A szolgalmakról (De servitutibus.)
A szolgalmi jog fogalma.
4 7 2 . §. A szolgalom joga által köteleztetik a tulajdonos máspak hasznára, a maga dolga tekintetében valamit tűrni, vagy elmulasztani.
Ezen dologbani jog a szolgalmi dolog minden birtokosa irányában hatályos.
A szolgalmak föiosziása telki szolgalmakra és személyesekre.
• 4 7 3 . §. Ha a szolgalom joga valamely telek birtokával, annak hasznosabb vagy
ké-A s z o l g a l m a k r ó l . 137:
nyelmesebb használata végett köttetik egybe;
akkor telki szolgalom származik; különben a •
:szolgalom személyes. '
Mezei és házi szolgalmakra. , 474. §. A telki szolgalmak két telekbirto-ost tesznek föl,.kiknek egyikét mint kötele-zettet a szolgalmi, a másikat mint jogosítottat, az uralgó jószág illeti. Az uralgó telek vagy mezei gazdaságra, vagy más haszonvételre van szánva; azért is megkülönböztetnek a mezei és házi szolgalmak. ' Közönségest) nemei: a) a házi szolgalmaknak.
4 7 5 . §. A házi szolgalmak közönsé-gesen :
' 1. Azon jog, mely szerint valaki épüle-tének valami terhét idegen épületre tehesse;
2. valamely gerendát, vagy fedélfát más-nak falában ereszthessen; .
3. másnak falán akár világosság, akár kilátás okáért ablakot nyithasson ;
4. a szomszédjának légüre fölé fedelet, vagy erkélyt építhessen;
5. (Lásd a Függelék • 48. számát.) a füstöt a
BZOmszéd\ kéményén keresztül vihesse ;
-6. az ereszt másnak telkére bocsáthassa;
7. a szomszéd telkére folyadékokat önk ""
hessen, vagy azon keresztül vezethessen;
138 n . rész. VII. Vej. 476 - 481. §.
Ezen s más hasonló házi szolgalmaknál fogva, jogosítva van a házbirfcko3 szomszéda földén valamit tenni, mit ennek tűrnie kell.
4 7 6 . §. Más házi szolgalmak által köte-leztetik a szolgalmi telek birtokosa valamit nem tenni, a mit különben tennie' szabadságá-ban állott volna. Ilyenek:
8. Házát felebb nem emelni ; ' 9. azt alacsonyabbra nem venni-;
10. Az uralgó épülettől a világosságot s levegőt;
11. vagy a kilátást el nem fogni;
12. házának ereszét szomszéda földéről, kinek az kertje öntözésére, vagy víztartója megtöltésére vagy más módon hasznára szol-gálhat, el nem vonni.
b) a mezei szolgalmaknak.
477. §. A nevezetesebb mezei
szol-galmak: ' 1. Azon jog, hogy valaki idegen földön
gyalog ösvényt, marhacsapást, vagy szekérutat tarthasson;
2. vizet merhessen, marhát itathasson, s a vizet le és ide-vezetliesse;
3. marhát őrözhessen, s legeltethessen ; 4. fát vághasson, száraz ágakat s gaíya-kat gyűjthessen, makkot szedhessen, falevelet gereblyélhessen;
A szolgalmakról. 139:
. , 5. vadászhasson, halászhasson és
mada-rászhasson; . 6. követ fejthessen, fövényt áshasson és.
meszet égethessen.
A személyes szolgalmak nemei.
. 4 7 8 . §. A személyes szolgalmak: vala-mely dolognak szükséges használata; a haszon-vétel ; és a lakás.
1 - Rendetlen és álszolgalinak.
4 7 9 . §. De oly szolgalmak is, melyek magokban telki szolgalmak ; egyedül a személy-nek ; — vagy oly kedvezések, melyek rendsze-rint szolgalmak, csak visszahuzásig engedé-lyezhetők. Mindazáltal a szolgalom természeté-' tőli eltérések nem vélelmeztetnek; a ki ezeket állítja, az köteles bebizonyitni.
A szolgalmi jog szerzése. A szerzési éi czim.
480. §. Valamely szolgalomrai czim szerződésen; végrendeleten ; közös .telkek fel-osztásakor hozott birói ítéleten, vagy végtére elévülésen alapul.
Szerzésmód.
481. §. A szolgalom dologbani joga in-gatlan dolgokra, s átalában oly tárgyakra,
me-14Ű II. rész. VŐ. fej. 482—488. §.
lyek nyilvánkönyvekben beiktatvák, csak az azokbai beiktatás által szereztethetik, de más dolgokra, a fennebb . (426—428. §§.) kitett átadási módok által szereztetik.
Szolgalmaknál"! jogviszony.Átalános rendsza-bályok a szolgalmi jog iránt.
4 8 2 . §. Minden szolgalmak megegyeznek abban, hogy a szolgalmi dolog birtokosa rend-szerint nem köteleztetik valamit tenni, hanem csak másnak valamely jog gyakorlatát megen-gedni, vagy valamivel felhagyni, mit, mint tu-lajdonos, különben tenni jogosítva volna.
483. §. Azért a szolgalomra rendelt do-log fentartására és helyreállítására- való költ-ségeket is rendszerint a jogosított tartozik vi-selni. "De ha a dolog a kötelezett által is hasz-náltatik, a költséghez aránylag kell járulnia, s
csak annak a jogosított részére való átengedése által menekedhetik meg, annak beleegyezése nélkül is, az ahhoz való járulástól.
484. §. Az uralgó jószágbirtokosa jogát tetszése szerinti módon gyakorolhatja ugyan;
" de szolgalmakat kiterjeszteni nem szabad, söt .a mennyiben természetek és rendeltetésük czélja
engedi, azokat korlátolni kell.
4 8 5 . §. Semmiféle szolgalmat sem lehet a szolgalmi dologtól önhatalmúlag elkülönitni,
• sem más dologra vagy személyre átruházni. S
A szolgalmakról. 141:
annyibán minden szolgalom megoszthatlannak is tartatik, a mennyiben a telken fekvő jog, an-nak nagyobbitása, kisebbítése, vagy eldarabo-lása által, sem meg nem. változtathatik, sem meg nem osztathatik.
486. §. Valamely telek egyszerre több személyek részére is lehet szolgalmazó, ha kü-lönben e miatt egy harmadiknak régiebb jogai nem szenvednek.
Alkalmazás a telki szolgalmakra, különösen valamely tehernek, gerendának idegen épüle-ten tartásához, vagy a füstnek átvezetéséhez
való jogra.
4 8 7 . §• A szolgalmak külön nemeinél a jogviszonyok az itt felállított elvek szerint
ha-tározandók meg. A ki tehát a szomszéd épület terhét viselni, idegen gerendának falába eresz-tését, vagy az idegen füstnek kéményén váló átvezetését tűrni köteles; tartozik aránylag az arra rendelt fal, oszlop, közfal vagy . kémény fentartásához járulni. De azt nem kívánhatni tőle, hogy az uralgó jószágot gyámolitsa, vagy a szomszéd kéményét kijavíttassa.
Ablakjog.
4 8 8 . §. Az ablakjog csák világosságra és levegőre ad igényt; a kilátásra külön enge-delem kívántatik. 'Kinek a kilátásra jóga nincs, ablakának berácsolására köteleztethetik. Az
ab-.142 n. rész. VII. fej. 517 - 5 23. §.
lakjoggal együtt jár a nyiladék megóvásának kötelessége, ki ezen megóvást elmulasztja, az abból következő kárért felelős. .
Eresz joga.
489. §. Ki az ereszjoggal bir, az esővi-zet szabadon, vagy csatornákon az idegen fe-délre lefolyathatja; fedelét fölébb is emelheti;
de ugy kell intézkednie, hogy ez által a szolga-lom terhesebbé ne váljék. Szintúgy tartozik a nagyobb mennyiségben esett havat idején elta-karitni, valamint a lefolyásra szolgáló csator-nákat is jó karban tartani.
Az esővíz levezetésének joga.
- 4 9 0 . §. A kinek joga van az esővizet a szomszéd fedélről a maga földére vezetni, kö-teles a csatornákra, vizrekeszekre és más ah-hoz tartozó készületekre a költségeket egyedül viselni. .
491. §. Ha a levezetendő folyadékok ár-kokat és csatornákat kívánnak, azokat az uralgó földtulajdonosa tartozik csináltatni, ő tartozik azokat rendesen befedetni, és tisztíttatni is, s ez által a szolgalmi föld terhén könnyitni.
Gyalogösvény, marhacsapás és szekérút joga.
492. §. A gyalogösvény joga magában foglalja a jogot, ezén ösvényen járni, magát
A szolgalmakról. 143:
emberek által vitetni, vagy más embereket ma-gához járathatni. A marhacsapással a taliga^
használat, a szekéruttal pociig kettős vágy számosb fogattali kocsizás joga van egybe-kötve. . , ,
4 9 3 . §. Ellenben a járási jog 'lovagláfii jogra, vagy állatok általi vitntésre, sem a mar-liakajtási jog, a szolgalmi földön nehéz terhek vontatására, sem a szekerezés joga marhának szabadon áthajtására, különös engedély nélkül ki nem terjesztethetik. .
494. §. Az ut, hidak és biirük fentartá-sához mindazon személyek, vagy földbirtoko-sok, kiket azoknak használata illet, aránylag járulnak,-következőleg a szolgalmi telek
birto-kosa is, a mennyiben azokból hasznot huz." • Ehhez való tér.
.495. §. Ezen három szolgalom számára való térnek a szükséges használathoz, és a helybeli körülményekhez kell arányozva lenni.
Ha utak és ösvények vizáradás vagy valamely más véletlen által ha3ználhatlanokká válnak, előbbi állapotbai visszaállittatásokig, hacsak a közrendtartási hatóság már nem intézkedett, uj tért kell kimutatni. .
. Vizmcrcs joga.
4 9 0 . §. Az idegen vizmerés jogával az ahhoz való járhatáa is megengedtetik.
fc.
144 n . rész. VII. fe. 497—502
Vizvezetés joga.
497. §. Kinek joga van vizet idegen föld-ről a magáéra vagy maga főidéföld-ről máséra ve-zetni, annak joga is van, az ehhez szükséges
«^öveket, csatornákat és zsilipeket önköltségén készíttetni. Az ily készitvények tovább nem terjeszthető mértéke, az uralgó telek szükség-lete által határoztatik meg.
Legelőjog.
4 9 8 . §. Ha "a legeltetési jog szerzésénél a kijáró marhának neme és száma; továbbá a haszonvételnek ideje é3 mértéke meg nem ha-tároztatott, a harmincz esztendős békés birto-kot ótalmazni kell. Kétes esetekben következő rendszabályok szolgálnak zsinórmértékül.
Törvényes határozat: a) a kijáró marha ne-mére nézve.
4 9 9 . §. A legeltetést jog, a'mennyiben a közrendtartási é3 erdőszeti rendeletek' ellent nem állanak, mindenféle vonós- és szarvasmar-hákra, juhnemüekre kiterjed; de a sertésekre és baromfira nem, ugy szintén erdős vidékeken a kecskékre sem. Tisztátalan, egészségtelen és idegen marha a legelőről mindenkor ki van zárva.
A s z o l g a l m a k r ó l . 1 4 5 :
" b) számára nézve.
500- §. Ha a kijáró marhának száma az utósó harmincz év alatt változott, az első há-rom észtendőbeli legeltetésből kell a közép szá-mot felvenni. Ha ez sem világlik ki, akkor ré-szint a legelőnek kiterjedésére, réré-szint annak minőségére kell méltó tekintettel lenni, és a jogosítottnak legalább azt meg nem engedni,
hogy az idegen legelön több marhát tartson, mint a mennyit az uralgó földön termő takar-mánynyal kiteleltethet. A szopós marha nemjö a meghatározott számba.
c) a legeltetés ideje.
501. §. A legeltetés ideje átalábau a mindegyik határban bevett háboritlan gyakor-lat által határoztatik ugyan meg ; de semmi esetben sem szabad a közrendtartási határoza-tok által rendezett gazdálkodásnak a legeltetés által akadályoztatni, vagy nehezittetni.
d) a használat mértéke iránt.
502. §. A legeltetés jog használása más haszonvételekre ki nem terjed. A jogositottnak.
Bem fiivet kaszálni, sem rendszerint a földtulaj-donosát az' együttlegeltetésböl kizárnia nem szabad; legkevésbbé pedig a legelő állagát sér-tenie. Ha kártól lehet tartani, marháját, pász-tor által kell őriztetnie.
Ausztr. jiolg. törvénykönyv, I I . rész, 1 0
.146 n. rész. VII. fej. 517 - 5 23. §.
Ezen határozatoknak egyéb szolgalmakra al-kálmazásn.
5 0 3 . §. Mi eddig a legeltetési jogra néz.
ve rendeltetett, aránylag az állatfogási, favá-gási, köfejtési jogókra, s a többi szolgalmakra is alkalmazandó. Ha valaki ezen jogokat a kö-zös tulajdonra véli alapithatni, az ez iránt ke-letkező villongások a tulajdon közösségéről szóló fejezetben foglalt elvek szerint intézen-dök el.
Személyes szolgalmak ; különösen : 1) a liasz-' nálat joga.
5 0 4 . §. A személyes szolgalmak gyakor-lata, ha máskép nem volt. az egyésség, követ-kező elvek szerint határoztatik meg: a haszná-lat szolgalma abban áll, hogy valaki jogositva v a n , valamely idegen dolgot, állaga megsér-tése nélkül, csupán a maga _aaíikségére hasz-nálni. .
Határozat a haszonvételekre.
5 0 5 . §. Ki tehát valamely dolog haszná-latjogával bir, az abból, egyéb vagyonárai te-kintet nélkül, állásához, foglalkozásához, és háztartásához mért hasznot búzhat.
• 5 0 6 . §• A szükség a használat megen-gedésének időpontja szerint határozandó meg.
A jogosítottnak állásában, vagy
foglalkozása-\
' A szolgalmakról.
ban utóbb történt változások, tágabb használatra igényt nem adnak.
-Az állagra.
5 0 3 . §. A jogosítottnak nem szabad a neki használatra engedett dolog állagát meg vállöztátni," gém jogát' másra átruházni.
S a terhekre nézve.
5 0 8 . §. Mindazon haszonvételek/melyek a használásra jogosítottnak háboritása nélkül a dologból merithetők, a tulajdonost illetik. De ez köteles a dolgon fekvő minden rendes és rendkiviili terheket viselni, és azt maga költ-ségén jó karban tartani. Csak ha a költségek azon hasznot meghaladják, mely a tulajdonos-nak fenmarad, tartozik a jogositott a fölözetet viselni, vagy a használástól elállani.
1) a
haszonéivezés.joga-5 0 9 . §. A haszonélvezés azon jog, mely-nél fogva idegen dolgot, állagának kimélésévél
kori átlanul élvezhetni. - , Mennyiben terjedhet elhasználható dolgokra.
5 1 0 . §. Az elhasználható dolgok magok-ban nem tárgyai a használatnak, vagy a ha-szonélvezésnek, hanem csak azok érteke. A
~ 10*
.148 n . rész. VII. fej. 517 - 5 23. §.
kész pénzzel a jogositott teszése szerint rendel-kezhetik. De ha valamely más kiadott töke en-gedélyeztetik haszonélvezetre vagy haszná-latra; a jogositott csak a kamatokat köve-telheti.
A haszonélvező jogai-ée-kiit«4eee44sé#ei.
511. §. A haszonélvezőnek joga van mind á rendes, mind a rendkívüli teljes" jöve-delemhez ; ötet illeti tehát a fenálló bányai rendszabályok megtartása mellett, a banyaré-szekböl bevett tiszta haszon is, és az erdöszc-tileg vágott fa. A kincsre, mely a haszonélve-zésre szánt földben találtatik, nincs igénye.
Különösen a) a dolgon fekvő terhekre.
5 1 2 . §. Tiszta jövedelemnek azonban csak az tekintethetik, mi minden szükséges költségek levonása után íenmarad. A haszonélvező tehát minden terheket átvállal, melyek a haszonelve-zés engedélyehaszonelve-zésekor a szolgalmi dologgal osz-sze voltak kötve, s igy az arra bejegyzett tő-kék kamatait is. Ötet terhelik a* dologtól..járo minden rendes és rendkívüli tartozások, a mennyiben a haszonélvezé3 tartama alatt vett haszonból fedezhetők; ö viseli azon költsége-ket is, melyek nélkül a hasznok el nem ér-hetők.
A szolgalmakról. 149:
b) a dolog fcnlartásárá.
5 1 3 . §. A haszonélvező tartozik a szol-galmi dolgot, mint jó gazda, azon karban tar-tani, melyben azt átvette, és a jövedelemből a javításokat, kiegészítéseket és helyre
állításo-kat megtétetni. Ha mindazáltal a szolgalmi do-log értéke a haszonélvező vétke nélkül, egye-dül a jogszerű élvezet által kisebbedett, ezért ő nem felelős. " , •
c) építkezésekre. •
5 1 4 . §. Ha a tulajdonos, a haszonélve-zőnek jelentése folytán, tulajdon költségén, oly építkezéseket tetet, melyek az épületnek ósága vagy valamely véletlenség által szüksé-gessé váltak, a haszonélvező az ez által javult haszonélvezés, mértékéhez képest a beruházott tőkének kamatait neki megtéríteni tartozik.
515. §. Ha a tulajdonos erre ráállni nem akar, vagy nem képes; a haszonélvező jogosítva van, vagy az építést megtétetni, és a haszonél-vezés végeztével jóhiszemű birtokosként meg-térítést követelni; vagy az épités elmaradása miatt hiányolt haszonélrezésért ahhoz mért kárpótlást kivánni.
5 1 6 . §. Oly építkezéseket, melyek nem szükségesek, habár különben a jövedelem sza-porítására használatosak is, a haszonélvező teljes kármentesítés nélkül nem köteles megen-gedni.
.150 n . rész. VII. fej. 517 - 5 2 3 . §.
d) a javítási költségekre nézve.
517. §. A mit a haszonélvező a tulajdo-nos belegyezése nélkül tartamos haszonvételek szaporítására fordított, visszaveheti; de a javí-tásokból még fenlevö haszonvételekért pótványt csak annyiban követelhet, a mennyiben megbí-zás nélküli ügy viselő jogositva van azt köve-telni. •
Az iránti bizonyíték. , . 518. §. A kölcsönös követelések bebizo-nyításának könnyebbitésére a tulajdonos, és a haszonélvező minden szolgalmi dolgokról hite-les Összeirást készíttessenek. Ha ez elmulaszta-tott, az vélelmeztetik, hogy a haszonélvező a dolgot annak rendes haszonvételére' megkíván-tató minden darabokkal együtt középszerű hasz-nálható, állapotban vette át. .
A haszonvételeknek a haszonélvezés elenyész-téveli kiosztása.
5 1 9 . §. A haszonélvezés végeztével a függő hasznok a tulajdonost illetik; tartozik azonban az azok nyerésére fordított költsége-ket, a haszonélvezőnek vagy örököseinek, jó-hiszemű birtokosként megtéríteni. Egyéb ha-szonvételekre a haszonélvezőnek vagy az ö örö-köseinek a haszonélvezés tartamához képest van igényük.
A szolgalmakról. 151:
Mennyiben tartozik a használatra jogosított vagy a haszonélvező biztosítással.
5 2 0 . §. Rendszerint a tulajdonos a hasz-nálatra jogosítottól vagy haszonélvezőtől az ál-lag biztosítását csak akkor követelheti, ha vaT
lamely veszély mutatkozik. Ha biztosíték nem adatik, a dolog vagy a tulajdonosnak méltányos kiegyenlítés mellett átengedendő, vagy a kö-rülményekhez képest birói kezelés alá adandó.
3) a lakás szolgalma.
5 2 1 . §. A lakási szolgalom azon jog, mi-szerint valamely háznak lakható részei saját szükségre használhatók. Az tehát a lakház hasz-nálásának szolgalma. De ha valakinek a ház minden lakható részei az, állag kímélése mel-letti korlátlan élvezetre engedtetnek á t ; ez a lakház haszonélvezése. Ehhez képest alkalma, zandók a fennebb foglalt rendszabályok a jogo-sított és tulajdonos közti jogviszonyra.
5 2 2 . §. Minden esetben megtartja a tulaj-donos azon jogot, hogy a ház mindazon részei-ről, melyek a sajátképeni lakáshoz nem tartoz-nak, rendelkezhessék; a házára szükséges fel-ügyelést sem szabad neki nehezitni.
Szolgalmak iránti keresetjog.
5 2 3 . §. A szolgalmakra nézve kétféle ke -resetjognak van helye. Vagy a tulajdonos ellen
.152 n. rész. VII. fej. 517 - 5 2 3 . §.
követeltethetik a szolgalmi jog; vagy a tulajdonos emelhet valamely szolgalmi jog bitorlása miatt panaszt. Az első esetben felperes a szolgalom szerzését, vagy legalább annak, mint dologbani jognak, birtokát; a második esetben, a
szolga-lomnak az ö dolgábani bitorlását, tartozjk bebi-zonyitni.
A szolgalmak elenyészte. Közönségesen.
5 2 4 . §. A szolgalmak közönségesen ugyanazon m idokon enyésznek el, melyek által, a harmadik rész harmadik és negyedik fejezete szerint, a jogok ési kötelezettségek átalában megszüntetnek. • "
Különös rendelkezés azok elenyészténél; a) a szolgalmi vagy uralgó telek elveszte.
5 2 5 . §• A szolgalmi vagy uralgó telek elveszte megállítja ugyan a szolgalmat; de mi-helyt a telek vagy épület ismét az előbbi álla-potba helyeztetik , a szolgalom visszanyeri előbbi erejét.
b) egycsités által.
5 2 6 . §. Ha a szolgalmi és uralgó földnek tulajdona egy személyben egyesittetik, a szolga-lom magától megszűnik. De ha utóbb ezen egyesitett földek valamelyike ismét elidegenit-tetik, a nélkül, hogy időközben a szolgalom a
A szolgalmakról. 153:
nyilvánköny vekben kitöröltetett volna, az uralgó föld uj birtokosa jogosítva van a szolgalom gyakorlatba vételére.
c) időmúlás által.
527. §• Ha annak, ki a szolgalmat léte-sítette, csupán ideiglenes joga, vagy azon idő, melyre az szorítva volt, a szolgalom birlalója előtt nyilvánkünyvekböl vagy más módon tud-va lehetett; ezen idő elmultátud-val a szolgalom magától megszűnik.
5 2 8 . §. Azon szolgalom, mely valakinek addig engedtetik, mig egy harmadik bizonyos kort elér, csak a meghatározott időben enyé-szik el, habár a harmadik azon kor előtt el-halt volna is.
Kiilönösen.a személyes szolgalmak elenyészte.
5 2 9 . §. Személyes szolgalmak a halállal megszűnnek. Ha az örökösökre világosan kiter-jesztetnek; kétség esetében ez alatt csak az
első törvényes örökösök értetnek. De valamely családnak engedett jog, annak minden tagjaira átmegy. Valamely község, vagy más erkölcsi személy által szerzett személyes szolgalom ad-dig tart, mig azon erkölcsi személy fennáll.
Állandó járadékoki-ai nem alkalinazliatás.
. 5 3 0 . §. Állandó évi járadékok nem sze-mélyes szolgalmak és igy természetöknél fogva, minden utódokra átbocsáthatók.
.154 n. rész. V I I . fej. 517 - 523 . §.