• Nem Talált Eredményt

nak jogaik iránti elv

Tizedik fejezet

4 nak jogaik iránti elv

6 2 9 . §. A hitbizományi vagyon tulajdona minden várományosok, és a hitbizomány akkori birlalója között meg van osztva. Azokat egye-dül a fötulajdon ; ezt pedig a haszonvételi

tu-lajdon is illeti. ,

Utóörökösökröl és hitbitfományokról. 201

A várományosok különös jogai. . 6 3 0 . §• A fő tulajdon feljogosítja a

hitbi-zományi várományosokat, a hitbihitbi-zományi adós-leveleknek birói kézhez való letételét kivon-hatni ; a hitbizományi javak roszul kezelését, a bíróságnak feljelenteni;« hitbizomány és az utódok védelmére közös hitbizomány-gondnokot ajánlhatni; átalában az állag biztonságára szükséges minden intézkedést megtehetni.

A birlaló korlátlan jogai, s ugyanannak köte-. lezettségeiköte-.

6 3 1 . A hitbizomány birlalója a ha-szonvevö tulajdonosnak minden jogaival és kö-telezettségeivel bir. Ötet illetik a hitbizományi jószág és növedékebeli minden haszonvételek, de annak állaga nem. Ellenben ö visel minden terheket is. Az állagnak az ö vétke nélkül tör-tént kisebbüléseért nem felelős.

Korlátolt j o g o k : a) a lemondásra s

elzálo-gitásra. ' 6 3 2 . §• A hitbizomány birtokosa magára

nézve lemondhat ugyan jogáról, de, habár még nem is létező maradékaira nézve, semmikep sem Ha a hitbizomány hasznait, vagy magát a hitbizományi jószágot elzálogitja; az elzálogitás, a haszonnak csak azon részére nézve érvényes, melyet beszedni ő van jogosítva, de nem a hit-bizományi jószágra, vagy a hasznok azon ré-szére, mely utódát illeti.

180 II. rész. IX. fej. 587—595. §. ' b) « hitbizományi jószág átváltoztatására, el-cserclesere vagy örőkhaszonbérbe adására.

6 3 3 . §. A hitbizomány birlalója a mind-j á r t következő megszorítások mellett, az Ingat-lan hitbizományi jószágot, tökévé változtathatja;

földeket.földekért elcserélhet, vagy ahhoz mért bérbe kioszthat, vagy örökhaszonbérbe is át-adhat.

6 3 4 . §. Az ily változtatásokhoz a rendes birói hatóság jóváhagyása. megkívántatik. Ez köteles minden tudva levő várományosokat, vagy ha ezek kiskorúak, vagy távol vannak' azok gondnokait, továbbá a hitbizomány s az utódok gondnokát is méghallgatni,- az okok fontosságát megítélni, s különösen'a földek elda-rabolása megengedésénél arra ügyelni, hogy a közrendtartási rendeletekben elÓ3zabott mérték megtartassák. Az e mellett kialkudt fizetmóny mint hitbizomány-töke kamatra kiadandó.

c) eludósitására.

6 3 5 . §. A hitbizomány birlalója a hitbi-zományi jóssság egy harmadrészét eladósithatja;

vagy ha tőkékből áll, egy harmadát felveheti.

Erre a várományosok vagy gondnokok bele-egyezése nem szükséges; hanem csak a rendes birói hatóság jóváhagyása.

A hitbizományi jószág eiadósitandó

harma-" ' dáuak.

6 3 6 . §. Ezen harmadrészbe a hitbizomá-nyi jószágon fekvő bármi néven nevezendő

Utóörökösökröl és hitbitfományokról. 181 minden terhek beszámitandók akképen, hogy két harmadrész egészen szabadon maradjon.

S értékének meghatározása.

6 3 3 . §. A hitbizómány-jószág értéke, ha az elcserélendő, vagy eladósitandó, birói becsii által; ha pedig pénzzé teendő, közárveré3 utján határoztatik meg.

. Visszafizetés

módja-6 3 8 . §. A hitbizományi adósság vissza-fizetése ugy intézendő , hogy az adósságból.

évenként öt százalék törlesztessék. A határidő meghosszabbítását csak fontos okokból lehet

megengedni. . 6 3 9 . §. Ha a hitbizomány birtokosa a

már tett visszafizetésekből ismét bizonyos ösz.-szeget akar önhassználatára felvenni; ennek törlesztésére, tartozik még különösen évenként öt százalékot fizetni.

Az utódnak az adósságokérti kezeskedése.

6 4 0 . §. A hitbizománybani utód, elődé-nek csak birói jóváhagyással tett adósságait tar-tozik fizetni. Az ezeknek.törlesztésére már lejárt visszafizetésekért csak annyiban felelős; a meny-nyiben ázok elődének szabadon örökölhető ér-tékéből ki nem telnek.

182 II. rész.XI. fej. 648—655. §.

6 4 1 . §. Ha az elöd, a hitbizománynak fentart-ására, vagy nevezetes javítására tetemes költséget tett, mi végett a hitbizományi jószá-got adóssággal terhelni is joga lett volna, áz ilyen költséget meg kell tériteni. De e végre az utódok jogositvák a hitbizományi jószág egy harmadának megterhelésére. A visszafizetések a 638. §-ban kiszabott módon történnek.

6 4 2 . §. A hitbizományi hitelező, a hitbi-zományon, bárha birói jóváhagyás mellett, fek-vő adósságnak visszafizetését nem a törzsökjó-szágból ; hanem csak annak jövedelmeiből kö-vetelheti. .

Az utósó évi hasznok felosztása.

6 4 3 . §. Az utósó évi hasznok, az előd örökösei és a hitbizományi utód között, azon módon osztatnak fel, mint a haszonélvező és a tulajdonds között (519).

A hitbizomány föloldása.

6 4 4 . §. A hitbizomány feloldható, ha a hitbizományra hivatott utódok nem vélelmez-hetek. De a hitbizományi kötelék feloldásához, a haszonvevö tulajdonos éshirdetményileg idé-zendő minden várományosok beleegyezésén fö-lül, az ntódok gondnokának meghallgatása éa a bírósági jóhagyás is megkívántatik.

Utóörökösökröl és hitbitfományokról. 183 Vagy elenyészte.

6 4 5 . §. A hitbizomány elenyészik, ha el-elvész, vagy ha az. alapítványban meghívott minden ágak utódok reménye nélkül, kihaltak.

Az utóbbi esetben, a fötulajdon a haszonvételi tulajdonnal egyesül, és a birtokos a hitbizo-mányról kénye szerint rendelkezhetik.

A hitbizománynak az alapitványoktóli

kölftn-• bözése.

6 4 6 . §. A helyettesítésektől és hitbizomá-nyoktól különbőznek azon alapítványok, me-lyek által tőkék, földek vagy jogok jövedelmei, közhasznú intézetekre, úgymint: egyházi java-dalmakra, iskolákra, kór- vagy szegényházak-ra ávvagy bizonyos személyek tartásászegényházak-ra örök-időre rendeltetnek. Az alapítványok iránti rendszabályok a közrendtartási rendeletekben foglaltatvák.

Tizenegyedik fejezet.. ~

H a g y o m á n y o k r ó l . Ki, mikép és kinek hagyományozhat.

6 4 7 . §. Valamely hagyomány (535. §.) érvényességére megkívántatik, hogy az képes

184 II. rész.XI. fej. 648—655. §.

örökhagyó által oly személynek, ki öröklésre képes, érvényes végrendeletnél fogva ha-gyassák.

6 4 8 . §. Az örökhagyó egy vagy több örököstársaknak is rendelhet előre valamely hagyományt, arra nézve ők csak hagyományo-soknak tekintendők.

És ki terheltethetik a hagyomány kiszólgálta-fásával.

6 4 9 . §. A hagyományok rendszerint va-lamennyi örökösöket, örökrészökhöz képest terhelik, még azon esetben is, ha valamelyik örököstársat illető dolog hagyományoztatott volna el. Mindazáltal az örökhagyótól függ, valljon a hagyomány kiszolgáltatását valamely örököstársnak, vagy hagyományosnak akarja-e különösen kötelességül tenni.

6 5 0 . § . (Lásd a Függelék 56. számát.) A h a

-gyományos, a reáháritott további hagyomány teljes kielégítése alól azon oknál fogva, hogy a neki szánt hagyomány értékét felülhaladja, . magát ki nem vonhatja. De ha a hagyományt el nem fogadja ; az kire ez száll, tartozik a bi-zományi átvállalni, vagy a neki jutott hagyo-mányt az arra utalt hagyományosnak áten-gedni.

6 5 1 . §. Az örökhagyó, ki valamely ha-gyományt, bizonyos osztályú szeméfyek, úgy-mint ; rokonok, cselédek vagy szegények

ré-Hagyományokról. • 185 szére szánt, annak felosztását, hogy ezen sze-mélyek közül, kinek s mi jusson, az örökösre, vagy egy harmadikra bizhatja. Ha az örökha-gyó ez iránt semmit sem határozott, a válasz-tás az örököst illeti.

Hagyományoknáli helyettesítések.

. • 6 5 2 . §. Az örökhagyó • valamely hagyo-mánynál közönséges vagy hitbizományi helyet-tesítést rendelhet; erre nézve az előbbi fejezet-ben foglalt rendszabályok alkalmazandók.

Hagyomány tárgyai.

6 5 3 . §. Mindent, mi a közforgalomban áll: dolgokat, jogokat, munkákat, s más cse.-lekvényeket, melyeknek értéke van, lehet

ha-gyományozni. . 6 5 4 . §. Ha oly dolgok

hagyományoztat-nak, melyek a közforgalomban állnak ugyan, de melyeket birni a hagyományos személyére nézve nem képes, annak rendes értéke térítte-tik meg neki.

Átalános értelmezési szabályok a hagyomá-nyoknál.

6 5 5 . §• A szavak a hagyományoknál is szokott értelmökben vétetnek, hacsak be nem bizonyittatik, hogy az örökhagyó bizonyos ki-. fejezésekkel valamely, neki saját, különös

ér-186 II. rész.XI. fej. 648—655. §.

telmet szokott összekötni; vagy hogy a hagyo-mányozás különben hatály nélkül maradna.

A hagyományozást illetőleg különös rend-szabályok : a) bizonyosnemü dolgokra

nézve. <

6 5 6 . §. Ha az örökhagyó egy vagy több bizonyos nembeli dolgot, de közelebbi megha-tározás nélkül hagyományozott, és á hagyaték-ban több ily nemű dolgok léteznek; akiválasz-tás az örököst illeti. De tartozik oly darabot választani, melynek a hagyományos hásznát veheti. Ha több dolog közül egynek vétele, vagy választása ' a hagyományosra bizatik, a legjobbikát is választhatja.

6 5 1 . §. Ha az örökhagyó bizonyos nem-beli egy vagy több dolgot világosan csak a maga tulajdonából hagyományozott s effélék a hagyatékban nem.találtaknak ; a hagyományo-zás foganatát veszti. Ha azok nem a kirendelt mennyiségben találtatnak ; a hagyományosnak be kell a meglevőkkel érnie.

6 5 8 . §. Ha az örökhagyó bizonyos nem-beli egy vagy több dolgot, nem világosan a ma-ga tulajdonából hagyományoz, és a hagyaték-ban ilyesek nem találtatnak, az örökös tartozik azokat a hagyományosnak állásához és szüksé-geihez illendő minőségben megszerezni. Vala-mely pénzösszeg hagyományozása az örököst annak kifizetésére kötelezi, nem tekintve azt ha van e készpénz a hagyatékban vagy sincs!

Hagyományokról. • 187 6 5 9 . §. Az örökhagyó annak kiválasztá-sát, hogy többek közül, melyik dolog legyen a hagyományosé, egy harmadikra is bizhatja. Ha ez azt el nem vállalja, vágy a kiválasztás előtt meghalt; a hagyományt a hagyományos állá-sára és szükségérei tekintettel, a birói hatóság határozza meg. Ezen birói meghatározásnak van akkor is helyé, ha a hagyományos, a neki engedett kiválasztás előtt meghalt.

, b) meghatározott dolog hagyományozó»«.

6 6 0 . §. Valamely meghatározott dolog hagyományozását, ha az egy vagy különböző rendelkezésekben ismételtetik, a hagyományos természetben és értéke szerint, egyszersmind nem követelheti. Más hagyományok, habár ugyanazon nembeli dolgot, vagy ugyanazon összeget tartalmazzák is, mind annyiszor il-letik a hagyományost, a hányszor ismételtettek.

6 6 1 . §. A hagyományozáa hatálytalan, ha a hagyományozott darab a végrendelkezés-kor már a hagyományos tulajdona volt. Ha később tette magáévá, annak rendes értéke fizettetik meg neki. De ha azt magától az örök-hagyótól, még pedig ingyen kapta, a hagyó-, mányözás megszűntnek tekintendő.

c) Idegen dolog hagyományozása.

. 6 6 2 . §. Oly idegen dolognak, mely sem az örökhagyónak, sem azon örökösnek vagy

188 L1 rész.

%I. fej. 663-668.

§.

hagyományosnak, ki köteles volna azt egy har-madiknak kiszolgáltatni, nem sajátja, hagyo-mányozása hatálytalan. Ha az emlitett szemé-lyeket azon dologbeli valami rész vagy igény illeti; a hagyomány csak ezen igényről vagy részről értendő. Ha a hagyományozott dolog elzálogitva vagy megterhelve van ; az, ki ezt megkapja, a rajta fekvő terheket is átveszi:

De ha az örökhagyó világosan azt rendeli, hogy valamely meghatározott idegen dolog megvé-tessék, és a hagyományosnak kiszolgáltassák, ellenben a tulajdonos azt a becsárért eladni nem akarja; a hagyományos részére ezen ér-téket kell kifizetni.

d) Válamely követelés hagyományozása.

663. §.

Oly követelésnek hagyományo-zása, mely az örökhagyót a hagyományos el-lenében illeti, az örököst a kötelező-levél visz-szaadására, Vagy a hagyományosnak az adósság és hátralevő kamatok iránti felmentésérőli írás-adásra kötelezi.

664. §.

Ha az örökhagyó valakinek oly követelést hagyományoz, melyet ő egy harma-dik ellen tehet; tartozik az örökös akövetelést, az elmaradt és folyó kamatokkal együtt a ha-gyományosnak átengedni.

665. §.

Oly adósság hagyományozása,

melylyel az örökhagyó a hagyományosnak

tar-tozik, azon hatálylyal bir, hogy az örökös az

Hagyományokról.. 189 örökhagyó által határozottan kifejezett, vagy a hagyományos által kimutatott adósságot elis-merni, és azt az adóslevélben foglalt feltéte-lekre vagy határnapokrai tekintet nélkül leg-fölebb a többi hagyományok kielégitésére ren-delt határidő alatt kifizetni köteles. De az örök-hagyó veszélyezett hitelezőinek az 6 elismerése károkra nem szolgálhat.

666. §. Az adósság elengedése csak a fenlevő, nem pedig a hagyományozás tétele után keletkezett adósságokról is értendő. Ha a hagyomány által zálogjog vagy kezesség en- gedtetik el; ebből nem következik, hogy az adósság is elengedtetett legyen. Ha a fizetés-idők meghosszabbittatnak is ; a kamatok mégis folyvást fizetendők.

667. §. Ha az örökhagyó valamely sze-mélynek bizonyos összeggel tartozik, és annak hasonló összeget hagyományoz;. nem vélelmez-tetik az, hogy a hagyomány által adósságát akarta leróni. Ily esetben az örökös azon ösz-szeget kétszeresen fizéti meg , egyszer mint adósságot, s aztán mint hagyományt.

668. §. Valamennyi kintevő követelések hagyományozása alatt, még sem foglaltatnak, sem a közhiteli papirosokbeli követelések, sem az ingatlan jószágon fekvő tőkék, vagy vala-mely dologbahi jogból származó követelések.

210 II. rész. IX. fej. 587—595. §. '

e) Nóhozomány hagynmányozása.

669. §. A nőhozomány hagyományoztat-hatik, vagy a végett, hogy a férj annak vissza-fizetése alól felmentessék ; vagy hogy az örö-kös a feleség részére a hozoroánykép magával vitt összegnek vagy dolognak bebizonyítás és a ráfordított költség levonása nélküli kiszol-gáltatására köteleztessék. Iíten a más hagyo-mányozott követelések iránti rendszabályok állanak.

630. §. Ha az örökhagyó valamely har-madik személynek határozatlan nöhozományt

hagyományoz; ez alatt az ő tulajdon vagyo-nára való tekintet nélkül, oly hozomány érte-tik, mint azon személynek atyja, középszerű vagyon mellett, állásához képest vele adni tartoznék. ~

6 3 1 . §. Ha szülék hagyományoznak leányaiknak hozományt; ez, hacsak világosan elöhagyománynak nem "nyilváníttatott, a tör-vényes, vagy végrendeleti örökrészbe, beszá-mittatik.

f) Tarfás; nevelés vagy élelmezés bagyomá-nyozása.

6 3 2 . §. A tartás hagyományozása az élelmet, ruházatot, lakást és a többi szüksége-ket, még pedig életfogytig, valamint a megkí-vántató oktatást Is magában foglalja. Mindez z nevelés alatt is értetik. A nevelés a teljes

kor-Hagyományokról. • 191 ral végződik. Az élelmezés -alatt életfogytig való étel és ital foglaltatik.

-67.3. §. Az előbbi §-ban felhozott hagyo-mányok mértéke, ha az az örökhagyónak sem kifejezett, sem az eddig nyújtott segedelmezés által értelmezett hallgatag-akaratából ki nem tűnik, azon állás szerint határozandó meg, mely a hagyományosnak sajátja, vagy melyre az az élvezett tápolás által előkészíttetett.

g) Bátorok ; linzi eszközök hagyományozása.

6 7 4 . §. Bútorok alatt, csak a lakás il-lendő' használására; házi eszközök, vagy házi készületek alatt pedig egyszersmind a háztar-táshoz megkivántató eszközök is értetnek.

Ezek alatt a mesterségüzéshez szükségez szer-számok világosaabb kifejezés nélkül nem fog-laltatnak.

h) Tartály hagyományozása.

6 7 5 . §, Ha valakinek oly tartály hagyo-mányoztatott, mely nem magában álló, hanem csak valamely egésznek része; rendszerint azon vélelem áll, hogy csak azon darabok szá-nattak neki, melyek az örökhagyó halálakor abban találtatnak, és a melyek tartására azon tartály természeténél fogva rendelve, vagy az örökhagyó által rendesen használva volt.

192 II. rész. IX. fej. 5 8 7 — 5 9 5 . §. '

6 1 6 . §. Ellenben, a tartály ingó, vagy legalább magában álló dolog; a hagyományos egyedül a tartályt, s nem a benne találtató dol-gokat is igényelheti.

6 1 1 . §. Ha valamely szekrény, almáriom, vagy láda minden benne találtató dolgokkal együtt hagyományoztatik ; az arany, ezüst, ék-szer és készpénz, sőt a hagyományos által az örökhagyó részére kiadott adóslevelek is oda számittatnak. Más adóslevelek vagy okiratok, melyeken az örökhagyó követelései é3 jogai alapulnak, csak akkor számittatnak oda, ha azokon kivül a tartályban semmi sem találta-tik. Folyékony dolgok hagyományozásához az . azok elvitelére való edények is tartoznak.

i) Drágaságok ; ékszer és pipere hagyOinányo-zása.

6 1 8 . §. Drágaságok alatt rendesen csak

» drágakövek és igazgyöngyök; ékszer alatt az álkövek is, és az arany vagy* ezüstből készült, vagy azzal futtatott ékitvény, mely a személy ékességére szolgál; és pipere alatt á*z értetik, a mi az ékszeren, ékitvényeu s ruhadarabokon kivül a személy diszitésére használtatik.

k) Arany vagy ezüst; fehérnemű ; kocsiszer iiagyonianyozása.

• 6 1 9 , §. Az arany vagy ezüst hagyomá-nyozása magában foglalja a feldolgozottat és

Hagyományokról. • 193 feldolgozatlant, de nem a pénzzé vertet, vala-mint azt sem, a mi csak részét vagy diszitmó-nyét teszi valamely más hagyatéki darabnak, péld. órának; vagy szelenczének. A fehérnemű nem az öltözékhez, és a csipkék nem a fehér- , nemiihöz, hanem a piperéhez számittatnak. Ko-csiszer alatt az örökhagyó kényelmére rendelt kocsislovak és kocsik a hozzátartozó szerszám-' mai együtt, de a paripák és nyeregszerszám nem értetnek.

1) Készpénz hagyoinányozása.

6 8 0 . §. A kénszpénzhez tartoznak azon közhiteli papirosok is, melyek a rendes forga-lomban a készpénzt lielyettezik;

m)

gyermekek-6 8 1 . §. Eszó alatt: gyermekek, ha az örökhagyó másnak gyermekeiről gondoskodik, csak a fiak és leányok ; de ha saját gyermekei-ről gondoskodik, az ezek helyébe lépő, és az örökhagyó elhunytakor már nemzett utódok is értetnek.

nj Rokonok.

, 6 8 2 . §. A közelebbi meghatározás nél-kül rokonoknak rendelt hagyomány azoknak juttatik, kik a törvényes örökösödés rendc sze-rint legbözelebbek; és afenebb az ,559. §-ban

Ausztr. polg. törvénykönyv, II. rész. •

194 H. rész. XI. fej. 6S3—689. g.

az örökségnek oly személyek közt, kik egy személy gyanánt tekintetnek, felosztása iránt felállított rendszabály, a hagyományokra is alkalmazandó.

o) Cselédek nevezete iránt.

- 6 8 3 . §. Ha az örökhagyó cselédjei ré-szére hagyományozott, s azokat csupán a szol-gálati viszonynál fogva jelelte ki; az vélelmcz-tetik, hogy a hagyományt azok kapják, kik el-halálozásakor azon szolgálati viszonyban áll-nak. De ez esetben, mint szintén a tö.bbiekben is, a vélelem ellenkező erösebb vélelmi okok által megszüntethetik.

Hagyományok liároinlási napja.

6 8 4 . §. A hagyományos, rendszerint (699. §.) mindjárt az örökhagyó halála ntán szerez a maga s utódai részökre, jogot a ha-gyományra. De a hagyományozott dolograi tu-lajdonjog, csak a tulajdonszerzésre nézve az ötödik fejezetben felállított rendszabályok

sze-rint nyerethetik meg. . Fizetési nap.

6 8 5 . §.' Egyes hagyatéki darabok, és azokra vonatkozó jogok hagyományozása, a cselédség kisebb megjutalmazásai és kegyes hagyományok, mindjárt; mások azonban az

Hagy omány okról. 195 örökhagyó halálától csak egy év.múlva köve-tclhetök.

6 8 6 . §. Egyes hagyatéki darab hagyó-, mányozásánál, az örökhagyó halálától fogva-folyó kamatok, közbejött haszonvételek, és minden egyéb növedék is, ,a hagyományost il-letik. Ellenben ö viseli a hagyományon fekvő minden terheket, söt .a kárt is, ha az másnak vétke nélkül fogy, vagy egészen elenyészik.

6 8 3 . §. Ha valakinek bizonyos vissza-térő időszakokban, úgymint: minden évben, hónapban s e f. fizetendő összeg hagyományoz-tatik, jogot nyer a hagyományos az ezen idő-szaki egész járandóságra, habár a határidőnek csak elejéig élt is. Azonban a járandóság csak az időszak lefolytával követeltetbetik. Az első időszak az örökhagyó halála napjától kezdi folyását.

A hagyományos biztositásrai joga.

6 8 8 . §. Minden esetekben, melyekben a hitelező az adóstól biztosítást követelni jogo-sítva van, a hagyományos is megkivánhatja ha gyományának biztosittatását. Mikcp kellessék a hagyományt .dologbani jog alapítása végett be-k ebleztetni, fenebb a 437. §-ban határozta-t olhatározta-t meg.

. Kire száll a megürült hagyomány.

" 6 8 9 . §. Oly hagyomány, melyet a há-gyományos el nem fogadhat, vagy elfogadni

. 13*

196 II. rész. IX. fej. 587—595. §. '

nom akar. az utónevezettre száll (652. §.). Ha utóhagyományos nem létezik, és az egész ha-gyomány több személyeknek osztatlanul' vagy világosan egyenlő részekben hagyatott; azon rész, melyet közülök valamelyik meg nem kap, a többire száll, szintugy mint az örökség az örököstársakra. Az emiitett két eseten kivül, a megürült hagyomány az örökségi tömegben marad. . .

Az örökös joga, ha a terhek a tömeget kiine-ritik.

0 9 0 . §. Ha hagyományok által az egész örökség kimerittetik ; az örökös semmit sem kö-vetelhet egyebet, mint a tömeg javára tett költségei megtérítését, és fáradságaihoz mért megjutalmaztatást. Ha a liagyatékot.maga nem akarja kezelni; gondnok rendeléseért kell folyamodnia.

-0 9 1 . §. Ha a hagyatéki tömegből vala-mennyi hagyományosok ki nem elégíthetők;

mindenek előtt a tartási hagyomány adatik ki, s á hagyományost a tartás az örökség-nyilás napjától fogva illeti.

Vagy ful is haladják.

6 9 2 . §. Ha a hagyaték az adósságok ki-fizetésére, más köteles kiadásokra és minden hagyományok kielégítése nem elegendő; a

ha-Hagyományokról. • 197 gyományosok aránylagos levonást szenvednek.

Azért is az örökös, mig ily veszély forog fenn, a hagyományokat biztosítás nélkül kiadni nem tartozik. •'

6 9 3 . §. Azon esetben pedig, ha a hagyo-mányosok a hagyományokat már megkapták, a levonás a hagyománynak az átvételkori értéke, és az abból húzott hasznok szerint határozta-tik meg. De a hagyományosnak a hagyomány átvétele után is mindig szabadságában áll, a pótláshozi járulás elkerülése végett, a hagyo-mányt, vagy a fennebb említett értéket, és a húzott hasznokat a tömegbe visszaadni; a ja-vításokra és rontásokra nézve jóhiszemű birto-kosként bánnak vele.

A kAzintézetekhezi törvényes járulványokról.

6 9 4 . §. Azon járulványok, melyeket az örökhagyó, a közrendtartási rendszabályok sze-rint, szegények, sérvitézek házai, kórodák s a közoktatás segélyezése végett, a végrendelet-ben határozott, nem tekintendők hagyomány-nak ; ezek álladalmi adók ; a törvényes örökö-sök által is fizetendők, és nem a magánjog el-vei, hanem csak a közrendtartási rendeletek szerint ítéltethetnek meg.

198 n . rész. XII. fej. 695—700. §.

" Tizenkettedik fejezet.

A végrendelkezés korlátolásárol és - megszüntetéséről.

Az örökhagyó joga végrendelkezés korlátozá-sára vagy megváltoztatákorlátozá-sára.

6 9 5 . §. Az örökhagyó rendelkezését va-lamely jsltóislliez kötheti; időpontra szorít-hatja; meghagyás, vagy kinyilatkoztatott szán-dék által korlátolhatja. Végrendeletét vagy.

fiókvégrendeletét meg is változtathatja., vagy' egészen megszüntetheti.

A végrendelkezés korlátozásának nemei.

1) Föltétel.

6 9 6 . §. Feltételnek oly esemény nevez-tetik, melytől valamely jog függővé tétetik. A feltétel igenleges vagy nemleges, a szerint, a mintáz esemény be vagy be nem következésére vonatkozik. Elhalasztó, Ua az odaszánt jog csak anuak teljesedése~után kap erőre; felbontó, ha az odaszánt jog annak beálltával elvész.

Rendszabályok : a) az érthetlen.

6 9 7 . §. Egészen érthetlen feltételek nem létezőknek tekintendők.

-* A végrendelk. kori. és megszüntetéséről. 199 ' b) Lehetetlen vagy tilos.

6 9 8 . §. Azon rendelkezés, mely által va-lakinek valami jog elhalasztó lehetetlen felté-tel alatt adatik, érvényfelté-telen, habár a feltéfelté-tel teljesedése lehefefíennecsak későbben vált, és a lehetetlenség az örökhagyó előtt tudva lett volna is. A fölbontó lehetetlen feltétel nem léte-zőnek tekintetik. - Mindez a tilos feltételekre nézve is áll.

. c) lehetséges és szabados feltételek. . . 6 9 9 . §. Ha a feltételek lehetségesek és szabadosak; az azoktól függő jog csak szoros teljesitésök által szereztethetik.meg; függjenek ezek bár a véletlentől, az emlézett örökös, ha- . gyományos vagy harmadik akaratától.

d) A házasságra nem lépés föltétele iránt.

7 0 0 . §. (Lásd a Függelék 57. számát.) AzOn fel-, tétel, hogy az örökös, vagy hagyományos 4el«_

jes kora- elérése után sejépjen házaaságra.,' nem létezoneklekintendő. Csak özvegy személy tar-tozik, ha eg-y vagy több gyermeke van, ezen feltételt teljesíteni. Azon feltétel, hogy az örökös, vagy hagyományos egy bizonyos személy -lyel ne lépjen házasságra, érvényesen köttethe-tik ki. ' .