Szülék és gyermekek közötti jogokról.
A törvényes szülék és gyermekek közti jog-viszony eredete.
§. Ha valamely házasságból gyer-mekek születnek, uj jogviszony támad; ez
ál-Szülék és gyermekek közötti jogokról. 41 tal a törvényes szülék és gyermekek között jo-gok és kötelességek alapittatnak.
A törvényes születés törvényszerű
meghatá-. rozásameghatá-. • 138. §. (Lásd a Függelék 3o. számát.) Azon
gyer-mekek mellett, kik a feleségtől a házasság kö-tése után hetedik hónapban, vagy akár a férj halála után, akár a házassági kötelék teljes feloldása után tizedik hónapban születnek, azon vélelem harezol, hogy törvényes ágyból származtak. ^
A szülék közös jogai és kötelességei.
139. §. A szülék átalában kötelesek tör-vényes gyermekeiketjj&velni, azaz életökről és egészségökröl gondoskodni, azoknak illő tartást szerezni, testi és szellemi tehetségeiket kifej-leszteni, s a vallás- é3 hasznos ismereTekrei jjktalÁ3 által jövendő jóllétöket
megalapí-tani. ' 1 4 0 . §. Minő vallásban'kellessék az oly
gyermeket nevelni, kinek szüléi nem egy hit-vallásuak, s mely korban legyen szabad a gyermeknek más hitre, mint a melyben nevel-tetett, áttérni, a közrendtartási rendszabályok határozzák meg.
141. §. Főleg az atyának kötelessége, a gyermekek tartásáréi mindaddig gondoskodni,
42 I. rész. III. fej. 158—162. §.
mig azok önmagokat el nem tarthatják. A testi és egészségi ápolásFpedig főkép az anya köte-les magára vállalni.
142. §. Ha a házastársak vagy ideigle-nesen, vagy végkép elválasztatnak, és az iránt, hogy a nevelést melyik fél tartozzék ellátni, meg nem egyeznek, a bíróság ez iránt pernek helyt nem engedve, köteles arról gondoskodni, hogy a fiak a negyedik, a leányok pedig a he-tedik életév betöltéseig az anya által ápoltas-sanak és neveltessenek, hacsak főkép az ideig-lenes vagy végelválasztás okából feltűnő fon-tos tekintetek más rendelkezést nem kíván-nak. A nevelés költségeit az atya tartozik vi-selni. . . .
143. §. Ha az atya vagyontalan, az anya tartozik mindenek előtt a gyermekek tartásáról, és ha az atya meghal, ^átalában nevelésökröl gondoskodni. Ha az anya sem létezik már, vagy ha vagyontalan, ezen gond az atyai, s ezek után az anyai nagyszülékre száll.
• 144. §. A szüléknek jogok van, gyerme-keik- cselekedeteit egyetértőleg vezérleni; .a' gyermekek nekik tisztelettel s engedelmesség-gel tartoznak.
145. §. A szülék jogosítva vannak gyer-mekeiket, ha hiányol tatnak, felkeresni; ha el-illantak. visszakövetelni; s ha megszöktek, felsöbbségi segedelemmel visszahozni; egyszer-smind hatalmokban áll erkölcstelen, engedet-len vagy a házi rendet és csendet háborító
Szülék és gyermekek közötti jogokról. 43 gyermekeiket, nem tnlságo3, és egészségüknek ártalmatlan módon megfenyíteni.
146. §. A gyermekek megkapják atyjok nevét, czimerét és családjának s államának min-den egyéb nem csupán személyi jogait.
Az atya különös jogai: Atyai hatalom.
1 4 7 . § Azon jogok, melyek főleg az atyát, mint a család fejét illetik, teszik az atyai hatalmat.
Annak következményei : a j a gyermekek élet-módja választására.
1 4 8 . § . (Lásd a Függelék 31., 32. és 33. számait.) A z
atya még serdületlen gyermekét azon állapotra nevelheti, melyet reája nézve alkalmasnak vél;
de a felserdült kort elért gyermek, ha hajlamá-val s képességeivel megegyezöbb életmód kö-vethetéseért atyját siker nélkül kérte, ebbeli kí-vánságát a rendes biróság elébe terjesztheti, mely az atyának állását, vagyonát és ellenve-téseit tekintetbe véve, ez iránt hivatalból fog határozni.
0 b) a vagyonra.
149. §. Mindaz, mit a gyermekek bármi törvényszerű módon szereznek, sajátjok ; mig azonban az atyai hatalom alatt állanak, a ke-zelés az atyát illeti. Csak ha az atya a
keze-44 I. rész. III. fej. 1 5 0 - 1 5 7 . §.
lésre nem képes, vagy azok által, kik gyerme-keinek a vagyont juttatták, abból kirekesztetett, nevez a biróság más gondviselőt.
150. §. A vagyon jövedelméből, a meny-nyiben telik, a nevelési költség fedezendő. Ha valami fölösleg marad, az kamatra adandó, és arról évenként számolni kell. Csak azon eset-ben, ha' ezen felesleg csekély volna, leket az az atyát a számadástól felmenteni, és azt szabad rendelkezése alá bocsátni. Habár az, ki-nek a gyermek vagyonát köszöni, az atyának a haszonvételt megengedi is; a jövedelmek mind-azáltal mindég a gyermek állásához illő tartá-sának biztositékánl szolgálnak s annak rövid-ségével az atya hitelezői által le nem foglal-hatók.
151. §. Arról, amit habár még kiskorú, de szüléi ápolásán kivül álló gyermek, maga szorgalma által szerez, valamint azokról is, mik a gyermeknek felserdülte után használat vé-gett átadattak, ez szabadon rendelkezhetik.
c) a gyermekek kötelezettségére nézve.
152. §. Az atyai hatalom alatt álló gyer-mekek, az atya nyilvánított, vagy legalább hallgatag beleegyezése nélkül érvényes köte-lezettséget magokra nem vállalhatnak. Ily kö-telezettségekre átalában az alkalmazandó, mi a legközelebbi fejezetben, a gyámság alatt álló kiskorúak kötelező cselekvényei iránt
határoz-4
Szülék és gyermekek közötti jogokról. 45 tátik. Az atya kötelessége kiskorú gyermekei
képviselése is. ' 1 5 3 . §. Azon rendszabályok, melyek
kis-korú személy érvényes házasságára nézve meg-tartandók, az előbbi fejezetben (49. s köv. §.) foglaltatvák. '
1 5 4 . §. A gyermekek nevelésére tett köl-tekezés, nem ad igényt a szüléknek a gyermek-nek által későbben szerzett vagyonra. Ha azon-ban a szülék nyomorúságra jutnak, a gyerme-kek kötelesek őket illően eltartani.
Természeti szülék és gyermekek közti jogvi-szony. A házasságkivüíi gyermekek
fogalmá-nak közelebb meghatározása.
1 5 5 . §. A házasságkivüligyermekek nem élveznek a törvényesekkel egyenlő jogokat. Ahá-zasságkivuli születés jogvélelmének azon gyer-mekekre nézve van helye,kik férjes nőtől ugyan, mindazáltal a fennebb (138. §.) a kötött, vagy feloldott házasságrai tekintettel meghatározott törvényes időhatár előtt vagy után születtek.
1 5 6 . §. Ezen jogvélelelem azonban ko-rább születés esetében csak akkor áll elő, ha a férj, ki előtt neje vlselősége az összekelés előtt tndva nem volt, a gyermek születésének tudo-mására jötte után legfelebb három hónap ^alatt apaságának törvény előtt ellent mond.
1 5 3 . §. A korábbi vagy későbbi születés-nek a férj által, ezen időszak alatt jogszerűen
; . . v V
-• -• -"-•>.-• ,J
46 I. rész. III. fej. 158—162. §.
kétségbe vont törvényessége csak műértők ál-tal, kik a gyermek és az anya állapotjának pontos megvizsgálása után a rendkiviili eset okát világosan előadják, bizonyíttathatik be.
1 5 8 . §. Ha a férj azt állítja, hogy a nejé-től törvényes időszak alatt született gyermek nem az övé; a gyermek házassági születését ennek tudomására jötte után, legfelebb három liónap alatt kétségbe vonni, s annak, hogy a nemzés általa történt volna, lehetetlenségét a törvényes születés védelmére rendelendő gond-nok ellenében bebizonyítani tartozik. Sem az anya által elkövetett liázaszágtörés, sem annak azon állítása, hogy a gyermek házasságkivüli, magokban véve azt törvényes születési jogaitól meg nem foszthatják.
159. §. Ha a férj a törvényes születés kétségbe vonására engedett határidő lefolyta előtt meghal, az ily gyermek törvényes születé-sét azon örökösök is, kik jogaikban csorbát szenvednének, a férj halála utáni három hónap alatt, a felhozott oknál fogva kétségbe
von-hatják. ••
A természeti gyermekek törvényesítése : a) a házassági akadály elhárítása vagy a
házastár-sak biiuteien tudatlansága által.
1 6 0 . §. Oly gyermekek, kik ugyan ér-vénytelen, de nem oly házasságból születtek, melynek a 62—64. §§-ban elősorolt akadályok
Szülék és gyermekek közötti jogokról. 47 állnak ellent, ngy tekintendők, mint törvénye-sek, ha a házassági akadály utóbb elbárittatott, vagy ha legalább egyik sziiléjök mellett a há-zassági akadálynak bűntelen nem tudása har-czol; ez utóbbi esetben azonban, az ily gyer-mekek kirekesztve maradnak azon vagyonbeli örökösödésből, mely családi rendelkezéseknél fogva a törvényes származásúaknak van külö-nösen fentartva. .
b) a bekövetkező házasság által.
161. §. Házasságon kiviil született és szüléiknek utóbbi összekelése által a családba lépett gyermekek, mind magok, mind maradékaik is a törvényesen nemzettek közé számittatnak ; de az időközben fennállott házasságban nemzet t törvényes gyermekeknek elsőszülöttségi s egyéb már szerzett jogaikat kétségbe nem von-hatják.
c) a fejedelem kegye által.
162. § . (Lásd »Függelék 34. számát.) A házaSSá-gon kívüli születés a gyermeknek sem poígári be-csületében sem előmenetelében rövidséget nem okozhat. E végre nem szükségeltetik a fejedelem-nek különös kegye, melynél fogva a gyermek tör-vényesnek nyilvánittatik. Ezt C3ak a szülék kér-hetik, ha a gyermeket állási előnyökben, vagy a szabadon örökölhető vagyonhozi jogban, mint
4 8 I. r é s z . I I I . fej. 1 5 8 — 1 6 2 . §.
törvényest kívánják részesitni. A család többi tagjai irányában e kedvezésnek semmi foganata nincsen.
Természeti gyermekekre nézve az atyaságnak bizonyítéka.
1 6 3 . §. A ki ellen a törvénykezési rend-tartásban elészabott mód szerint bebizonyitta-tik, hogy a gyermek anyjával oly időszak alatt közösült, melytől a szülésig hatnál nem keve-sebb, és tiznél nem több hónap mult el; vagy a ki ezt, habár a törvényszéken kiviil is meg-vallja, arról az a vélelem, hogy a gyermeket ő nemzette.
16-1. §. Az atyai névnek az anya előadá-sára a kereszteltek, vagy szülöttek anyaköny-vébe történt bejegyzése csak akkor szolgál tel-jes bizonyságul, ha a bejegyzés törvényes rend-szabály szerint az atya beleegyezésével történt, és ezen beleegyezés a lelkésznek és keresztatyá-nak bizonyítványával, azon hozzáadással, hogy ötet személyesen ismerik, megerösittetett.
A természeti szülék és gyermekek közti jogvi-szony mivolta.
1 6 5 . §. (Lásd a Függelék 35.számát.) Természeti gyermekek átalában kizárvák a család és ro-konság jogaiból, sem az atyának családnevére, sem a nemességre, ez ¡merre, és a szülék egyéb előnyeire nincs igényök ; anyjok családi nevét viselik.
Szülék és gyermekek közötti jogokról. 49 1 6 6 . §. Azonban természeti gyermeknek is van joga szüléitől vagyonukhoz mért ápolást, nevelést és ellátást követelni, és a szülék jogai a fölött annyira terjednek, mint a nevelés czél-ja megkívánczél-ja. Egyébiránt a természeti gyer-mek nem áll nemzőjének tulajdonképi atyai hatalma alatt, hanem gyám által képviseltetik.
1 6 1 . §.-Tartással különösen az atya kö-teles, ha pedig ez nem képes a gyermeket eltartani, ezen kötelesség az^anyára száll. .
1 6 8 . §. Mig természeti gyermekét jöven-dő rendeltetéséhez 'képest az anya maga gkarja és tudja nevelni, ezt az atya tőle cl nem ve-heti ; mind e mellett a tartás költségét ö^köte-les viselni.
1 6 9 . §. Ha azonban a gyermek java az anyai nevelés által veszélyeztetik, köteles az atya a gyermeket anyjától elválasztani s ma-gához venni, vagy más biztos és tisztességes helyre adni. • .
170- §• Szabadságokban áll a szüléknek, a természeti gyermek tartása, nevelése és. ellá-tása iránt magok közt megegyezni; ily egyes-ség azonban a gyermek jogait nem csorbíthatja.
171. §. A természeti gyermekek ápolá-sára és ellátáápolá-sárai kötelezettség, ugy mint más tartozás, a szülék örököseire is átszáll.
A gyermekek fölötti atyai hatalom ele-. nyészteele-.
1 7 2 . § . Az atyai hatalom a gyermek
tel-5 0 I. r é s z . I I I . fej. 1 tel-5 8 — 1 6 2 . §.
jes korával azonnal megszűnik, lia csak annak további tartása igazságos oknál fogva az atyá-nak kérésére a biróság által meg nem engedte-tett, és közhirré nem tétetett. ' .
1 7 3 . §. Igazságos okok, melyeknél fogva az atyai hatalom további tartását a biróság előtt kérni lehet, a következők: ha ' a gyermek teljes kora mellett sem Képes te§ti vagy lelki fogyatkozásai miatt önmagát táplálni, vagy ügyeiről gondoskodni; vagy ha kiskorúságában magát' tetemes adósságokba b.onyolitá, vagy oly vétségeket követett el, melyek miatt őtet tovább is szoros atyái felügyelés alatt kell tartani.
. 1 7 4 . § . (Lásd a Függelék 34., 36. és 37.. számait.)
Gyermekek huszonnégy esztendős koruk elte-lése előtt is felszabadulhatnak az atyai hata-lom alól, ha az atya őket a biróság jóváhagyá-sával világosan, felszabadítja, vagy ha husz esz-tendős fiának saját háztartást enged. •
' 175. §• Ha valamely kiskorú leány megy férjhez, személyére nézve ugyan férjének ha-talma alá jut (91. és 92. §§.) vagyonára' nézve azonban teljes koráigaz atyának vannak gond-viselői jogai és kötelességei. Ha kiskorúsága alatt férje elhal, „ismét atyai hatalom alá
esik. - . . 1 7 6 ; §. Ha az atya eszének
használatá-tól megfosztatik ;.ha tékozlónak nyilvánittatik ; vagy valami bűntettért egy évnél'hosszabb fog-ságra Ítéltetik; ha önkényüleg kivándorol ; vagy ha egy éven tul távol marad, a nélkül,
Szülék és gyermekek közötti jogokról. 51 hogy hol tartózkodásáról hirt adna; az atyai hatalom hatálytalanná lesz, és gyám. rendelte-tik ; ezen akadályok megszűntével azonban az atya jogaiba ismét visszalép.
-1 7 7 . §. Gyermekeik tartását és nevelését teljesen elhanyagló atyák, atyai hatalmokat végkép elvesztik. ,
1 7 8 . §. Az atyai hatálommali visszaélés ellen, mely által a gyermek jogaiban' sértetik, vagy az avval járó kötelességek elmulasztása miatt, nem csak a gyermek maga, hanem min-denki, ki a felöl tudomással bir, s különösen a legközelebbi rokonok fölkérhetik a biróság se-gedelmét. A biróság köteles a panasz tárgyát megvizsgálni, és a körülményekhez képest in-tézkedni.
A szülék és gyermekek közti jogviszonyhoz hasonló összeköttetések : 1) örökbefogás, j
1 7 9 . § . (Lásd a Függelék 38. és 39. számait.) Azokj kik házasságtalanságot ünnepélyesen __nem fo-gadtak, ha törvényes saját gyermekeik niiinafii.
nek, gyermekeket örökbe felvehetnek; a felve-vő személy fogadó-atyának vagy anyának, a felvett pedig fogadott gyermeknek neveztetik.
Kellékei.
1 8 0 . §. Fogadó atyák vagy anyák, kell, hogy ötven esztendős korukat- meghaladták, és.
a fogadott gyermek fogadószüjéinél legalább tizennyolez esztendővel fiatalabb legyen. .
52 I. rész. III. fej. 158—162. §.
181. §. Az örökbefogadás, ha a gyermek kiskorú, csak a törvényes atyának, vagy annak nem létében, csak az anya, gyám és a bíróság beleegyeztével történhetik..Ha a gyermek tel-jes korú is, de törvényes atyja még él, ennek beleegyezése megkívántatik. A beleegyezésnek elegendő ok nélküli, megtagadása ellen a rendes bírónál panaszt emelhetni. A megkívántató be-leegyezéssel ellátott örökbe fogadást a kor-mányszéknek - megerősítés végett; a fogadó szülék és a fogadott gyermek birói illetékének pedig, hogy az a birói irományok közé iktat-tassák, be kell jelenteni.
Abból ercdö jogok.
182= §. Az örökbe fogadásnak lényeges jogi következménye: hogy a fogadott személy a fogadó-atyának nevét, vagy a fogadó-anyá-nak nemzetségi nevét nyeri; de egyszersmind előbbi család nevét, és a netalán öt illető csa-ládi nemességét is megtartja. Ha a fogadó szü-lék azt kívánják, hogy saját nemességük és czi-merök a fogadott gyermekre átszálljon, a feje-delem engedelmét kell kikérniük.
1 8 3 . §. A fogadó szülék és a fogadott gyermek, és ennek utódi közt, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, ugyanazon jogok léteznek, melyek a házassági szülék és gyerme-kek között. A fogadó atya átveszi az atyai ha-talmat. A fogadó szülék és a fogadott gyermek
Szülék és gyermekek közötti jogokról. 75 közötti viszonynak a fogadó szülék családjának többi-tagjaira befolyása nincs; ellenben a fo-gadott gyermek sem veszti el önnön családja jogait.
184. §. A fogadó szülék és a fogadott gyermek közötti jogok szerződés által máskép katároztathatnak meg, a mennyiben ez által az örökbe fogadásnak a 182. §-ban fölhozott lé-nyeges következménye változást, és mások
jo-gai rövidséget nem szenvednek. • Elenyészték.
1 8 5 . §. A fogadó szülék és fogadott gyermek közötti jogi viszony, addig mig a fo-gadott gyermék kiskorú, csak ennek képviselői és a bíróság beleegyezésével szüntethetik meg.
A fogadó atya és fogadott gyermek közötti jogviszony elenyésztével, a kiskorú gyermek ismét törvényes atyjának hatalma alá kerül vissza.
2) Tápolás végettt fölfogás.
1 8 6 . §. A fölfogadó szülék és fogadott
g y e r m e k e k jogai és kötelezettségei, oly gyer-mekekre nem alkalmazhatók, melyek egyedül tápolás végett vétetnek fel. Ezen tápolás min-denkinek szabadságában áll; ha azonban a fe-lek ez iránt szerződésre akarnak lépni, a meny-nyiben a tápgyermek jogai megszoritandók, vagy reá külöuö3 köteleztetések rovandók
vol-54 • I. rész. IV. fej. 2 0 2 — 2 0 8 . ' § . nának, annak bíróilag kell megerősíttetni. A tápolási költségek megtérítését á tápszülék nem követelketik.