1962. december Ára 2 Ft

ATÁ1

Í

f ' /

-4- i-í

<

f f ? "

X V I . é v f . 12. sx.

1962. december Ára 2 Ft

TAMÁS ATTILA:

Szembenézés a mindenséggel

^Miabb marxista művé- szetelméleti munkák mind- jobban Marxnak arra a té- telére alapozzák gondolat- menetüket, hogy a művé- szettel az ember meg akarja szilárdítani önmagát a kül- világban: önnön képességei- nek szabad kibontakozását

*s ezzel együtt a valóság birtokba vételét kívánja ál- tala sajátos módon előmoz- dítani. Ahogy pl. E. Fischer megfogalmazza: »Az ember

nVilvánvalóan több akar lenni, mint pusztán önmaga.

® 0 é sz ember akar lenni...

A művészet funkciója az ember azonosulásaként a hozzá hasonlókkal, a termé- szettel, a világgal, az együtt- érzés, együttélés, együttlét mindazzal, ami van és lesz, kitágul... Ez az azonosu- lás... végül az embert az egész emberiséggel, az egész világgal fogja egyesíteni.-"

(A nélkülözhetetlen művészet. 1962. 4., 230.)

A kérdéses gondolatok részletes kifejtése és megvi- tatása nagyobbrészt még hátra van, de azért talán nem haszon nélkül való, ha kísérletképpen megpróbál- juk őket alkalmazni. S alig- ha találnánk erre méltóbb és hivatottabb anyagot a legnagyobb proletár költő:

József Attila életművénél.

*

'éfáníjij a mitósaq, Ke- pének művészi megjeleníté- se is egyik útja a valóság birtokba vételének, arra ta- lán nem szükséges külön utalni. Révai József is föl- hívta rá a figyelmet, hogy József Attila a maga nagy tájverseiben — Külváro- si é j , A város pere- mén, Téli éjszaka stb.

— ugyanúgy veszi mintegy jelképesen egy új osztály nevében birtokba maga kö- rül a világot, mint ahogyan nem egészen egy évszázad- dal korábban ezt Petőfi tet- te. x-Mint birtokát a tulaj- donosa-« — úgy méri föl a külváros omladékos utca- szögleteitől az űri égiteste- kig terjedő végtelent. Más elemzések is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ezért ta- lán ne erre térjünk hát itt ki, s ne is az olyan köny- nyen adódó, szemléletes, de mindenképpen esetleges pél-' dákat vegyük, mint amilyen mondjuk a Tűnőd ő-cik- lusbeli Vihar. A külvilág birtokba vételének, illetőleg

<t benne való megszilárdulás- nak más, közvetettebb mód- in is vannak — érdemes ezeket is figyelembe venni.

József Attila néhány — különösen fiatalkori — sze- relmes verse dallamának tagy ringatása a mindennel való eggyé válás érzését su- Oallja; olyan különös, szin- te varázsos állapotot, mely- ben minden moccanás va- lami örök, játékos ritmiká- val látszik egymáshoz ha- iolni, halk zenei csengéssé oldódni;

" S z o k n y á s l á b a d m o z g á s a b a r a n g n y e l v e k i n g á s a , f o l y ó v í z b e n

* é t j e g e n y e b a j l á s a . S z o k n y á s l á b a d m o z g á s a b a r a n g n y e l v e k k o n g á s a , f o l y ó v í z b e n

b é n i a l o m b o k h u l l á s a . "

( K a l á r i s o k )

" H o l o t t n á d d a l r i n g a t , b o l o t t c s o b o g á s s a l , f e k e l l ö d e r ű v e l , f a v i c s ó k o l á s s a l . J ö h e t , h o g y s z e r e l m e f ö l d e r ü l m a j d m á s s a l , P® a z is r i n g a s s a

" y e n r i n g a t á s s a l . "

( R i n g a t ó )

Az egyedi elkülönültség feloldódik a sorokban — de

értelem is a hangulatban,

é n ( e l a k a r l a k s z a b a d í t a n i - H o g y a f é n y t a l k o t ó t e s t v é r e i n k k e l é p p o l y E g y e k l e g y e t e k m i n t m o s z a t t a l r e z g e n á d d a l . "

( E l u a r d : „ A k ö l t é s z e t c é l j a a g y a k o r l a t i i g a z s á g " )

ü g y p a t t a n t , ú g y f e s z ü l t , ú g y [ e r n y e d e t t el m i n d e n h u l l á m é s m i n d e n

( m o z d u l á s . "

cXtt mát szélesebb terü- letről áradnak a versbe a s ennek során mintha a sze- már bonyolultabban hul-

mélyiség öntudata is telje- lámzó-dübörgö ritmikában sen kialudnék. »Lehet, hogy olvasztják össze az embert szerelme földerül majd a bonyolultabb élettel:

mással" — siklik el az éle-

tet formáló személyes kér- »M l n t a z i z m o k , h a d o l g o z i k a z

dés fölött; "Mindegy: sze- r e s z e l , k a l a p á l , v á l y o g o t ve?, á s |

retsz-e, nem szeretsz-e« — tűnik el a nyújtózó erdő karjaival az ég fényét szí- vére szorító panteisztikus érzésben, a lázasan hullám- zó, hosszan szóló »l",

' , . . . „ , (-c-t/f yjv u i u i w i i w i v u u v i w w w —

"irt" hangokon epulo sorok. k é p e k. Q2 eső h u m cseppjei

sugalló erejében az emberi s Q f o l y a m lassú huUámai en tudatos kulonallasa (A l- Q2 m végtelenjét s benne

dalak búval, viga- az emberi történelem évez. lommal). Önmagukban rcdes harcainak sorozatát is hibatlan kis Urai remekmű- beolvasztják az összképbe s

vek ezek a versek, de ahhoz, a f á j hangulatába a sorok

hogy belőlük igazi nagy nyugodt iüktetéséhez pedig kolteszet a kor egyetemes ^ " n é r t é k b e n

ervenyu lírája formalodjek, fl2 ér<e?em { munkája, meg hiányzik valami. »Mi- Az egységneky m nemcsak

lyen jo lenne nem ütni az -rzé ,mnem természet-

vissza ." - a sor s a vele társadalomtudományos kezdődő egész vers m á r eZ- i s m e r e t e k e t m a g á b a ö t v ö z ő

arulja a Problémát A világ • is hang"t kap. egyetemes bekéjeben való "

feloldódás itt is megvan, de . . . a z ő s s e j t i g v a g y o k m i n d e n

érezhető ennek irrealitása ""

is. Ha csak a feltételes mód használatában, vagy egyet- len árulkodó sorban is, de félreismerhetetlenül kitűnik:

mindez csak vágy, ellenké- a valóságos jMjáy.iak,

[ ő s . . A v i l á g v a g y o k — m i n d e n , a m i

[volt, v a n : a s o k n e m z e t s é g , m e l y

[ e g y m á s r a t ö r . A h o n f o g l a l ó k g y ő z n e k v é l e m

[ h o l t a n s a m e g h ó d o l t á l : k í n j a

/ l i a e g g y ö t ü i

Ezzel együtt s ennek nyo-

JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZAMUNK T A R T A L M Á B Ó L : Grezsa Ferenc, P é t e r László, Szabolcsi Mik- lós, Szőke György, Ta- m á s Attila

tanulmányai

Csongor Győző, Dér Endre, Hidas Antal, Ho- rányi Mátyás. Kárász József, Kormányos Ist- ván, Lőkös Zoltán, Sik- lós János, Szalatnai Rezső

cikkei

Andrássy Lajos, Kele- m e n János, Lődi Ferenc, P a p p Lajos, Simái Mi- hály

versei

Aimási Gyula Béla, Ezüst György, Jánoska Tivadar, Mayer Gyula, Cs. P a t a j Mihály, Szőke Győző. Vinczc András, Vinkler László, Zom- bori László

illusztrációi

S Z A B O L C S I M I K L Ó S :

Ezüst György rajza: Nagyon fáj

P E T Ő F I I I Z E

Egy József Attila-vers keletkezéséről

J M melyben »nagyoKai ütnek rajtunk". Márpedig az em

ténelmileg-társadalmilag vállaló, személyes feladatát adott valóságán keresztül felismerő ember felelősség lehet csak a nagyobb egész-

szel való kapcsolatát megta- lálnia. A huszadik századi ember világa pedig össze-

tudata is megszólal: »Ren- dezni végre közös dolgain- kat: ez a mi munkánk«. A vers csak itt jut ismét — a tettebb és tágabb is annál, kezdetinél magasabb szin hogy a természettel s a sze- ten — nyugvópontra. _ Míg relmessel váló spontán egy- ott ez az élet egyhangú rit- gyé válás öröme végképp musának, a csöndes szem-

' „1.1 „ 1A1XAA- „„,.„.+„7„->-» Allnnrtf/i- meghatározhatná ebben a

világban elfoglalt helyét.

Ezért A Dunánál sorai

lélödés zavartalan állapotá- nak s e kettő spontán össz- (Folyt. a 2. oldalon)

EQY ELVESZETT KÉZIRAT

J

ózsef Attila új, kötetle- renc József érdemeinek tör- — Melyikük szavalta azt, n e b b m a k ó i életének első vénybe iktatásával m a g y a - hogy világszabadság?

közéleti eseménye: az 1923 rázza, hogy Petőfivel kapcso- — Petőfi Sándor — felelte T elejei Vetőfi-ünnepségek. P e - latban is ugyanezt a z e l j á r á s t m a g a a szavaló,

ütíii.'W, t ó t i gujHetÓaéne!: l ju. évíor- lehet Követni. Ugyaneze i a — Az m á r n e m él, a z a a u i duTöjara "az cgam hiv-»t»i"« napon « elnöke, s z a v a i h n t .— e a ó l t a rendőr, el eyyuu s enne* nyo- Magyarország készült; a n e m - Scitovszky Béla, frázisokkai — De ő j r t a . P e t ő f i t m e g bérnek mindig a maga tör- mán pedig már a küzdelmet , z et g y ű l é s b e n m á r a m ú l t év teli beszédében megpendíti csak lehet szavalni?!

végén gróf Klebelsberg K u n ó azt a hangot, amely m a j d — N e m lehet, kérem, csak törvényjavaslatot terjeszt be számtalan változatban fog t o . engedéllyel. Mi n a m nallot- Petőfi Sándor emlékének t ö r . vábbhangzani: Petőfi e m l é k e t u n k semmit, h a n e m a P r ó f é - vénybe iktatásáról.¹ A tör- a r r a int, hogy támogassuk — t á n á l panaszolta egy űriem- vény javaslat szövege is egy- a b e t h l e n i konszolidációt: ber, hogy m a g u k itt a világ- irányba torzított Petőfi-képet " V a j h a megértve szavát, szabadságot szavalják. H á t szolgál (".. • költői lángelme- emlékének m e g ú j u l ó v a r á z s a jó lesz csendben m a r a d n i . "4

jét a magyar nemzeti gondo- a l a t t eggyé t u d n á n k forrni..." Szegeden is, Makón is m e g . lat szolgálatába állította, éle- A beszéd befejezésénél a z kezdődtek a hivatalos ü n n e - tével és halálával pedig örök egyik ellenzéki képviselő pélyek. M á r december 10-én időre szóló p é l d á j á t a d t a a közbekiált: "Éljen Petőfi szel- Szegeden a M a g y a r T ú r á n minden áldozatra kész haza- leme! É l j e n a M a g y a r Nép- Szövetség t a r t Petőfi-estet, fiságnak.") A javaslat I. Fe- köztársaság!«; m i r e iszonya- j a n u á r 5-én a makói É b r e d ő

tos botrány kerekedik, a kor- Magyarok Egyesülete nande- m á n y p á r t c s a k n e m megpo- zi m e g a Katholikus K ö r b e n f o z t a t j a a közbeszólót, boj kot- petöfi-ünnepélyét, ahol Pető- tal fenyegetik, m a n d á t u m á t ó l firől József A t t i l á n a k éppen meg a k a r j á k fosztani; csak az nagyon is rokonszenves sze- egyik k o r m á n y p á r t i képviselő mé l y , dr. Gedeon Alajos fő-

"Éljen a m a g y a r királyság!" gimnáziumi igazgató beszél;"' felkiáltása menti m é g a hely- Makóra való visszatérésekor, zetet.2 j a n u á r 9-én o l v a s h a t j a a he-

_ , , , , lyi lapokban a tudósítást Csa- C z e g e d e n es Makón ezeket ^{n a d} v á r m e g y e törvényható- a v i t á k a t is figyelemmel s á g a j a n u a r 8_i üléséről, a m e . kísértéH; elolvashatták Ralco- l y e t P e t ő f i e m l é k é n ek szen-

si J e n ő beszedet is a Petőfi teltek) s a m e l y ( r n P u r giy

Tarsasagban, aki s a j á t szelso- E m i l a g a z d c s a ná d i föl- sovinizmusa igazolasara hív- d e s ú r Ho r t h y r o k o n a m o n -

á s s K f t s?S£ x í r í t s í s s s s :

aSftKSÜflSS: H ^ S S

u s z . . . Aki valamely nyelv ° ^ f ' ^ isteni s u g a l l a t u l hatása a l á kerül, a z a n n a k a megáldott hazaszeretetevei a nyelvnek f a j i tulajdonságait legszentebb eszme, a „Haza veszi f e l . . . Most az a n y á k - f o g a l m a k o r e csoportosítja hoz szólok. A legnagyobb h a - nemzetét, hogy k i v í v j a a zaárulás és a legnagyobb f a j - „Haza" szabadságát. O az, ki á r u l á s az, h a g y e r m e k e i n k e t látnoki szemével felismeri különböző idegen nyelvekkel nemzetének pártoskodását, t ö m j ü k , mielőtt a m a g y a r hirdeti a hazafias kötelesség- nyelvet tökéletesen elsajátí- szerű szent e g y s é g e t . . . « Ol- tották volna."3 Ugyanezen a v a s h a t U a z t is, hogy "Petőfi n a p o n olvashatte a Szeged- egyetemes m a g y a r leik® egy ben a költő a következő epi- t á b o r b a gyűjt, összehoz b e n - zódot, a Szilveszteri körkép nünket. s az ő versei v a r á z s a című t á r c á b a n : " J ó k e d v ű cso- a l a t t testvérére i s m e r m a g y a r portokkal telálkoztunk, akik a m a g y a r b a n , paraszt az ú r - . Petőfit ünnepelték, és szónok- b a n . " Ez különijsen a Makói

latokat t a r t o t t a k a szobrok Gazdasági Egyletben t ű n t ki, alatt, m e g a K á r á s z - h á z er- ah o l m e g j e l e n t P u r g l y Emil kélye előtt >is... A h a j n a l i főispán is, s a bérelt földön ó r á k b a n például négy b o h é m d ol g o z ó h a g y m á s is; Petőfi a Szechenyi-ténan levő há- f a j s z e r e t e t e és égő lánglelke romszögelesi pontot á l l U kő- > > e g g y é f o r r a s z t o tu a töme- rul, s egyikük a kis vasáll- g e t <<0 J a n u á r 1 0_é n i s f o l y. v a n y t e t e j e r e p a t t a n v a , az t a t ó d i k törvényhatósági

»Egy gondolat b á n t e n g e m e t " m é ü T a r n a/I v o r ai - c. Petofi-verset kezdte sza- . . .. . ./ „a^ , válni nagy p á t o s s z a l . . . K é t sP ?n ^e s z éL d\ "n"e Pv f v f

r e n d ő r t ű n t f e l . . . n é h á n y a Keresk^dők Egye

^ pillanat m ú l v a a közelben suleteben >s; s j a n u á r 21-én Az egyikük így szólt: (Folyt, a 4. oldalon) , -r-ci^+a.

r^l / j li- ^-X-oooe^é-C- ""-l-l t t ^ o ^ v ,

- ^ Í J V " / í ú ^ T c t t f " -f-í-i^f^ ooo-tíc+n. ?

y-fr.

(Folyt, az 1. oldalról) hangjának szülötte, itt már

a fölismert disszonanciák- „Fák közt, v i r á g Közt

nak a történelem egyetemes ülöks egy padon

fejlődésmenetében való kö- K o t y o g o k , m i n t e l h a g y o t t [ci

zeli feloldódásának hite s az s o k l á g y l e v e g ő l o c s o l g a t —

ebbe a feloldásba való a szabadság nagy C ! e S 8 t o a

személyes belekapcsolódás- ^s v a l a m i f u r c s a m ó d o n

S z e m b e n é z é s a m i n d e n s é g g e l

n y i t o t t s z e m m e l é r z e m ,

nak, a feladat megértésének h o g y t e s t k é n t f o l y t a t ó d o m a k ü l s ő v i l á g b a n — n e m a f ű b e n , a f á k b a n ,

és vállalásának tudata

nyugtatja el a gondolatot, s h a n e m a z e g é s z b e n .

hozza meg újra a személyes

feloldódást. Immár annak az ^jf feloldódni itt is tel-

tila, itt vagyok!« — for- ma kiáltásai. "Ha féltem is, a helyemet megálltam —

[ c s o i n a k , születtem, elvegyültem és

kiváltam* — méri föl hely- zetét, szerepét. A valóság

>'birtokba vételének« más- más lehetőségei a variációk végtelen sokféleségét teszik lehetőséggé is, szükségsze- rűséggé is. Ha tágabb érte- lemben ide volt sorolható az ember felé spontánul embernek a megnyugvása jes mint az első véldák es»- antr°Tomorfizalt alakjai

, , , f ' r, ® VeiaaK ese mutató ót segítő környeze- csondesiti el a vers zaroso- teben volt. De a megfigyelő f e t jelentő világgal való rait, aki nem úgy kíván tudata itt nem hunyó figye- küzdelem n é l k m azonosuiás összhangba jutni a külvilág- le,m™el ad jetzeseket az er- érzése akkor az ellenséges gal hoav egyszerűen alá- ™^rol'^{eAszleh a} mindenség- külvüággal való elszánt

gal hogy egyszerűen a g(d val0 azonosulni tudás szembeszegülés, az emberi veti magat annak es haso- „furcsa* pillanatnyiéigat, integritás pozícióu f i n nem

nul hozzá, hanem aki cse- csupán hangulati jelleget adó helytáuás is joggal en_ lekvése, akarata révén egy- s ,™eg ,az osszefuggest nefc a foiyaTnatnak része. úttal azt is önmaga emberi ° Í W ® felemben vett ként f ható f e l Mi t

uttat azt is önmaga emoen szabadsaq es sajat erzese h ennek része méa a igényeihez akarja f ormai- Mzötk^mert a világgal Zgára maradt" J ó

való összhangba kerülésnek zsef Attilának páratlan re- n i.

Az akarat, a tudatos em- teljesebbé levését a század ~rZkkTJormált^nyolc'"sora béri cselekvés mint a világ- embere az ertelem nelkul f a B i z t a t ó első két

gal való összhangba kerülés nem érheti el, a spontán har- versszaka:

egyik sajátos eszköze még monian tuljutni kívánván a >iCsomagodat ne bontsd ki>

preqnánsabb módon jelent- hallgató — meg nem sert- h a v é g i n s é g r e j u t s z .

kezik az olyan versekben, venl ~ " f o l j a a csendet* A z é r t v é r e d e t o n t s d k i .

amilyen például a Fává- magatol QVJUtel a kor ^ ö

gó. Bársonyon futó percek központi kerdeseihez. A kor ^gef^igf°nréXted, puhasága, hűvös halomban tudományos ismeretein ne- te lassú jajduiásü, álló fahasábok nyugalma, veit értelem pedig nemcsak a l k o s d m e g v é g z e t e d .

™ s" na:meTncZkaZ « hannrnia itt minZnnek meghilt együtte- értelem szintjén keresi a a kiindulópont, nem is a tó- sét az első versszakban csak

JCdwwn Qájnoi:

J Ó Z S E F ATTILA

Hangunkon most is átcsendül a h a n g j a s ijedten nyögitek: igaz a vád — elnyomna á r n y é k a is, ú j s z a v a k r a ezért vadásztok s hirdettek csatát.

Fontos csak az, m i bennetek a m á s : az ügy helyett az önmutogatás.

Olyanok vagytok így, m i n t aki a n y j á t röstelli, s a szót, mit tőle tanult, feledve, m í g ú j nyelvre töri a j k á t , hogy n e m mindig a régi az avult, s a jelszó m i n d e n t egy m é r t é k r e mér, b á r m á s az ú j m u s t , m á s az ú j k e n y é r . De h a volt, ki lőrétől szédelegve ködökbe b ú j v a m e g v e t e t t e őt,

n e k ü n k a n y a n y e l v ú n k k é vált a nyelve, mely az é r v e k n e k f o r m á t ad s erőt — m e g v é d j ü k e g y m á s t : őt mi, m i n k e t ő, e g y m á s b a n v a g y u n k múló, éledő. ~ Vele él ősök h u n y t parazsa b e n n ü n k , mibe húszévünk ú j lángot lehel — így igazodik léptünk, m e r r e m e n j ü n k , n e m n y á j b a : közösségbe ez terel, s m a m i v e z e t j ü k r a j v o n a l b a itt az ú j érvek k e m é n y osztagait.

választ. Évezredek ritmi- madó-védekező szembefor-

"a "sikonava* "disszonanciája Mja, az élet legbensőbb mó- dúlás alapállása. A vegsó a "sucongva* aisszonanciaja törvényeinek lük- kiüresedés és remenyvesz- zavarja meg Jutolag. Ez a ^éseáU a vers tengehé- tetlség, a semmire nem szá- disszonancia teljesedik ki a ^zese aua vers zengeiye ^y> ⁽,,.„^IW második szakasz ideaes vib- hen- "Sotet a világ, kell tűz, mitas érzetet supallo szava masoaik szanasz laeges vio iobnvi /Ken avúitás- hat mintegy különös, titok- ralasamak dmamikajaban, "u wo'iyi-/is.eu a gyújtás . t n n í t á m - ienveaető kévében (»Fönn hoz mindig újból fogni* — *atos bolcsesseg tannasa S a fagy baltál villog*) fogalmazta meg Ady kuruc hént továbbadó első ket sor a súhrtalan hideg vülaná- ^ z e ugyanezt a törvényt; pontosan ugyanabba az érá- tok S a földhöz kötődő >mz Élet szent okból élni teljes rímbe-rxtmusba o - akar* - vallotta uavanő. vadva ugyanazzal a megfel- nyomorúság társadalmi re- - Atma~~szav~. lebbezhetetlen erővel mond- alitasanak ellenteteben, ez """" szavai egyszer- • ACÍ nn„

re idézik a jelent és a ti- ^{kl a} küzdelem osi egy- tokzatosnak tűnő múltat: a szerűségű parancsát is. Az kor munkáshősiességének előbbi két sor érteimere is pátoszát, « módosítóan hatnak: nem a s kincskeresők módosítóan hajdani megszállottságát:

K

„ H a b e o m l a n a k a b á n y á t

a m í g s z í v ü k d o b o g . "

robban ki a harmadik sza- kasz éles hangú kiáltásai- ban — s oldódik végül fo- kozatosan föl az utolsó há- rom sorban. A kezdeti har- mónia teljesebb, megnyug- tatóbb módon állt helyre: a

fémből alkotott ridea — a v á z a z ó o s z l o p o k ,

jcmuui aiKOWtt riaeg a kmcset azért a tárnák

masoaik szakasz kepeben ő r z i k és az l o b o g .

félelmetes — szerszám el- E s m i n d i g Ú j r a n y i t n á k

emberiesült arculatát mu- ?_¥nyá.sz»k ?z. aknát, tatja, s közvetlen jelentésén

túl már a világ egyetemes

rendjét alakító-jobbító esz- Mindennek tragédiákat le-

köz jelképévé nőtt. Az em- győző erejét, a küzdő em- moly^ságot'adják'o"vers las ber diadallal nez szet az ber; magatartásnak a váltó- san és mégis ellenáUhatat- atíala most már birtokba á b . meglevő folyama- lanul lendülő- ritmiUájának.

vett területen, a legyozott „ . . ^„u.^t „ „„„i,,,, n? idő emberellenes erőkön. (Per tosságát érzékelteti a sza- melyet a versben az lao sze közvetlenül mindez vak fogalmi és asszociatív

csak jelképes formában: a tartalmán kívül az ismétlő- emberUbensöfébJn^lejátszó- * ^sszabb neki- dó folyamat nem választha- lendülés által fölkeltett va- tó el mereven annak külső rakozás után hirtelenül me-

cselekvés hiábavalóságát

— hirdetik már, hanem a hiá- bavaló cselekvés jogát ta- gadják a küzdés mindenko- ri igazával szemben. Ez a jelentésmódosulás is a vers benső mozgásának, sajátos dialektikájának egyik ele-

" mévé lesz. A mély zúgású hangokkal egymásba oldódó rímek pedig ugyanazt a ko-

melyet a

múlásának lassú ritmusát figyelő, azt átvevő ember érez. Az az ember, aki en- nek a végtelen folyamatnak (a »sírni*, »vér«, »-jajdulás*

ősi asszociációkat keltő ere- je is ezt a végtelenséget su- realizációjától. Mint erre gint csak visszatérő, erőtel- oalHa ""akár "a »végínség*)

már sok kutató rámutatott: • - -- • - • y J ' •

ahogy a primitív népek va- rázsénekeiben, szertartásai-

ban az ember fölkészül a emelő rím is.

valóságos cselekvésre azál- tal, hogy aktivizálja saját

jesen dobbanó, a zárósor meg nem szakadó lüktetésé- erőteljesebb ritmikáját ki- nek erejét átélve ébred az

emberség parancsára: a mindenséggel való szembe- Az értelemnek az ellent- nézésnek s önnön életútja mondást dialektikus kibon- formálásának kényszerére. A

ténylegesen aktivizálva, ez- által mintegy »hozzáedzet- te* magát a feladat végre- hajtásához.)

József Attila gondolati lí-

darabja az Alkalmi vers a szocializmus

állásáról Ignotus- nak, egyik legkifejezőbb

rZ ' ZZlrnn^Ztó hoay takozás felé vivő szavai, ősi romantika sejtelmes erőit.

mkés ültebbetnfz a való- törvények ritmikájának to- Ady kálvinista determtmz- SaoTcseUkvésnek elébe az vábbadása, a hangulat lágy, musát sugalló »vegzet«, s az sagos cseleKvesneic eieoe a.., __ tökéletesen vissza- emberi szellem tudatossagat fáshoz erőinek egy részét ^ L T h o y aTLbll n S S t Zg^Z'eLntéZet

maga teljes emberi mivol- f°^glal tömör immár szet tában kerüljön összhangba ™m valaszthato epessze.

a külvilággal o l g a n kovetelmennye, me- a kulvilaggat. ;yet kimondója egyszerre

Másfajta megszilárdulás tesz magáévá az egész élet . .. . . ... , , ez a külvilágban, mint az ritmikájának ösztönös sejté- rájanak egyik legertekesebb ^ példákéi> és végső jo_ sével / a törvények kikerül-

kon mégis ugyanaz. Mint hetetlen erejét és mégis for- ahogy ennek változatát je- máiható voltát a dialektika lentik a V égül, a Kész a modern tudatosságát megér- lelt ár, a Lidi néném- tő gondolataival,

nek ... "Magamban bíztam Teljes emberi létével, példája az itt targyalt fo- eleitől fogva»-szerű számve- t

lyamatnak: tései, az »Én, József At-

'JJiefrll/as : négy-öt vers hol futólagos, hol részlete- sebb elemzése még nem ad- hat világos képet arról, mi- lyen lehetőségeket ad, mi- lyen irányokba vezethet va- lamely elemzésmód. De arra azért talán alkalmasak az itt előadottak is, hogy fel- hívják rá a figyelmet: a fej- lődő esztétika gondolatai közvetlenül is érvényesíthe- tők, s nem haszontalan en- nek módjaival törődni. S ta- lán annak az igénynek is ele- get tesznek, hogy újabb — bár némely szempontból esetlegesnek látszódható — bizonyságot szolgáltassanak arra, hogy József Attila vég- telenül sokszínű, mélysége- sen ember-központú szocia- lista lírája az eddig föltár- taknál még sokkalta több ér- téket rejt — nem is olyan mélyre temetve — magában.

Halála huszonötödik évfor-

dulóján elemzéseinkkel ezekből az értékekből pró-

báltunk feltárni valamit.

A K Ö Z G A Z D A S Á G I É S J O G I K Ö N Y V K I A D Ó K I A D Á S Á B A N J E L E N T M E G

A r a F t D r . R é v a i G y u l a : B E R U H Á Z Á S I É P Í T K E Z É S E K

S Z A M L A V I T A I

A n d r á s i G y ő z ő : R A K T A R O Z A S I E S R A K T A R G A Z - D A L K O D A S I T U D N I V A L Ó K

Dr. P e t r a v i c h F e r e n c — d r . T ö r ö k L a j o s — d r . Z s i n g o r L á s z l ó : A N É P I E L L E N Ő R Z É S S Z E R V E Z E T E É S M Ű K Ö D É S E I—II.

D r . K i s s P á l — K r a l o v á n s z k y U . P á l : A H Ú S T E R M E L É S É S H Ú S E L L Á T Á S K É R D É S E I H A Z Á N K B A N k ö t v e D r . L á s z l ó P á l — d r . U d v a r h e l y i G y u l a — d r . Wolf M i k l ó s :

L A K Á S É P Í T É S ( V á l l a l a t i K i s k ö n y v t á r )

N E M Z E T K Ö Z I S Z Á L L Í T M Á N Y O Z Á S k ö t v e V E N D É G L Á T Ó Ü Z L E T V E Z E T Ő K K É Z I K Ö N Y V E

Á r u s í t j á k a k ö n y v e s b o l t o k .

P o s t á n , u t á n v é t t e l t ö r t é n ő s z á l l í t á s r a m e g r e n d e l h e t ő k a f ő e l á r u s f t ó k n á l :

K Ö Z G A Z D A S Á G I ÉS JOGI K Ö N Y V E S B O L T B u d a p e s t , V., N á d o r u . 8.

E Ö T V Ö S L O R Á N D K Ö N Y V E S B O L T B u d a p e s t , v „ K e c s k e m é t i u . 2.

10,50 2 0 , -

24,50 43,—

14,50 50,—

3 1 , -

HIDAS ANTAL:

József Alii!a a

Az Ogonyok című legelterjedtebb szov-

o

jet folyóirat 1946-ban m a g y a r költőktől és íróktól szemelvényeket m u t a t o t t be.

E k k o r jelent m e g orosz nyelven József Attila első verse (a "Külvárosi éj« befe- jező szakasza) és. először a költő arcképe, mégpedig vezér helyen.1

1919-ben látott napvilágot a Szovjetunió- b a n az első József Attila-kötet (35 vers)

— u k r á n u l , Sapovál Mikola fordításában.

(A k ö n y v két részből áll. Egyik fele A d y Endre, m á s i k fele József Attila verseinek f o r d í t á s á t tartalmazza.)

Az u k r á n u l m e g j e l e n t kötet előszava József Attilát Petőfi S á n d o r r a l és A d y Endrével teszi egy rangsorba, a b b a n az időben, a m i k o r Magyarországon m é g azt f a véleményt f e j t e t t é k k i ' ( R é v a i József

és mások), a m e l y szerint József Attila, Bartók Béla, Derkovits Gyula ugyan nagy lázadók, d e a tömegekkel nemigen volt kapcsolatuk, a m i n e k következtében . . . stb . ., stb . . .

1948—1952-ben készült el az orosz nyel- vű Magyar Költészet Antológiája című m u n k a , mely öt évszázad költészetét ad- ta.* Ebben a kötetben tizenöt József Atti- la-vers jelent meg. Többi között a

»Mondd, mit érlel...«, »Külvárosi éj*,

"Téli éjszaka*, "Bánat*, Ady emlékezete*

és így tovább. A verseket, egy-kettő ki- vételével, Leonyid Martinov, a kiváló orosz költő r e m e k f o r d í t á s á b a n hozta az Antológia.

Sajnos az ezt követő, 1958-as, Moszkvá- ban m e g j e l e n t József Attila-kötet vers- fordításai lecsuszamlottak az Antológiá- ban elért színvonalról. Több oka volt e n - nek. Hogy csak egy-kettőt említsek: né- h á n y jelentős költő kivételével f ő k é n t — és n e m is mindig élvonalbeli — m ű f o r - dítók vettek részt a m u n k á b a n . E kötet- ből valósággal hegycsúcsként emelkedtek ki azok a versek, a m i t a kiadó az 1952-es Antológiából vett át. A könyv szerkeszté- si m u n k á l a t a i t (ami különösen bonyolult, a m i k o r nyers fordításból készül a költe- mény) k v a l i f i k á l t n a k aligha mondható, nem igényes e m b e r e k végezték, a b b a n a tévhitben, hogy aki m a g y a r prózát mái- fordított, szerkesztett, az a versekhez, sőt a z o k n a k m á s nyelvre való átültetéséhez is okvetlenül ért. Elsietve igyekeztek nyél- be ütni a kötetet. (Csak okulásul: P e - tőfi összes versének orosz nyelvre való fordítása 15 esztendei m u n k á t vett igény- be.)

E kötet h i b á i r a úgy a m a g y a r , m i n t a szovjet k r i t i k a r á m u t a t o t t , a m i m é g in- k á b b sürgette azt, hogy orosz nyelven le- hetőleg teljes értékű József Attila-kötet k e r ü l j ö n az olvasó elé.

Ezt a feladatot az. é v f o r d u l ó r a most megjelenő József Attila-kötet a legkivá- lóbb orosz költőkkel — úgy lehet— meg- oldotta. A könyv előszavát D. Szamojlov írta, az életrajzi adatokat Szabolcsi Mik- lós állította össze. Alapvetőleg teljes J ó - zsef Attila verseskönyv jelenik meg.

A fordításon megszakítás nélkül két esztendeig dolgoztak. A szerkesztő — K u n Ágnes — elve az volt, amit m á s m a g y a r klasszikus költő oroszra való f o r d í t á s á n á l is szinte a l k u v á s nélkül megvalósított, hogy József Attilát is csak költők, éspedig kiváló orosz köl- tők f o r d í t h a t j á k . " T e n g e r n e k — t e n g e r j á -

rót !«

• Az O g o n y o k b a n m e g j e l e n t ö s s z e á l l í t á s , a z u k r á n J ó z s e f A t t i l a - k ö t e t e l ő s z a v a , az >rosz n y e l v ű M a g y a r K ö l t é s z e t A n t o l ó g i á j á n á l b e v e z e t ő ta- n u l m á n y a H i d a s A n t a l m ű v e . (A s z e r k . )

Szovjetunióban

Történt m é g egy újítás.

1962 tavaszán, a m i k o r m á r a kötet épü- letének körvonalai kirajzolódtak, Magyar- országra érkezett a fordítók alapvető köl- t ő g á r d á j a : Martinov, Szamojlov, Kirszá- nov és Csukovszkij.

B e j á r t á k azokat a helyeket, ahol József Attila élt, harcolt, szeretett, írt — B u d a - pest peremvárosaitól a Balatonig.

A P e s t r e elsőnek érkezett Martinovot még a p á l y a u d v a r o n m e g k é r d e z t e egy ú j - ságíró: "Mennyi i d e j e foglalkozik József Attilával?« M a r t i n o v : "Tizenöt esztende- j e *

Ez igaz. Természetesen n e m a m i n d e n - napi, hogy ugy m o n d j a m , b ü r o k r a t i k u s felfogásban, h a n e m nagy költőnek, nagy költő műveiben való komoly elmélyedés értelmében.

Martinov, a k i n e k az ú j kötet jelentős részét köszönhetjük, a z első József Attila- verseket valóban tizenöt esztendővel ez- előtt fordította. Azóta vissza-visszatért hozzá, tanulmányozta, forgatta, ízlelte N e m egy olyan József Attila-vers a k a d t , amelyet Martinov évekig " n a p i r e n d e n « tartott, a m í g sikerült — hosszú i n k u b á c i - ós periódus u t á n — életre keltenie, oly- kor tíz v a r i á n s "ikertestvért« téve ki az asztalra. H a sürgettük, elvégre mi is e m - berek vagyunk, M a r t i n o v m é l t a t l a n k o d v a válaszolt: "Sietség csak bolhafogásnál i n - dokolt!* (Ő m o n d t a ezt, a k i r e h a " r á j ö t t a ritmusdüh«, olykor megszállottan két- h á r o m versfordítást is p a p í r r a vetett, hoz- ta el azokat, olvasta fel. Szeme vörös volt az éjszakázástól.)

Egy hónapig éltek itt a szovjet költők.

A Margitszigeten laktak. Azt hiszem: a szállodaszobák — ha ilyen képességet fel- tételezni lehetne róluk — ezekén a vendé- geken csodálkoztak. Valóban, aligha volt e r r e példa: költők, reggeli f ü r d é s u t á n rendszeresen, m i n d e n n a p s z o b á j u k b a vo- nultak, és a b l a k o t t á r v a a Dunáról jövő m á j u s i szélnek, elmerülten, szünet nélkül dolgoztak délig.

Ebéd u t á n l a k á s u n k r a hozták el azt, a m i a z n a p készült el, a m i rég elkészült, a m i n javítottak, a m i t átírtak, ki t u d j a , hányadszor. A k k o r következett a "költő- kvartettel* való szerkesztői együttes, és csak ezután, a l k o n y felé ért véget a " m ű - szak*, s kezdődött el a v á r o s j á r á s : An- gyalföld, VI., VII., IX. kerület, Buda, P e s t környék. V a s á r n a p : múzeumok, m ű e m l é - kek. Azután egyheti j u t a l o m : Alföld, B a - laton, S z á r s z ó . . .

Az orosz költők öt hét m ú l t á n u t a z t a k vissza. L e l k ü k b e n elvitték azoknak a he- lyeknek filmszalagjait, ahol v a l a h a a

"Téli éjszaka* ereszkedett le; orosz köl- tők ültek lépcsőkön a "Dunánál*, gondol- tak a "Marná*-ra, aki "kékítőt old az ég vizében«; nézték a vonatokat, "hogy száll- n a k a fényes ablakok*; látták, hogy " a széles fejsze mosolyog* m á r ; és l á t t á k a lányt (nem is egyet), aki u t á n a k k o r is, most is "karcsú szél h a j l o t t . . . hűsen*.

József Attila versei — orosz költők m e - leg tenyeréből — most röpülnek ki a Vol- ga, a Jenyiszej, az Irtis, az A m u r p a r t j á - ra.

És talán a szovjet olvasó is, f o r g a t v a az orosz József Attila-kötetet, " k é t sor k ö - zött* a r r a gondol m a j d : réges-régen illett volna m á r átlagos szintre emelni a költök életkorát. A k k o r József Attila még itt le-

h e t n e közöttünk. Hiszen m é g most is mindössze ötvenhét esztendőt számlálna, m a j d n e m tíz évvel kevesebbet az ország lakosainak átlagos életkoránál.

: ! ! ! « T H l

MII J E L E N T E T T S z e g e d a Hatal J ó z s e f A t t i l a s z á r a á r a ? H a

T» n é r t e l m e , h o g y i r o d a l m u n k t ö r t é n e t é n e k h e l y i h a g y o m á n y a - it k u t a s s u k , c s a k ú g y v a n , h a t a n u l s á g a i t is v i z s g á l ó r a v e s z -

•zfik. Az é l e t r a j z i m o z z a n a t o k a t

" é g g ő f ö l t á r t a m á r a z e l m ú l t évek k u t a t ó m u n k á j a . T u d j u k , itogy a 17 é v e s k ö l t ő M a k ó n is- m e r k e d e t t m e g J u h á s z G y u l á - val, K i s z o m b o r r ó l g y a l o g o l t b e 1922 n y a r á n v e r s e i v e l , itt i s m e r - k e d e t t m e g ő s s z e l , e l s ő k ö t e t e i - t e k á l d o z a t o s k i a d ó j á v a l , K O - r o k n a y J ó z s e f f e l , s a z z a l a s ü - f ö l v é n y k ö l t ő h a d d a l , a m e l y lel- kes h a l l g a t ó j á v á s e g y b é n s e r - k e n t ő j é v é , m e l e n g e t ő k ö z ö s s é - t é v é is l e t t . A z u t á n 1924 ő s z é n t ' y a i p á r t f o g ó i , E s p e r s i t J á n o s és J u h á s z G y u l a j a v a l l a t á r a i d e - Mtt a z idei ősz ó t a r ó l a e l n e - vezett e g y e t e m r e , Itt v e t e t t e m a - gát b u z g ó n a s o k o l d a l ú t á j é k o - z ó d á s b a , t a n u l á s b a , m í g n e m „ a z e g y e t e m f u r a u r a " — ez i m m á r szállóige — el n e m t a n á c s o l t a ő t i n n e n . 1925 t a v a s z á n i t t h a g y t a

* v á r o s t , s h a e g y s z e r - e g y s z e r

» é g v i s s z a t é r t is l á t o g a t ó b a ,

• z e g e d n e k t o v á b b m á r b e f o l y á s a

» e m v o l t é l e t m ű v é r e .

De v o l t - e b e f o l y á s s a l e g y á l - talán a v á r o s e r r e a v i l á g i r o d a - l o m b a i v e i t k ö l t ő i é l e t m ű r e ? Lo- k á l p a t r i ó t a t ú l z á s n é l k ü l b ó l i n t - h a t u n k i g e n t . Az é l e t r a j z i t é - n y e k m a g u k b a n h o r d j á k a f e l e - letet.

J u h á s z G y u l a b á t o r í t á s a , ösz-s t ö n z é s e i d ő r e n d b e n is, f o n t o s - s á g b a n is a z e l s ő a z o k k ö z ü l , a m i t S z e g e d t ő l k a p o t t a f i a t a l k ö l t ő . Ez a n n y i r a k ö z i s m e r t , é r - zői a n n y i s z o r v a l l o t t v e r s b e n , p r ó z á b a n , k ö t c t d e d i k á c i ó b a n a T a n í t v á n y , h o g y b ő v e b b e n szól- a l s e m k e l l m a m á r r ó l a . B a j - e , k a ú j a b b a n i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á - s u n k a z t is h a n g o z t a t j a , h o g y a T a n í t v á n y t ú l n ő t t M e s t e r é n , s k o g y J ó z s e f A t t i l a — é r d e k e s , é p p e n a z i d ő t á j t , a m i k o r a z

• C y e t e m r e i d e k e r ü l t - v k ö l t ő i e s z - k ö z e i b e n , a r s p o e t i c á j á b a n e g y - r e i n k á b b e l k a n y a r o d i k J u h á s z G y u l á t ó l , a k i n e k i h l e t é s e k é t é v - vel e l ő b b m é g o l y a n n y i r a m e g - h a t á r o z t a e l s ő a l k o t á s a i t ? M i é r t l e n n e b a j ? A f e j l ő d é s t ö r v é n y e , h o g y a t a n í t v á n y t ú l s z á r n y a l j a m e s t e r é t , s c s u p á n e z a t ö r v é n y t e l j e s ü l t b e k e t t e j ü k ö n is. J ó - i s e f A t t i l a ú j u t a k r a t é r t , így lett p r o l e t á r k ö l t ő , s p r o l e t á r - k ö l t ő b ő l n e m z e t i k l a s s z i k u s ; ú j m ó d o n k l a s s z i k u s : f o r r a d a l m i k l a s s z i k u s .

A M Á S O D I K s e m b e c s ü l h e t ő l e : H o n t F e r e n c é k , K o r m á n y o s I a t v á n é k , S z é p k ú t i M i k l ó s é k ,

* r g A g o s t o n é k n e v e l ő k ö z ö s s é -

g e . S z e r e n c s é s c s o m ő s ö d á s : n é - h á n y j ó t e h e t s é g ű , v e r s é r t ő , a m o d e r n g o n d o l k o d á s r a f o g é k o n y i f j ú e m b e r ö s s z e t a l á l k o z á s a , a m e l y m a g á h o z v o n z o t t a a z á r - v a , t á r s t a l a n m a k ó i d i á k o t , n y i l - v á n o s s á g h o z j u t t a t t a — e l ő s z ö r a K e c k J ó z s e f s z e r k e s z t e t t e Lí- r a i A n t o l ó g i á b a n , a z t á n a f i a t a - l o k p a t r ó n u s á n a k , a n y o m d á s z K o r o k n a y n a k j ó v o l t á b ó l ö n á l l ó k ö t e t é v e l , a S z é p s é g k o l d ú s á v a l

— k ö z ö n s é g e t , v i s s z h a n g o t t e - r e m t e t t n e k i , k r i t i k á t és ö s z t ö n - z é s t , t a n á c s o t é s h a t á s t k ö z v e t í - t ő l é g k ö r t . N e m becsülhet®, e l é g - g é E r g Á g o s t o n „ ö s s z e k ö t ő " s z e - r e p e e k i s s z e g e d i k ö r é s a b é - csi m a g y a r e m i g r á c i ó i r o d a l m i c s o p o r t o s u l á s a i , f ő k é n t K a s s á k és h í v e i k ö z ö t t . E n n e k s z e r v e s f o l y o m á n y a n e m c s a k J ó z s e f A t - tila l í r á j á n a k e x p r e s s z i o n i s t a

a r e p u b l i k á n u s , r a d i k á l i s , p o l g á r i d e m o k r a t a é r t e l m i s é g veszi k ö - r ü l , a „ j ó , i d ő s k o m á k " v i l á g n é - z e t ü k e l ő n y e i t - h á t r á n y a i t e g y f o r - m á n á t s u g á r o z z á k a s e r d ü l ő l é l e k v i a s z á r a . S z e g e d e n — m e g i n t el- s ő s o r b a n J u h á s z G y u l a r é v é n — j u t el a 19 é v e s i f j ú a M a r o s u t - cai M u n k á s o t t h o n b a , s v á l i k 20 e s z t e n d ő s k o r á b a n a k ü l v á r o s i p á r t s z e r v e z e l e k e l ő a d ó j á v á . A z E s p e r s i t J á n o s h o z í r o t t és n é - h á n y é v e n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l t l e v é l b e l i v a l l o m á s a z e l s ő h i t e - les d o k u m e n t u m a a k ö l t ő m u n - k á s m o z g a l m i t e v é k e n y s é g é n e k , s ez S z e g e d m ú l h a t a t l a n é r d e m e J ó z s e f A t t i l a e m b e r i é s k ö l t ő i f e j l ő d é s é b e n . B é c s és P á r i z s p e r s z e l o g i k u s a n viszi t o v á b b ő t

— a z e l ő b b i a z a n a r c h i s t a - s z i n - d i k a l i z m u s , a z u t ó b b i m á r a k o m m u n i s t a m o z g a l o m i r á n y á -

és k e d v e s l á n y i s m e r ő s ö k r e — S z a t m á r i R ó z s i k á r a , G ü n c z l e r R ó z s á r a s m á s o k r a , e m b e r i e g y é n i s é g é n e k és é r l e l ő d ő k ö l - t é s z e t é n e k k o r t á r s - é r t ő i r e — a k a d f .

É h e z e t t S z e g e d e n is. „ ö , b a - r á t a i m , h é t n a p j a n e m e t t e m . "

D e v o l t a k i t t is t á m o g a t ó i . C u r - r i c u l u m v i t a e - j é b e n i r j a : „ N a p o - k a t e t t e m , v e r s e i m h o n o r á r i u - m á b ó l f i z e t t e m l a k á s o m a t . " A m a i n e m z e d é k m á r n e m is is- m e r i e z t a k i f e j e z é s t : n a p o k a t e n n i . E l f o g a d n i n a p o n t a v i r á g h B é l a u z s o n n á j á t , E i d u s B e n t i á n , O r b á n I r é n , P i c k J e n ő v a g y V á g S á n d o r e b é d j é t , P á s z t o r J ó - zsef v a c s o r á j á t . . .

S z e g e d a d t a e l s ő v e r s e s k ö t e - teit, a S z é p s é g k o l d u s a u t á n a N e m é n k i á l t o k - a t , s ő t a p e s t i k i a d ó c é g é r e a l a t t m é g a N i n -

#

AZ EGYETEM FŐBEJÁRATA

A NÉVADÁS UTAN

AZ EGYETEM, AHONNAN A KÖLTŐT ELTANÁCSOLTÁK,

S A M E L Y M A N E V É T V I . Ü E L I g a z d a g o d á s a — m e r t m i n d e n v i -

t a t h a t ó é r t é k e e l l e n é r e is s z ü k - s é g s z e r ű á l l o m á s v o l t e z a p r o - l e t á r k ö l t ő f e j l ő d é s é b e n —, h a - n e m a z is, h o g y a k ö l t ő ú t j a S z e g e d r ő l , a z e l l e n f o r r a d a l o m f ö n n e n h i r d e t e t t f ő v á r o s á b ó l é p - p e n B é c s b e , a z e m i g r á c i ó a k k o r i f ő v á r o s á b a v e z e t e t t .

S m e n j ü n k m é g t o v á b b : M a k ó n

t/>

b a n —, d e az i n d u l á s v i t a t h a - t a t l a n u l S z e g e d h e z f ű z ő d i k .

V É G Ü L A Z E G Y E T E M . I g a z , F e r e n c J ó z s e f u n i v e r z i t á s a m o s - t o h á n a k b i z o n y u l t a v á r o s f o - g a d o t t f i á v a l s z e n t b e n . A m n e f e l e d j ü k s e m a z t , h o g y a K o s u - t á n y I g n á c o k o n é s H o r g e r A n - t a l o k o n k í v ü l v o l t a k e z e n a z e g y e t e m e n D é z s i L a j o s o k , M é - s z ö l y G e d e o n o k é s S c h n e i d c r F e r e n c e k is, a k i k s z e r e t t é k , b e - c s ü l t é k , s a k i k t ő l h a s z n o s t u - d á s a n y a g o t s a j á t í t h a t o t t e l ; s e m p e d i g , h o g y e g y e t e m i t á r s a i k ö - z ö t t is j ó b a r á t o k r a — F e h é r E d é r e , H . K o v á c s M i h á l y r a —

c s e n a p á m , s e m a n y á m c í m m e l m e g j e l e n t h a r m a d i k a t is. E z e k v i s s z h a n g j á b a n is — m i n t m á r u t a l t u n k r á — b á t o r í t a n a k a s z e g e d i k r i t i k á k , K o r m á n y o s I s t v á n v a g y P ó r T i b o r m é l t a t á - s a i .

M é g t a l á n a z Is j a v á r a v á l t , h o g y S z e g e d n e k a H o r t h y - r e n d - s z e r k ü l ö n l e g e s s z e r e p e t s z á n t a z e l l e n f o r r a d a l m i i d e o l ó g i a á p o - l á s á b a n . H o g y a s z e g e d i j o b b o l - d a l i s a j t ó n e k i - n e k i r o n t o t t , a b a l o l d a l i m e g m e g v é d t e . Ez a k ö z é l e t i h a r c , h í r l a p i k ü z d e l e m is n y i t o g a t t a s z e m é t , f ö l k é s z í t e t - t e a j ö v e n d ő r e .

S m o s t f o r d í t s u k m e g a k é r - d é s t : m i t j e l e n t e t t J ó z s e f A t t i l a a v á r o s , S z e g e d s z á m á r a ? M o n d - j u k m e g ő s z i n t é n : s o k á i g s e m - m i t s e m . H o g y a H o r t h y - r e n d - s z e r b e n c s a k a S z e g e d i F i a t a l o k n é m e l y i k e , e l s ő s o r b a n R a d n ó t i M i k l ó s t a r t o t t v e l e k a p c s o l a t o t , h o g y j ó v a l h a l á l a u t á n h a n g z o t t el n e v e a z e g y e t e m k a t e d r á j á n , m é g é r t h e t ő . H o g y a f ö l s z a b a d u - l á s u t á n a z i f j ú s á g s o k k e z d e - m é n y e z é s e a k ö l t ő e m l é k é n e k á p o l á s á r ó l a z é r t e t l e n s é g , s ő t a z e l l e n á l l á s k ö z e g é b e n h a m v á b a h o l t , m á r f i g y e l m e z t e t ő . N é h á n y é v e i s m e r j ü k é l e t é n e k é s o c u v r e - j é n e k e v á r o s h o z k a p c s o l ó d ó m o z z a n a t a i t ; k i r a k t u n k p á r d o - k u m e n t u m o t e z e k b ő l a m ú z e u m e g y i k p o r o s o d ó t á r l ó j á b a ; e m - l é k t á b l á t h e l y e z t ü n k el a p r ü s z - szeli k ö r ú t 23. s z á m ú h á z o n , m e l y b e n l a k o t t , s a k ö z p o n t i e g y e t e m e n , a h o l t a n u l t , s a h o n - n a n k i e b r u d a l t a ő t H o r g e r A n t a l ú r ; s u g á r u t a t , m a j d e g y e t e m e t n e v e z t ü n k el r ó l a . D o m b o r m ű v e o t t a N e m z e t i E m l é k c s a r n o k b a n ; t a l á n n e m s o k á r a s z o b r a is á l l n i f o g a v á r o s v a l a m e l y k ö z t e r é n .

A M M I N D E Z N E M E L E G : k ö l - r e s z e i e t Ken „ • • ! • m e e l s - m e r t e t n i , n e m c s a k a z i s k o l a v á - r o s d i á k h a d a i v a l , h a n e m — é s e l s ő s o r b a n — a z o k k a l , a k i k é r t i n n e n i n d u l t „ k ü z d e l e m r e f ö l - k e n t d a l i a k é n t " , a k i k h e z a p e l - l á l t é l e t m ű v e m a r a d a n d ó s á g á é r t : a p r o l e t á r u t ó k o r r a l . A s z e g e d i m u n k á s o k k a l , a k ö r n y é k p a - r a s z t s á g á v a l , m i n d e n k i v e l , a k i - b e n — m i n t a m é l y h e g e d ű —

m i n d e n e m b e r i m ű é r t e l m e o t t b ú g , a k i b e n a s z é p s z ó , a c l c o - m á z a t l a n i g a z s á g v i s s z h a n g r a lei.

E n n e k a k ö l t ő n e k — k l a s s z i - k u s a i n k l e g i d ő s z e r ű b b k ö l t ő j é -

AZ EGYETEMI EMLÉKTÁBLA

n e k — n e m s z a b a d b o r o s t y á n - k ő b e f a g y n i a : é l e t m ű v e n e m m e r e v e d h e t s z o b o r r á . „ N a g y é l e t e m m é g n ő , h a m e g h a l o k "

— h i r d e t t e . S z e g e d n e k — i d e - é r t j ü k m o s t a h i v a t a l o s v á r o s t , a z i r o d a l m i é l e t e t , m i n d e n t e - r e m t e t t l e l k e t — m e g t i s z t e l ő h i - v a t á s a , h o g y e j ö v e n d ö l é s t s e - g í t s e n v a l ó r a v á l t a n i .

!.s i h H i f i iV i i

A KÖLTŐ EMLÉKTÁBLÁJA A DÓM TÉRI PANTÍIEONBAN

-tvjL-TI*

í i D ó .

A KÖLTÖ

BRÜSSZELI KÖRÜTI LAKÓHAZA

m m m

A MAROS UTCAI MUNKÁSOTTHON EGYKORI ÉPÜLETE

M-f. fi A * - K A ^ u /UM

Tú iltK r J - ^ - ^ J u

Á.A /UM, 3 rdS-Á .

k ^ J / J í T k r ^ *

i I I i i i i m i mm m

l J F

• m m m ^ m m t m í i mmmmmmmmm :

I : f i 2 4 - f 9 2 S E P

NÉPÜNK kMtA' m f U D A t M Í K O I T Í L Í •

Í B O S - 1037

Az nm,mrkm.\t f i t i H i u i i < < <•. a rs t 1 1 : > < r.L L i:<>r<-M:i • <• * ^

A BRÜSSZEL! KÖRÜTI LAKÖIIÁZ EMLÉKTÁBLÁJA

3