Negyedik'fejezet
2) törvényes
1 9 8 . § Ha az atya senkit sem, vagy nem képes gyámot nevezett, a gyámságot mindenek előtt az atyai nagy-apára, az után az anyára, továbbá az atyai nagy-anyára, s vegtére vala-mely más rokonra, nevezetesen arra kell bizni, ki a-férfi rokonok között a legközelebbi, vagy több egyenlőn közel állók közt a legidösbik.
' 3) birói.
1 9 9 . §. Ha az előadott módon a gyámság elrendelhető nem volna, a bíróságtól függ, hogy gyámnak, figyelmezve a képességre, állásra, va-gyonra és lakásra, kit nevezzen. "
A valóságos gyámrendelés alakja.- . 2 0 0 . §. Különbség nélkül minden kine-vezett gyámot a gyámság átvételére a gyámsági bíróság azonnal utasítani tartozik. A gyám, ha-, bár személyére nézve más törvényhatóság alatt áll is, köteles a gyámságot elfogadni, és e tisz-téhez tartozó minden ügyekre nézve a gyámsági hatóság alá esik.
Az elnemfogadás módja.
201. §. Ha a bíróság által a gyámságra felhívatott, magát e hivatalra nem alkalmasnak,
58 • I. rész. IV. fej. 202—208.'§.
vagy attól a törvény által fölmentettnek tartja;
tartozik, a birói meghagyásnak tudtára adásától számítva, tizennégy nap alatt, a gyámsági bíró-sághoz, vagy ha .személyére nézve ennek nincs alája vetve, saját bíróságához folyamodni, mely annak okait, saját .véleménye kíséretében, elha-tározás végett, a gyámsági bíróság elébe terjesztendő
-A gyám és a biroság e tárgy Iránti fele-lőssége. . 2 0 2 . §. Ki á gyámságra való alkalmatlan voltát eltitkolja, valamint azon birÓ3ág is, mely tudva törvény szerint alkalmatlan gyámot ne-vez, a kiskorúnak ebből származott minden kár-ért, és megszűnt haszonért felelős. •
2 0 3 . §. Ezen felelősség alá esik az is, ki alapos ok nélkül vonakodik, a gyámságot elfo-gadni, és ezen fölül arra alkalmas kényszerítő módok által is szorítandó.
A gyámság átvétele. '
2 0 4 . §• A.gyámsági hivatalt csak az il-lető bíróságtól arra nyert megbízatás után le-het átvenni. Ki valamely gyámságba önhatalmú-lag avatkozik, köteles a kiskorúnak minden ebből eredt kárát megtéríteni. •
Fogadástétel.
2 0 5 . §. Minden gyám, kivévén a nagy-atyát, az anyát és a nagyanyát, kézadással
tar-A gyámságok és gondnokságokról; • 59 tozik fogadást tenni: hogy a kiskorút becsüle-tességre, istenfélésre és erényre vezényelni, hogy öt állásához képest, hasznos polgárrá ne-velni, biróság előtt, és azon kivül is képviselni, a vagyont hiven és gondosan kezelni, és magát mindenekben a törvény rendeletéhez tartani fogja.
Erröli okirat.
2 0 6 . '§. Az ily módon lekötelezett gyám-nak, a biróság erről rendes okiratot tartozik kiadni, hogy hivatalára nézve megkitelve le-gyen, és előfordüló esetekben magát igazolhas-sa, Ha nagyatya, anya, vagy nagyanya vállal gyámságot, ezeknek hasonló okiratot kell kéz-besitni, és abban azt, mit más gyámok fogadnak, beigtatni.
-A gyámsúg viselése. Előleges birói
gondos-kodás. ~ 2 0 7 . §. Minden gyámsági biróság köteles
úgynevezett gyám- vagy árvakönyvet vezetni.
Ezen könyvbe á kiskorúnak családi és mellék-nevét, korát és mindazt be kell jeyzezni, a mi nevezetes, magát a gyámság átvétele, folytatása és befejezése körül előadta.
2 0 8 . §. E könyvbe egyszersmind minden támiratokrá akként kell utalni, hogy mind ma-ga a biróság, mind jövendőben a teljes korra
60 I. rész. IY. fej. 2 0 9 - 2 1 5 . §.
jutott árvák is mindent, minek tudása hasz-nokra lehet , hiteles alakban megtekinthessenek.
-A gyámsági l'őkötelességek a nevelés és va-gyonkezelés egy szcmélybeni egyesítése.
2 0 9 . §. Valamint az atya által nevezett gyámnak, nemcsak a kiskorú személyéről, ha-nem annak vagyonáról is kell gondoskodnia, szintúgy áll a vélelem arra nézve is, hogy az atya azt, kit a vagyon gondnokává nevezett, a személy feletti felvigyázatt'al is meg akarta bizni. Ha pedig az atya valamely gyámot nem valamennyi gyermekek számára, vagy nem az egész vagyonra nézve nevezett, a bíróság köte-lessége a többi gyermekeknek gyámot, vagy a vagyon többi részére gondnokot nevezni. '
, 2 1 0 . §. Ha több gyámok neveztettek, a kiskorú javait közösen vagy részenként kezel-hetik ugyan. De ha azt közösen kezelik, vagy ha a kezelést a biróság jóváhagyása nélkül osztják meg magok között; közülök mindegyik felelős a kiskorura háramló egész kárért. Úgyis kell a bíróságnak mindig intézkednie, hogy a kiskorúnak személyéről és az ügyletek főveze-téséröl csak egy gondoskodjék.
A gyámnönek gyámtárs általi támogatása.
211. §. Anyák és nagyanyák mellé, kik valamely gyámságot felvállalnak , gyámtárs
A gyámságok és gondnokságokról; • 61 rendelendő. Ennek választásánál mindenek előtt az atya kijelentett akaratára, továbbá a gyám-nő ajánlatára, s végtéré a kiskorúnak rokonira
kell tekintettel lenni. . - A gynintárs kötelességei és jogai.
2 1 2 . §. A gyámtársnak is a bíróságtól hitelvényt kell nyerni, és fogadást tennie, hogy a kiskorú javát elő kivánja mozditni , és e végre a gyámnőt tanácsával segíteni tartozik.
Ha tetemesebb fogyatkozásokat tapasztalna, -azok orvoslásán iparkodni, és szükség esetében a gyámsági bíróságnak arról jelentést tenni köteles.
-213. §. A gyámtársnak másik lényeges kötelessége, hogy az előforduló oly ügyleteknél, melyek érvényességére a gyámsági bíróság be-leegyezése szükséges, a gyámnö -folyamodvá-nyát együtt aláírja, vagy saját külön vélemé-nyét hozzácsatolja; valamint köteles a bíróság kívánságára az ily ügylet iránt közvetlenül is
véleményt adni. ' 2 1 4 . §. A gyámtárs ezen kötelességeit
teljesítvén, ment minden további felelősségtől;
de ba a gyámtársra egyszersmind a javak ke-zelése is bízatott, ezen kezeléssel minden gond-noki kötelességet is magára vállalt.
215. §. Ha valamely gyámnö a gyámság-ból kilép; a gyámságot rendszerint a volt gyámtársra kell bízni.
62 • I. rész. IV. fej. 202—208.'§.
A gyám különös kötelességei és j o g a i : a) a személy nevelésére nézve.
. 2 1 6 . §. A gyámnak szintúgy, mint az atyának kötelessége s joga, a kiskorúnak ne-veléséről gondoskodni; de fontos é3 aggályos ügyekben tartozik előbb a gyámsági bíróság beleegyezését és rendeleteit kikérni.
A gyámolt. megfelelő kötelezettségé.
2 1 7 . §. A kiskorú, gyamja iránt tisztelet-tel és engedelmességgel tartozik ; de joga is van legközelebbi rokoninál, vagy a birói ha-tóságnál panaszt emelni, ha a gyám hatalmával bármi módon visszaélne, vagy a szükséges gondviselési és gyámolási kötelességeit elmu-lasztaná. A kiskorúnak rokoni, és bárki más is, kinek ez tudomására jő, tehetnek iránta je-lentést. Ezen hatósághoz kell a gyámnak is fordulni, ha a nevelésre neki engedeti hatalom-mal a kiskorúnak kihágásait fékezni nem
képe3. ' Ki gondoskodjék legközelebb a nevelésről.
218. §. Az árvának személye főkép az anyára bizássék még akkor is, ha a gyámságot fel nem vállalta, vagy ismét férjhez ment; ha-csak a gyermek java más intézkedést nem szükségei.
A gyámságok és gondnokságokról; • 63 A nevelési költségek mennyiségének és
forrá-sainak meghatározása.
2 1 9 . §. A tartási költséget a gyámsági _ biróság határozza meg, s a meghatározásnál az atya rendeletére, a gyám véleményére, s a kis-korú vagyonára, állására és egyéb
körülmé-nyeire tekint, . ' 2 2 0 . §. Ha a jövedelem ezen költségre
vagy oly költekezés fedezésére, mely által a kiskorú állandó élelmet nyerhetne, nem elegen-dő; a biróság jóváhagyásával a vagyontökékez is lehet nyúlni. \
2 2 1 . §'. Azon esetben, ha-az árvák egé-szen vagyontalanok, a gyámsági biróság a leg-közelebbi tehetős rokonokat, a mennyiben ezek már a-143. §. szerint erre jogszerűen kötelezve nem volnának, azok t'ápolására rábírni igye=
kezzék. Ezen felül a gyámnak jótékony köz-alapítványokra és a szegények számára fenálíó közintézetekre igazságos igénye van mindaddig,, mig a kiskörű önmunkájával és iparkodásával magát el nem tarthatja. - " • A gyámság különös kötelességei: b) a vagyon kezelésre, kinyomozására és biztosítására
. nézve.
' 2 2 2 . §. Azon gondoskodás, mely az árva vagyonára nézve a gyámbiróságra bízatott, megkívánja, hogy mindenek előtt az árva va-.
64 • I. rész. IV. fej. 202—208.'§.
gyonát kinyomozni, és azt zár alá vétel, leltá-rozás és megbecsülés által biztosítani igye-kezzék. <
Zárral és leltárral.
2 2 3 . §. A birói zárnál az ingóságok csak akkor vétetnek őrizet alá, ha az a biztosítás vé-gett szükséges; de a leltárt, vagyis az árvát illető összes vagyonnak pontos jegyzékét az atya, vagy más örökséghagyó tilalmára való tekintet nélkül is, mindég el kell késziteni.
Továbbá a vagyonnak megbecsültetésével, vagy közvetlenül a gyámsági bíróság által.
2 2 4 . §. A vagyon följegyzését és az in-góknak mcgbecsültetését időhaladék nélkül, netalán még gyám neveztetése előtt is véghez kell vinni. A leltár a hagyatéki irományok kö-zött tartatik meg, és a gyámmal annak hiteles mása közöltetik. Az ingatlan vagyont, mihe-lyest lehet, meg kell becsültetni; de ha an-nak értéke más biztos forrásokból kitűnik, egészen is elmaradhat.
Vagy a dologi hatóság által.
2 2 5 . §. Ha a kiskorúnak valamely in-gatlan java más tartományban vagy épen ide-gen álladalomban fekszik; a gyámsági hatóság tartozik a másik tartomány- vagy az idegen
ál-A gyámságok és gondnokságokról; • 65 ladalombeli rendes bíróságot a leltározás és becslés, s ezek közlése végett megkeresni, de ezen bíróságnak, az ezen jószágrai gondnok-nevezést átengedni.
2 2 6 . §. Ha az igatlan vagyon ugyanazon tartományban, de más hatóság alatt fekszik, a jószágra vonatkozó minden jogok, következő-leg a leltározás és becslés is ezt illetik ugyan • mindazáltal a gyátnsági hatósággal, ha kíván-tatik, nemcsak azok hiteles mását közleni, ha-nem a gyámnak is a jószág szabad kezelését átengedni tartozik, a nélkül, hogy annak gyám-sági cselekvényei fölött magának bárminemű
törvényhatóságot tulajdonithatna. . Hová tartozzék az ingó vagyon.
" 2 2 7 . §. Azon ingóságok, melyek vala-mely fekvő jószágon akként léteznek, hogy ál-landóan azon maradjanak, ezen jószág részének tekintendők, minden egyéb ingók, adóslevelek, sőt az ingatlan jószágon fekvő tőkepénzek is a gyámsági törvényhatóság alá tartoznak.
A vagyonkezelés iránti átalános rendszabály.
2 2 8 . §. Mihelyt valamely g y W vagy gondnok a vagyont átveszi, tartozik azt a becsü-letes és szorgalmas házi atya egész gondossá-gával kezelni, és a maga hibájáért felelni.
Ausztr. polj. törvénykönyv. I . ré«z. 5
I. rész. IV. fej. 229—233. §.
Különös rendszabályok: a közvetlen vagyon-kezelés iránt, .különösen a drágaságokra.
2 2 9 . §. Ékszerek, más drágaságok és az adóslevelek, mint szintén minden fontos okira-tok, birói őrizet alá vétetnek; a gyám az el-sőbbeknek j egykékét,s az utóbbiaknak a haszná-lat végett szükséges másohaszná-latait kapja meg.
Készpénzre.
2 3 0 . §. Készpénzből c s a t a n n y i maradjon a gyám kezei között, mennyi az árva nevelésé-re és a gazdaság réndes folytatására szüksé-ges; a többit, főkép a nótaián létező adósságok törlesztésére, vagy valamely más nyereséges használatra kell fordítani, és ha nyereségesb hasznát venni ném lehet, közpénztárakba, vagy törvenyszerü biztonság mellett, magán, szemé-lyeknek is kamatra kiadni. A - biztonság pedig C3ak akkor törvényszerű, ha a biztosítás által a netalán elébbvaló terhek beszámításával, vala-mely ház valódi értékének felén, mezei j'Ó3zág, vagy telek pedig, kétharmadán tul, nem terhel-tetik.
, Egyéb ingó vagyonra,
.231. §. A többi ingó vagyont, melyet sem a kiskorúnak használatára, sem családi emlékül, vagy az atya rendeletéhez képest megtartani nem kell, sem más módon nem lehet
A gyámságok és gondnokságokról; • 67 haszonra fordítani, közönségesen nyilvános ár-verésre kell boesátni. A házi eszközök, a. szü-léknek és örökös társaknak* a birói becsáron, szabad kézből átengedhetök. Azon darabokat, melyek a nyilvános árverésen elnem árusittat-tak, a gyámbiróság engedelmével, a gyám becs-áron alul is eladhatja.
Az ingatlanokra nézve.
2 3 2 . §. Ingatlan jószágot csak szükség esetében, vagy a kiskorúnak szembetűnő hasz- ' nára lehet, a gyámsági bíróság jóváhagyásával és rendszerint csak nyilvános árverés utján el-árusitni; de fontos okokból, a bíróság, a sza-bad kézbőli eladást is megengedheti.
Nevezetes változtatások czélbavételénél.
2 3 3 , ' §. A gyám átalában minden oly ügyletekben, melyek nem a gazdaság'. rendes folytatásához tartoznak, és melyek nagyobb fontosságúak, birói beleegyezés nélkül semmit sem tehet. E szerint tehát semmi örökséget ön-hatalmúlag vissza nem utasíthat, vagy feltétle-nül el nem fogadhat; a gondviselése alá bizott jószágokat el nem adhatja; haszonbéri
szerző-dést nem köthet; törvényszerű biztonsággal kiadott tőkét fel nem mondhat; semmiféle kö-vetelést nem engedményezhet; jogügyben meg nem egyezhet; gyárt, kereskedést és
iparüzle-68 • I. rész. IV. fej. 202—208.'§.
tet, birói jóváhagyás nélkül nem kezdhet, nem folytathat, vagy meg nem szüntethet.
Tőkék fölvételénél.
2 3 4 . §. A gyám magától a kiskorúnak tőkéjét, ha az) visszafizettetik, fel nem veheti.
Az adós, kinek ily töke felmondatik, a maga biztosítása végett, a gyám által a töke felvéte-lérei birói engedelmet előmutattassa, s csupán a gyám nyugtatványával meg ne elégedjék; és szabadságában áll az is, hogy a fizetést közvet-lenül a bíróságnál tegye.
Azok máshova fordításánál.
2 3 5 . §- Valahányszor azon eset áll elő, hogy valamely kün levő töke befizetendő, tar-tozik a gyám annak haszonra fordítása iránt intézkedni, s a valóságos oda fordításra a bíró-ság jóváhagyását kikérni.
Fedezetlen követelések biztosítása végett.
2 3 6 . §. Óly adóssági'követelésekről, me-lyek bebizonyítására okiratok nem léteznek, tartózik a gyám okiratokat szerezni, és a me-lyek nem biztositvák, azokat a mennyire lehet biztositani ügyekezni, vagy a lejáratkor behaj-tani. De a kiskorúnak szüléinél levő tökéje, habár törvényszerűn biztosítva nem volna is,
A gyámságok és gondnokságokról; • 69 azonban a kiskorú, valószínűleg, az elvesztés veszedelmének kitéve nincs, fel. ne mondassék a mennyiben nekik a visszafizetés, ingatlan jó-szágok elidegenítése vagy üzletöktöli megválás nélkül, nehezükre esnék.
Óvadék (Cautio.)
2 3 7 . §. A gyám a gyámság átvételénék ovadékot nyújtani nem tartozik. Az ovádék-adá8tól utóbb is ment marad, mindaddig, mig a vagyon biztonsága végett törvény szerint fenálló rendszabályokat pontosan megtartja, és kellő időben rendesen számol.
Számadásrai kötelezettség.
2 3 8 . §. Rendszerint minden gyám és gondnok köteles a reá bizott kezelésről számol-ni. A számadás alól az örökség hagyó ugyan az általa önkényt hagyományozott összegre nézve -a gyámot' felmentheti; -a gyámsági bíróság is teheti ezt, ha a jövedelem a kiskorú tartására és' nevelésére való költséget valószínűleg meg nem haladja: de a leltárban foglalt fő vagyont, és tőkét köteles a gyám minden esetben kimutatni;
valamint gyámoltjának állapotáról is, ha abban nevezetes változás történik, jelentést tenni.
A számadás tétel ideje.
2 3 9 . §. A számadásokat minden évben, vagy annak lefolyta után legfölebb két hónap
70 ' I . rész.'IV. fej. 2 4 0 - 2 4 6 . §. "
alatt minden'megkivántató támiratokkal együtt be kell adni á gyámsági bírósághoz. Ezen szám-adásokban a bevételt és kiadást, a töké fölös-leget vagy fogyatékot pontosan meg kell hatá-rozni. Ha a kiskorúnak vagyona közt kereske-dés foglaltatik, a bíróság az előmutatott hiteles számvetési befejezéssel, vagy az úgynevezett mérleggel elégedjék meg, és azt titokban tartsa.
Azon gyám ellen, t i a meghatározott, időben
N számot' adni elmulaszt, a körülményekhez s z a -bott jogszerű kényszerítő eszközök
alkalma-zandók. , / • '
A számadásiét el helye.
2 4 0 . §. Ha a kiskorú különböző tartomá-nyokban bir ingatlan javakat, melyek kezelése egyedül egy gyámra bízatott; a gyám mindenik tartomány részére külön számadást vezetni, és az ottani hatóság elébe terjeszteni köteles ; de szabadságában áll, a kiskorú javára, az egyik tartományban fekvő vagyon fölöslegét, a másik-ban fordítni haszonra.
A számadás elintézésének módja.
241. §. A gyámsági bíróság köteles a gyám számadásait, a külön "réndszabályokhoz képest szám- és szakérlök által megvizsgáltatni, , és eligazittatni s az a feletti határozatát a
gyámmal közölni. '
A gyámságok és gondnokságokról; • 71 2 4 2 . §• Ha a számadásból valami kifeled-tetett, vagy bele bármi más hiba csúszott -ez-sem. a'gyámnak, sem a kiskorúnak kárára nem szolgálhat. , . . , A gyám . számárai különös rendszabályok a közvetett vagyonkezelésnél. Különösen
képvi-. seleteknélképvi-. - ' képvi-.
O - •
2 4 3 . §". Kiskorú sem mint felperes sem mint alperes bíróság előtt meg nem jelenhet; öt a gyám vagy maga tartozik'képviselni, vagy más .által képviseltetni. ~ ' ,
A gyámságalattiak szerződéseinél. . 2 4 4 . §. A kiskorúnak joga van ugyan megengedett cselekvények által, gyámja köz-rehatása nélkül maginak valamit szerezni,; de.
a gyámság jóváhagyása nélkül sem'a.magáéból.
semmit el nem idegem tbet^ sem kötelezettséget magára nem válláihat. .
2.45. §. Különösen 'a gyámság beleegye-zése nélkül kiskorúak, érvényes házasságra nem léphetnek (49—51'. §§.}'
Mely esetekben lesz kötelezetté a kiskorú a gyám beleegyézése nélkül.
-- 2 4 6 . §: Ha a kiskorú,, gyámjának - bele-egyezése nélkül szegődött is' szolgálatba, a gyám ötet fontos ok nélkül a törvény- vagy
72 L rész. IV. fejezet, 247—2B3. §.
szerződésszerű idő előtt vissza nem hihatja; a mit ezen, vagy • más módon, szorgalma által szerez, arról, valamint azon dolgokra nézve is, melyek serdült korba lépte után adattak neki át használatára, szabadon rendelkezhetik, és magát kötelezheti.
247. §. Oly kiskorúnak, ki élte huszadik évét már meghaladta, a főgyámság, jövedelmei tiszta fölöslegét, önnön szabad kezelésére áten-gedheti, .ezen kezelésére bizott összegre nézve jogosítva van magát önhatalmúlag lekötelezni.
2 4 8 . §. Azon kiskorú, ki huszadik éve ' meghaladása után valamely ügyletnél magát teljes korúnak adja ki minden kárért felelős ha a másik fél az ügylet megkötése előtt, az előadás valósága iránt nem tudakozódha-tott. Átalában minden egyéb tiltott cselekvé-nyekre, s a hibája által okozott kárra nézve is, mind személyével, mind vagyonával, felelős.
A gyámság végződése : a) halál által.
2 4 9 . §. A gyámság teljesen véget ér, a kiskorúnak halála által. Ha pedig a gyám hal meg, vagy elbocsáttatik; a . törvény rendelete szerint (198. és 199. §§.) mást kell nevezni.
b) az atyai hatalom gyakorlatát gátló'akadály . elhárítása ntán.
2 5 0 . §. A gyámság az által is megszűnik, ha az atya, hatalmának egy ideig akadályozott gyakorlását ismét átveszi (.176. §.)
A gyámságok és gondnokságokról; • 73 c) a valóságos teljeskoraság által.
2 5 1 . §. A gyámság továbbá azonnal el-enyészik, mihelyt a gyámolt teljes korát eléri;
mindazáltal a gyámségi biróság a gyám, s a rokonok kérelmére, vagy meghallgatása,után, a gyámoltnak testi vagy elmebeli fogyatkozása, tékozlása, vagy egyéb fontos okokból a gyám-ság folytatását hosszabb és bizonytalan időre elrendelheti. De ezen rendelkezést, a teljes kor"
bekövetkezte előtt, kellő időben, közhírül, kell adni.
d) a koréngedélynel fogva jogszerűiig föltett teljeskoraság áltál. .
2 5 2 . § . (Lásd a Függelék 36., 37., 40. és 41. számait.)
Oly kiskorúnak, ki a huszadik évet meghaladta, a gyámsági biróság, a gyámtól s netaláni leg-közelebbi rokonoktól is kivánt vélemény foly-tán', korengedélyt adhat,' s azt teljeskorunak nyilváníthatja. Ha valamely kiskorúnak keres-kedés vagy iparüzlet folytatása a hatóság által megengedtetik, ez által egyszersmind teljesko-runak is nyilvánittatik. A , teljeskoteljesko-runak nyil-.
vánitás a valóban elért • teljeskorusággal egé-szen egyenlő jogi hatálylyal bir.
e) a gyámnak hivatalból! vagy kérelemrei el-mozdítása által. • . 2 5 3 . §• A gyám elmozditását a biróság némely esetekben hivatalból rendeli el,
má-74 'I. rész.'IV. fej. 2 4 0 - 2 4 6 . §. "
sokban pedig, ha ez iránt hozzá folyamodás tétetik.
A hivatalbóli elmozdítás esetei.
2 5 4 . §. Hivatalnál fogva elmozdítandó a gyám, ha a gyámságot kötelességelíenesen vi-szi ; ha arra alkalmatlannak ítéltetik ; vagy ha iránta oly nehézségek mutatkoznak, melyek ötet, törvény szerint a gyámság átvételétől ki-zárták volna. " '
2 5 5 . §. Ha az anya, ki gyermeke gyám-, ságát viseli, ismét férjhez megy ; tartozik azt maga, vagy gyámtársa, a gyámsági bíróságnak, annak megítélése végett bejelenteni, valljon a gyámság folytatása neki megengedtessék-e. •
2 5 6 . §. Ha az örökség hagyó vagy a bí-róság valamely gyámot csak egy időre nevezett, vagy valamely meghatározott történet esetére öt kirekesztő; az, mihelyt ezen.idö kitelt, vagy a meghatározott eset előállott, azonnal elmoz-dítandó.
A gyám által kért elbocsátását.
2 5 7 . §. Ha a gyámság ideje alatt oly okok jönek közbe, melyek a gyámot, törvény
sze-rint, a gyámság felvállalásától felmentették, vagy kizárták volna ; az első esetben joga van, az utóöbikban pedig köteleztetik elbocsátatá-sát kérni.
A gyámságok és gondnokságokról; • 75 2 5 8 . §. Oly gyámnak, kire á gyámság ugy bízatott, mint a kiskorú legközelebbinek vélt rokonára, szabadságában áll maga helyett egy később kitudott közelebbi és alkalmas ro-kont ajánlani; de a közelebbi rokonnak nincs joga követelni, bogy a távolabbi rokon, a már
átvett gyámságot neki átengedje; hacsak g á - , tolva nem volt, hogy magát előbb jelentse.
Vagy mások által jogszerüleg kívánt elmoz-, ditás esetei. .
2 5 9 . §. Az anya, vagy a fivér, ha a gyám-ság rendelésekor, még magok is kiskorúak vol-tak, teljes korok elérése után, a gyámságot igé-nyelhetik. Mindegyik rokonnak is szabadságá-ban áll, ha a biróság nem rokont nevezett gyámnak, egy év lefolyta alatt, a gyámság át-vételére jelentkezni.
2 0 0 . §. Ha kiskorú megy férjhez, a biró-ság megítélésétől függ, valljon a gondnokbiró-ság a férjnek átengedtessék-e (175. §.).
A Bvám elbocsátásának föltételei:' a) a rendes
M időpont.
261. §• A gyám rendszerint csak a gyám-sági év végével teheti le a gyámságot, miután utóda a vagyon kezelését rendesen átvette. Ha azonban a biróság a személy vagy a ' vagyon biztonságára .szükségesnek találja , azt' róla tüstént is leveheti.
76 'I. rész.'IV. fej. 2 4 0 - 2 4 6 . §. "
b) Végszámadás. :
2 6 2 . S . (Lásd a Fügelék 42. számát.) A gyám kÖtO-les, a gyámság bevégzése után legfőlebb kéthónap alatt, végszámadását a bíróságnak beadni, s attól, ha helyesnek találtatott, arról, hogy hivatalát be-csületesen és rendesen viselte, okiratot kap.
Ezen okirat azonban öt valamely utóbb felfede-zett csalárdBágérti felelősségtől fel nem menti.
c) a vagyon átadása.
2 6 3 . §. A gyámság végével kötelessége a gyámnak a vagyont a-teljes korba lépettnek, vagy az újonnan rendelt gyámnak, nyugtatvány mellett átadni, és magát ez iránt a biróság előtt igazolni. Ily átadásnál a vagyon összeírása, és az évenként helybenhagyott számadások szol-gálnak zsinórmértékül.
<A gyámnak más hibájáérti felelőssége.
2 6 4 . §. A gyám rendszerint csak önnön hibájáért felelős és ném az alája rendeltek hi-báiért is. De ha nem arra való személyeket tudva alkalmazott; ilyeket megtartott, vagy az általok okozott kár a megtérítését nem szor-golta ; ebbeli hanyagságáért is felelős.
A gyámbiróság ségédfelelössége.
2 6 5 . §. Még a gyámsági biróság is, mely hivatalát, valamely kiskorúnak kárára
elhanya-A gyámságok és gondnokságokról; • 77 golta, felelős ezért, és ha a kártérítésre egyéb módok hiányzanak, a kárt megtéritni köteles.
A gy ampák jutalma : a) évenkénti.
2 6 6 . §. Szorgalmas gyámoknak a biró-ság a megtakarított jövedelemből arányos évi jutalmat rendelhet; ezen jntalom azonban a tiszta jövedelem öt százalékánál többre soha sem mehet, s évenként legfelebb négyezer fo-rintra rúghat.
b) Vagy a gyámság végeztével.
2 6 7 . §. Ha a kiskorúnak. vagyona oly csekély, hogy keveset vagy épen semmit sem lehet évenként megtakaritni; az oly gyámnak, ki a vagyont hiány nélkül .megtartotta, vagy a kiskornnak illendő ellátást szerzett, legalább a gyámság végével a körülményekhez mérsékelt jutalom rendeltethetik.
A gyám panaszainak jogorvoslata.
268.' §. Azon gyám, ki a gyámbiróság valamely rendeletét magára nézve sérelmesnek tartja, panaszát először ugyanazon bíróságnál nyújtsa be, s csak ha ez sikeretlen volt, folya-modjók a felsőbb birósághoz.
II. A gondnokságról. A gondnokság fogalma.
2 6 9 . §. Oly személyek számára, kik ügyeiket magok ellátni, s jogaikat magok
meg-;78 L'rész. IV. fej. 270—275. §.
óvni nem képesek, ha az atyái vagy gyámsági hatalomnak nincs helye, a biróság gondnokot vagy ügy viselőt tartozik nevezni.
A gondnokság esefei.
2 7 0 . §. Ezen eset áll elő; oly kiskorúak-nál, kik más tartományban birtokolnak ingat-lan vagyont (225. §.); vagy kiket valamely különös esetben atyjok vágy gyámjok nem kép-viselhet ; őrültségbe vagy kábaságba esett tel-jeskornaknál; kijelentett tékozlóknál; még
nem születteknél; néha siketnémáknál i s ; tá-vollevőknél és biinhönczöknél.
- - a) Kiskorúaknál. .. • 271. §. Oly ügyletekre nézve, melyek szülék és kiskorú gyérmek, vagy gyám és' a kiskorú között adják magokat elő, a bíróság-hoz kell az iránt folyamodni, hogy. a kiskorú számára különös gondnokot- nevezzen.
2 7 2 . §. Ha két vagy több kiskorú közt, kiknek ugyanazon egy gyámjok van, perkérdé-sek támadnak, a gyám egyik kiskorút sem kép-viselheti ; hanem a bíróságot tartozik megkér-ni, hogy mindegyik részére külön gondnokot nevezzen. . '
b) Örültek vagy k á b á k n á l ; c) tékozlóknál.
. 2 7 3 . §. Őrültnek vagy kábának csak az tartathatik, ki magaviseletének szoros