megszüntetése által rend-jükből kiléptek; vagy ha oly viszonyban alkal-maztatvák, hogy a közrendtartási rendeleteknél fogva a szerzet-, alapítvány- vagy. zárdához tartozóknak többé nem tekintetnek, hanem tel-jes tulajdont-szerezhetnek; szabad arról
vég-rendeletüeg intézkedniük.
A végakarat nyilv. átaláb. 6» a végrend, kttl. 165 6) Súlyos bűnvádi büntetés.
5 7 4 . §. Halálra itélt gonosztevő, ítéleté-nek kihirdetése napjától fogva: az pedig, ki legsúlyosabb, vagy súlyos börtönre ítéltetik, mig büntetésideje tart, érvényes végrendeletet nem tehet. .
A rendelkezés érvényességének időpontja.
. 5 7 5 . §. A jogérvényesen tett végrendelet később közbejött akadályok miatt érvényessé-gét el nem vesztheti.
5 7 6 . §. A kezdetben érvénytelen végren-deletet az akadálynak utóbbi elhárítása érr
vényessé nem teszi. Ha ezekbben uj intézke-dés tétetik , a törvényes örökjog áll be.
II) A végakarat nyilvánításainak külalakja.
5 7 7 . §. Végrendelkezni bíróságon kivül, vagy bíróság előtt; Írásban vagy szóval; Írás-ban pedig tanuk előtt , vagy tanuk nélkül lehet.
1) A biróságkivüli irott.
5 7 8 . §. Ki Írásban és tanuk nélkül akar végrendelkezni, a végrendeletet, vagy fiókvég-rendeletet saját kezével irja, és nevét önke-zűleg irja alá. A végrendelet keltének napját, évét és helyét nem szükséges ugyan
ki-166 II. r é s z . I X . fej. 587—595. §. '
tenni, de a perlekedések eltávoztatása végett
tanácsos. ' 579. §. Azon végrendeletet, melyet az
örökhagyó más által íratott le, sajátkezüleg alá kell írnia. Továbbá, három képes tanú előtt, kik közül legalább kettőnek együtti je-lenléte megkívántatik, azon iratot az ö végren-deletéül kell elismernie. Végtére a tanuk is vagy belül, vagy kivülről, de mindig magára az okiratra, nem pedig netalán valami borí-tékra , mint a végrendelet tanúi irják alá ma-gokat. Hogy a végrendelet tartalmát a tanú is tudja nem szükséges.
580. §. (Lásd a Függelék 52. és 53. számait.) Oly örök-hagyó, ki irni nem tud, tartozik az előbbi §-ban előszabott formaságok megtartása mellett, alá-írása helyett, keze vonását, még pedig, mind a három tanú jelenlétében, saját kezével föltenni.
Annak maradandó bizonysága könnyebbitéseül, hogy ki legyen az örökhagyó,. óvatosságból egyik a tanuk közül, mint névaláiró, az örök-hagyónak nevét is.hozzá tegye.
581. §. Ha az örökhagyó olvasni nem tud, az iratot az egyik tanú által, a másik két tanú jelenlétében, kik annak tartalmát meg-tekintették, maga előtt fel kell olvastatnia, és azt erősítenie, hogy'az ö akaratával megegyező.
A végrendelet irója minden esetben egyszersmind tanú is lehet.
-582. §. Az örökhagyónak valamely levői-kére vagy iratra hivatkozólag tett intézkedése
A végakarat nyilv. átaláb. 6» a végrend, kttl. 167 csak akkor foganatos, ha az ily irat a végren-delet érvényességére szükséges minden kellé-kekkel el van látva. Különben az örökhagyó által felemiitett eféle irásheli jegyzetek egye-dül akaratának felvilágositására alkalmaz-hatók.
5 8 3 . §. Ugyanazon egy, irat rendszerint csak egy örökhagyóra nézve érvényes. A há-zastársakat illető kivétel a házasulási egyez-vépyekröl szóló fejezetben foglaltatik.
5 8 4 . §,. Oly örökhagyónak, ki az irott végrendeletre nézve megkívántató, formaságo-kat megtartani nem bírja, vagy nem akarja, szabadságában áll szóbeli végrendeletet tenni.
2) A biróságkiviili szóbeli.
5 8 5 . §. Ki szóval végrendelkezik, három
képes tanú előtt, kik együtt jelen vannak és o annak bizonyítására, hogy az örökhagyó
sze-mélyében csalás vagy tévedés nem történt, , képesek, komolyan kell végakaratát kinyilat-koztatnia. Nem szükséges ugyan, de ovatos, hogy a tanuk vagy mindnyájan közösen, vagy mindegyik maga számára az emlékezet köny-nyebbitéseül az örökhagyó nyilatkozatát vagy magok feljegyezzék, vagy mihelyt lehet, felje- . gyeztessék.
5 8 6 . §. A szóbeli végrendelkezésnek,hogy ' ervényes legyen, mindegyik érdekelt kivána-.
tára, a három tanú hitalatti egybehangzó
val-168 II. rész. IX. fej. 587—595. §. ' lomása, vagy a mennyiben egyik közlilök már ki nem hallgattathatnék, legalább a másik
ket-tőé által kell bizonyoltatnia.
3) A bíróság előtti végrendeleteknél.
5 8 7 . §. Az örökhagyó bíróság előtt is végrendelkezhetik akár Írásban, akár szóval.
Az irott rendelkezésnek az örökhagyó által legalább sajátkezüleg aláírva kell lenni, és a bíróságnak személyesen átadatnia. A bíróság az örökhagyót azon körülményre, hogy sajátkezű aláírásának ott kell lenni, figyelmeztesse, az-után az iratot bíróilag lepecsételje, s a borítékra feljegyezze, kinek- végakarata foglaltatik benne.
Az ügyletről jegyzökönyvet kell felvenni, és az iratot téritvényadás mellett bíróilag eltenni.
5 8 8 . §. Ha az örökhagyó akaratát szóval akarja kinyilatkoztatni; nyilatkozata jegyző-könyvbe veendő," és az szintúgy, mint a fe-nebbi §-ban az Írásbeliről említtetett, lepecsé-telve elteendö. .
5 8 9 . §. Azon- bíróságnak, mely a vég-akaratnak írás- vagy szóbeli kinyilatkoztatását elfogadja, hittel kötelezett legalább két bírósági személyből kell állani , kiknek egyike azon helyben, hol a nyilatkozás elfogadtatik, birói hivatalt visel. A birón kivüli második bírósági személy tanúságát két más tann is helyet-tezheti.
A végakarat nyilv. átaláb. 6» a végrend, kttl. 169 5 9 0 . §. Szükség esetében az előbb kije-lelt személyek az örökhagyó lakására mehetnek, végakaratát Írásban, vagy szóval elfogadhatják, és azután az ügyletet, a nap, év és hely föl-jegyzésével jegyzőkönyvbe iktathatják.
Nemképes tanuk, végrendelkezéseknél. _ 5 9 1 . §. Valamely egyházijszerzet tagjai, nÖBzemélyek és tizennyolcz esztendőn aluli ifjak, az esztelenek, vakok, süketek, vagy né-mák, továbbá azok, kik az örökhagyó nyelvét nem értik , végrendeleteknél tanuk nem le-hetnek.
5 9 2 . §. Ki csalási, vagy nyereségvágy-bóli egyéb bűntett miatt elitéltetett, tanukép nem használható.
5 9 3 . §• Ki a keresztény hitet nem vallja, kereszténynek végrendeleténél tanú nem {, lehet.
5 9 4 . §. Az örökös, vagy hagyományos, a neki szánt hagyatékra nézve nem képes tanú, és szintoly kevéssé annak házastársa, szüléi gyermekei, testvérei, vagy a vele ugyanezen izben sógoros személyek s fizetett háznépe. Az intézkedésnek, hogy érvényes legyen, az örök-hagyó által sajátkezüleg irva, vagy az emiitett személyektől különböző három tanú által bi-zonyítva kell lenni.
5 9 5 . §. Ha az örökhagyó annak, ki a végrendeletet irja, vagy annak házastársának,
170 II. rész. IX. fej. 587—595. §. '
gyermekeinek, szüléinek, testvéreinek, vagy a vele ugyanezen izben sógoros személyeknek valami hagyatékot rendel: a rendelkezésnek a fenebbi §-ban emiitett módon kétségen kiviil kell tetetnie.
5 9 6 . §. Mi az örökhagyó személye két-ségen kivül tételére nézve a tanúnak elfogulat-lanságáról és képességéről rendeltetik, a vég-akarat nyilvánítását elfogadó birói személyekre is alkalmazandó. '
A kedvezményes végrendelkezésekről.
5 9 ? . §». Oly végrendelkezéseknél, melyek' hajózások alkalmával, vagy oly helyeken tétet-nek, hol kórvész vagy hasonló ragályos járvá-nyok uralkodnak, egyházi szerzet "tágjai/ nö-személyek, és a tizennegyedik .évet meghaladott ifjak is, érvényes tannk. •
5 9 8 . §. Ezen kedvezményes végrendeletek-hez csákókét tanú kívántatik, kiknek egyike, a végrendeletét Írhatja. Ragály veszedelmekor az sem szükséges, hogy mind a kettő együtt jelen legyen.
-5 9 9 . §. A kedvezményes végrendeletek, a hajózás, vagy járvány végződése után,- hat hónap múlva erejöket elvesztik.
6 0 0 . §. A katonai végrendeleteket illető kedvezmények, a katonai törvényekben fog-laltatvák.
A végakarat nyilv. átaláb. 6» a végrend, kttl. 171
Az alakszerűden . végrendeletek érvénytelcn-. ségeérvénytelcn-.
' 601. §. Ha az örökhagyó az itt elésza-boit, s világosan, a csupa ovatosságra nem biztítt kellékek valamelyikét meg nem tartotta;
a végrendelet érvénytelen. , Örökszerzödések csak házastársak közt
érvé-- nyesek. "
6 0 2 . §. Az egész hagyaték, vagy annak az egészre vonatkozólag meghatározott egy ré-sze iránt örökré-szerzödések érvényesen csak há-zastársak között köttethetnek, Az ez iránti rendszabályok, a házasulási egyezvényekröl szóló fejezetben foglaltatvák.
Halálesetérei ajándékozásokról. Vonatkozat.
6 0 3 . §. Mennyiben tekintendő a halál esetérei ajándékozás szerződésnek, vagy vég-rendeletnek, az ajándékozásokról szóló feje-zetben határoztatik meg.
172 II. rész. IX. fej. 587—595. §. '