8. A MOLEKULÁK
ELEKTRONSZERKEZETE
8.1 A variációs elv
A modell:
(a Born-Oppenheimer közelítés szerint)
A magokat rögzítjük, ezek terében röpködnek az elektronok.
Schrödinger-egyenlet
e nn
e e
nn ee
ne
e
Vˆ Vˆ V ) ( E V )
Tˆ
(
Tˆ
eVˆ
neVˆ
E
: elektronok kinetikus energiája : potenciális energiák
: elektron energiája
Vˆ
eeV
nn: elektronok és magok vonzása : elektronok közötti taszítás
: nem operátor, a magok rögzítése miatt konstans.
Ezt a differenciál egyenletet nem lehet analitikusan megoldani, csak közelítő módszerrel (numerikusan).
' '
E '
Hˆ
' Hˆ ' d E ' ' ' d
d ' '
d ' Hˆ
' '
E '
'
E
: közelítő energia: kiindulási hullámfüggvény
Iterációs eljárás.
A variációs elv
Ha ’ egybeesik a keresett 0-lal E’ = E0 Az összes többi ’ -vel kapott E’>E0-nál.
0 : a hullámfüggvény alapállapotban E0 : alapállapotú energia.
Elektonállapotok I: alapállapot
Számításos kémia
- molekulák egyensúlyi geometriája
- normálrezgések frekvenciája és alakja - töltéseloszlás az atomokon
- kémiai reakciók
500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 0
40 80 120 160
B: Phenol-d0, measured
Relative absorption intensities (arbitrary units)
500 1000 1500 2000 2500 3000 3500
0 40 80 120 160
A: Phenol-d0, calculated
Elektonállapotok II: gerjesztett állapotok
Fotofizika (spektroszkópia) Fotokémia
Fotobiológia
N O CH
R
NO
3
2
CH3 CH
R
CH3 3 NO2
N O
+ -
h
h ,T
1 2
Példa fotokémiai reakcióra:
fotokróm vegyület
spiropirán
színtelen
UV fénnyel besugározva gyűrűnyílás
merocianin
piros
látható (zöld) fénnyel besugározva gyűrűzárás
Fotokémia - gerjesztett állapotú molekulák reakciói
Az oxigén jellegzetes szerves kémiai reakciói:
Alapállapotban:
R• + O2 RO2• (gerjesztett O2 nem reagál)
Gerjesztett állapotban:
>C=C< + O2* >C-C< 2 >C=O O-O
(alapállapotú O2 nem reagál)
Példa fotobiológiai folyamatra:
bőrünk lebarnulása, és az ezzel járó öregedés
Az UV sugarak káros hatása elleni védekezni kell
Fényvédő készítmények egyik aktív komponense
TiO2
Fotokatalitikus hatása veszélyforrás - ennek kivédése dezaktiváló
bevonattal
Hogyan válasszuk ki a hullámfüggvényeket?
'
8.2 Az LCAO-MO módszer
MO: molecular orbital - molekulapálya
LCAO : linear combination of atomic orbitals - az atompályák lineáris kombinációja
A közelítő hulllámfüggvényt Slater- determináns alakjában vesszük fel
Egy sor: egy elektron
Egy oszlop: egyféle hullámfüggvény
) (
) (
) (
) 1 ( )
1 ( )
1 (
N N
N
Kvantumszámok nincsenek, de spin az van.
Lineáris kombináció
A molekulapályákat úgy állítjuk elő, hogy atompályákat kombinálunk lineárisan.
i i
c
iχ
Jól használható molekulapályákat kapunk, ha olyan atompályákat kombinálunk,
a.) amelyeknek energiája nem túl távoli
b.) amelyek számottevő mértékben átfednek c.) amelyeknek a lineáris kombinációja olyan molekulapályát ad, amely a molekula
szimmetriájával összhangban van.
Példa: N
2-molekula
Legegyszerűbb kombinációk:
Mindkét atomból 1-1 atompálya
c1 = c2 = +1, ill. c1 = +1, c2 = -1
Példa: N
2-molekula (1)
a.) feltétel teljesül
b.) feltétel nem teljesül c.) feltétel teljesül
Példa: N
2-molekula (2)
a.) feltétel teljesül b.) feltétel teljesül c.) feltétel teljesül
Példa: N
2-molekula (3)
a.) feltétel teljesül
b.) feltétel nem teljesül c.) feltétel nem teljesül
Példa: N
2-molekula (4)
a.) feltétel teljesül b.) feltétel teljesül c.) feltétel teljesül
8.3. A kétatomos molekulák
elektronszerkezete
Homonukleáris (H2, N2, Cl2)
Kétatomos molekulák
Heteronukleáris (NO, CO, HCl)
Példa: N2 homonukleáris molekula
Legegyszerűbb molekulapályák: a két atom egyforma atompályáinak lineáris kombinációi.
)]
1 ( )
1 ( 2 [
) 1 1
( s 1 s 2 s
)]
1 ( )
1 ( 2 [
) 1 1
( s 1 s 2 s
Molekulapályák előállítása
atompályákból
: „kötő” pálya (kisebb energiájú kombináció) : „lazító” pálya (nagyobb energiájú kombináció) Jelölési konvenciók:
*-index : „lazító” pálya nincs index : „kötő” pálya
-pálya : kötéstengelyre nézve hengerszimmetrikus -pálya : a kötéstengelyben csomósíkja van
„g”-index : szimmetriacentruma szimmetrikus („gerade” = páros)
„u”-index : szimmetriacentruma antiszimmetrikus
(„ungerade” = páratlan)
Megjegyzés:
Ezekből kiindulva több atompályából is képezhetünk MO-kat a variációs számításhoz.
Az N2 molekulapálya-energiadiagramja
N
2molekula MO diagramja
2p2pxx, 2p, 2pyy, 2p, 2pzz
1s1s 1s1s
2s2s 2s2s
2p2pxx, 2p, 2pyy, 2p, 2pzz
N
2molekula : p kombinációk
betöltött betöltött betöltetlen betöltetlen
kötőkötő lazító lazító
Elektronkonfiguráció
Alapállapotban:
Gerjesztett állapotban:
g 2 u 4
2
*u g 2
2
*u
g1s)2( 1s) ( 2s) ( 2s) ( 2p) ( 2p)
(
1
*u g 1
u 4 2
*u g 2
2
*u
g1s)2( 1s) ( 2s) ( 2s) ( 2p) ( 2p) ( 2p)
(
Szingulett és triplett állapotok
1
*u g 1
u 4 2
*u g 2
2
*u
g1s)2( 1s) ( 2s) ( 2s) ( 2p) ( 2p) ( 2p)
(
Gerjesztett állapot:
Szingulett állapot Triplett állapot
S = 0 S = 1
8.4 A többatomos molekulák
molekulapályái
Többatomos molekula MO-i: elvileg az összes atom AO-inak lineáris kombinációjaként állítható elő.
Belső MO-k: Külső MO-k
Belső MO-k:
Az atomok belső atompályái között alig van átfedés. Ezért:
Egy-egy atomra (v. szimmetrikus helyzetű atomcsoportra) vannak lokalizálva
Alakjuk és energiájuk alig tér el a szabad atométól
Külső MO-k: Az AO-k keverednek Jellemzőik:
Energia
Alak – lokalizált, ill. delokalizált jelleg – pontcsoport-szimmetria
Külső MO-k energiája:
HOMO: legnagyobb energiájú betöltött MO LUMO: legkisebb energiájú betöltetlen MO
Lokalizált és delokalizált MO-k
Egy atomra lokalizált:
n-elektronpár („magányos” elektronpár)
Két atomra lokalizált
-kötés : hengerszimmetrikus kötésre
-kötés : csomósík a kötés síkjában
Funkciós csoportra lokalizált
Kanonikus MO:
sok atom külső AO-nak kombinációja
lokális
szimmetria
A formaldehid MOED-ja
1b2 -302,73 eV
1a1 -552,74 eV
1b2 -14,84 eV
3a1 2b1 2a1
-17,22 eV -21,98 eV -36,39 eV
1b1 -12,06 eV
5a1 +17,11 eV
2b1 +7,67 eV
3b2 -9,64 eV
0 eV
O N
N N C2H5
C2H5 C2H5
C2H5 +
ClO 4-
Oxazin 1
HOMO
LUMO
Molekulapálya
Az összes atom részt vesz benne elektrongerjesztés ionizáció
Kémiai kötés
Két atomot köt össze kötéstávolság
vegyértékrezgés
Két különböző fogalom!!!
8.5. Elektrongerjesztések
többatomos molekulákban
Az elektrongerjesztés az MO-elmélet szerint:
HOMO LUMO
Az elektrongerjesztés az MO-elmélet szerint:
HOMO LUMO
Fő szempontok
• Pályák lokálszimmetriája
• Állapotok pontcsoport-szimmetriája
• Spin
Elektronátmenetek típusai a lokálszimmetria szerint
E szerinti sorrend:
n * < * ~ n * < * ~ * < *
n
Kiválasztási szabály:
Megengedett: n *, *, n*, *
Tiltott: * ~
Állapotok pontcsoport-szimmetriája
Példa: formaldehid
Pontcsoport: C
2vA C
2vcsoport karaktertáblázata
C2v E C21(z) v(xz) v(yz)
A1 +1 +1 +1 +1 Tz,xx,yy,zz
A2 +1 +1 -1 -1 Rx,xy
B1 +1 -1 +1 -1 Tx,Ry,xz B2 +1 -1 -1 +1 Ty,Rz,yz
Belső héjak Vegyértékhéj betöltött pályák
Vegyértékhéj üres pályák
A formaldehid MOED-je
Formaldehid elektronkonfigurációi
Alapkonfiguráció:
Legkisebb energiájú gerjesztett konfiguráció:
n-* átmenet
(1a1)2(1b2)2(2a1)2(2b2)2(3a1)2(4a1)2(1b1)2(3b2)1(2b1)2 (1a1)2(1b2)2(2a1)2(2b2)2(3a1)2(4a1)2(1b1)2(3b2)2
Az állapot szimmetriájának meghatározása
Alapkonfiguráció:
2 2 2
1 2
1 2
1 2
2 2
1 2
2 2
1) (1b ) (2a ) (2b ) (3a ) (4a ) (1b ) (3b ) (1a
A1 állapot
Legkisebb energiájú gerjesztett konfiguráció
1 1 1
2 2
1 2
1 2
1 2
2 2
1 2
2 2
1) (1b ) (2a ) (2b ) (3a ) (4a ) (1b ) (3b ) (2b ) a
1 (
A2 állapot
Direkt-szorzat: karakterek összeszorzása szimmetriaelemenként.
Kiválasztási szabály: megengedett az átmenet, ha a
végállapot olyan szimmetriaspecieszbe tartozik, mint Tx, Ty, vagy Tz
C2v E C21(z) v(xz) v(yz)
A1 +1 +1 +1 +1 Tz,xx,yy,zz
A2 +1 +1 -1 -1 Rx,xy
B1 +1 -1 +1 -1 Tx,Ry,xz B2 +1 -1 -1 +1 Ty,Rz,yz
Spin
Szingulett és triplett állapotok
2 1 2
2 2
1 2
1 2
1 2
2 2
1 2
2 2
1) (1 ) (2 ) (2 ) (3 ) (4 ) (1 ) (3 ) (2 ) 1
( a b a b a a b b b
A2 állapot
1A2 3A2
Szingulett áll. Triplett áll.
2b1
3b2
Kiválasztási szabály
Szingulett-szingulett Megengedett Triplett-triplett Megengedett Szingulett-triplett Tiltott
Triplett-szingulett Tiltott
S = 0
E [ 1 0 0 0 c m ]- 1
5 7 . 2 5 5 . 5 3 2 . 8 2 5 . 2
0 1 A 1
A ( b b )
3
2 2 1
A ( b b )
1
2 2 1
B ( b b )
1
1 1 1
B ( b a )
1
2 2 1
B ( b a )
1
1 1 1
n* n*
* n* *
*
*
*
*
*
Átmenetek a formaldehid elektronszínképében
Rodamin-B festék abszorpciós és
emissziós színképe
8.6. Ultraibolya- és látható
spektroszkópia
Belső héjakon levő elektronok gerjesztése: röntgensugárzással.
Külső héjakon levő MO-król elektronok gerjesztése: UV és látható sugárzással.
= 100-1000 nm
Vákuum-ultraibolya tartomány: 100-200 nm UV-tartomány: 200-400 nm
Látható tartomány: 400-800 nm Közeli IR tartomány: 800 nm-től.
Spektrum ábrázolása:
Vízszintes tengelyen [nm]
Függőleges tengelyen intenzitás
abszorbancia transzmisszió
Leggyakrabban oldat mintát vizsgálnak. (Oldószerek: víz, n-hexán, etanol.)
I log I
A o 100(%)
I T I
o
Szerves vegyületek
a.) -kötés és kötetlen elektronpárt is tartalmazó funkciós csoportot tartalmazó molekulák (CO, CN, NO2-csoport; n-* átmenet)
b.) laza n-elektronpárt tartalmazó molekulák (Cl, Br, I, Se-tartalmú vegyületek; n-* gerjesztés, 200 nm felett)
c.) konjugált kettőskötéseket tartalmazó molekulák (-pályák felhasadása miatt -* gerjesztés, 200 nm felett)
Vizsgálható vegyületek
Szervetlen vegyületek Átmeneti fémkomplexek
A fématom degenerált d vagy f pályái a ligandumok hatására
felhasadnak. A felhasadt pályák között kicsi az energiakülönbség.
Az ilyen elektronátmenet az UV-látható tartományba esik.
Elméleti alapok: ligandumtér-elmélet.
F é n y f o r r á s R é s
F é n y o s z t ó
D e t e k t o r o k O p t i k a i r á c s
KÉTSUGARAS UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROMÉTER
A benzol
elektronszínképe
(etanolos oldat)
A benzol elektronszínképe (gőz)
F é n y f o r r á s R é s e k
F o t ó d i ó d a t ö m b
M i n t a
h o l o g r a f i k u s r á c s H o m o r ú
EGYSUGARAS UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROMÉTER
8.7. A fluoreszcencia és a
foszforeszcencia elmélete
Abszorpció: minden anyag
Emisszió: kevés anyag, főleg aromás vegyületek Emisszió szemléltetése: Jablonski-diagramon (MOED, amelyen csak néhány elektronállapot látható, rezgési finomszerkezettel, ún.
„vibronikus” állapotok)
S0: alapállapot
S1,S2 szingulett gerjesztett állapotok
Jablonski-diagram
V R
V R
S 0 S 1
T 1 T 2 S 2
s z i n g u l e t t a b s z o r b c i ó
I S C
I C
f lu o r e s z c e n c i a
t r ip l e t t a b s z o r b c i ó
f o s z f o r e s z c e n c i a I C
V R : I S C : I C : S : T :
r e z g é s i r e l a x á c i ó
S p i n v á l t ó á t m e n e t ( I n t e r S y s t e m C r o s s i n g ) b e l s ő k o n v e r z i ó ( I n t e r n a l C o n v e r s i o n )
s z i n g u l e t t t r ip l e t t
v = 0 v = n
s u g á r z á s n é l k ü l i á t m e n e t s u g á r z á s o s á t m e n e t
Rodamin-B festék abszorpciós és
emissziós színképe
8.8. Fluoreszcencia-spektroszkópia
A gerjesztést követő emissziót mérjük.
Ez többnyire fluoreszcencia (esetleg foszforeszcencia)
Spektrum ábrázolása:
Vízszintes tengelyen [nm]
Függőleges tengelyen intenzitás IF (önkényes egység)
F fluoreszcencia kvantumhatásfok
Oldószerek: (l. UV-látható abszorpciós spektroszkópia) száma
fotonok t
kisugárzot
száma fotonok
elnyelt
F
D e t e k t o r
O p t i k a i r á c s
E M I S S Z I Ó S M O N O K R O M Á T O R
G E R J E S Z T É S I M O N O K R O M Á T O R
F é n y f o r r á s
O p t i k a i r á c s
M i n t a
SPEKTROFLUORIMÉTER
Rodamin-B festék abszorpciós és
emissziós színképe
A fluoreszcencia-spektroszkópia előnyei
1. Az érzékenység sokkal nagyobb, mint az abszorpciós spektroszkópiai mérésnél, mivel a jelet az I = 0-hoz
(sötétség) képest mérjük.
Erősen fluoreszkáló anyag ideális koncentrációja ~10-6 M 2. Kétszeres szelektivitás
- elnyelés hullámhossza szerint - kisugárzás hullámhossza szerint Fontos analitikai módszer!
8.9. Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus
Az élő szervezetben sok királis vegyület fordul elő:
aminosavak, cukrok, egyes aminok, szteroidok, alkaloidok, terpenoidok
Ezek vizsgálhatók kiroptikai módszerekkel:
forgatóképesség, ORD, CD
síkban polarizált fény
Optikai forgatóképesség
A királis vegyület oldata a polarizáció síkját elfordítja:
= [M]·c·
[M] moláris forgatóképesség c koncentráció
küvettavastagság
[M] függ a hullámhossztól
Polariméter: néhány hullámhosszon méri [M]-et, legtöbbször a Na D-vonalán ([M]D)
Spektropolariméter: megméri az [M] - spektrumot (Optikai rotációs diszperzió, ORD)
cirkulárisan polarizált fény
(a) balra (a) jobbra
Cirkuláris dikroizmus
A jobbra és balra cirkulárisan polarizált fény abszorpciós koefficiense eltér!
Ezt a hatást mérjük:
Aj = j·c· , ill. Ab = b·c· CD-jel: A = Aj – Ab = (j - b) ·c·
CD-spektrum: A a hullámhossz függvényében
Példa: (R)- és (S)-fenil-etil-amin CD színképe
CH3 H
H2N
H2N
H CH3
(R)-FEA (S)-FEA
(R)-fenil-etil-amin CD spektruma CD-spektrum
abszorpciós spektrum
(R)-fenil-etil-amin és (S)-fenil-etil-amin CD spektruma
CD-spektrum
abszorpciós spektrum
R-FEA
S-FEA
A CD spektroszkópia alkalmazásai
1.szerkezetvizsgálat: konfiguráció meghatározása
2. analitika: királis vegyület koncentrációjának mérése
3. biológiai rendszerek elemzése (HPLC + CD spektrométer)
8.10. Számításos kémia
Molekulák tulajdonságait számítjuk, felhasználva a variációs elvet.
Azaz: a tulajdonságot kapcsolatba hozzuk az elektron-alapállapotú molekula E0 energiájával.
Számított tulajdonságok
• egyensúlyi geometria
• erőállandók
• molekulák alakja
• atomok parciális töltései
• reakciók modellezése
Egyensúlyi geometria
Iteráció 1. Geometria (kiind.)
1. (Vnn+Ee) 2. Geometria
2. (Vnn+Ee)
n. (Vnn+Ee) minimális!
n. Geometria (es.-i.)
···
···
var. elv
j i
2
ij
q q
F V
Erőállandók
Számítás:
1. es.-i geometria, min. (Vnn+Ee)
2. belső koordináták szerinti kitérésekre mennyit változik (Vnn+Ee) 3. (rezgési spektrum normálkoordináta-analízissel)
500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 0
40 80 120 160
B: Phenol-d0, measured
Relative absorption intensities (arbitrary units)
Wavenumber, cm-1
500 1000 1500 2000 2500 3000 3500
0 40 80 120 160
A: Phenol-d0, calculated