dologi jogról

A dolgokról s azok jogi felosztásáról.

A dolgoknak jogi értelmében! fogalma.

2 8 5 . §. Mindaz, mi a személytől külön-bözik, és az emberek használatára szolgál, jo-gi értelemben dolognak neveztetik.

A dolgok felosztása az alany különbsége sze-- rint, melyhez tartoznak.

2 8 6 . §. Az álladalom területébeni dolgok, vagy álladalmi, vagy magán jószág. Az utóbbi egyes, vagy erkölcsi személyeké, kisebb tár-saságoké, vagy egész községeké.

86 II. rész. 294—299. §.

Szabadon álló dolgok ; közjószág és álladal-111 i vagyon.

2 8 ? . §. Azon dolgok, melyeknek sajáttá-tétele az álladalom minden tagjainak meg van engedve, szabadon álló dolgoknak neveztetnek.

Azok, melyek nekik C3ak használatra engedtet-nek, úgymint; országutak, folyamok és folyók, tengeri kikötök és tengerpartok, köz- vagy nyilvános javaknak neveztetnek. A mi az ál-ladalmi szükségek fedezésére van rendelve, úgymint: a pénz-veréB, vagy posta joga és más fejedelmi haszonvételek, kincstári javak, bá-nyák é3 sóaknák, adók és vámok, az állada-lom vagyonának hivatik. ,

Községi jószág; községi vagyon.

2 8 8 . §• Hasonlókép ásson dolgok, melyek az országos szerkezet szerint, valamely község minden tagjainak használatára szolgálnak, a község jószágát, azok pedig, melyeknek jöve-delmei a községi költségek fedezésére szánvák, a község vagyonát teszik.

A fejedelem magán jószága. ' 2 8 9 . §. A fejedelem azon vagyona is, melyet nem mint az álladalom feje bir, magán-jószágnak tekintetik.

A d o l o g i j o g r ó l . 87

Átalónos rendszabály ezen kfilönbözö nenttt Javakra nézve. ' . -2 9 0 . §. A dolgok jogszerű szerzése, megtartása, és másokra átruházása módja iráat ezen magánjogban foglalt rendszabályok rend-szerint az álladalmi és községi javak, vagy az álladalmi és községi vágyon kezelői által is megtartandók. Az ezen javak kezelésére és használatára vonatkozó eltérések és külön rend-szabályok az álladalmi jogban, és a közrend-tartási rendeletekben foglaltatvák.

A dolgok fölbsztása minöségttk különbségé-hez képest.

2 9 1 . §. A dolgok, minemüségök különb-ségéhez képest testiek- és testetlenekre: ingók-és ingatlanokra ; elhasználhatok- ingók-és elhasznál-hatlanokra; megbecsülhetök- és megbeosülbet-lenekre osztatnak.

Testi és testetlen dolgok.

2 9 2 . §. Testi dolgok azok, melyek az érzékek alá esnek; különben testetleneknek

hivatnak, például a vadászati, halászati és minden más jogok.

Ingók és Ingatlanok.

2 9 3 . § . (Lásd a FUggelék 43. számát.) Azon dol-gok, melyek állagok sérelme nélkül, egy

hely-88 I I . rész. 2 9 4 — 2 9 9 . §.

ről a másikra áttehetök, ingók; ellenkező eset-ben, ingatlanok. Oly dolgok, melyek magokban véve ingók, jogi értelemben ingatlanoknak tar-tatnak, ha a' törvény szerint, vagy a tulajnos határozatánál fogva valamely ingatlan

do-log tartozékát teszik. , Tartozék ¿talpban.

2 9 4 . §., Tartozék alatt az értendő, a mi valamely dologgal állandó kapcsolatba tétetik.

Ide tartoznak nemcsak valamely dolognak nö-vedéke, még attól el nem különböztetik; ha-nem azon mellék-dolgok is, melyek nélkül a fődolog nem használható, vagy melyeket a törvény, vagy tulajdonos, a fődolog állandó

"használatához rendelt.

Különösen telkeknél és tavaknál.

2 9 5 . § . (Lásd a Függelék 44. számát.) F Ü , f á k ,

gyümölcsök, és minden használható dolgok, meíyek a föld szinén teremnek, mindaddig in-gatlan .vagyonnak tekintendők, mig a földtől el nem választattak. Még a halak Í3 a tóban, és a vad az erdőben csak akkor lesznek ingó jószággá, ha a tóból a hal kihalásztatott,: és

a vad elfogatott vagy elejtetett.

2 9 6 . §. A gabona, fa, takarmány és minden egyéb, noha már betakarított termények is, valamint minden barom, és valamely fekvő

A dologi jogról. 89 jószághoz tartozó minden szerszámok s

eszkö-zök, annyiban ingatlan dolgoknak tartatnak, a mennyiben a gazdaság rendes folytatásához szükségesek.

É s épületeknél.

2 9 7 . §. Szintúgy az ingatlan dolgokhoz tartoznak azok is, melyek a földön oly czélból emeltetnek , hogy mindig rajta maradjanak, úgymint: házak és más épületek, a felettök függ-vonalban lévő légürrel együtt; továbbá nem-csak mindaz, mi a földbe, vagy falhoz van meg-erösitve, vagy szegezve, úgymint: serfőző üs-tök, pálinkakazánok, s beékelt szekrények, hanem azon dolgok is, mik valamely egésznek állandó haszonvételére szánvák, péld. kutved-rek, kötelek, lánczok, oltó eszközök s efélék.

Jogok közönségesen ingó dolgoknl tekin-tendők. , •

2 9 8 . §. A jogok, a? ingó dolgokhoz szá-mittatnak,- ha valamely ingatlan dolog birtoká-hoz kapcsolva, vagy az országos szerkezet által ingatlan dolognak nyilvánítva nincsenek.

A bejegyzett követelések is.

2 9 9 . §. Az adóssági követelések ingat-lan jószágrai biztositás által ingatingat-lan vagyonná nem válnak.

90 II. rész. 294—299. §.

Minő törvények szerint itélendök meg az in-gatlan dolgok, s minők szerint az ingók,

3 0 0 . §. Az ingatlan dolgok azon kerület törvényei alá vetvék, a melyben fekiisznek;

ellenben minden máB dolgok a tulajdonos sze-mélyével egyenlő törvények alatt állanak.

Elhasználható és elhasználhatlan dolgok.

301. §. Elrontás vagy fogyasztás nélkül a szokott hasznot nem nyújtó dolgok eihasznál-hatóknak; az ellenkező tulajdonságúak pedig elhasználhatlanoknak neveztetnek.

Öszdolog (Universitas rernm).

3 0 2 . Több külön dolgoknak, melyek egy dolognak szoktak nézetni, és egy közös névvel jeleltetni, összesége egy öszdolgot tesz, s egy egésznek tekintetik.

Megbeesülhetók és megbecsttllietlenek.

' 3 0 3 . §• Megbecsülhető dolgok azok, me-lyeknek értéke másokkali egybehasonlitás ál-tal a forgalom végett meghatároztathatik; ide tartoznak a szolgálatok, kézi és elmebeli mun-kák is. Ellenben azon dolgok, melyeknek ér-téke forgalomban levő más dolgokkali egybe-hasonlitás által meg nem határoztathatik, meg-becsülketleneknek hivatnak.

A dologi jogról. 91

A birói becsű mértéke.

3 0 4 . §. Valamely dolog méghatározott értéke, annak árának mondatik. Ha valamely dolog a biróság által becsültetendő meg, a becslésnek meghatározott pénzösszeg szerint kell történni. ,

Rendes és rendkívüli ár.

3 0 5 . §. Ha valamely, dolog azon haszon szerint becsültetik meg, melyet az időre és helyre való tekintettel, rendszerint és átalában hajt, ebből a rendes és közönséges ár jő ki;

de ha a különös viszonyok, és annak, kinek az érték megtérítendő, a dolog esetleges sajátságai-ban alapult különös előszeretete vétetnek' te-kintetbe, reudkivüli ár áll elő,.

Melyiket kell birói becsüknél zsinórmértékül venni.

A 3 0 6 . §. Valahányszor más valami, vagy ki nem köttetik, vagy törvény által nem ren-deltetik, valamely dolognak megbecsülésósénél a közönséges árt kell zsinórmértékül venni.

A doiogbani és dologhoz! jog fogalmai.

3 0 7 . §. Azon jogok, melyek valakit va-lamely dolog iránt bizonyos személyekre való tekintet nélkül illetnek, dologbani jogoknak

92 II. rész. I. fej. 314—320. §.

neveztetnek. Azon jogok, melyek valamely do-loghoz, C3ak bizonyos személyek irányában, közvetlenül a törvényből, vagy valamely köte-lező cselekvényböl erednek, dologbozi jogok-nak hivatjogok-nak.

3 0 8 . §. Dologbani jogok : a birtok, a tu-lajdon, a zálog, a szolgalom é3 az öröködéa joga. _