• Nem Talált Eredményt

8. A MOLEKULÁK ELEKTRONSZERKEZETE

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "8. A MOLEKULÁK ELEKTRONSZERKEZETE"

Copied!
65
0
0

Teljes szövegt

(1)

8. A MOLEKULÁK

ELEKTRONSZERKEZETE

(2)

Molekulák energiaszintjei

S0 S1

Ee >>Evib >>Erot

Energia

(3)

3

8.1. A független részecske modell molekulákra

(A molekulapálya-modell)

(4)

- ++ +

+++

-

- -

-

- -

-

Az elektronszerkezet leírására használt modell

Born-Oppenheimer közelítés: rögzített magok, mozgó elektronok

(5)

5

  τ E Ψ   τ

Ψ

e e

e e

Schrödinger-egyenlet az elektronrendszerre

e

ne

ee

Ψ

e

  τE

e

Ψ

e

  τ

A magok rögzítettek, ezért

, 0

n

 V

nn

konst .

(6)

e

ne

ee

Ψ

e

  τE

e

Ψ

e

  τ

   

i j i o i,j e e

2

i k o i,k

2 k i

2 i e

2

r E 4π

e r

4π e Z

2m   





 





e

(7)

7

Ezt a differenciál egyenletet nem lehet analitikusan megoldani, csak közelítő módszerrel (numerikusan).

És még akkor is nehéz!

(8)

A feladat egyszerűbb, ha az egyes elektronok mozgását elválasztjuk:

FÜGGETLEN-RÉSZECSKE MODELL

(az atomok szerkezeténél már szerepelt,

most több mag - több elektron rendszerre,

(9)

9

- ++ +

+++

a többi el. a magok vonzóhatását árnyékolja Csak a kiválasztott elektront rajzoljuk fel,

(10)

A külön mozgó elektronra a Schrödinger-egyenlet:

x, y, zεx, y, z

Fˆ   

Fˆ Fock-operátor, a molekula egy e

-

-jának energiaoperátora

eff ne

e

Vˆ Vˆ

Fˆ   

N



eff 1

k 0 k

2 2 k

e 2

R V - r

e Z

2m

++

+ + y

-

r

R

R - r 

(11)

11

megoldások: 1,1(x1,y1,z1)

2,2(x2,y2,z2)

. . .

N, N(xN,yN,zN) ---

N+1,N+1(xN+1,yN+1,zN+1) .

i az i-ik sajátfüggvény, i-ik molekulapálya, 1.. N betöltött két elektronnal

i az i-ik energia-sajátérték, az i-ik molekulapálya energiája

x, y, zεx, y, z

Fˆ   

(12)

A modell előnye

szemléletes eredmény: az elektronszerkezet

molekulapályákból tevődik össze, amelyeket ε

i

energiájuk

φ

i

hullámfüggvényük jellemez

MO (molecular orbital)

(13)

13

egy MO-n 0, 1, vagy 2 elektron lehet

ha 2, akkor ellentétes spinnel E

Az elektronszerkezet szemléltetése:

MO-energia diagram

Multiplicitás: 2S + 1

(14)

E

HOMO LUMO

törzspályák

vegyérték pályák üres pályák

(15)

15

MO-k alakja – a  hullámfüggvények ábrázolása

Azt a felületet ábrázolják, amelyen belül a MO-n

lévő elektron 90 %-os valószínűséggel található.

(16)

Vegyérték pályák lokális szimmetriája

 n-pálya: nem-kötő elektronpár

 -pálya : hengerszimmetrikus a kötés(ek)re

 -pálya : csomósík a kötés(ek) síkjában

(17)

17

Példa: a formaldehid MO-i

(18)

A formaldehid MOED-ja

(19)

19

1b

2

-302,73 eV

1a

1

-552,74 eV

Törzspályák

(20)

4a

1

-14,84 eV

3a

1

2b

1

2a

-17,22 eV -21,98 eV -36,39 eV

σ-pálya

(21)

21

1b

1

-12,06 eV

π-pálya

(22)

5a

1

+17,11 eV

2b

1

+7,67 eV

3b

2

-9,64 eV

0 eV

n-pálya

(23)

23

Molekulapálya

Több, akár az összes atomra kiterjedhet Szemléltethető:

- elektrongerjesztés

- ionizáció

(24)

8.2. Elektrongerjesztések elmélete

(25)

25

A gerjesztés történhet

Elektrongerjesztés az MO elmélet szerint:

egy elektron betöltött MO-ról üres MO-ra kerül

spin-

megőrzéssel

spin-

átfordulással

(26)

S

0

Szingulett állapotok

S

1

S

2

(27)

27

Triplett állapotok

T

1

T

2

csoportspin S=1,

multiplicitás 2S+1 =3

(28)

Kiválasztási szabályok szempontjai

• Pályák lokálszimmetriája

• Spinállapot

(29)

29

n→*

→*

n→*

→*

→*

→*

megengedettek

tiltottak

Kiválasztási szabály lokálszimmetriára

(30)

Kiválasztási szabály spinállapotra

S = 0

(31)

31

S0 S1

S2 S3

T1 T2

Elektronállapotok energia-diagramja

(32)

S1 S2 S3

T1 T2

UV-VIS abszorpciós spektroszkópia

(33)

33

S0 S1

S2 S3

T1 T2

fluoreszcencia-

spektroszkópia

(34)

8.3. Ultraibolya- és látható

abszorpciós spektroszkópia

(35)

35

Törzspályákon levő elektronok gerjesztése: röntgensugárzással.

Vegyértékpályákon levő MO-król elektronok gerjesztése: UV és látható sugárzással.

 = 100-1000 nm

Vákuum-ultraibolya tartomány: 100 -170 (200) nm UV-tartomány: 170 (200) - 400 nm

Látható tartomány: 400 – 700 (800) nm

Közeli IR tartomány: 700 (800) – 2500 nm.

(36)

Spektrum ábrázolása:

Vízszintes tengelyen  [nm] (fizikában ν [1/cm])

Függőleges tengelyen intenzitás

abszorbancia transzmisszió

Leggyakrabban oldat mintát vizsgálnak. (Oldószerek: víz, n-hexán, etanol.)

I log I

A  o 100(%)

I T I

o

(37)

37

Szerves vegyületek

a.) -kötés és kötetlen elektronpárt is tartalmazó funkciós csoportot tartalmazó molekulák (CO, CN, NO2-csoport; n-* átmenet)

b.) laza n-elektronpárt tartalmazó molekulák (Cl, Br, I, Se-tartalmú vegyületek; n-* gerjesztés, 200 nm felett)

c.) konjugált kettőskötéseket tartalmazó molekulák (-pályák felhasadása miatt -* gerjesztés, 200 nm felett)

Vizsgálható vegyületek

(38)

Szervetlen vegyületek

Átmeneti fémek komplexei

A fématom degenerált d vagy f pályái a ligandumok hatására

felhasadnak. A felhasadt pályák között kicsi az energiakülönbség.

Az ilyen elektronátmenet az UV-látható tartományba esik.

Elméleti alapok: ligandumtér-elmélet.

(39)

39

A benzol UV-

VIS színképe

(etanolos oldat)

(40)

A benzolgőz UV-VIS színképe

(41)

41

F é n y f o r r á s R é s e k

F o t ó d i ó d a t ö m b

M i n t a

h o l o g r a f i k u s r á c s H o m o r ú

EGYSUGARAS UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROMÉTER

(42)

UV-VIS abszorpciós spektroszkópia alkalmazása:

• koncentráció meghatározása oldatban (pontos)

• reakciókinetikai vizsgálatok (fotódiódasoros készülék előnyös)

• kémiai egyensúlyok vizsgálata

(43)

43

Példa kinetikai vizsgálatra: porfirinszármazék oxidációja

G. Lente, I. Fábián Dalton Trans., 2007, 4268-4275

bomlás- termékek

H2O2

(44)

8.4. Fluoreszcencia-spektroszkópia

Fluoreszcencia-spektrum: a gerjesztést követő emisszió intenzitását mérjük, az emisszió hullámhossza

függvényében.

(45)

45

Spektrum ábrázolása:

Vízszintes tengelyen  [nm]

Függőleges tengelyen intenzitás IF (önkényes egység)

F fluoreszcencia kvantumhatásfok

Oldószerek: (l. UV-látható abszorpciós spektroszkópia) száma

fotonok elnyelt

száma fotonok

t kisugárzot

F

(46)

G E R J E S Z T É S I M O N O K R O M Á T O R

F é n y f o r r á s

O p t i k a i r á c s

SPEKTROFLUORIMÉTER

(47)

47

Fluoreszcenciaszínkép mérése

Gerjesztési színkép: em rögzítve, IF-et ex függvényében mérjük kiválasztjuk ex

Emissziós színkép: ex rögzítve, IF-et em függvényében mérjük

Fmaxem

I

(48)

A fluoreszcencia-mérés előnye

Az érzékenység sokkal nagyobb, mint az abszorpciós mérésnél, mivel

- a jelet az I = 0-hoz (sötétség) képest mérjük,

- a vegyületeknek csak kis hányada (aromások,

ritka földfémek komplexei) fluoreszkál.

(49)

49

Alkalmazások:

- kémiai analízis fluoreszcencia-spektrum mérésével (esetleg 10

-10

M-os oldat fluoreszcenciája is mérhető.)

- fluoreszcencia mikroszkóp

- orvosi diagnosztika

(50)

Példa: DNS meghatározása etidium bromiddal

N

C2H5

NH2 H2N

+

Br-

Etidium bromid

Minta: DNS borjú csecsemőmirigyből cDNS

(51)

Wikipedia - English 51

DNS szerkezete

(52)

zöld fluoreszkáló fehérje /GFP

2008 kémiai Nobel-díj

GFP fluorofór csoportja

(53)

53

8.5. Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus

Az élő szervezetben sok királis vegyület fordul elő:

aminosavak, cukrok, egyes aminok, szteroidok, alkaloidok, terpenoidok

Ezek vizsgálhatók kiroptikai módszerekkel:

forgatóképesség, ORD, CD

(54)

síkban polarizált fény

(55)

55

Optikai forgatóképesség

A királis vegyület oldata a polarizáció síkját elfordítja:

 = [M]·c· 

[M] moláris forgatóképesség c koncentráció

 küvettavastagság

(56)

[M] függ a hullámhossztól

 Polariméter: néhány hullámhosszon méri [M]-et, legtöbbször a Na D-vonalán ([M]

D

)

 Spektropolariméter: megméri az [M] - 

spektrumot (Optikai rotációs diszperzió, ORD)

(57)

57

cirkulárisan polarizált fény

(a) balra (a) jobbra

(58)

Cirkuláris dikroizmus

A jobbra és balra cirkulárisan polarizált fény abszorpciós koefficiense eltér!

Ezt a hatást mérjük:

A

j

= 

j

·c·  , ill. A

b

= 

b

·c·  CD-jel: A = A

j

– A

b

= (

j

- 

b

) ·c· 

CD-spektrum: A a hullámhossz függvényében

(59)

59

Példa: (R)- és (S)-fenil-etil-amin CD színképe

CH3 H

H2N

H2N

H CH3

(R)-FEA (S)-FEA

(60)

(R)-fenil-etil-amin CD spektruma CD-spektrum

(61)

61

(R)-fenil-etil-amin és (S)-fenil-etil-amin CD spektruma

CD-spektrum

abszorpciós spektrum

(R)-FEA

(S)-FEA

(62)

O H H

O

Kalkon-epoxid

UV abszorpciós

és CD-spektruma

(63)

63

Az UV abszorpciós és a

CD spektrumban ugyanazok az

elektronátmenetek

adják a sávokat!

(64)

A CD spektroszkópia alkalmazásai

1.szerkezetvizsgálat: konfiguráció meghatározása

2. analitika: királis vegyület koncentrációjának mérése

3. biológiai rendszerek elemzése (HPLC + CD spektrométer)

(65)

65

Alapkérdések

53. Milyen kvantummechanikai közelítések vezetnek a molekulapálya- modellhez?

54. Rajzoljon fel sematikusan egy molekulapálya-energiadiagramot!

55.Milyen alakja van a , a , ill. az n-molekulapályáknak?

56.Mit nevezünk a molekulák szingulett és triplett állapotainak?

57. Milyen oldószerek használhatók az UV abszorpciós spektroszkópiában?

58. Milyen spinállapotok közötti átmenetből adódik a fluoreszcencia és a foszforeszcencia?

59. Mit nevezünk fluoreszcencia-kvantumhatásfoknak?

60. Mit nevezünk gerjesztési ill. emissziós fluoreszcencia-színképnek?

61. Miből adódik a fluoreszcenciás detektálás nagy érzékenysége?

62. Milyen mennyiségeket tüntetnek fel a CD és az ORD színképek tengelyein?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek lényege, hogy a nagy nyomás miatt ugyan nem hanyagolhatjuk el a molekulák közötti er ő ket (reális gáz), de a különböz ő molekulák között ugyanolyan

Ezt a differenciál egyenletet nem lehet analitikusan megoldani, csak közelítő módszerrel

b.) laza n-elektronpárt tartalmazó molekulák (Cl, Br, I, Se-tartalmú vegyületek; n-* gerjesztés, 200 nm felett). c.) konjugált kettőskötéseket tartalmazó

• merev (centrifugális erő hatására nem deformálódik, azaz a kötésszögek és kötéstávolságok nem változnak)... Példa: a kétatomos molekula forgása (legegyszerűbb

b.) laza n-elektronpárt tartalmazó molekulák (Cl, Br, I, Se-tartalmú vegyületek; n-* gerjesztés, 200 nm felett).. c.) konjugált kettőskötéseket tartalmazó

Milyen kiválasztási szabályok vonatkoznak a kétatomos molekulák forgási

b.) laza n-elektronpárt tartalmazó molekulák (Cl, Br, I, Se-tartalmú vegyületek; n-* gerjesztés, 200 nm felett)?. c.) konjugált kettőskötéseket tartalmazó

alapállapotban van a legtöbb molekula, a legvalószínűbb a 01 átmenet, ennek alapján különböző intenzitású görbéket várnánk. Minél nagyobb a J