TARTALOM I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍR
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága pályázati felhívása kiemelt ügyek vasúti hídügyi referens munkakör betöltésére ... 330
II. RÉSZ JOGSZABÁLYOK
36/2008. (II. 23.) Korm. r. a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 331 4/2008. (II. 29.) GKM r. a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a
nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet
módosításáról... 331
JOGSZABÁLYMUTATÓ
A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési felelõsségi körébe tartozó, illetve a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttesen
kiadott vagy a gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörét érintõ egyéb jogszabályok ... 336
III. RÉSZ
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATA
15/2008. (II. 28.) AB h. ... 336
MINISZTERI UTASÍTÁS
4/2008. (MK. 32.) GKM ut. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2008. (MK. 23.) GKM utasí-
tás módosításáról ... 340
IV. RÉSZ KÖZLEMÉNY
Megsemmisült felügyeleti igazolvány érvénytelenítése... 341
V. RÉSZ HIRDETÉS
A Paksi Atomerõmû ZRt. Rekreációs Központ hirdetménye a balatonfüredi kikötõje új kikötõrendjérõl ... 341
A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
ÁRA: 1260 FORINT
Személyi hír
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága
pályázati felhívása
kiemelt ügyek vasúti hídügyi referens munkakör betöltésére
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igaz- gatóság Vasúti Hatósági Fõosztály Vasúti Pálya és Híd Osztálya határozatlan idejû köztisztviselõi jogviszonyba pályázatot hirdetkiemelt ügyek vasúti hídügyi referens munkakör betöltésére.
Munkavégzés helye:1066 Budapest, Teréz krt. 62.
A kiemelt ügyek vasúti hídügyi referens által ellátandó feladatok:
− az országos közforgalmú vasúti pályák hídjai, aluljá- rói, alagútjai, valamint támfalai létesítésének és használat- bavételének engedélyezése,
− helyi közforgalmú vasúti pályák hídjai, aluljárói, alagútjai, valamint támfalai és átereszei létesítésének és használatbavételének engedélyezése,
− a vasútgépészeti berendezések engedélyezésével összefüggésben létesülõ vasúti terhet viselõ szerkezetek létesítésének és használatbavételének engedélyezése.
A pályázat elnyerésének feltételei:
− magyar állampolgárság,
− cselekvõképesség,
− büntetlen elõélet,
− felsõfokú szakirányú (építõmérnök, szerkezetépítõ mérnök) végzettség,
− a munkakörre vonatkozó egészségügyi alkalmasság,
− a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény (Ktv.) 21. §-a szerinti összeférhetetlenség hiánya,
− kinevezés esetén az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.
A pályázat elnyerésénél elõnyt jelent:
− szakirányú tervezõi, kivitelezõi és/vagy fenntartási gyakorlat,
− nemzetközi szakmai szervezetekben való közremû- ködés,
− a legalább 3 éves szakmai gyakorlat,
− alagút-tervezési, -építési gyakorlat,
− közigazgatásban szerzett gyakorlat,
− felhasználói szintû számítástechnikai ismeretek,
− angol, francia vagy német nyelvismeret.
A munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák:
− önálló munkavégzés,
− pontosság, precizitás, megbízhatóság,
− kiváló kommunikációs, koordinációs és együttmûkö- dési készség.
A pályázati anyaghoz csatolandó:
− fényképes szakmai önéletrajz,
− motivációs levél,
− egyetemi/fõiskolai és egyéb végzettséget tanúsító ok- iratok másolata,
− három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizo- nyítvány (vagy az igénylõlap postára adását igazoló szel- vény).
A foglalkoztatási jogviszonyra, így az illetmény meg- állapítására és egyéb juttatásokra a Ktv. vonatkozó rendel- kezései az irányadóak.
Az állás a pályázat elbírálását követõen azonnal betölt- hetõ.
A pályázat benyújtásának határideje:2008. március 31.
A pályázat elbírálásának módja, rendje:
A beérkezett pályázatokat szakmai bizottság bírálja el.
Az írásbeli pályázatuk alapján alkalmasnak tartott pályá- zók bizottság elõtti szóbeli meghallgatáson vesznek részt.
A bírálóbizottság javaslata alapján a pályázat nyertesérõl a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
A pályázat elbírálására a benyújtási határidõtõl számí- tott 30 napon belül kerül sor.
A pályázat elbírálását követõen a döntésrõl írásban érte- sítjük a pályázót. Az eredménytelenül pályázó részére – a pályázatra vonatkozó döntést tartalmazó tájékoztatással együtt – a teljes pályázati anyaga visszaküldésre kerül.
A pályázat benyújtásának módja:
A pályázat érvényességének feltétele a hiánytalan pá- lyázati anyag postán történõ megküldése.
A postai megküldés mellett a fényképes szakmai önélet- rajzot és motivációs leveletelektronikus úton is kérjük to- vábbítaniaz alábbi címre (a borítékon és az elektronikus levél tárgyában„59/0/2008.”regisztrációs szám feltünte- tésével):
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal Humánpolitikai Fõosztály Postacím: 1389 Budapest 62., Pf. 102.
E-mail:allas@nkh.gov.hu
Jogszabályok
A Kormány 36/2008. (II. 23.) Korm.
rendelete
a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló
163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meg- állapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladat- körében eljárva a következõket rendeli el:
1. §
A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatás- körérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése a következõ újc)–e)pontokkal egészül ki:
[A miniszter az informatikáért való felelõssége köré- ben]
„c) elõkészíti az információs társadalom kiteljesítésé- hez, valamint az infokommunikációs szektor fejlesztéshez kapcsolódó stratégiákat;
d) gondoskodik ac)pontban meghatározott stratégiák- hoz kapcsolódó programok végrehajtásáról, különös tekintettel
da) a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez szük- séges kormányzati intézkedések megtételérõl, kezdemé- nyezésérõl,
db) az internetes tartalomkínálat bõvítéséhez, korsze- rûsítéséhez szükséges kormányzati intézkedések megtéte- lérõl, kezdeményezésérõl,
dc) a digitális szakadék felszámolásához, a digitális írástudás elterjesztéséhez szükséges kormányzati intéz- kedések megtételérõl és kezdeményezésérõl, különösen a közösségi internet-hozzáférési pontok kialakításával és mûködtetésével, illetve az internethasználatot népszerû- sítõ motivációs programok elõkészítésével és végrehajtá- sával összefüggõ feladatok ellátása révén,
dd) az e-gazdaság hazai fejlesztéséhez szükséges kor- mányzati intézkedések megtételérõl, kezdeményezésérõl;
e) intézkedéseket tesz az infokommunikációs eszközök és alkalmazások gazdaságban történõ felhasználásának ösztönzése érdekében.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
A gazdasági és közlekedési miniszter 4/2008. (II. 29.) GKM
rendelete
a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási
intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet módosításáról Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII.
törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasá- gi és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §e)pontjában meg- határozott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. § a)pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõ- ket rendelem el:
1. §
A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti sze- mélyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt bel- földi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A havi bérlet a tárgyhónap 5. napjáig váltható, és a tárgyhónap 1. napjától a tárgyhónapot követõ hónap 5. napján 24 óráig érvényes. A 30 napos bérlet bármely kezdõnappal kiváltható, és a kezdõnapon 0 órától a tárgy- hónapot követõ hónap azonos napját megelõzõ napon 24 óráig jogosít utazásra. A 30 napos bérlet legfeljebb 2 hónapra elõre váltható meg, a több hónapra elõre meg- váltott 30 napos bérletek kiadása külön szelvényen törté- nik. Egyebekben a 30 napos bérletre a havi bérletre vonat- kozó szabályok az irányadók.”
2. §
Az R. 8. § (4) bekezdésb)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A megállapított menetdíj vagy pótjegy díján felül 6000 Ft pótdíjat fizet az, aki]
„b) érvénytelen jeggyel, bérlettel vagy érvénytelen uta- zási igazolvánnyal kísérli meg az utazást, illetve érvényte- len (pl. lejárt érvényességû) kedvezményre jogosító iga- zolvánnyal, igazolással veszi igénybe a kedvezményt,”
3. §
Az R. 10. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e rendeletben meghatározott díjszabási övezete- ket a helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedést végzõ közlekedési szolgáltatók a mérésügyrõl szóló 1991. évi
XLV. törvény 6. §-ában foglaltakkal összhangban, hiteles mérésen alapuló távolságadatokra figyelemmel alkal- mazzák.”
4. §
Az R. 1. és 2. melléklete helyébe e rendelet1.és2. mel- lékletelép.
5. §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott ki- vétellel – 2008. március 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az R. 8. § (4) bekezdésa)pontja.
(2) E rendelet 3. §-a 2008. december 13-án lép hatályba.
(3) A vasúti közlekedésben keletbélyegzés nélkül elõ- vételben váltott menetjegyeket 2008. március 1-jétõl csak a régi és az új ár közötti díjkülönbözet megfizetése után ér- vényesíti a vasút. A felhasználatlan menetjegyeket azon- ban a szolgáltató kezelési költség felszámítása nélkül 2008. június 1-jéig visszaváltja.
(4) A vasúti közlekedésben az e rendelet hatálybalépése elõtt elõvételben meghatározott napra váltott, egy útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de leg- késõbb 2008. május 1-jéig, menettérti útra szóló menetje- gyek az érvényességi idejükön belül, de legkésõbb 2008.
június 1-jéig használhatók fel utazásra.
(5) A 30 napos bérletre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõ bérletet 2008. május 1-jéig valamennyi vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közle- kedést végzõ közlekedési szolgáltató köteles bevezetni.
(6) Ez a rendelet 2008. december 14-én hatályát veszti.
Dr. Kákosy Csabas. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
1. melléklet a 4/2008. (II. 29.) GKM rendelethez
„1. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez 1. Egy útra szóló menetdíjak
(forintban)
Távolság (km)
a)Teljes árú menetjegy az autóbusz-
közleke- désben és a
vasúti közleke- désben má- sodosztályon
b)Elsõ osztályú
vasúti menetjegy
c)50%-os kedvezmé- nyes jegy az
autóbusz- közlekedés-
ben és a vasúti közle-
kedésben másod- osztályon
d)90%-os kedvezmé- nyes jegy
az autó- busz-közle- kedésben és a
vasúti közle- kedésben má- sodosztályon
5 125 155 65 15
10 200 250 100 20
15 250 310 125 25
20 300 375 150 30
25 375 470 190 40
Távolság (km)
a)Teljes árú menetjegy az autóbusz-
közleke- désben és a
vasúti közleke- désben má- sodosztályon
b)Elsõ osztályú
vasúti menetjegy
c)50%-os kedvezmé- nyes jegy az autóbusz- közlekedés-
ben és a vasúti közle-
kedésben másod- osztályon
d)90%-os kedvezmé- nyes jegy
az autó- busz-közle- kedésben és a
vasúti közle- kedésben má- sodosztályon
30 450 565 225 45
35 525 655 265 55
40 600 750 300 60
45 675 845 340 70
50 750 940 375 75
60 900 1130 450 90
70 1050 1310 525 105
80 1200 1500 600 120
90 1350 1690 675 135
100 1500 1880 750 150
120 1770 2220 885 175
140 2040 2550 1020 205
160 2290 2870 1150 230
180 2540 3180 1270 255
200 2780 3470 1390 280
220 3010 3760 1500 300
240 3230 4030 1610 325
260 3440 4300 1720 345
280 3640 4550 1820 365
300 3830 4790 1920 385
350 4280 5350 2140 430
400 4670 5830 2330 465
450 5000 6250 2500 500
500 5280 6600 2640 530
550 5500 6880 2750 550
2. A felmutatóra érvényes bérletek ára
a) A VOLÁN társaságok távolsági (helyközi) autó- buszjáratain felmutatóra érvényes területi érvényességû bérletek ára (forintban)
Havi Éves
Országos 106 000 1 060 000
Keleti vagy nyugati országrészre szóló
84 800 848 000
Megyei 72 700 727 000
b) A VOLÁN társaságok távolsági (helyközi) autó- buszjáratain felmutatóra érvényes viszonylati érvényessé- gû bérletek ára (forintban)
Távolság (km) Havi Éves
5 6 600 66 000
10 9 800 98 000
15 13 500 135 000
Távolság (km) Havi Éves
20 18 100 181 000
25 22 700 227 000
30 27 400 274 000
35 31 800 318 000
40 36 400 364 000
45 40 900 409 000
50 45 400 454 000
60 54 500 545 000
70 63 600 636 000
80 72 700 727 000
90 81 800 818 000
100 90 800 908 000
100 fölött 99 800 998 000
c) A felmutatóra érvényes bérletek ára a vasúti közle- kedésben (forintban)
Éves bérletjegy ára Havi bérletjegy ára
2. 1. 2. 1.
kocsiosztályon I. A MÁV
vonalain
összvonalas 1 600 000 2 000 000 160 000 200 000 csoportos
(rayon)
1 200 000 1 500 000 120 000 150 000 II. A GYSEV
vonalain
720 000 900 000 72 000 90 000
3. A havi- és félhavi bérletek, valamint a 30 napos bérlet ára és a munkába járásra szolgáló bérletek díjai a) Havibérlet, 30 napos bérlet (forintban)
Távolság (km)
Díjszabási ár
Az autóbusz-közleke-
désben A vasúti közlekedésben munka-
vállaló munkáltató munka-
vállaló munkáltató által fizetendõ által fizetendõ
5 5 000 1 000 4 000 700 4 300
10 8 000 1 600 6 400 1 120 6 880
15 9 900 1 980 7 920 1 390 8 510
20 12 000 2 400 9 600 1 680 10 320 25 15 000 3 000 12 000 2 100 12 900 30 18 000 3 600 14 400 2 520 15 480 35 21 000 4 200 16 800 2 940 18 060 40 24 000 4 800 19 200 3 360 20 640 45 27 000 5 400 21 600 3 780 23 220 50 30 000 6 000 24 000 4 200 25 800 60 36 000 7 200 28 800 5 040 30 960 70 42 000 8 400 33 600 5 880 36 120 80 48 000 9 600 38 400 6 720 41 280 90 54 000 10 800 43 200 7 560 46 440 100 60 000 12 000 48 000 8 400 51 600 120 70 900 14 200 56 700 9 930 60 970 140 81 500 16 300 65 200 11 400 70 100 160 91 700 18 300 73 400 12 800 78 900 180 102 000 20 300 81 700 14 200 87 800 200 111 000 22 200 88 800 15 600 95 400
Távolság (km)
Díjszabási ár
Az autóbusz-közleke-
désben A vasúti közlekedésben munka-
vállaló munkáltató munka-
vállaló munkáltató által fizetendõ által fizetendõ
220 120 000 24 100 95 900 16 800 103 200 240 129 000 25 800 103 200 18 100 110 900 260 138 000 27 500 110 500 19 300 118 700 280 146 000 29 100 116 900 20 400 125 600 300 153 000 30 700 122 300 21 500 131 500 350 171 000 34 200 136 800 24 000 147 000 400 187 000 37 300 149 700 26 100 160 900 450 200 000 40 000 160 000 28 000 172 000 500 211 000 42 200 168 800 29 600 181 400 550 220 000 44 000 176 000 30 800 189 200 b) Félhavi bérlet (forintban)
Távolság (km)
Díjszabási ár
Az autóbusz-közleke-
désben A vasúti közlekedésben munka-
vállaló munkáltató munka-
vállaló munkáltató által fizetendõ által fizetendõ
5 2 500 500 2 000 350 2 150
10 4 000 800 3 200 560 3 440
15 4 950 990 3 960 695 4 255
20 6 000 1 200 4 800 840 5 160
25 7 500 1 500 6 000 1 050 6 450
30 9 000 1 800 7 200 1 260 7 740
35 10 500 2 100 8 400 1 470 9 030 40 12 000 2 400 9 600 1 680 10 320 45 13 500 2 700 10 800 1 890 11 610 50 15 000 3 000 12 000 2 100 12 900 60 18 000 3 600 14 400 2 520 15 480 70 21 000 4 200 16 800 2 940 18 060 80 24 000 4 800 19 200 3 360 20 640 90 27 000 5 400 21 600 3 780 23 220 100 30 000 6 000 24 000 4 200 25 800 120 35 500 7 090 28 410 4 970 30 530 140 40 800 8 150 32 650 5 710 35 090 160 45 900 9 170 36 730 6 420 39 480 180 50 800 10 200 40 600 7 110 43 690 200 55 600 11 100 44 500 7 780 47 820 220 60 100 12 000 48 100 8 420 51 680 240 64 500 12 900 51 600 9 030 55 470 260 68 800 13 800 55 000 9 630 59 170 280 72 800 14 600 58 200 10 200 62 600 300 76 700 15 300 61 400 10 700 66 000 350 85 600 17 100 68 500 12 000 73 600 400 93 300 18 700 74 600 13 100 80 200 450 100 000 20 000 80 000 14 000 86 000 500 106 000 21 100 84 900 14 800 91 200 550 110 000 22 000 88 000 15 400 94 600
4. A rendszeres kedvezményes utazásra szolgáló havibérletek és 30 napos bérletek ára*
Távolság
(km) 90%-os kedvezményes bérlet
5 500
10 800
15 990
20 1 200
25 1 500
30 1 800
35 2 100
40 2 400
45 2 700
50 3 000
60 3 600
70 4 200
80 4 800
90 5 400
100 6 000
120 7 090
140 8 150
160 9 170
180 10 200
200 11 100
220 12 000
240 12 900
260 13 800
280 14 600
300 15 300
350 17 100
400 18 700
450 20 000
500 21 100
550 22 000
* A félhavi bérlet ára a havi bérlet árának fele.”
2. melléklet a 4/2008. (II. 29.) GKM rendelethez
„2. melléklet a 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelethez 1. Útipoggyász és élõ állatok fuvarozásának díja a helyközi menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben
Távolság (km)
Útipoggyász fuvarozásának díja (Ft)
1–50 135
51–100 170
100 felett 235
Kutyaszállításért és az autóbuszba bevitt, a kézi- poggyásznál nagyobb tömegû vagy terjedelmû csomagok továbbításáért az útipoggyász fuvarozására meghatározott díjat kell fizetni. Kerékpár a kerékpár szállítására alkalmas autóbuszokon szállítható, az alkalmasságot a szolgáltató köteles az autóbuszokon feltüntetni.
Díjmentes a vakvezetõ, a mozgáskorlátozottakat segítõ és a rendõrségi kutya szállítása.
2. Útipoggyász fuvarozásának díja a vasúti közlekedésben
Távolság
(km) Poggyászdarabonként forintban
5 415
10 415
15 415
20 415
25 415
30 415
35 415
40 415
45 415
50 415
60 495
70 580
80 660
90 745
100 825
120 975
140 1120
160 1260
180 1400
200 1530
220 1650
240 1770
260 1890
280 2000
300 2110
350 2350
400 2570
450 2750
500 2900
550 3030
3. Élõ állatok fuvarozásának díja, valamint a kerékpár viteldíja a vasúti közlekedésben
a) Egy útra szóló
Bármely vonat 2. kocsiosztályán
Távolság (km) Forintban
5 190
10 190
15 190
20 190
25 190
30 190
35 190
40 190
45 190
50 190
60 225
70 265
80 300
90 340
100 375
120 445
140 510
160 575
180 635
200 695
220 750
240 805
260 860
280 910
300 960
350 1070
400 1170
450 1250
500 1320
550 1380
A vakvezetõ, a mozgáskorlátozottakat segítõ és a rend- õrségi kutya szállítása díjtalan.
b) Havibérlet
Bármely vonat 2. kocsiosztályán
Távolság (km) Forintban
5 1 130
10 1 800
15 2 230
20 2 700
25 3 380
30 4 050
35 4 730
40 5 400
45 6 080
50 6 750
60 8 100
70 9 450
80 10 800
90 12 200
100 13 500
120 16 000
140 18 300
160 20 600
180 22 900
200 25 000
220 27 100
240 29 000
260 30 900
280 32 700
300 34 400
350 38 500
400 42 000
450 45 000
500 47 500
550 49 500
A vakvezetõ, a mozgáskorlátozottakat segítõ és a rend- õrségi kutya szállítása díjtalan.”
Jogszabálymutató
A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési felelõsségi
körébe tartozó, illetve a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttesen kiadott
vagy a gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörét érintõ egyéb jogszabályok
(Magyar Közlöny 2008. évi 26–36. száma)
A)
A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési
felelõsségi körébe tartozó egyéb jogszabályok 38/2008. (II. 23.) Korm. r. az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyûj- tésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szerveze- tek együttmûködésének rendjérõl szóló 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 29. szám, 1308. oldal)
3/2008. (II. 21.) GKM r.az egyetemes elektronikus hír- közlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó szabályokról szóló 3/2004. (III. 4.) IHM rendelet módosításáról és a bé- relt-vonali szolgáltatási piacon jelentõs piaci erõvel ren- delkezõ szolgáltató bérelt-vonali szolgáltatási kötelezett- ségeinek feltételeirõl szóló 8/2003. (VI. 20.) IHM rendelet hatályon kívül helyezésérõl (Magyar Közlöny 27. szám, 1263. oldal)
5/2008. (III. 1.) GKM r.a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet, valamint a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításá- ról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 35. szám, 1664. oldal)
C)
A gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörét érintõ egyéb jogszabályok
33/2008. (II. 21.) Korm. r.a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelölésé- rõl, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról (Magyar Közlöny 27. szám, 1257. oldal)
45/2008. (II. 29.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kor- mánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tranzitszál-
lítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl (Magyar Közlöny 34. szám, 1660. oldal)
Az Alkotmánybíróság határozata
Az Alkotmánybíróság 15/2008. (II. 28.) AB
határozata
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányelle- nességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár- gyában meghozta a következõ
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 1/1990. (VIII. 21.) IKM rendelet 4. §-a, valamint annak melléklete alkotmány- ellenes, ezért e rendelkezéseket 2008. június 30. napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz- lönyben közzéteszi.
Indokolás I.
1. Az Alkotmánybírósághoz két indítvány érkezett, amelyben az indítványozók a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 1/1990. (VIII. 21.) IKM rendelet (a továbbiak- ban: R.) 4. §-a, valamint az R. melléklete alkotmányelle- nességének megállapítását és megsemmisítését kezdemé- nyezték. Álláspontjuk szerint a munkaidõt az R. mellékle- tében felsorolt munkakörökben heti 36 órában megállapító rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 2. § (1) bekezdé- sébõl származó jogbiztonság követelményével, az Alkot- mány 9. § (1) és (2) bekezdésével, 13. § (1) bekezdésével és 70/A. §-ával. Álláspontjuk alátámasztására elõadták, hogy az egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott munkavállalók védelmét a jelenleg hatá- lyos jogi szabályozás – a munkavédelemrõl szóló 1993.
évi XCIII. törvény, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtásukat szolgáló munkavédel- mi, foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendele- tek – megfelelõen biztosítják. Az R. támadott szabályaival elérni kívánt cél nem a munkaidõ csökkentésével, hanem – az európai közösségi jogban megfogalmazott követel- ményekkel összhangban – az egészségügyi kockázatnak kitett munkavállalók létszámának csökkentésével, vala-
mint a munkavégzés során jelentkezõ egészségügyi koc- kázatot jelentõ tényezõk csökkentésével, kizárásával éren- dõ el. Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések a gazdasági verseny és a vállalkozáshoz való jog alkotmány- ellenes korlátozását valósítják meg azzal, hogy az érintett szektorba tartozó vállalkozásokat diszkriminálják: egy- részrõl a rendelettel nem érintett magyarországi munkálta- tók számára indokolatlan piaci elõnyt biztosítanak, mivel ezek „mûködésüket tekintve rugalmasabb munkaidõ- beosztással tudják biztosítani termelésüket”. Másrészrõl önkényesen különböztetnek az Európai Unió belsõ piacán mûködõ munkáltatók között is, az érintett szektorba tar- tozó, nem magyarországi vállalkozások számára ugyanis versenyelõnyt jelent, hogy – a közösségi jogon és irányel- veken túlmenõen – nem kell megfelelniük az R. munkaidõ korlátozására vonatkozó, meghaladott és célszerûtlen elõ- írásának. Azzal, hogy a jogalkotó a gazdasági élet szerep- lõi, a munkaadók között a munkavégzés alapvetõ feltéte- leire vonatkozó elõírások tekintetében alkotmányellenes különbségtételt tesz, indokolatlan piaci elõny megszerzé- sére is lehetõséget teremt, ami ellentétes a gazdasági ver- seny szabadságát, a piacgazdaság megteremtését és védel- mét deklaráló alkotmányos céllal, torzítja az érintett piac mûködését, és indokolatlan többletterhet ró a vállalkozá- sok tulajdonosaira, sértve a vállalkozások vagyoni viszo- nyait is. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl származó jogbiztonság követelményének megsértését az indítvá- nyozók egyrészt azért állították, mert a törvényben „foglalt fõszabálytól eltérõ, rövidebb munkaidõ tartamra vonat- kozó szabályozás – mely a miniszteri rendeletben ölt tes- tet – korlátozza a szerzõdési szabadságot”, másrészt a jog- szabályi hierarchia alkotmányosan meghatározott rendjé- nek sérelme, az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében megha- tározott jogalkotói hatáskör, illetõleg a jogalkotói felhatal- mazás kereteinek túllépése miatt is. Álláspontjuk szerint a miniszter az R. kiadásakor hatályos, a Munka Törvény- könyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rende- let (a továbbiakban: Mt.V.) felhatalmazása alapján a spe- ciális kérdésnek nem minõsülõ munkaidõ szabályozására nem volt jogosult, ezért vitatták az R. kiadásakor hatályos jogszabályok szerinti „alapját” is. Hivatkoztak arra is, hogy a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII.
törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott heti negyven óra törvényes munkaidõnek miniszteri rendelet- ben való korlátozása „felhatalmazás nélküli”: a korábbi jogszabályok által adott felhatalmazás, az „új” Mt., annak átmeneti rendelkezései és „az egyéb rendeleti szabályozá- sok alapján” nem érvényesül, ezért az R. hatályban tartása alkotmányellenes állapotot eredményez.
2. Az Alkotmánybíróság a fenti indítványok alapján in- dult ügyeket – azok tárgyi összefüggéseire tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak köz- zétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe fog- lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.;
a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
II.
Az indítványok elbírálásánál figyelembe vett jogszabá- lyok:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokrati- kus jogállam.”
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vál- lalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdon- hoz való jogot.”
„37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormány- rendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kor- mányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a terüle- tén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, ne- vezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bün- teti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlõség meg- valósulását az esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölését cél- zó intézkedésekkel is segíti.”
2. Az R. támadott szabályai:
„4. § A mellékletben felsorolt munkakörökben a mun- kaidõ heti 36 óra.”
,,Melléklet az 1/1990. (VIII. 21.) IKM rendelethez Heti 36 órás munkaidõ alkalmazására jogosító munka- területek, munkakörök
A) Kohócsarnokban:
– Kohász (csoportvezetõje is),
– Csapoló, vezetõcsapoló, csapolásvezetõ (csoportve- zetõ is),
– Egalizáló kemence kezelõ, egalizáló csoportvezetõ, – Tüskehúzó (csoportvezetõje is), tüskeverõ,
– Tüsketisztító, tüskekarbantartó,
– Masszázó (csoportvezetõje is), keretegyengetõ, – Kádépítõ (csoportvezetõje is),
– Kontaktustisztító (csoportvezetõje is), – Csatlakozó felrakó,
– Anódkezelõ (csoportvezetõje is), anódköpenyezõ, anódellenõr,
– Raffináló kemence kezelõ (csoportvezetõje is),
– Kemencefelújító (csoportvezetõje is), – Csapoló edény és csõ karbantartó, – Sínszerelõ, szigeteléskarbantartó, – Millivoltmérõ,
– Nyersanyagszállító (timföld, massza, kryolit, alumí- niumfluorid),
– Csarnoki darus (csoportvezetõje is), darukarbantartó lakatos,
– Targoncás, villamostargoncás,
– Elektrolízis kád lakatos, kohó üzemlakatos, – Karbantartó lakatos (csoportvezetõje is), – Karbantartó hegesztõ,
– Villanyszerelõ (csoportvezetõje is), – Kohócsarnoki mûszerész,
– Kohócsarnoki segédmunkás, szerszámkarbantartó, – Salakszállító, aknatisztító,
– Gázharangszerelõ,
– Gázelszívóvezeték tisztító, – Fémolvasztó, plombaöntõ,
– Csarnokvezetõ (mûvezetõvel bezáróan).
B) Mûkorund és kádkõ gyártásban:
– Olvasztár, – Formázó, bontó,
– Malom és õrlõmû kezelõ, – Durvatörõ, kádkõ kikészítõ, – Üzemi karbantartó.
C) Szilikát és hõártalom területén a homokfúvó, a ho- mokformázott öntvényt tisztító, köszörülõ, öntvénytisztí- tók (öntvénytisztító szemcseszóró, acélszemcsés befúvó), tisztító mûhelyi dolgozók.
D) Kokszolómûkemence dolgozói.
E) Brikettgyártásban a bitumen porlasztó, malexõr és préselõ, bitumen lefejtõ, brikett berakó.
F) Ásványõrlõ üzemekben az ásványõrlõ, a molnár, zsá- kos és a karbantartó molnár.
G) A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a föld alatti produktív (termelõ) munkahelyeken, külszínen pedig az ércdúsítás technológiai folyamatához közvetlenül kap- csolódó, ionizációs sugárzásnak kitett munkakörökben.
A radioaktív sugárártalomnak kitett munkahelyeken a 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 24. §-a szerint.
H) Ólom- és vegyi ártalomnak kitett munkakörökben:
– Üvegipari savballon fúvó, – Savazó (gyapjúsavazó is),
– Cirokkénezõ, kénezett cirok válogató, – Gázmérõbontó, javító,
– Darsingyártó, – Nibrénnel dolgozók, – Trigépkezelõ,
– Tetraklóretán és a mindenkor azonos légtérben tri- klóretán gyártásban foglalkoztatott tetragenerátor, tetra- kompresszor, trigenerátor kezelõ, tridesztilláló, tetrafejtõ,
– Triklóretilénnel zsírtalanító, savas oldószeres zsírta- lanító,
– Kénsav és származékai (óleum, klórszulfonsav, DB szulfonsav) gyártásban dolgozók,
– A klóralkáli elektrolízis teljes folyamatában dol- gozók,
– Halogénezett szénhidrogénekkel és szerves kén vegyületekkel (merkaptánok stb.) dolgozók,
– Szerves nitrogénvegyületekkel dolgozók (nitrove- gyületek, anilinszármazékok, difenildiizocianát, diazo ecetsavetilészter stb.),
– Sztirol gyártásban dolgozók,
– Gyógyszer, növényvédõ szer, vegyi anyag (nyers, alap-, hatóanyag) és intermedier gyártásban, raktározás- ban, formulázásban, kiszerelésben résztvevõ dolgozók, oldószer regenerálók,
– Aromás szénhidrogénekkel (benzol, toluol, xilol stb.), illetve ezeket tartalmazó anyagokkal (lakkgyártás stb.) dolgozók,
– Robbanóanyaggyártók, kiszerelõk és feldolgozók, – Veszélyes vegyi anyagot, hulladékot, illetve ezekkel szennyezett anyagot, eszközt szállító, rakodó és megsem- misító dolgozók,
– Szuperfoszfát, valamint a foszforsavtripolifoszfát elõállításával, kiszerelésével dolgozók,
– Ólomfesték elõállításával, ólom pigmenttel és kro- máttal dolgozók,
– A fotokémiai terméket gyártó, kiszerelõ dolgozók, – A biokémiai ipar területén dolgozók,
– A felsorolt munkaterületeken dolgozó karbantartók, s az azokkal összefüggõ kutatófejlesztõ munkát végzõk, továbbá az anyagvizsgáló laboratóriumban dolgozók.
I) Az azbeszt feldolgozó, a tûöntõ.
J) Nyomdaiparban a mélynyomó, a betûöntõ, a linósze- dõ, a monóöntõ, a lapöntõ, a tömöntõ, a kemigráfusmarató (cinkográfus).
K) Mûgyanta, lakk- és festékgyártásban, feldolgozás- ban, kiszerelésben dolgozók, karbantartók.
Az A) és B) csoportban felsorolt munkakörökben dol- gozók csoportvezetõje és mûvezetõje (ahol ez nincs fel- tüntetve) a kollektív szerzõdés szabályai szerint sorolható e melléklet hatálya alá.”
III.
Az indítványok megalapozottak.
1. Az Alkotmánybíróságnak – az indítványozók által az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és a 37. § (3) bekezdé- sével összefüggésben felvetett jogforrástani kifogásokra tekintettel – elsõként arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a miniszter a jogalkotási felhatalmazása keretein be- lül járt-e el az R. 4. §-ának és mellékletének megalkotása során.
1.1. Az R. személyi hatálya az ipari és kereskedelmi miniszter által irányított ipari és kereskedelmi ágazatok- hoz tartozó munkáltatókra és dolgozókra terjed ki (R. 1. §),
az R. 4. §-a a mellékletben felsorolt munkakörökben heti harminchat óra munkaidõrõl rendelkezik. A munkaidõt az R. megalkotásakor a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: „régi” Mt.) 37. § (1) bekezdése a következõképpen szabályozta: „A munka- idõ heti negyvenkét óra. A Kormány rövidebb, illetõleg ki- vételesen heti negyvenkét óránál hosszabb munkaidõt is engedélyezhet.” Ennek alapján a Minisztertanács az Mt.V. 40. § (3) bekezdésében elõírta, hogy „[a] munkaidõ heti harminchat-negyvenkettõ óra a külön jogszabályban meghatározott egészségre ártalmas munkakörökben”.
Az R. kiadásáról – az R. preambuluma szerint – a „Munka Törvénykönyvérõl szóló 1967. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (Mt. V.) 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alap- ján” intézkedett az ipari és kereskedelmi miniszter, amely rendelkezés kimondta, hogy „A miniszter kizárólag az ágazatához tartozó tevékenységgel kapcsolatban felmerü- lõ, a munkaügyi miniszter által nem szabályozott speciális kérdéseket a munkaügyi miniszterrel egyetértésben ren- dezheti”. Az R. kiadásakor hatályos „régi” Mt.-t 1992.
július 1-jével hatályon kívül helyezte az Mt. 203. § (3) be- kezdés a) pontja, az Mt.V-t pedig ugyanezen idõponttal a 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. §-a. Az Mt. hatály- balépésekor a törvényhozó a Vegyes és átmeneti rendelke- zésekben kifejezetten hatályban tartott egyes, a munkaidõt szabályozó korábbi jogszabályokat, a – jelenleg is hatá- lyos – 208. § szerint: „[e] törvény rendelkezései nem érin- tik a hatálybalépése elõtt kiadott jogszabály munkaidõre vonatkozó rendelkezését, ha az heti negyven óránál rövi- debb törvényes munkaidõt állapított meg”. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróságnak a jelenleg hatályos rendelkezések alapján kellett vizsgálnia a miniszteri ren- deletalkotás alkotmányosságát, azt a kérdést, hogy jogo- sult-e az ipari és kereskedelmi miniszter feladatait és hatásköreit gyakorló miniszter az R. támadott rendelkezé- seiben foglalt tárgykörök szabályozására.
Az R.-t megalkotó ipari és kereskedelmi miniszter fel- adatait – a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet alapján – jelenleg a gazdasági és közlekedési miniszter, mint a Kormány iparügyekért és kereskedelemért felelõs minisztere látja el. Vizsgálandó kérdés tehát, hogy a jelen- leg hatályos Mt. alapján a gazdasági és közlekedési miniszter rendelkezik-e alkotmányos felhatalmazással az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók, illetve munkavállalók meghatározott csoportja, nevezetesen az ipari és kereske- delmi ágazatban foglalkoztató és dolgozó jogalanyok tekintetében az Mt.-tõl eltérõ (rövidebb) munkaidõ és an- nak pontos alkalmazási köre (munkakörök) meghatározá- sára.
1.2. Az Mt. 117/B. § (1) bekezdése a teljes munkaidõ mértékét napi nyolc, illetve heti negyven órában határozza meg. A 117/B. § (2) bekezdés kimondja, hogy „[m]unkavi- szonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb teljes munkaidõt is
elõírhat.” A 117/B. § (5) bekezdése szerint: „Egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály, illet- ve kollektív szerzõdés meghatározhatja a munkaidõn belül az adott tevékenységre fordítható leghosszabb idõtarta- mot. Ezen túlmenõen egyéb korlátozás is elõírható.”
A fentiekbõl következõen az Mt. a teljes munkaidõnél rövidebb munkaidõ szabályozását „munkaviszonyra vonatkozó” szabályra utalja, a munkatevékenység végzé- sével összefüggõ egészségi ártalom vagy veszély kizárása céljából pedig – az ún. expozíciós idõn túl – jogszabály (illetve kollektív szerzõdés) által egyéb korlátozás elõ- írását is lehetõvé teszi. A „munkaviszonyra vonatkozó sza- bályokat” az Mt. 13. §-a konkretizálja, a törvény alkalma- zásában munkaviszonyra vonatkozó szabályon törvényt, törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabályt és kol- lektív szerzõdést kell érteni. Az Mt. tehát a munkaidõ tör- vényben elõírt mértékénél rövidebb teljes munkaidõ sza- bályozását lehetõvé teszi törvényi felhatalmazás alapján alkotott „egyéb”, azaz bármely, jogszabálynak minõsülõ jogi aktusban (továbbá kollektív szerzõdésben). Ehhez hasonlóan az Mt. alapján önmagában a jogszabályi forma elegendõ ahhoz, hogy az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében szabályozott expozíciós idõn túlme- nõen a munkaidõ tekintetében valamely jogszabály-alko- tásra jogosult szervtõl vagy személytõl (valamint kollektív szerzõdés-kötésre jogosult jogalanyoktól) származó
„egyéb” korlátozás kerüljön alkalmazásra.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez a szabályo- zás nem alkalmas annak megállapítására, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter jogalkotói hatáskörrel rendelke- zik az R. 4. §-a és mellékletében foglalt tárgykörök szabá- lyozására. A napi, illetve heti teljes munkaidõ mértékének meghatározása a munkaviszony alapvetõ kérdésének minõsül, amelynek szabályozása – a Jat. 2. §b)pontja és 4. §e)pontja alapján – törvényi szintû rendezést igényel.
A törvényben rögzített szabályban foglaltaktól való elté- rés, a rövidebb teljes munkaidõ elõírásának lehetõsége nem szükségképpen törvényhozási tárgykör, azaz nem kizárt annak alacsonyabb rendû normában való szabályo- zása, a törvényhozó azonban a jogalkotási hatáskörének átruházása, a végrehajtási jogszabály megalkotására irá- nyuló felhatalmazás során az Alkotmány és a Jat. rendel- kezéseinek betartásával köteles eljárni.
A jogalkotási felhatalmazás és a delegált jogalkotási ha- táskör alapján kiadott jogszabályok alkotmányossági vizs- gálata során az Alkotmánybíróság számos határozatában rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata a jogál- lam alkotmányi elve alapján értelmezi az Országgyûlés és a Kormány tevékenységének, a közhatalom gyakorlásának korlátait és kereteit, a hatalommegosztást. A közhatalom gyakorlásába tartozik a jogalkotás is. [30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220, 233.; 66/1997. (XII. 29.) AB határozat, ABH 1997, 397, 403.] Az Alkotmánybíró- ság már az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatban kimondta, hogy „[a] jogállamiság egyik alapvetõ követelménye, hogy a közhatalommal rendelkezõ szervek a jog által meg- határozott szervezeti keretek között, a jog által megállapí-
tott mûködési rendben, a jog által a polgárok számára meg- ismerhetõ és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket”. (ABH 1991, 454, 456.) A jogállamiság követelménye magában foglalja azt is, ha törvény valamely alkotmányos, illetõleg törvényben sza- bályozott jog korlátozására ad jogalkotási felhatalmazást valamely közigazgatási szervnek, a törvénynek meg kell határoznia a jogalkotási hatáskör terjedelmét, annak korlá- tait is. [6/1999. (IV. 21.) AB határozat, ABH 1999, 90, 94.;
19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 353–354.; 21/2006. (V. 31.) AB határozat, ABH 2006, 333, 337.] E követelményeknek a jogszabály-alkotásban való érvényesülését konkretizálja a Jat. annak az alkotmá- nyos jelentõségû elvárásnak a megfogalmazásával, amely szerint a magasabb szintû jogszabály által más jogalkotó számára adott felhatalmazásnak, azaz végrehajtási szabály megalkotására adott felhatalmazásnak tartalmaznia kell a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit [Jat 15. § (1) bekezdés]. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság a 21/2006. (V. 31.) AB határozatában a jogállamiság fenti követelményeinek figyelmen kívül hagyásával alkotott olyan kormányrendeleti szabályozást semmisített meg az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelme miatt, amely – a törvény korlátlan felhatalmazása alapján – meghatározta az egyes baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegsé- gek körét. (ABH 2006, 333, 337.)
A törvényhozó az Mt.-ben általános jellegû felhatalma- zást adott a teljes munkaidõ törvénytõl eltérõ rövidebb idõtartama és alkalmazási köre további szabályozására:
önmagában a „munkaviszonyra vonatkozó szabályra”
[117/B. § (2) bekezdés], a „törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabályra” (Mt. 13. §), illetve „jogszabályra”
[Mt. 117/B. § (5) bekezdés] történõ utalás alapján nem ha- tározható meg, hogy az Alkotmány szerint jogalkotásra jogosult szervek, illetve személyek közül konkrétan me- lyek jogosultak e tárgykörök szabályozására. E szabályo- zás alapján tisztázatlan, beazonosíthatatlan mind a felha- talmazás jogosultja, de a szabályozási tárgykörök is, mert a törvényi felhatalmazásból nem derül ki az sem, hogy jog- szabályban mennyivel rövidebb teljes munkaidõ írható elõ, illetve hogy az egészségi ártalom vagy veszély kizárá- sa érdekében a munkaidõt érintõen milyen „egyéb korláto- zások” alkalmazhatók az expozíciós idõn „túlmenõen”.
Mindezekre tekintettel helytálló az indítványozók érvelé- se, miszerint a jelenlegi szabályozás alapján miniszteri rendeleti szinten nem kerülhet sor a törvényben írtnál rövi- debb munkaidõnek az ipari és kereskedelmi ágazatban, az R. szerinti munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó elõírására. A delegált jogalkotás alkotmányossági követel- ményeinek meg nem felelõ, felhatalmazást nélkülözõ sza- bályozás ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság és az abból levezetett jogbiztonság követelményével, továbbá az Alkotmány 37. § (3) bekez- désében rögzített, a Kormány tagjainak jogalkotási hatás- körét szabályozó rendelkezéssel is. Ezért az Alkotmány- bíróság R. 4. §-át és annak „Heti 36 órás munkaidõ alkal- mazására jogosító munkaterületek, munkakörök” címû
mellékletében foglalt rendelkezéseit – az Alkotmánybíró- ságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban:
Abtv.) 43. § (4) bekezdése alkalmazásával – 2008. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az R. rendelkezéseinek „pro futuro” megsemmisítésénél azt vette figyelembe, hogy a rendelkezések azonnali megsem- misítése az érintett munkáltatók és munkavállalók munka- szervezésének feltételeit illetõen jogbizonytalanságot okozna, s ezáltal biztosítani kívánja azt is, hogy a jogalko- tónak elegendõ idõ álljon rendelkezésre az alkotmányos szabályozás kialakításához.
2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha az indít- vánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi ren- delkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített ren- delkezésekkel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja.
[44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.;
4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.;
61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.;
15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.]
Ezért a jelen eljárásban az Alkotmánybíróság az indítvá- nyozók által felhozott további okok alapján fennálló alkot- mányellenesség vizsgálatát mellõzte.
A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Dr. Balogh Elemérs. k., Dr. Bragyova Andráss. k.,
elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Trócsányi Lászlós. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 720/B/2007.
Miniszteri utasítás
A gazdasági és közlekedési miniszter 4/2008. (MK 32.) GKM
u t a s í t á s a
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló
2/2008. (MK 23.) GKM utasítás módosításáról 1. §
A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kor- mány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006.
évi LVII. törvény 65. §-ában foglaltak alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Sza- bályzatáról szóló 2/2008. (MK 23.) GKM utasítást – a mi- niszterelnök jóváhagyásával – jelen utasításmellékletében meghatározottak szerint módosítom.
2. §
Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.
Dr. Kákosy Csabas. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Jóváhagyom:
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
Melléklet
a 4/2008. (MK 32.) GKM utasításhoz
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2008. (MK 23.) GKM utasítás mellékletének 2. számú függeléke helyébe a kö- vetkezõ függelék lép:
„2. számú függelék
a 2/2008. (MK 23.) GKM utasítás mellékletéhez A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium név- és feladatváltozással érintett szervezeti
egységeinek jogutódlása JOGUTÓD SZERVEZETI
EGYSÉG
JOGELÕD SZERVEZETI EGYSÉG
Infokommunikációs és Elektronikus Hírközlési
Fõosztály
Hálózati Infrastruktúra Fõosztály, infokommuni-
kációs és elektronikus hírközlési feladatok Infokommunikációs és
Elektronikus Hírközlési Fõosztály
Infrastruktúra Szabályozási Fõosztály, infokommuni-
kációs és elektronikus hírközlési feladatok Befektetési és Védelem-
koordinációs Fõosztály / Védelmi ipari és Védelem-
koordinációs Osztály
Államtitkár Titkársága, védelemkoordinációs
feladatok Befektetési és Védelem-
koordinációs Fõosztály / Befektetési és Ellentételezési Osztály
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Szakállam- titkárság, befektetési és ellentételezési feladatok Közbeszerzési Fõosztály Közbeszerzési, Terve-
zés-koordinációs és Kontrolling Fõosztály
Közbeszerzési Osztály Tervezés-koordinációs és
Kontrolling Fõosztály
Közbeszerzési, Terve- zés-koordinációs és Kontrolling Fõosztály
Tervezés-koordinációs és Kontrolling Osztály Társasági és Intézmény-
felügyeleti Fõosztály Intézmény-felügyeleti
Osztály
Költségvetési Fõosztály Intézmény-felügyeleti
Osztály
JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG
JOGELÕD SZERVEZETI EGYSÉG
Társasági és Intézmény- felügyeleti Fõosztály
Társasági Osztály
Vagyongazdálkodási Fõosztály Infokommunikációs
Ügyekért Felelõs Szakál- lamtitkár Titkársága
Miniszteri Kabinet, info- kommunikációs feladatok Európai Országok
Fõosztálya
Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztály Európán Kívüli és FÁK
Országok Fõosztálya
Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztály Európán Kívüli és FÁK
Országok Fõosztálya / Nemzetközi Kapcsolatok
Szervezése Osztály
Humánigazgatási Fõosz- tály / Nemzetközi Kapcso-
latok Szervezése Osztály
”
Közlemény
Megsemmisült felügyeleti igazolvány érvénytelenítése Vági László, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-du- nántúli Regionális Igazgatósága köztisztviselõje részére, a Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet által kiállított, 2729 sorszámú – a fedõlapon egy haránt aranysávval ellátott, pi- ros színû – felügyeleti igazolvány megsemmisült.
Az igazolvány 2008. február 15-étõl érvénytelen.
Hirdetés
A Paksi Atomerõmû ZRt. Rekreációs Központ hirdetménye
a balatonfüredi kikötõje új kikötõrendjérõl A Paksi Atomerõmû ZRt. Rekreációs Központ (8230 Ba- latonfüred, Germering út 19.) a Balatonfüred közigazgatási területén üzemeltetett közforgalmú kikötõje használatának helyi szabályait (kikötõrendjét) megállapította, és azt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Fõosztály a 2007. december 11-én kelt KU/HF/2228/0/2007. számú határozatával jóváhagyta.
A határozat 2008. január 2-án jogerõre emelkedett és ezzel egyidejûleg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítõ 2001. június 30-ai 12. számában (1020. oldal) közzétett kikötõrend érvényét vesztette.
A kikötõrend a kikötõben és az üzembentartó székhelyén megtekinthetõ, térítés ellenében az üzembentartónál besze- rezhetõ.
Paksi Atomerõmû ZRt.
Rekreációs Központ
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS
A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE
az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás.
A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rende- letek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõ- része közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõ- szék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz.
2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával.
Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu). Elõfizetésben megrendelhe- tõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlony- bolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP
Megrendeljük azÖnkormányzatok Közlönyecímû lapot ... példányban.
A megrendelõ (cég) neve: ...
Címe (város, irányítószám): ...
Utca, házszám: ...
Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ...
A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ...
2008. évi elõfizetési díj egy évre: 6552 Ft áfával.
fél évre: 3276 Ft áfával.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát!
A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára át- utaljuk.
Keltezés: ………
………
cégszerû aláírás
