Néhány gondolat a társadalmi szolgáltatások statisztikájáról

(1)

NÉHÁNY GONDOLAT ,

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK STATISZTIKÁJARÓL

BARTA BARNABÁS

A szocialista országokban a tervgazdálkodás lehetőséget teremtett arra, hogy gyors ütemben (közelítsék a fejlett kapitalista államok gazdasági szintjét. Azok az erőfeszítések. amelyeket az életszínvonal emelése irányába tettek, nem maradtak eredménytelenül. A tudományos technikai forradalom. a gyorsuló gazdasági növe—

kedés eredményei és a várható további átalakulás ma már a világ fejlett orszá—

gaiban azt a követelményt támasztja a kormányokkal szemben. hogy a gazdasági folyamatok (feltárása mellett mind nagyobb figyelmet szenteljenek a társadalmi fo—

lyamatok megismerésének is.

Magy—ar viszonylatban a társadalomstatisztikai rendszer .kérdéseit előtérbe ál—

lította a statisztikai szemléletnek az a bővülése, amely a szocialisa átalakulás első két évtizedében inkább a gazdasági kérdésekre való koncentrálás után a társa- dalmi kérdésekre is egyre nagyobb figyelmet fordít. A gazdaság-. illetve termelés- centri'kus szemlélet időszakában a társadalomstatisztika ágazataiban is elsősorban a közvetlen operatív igényű statisztikák domináltak. Ezek inkább az adott szervezet kapacitását és tevékenységét mérték és csak ezen keresztül — némi torzitással — mintegy másodlagosan az adott társadalmi témakört. illetve jelenséget. Más sza—

vakkal: az egészségügyi, kulturális, kommunális ellátási vagy igazságügyi statiszti—

kák inkább a megfelelő intézményeik, szervezetek működési, tevékenységi adataival foglalkoztak, s ezen keresztül a lakosság egészségügyi és kulturális helyzeté- ről, a kommunális ellátás színvonaláról vagy a bűnözésről nem teljes, részleges információkat kaptunk. A legutóbbi néhány év e tekintetben is változásokat hozott.

Amint a gazdaságstatisztikában is előtérbe került a fogyasztás, a jövedelemelosz—

lás. a háztartások helyzetének mikroökonómiai szemlélete. úgy a tá—rsadalomsta- tisztikuában is előtérbe kerültek a lakosság és különböző rétegei. csoportjai közvet- len egészségügyi állapotára, megbetegedésére. kulturális igényére és szokásaira.

lakással. közműszolgáltatásokikal való ellátására vonatkozó vizsgálatok. E vizsgá-

latok azonban csak megfelelő új információk és információs rendszerek útján való- síthatók meg.

Az új ínformációszükséglet kielégítése a hivatalos statisztikai szolgálatot arra ösztönözte, hogy a már hosszabb—rövidebb időre visszatekintő és több vonatko- zásban színvonalas, de analitikus jellegű társadalomstatisztikai tevékenységet in- tegrálja. ahol annak szüksége mutatkozik tartalmában. módszereiben elmélyítse,

illetve a statisztikai megfigyelést olyan területekre is fokozatosan kiterjessze, ame-

lyek érdeklődési körén eddig kívül maradtak. Ez számos alapvető fogalmi. tartalmi.

szervezeti és módszertani kérdést vet fel.

(2)

998 BARTA BARNABÁS

!. A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK FOGALMI KÖRE

A társadalomstatisztika központjában természetszerűen az ember. a család.

illetve a háztartás áll. A társadalmi statisztikának ezért fő feladata az emberek. a háztartások alkotta társadalom szerkezetén—ek, összetételének vizsgálata, különös tekintettel az egyes társadalmi csoportok helyzetének tanulmányozására. A társa—

dalomstatisztika vizsgálatai ezen belül azonban nem korlátozódhatnak a demog-

ráfiai jelenségek regisztrálására, hanem számot kell adniok az ember legkülön—

bözőbb szükségleteinek kielégítéséről, életmódjáról. életkörülményeiről is. Ilyen ér—

telemben a társadalmi statisztika keretébe tartozik mindazoknak a jelenségeknek

a megfigyelése. amelyek az ember életkörülményeire közvetlen befolyást gyakorol—

nak. sokoldalú és egyre fejlődő személyes szükségleteinek kielégítését célozzák.

E szükségletek kielégítésére törekedve a szolgáltatások sora jött létre, amelyek befolyásolják az életmódot. az életkörülményeket, végső soron egyik legalapvetőbb

és leginkább érzékelhető jelenségei az elért életszinvonalnok is. Az emberi szük—

ségletek kielégítését biztositó szolgáltatások hosszú és egyre növekvő sorából azonban csak azok vonható-k be a társadalmi statisztika keretébe, amelyek nyujtásához artársadalom összességének érdeke fűződik. vagy amelyek teljesítése társadalmi gondoskodást igényel. A társadalmi statisztikát tehát — nagyon szélesen — olyan

rendszernek .kell értelmezni, amely több alrendszerből áll. Ezek közül az egyik leg-

fontosabb a társadalmi szolgáltatások statisztikája.

A társadalmi szolgáltatásaik fog-almára ez ideig nem alakult ki egységesen elfogadott meghatározás. A szolgáltatás mint tevékenység igen hosszú múltra tekinthet vissza, részben az alá— és fölérendeltségi viszonyokból (úr és szolga). részben a társadalmi munkamegosztás fejlődéséből eredően. A század elején a szolgálta- tások jelentős részét személyes kiszolgálók vagy kisiparosok nyújtották. Ma már szolgáltató üzemek jönnek létre az egyre szaporodó és közfogyasztási jellegűre változó szolgáltatások lebonyolítására. A háztartási és a személyi szolgáltatások mei- lett mindinkább nagyüzemi szolgáltatásokká válnak a különböző javító szolgál- tatások is. A társadalmi munkamegosztásba beilleszkedett szolgáltató ágak a fo- gyasztás számára társadalmilag rendszeresen ismétlődő (újratermelhető) szolgál- tató tevékenységet nyújtanak. A társadalmi—gazdasági élet fejlődés—ével a szol- gáltatások iránt az igények továbbra is rohamosan fokozódni fognak, így érthető.

hogy fejlesztésük fontosságáról napjainkban sok szó esik. A szolgáltatás fogalma azonban korántsem egyértelmű. A szolgáltatás fogalom értelmezése az elméleti közgazdász egészen tág fogalmától az egyes gazdasági szerv-ek sokszor szűk prak- ticista fogalmáig va'riálód-ik.

Tekintettel a szolgáltatások rendkívüli változatosságára és a termeléssel való sokszor szoros összefonódására, magának a szolgáltatás fogalmának a definiálása is sok nehézséget rejt magában.

Még több problémával találjuk magunkat szemben, ha a szolgáltatások soka—

ságából meghatározott ismérvek szerint próbáljuk a szolgáltatások bizonyos cso—

portját — a társadalmi szolgáltatásokat —- kiválasztani. A fokozott bizonytalanság oka egyrészt a gazdasági és a társadalmi szolgáltatások közötti számos határeset,

máSrészt az, hogy a társadalmi szolgáltatások köre szűkebb vagy szélesebb, mint

a jelenleg használatos definíciók szerinti szolgáltatáscsoportok köre. Például a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás szempontjából anyagi és nem anyagi jel- legű szolgáltatásokat; abból a szempontból. hogy az egyes szolgáltatásokhoz az igénybe vevők milyen feltételek mellett és milyen körülmények között jutnak hozzá árujellegű és nem árujellegű szolgáltatásokat: a felhasználás irányát tekintve a

(3)

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK 999

termelés céljaira, a lakossági fogyasztásra, a társadalom közös szükségleteire vagy pedig külföldre nyújtott stb. szolgáltatásokat különböztetnek meg.

Minthogy a társadalmi szolgáltatások fogalmára nem alakult ki ez ideig egy—

ségesen elfogadott meghatározás, a társadalmi szolgáltatások csoportját ,,operá- ciós fogalom" segitségével kívánjuk megközelíteni. Az operációs fogalom nem általános, egyetemes érvényű, hanem feladatunk megoldásához, az ember élet—

körülményeinek vizsgálatához ,,ad hoc" alkalmazott -— speciális érvényességű, spc- ciális tartalmú —- fogalom. Tehát különbözhet a generális vagy általánosabb ér- vényű definíciók tartalmától.

Az operációs fogalom megalkotása céljából utalnunk kell arra, hogy a szocialista országok gazdasági fejlődése -— részben a háborús pusztítások, részben az alacsony gazdasági fejlettségi szint miatt — általában rendkívül hátrányos körül- mények között indult meg. Egy ideig nem vagy kevés lehetőség volt arra, hogy a létfeltételekhez szükséges legalapvetőbb termékek biztosításán túl másra is kiter- jedhessen a lakosság ellátása.

Míg ebben az időszakban a szocialista országok ellátási politikáját a terméke!- látás területén csupán a legfontosabb szükségletek kielégítése jellemezte, addig bizonyos szolgáltatásokkal való ellátásra a viszonylagos bőségpolitika nyomta rá bé- lyegét. Az egészségügyi ellátás, a művelődési intézmények széles körü hálózatának megteremtése, a gyermekekről való óvodai, bölcsődei gondoskodás stb. olyan — az általános gazdasági szinthez képest rendkívül nagyarányú -— méreteket öltött, ami a jövőről, illetve az emberről való tervszerű gondoskodással magyarázható. Ez a gondoskodás a szocialista társadalomépítés alapkövetelménye. A gondoskodás hatékonyságát növeli, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételét nem a piacon. vásárlásokon keresztül, hanem ingyenesen vagy csak csekély térités ellené—

ben közvetlen ,,természetbeni" juttatásként biztosították. A szocialista társadalom- nak a megszilárdult és fejlődő gazdasági viszonyok mellett is elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy az életkörülményeket alapvetően meghatározó szolgáltatások minden állampolgár számára egyformán és korszerű szinvonalon elérhetők legyenek, ezért ingyenesen vagy az önköltség csekélyebb hányadának megfizetése mellett, de maxilfnalisan az önköltség körüli értéken rendelkezésre álljanak.

Az életkörülményeket nagymértékben meghatározza a lakóhelyek korszerű mű- szaki felszereltsége, az a környezet. amelyben a társadalom tagjai élnek. A városok, községek megfelelő színvonalú fejlesztéséről, a lakosság településekkel szemben tá- masztott igényeinek kielégítését célzó szolgáltatások nyújtásáról csak a társada- lom, illetve ennek kisebb-nagyobb csoportjai tudnak megfelelően gondoskodni és- pedig — mert a társadalom egészéről, illetve túlnyomó többségéről van szó — a legmesszebb menő gazdaságosságra való törekvéssel. Ezek a szolgáltatások, bár vásárláson, illetve díjfizetésen keresztül biztosíthatók, azonban elsőrendű életszük—

ségleteket elégítenek ki (például lakás-, ivóvízellátás stb.), ezért az állam által szi- gorúan meghatározott és ellenőrzött áron állnak a fogyasztó rendelkezésére a szolgáltatást nyújtó közület (vagy üzeme) részéről általában nyereségre való tö- rekvés nélkül.

A felsorakoztatott jellemzők alapján társadalmi szolgáltatásoknak egyrészt azokat a gazdasági tevékenységekhez nem kapcsolódó szolgáltatásokat tekintjük, amelyekre jellemző, hogy általában nem árujellegű szolgáltatások (például egész- ségügyi, szociális, oktatási, tudományos, népművelési, államigazgatási stb. szolgál-

tatások), másrészt tágabb értelemben azokat a szolgáltatásokat is, amelyek bár

elsődlegesen — előállításukban — sokszor gazdasági tevékenységhez, termeléshez kötődnek, elosztásuk azonban általában településhez kötött szolgáltatás. teljesi-

(4)

1000 BARTA BARNAB'AS

tésének módja és lehetősége társadalmi gondoskodást igényel. Ilyen jellegűek a

lakás- és kommunális szolgáltatások.

Természetesen a technikai fejlődés gyorsulása erősen hat a társadalmi szol—

gáltatások körének változására is. Ezért a fogalom tartalma nem állandó, rövidebb—

hosszabb távon változásnak van alávetve. Utalunik itt arra, hogy napjainkban egyre több figyelmet kell szentelni a települések műszaki fejlettsége mellett azoknak a szolgáltatásoknak is, amelyek a környezet szennyeződését hivatottak elhárítani vagy megakadályozni. Bizonyos, hogy a fejlődés folyamán egyes szolgáltatások jelen- tősége csökken. ugyanakkor új szolgáltatások jelentkeznek. E folyamatos válto- zékonyság ellenére a társadalmi szolgál—tatások köre a társadalmat alkotó ember aspektusából mindig meghatározó és alapvető jelentőségű lesz.

II. A GAZDASÁGSTATISZTIKA FEJLÖDÉSÉNEK HATASA A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK STATISZTIKÁJARA

A társadalmi szolgáltatások témaköre az utóbbi időben a közgazdasági—statisztikai kérdések egyik legvitatottabb területe volt. Ez, véleményünk szerint a közgaz—

dasági—statisztikai elmélet és gyakorlat több, részben egymással összefüggő. de egyes vonatkozásaiban egymástól független fejlődési mozzanatainak időbeli egy- beeséséből adódott. Ilyen mozzanatok, melyek a témakörrel való foglalkozásnak in—

dítékot adtak. a következők voltak.

1. A gazdaságstatisztika területén kialakultak a szintetikus megközelítésnek bizonyos keretei, mutatószámai, modelljei (például a nemzeti jövedelem fogalma és rendszere, a népgazdasági mérlegek rendszere. az input—output tábla stb.).

Ez a figyelmet arra irányította. hogy a gazdaságstatisztikával analóg módon a tár- sadalmi szolgáltatások statisztikája területén valamiféle integrációra, illetve szin—

tézisre törekedjünk. Technikai lehetőséget biztosít az ilyen törekvésnek a statisztikai gépi feldolgozás és különösen a számítógépek fokozottabb alkalmazása, ami a matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával az összefüggések (regresszió.

korreláció) könnyebb és gyorsabb megállapítását teszi lehetővé. Ennek nyomán a társadalomstatisztikában is előtérbe került a 'modellszerkesztés gondolata — et ter—

mészetesen ilyen irányban befolyásolja a társadalmi szolgáltatások statisztikáját is —, ami önmagában is bizonyos szintetizálási igénnyel lép fel.

2. A szintetikus gazdaságstatisztikai mutatók, illetve rendszerek kidolgozása után mindinkább érezhetővé vált. hogy ezek a rendszerek, illetve mutatók nem adnak teljes és pontos képet a társadalom, az ország viszonyairól. sem időbeli.

sem nemzetközi összehasonlításban. Jellegzetes példája ennek a felismerésnek az

ENSZ Társadalmi Fejlődést Kutató Intézetének (United Nations Research Institute) ,.A társadalmi—gazdasági fejlődés tartalma és mérése" (Contents and Measurement of Socio-Economic Development) c. kiadványa. Ennek alaptétele. hogy az egy főre eső nemzeti jövedelem, mint a fejlődés tkonvencionálisan használt általános mérő—

száma nem alkalmas (különböző fogyatékosságai miatt) a társadalom tényleges

fejlettségi szintjének jellemzésére. Ezért a kiadvány a társadalmi—demográfiai jel—

lemzők. és különösen a társadalmi szolgáltatások figyelembevételével egy újabb fejlettségi mutatót szerkeszt. melynek fényében 58 ország nemzetközi összehason—

lítását elvégezve, mind a sorrendben, mind pedig az arányok tekintetében jelentős különbségeket állapít meg az egy főre jutó nemzeti jövedelem hasonló sorrend—

jéhez, illetve arányaihoz képest. Ez a munka tehát jellegzetes példája már annak a törekvésnek. amely nem csupán a társadalomstati-sztika integrációját kívánj—a, hanem a társadalom—, valamint a gazdaságstatisztika együttes eredményeire tá-

(5)

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK

1001

maszkodva óhajt egy, mind a gazdasági—technikai, mind a szociális aspektusokat felölelő rendszert, illetve mutatószámot kidolgozni.

3. A szintetikus gazdasági mutatók, illetve elszámolások behatóbb tanulmá- nyozása is arra enged következtetni, hogy a társadalmi szolgáltatások szerepe je—

lentősebb magában a gazdasági életkörülményekben is, mint ezt a konvencionális mutatók jellemzik. Magyarországon például az aktív keresők 15 százaléka (740000 ember) dolgozott 1971—ben a tágabb értelemben vett társadalmi szolgáltatások (ok- tatás, egészségügy, kultúra, közigazgatás és egyéb) területén. Még jelentősebb e terület aránya a nemzeti vagyon állóeszköz—állományát figyelembe véve; a nem anyagi ágak az állóeszköz-állomány bruttó értékének 1960—ban 42 százalékát kép- viseiték. Kétségtelen viszont, hogy ez az arány folyamatosan csökken, például 1970—

ben már csak 38 százalék volt, tekintettel arra, hogy ezen ágazatok részesedése az új beruházásokban viszonylag mérsékelt, az elmúlt években általában 20 szá—

zalék körül mozgott. A társadalmi szolgáltatások jelentősége a lakosság életszín—

vonalában, közérzetében azonban lényegesen nagyobb a gazdasági mérőszámok által jelzett arányoknál. Az egészségügyi ellátás színvonala, hozzáférhetősége lé- nyegében az ország egész lakosságát közvetlenül érinti. A társadalombiztosítás 3 ezen belül a nyugdíjrendszer ugyancsak a népesség számottevő rétegére van köz- vetlen hatással (figyelembe véve. hogy a népesség egyhatoda nyugdijas). Az ok- tatás az egész iskolás korú népességet s ezzel a családok több mint felét közvet—

lenül érinti; a művelődési hálózat egyes ágai különböző mértékben, de úgyszintén alapvetően meghatározzák a népesség életmódját, szabadidő—felhasználását stb.

A fentiekben vázolt mozzanatok vezettek mind külföldön, mind Magyarországon olyan kísérletekre, melyek egyrészt a társadalmi jelenségek újszerű megközelitését és integrált rendszerbe foglalását célozták, másrészt az így kialakított rendszert a gazdaságstatisztika rendszerével kívánták összekapcsolni.

Ezt illetően természetesen számos technikai nehézség merült fel, s ez indokolta, hogy a kísérletek több irányban kezdődtek meg. Stone a gazdaságstatisztikábol vett szemlélettel az oktatási rendszeren átfolyó emberáramlat matrixtábláit áliította fel, s ennek a módszernek a kiterjesztését ajánlotta más társadalmi je—

lenségek tanulmányozásánál is. Itt a megfigyelési egység az ember: az adott emberi sokaságok szerepelnek inputként és outputként is az egyes elszámolásoknál.

A módszer tehát lényegében egy népességi mérleget képviselő matrix, amely állo—

mány- és változási adatokból áll.

Ugyanennek a problémának módszertanilag más megközelítése is lehetséges.

nevezetesen a demogróiiából ismert halandósági tábla módszerével. Ezzel a mód—

szerrel vizsgáiható például az emberi élettartam megoszlása gazdasági aktivitás, oktatásban való részvétel, egészségügyi állapot, morbiditás stb. szerint. itt ugyan—

csak a vizsgált népesség tagjai képezik az elszámolás egységét, s a módszer egyébként is sok vonatkozásban hasonló az input—output matrixhoz, bár azzal nem teljesen azonos.

További problémaként jelentkezik, hogy amennyiben a pénzügyi ráfordítások hatékonyságát ismerni kívánjuk. akkor szükségünk van az értékbeni. pénzegység- ben történő rendszerek kialakítására is. Minthogy azonban a társadalmi szolgá!- tatások területén ezek eredménye (outputjai) inkább természetes mértékegységben mérhetők (legalábbis az eddigi statisztikai gyakorlat ezt az utat követte), külön problémaként jelentkezik az értékegységben kifejezett adatok összefüggéseinek

vizsgálata a természetes mértékegységben kifejezett mutatókéval.

Moser mutat rá arra, hogy, a társadalomst—atisztikai rendszeralkotás nehézségei sok tekintetben éppen az egységes mértékegység hiánya miatt haladják meg a

(6)

1002 BARTA BARNABAS

gazdaságstatisztika hasonló problémáját. A gazdaságstatisztiskában önként adó—

dik a pénznek mint mértékegységnek alkalmazása. A nehézségekben szerepe van a társadalomra vonatkozó elméletek és általános értékítéletek hiányának is. Mind- ezek figyelembevételével nem várható rövid időszakon belül átfogó, kiforrott társa—

dalamstatisztikai rendszerek kialakulása. De — ugyancsak Moser szavaival élve - ,.A társadalomstatisztikusaknak nem kell elméletekre várakozniuk mielőtt hozzá—

fognának a mérések tökéletesítésé'hez. A méréstől az elméletalkotásig vezető in- duktivmegközelitést párhuzamosan kell megoldani".l

lll. A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK STATISZTlKÁJÁNAK

* KlALAKULÁSA

A magyar statisztikai szolgálat érezve a társadalmi szolgáltatások nyújtásá- nak melyreható társadalmi jelentőségét — az elmélet kialakulásától függetlenül — gyakorlati sikon tesz kísérletet a társadalmi szolgáltatások statisztikájának mind szervezeti, mind tartalmi integrálására.

A társadalmi szolgáltatások többségének statisztikája a Központi Statisztikai

Hivatal korábbi szervezeti egységeinek lkeretében már kialakult. Különösen régi

hagyományai és gazdag eredményei vannak az egészségügyi statisztikának. A Hivatal fennállása — több mint 100 év -— óta (1867—től) rendszeresen nyilvántartást vezet a népmozgalomról, a házasságkötésekről, a válásokról, a születésekről és az elhaltaikról és részletesen feldolgozza a haláloki adatokat, amelyek a népesség egészségi állapotának igen fontos mutatói. Az 1876, évi közegészségügyi törvény már előírja a fertőző (ragadós) betegségek bejelentését. Rendszerezett adatokat találunk a társadalombiztositási intézetek (betegsegélyező pénztárak) adatai alap- ján a foglalkozási betegségekről és a biztosított dolgozók morbiditásáról is. A szó—

zad végi igen magas csecsemőhalandóság az e kérdéssel kapcsolatos megfigyelé—

seket helyezi előtérbe. A halálokokat i931—től a nemzetközi haláloki jegyzék (ma Betegségek Nemzetközi Osztályozása) szerint dolgozzák fel.

Szervezeti, tartalmi és módszertani vonatkozásban hasonló módon történeti háttérrel rendelkezik kulturálisstatisztikánk is. 1945 előtt a kulturálisstatisztika köre a közoktatásra. a közművelődés egyes területeire, valamint az egyházi és hitéletre terjedt ki,

A népművelési statisztikának is távoli múltra visszatekintő előzménye van. Leg—

régibb a hirlapstatisztika, már 1881-től fellelhetők az évkönyvben adatai. Ugyan- csak a múlt századból vannak adatok a múzeumokról, közgyűjteményekről, jelen- tékenyebb köz-könyvtára'król, képzőművészeti társulatok pénzügyi adatairól. Az 1920—1930 közötti években már feldolgozták a mozgóképüzemek. színházak, köz- művelődési tanfolyamok, rádióelőfizetők adatait. Az l930-as években találkozunk először a könyvtermelésre. sportlétesítményekre vonatkozó adatközlésekkel.

A mai szociálisstatisztika témaköréből hosszabb múltra tekinthetünk vissza, a több mint 100 éves igazságügyi (birósági) statisztika, a társadalombiztositási, üzemi baleseti, egyesületi és öngyilkossági statisztikák, valamint egyes szociálpo—

litikai témakörökre vonatkozó vizsgálatra.

A kommunális és igazgatási szolgáltatások statisztikájának területéről, ha

nem is voltak kialakult szakstatisztikák, a hivatalos statisztikai szolgálat szinte meg- indulása pillanatától közölt a témakörbe tartozó információkat. A publikációs

! A Moser: Social lndicators —- Systems, Methods and Problems. Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatala egyébként ennek az alapelvnek alapján állítja össze évenként ,,Social Trends" című kiadványát, amely lényegében a szociális szempontból releváns hagyományos mutatók megfelelően csoportosított és kombinált bemutatását adja.

(7)

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK 1003

anyagból elsősorban az 1873 óta rendszeresen megjelenő helységnévtárakat kell megemlíteni. E kötetek váltakozó mennyiségben ugyan, de mindig tartalmaztak statisztikai információkat a települések és így a bennük élő népesség kommunális szolgáltatásokk—al való ellátottságára és az államigazgatás területi szervezetére vonatkozóan. 1874-ben alakult ki először csak Budapestre, majd jóval később a városokra vonatkozó rendszeres lakásépítési és lakásellátási statisztika is, nem szólva arról, hogy a magyar népszámlálások mindig kiterjedtek a lakáshelyzet vizs—

gálatára is.

A felszabadulás után e statisztikákkal szemben támasztott követelmények gyö- keresen megváltoztak. Az információs igények nem egyenlő mértékben ugyan. de az előző időszakhoz képest minden területen ugrásszerűen megnövekedtek. Ez ter"

mészetes következménye volt a szocializmust építő társadalom emberközpontú szem- léletének. A népesség egészségügyi, kulturális, szociális és kommunális ellátása egyidőben történő gyökeres megjavításónak azonban a gazdasági lehetőségek kor- látokat szabtak. A szükségletek ésszerű rangsorolásához kellett folyamodni. Nem vitatható, hogy leghamarabb az egészségügyi ellátás és a kulturális felemelkedés terén kellett az első lépéseket megtenni. E program természetes folyományaként alakult. fejlődött egészségügyi és kulturálisstatisztikánk tartalma is.

Szocialista egészségügyi statisztikánk kialakitása elsőrendű kérdéssé tette olyan adatok begyűjtését és publikálását. amelyek az egységes egészségügyi program ——

elveiben a gyógyító—megelőző ellátás — tervezése, szervezeti kiépítése, működésének

megfigyelése és a lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgáltatások színvonalának mérése szempontjából szükségessé váltak. Az új társadalmi—gazdasági rendszeren belül az egészségügy egységes irányítása (1951) és a szerteágazó társadalombizto- sitás centralizálása nagy lehetőséget biztosított az egészségügyi statisztika fejlesz—

tése számára.

Az első szakaszban különös tekintettel a lakosságnak nyújtott szolgáltatások megfigyelésére, az ellátottságra vonatkozó adatok bázisát (egészségügyi személyzeti.

kórházi, rendelő- és gondozóintézeti statisztika) kellett kiépíteni.

További lépés volt a lakosság egészségügyi állapotát különösen befolyásoló tényezők alakulásának megfigyelése céljából a fertőző betegségek korábban is kötelező bejelentése mellett a tbc, a rák bejelentése ig, amely alapjául szolgál a hasonló statisztikáknak.

A halálokok és a bejelentésre kötelezett megbetegedések statisztikája csak részben ad tájékoztatást a népesség általános egészségügyi állapotáról. Ma már reprezentációs megbetegedési adatfelvételekkel — például a cukorbaj és a gyomor- (nyom-)b'élfekély követéses formában történő megfigyelésénél —— egészítik ki és segítik a népesség morbiditási viszonyainak vizsgálatát. Nagy jelentőségű a kereső- képtelenséggel járó megbetegedések megfigyelése is.

Az 1945 utáni oktatási statisztikánk tartalmának tükröznie kellett az egymást követő oktatáspolitikai intézkedéseket, amelyeknek alapgondolata a munkásosztály szellemi felemelésének, kiteljesedésének biztosítása volt. Ehhez nyújtottak segítséget az új intézménytípusok, a tankötelezettség szigorúbb érvényesítése, a munka mel—

letti tanulás megszervezése stb. Az oktatási statisztikának e kérdésekről részletes információkat kellett szolgáltatnia. Ennek megfelelően kidolgozták például a tan- kötelezettség teljesitése, illetve a lemorzsolódás mutatószámait. Olyan foglalkozási kategóriákat kellett megállapítani, amelyek reálisan tükrözik a fizikai dolgozók.

valamint gyermekeik tanulásban való részvételét.

Az 1950—es évek második felében az oktatási statisztika jelentősen bővült, amennyiben az intézmények működési adatai mellett már a pénzügyi mutatóik is

(8)

1004 BARTA BARNABÁS

helyet kaptak a beszámolási rendszerben. Lehetőség nyílt például az állami rá—

fordítások. illetve a képzés állami költségeinek elemzésére.

A változó. fejlődő oktatási rendszer, a munkaerő—ellátás egyre több olyan leér—

dést vet fel. amelyre az oktatási statisztikának az eddiginél differenciáltabb tájé- koztatást kell adni. Legújabb fejlődési szakaszára ezért jellemző egyrészt a repre—

zentatív megfigyelések fokozása. másrészt a társadalmi rétegenikénti elemzések ei— _

terjedése.

Az oktatási statisztika jelenlegi eszközeivel és módszereivel választ tud adni

arra, hogy a lakosság mekkora hányada. milyen szinten és minőségben, mekkora állami ráfordítás és ellenszolgáltatás mellett veszi igénybe ezt a lehetőséget.

Átfogó, a kultúrforrodalom kibontakozását, eredményeit tükröző népművelési.

statisztikánk 1950 óta van. A statisztikai megfigyelésnek egyfelől választ kellett adni arra, hogy a lakosság ellátása népművelési szolgáltatást nyújtó intézmé—

nyekkel miként alakult, hogyan teljesítik a népművelési intézmények létesítésének tervét, másfelől, hogy a lakosság hogyan él a nyújtott lehetőségekkel, milyen mér-—

tékben veszik igénybe a szolgáltatásokat.

A kulturális szolgáltatások iránti rohamos igénynövekedés egyre bővítette ':

kulturálisstatisztika tartalmát is. Az elmúlt 20 év során alakult ki a tömegkommu-

nikációs eszközök statisztikája, (: hanglemezgyártási. filmgyártási és -forgalmazósi *

statisztika, a hangversenyek, a népszórakoztatás statisztikája és a tömegkulturális mozgalom statisztikája.

Fejlődött a könyvstatisztika. A mennyiségi mutatókat ma már minőségi mutatók

egészítik ki. Szükségessé vált a könyv bel— és külforgalom, továbbá a könyvkészletek

statisztikájának megszervezése, amely az értéki adatokat is felöleli. A könyvárak és árindexek kiszámításának módszertani feladatát megoldva került sor a könyv- áradalok feldolgozására. Könyvstatisztikánk információkat tartalmaz a fordításban

megjelent művekről is.

Időszaki sajtóstatisztikánk — a könyvkiadás statisztikájához hasonlóan —- kor- szerű, a nemzetközi követelményeknek megfelelő szinten áll.

A népművelési statisztika jelenlegi fejlődési szakaszára is jellemző a reprezen- tatív felmérések alkalmazása. A társadalom művelődéséről ugyanis az intézmé- nyektől nyert információk csak hozzávetőleges tájékoztatást adnak. A kultúrforra—

dalom valóságos eredményei reálisabban az egyénekből kiinduló vizsgálatokkal

mérhetők. Reprezentatív felméréssel vizsgáltuk például a televízió hatását, a lakos- ság különböző rétegeinek művelődési igényét. szokásait. a kulturális ágazatok nép—

szerűségét, kedveltséget stb.

Művelődési statisztikánk szerves kiegészítője az idevonatkozó pénzügyi és munkaügyi információk rendszere.

A szociálisstatisztika 1945 utáni fejlődését az alábbiak jellemzik.

Lényegében töretlenül folytatódott a nagymúltú bírósági statisztika, valamelyest bővülve a korszerű társadalompolitikai igényekkel. Az 1950. évben azonban még elsődlegesen a bűnüldözés és az igazságszolgálta'tó apparátus működését mérő kriminálstatisztikában az 1960—es évek folyamán olyan reformok léptek életbe, amelyek a bünözés mint tömegjelenség társadalmi okait mélyebb összefüggéseiben vizsgálták. Ez részben, a folyamatos krimxiinálstatisztika keretében valósult meg, rész—

ben pedig a bűnözés egy—egy típusára vonatkozó krimináletiológi—ai kutatások kere- tében.

Az öregkorú és ténylegesen nyugdíjas népesség rohamos növekedésével össze- függésben megkezdődött a nyugdíjasok gazdasági és társadalmi helyzetének több oldalú vizsgálata. Speciális vizsgálatok is történtek az öregkorú. illetve nyugdíjas

(9)

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK 1005

korú népesség vonatkozásában. részben a né'pszámláláshoz kapcsolódóan, részben reprezentatív vizsgálatok keretében.

A társadalombiztosítási statisztika olyan témaköreiben, amelyek népesedés—

vagy szociálpolitikai szempontból különleges jelentőséggel bírtak, speci—ális vizsgá- latok készültek. Ezek között lehet említeni a gyermekgondozási segély bevezetésével kapcsolatos adatfelvételt, amely ennek eredményeit a megfelelő népességi adatokkal kombinálva vizsgálja a segély bevezetésének népesedési, gazdasági, társa- clalmi hatásait.

Az állami feladattá vált munkavédelem igényeinek megfelelően megfigyelési körét és tartalmát tekintve bővült, módszereit illetően korszerűbbé vált az üzemi baleseti statisztika. elsősorban egy modern rendszerű, gépi feldolgozásra alapitott új. rendőri, ügyészi statisztikai rendszer kialakításával.

Végül, éppen a legutóbbi években felelevenítettü'k a nagy multú, de az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult egyesületi statisztikát, amely a lakosság társadalmi——

kulturális és sporttevékenységének kereteiről ad számot.

A kommunális és igazgatási szolgáltatások statisztikájának szaxkstatisztikává szervezésére 1945 után került sor. A szocialista településrendezés, -fejlesztés köv-e—

telményei olyan igényeket támasztottak. amelyek elodázhatatlanná tették e szol—

gáltatások statisztikájának tudatos, intenzív művelését. Az iparosítás nyomán első—

sorban régi ipari városaink népessége rohamosan emelkedett, de szükség volt új ipari centrumok kiépítésére is. amelyek nem kevésbé vonzották a falusi telepü—

lések lakosságát, mint a régi városok.

A gyors ütemű urb—anizálódás. valamint a falu és a város közötti különbségek csökkentésére való törekvés szükségessé tette a közműstatisztika, majd a lakásépí- tések, a l-akásellátás számbavételére irányuló statisztika megszervezését. E szakstatisztik—áik kialakítása rakta le szervezetileg és tartalmilag a kommunális statisztika alapjait. A statisztikák elsősorban a szolgáltatások mennyiségének számbavételét tartották feladatuknak. Kevesebb adatot tartalmaztak — és csak rövid átmeneti idő—

szakban — a pénzügyi, munkaügyi ráfordításokról. kihatásokról. A pénzügyi vonat—

kozások látszólagos elhanyagolása arra az okra vezethető vissza, hogy e szolgá!—

tatások nyújtás—ával a népgazdaság különböző (ipar, építőipar. mezőgazdaság; stb) ágaiba sorolt vállalatok, szervezetek foglalkoznak, amelyeknek ilyen irányú tevé- kenysége, termelésük egészéhez képest jelentéktelennek tűnt. A szolgáltatás a ter- melés folyamatával sokszor szorosan összefonódik (például villamosenerg—ia—termelés és -szolgáltatás, gáztermelés és szolgáltatás), nem beszélve arról, hogy a szolgál—

tatás mennyiségéből a különböző felhasználók (például az ipar, a lakossági. közületi felhasználók) szerinti volumen meghatározása sem problémamentes. így az a speciá—

lis kívánralom, hogy az adatok a lakosság ellátásának megítélése szempontjából települési egységenként álljanak rendelkezésre, a természetes mértékegységben mért mutatóknál csak számos akadály elhárítása után volt biztosítható. A pénzügyi.

munkaügyi mutatóknál pedig kivihetetlen volt, vagy csak igen nagy munkaráfordítás útján lehetett megközelítő eredményt elérni. Egyébként is az urbanizálódás. a kom- munális ellátás iránti igények kibontakozásának kezdeti szakaszában —- mivel első—

rendű szükségletek kielégítéséről volt szó — a lakosság ellátása szempontjából ei- hanyagolhatónak látszott a pénzügyi. munkaügyi ráfordítások, beruházások érté- kének. mennyiségének meghatározása. illetve az ezekkel kapcsolatos összefüggések

elemzése. '

A iközműstatisztika' mellett, azzal párhuzamosan alakult ki a kommunális szol- gáltatások egy másik csoportjának a város— és községgazclálkodási szolgáltatások (ingatlankezelő. köz—tisztasági, kertészeti, temetkezési stb. vállalatok) statisztikája is,

(10)

1006 BARTA BARNABÁS a közművek statisztikájrához hasonló módon a nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi muta'tóira fordítva a figyelmet.

A lakásépítési tervek végrehajtása, a lakásépítések ütemének növekedése. a lakáshelyzet megjavítására irányuló törekvések nemcsak részletes, sokoldalú építési statisztika kialakítását igényelték, hanem egyre sürgetőbbé vált az átfogó lakás— , ellátási statisztika megszervezése (is. Ma már a népszámlálás lakásállomrányi adatai- ból kiindulva a lakásellátási statisztika részletes, továbbvezetett lakásállományi adatokkal rendelkezik. A témakör természetes kiegészítőjeként az utóbbi: években meg- szervezésre került az építési, telekforgalmi és -ellátási statisztika, sőt folyamatban van az építési telekállományi statisztika kialakítása is.

A lakásellátási statisztika egyrész—t motorja a kommunális statisztika egyes szakstatisztikáinak -— hiszen a lakásell'átás minőségi jellemzői szoros kölcsönhatás- ban vannaik (: terület egyéb statisztikáinak tartalmával —, másrészt az utóbbi évek—

ben a lakásellrátási statisztika is ráirányította figyelmét a népesség különböző rétegei. csoportjai lakásellátottságának vizsgálatára. (Részletes statisztika készül például az új lakásba költözők társadalmi—gazdasági hovatartozásáról, a régi és

az új lakásuk minőségéről. a lakás megszerzésére hozott anyagi ráfo'rdításról stb.)

Az igazgatás, az irányítás korszerű megszervezése iránti igény mind sürgetőbbé teszi az igazgatási szolgáltatások statisztikájának megszervezését is. A hivatalos statisztikai apparátusban kijelölésre került az igazgatási szolgáltatások statisztiká—

jának helye. E statisztika tartalmaumódszere azonban — egy-két. az államigazgatási apparátusban végrehajtott kísérleti felvételtől eltekintve -— most van megszer-

vezés alatt. V

A társadalmi szolgáltatások csoportjába tartozó szakstatisztikák tartalmi fej- lődése együtt járt a megfelelő fogalmi rendszerek megalkotásával, fejlesztésévei.

Egyes területeken (például egészségügyi statisztika, 'kulturrálisstatisztika. lra'kásellá—

tás stb.) ez a munka nemzetközi szinten zajlott le, biztosítva a nemzetközi össze- hasonlításoklat is, más területeken (például a kommunális ellátás, igazgatási szol- gáltatáso'k) még hazai viszonylatban is sok a megoldásra, egyeztetésre váró feladat.

A társadalmi szolgáltatások statisztikája. mint láttuk, általában kimunkált. ered- ményeket felmutató statisztika, egyes témakörökben azonban csak a kezdetnél vagy a szükségesség felismerésén'él tart. Ezek a statisztikák eddig jórészt egymástól füg- getlenül fejlődtek, ezért szemléletben, módszerben meglehetős heterogén képet mutatnak. Egyre inkább jelentkezik azonban az az igény. hogy az emberről való gondoskodást megvalósító szolgáltatásokat egymással összetüggésükben és köl- csönhatásukban vizsgáljuk, számot adva a' társadalmi közérzetet nem kevéssé be—

folyásoló tevékenységről. E követelmény indokolja a társadalmi szolgáltatások sta- tisztikájának integrálását.

iv. A TÁRSADALMl SZOLGÁLTATÁSOK lNTEGRÁLÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

A társadalmi szolgáltatások statisztikájának fejlesztési irányait két csoportba sorolhatjuk:

— az összes szakstatlsztlkát érintő feladatok.

— az egyes szolgáltatások (szolgáltatáscsoportok) statisztikájában megoldandó feladatok.

A gazdaságstatisztikai hatások és a társadalom ellátottságának, közérzetének jobb megismerésére irányuló törekvések egyre általánosabbá teszik azt a felisme- rést, hogy a társadalmi szolgáltatások színvonalát, jelentőségét, hatékonyságát az idevonatkozó — nemegyszer igen hiányos — ráfordítási (input) adatok nem meg—

(11)

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK

1007

felelően jelzik. A természetes mértékegységben kifejezett jelenségek (melyek bizonyos értelemben e témakör outputjainak tekinthetők) gyakran csak laza vagy semmi—

féle összefüggést nem mutatnak a pénzügyi ráfordítások adataival; igaz, hogy az ilyen összefüggések kimutatásához szükséges statisztikai módszerek, illetve rendszerek is többé—kevésbé hiányoznak. Ez magukban az egyes társadalmi szolgál—

tatási szakstatisztikákban is zavarólag hat.

Az egészségügyi statisztika nem tudott például arra a kérdésre választ adni.

hogy az egyes egészségügyi intézmények, szervezetek működése mennyiben javítja a lakosság egészségügyi helyzetét. hogyan csökkenti a morbiditást stb. A kulturális—

statisztika területén az oktatási rendszer eredményei még nagyjából mérhetők voltak (elsősorban a népszámlálások, mikrocenzusok idevonatkozó eredményeinek felhasználásával), de már az iskolán kívüli kulturális életre vonatkozóan az intéz—

ményekre orientált vagy pénzügyi jellegű adatok nem nyújtottak információt a kulturális szolgáltatások igénybevételének mértékéről a lakosság egyes rétegeiben, a kulturális szinvonal, igények, magatartási form—ák alakulásáról. A társadalmi élet negativ jelenségeinek (bűnözés, öngyilkosság. alkoholizmus stb.) külön-külön való megfigyelése még nem tárta fel e jelenségek társadalmi összefüggéseit. s különö- sen nem adott választ az ellenük folytatott küzdelem és az erre fordított anyagi ráfordítások hatékonyságát illetően.

További problémaként jelentkezik, hogy társadalmi szolgáltatásokat a nép- gazdaság különböző ágai teljesítenek (például orvosi, óvodai, könyvtári szolgál- tatást, ivóvízellátást stb. ipari, mezőgazdasági üzemek is végeznek). Fokozza a nehézséget, hogy az anyagi ágak szolgáltatásaiban a gazdasági és társadalmi jellegű szolgáltatások nincsenek elkülönítve.

A szolgáltatások és az ágazati rendszer összefüggése, 1969

(folyó áron, milliárd forint) '

Bruttó Bruttó nemzeti termelésből

Népgazdasági ág nemzeti ww— — ——— —-r — v—

7 termelés termék ,? szolgáltatóm"

ipar ... 339,7 319,7 20,0

Epitőipar ... ,... 502 42,6 , 7.6

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

vízgazdálkodás ... 125,7 H9,8 5.9 Szállítás és hírközlés ... 34,2 __ 342 Kereskedelem ..., ... 54,0 __ _ 54,0 Vámok. értékkülönbözetek" ... 15,4 15,4 " ) —

Anyagi ágak összesen ... 6192 497,5 121,7 Személyi és lakásszolgáltatás*** ... 12,1 - 12,1 Egészségügyi és kulturális szolgálta-

tás ... ,,__, ... 24.1l -— 24,4

Közigazgatási és egyéb szolgáltatás 26,3 -— 26.33 , Nem anyagi ágak összesen ... l 62,8 W] ,, —l 62.8 " "

Népgazdaság összesen ; 682,0 497,5 184,5

" Gazdasági és társadalmi jellegű szolgáltatások együtt.

" A vámok és értékkülönbözetek a termékek importjával, illetve fogyasztásával kapcsolatosak, azok értékének elkülönített részét képezik, ezért a termékekhez soroljuk.

"' A lakásszolgáltatások teljesítményértékében az állami lakásoknál a lakbérbevétel és a lakásamor- tizáció együttes összege. a személyi tulajdonú lakásoknál a lakások fenntartásával kapcsolatban felmerülő ráfordítások szerepelnek.

Kérdés, hogy a különböző társadalmi szolgáltatások az ágazatokból mikép- pen gyűjthetők össze, hogy a természetes mutatók mellett a pénzügyi információk

(12)

1008 ' BARTA BARNABÁS

a szolgáltatás körével azonos tartalommal legyenek összeállíthatók. Például. ha

egy iparvállalat könyvtárat tart fenn dolgozói számára. vagy távhőellátást biztosít a település lakosságának, akkor megállapítható legyen, hogy milyen pénzügyi és munkaerő— ráfordítással teljesíti ezt a szolgáltatást, vagy milyen értékű beruházást eszközölt a szolgáltatás teljesítése, fejlesztése érdekében. A komplettségnek ez a problémája társadalmi szolgáltatási áganként eltérő módon jelentkezik. Utaílnunk kell arra, hogy a túlnyomóan költségvetési keretben megvalósuló és a ..nem anyagi ágakba" tartozó egészségügyi, ikulturális, szociális szolgáltatások esetében ke—

vésbé problematikus az integrálás ilyen vonatkozása, mint a kommunális és igaz—

gatás: szolgáltatások területén.

Az említett nehézségek ellenére a társadalmi szolgáltatások integrációjának

megvalósításánál döntő fontosságot kell tulajdonítanunk a közös mérték, az ér—

tékben kifejezhető input——adatok begyűjtési lehetőségének, az említett nehézség ellenére is. Közismert tény, hogy a népgazdasági ágazati osztályozási rendszer a tevekenysegek jellege, nem pedig rendeltetése szerint épül fel. Ez a társadalmi szolgáltatások esetében azt az előbb említett hátrányt jelenti, hogy az inputradatok tartalmilag több esetben nem egyeztethetők az output-adatokkal. _

Felismerve azokat a fontos érdekeket, amelyek bizonyos tevékenységek ágaza—

tokon kívüli csoportosításához, integrációjához fűződnek, az utóbbi időben ——_-jól—

lehet még csak elméleti síkon — történtek kezdeményezések, elgondolások arra vonatkozóan, hogy a tevékenységek jellegét tükröző ágazati osztályozás mellett szükség van olyan rendszerezés megalkotására is, amely más ismérvek alapján

csoportosítja a szóban forgó tevékenységeket. Az elgondolás gyakorlati megvaló—

sulá'sát az ágazati rendszeren kívül álló társadalmi szolgáltatások — ennek kere- tében az egyes szolgáltatáscsoportok egészségügyi. oktatási, (kommunális stb. - ,,blokk"—jának megalkotása jelentheti. A blokkok kidolgozására az első lépések megtörténtek. Jelenleg folyamatban van a rendszerezési munka első fázisának

— a termékjegyzékhez hasonlóan -— a társadalmi szolgáltatások részletes jegyzé- kének elkészítése.

Az integráció megkívánja a beszámolási rendszer bizonyos módosításait is.

A társadalmi szolgáltatások jelenlegi beszámolási rendszere, struktúrája, a be-

gyűjtés módja általában egyezik a Központi Statisztikai Hivatalban követett általá- nos gyakorlattal.

E beszámolási rendszer speciális vonásai abból adódnak, hogy a nagyszámú és heterogén naturális mutató megfigyelése miatt a kérdőívek száma és tartalma

egyes esetekben bővebb, mint a gazdaságstatisztikában. Hozzájárult ehhez az a

körülmény is, hogy a Hivatalhoz beérkező adatok jelentős részét ezen a területen az érintett operatív szervek, főhatóságok szolgáltatják. Ennek következtében az ál—

lami adatgyűjtési rendszer -— illetve gyakran annak a Központi Statisztikai Hivatalra vonatkozó része is — szekunder jellegű, kibővül a szervek részletesebb, operatív célú adatigényeivel. Ily módon a begyűjtött ladatok mennyisége egyes területeken kb. 20—30 százalékkal több volt, mint a Hivatal tulajdonképpeni szükséglete; Hozzá- járult ehhez az is, hogy a főhatóságok információigvénye és statisztikai apparátusa nem mindig fejlődik párhuzamosan, sőt van olyan terület (például a kommunális

ellátás), ahol a statisztikai apparátus teljesen hiányzik. ltt egyes esetekben a fő—

hatósági. operatív igények kielégítése is a Központi Statisztikai Hivatalra hárult.

Növelte a begyűjtött adatok mennyiségét az egyes területek jellemzésére alkalmas szintetikus mutatók hiánya is.

A beszámolójelentések közel egyharmad részét egyébként a Hivatal területi igazgatóságai és a felügyeleti szervek is megkapják és feldolgozzák, nagyrészt saját

(13)

A TÁRSADALMi SZOLGÁLTATÁSOK

1009

tájékoztatási céljaikra. A központi, a főhatósági és a helyi igények összehangolásá- val. különösen az összekapcsolt gépes adatfeldolgozási rendszer megvalósulásával a feldolgozási munka csökkenthető, jelenleg fennálló egyes párhuzamosságai meg-

szüntethetők lennének.

Amig a társadalmi szolgáltatások egyes csoportjai egymástól többé-kevésbé függetlenül alakultak és fejlődtek, a feldolgozások. számítások gépesítésének igénye sem jelentkezett olyan parancsolóan. Az integráció igénye a feldolgozási munkák reformját, fejlesztését "teszi szükségessé, márcsak azért is, mert a korszerű technika alkalmazása önmagában is az integráció irányába hat. A gépi feldolgozások ugyanis bizonyos egyöntetűséget kívánnak

— az adatgyűjtések megszervezésében.

—- az adatok csoportosításában.

-— a közlési táblák rendszerében.

A gépi feldolgozás egyes esetekben szükségessé teszi a jelenlegi besz—ámoló- jelentések formai és tartalmi átdolgozását is.

A beszámolójelente'sek átdolgozásánál a formai megoldást a gépi adatfel- dolgozási lehetőségeknek kell alárendelnünk. Tartalmilag az a cél, hogy a be- számolójelentések csak alapadatokat tartalmazzanak. Ma ugyanis mind a primer, mind a szekunder adatgyűjtések. egyes esetekben számított adatot is tartalmaz—

nak. A számított adatok csökkentése, illetve kiküszöbölése előnnyel jár mind az adatszolgáltatók, mind a feldolgozók számára.

Korszerűsítésre vár az információk csoportositásának kérdése is. Ma — szintén az egyedi fejlődés következtében — eltérő elvek érvényesülnek. Egyes szakágakban a csoportképzésben inkább a területi, más esetekben az intézményenkénti vagy korcsoportok szerinti tagolás jut előtérbe. Az integráció és a gépi feldolgozás meg- követeli, hogy speciális csoportosítási szempontok mellett legyen olyan csoportképző ismérv is, amely szerint a társadalmi szolgáltatások egésze rendezhető és lehetőség nyilik egy alapszempont szerint rendezett anyagból más, tetszőleges rendezésre is.

Úgy tűnik, hogy egyik ilyen egységes rendező elvként elfogadható és alkalmazható .,, legalábbis első lépésként — a statisztikai szolgálat más területein már elfogadott és alkalmazott területi számjelrendszer is.

Az általános fejlesztési feladatokon túlmenően. az egyes sza'kstatisztikákat szemügyre véve megállapítható, hogy az egészségügyi, a szociális- és a kulturális—

statisztika jövőbeni feladatai között nem annyira az informwációrendszer tartalmának az alakítása. mint inkább az elmélyültebb, részletesebb. de ugyanakkor az integ- ráció irányába is ható elemzéseken, fogalom—alkotásokon, nemzetközi összehason—

lítási lehetőségek keresésén, kidolgozásán van a hangsúly.

Mindhárom területen különösen nagy jelentőségűek lehetnek a népszámlálá- sokhoz, illetve mikrocenzusokhoz fűződő általános mintavételi keretek ést összeinási apparátus kialakulása, amelyen keresztül a lakosság közvetlen kikérdezése meg- oldható.

A megfelelő mintavételi keret és apparátus lehetővé teszi az eddig némileg intézménycentrikus adatgyűjtési rendszert személyekre, családokra épülő informá- ciós rendszerrel kiegészíteni.

A kommunális és az igazgatási szolgáltatások statisztikájának keretében kialaki- tásra vár az igazgatási szolgáltatások teljes statisztikai rendszere és módszere. Ku- tatni kell azokat a lehetőségeket (blokkok képzése, mérlegbeszámolők felhaszná- lása stb.), amelyek az inputok teljes, de legalább a jelenleginél jobb megközeli- tését biztosítják.

3 Statisztikai Szemle

(14)

1010

BARTA BARNABÁS

"A jelenleg is művelt területek fejlesztésén kívül számos olyan kérdés van.

amelynek statisztikai megalapozása. összefüggéseinek feltárása a társadalmi szol-

gáltatasok statisztikájának keretében valósítható meg. E feladatok közül a problé-

mák súlyának dokumentálására befejezésül csak egyre utalunk. a hazai és a nem- zetközi közvéleményt egyaránt foglalkoztató környezetvédelmi témakörre. A társa- dalmi szolgáltatások statisztikája e kérdéskörben már ma is rendelkezik bizonyos in—

formációkkal (település-higiénia), de a kérdés nagy horderejéhez képest még alig ' léptünk a megoldás irányába.

lRODALOM

Dr. Andorka Rudolf —— Illés János: Társadalomstatisztikai rendszerezési törekvések. Statisztikai Szemle.

1972. évi 4. sz. 412—429. old.

Árvay János: Megjegyzések a lakás- és kommunális ellátás ágazati jellegével kapcsolatban. Statisz—

tikai Szemle. 1970. évi 3. sz. 309—310. old.

Barta Barnabás — Fórizs Margit: Településstatisztikai hagyományok és komplex elemzési módszerek.

Megjelent: Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1968. 399—406. old.

Dr. Bene Lajos: Törekvések a társadalmi és. népességi statisztika egységes rendszerbe foglalására.

Demográfia, 1970. évi 1—2. sz. 110—116. old. -

Dr; Burgemé, dr. Gimes Anna: A fogyasztói szolgáltatások egyes közgazdasági kérdései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1965. 299 old. 1

Dr. Csernok Attila — Ehrlích Eva — Dr. Szilágyi György: Mutatószámorendszer az infrastruktúra nem- zetközi összehasonlítására. Statisztikai Szemle. 1972, évi 3. sz. 263—280. old.

Dr. László Tivadar: A lakás- és kommunális ellátás ágazati jellege és sajátos információs igénye.

Statisztikai Szemle. 1970. évi 3. sz. 303—308. old.

Dr. László Tivadar: A városgozdasági elemzés szerepe és jelentősége a lakosság kommunális szük- ségleteinek kielégítésében. Épitésügyi Szemle. 1968. évi 1. sz. 1—5. old.

Dr Pálos István: A szolgáltatás fogalma és hazai meghatározásának problémái. Statisztikai Szemle.

1972. évi 5. sz. 534—549. old.

' Az infrastruktúra szerepe a gazdasági növekedésben. ÉVM Területrendezési főosztály. Budapest. 1970.

36 alá. Kézirat.)

Szervezeti és működési szabályzat !. rész. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1971. 181 old.

A. Moser: Social lndícators — Systems, Methods and Problems. Social Trends. No. 2. Central Statis—

ticol Office. London. 1971.

Contents and Measurement of Socio-Economic Development. United Nations Research institute. Geneva.

1970. ,

PEBEOME

B Hamu zum Bce tralge momno CAbllllaTb o neoőxoanmocru KOMHABKCHOFO nemmon- Hun tpymcguonnpoearmx cAymö, :; oőnaannocrn KOTOprX onm—n' aaőcra o aemsexe. Tem cambm momno HOAyHHTb npeucraBAem—le o aenTeAbHOC'rn, xo'ropaa B HemaAoü mepe Bos- aeüomye'r " Ha oőigecmemioe Hac'rpoenne moneü. 3To Tpeőoeam—te oőocx—xonmsae'r nurerpa-

;;mo CTaTHCTHKH oólgec'reenuoro oőcnymnnannn. B cane" c a'roü TeMoü aa'rop cnaaarta oc- TanaeAnBaeTcx na onpeaeAeHun prra norma-m'?! oőlgec'rsem-xbxx ycrtyr, Ha BAKHHHH passzivan akonomuuecxoü CTa'rHCTHKK Ha CTaTHCTHKy oőlgec'rneanoro oőcrtymneam—m a, Halmi—leg, Ha nc'ropnu oőpasoeaunn oreuec'mennoü oőlgec'rseuuoi'r c'ra'mc'mxu. Home aTom nsAarae'r 're HanpaBeAem-m paeau'run, Ko—ropbxe naAsw'rcx npeaaocmrvxamn na'rerpagnu c'ra'mc'mnu aőxgecr- BCHHODO oőmymsaunn, I/Is moxmo pasaeAn'rb Ha lme rpyunm): I. saaatm, Kacamxgnecn acei'i cra- THCTHKH " 2. aagatm, xo'ropme megye? pemm'b auy'rpn c'raTnc-mxu oraeAmex BHAOB yc- Ayr (rpynn yuyr). Ae'rop ykasmaae'r Ha % 'rpynuoc'm, KOTopble BosmmamT B xoae ocy- Igen-arteriae umepagnn CTBTHCTHKH oőxgecTBem-loro oőcAymuaam—m. B nn'repecax nx yc'rpane- HHH HBCKOADKH paa őbma npommena Hnum—la'maa. Crona o'mocmcn, Hanpeuep, sammcen aTnocu- TeAbHo CO:-utanna Taxoü cnc'remm, Koropax, uapxzty c owpazxaioxgeü xapamep neaTeAbnocwí—i oT—

pacmaoi'x Knaccucpukagueiá, rpynnnpye'r nocnennne n na ocnoeanun zipymx npnanaxoe.

AHACC, Kame'rca HeoőxozmeIM nponsBecn—l nekm-apolo nemei-nemm a o'me'moc'm u oóec—

nem/[Tb paaaurne oőpaőonu—l. Mamunnan oópaőo-rxa 'rpeőye'r onpeaeAeHHoü oanopozmoc'm a oprannaagnn cőopa llaHHbIX, !; nx rpynnuponke " B cuc'reme nyőmmyemmx 'raőm—xg.

nemm OÖLgHX game paaamnn :; oőAac'm c-ra'mc'mxn sapanooxpaeeenn, KyAbTypbl u couuarxbuoü HOAHTHRH prnnoe anauem—xe npnoőpeim ymyóneneme, neücmyngne TaKIHe a :;

HanpaBAeHHK nmerpagnu anakusm, Hoeooőpasoeannme mooun'rnn, u commune Boemomnoc'reü rum memaynapoanmx cpaeneeuü. B OÖAHCTH c'ra'chnKn xommynammmx u ynpaBAeHuecxnx yCAyr oxnnae—r caoero pememm aaaatra COBARHHH cncu'emm u meToaa yue'ra ynpaaneueec- xxx ycnyr. '

(15)

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK

1011 SUMMARY

There is an ever increasíng demand in our days to investigate the services which care for the man in their interrelation and interaction examining the activites which influence the social atmosphere. This condition offers a reason for integrating the statistics of social services. ln connection with this the author deals at first with the definition of the scope of social services, the effect of development of economic statistics on statistics of social services. then with the history of development of social statistics in Hungary. After this he discusses the development tendencies which are preconditions for integrating social services. These can be divided in two groups: 1. tasks refering to all statistics and 2. tasks to be solved in statistics of individual services (service—groups). The author refers to diffi- culties arising when the integration of social services is carried out. Several attempts have already been made to eliminate them. Such an example is the idea of creating a system which. besides the branch classification that reflects activities. classifies activities in groups on the basis of other criteria. Moreover. it seems necessary to modify the accounting sys—

tem to a certain extent and to develop further processing. Electronic data processing reauires some homogeneity in organizing data collectionsngroupíng. and tabulating.

In addition to tasks of general development. in health, social. and cultural statistics, the detailed analyses. aimed at integrating. concept-formation, and creating the pos- sibility for international comparison. have become of great importance. Moreover, in com—

munal statistics and in that of administrative services it is necessary to elaborate'the system and methods of accounting.

3: