T A R T A L O M
Jogszabályok
25/2008. (II. 14.) Korm. r. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításá- ról. . . . 234 26/2008. (II. 14.) Korm. r. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mûszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti
eljárásának részletes szabályairól . . . . 238 36/2008. (II. 23.) Korm. r. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet
módosításáról . . . . 241 45/2008. (II. 29.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köz-
társaság területén történõ tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl . . . . 241 2/2008. (II. 18.) GKM r. Az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl . . . . 244 3/2008. (II. 21.) GKM r. Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó szabályokról szóló 3/2004. (III. 4.)
IHM rendelet módosításáról és a bérelt-vonali szolgáltatási piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató bérelt-vonali szol- gáltatási kötelezettségeinek feltételeirõl szóló 8/2003. (VI. 20.) IHM rendelet hatályon kívül helyezésérõl . . . . 248 5/2008. (III. 1.) GKM r. A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet, valamint a földgáz
rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról . . . . 250
Miniszteri utasítások
2/2008. (MK 23.) GKM ut. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról . . . . 254 4/2008. (MK 32.) GKM ut. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 2/2008.
(MK 23.) GKM utasítás módosításáról . . . . 254
Minisztériumi közlemények
Közlemények fejlesztési támogatások odaítélésérõl . . . . 254 Közlemény pályázati felhívás és útmutató kiegészítésérõl (KKC-2007-K kódszámú pályázat) . . . . 254 Közlemény a 2007. évi Kereskedelemfejlesztési Pályázati Rendszer keretén belül elbírált pályázatokról . . . . 255
Egyéb közlemény
Pályázati felhívás Nemzeti Technológia Program – K+F projektek támogatására . . . . 263
A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
Szerkesztõség
1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.
Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail:
gazdasagikozlony@gkm.hu
Elõfizetési díj egy évre: 26 964 Ft Egy példány ára: 1575 Ft
MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT
Jogszabályok
A Kormány 25/2008. (II. 14.) Korm.
rendelete
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
módosításáról
A Kormány az Alkotmány 35. §-a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkot- mány 40. §-a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, továbbá
a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereske- delemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) be- kezdésénekl)pontjában,
a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a hadi- technikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 10. §-a (1) bekezdésének a)ésb)pontjában,
a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közrak- tározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában,
a külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tár- gyában az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. §-ának (6) bekezdésében,
a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-ának (3) bekezdé- sében,
a mûszaki biztonsági hatóság kijelölése tárgyában a táv- hõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésénekk)pontjában,
az építésügyi hatóság kijelölése tárgyában
a) az épített környezet védelmérõl és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének a)pontjában,
b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tör- vény 170. §-ának 30. pontjában
foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
1. §
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiak- ban: R.) 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„6. § (1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatározott körben – a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki.
(2) A (3) bekezdés a)–g) pontjai szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága, a h)pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és hitele- sítõ hatóság folytatja le országos illetékességgel az elsõ
fokú eljárást, másodfokon – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.
(3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:
a) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos külön jogszabályban elõírt hatósági nyilván- tartási feladatokban;
b) az utazásszervezõ és -közvetítõi tevékenységgel kapcsolatos külön jogszabályokban elõírt közhitelû nyil- vántartási feladatokban;
c) a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásával, vala- mint a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásával kapcsolatos külön jogszabályokban elõírt nyilvántartási feladatokban;
d) az idegenvezetõkkel kapcsolatos külön jogszabá- lyokban elõírt nyilvántartási, igazolványkiadási feladatok- ban;
e) a lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban elõírt nyilvántartási feladatokban;
f) a kereskedelmi szakértõi tevékenység engedélyezé- sével kapcsolatos hatósági feladatokban;
g) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyele- tével és nyilvántartásbavételével összefüggésben, aki vagy amely kereskedelmi tevékenység folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérõ vagy meghaladó összegû készpénzfizetést fogad el;
h) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyele- tével és nyilvántartásbavételével összefüggésben, aki vagy amely nemesfémmel, vagy az ezekbõl készült tár- gyakkal kereskedik.”
2. §
Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„7. § (1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatározott körben – piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(2) Piacfelügyeleti eljárásban elsõ fokon országos illeté- kességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti ható- sága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.
(3) A piacfelügyeleti eljárás
a) gazdasági célfelhasználásra szánt
aa) egyes nyomástartó berendezések és rendszerek, ab) szállítható nyomástartó berendezések,
ac) egyes gázfogyasztó készülékek, ad) egyes villamossági termékek, ae) egyes gépek,
af) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezet- ben történõ alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek,
b) kötelezõ hitelesítés körébe tartozó mérõeszközök ellenõrzésére terjed ki.”
3. §
Az R. 8. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(2) A közraktározás-felügyeleti eljárásban elsõ fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi és piacfel- ügyeleti hatósága jár el.”
4. §
Az R. 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(2) A külön jogszabályban meghatározott nemesfém- tárgy és -termékvizsgálati, -hitelesítési, -ellenõrzési, és ezen árukörrel gazdasági tevékenységet folytatók nyilván- tartási eljárásában elsõ fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ hatósága, másodfokon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.”
5. §
Az R. 10. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A mérésügyi eljárásban elsõ fokon a Hivatal illeté- kes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.”
6. §
Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„11. § (1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatáro- zott körben – mûszaki biztonsági hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(2) A mûszaki biztonsági eljárásban elsõ fokon a Hiva- tal illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági ható- sága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.
(3) A Hivatal – ha jogszabály másként nem rendelke- zik – mûszaki biztonsági hatóságként jár el:
a) a távhõszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tar- tozó mûszaki biztonsági hatósági eljárásokban;
b) a nyomástartó berendezések, rendszerek engedélye- zésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
c) a szállítható nyomástartó berendezések – beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelõség- újraértékelése nem történt meg – engedélyezésével kap- csolatos hatósági eljárásokban;
d) ab)–c)pontban említett nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések engedélyezésével kapcso- latos hatósági eljárásokban;
e) az éghetõ folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ – tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint azok mûködéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csõvezetékek, sze- relvények, tartozékok, ideértve az üzemi üzemanyagtöltõ állomásokat, engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljá- rásokban;
f) a nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ gáztáro- lók és üzemi berendezései engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokban;
g) a gázüzemû közúti jármûvek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sûrített földgáztöltõ berendezések engedélyezésével kap- csolatos hatósági eljárásokban;
h) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomás- tartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök engedélyezé- sével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
i) gázpalackokból turista gázpalackba átfejtõ berendezé- sek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban;
j) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesítmé- nyek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.”
7. §
Az R. a következõ 11/A. §-sal és az azt megelõzõ alcím- mel egészül ki:
„Építésügyi hatóság kijelölése
11/A. § (1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatáro- zott körben – építésügyi hatóságként a Hivatalt jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás- ban elsõ fokon a Hivatal illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága, másodfokon a Hivatal köz- ponti szerve jár el.
(3) A Hivatal – ha jogszabály másként nem rendelke- zik – építésügyi hatóságként jár el
a) az alábbi sajátos építményfajták tekintetében aa) az összetettsége alapján építménynek minõsülõ nyomástartó berendezések és rendszerek,
ab) nyomástartó berendezések töltésére szolgáló be- rendezések,
ac) az összetettsége alapján építménynek minõsülõ veszélyes folyadék- és olvadéktárolók,
ad) közforgalmú üzemanyagtöltõ állomások,
ae) az összetettsége alapján építménynek minõsülõ nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ gáztárolók,
af) autógáztöltõ állomások,
ag) ipari és mezõgazdasági célú hõfejlesztõ-hõhaszno- sító berendezések,
ah) hõtermelés és hõszolgáltatás berendezései, ai) megújuló energiahordozót elõállító vagy hasznosító energetikai berendezések, a villamosmû kivételével,
b) a külön jogszabályban meghatározott villamosmû, a termelõi vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építése tekintetében.”
8. §
Az R. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„12. § (1) A Hivatal
a) ellátja a gázcsatlakozó-vezeték és fogyasztói beren- dezés létesítésére, biztonsági elõírást érintõ leszerelésére,
vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére jogo- sult gázszerelõkkel kapcsolatos, külön jogszabályban elõ- írt közhitelû hatósági nyilvántartásba, igazolványkiadási és az azzal összefüggõ hatósági feladatokat;
b) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott kábí- tószer prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági felada- tokat;
c) ellátja a feladatkörét érintõen az Európai Unió intéz- ményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntéshozó és döntés-elõkészítõ szerveiben képviselendõ kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos felada- tokat;
d) részt vesz a feladatkörét érintõ nemzetközi megálla- podások elõkészítésében, illetve nemzetközi egyeztetésé- ben;
e) a miniszter útján véleményezi a feladatkörébe tar- tozó kormány-elõterjesztéseket és miniszteri rendeletek tervezetét;
f) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szüksé- ges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemzõ munkát;
g) közremûködik a kötött segélyhitelezés szervezésé- vel kapcsolatos feladatok ellátásában;
h) közremûködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttmûködési kapcsolatok szervezésével összefüggõ feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok mûködtetése teendõinek ellátásában;
i) szakhatóságként jár el a külön jogszabály szerinti eljárásokban;
j) ellátja az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazda- sági egyezményekbõl, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behoza- tali és kiviteli engedélyezési feladatokat, illetve korlátozá- sok végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Ennek során jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezmé- nyes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történõ kezelésére.
(2) A Hivatalnak az R. 6. § (3) bekezdésa), b)ésd), va- lamint a 12. § (1) bekezdésa)pontjában felsorolt hatósági eljárásában a hiánypótlási felhívás kibocsátására alkalma- zandó határidõ tizenöt nap, az ügyintézési határidõ negy- venöt nap.
(3) A lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárás során, az Állami Népegész- ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fõvá- rosi kerületi intézete és az illetékes területi Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakhatóságként jár el.
(4) A külön jogszabály alapján a Hivatal építésügyi hatáskörébe tartozó 11/A. § (3) bekezdésa)pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárások- ban a rendelet 2. mellékletében felsorolt szakhatóságok közül az adott eljárásban érintett szakhatóságok, továbbá a 3. mellékletében felsorolt, az adott eljárásban érintett közmû-, közút és vasút üzemeltetõi mûködnek közre. Az üzemeltetõk nyilatkozatát a tervezõ köteles beszerezni.”
9. §
Az R. az e rendelet1.és2. mellékletébenfoglalt 2. és 3. melléklettel egészül ki, ezzel egyidejûleg az R. mellék- letének számozásra 1. mellékletre változik.
10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép ha- tályba, és hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. mellékletének a Magyar Kereskedelmi Enge- délyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Mûszaki Biz- tonsági Hatósága illetékességi területére utaló rendelkezé- sébõl a „továbbá mûszaki-biztonsági elsõ típusvizsgálatra és engedélyezésre” szövegrész.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 25/2008. (II. 14.) Korm. rendelethez
„2. melléklet a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Az eljárásban közremûködõ szakhatóságok
Szakterület Elsõ fok Másodfok Követelmények
Egészségvédelem (az embe- ri tartózkodás céljára szol- gáló, továbbá káros környezeti hatású létesít- mény építmény építése ese- tében)
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ille- tékes kistérségi, fõvárosi kerületi intézete
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat terü- letileg illetékes regionális intézete
Egészségvédelem érvénye- sítése
Erdõvédelem Illetékes erdészeti hatóság Földmûvelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium
Az erdõvédelem követelmé- nyeinek érvényre juttatása Talajvédelem Mezõgazdasági Szakigaz-
gatási Hivatal illetékes terü- leti szerve
Mezõgazdasági Szakigaz- gatási Hivatal központi szerve
A növény- és talajvédelem követelményeinek érvényre juttatása
Termõföldvédelem Illetékes körzeti földhivatal Fõvárosi, megyei földhiva- tal
A termõföldvédelem köve- telményeinek érvényre jut- tatása
Út-, vasút- és víziközleke- dési ügyek
Illetékes területi nemzeti közlekedési hatóság
Nemzeti Közlekedési Ható- ság Központi Hivatal
Közlekedésbiztonsági érde- kek érvényesítése
Polgári repülés Nemzeti Közlekedési Ható- ság Légiközlekedési Igaz- gatóság
Nemzeti Közlekedési Ható- ság Központi Hivatal
Repülõterek és a repü- lés-biztonsági érdekek érvé- nyesítése
Távközlési nyomvonaljelle- gû létesítmények
Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala
Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanács
A távközlési biztonsági érdekek érvényesítése Honvédelmi és katonai
objektumok
Katonai építésügyi hatóság a Honvédelmi Minisztérium illetékes hivatalába tartozó katonai építésügyi hatósági osztály
Honvédelmi Minisztérium A honvédelem biztonságá- nak érvényesítése
Állami repülések Nemzeti Közlekedési Ható- ság
Légiközlekedési Igazgató- ság
Nemzeti Közlekedési Ható- ság Központi Hivatal
A honvédelem biztonságá- nak érvényesítése
Környezetvédelem, Termé- szetvédelem, Tájvédelem, Vízvédelem
Illetékes területi környezet- védelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség
Országos Környezetvé- delmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség
A környezeti, természeti, tájvédelmi és vízügyi érde- kek érvényesítése
Kulturális örökség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervei
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke
A kulturális örökség védel- mével kapcsolatos érdekek érvényesítése
Építésügy Illetékes építésügyi hatóság Illetékes közigazgatási hivatal
Településrendezési és országos építési követelmé- nyek érvényesítése
Tûzvédelem Illetékes önkormányzati tûzoltó-parancsnokság
Illetékes megyei katasztró- favédelmi igazgatóság, a fõváros területén az Országos Katasztrófavé- delmi Fõigazgatóság
Tûzvédelmi érdekek érvé- nyesítése
Bányászati terület Illetékes bányakapitányság Magyar Bányászati és Föld- tani Hivatal
Biztonság követelményei- nek érvényre juttatása
”
2. melléklet
a 25/2008. (II. 14.) Korm. rendelethez
„3. melléklet
a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez
Az eljárásban közremûködõ közmû-, közút- és vasút- üzemeltetõk
– víz- és csatornázási mû, gázmû, távhõellátó-, áram- szolgáltató, távközlési szolgáltató és a villamosmû üzembentartója;
– az érintett közutak kezelõi;
– a vasutak üzembentartói;
– kéményseprõipari szolgáltató szerv (vállalkozó)
”
A Kormány 26/2008. (II. 14.) Korm.
rendelete
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mûszaki biztonsági tevékenységének és piacfelügyeleti
eljárásának részletes szabályairól
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el:
Mûszaki biztonsági hatósági tevékenység 1. §
(1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) illetékes területi mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: mûszaki biztonsági hatóság) mûszaki biztonsági hatósági tevé- kenységének keretében ellenõrzi a Hivatalról szóló jog- szabályban meghatározott létesítmények, berendezések
a) létesítésére, kivitelezésére, felállítására, b) üzembe helyezésére,
c) üzemeltetésére,
d) idõszakos ellenõrzésére,
e) vizsgálatát végzõ szervezetek tevékenységének ellenõrzésére,
f) kezelését végzõk szakképesítésére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvé- nyesülését.
(2) A mûszaki biztonsági hatóság az (1) bekezdés sze- rinti létesítmények, berendezések, szervezetek vonatkozá- sában:
a) engedélyezési és hatósági ellenõrzési jogkört gyakorol,
b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.
(3) A Hivatal a mûszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a mûszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabályok a hatáskörébe utalnak.
2. §
(1) Ha a mûszaki biztonsági hatóság eljárása során a megfelelõ biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos elõírások teljesülésében hibát, hiányosságot állapít meg, és a létesítmény, berendezés az egészség, az anyagi javak, vagy a környezet sérülésének, károsodásának forrásává válhat, vagy a mûködése ezek sérülését okozó helyzetet teremthet, úgy jogosult
a) a hiányosság megszüntetését, illetve a hiba kijavítá- sát – a körülmények figyelembevételével, a teljesítéshez szükséges határidõ vagy határnap megállapítása mellett – elrendelni,
b) a létesítménynek, berendezésnek – közvetlen ve- szélyhelyzetet elõidézõ hibája esetén – a használatát azon- nali hatállyal véglegesen, vagy ha a veszélyhelyzet meg- szüntethetõ, annak megszüntetéséig ideiglenesen meg- tiltani,
c) az engedélyek kiadását megelõzõen vizsgált feltéte- lek megváltozása vagy rendeltetéstõl eltérõ használat ese- tén a vonatkozó engedélyt ideiglenesen, vagy véglegesen visszavonni.
(2) Ha a mûszaki biztonsági hatóság mûszaki biztonsági feladatkörében végzett tevékenysége során a Hivatal piac- felügyeleti feladatkörébe tartozó termék olyan hibáját ész- leli, amely alapján feltételezhetõ, hogy az adott termék nem elégíti ki a vonatkozó külön jogszabály szerinti alap- vetõ védelmi követelményeket, azonnal értesíti az eljárás- ra jogosult piacfelügyeleti hatóságot.
3. §
(1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, beren- dezések üzemeltetõje az azok üzemeltetése, tárolása, szál- lítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a mûszaki biztonsági hatóságnak. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesít- mény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett
a) a létesítmény, berendezés sérülése, b) robbanás,
c) tûzeset,
d) a létesítmény, berendezés mûködésével összefüggé- sében bekövetkezett személyi sérülés,
e) egyéb súlyos üzemzavar.
(2) Ha más hatóság a Hivatal mûszaki biztonsági tevé- kenységével összefüggõ rendkívüli eseményrõl szerez tu- domást, a mûszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mûszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetõt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
Piacfelügyeleti tevékenység 4. §
(1) A Hivatal kereskedelmi és piacfelügyeleti hatósága (a továbbiakban: piacfelügyeleti hatóság) piacfelügyeleti tevékenységének keretében ellenõrzi a külön jogszabály- ban meghatározott gazdasági célfelhasználásra szánt ter- mékek (a továbbiakban: termék) megfelelõségére vonat- kozó, a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követelmények betartását.
(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan ter- mékek megfelelõségét is elbírálni, amelyek
a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs mûveletek elvégzése szükséges;
b) alkalmazhatóságára a forgalmazási mûveletek – különösen a szállítás, raktározás – hatással lehetnek;
c) esetében nem történt forgalomba hozatal a haszná- latbavételt megelõzõen, így különösen a saját használatra és egyedi megrendelésre gyártott termékek esetén.
(3) A piacfelügyeleti hatóság kijelölt piacfelügyeleti hatóságként részt vesz a piacfelügyeleti tevékenység koor- dinálása érdekében – az érintett tárcák és hatóságok rész- vételével – mûködtetett Piacfelügyeleti Tanács munkájá- ban.
(4) A piacfelügyeleti hatóság eljárása során a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vagy bejelentett szer- vezetek közremûködését veheti igénybe.
(5) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan akkreditált vagy bejelentett szervezet, amely a ter- mék megfelelõségét korábban vizsgálta.
(6) A piacfelügyeleti hatóság a felhasználók széles körét érintõ vizsgálatok eredményeit és tapasztalatait nyil- vánosságra hozza.
(7) Ha a piacfelügyeleti hatóság az üzleti titok körébe tartozó információkhoz jut hozzá, gondoskodik ezen információk védelmérõl. Az üzleti titok nem akadályoz- hatja azt, hogy a piacfelügyeletre irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentõs infor- mációkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügye- leti hatóság tudomására hozzák.
5. §
A piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenõrzés során jogosult:
a) tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól, b) biztonságossági és más megfelelõségi vizsgálatok elvégzése céljából jegyzõkönyv felvétele mellett a gyár- tótól és a forgalmazótól ingyenes mintát és ellenmintát venni,
c) belépni a termék megfelelõségének ellenõrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre,
d) akadályoztatása esetén a rendõrséget igénybe venni, e) az ellenõrzéshez szükséges valamennyi dokumen- tumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni,
f) az ellenõrzés lefolytatásához szükséges hang- és kép- felvételt készíteni,
g) a biztonságossági és más megfelelõségi vizsgálathoz szükséges idõtartamra ideiglenes intézkedéssel a termék forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való be- mutatását megtiltani, ha a termék megfelelõségéhez alapos kétség fér.
6. §
(1) Ha a piacfelügyeleti hatóság ellenõrzése során meg- állapítja, hogy a termék nem felel meg a külön jogszabá- lyokban foglalt alapvetõ védelmi követelményeknek, jogosult:
a) a termék használatából származó veszélyre vonat- kozó figyelmeztetõ tájékoztatás elhelyezését elõírni,
b) széles körû tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a ter- mék használatából származó veszélyrõl a felhasználók megfelelõ idõben és módon – szükség esetén a rádió és a televízió mûsorszolgáltatásában vagy sajtótermékbõl – értesüljenek,
c) a termék forgalomba hozatalát, reklámozását korlá- tozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérõ intézkedéseket megtenni,
d) a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását, és az errõl való tájékoztatást ab)pontban meg- határozott módon elrendelni,
e) elrendelni a termék visszahívását, vagy – indokolt esetben – a gyártókkal és a forgalmazókkal együttmûköd- ve megszervezni a termék felhasználóktól történõ vissza- hívását, és környezetvédelmi szempontok figyelembe- vételével történõ megsemmisítését, valamint ellenõrizni ezek végrehajtását.
(2) A piacfelügyeleti hatóság a termék visszahívását végsõ esetben rendelheti el, ha a fennálló veszélyek elhárí- tására más intézkedések nem elégségesek. Amennyiben a gyártó vagy forgalmazó szükségesnek tartja, a terméket hatósági határozat hiányában is önként visszahívhatja.
(3) A piacfelügyeleti hatóság vizsgálata során megálla- pítja, mely termék nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követelményeknek, a hatóság ezen megállapítása a tételazonosítóval rendelkezõ termék
esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forga- lomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt termékek esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Ha a hiba természetébõl adódóan megszüntethetõ, és a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszély- forrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkal- mazásával kerülhet sor.
(4) Ha a termék valamely jellemzõje nem felel meg a külön jogszabályokban foglalt alapvetõ védelmi követel- ményeknek, a piacfelügyeleti hatóság döntésének meg- felelõen az a gyártó vagy forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat.
(5) A terméknek a külön jogszabályokban foglalt elõ- írásoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfel- ügyeleti hatóság a termék forgalomba hozatalának korlá- tozását, piacról történõ kivonását vagy visszahívását ren- delje el, ha azt állapítja meg, hogy a termék a megfele- lõsége ellenére veszélyes.
(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellen- õrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelõségi jelölést nem jogszerûen tüntették fel, a külön jogszabály, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat melléklete B. pontjának l)alpontjában meghatározottak szerint jár el.
(7) A piacfelügyelet hatóság a meghozott intézkedésé- rõl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.
7. §
A piacfelügyeleti hatóság jogait és kötelezettségeit a veszély súlyosságával arányos módon és az érintett felek érdekeinek figyelembevételével gyakorolhatja.
8. § A gyártó, a forgalmazó kötelesek
a) a termékek piacfelügyeleti ellenõrzésére jogosult szervezet kérésére azok feladatai ellátásához szükséges információkat megadni,
b) az általuk forgalmazott termékek által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatósággal együttmûködni,
c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani.
Záró rendelkezések 9. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követõ 8. napon lép ha- tályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet,
b) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. §-a (1) be- kezdéséneka)pontja.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasá- gi és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésének a)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A miniszter a kereskedelemért való felelõssége körében irányítja]
„a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, ennek keretében a turizmusért felelõs miniszterrel együtt- mûködik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal- ról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának b)–e)pontjában foglalt idegenforgalmi feladatok tekinte- tében,”
10. §
Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy
a) az e rendelet hatálya alá tartozó mûszaki biztonsági hatósági tevékenység ellátásához szükséges képesítési követelményeket,
b) a rendkívüli események bejelentésének és vizsgála- tának részletes szabályait,
c) a Hivatal mûszaki biztonsági hatósági felügyelete alá tartozó
ca) a nyomástartó berendezések, rendszerek,
cb) szállítható nyomástartó berendezések beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelõség új- raértékelése nem történt meg,
cc) aca)–cb)pontban említett nyomástartó berendezé- sek töltésére szolgáló berendezések,
cd) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ – tárolótartályai és tároló- létesítményei, valamint azok mûködéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csõvezetékek, sze- relvények, tartozékok, beleértve az üzemi üzemanyagtöltõ állomások,
ce) a nyomástartó berendezésnek nem minõsülõ gáz- tárolók és üzemi berendezései,
cf) a gázüzemû közúti jármûvek, munkagépek és nem közúti gépek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sûrített földgáztöltõ berendezések,
cg) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomás- tartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására szolgáló szállítóeszközök,
ch) gázpalackból turista gázpalackba átfejtõ berende- zések,
ci) a cseppfolyósított szénhidrogéngáz-tároló létesít- mények üzemeltetõire vonatkozó kötelezettségeket, a
hatósági engedélyek megszerzésének módját, valamint a hatósági ellenõrzések tartalmát, idõszakát
rendeletben szabályozza.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
A Kormány 36/2008. (II. 23.) Korm.
rendelete
a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló
163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meg- állapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladat- körében eljárva a következõket rendeli el:
1. §
A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatás- körérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése a következõ újc)–e)pontokkal egészül ki:
[A miniszter az informatikáért való felelõssége körében]
„c) elõkészíti az információs társadalom kiteljesítésé- hez, valamint az infokommunikációs szektor fejlesztéshez kapcsolódó stratégiákat;
d) gondoskodik ac)pontban meghatározott stratégiák- hoz kapcsolódó programok végrehajtásáról, különös tekintettel
da) a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez szük- séges kormányzati intézkedések megtételérõl, kezdemé- nyezésérõl,
db) az internetes tartalomkínálat bõvítéséhez, korsze- rûsítéséhez szükséges kormányzati intézkedések megtéte- lérõl, kezdeményezésérõl,
dc) a digitális szakadék felszámolásához, a digitális írástudás elterjesztéséhez szükséges kormányzati intéz- kedések megtételérõl és kezdeményezésérõl, különösen a közösségi internet-hozzáférési pontok kialakításával és mûködtetésével, illetve az internethasználatot népszerû- sítõ motivációs programok elõkészítésével és végrehajtá- sával összefüggõ feladatok ellátása révén,
dd) az e-gazdaság hazai fejlesztéséhez szükséges kor- mányzati intézkedések megtételérõl, kezdeményezésérõl;
e) intézkedéseket tesz az infokommunikációs eszközök és alkalmazások gazdaságban történõ felhasználásának ösztönzése érdekében.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
A Kormány 45/2008. (II. 29.) Korm.
rendelete
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos
együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl
1. §
A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köz- társaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tran- zitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttmûködésrõl szóló Megállapodás (a továbbiakban:
Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. §
A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
3. §
A Megállapodás hiteles magyar szövege a következõ:
„Megállapodás
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történõ tranzitszállítását szolgáló gázvezeték megépítésével kapcsolatos
együttmûködésrõl
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya, a továbbiakban Felek,
törekedve arra, hogy elõsegítsék a kölcsönösen elõnyös együttmûködést a földgáz Oroszországi Föderációból a Magyar Köztársaságba irányuló megbízható szállításának, továbbá annak harmadik országokba irányuló tranzitszál- lításának biztosításában,
a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció, valamint Európa más országai energetikai biztonságá- nak – európai piacokra irányuló földgázszállítási útvona- lak diverzifikálása útján történõ – növelése céljából,
támogatva az Oroszországi Föderációból a Fekete-ten- geren, harmadik országok és a Magyar Köztársaság terüle- tén keresztül vezetõ új gázvezetékrendszer létrehozását a földgáz tranzitszállítása, valamint Európa más országaiba irányuló szállítása érdekében,
figyelembe véve a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl 1995. március 6-án aláírt Megállapodást, valamint a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között a kettõs adóztatás elkerülé-
sérõl a jövedelem- és a vagyonadók területén 1994. április 1-jén aláírt Egyezményt,
megállapodtak a következõkben:
1. Cikk
A jelen Megállapodás alkalmazásában használt fogal- mak az alábbiakat jelentik:
„gázvezetékrendszer” – az Oroszországi Föderációból a Fekete-tengeren, harmadik országok és a Magyar Köztársa- ság területén keresztül vezetõ, a földgáz tranzitszállítását, va- lamint a Magyar Köztársaságba, illetve Európa más országai- ba irányuló szállítását szolgáló új gázvezetékrendszer;
„gázvezeték” – a gázvezetékrendszer Magyar Köztársa- ság területén vezetõ szakasza;
„projekt” – a gázvezeték tervezése, kiépítése és üzemel- tetése;
„projekttársaság” – SEP Co. Korlátolt Felelõsségû Tár- saság (Magyar Köztársaság), mely az elõtervezési munká- latok elvégzése és a gázvezeték mûszaki-gazdasági meg- valósíthatósági tanulmányának elõkészítése céljából jött létre;
„alapítók” – a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (Magyar Köztársaság) és Gazprom Nyílt Részvénytársaság (Orosz- országi Föderáció);
„társaság” – az alapítók által a projekt finanszírozására és megvalósítására (kiépítés, üzemeltetés) létrehozandó társaság;
„mûszaki-gazdasági megvalósíthatósági tanulmány” – a gázvezeték technikai, gazdasági és pénzügyi meg- valósíthatóságának megállapítását szolgáló tanulmányok.
2. Cikk
A Felek elõsegítik a gázvezetékrendszer és a gázveze- ték tervezését, kiépítését és üzemeltetését, saját államuk jogszabályainak és azon nemzetközi szerzõdéseknek meg- felelõen, melyeknek a Magyar Köztársaság, illetve az Oroszországi Föderáció részesei.
3. Cikk
A Felek támogatják az alapítókat a társaság létrehozásá- ban.
A társaság bejegyzési helye a Magyar Köztársaság.
Az alapítók a következõ részaránnyal rendelkeznek a társaság alaptõkéjében:
Orosz alapító: 50%, Magyar alapító: 50%.
A Felek abból indulnak ki, hogy a gázvezeték mûsza- ki-gazdasági megvalósíthatósági tanulmányát a projekt- társaság a társaság megalapítása elõtt készíti el, és térítéses alapon átadja a társaság tulajdonába.
A társaság megalapítását követõen az alapítók mind- egyike önállóan – a társaság alaptõkéjében való részesedé-
sének megfelelõen – biztosítja a társaság tevékenységének finanszírozását.
4. Cikk
A Felek abból indulnak ki, hogy a gázvezeték áteresztõ- képessége legalább 10 Mrd köbméter földgáz/év és alap- vezetékbõl, kompresszorállomásokból, gázmérõállomá- sokból, diszpécser központokból, valamint egyéb, a gáz- vezeték mûködéséhez szükséges infrastruktúrából tevõdik össze, s mûködésének biztosításához a Magyar Köztársa- ság területén lévõ, legalább 1 Mrd köbméter volumenû gáztározó kapacitásokat használja.
A gázvezeték nyomvonalát, többek között a Magyar Köztársaság területére való be- és kivezetésének földrajzi pontjait, valamint tervezett áteresztõ képességét az alapí- tók egyeztetik.
Az alapítók megvizsgálják a többlet földgázszállításá- nak lehetõségét az Oroszországi Föderációból a Magyar Köztársaságba a gázvezetékrendszer mûködtetése révén, a Magyar Köztársaság igényeinek figyelembevételével.
5. Cikk
A gázvezeték, valamint a társaság által a gazdasági te- vékenysége során létrehozandó és (vagy) beszerzésre ke- rülõ egyéb vagyontárgy és létesítmények a társaság tulaj- donát képezik.
A társaság említett tulajdona nem sajátítható ki, nem ál- lamosítható, illetve nem vonható olyan intézkedések alá, amelyek következményeikben a kisajátítással vagy az ál- lamosítással egyenértékûek.
6. Cikk
A Felek megteszik a lehetséges erõfeszítéseket annak érdekében, hogy a gázvezetékrendszer megkapja a transz- európai energetikai projekt státusát, annak érdekében, hogy felhasználják mindazon elõnyöket, amelyek a hason- ló gázszállítási projekteket megilletik.
7. Cikk
A gázvezeték mûködtetésével kapcsolatos feladatokat a társaság végzi. A társaság állapítja meg a gázvezetéken történõ gázszállítási szolgáltatások díjtételeit, ez a társaság kizárólagos hatáskörét képezi.
A gázvezeték összes kapacitásának felhasználási joga az orosz alapítót illeti.
8. Cikk
A Magyar Fél garantálja a földgáz gázvezetéken történõ akadálymentes és teljes volumenû tranzitszállítását, a
megkötésre kerülõ szerzõdéseknek (magánjogi szerzõdé- seknek) megfelelõen.
A Magyar Fél megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a gázvezeték Magyarország területén áthaladó nyomvonala kerüljön be a Magyar Köztársaság Országos Területrendezési Tervébe.
9. Cikk
A Felek támogatást nyújtanak az alapítóknak és a társa- ságnak, hogy az érvényes rendnek megfelelõen megkapják a projekt megvalósításához, továbbá a szükséges gépek és berendezések, építési-szerelési munkálatok és egyéb szol- gáltatások teljesítéséhez szükséges összes engedélyt.
Az alvállalkozót (alvállalkozókat), valamint az anyagi- technikai források beszállítóit, illetve a projekt meg- valósításához szükséges szolgáltatásokat nyújtó szerveze- teket a társaság pályázati úton választja ki.
A Felek megbízzák az illetékes állami szerveket, hogy a projekt megvalósításához szükséges munkálatok elvégzé- séhez – a hatályos törvényi jogszabályoknak megfele- lõen – egyszerûsített határátlépési rendet biztosítsanak a Felek szakértõinek, valamint az anyagok, építési-szerelési eszközök és berendezések szállításához.
10. Cikk
A projekt megvalósításához a Magyar Fél a következõt biztosítja:
a projekt céljainak és megvalósítási feltételeinek megfe- lelõ földterületek rendelkezésre bocsátása, valamint az említett földterületekre vonatkozóan olyan visszavonha- tatlan jogok biztosítása, ami a projekt akadálymentes meg- valósítását szavatolja;
a projekt megbízható és folyamatos energiaellátása.
11. Cikk
A Magyar Fél a gazdasági hatékonyság növelése érde- kében a projekt megvalósítása során, az érvényes jogsza- bályoknak megfelelõen vállalja, hogy a társaságot a leg- kedvezõbb vám- és adófeltételekben részesíti, amelyek többek között elõirányozzák a projekt megvalósításával kapcsolatos munkálatok elvégzéséhez szükséges berende- zések és részegységek, illetve anyagok és szolgáltatások áfa-mentességét, a megtérülési határidõ eléréséig.
12. Cikk
Jelen Megállapodás keretében megvalósuló projektben részt vevõ társaság, alapítók és alvállalkozók megadózta- tása azon Fél állama törvényi jogszabályainak megfele- lõen történik, mely területén ez a tevékenység megvalósul.
13. Cikk
Jelen Megállapodás megvalósítására meghatalmazott szervek:
Magyar Fél részérõl – a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma;
Orosz Fél részérõl – az Oroszországi Föderáció Ipari és Energetikai Minisztériuma.
Amennyiben a meghatalmazott szervek vonatkozásá- ban változások következnének be, a Felek diplomáciai úton haladéktalanul tájékoztatják egymást.
14. Cikk
Amennyiben olyan körülmények következnének be, amelyek akadályozzák bármely Fél kötelezettségeinek tel- jesítését, illetve nézeteltérések keletkeznének a jelen Meg- állapodás vonatkozásában, a Felek meghatalmazott szer- vei konzultációkat folytatnak, hogy kölcsönösen elfogad- ható megoldásokat találjanak a felmerült körülmények és nézeteltérések áthidalására, a jelen Megállapodás végre- hajtásának biztosítására.
A Felek közötti nézeteltéréseket a jelen Megállapodás ren- delkezéseinek értelmezésével és (vagy) alkalmazásával kap- csolatban, melyeket a meghatalmazott szervek közötti kon- zultációkon nem lehetséges rendezni, a Felek közötti tárgya- lások útján, jegyzõkönyv felvételével szükséges megoldani.
15. Cikk
Jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Felek más, jelen Megállapodásban nem említett kétoldalú, illet- ve sokoldalú nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ jogait és kötelezettségeit.
A Felek nem viselnek felelõsséget a társaság és alapítók azon kötelezettségeiért, amelyek a projekt meg- valósításából adódnak. Mindkét Fél ésszerû és megenged- hetõ intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a társaság és az alapítók eleget tehessenek a projekt meg- valósításában vállalt kötelezettségeiknek.
16. Cikk
1. Jelen Megállapodás aláírása napjától lép hatályba és 30 évig hatályban marad.
2. Ezen idõtartam leteltével a jelen Megállapodás hatá- lya további ötéves idõszakokra automatikusan meg- hosszabbodik, amennyiben a Felek egyike sem értesíti a másik Felet – legkésõbb 9 hónappal a vonatkozó határidõ lejárta elõtt – a Megállapodás felmondására irányuló szán- dékáról. Az ilyen értesítés írásban, diplomáciai úton kerül továbbításra.
3. Jelen Megállapodás a Felek írásos beleegyezésével módosítható. Jelen Megállapodás valamennyi módosítása a jelen Cikk 1. pontjának megfelelõen lép hatályba.
4. Jelen Megállapodás hatályának megszûnése nem érinti azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyeket a jelen Megállapodás keretében – hatályának ideje alatt – kötött szerzõdésekben (magánjogi szerzõdésekben) irányoztak elõ.
Készült Moszkvában, 2008. február 28-án, két példány- ban, mindkettõ magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)”
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések- rõl a pénzügyminiszter, valamint a gazdasági és közleke- dési miniszter gondoskodik.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
A gazdasági és közlekedési miniszter 2/2008. (II. 18.) GKM
rendelete
az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998.
(XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket ren- delem el:
Általános rendelkezések 1. §
A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisz- térium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésû elõirányzatai közül az alábbi elõirányzatokra terjed ki:
a) Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 25. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport
b) Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 25. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport
c) Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján
25. cím, 30. alcím, 16. jogcímcsoport
d) Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleáris- baleset-elhárítási ágazati feladatok
25. cím, 30. alcím, 33. jogcímcsoport
e) Energia Központ Kht. közhasznú feladatai 25. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport
f) BKSZ mûködtetésének támogatása 25. cím, 30. alcím, 15. jogcímcsoport
g) A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése 25. cím, 30. alcím, 37. jogcímcsoport
h) EU szabványok honosítása 25. cím, 14. alcím, 5. jogcímcsoport
2. §
(1) A fejezeti kezelésû elõirányzatok forrása a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvényben (a továbbiakban: költségvetési tör- vény) e célra jóváhagyott elõirányzat.
(2) Az elõirányzatok terhére éven túli kötelezettségvál- lalást a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiak- ban: miniszter) engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ára és 49. §r)pontjában foglalt rendelkezésre figye- lemmel.
3. §
(1) A miniszter – hivatali szervezete útján – az elõirány- zatokból nyújtott támogatások rendeltetésüknek megfe- lelõ felhasználását ellenõrzi.
(2) Amennyiben az ellenõrzés során a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználása kerül megállapításra, a tá- mogatás jogtalanul igénybe vett része visszavonásra kerül.
(3) A támogatottnak a jogtalanul igénybe vett támoga- tást az igénybevétel napjától a visszavonási döntés idõ- pontjáig számítva a – visszavonáskor érvényes mértékû – jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.
Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 4. §
(1) Az elõirányzat célja elõsegíteni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentõségû európai és nemzetközi szabványosítási és akkreditálási kapcsolatok erõsítését az európai és nemzetközi szervezetekben – a hazai képvisele- tet és részvételt biztosító Magyar Szabványügyi Testület, valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban:
köztestületek) tevékenységén keresztül – a következõ területeken:
a) a nemzetközi és az európai szabványosítási szerve- zetek mûködésében való részvétel, az ebbõl származó hazai feladatok elõkészítése, elvégzése, egyeztetése,
b) a nemzetközi és európai akkreditálási szervezetek mûködésébe történõ bekapcsolódás és részvétel, az ebbõl származó hazai feladatok elõkészítése, egyeztetése, két- és
többoldalú együttmûködési és kölcsönös elismerési meg- állapodások kezdeményezése és megkötése.
(2) Az elõirányzat forrása – a költségvetési törvény e célra jóváhagyott elõirányzata mellett – az elõirányzat javára belföldi vagy külföldi természetes és jogi szemé- lyek által teljesített, a nemzetközi és európai együttmûkö- dések megvalósítását támogató önkéntes befizetések, ado- mányok, segélyek, amelyek az adományozás körülmé- nyeire tekintettel közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülhetnek.
5. §
Az elõirányzatból vissza nem térítendõ támogatás a következõ jogcímeken nyújtható:
a) a két- és többoldalú nemzetközi és európai együtt- mûködések részvételi és titkársági feladatai ellátásának költségei,
b) a nemzetközi és az európai szervezetek mûködésébe történõ bekapcsolódás és részvétel költségei,
c) a nemzetközi és európai szervezetekben való részvé- tel tagdíjai,
d) a két- és többoldalú nemzetközi és európai megálla- podásokhoz való csatlakozás és részvétel költségei,
e) a nemzetközi és európai szervezetek magyarországi ülései elõkészítésének, szervezésének költségei,
f) nemzetközi és európai adatbázisok, kiadványok beszerzési, honosítási költségei,
g) az Európai Szabványügyi Bizottság és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság tagságával járó, az európai szabványok elõkészítésében való közremûkö- dés költségei.
6. §
A miniszter – a két köztestület által az elõirányzat fel- használására benyújtott javaslat alapján – dönt az elõirány- zat éves összegének köztestületek közötti megosztásáról.
7. §
(1) A támogatás folyósítása számlákon és kifizetési dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – utólagosan.
(2) A köztestületek kérelmére legfeljebb az elõirányzott támogatás 10%-áig – utólagos elszámolási kötelezettség- gel – elõleg folyósítható. Az elõleggel történõ elszámolá- sig további támogatás nem folyósítható.
(3) Az éves nemzetközi tagdíj bizonylattal igazolt teljes összege elõlegként folyósítható utólagos elszámolási köte- lezettséggel.
(4) A támogatás (az elõleg) folyósítását és annak elszá- molási feltételeit a köztestületekkel kötött szerzõdés tartal- mazza.
Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 8. §
(1) Az elõirányzat célja a mecseki uránércbányászat be- ruházási program befejezõ szakaszában, valamint a befeje- zést követõen – az ivóvízbázis védelme, valamint egyéb környezet- és egészségvédelmi okok miatt – a víztisztítás folytatására, a kiépített megfigyelõ rendszerek mûködteté- sére és a rekultivált területek egy részének karbantartására szolgáló támogatási forrás biztosítása.
(2) A beruházási program megvalósításának, a környe- zeti rekultiváció elvégzésének, a kiépített megfigyelõ rendszerek mûködtetésének kötelezettje a MECSEK- ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: MECSEK- ÖKO Zrt.).
(3) A MECSEK-ÖKO Zrt. az elõirányzat terhére elvég- zendõ feladatokról évente január 15-éig, tételes – felhasz- nálási ütemezéssel és indokolással ellátott – Intézkedési Tervet készít.
(4) A miniszter az Intézkedési Terv elfogadását köve- tõen a támogatás folyósításának feltételeirõl, a támogatás- sal való elszámolás módjáról, a támogatás nem rendelte- tésszerû felhasználása esetén alkalmazandó szankciókról a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel támogatási szerzõdést köt.
(5) A támogatás folyósítása a támogatási szerzõdésben foglaltak szerint történik.
(6) A MECSEK-ÖKO Zrt. a támogatás felhasználásáról szöveges indokolással alátámasztott féléves és éves elszá- molást készít a miniszter részére.
(7) A támogatás folyósításának feltétele a szakmai fel- adatok, valamint a (6) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettség teljesítése.
Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján
9. §
Az elõirányzat célja az ipar, a kereskedelem, az energe- tika és a közlekedés területén – a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvényben, illetve a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgó- sítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendõk finanszírozásának bizto- sítása, a minõsített idõszakokban az ágazatok mûködõké- pességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatósá- gának biztosítása, illetve a Magyar Honvédség és rendvé- delmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erõk szük- ségleteinek kielégítése.
10. §
(1) A miniszter a hadiipari kapacitásokkal összefüggõen vissza nem térítendõ támogatást nyújt a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény,
valamint a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és moz- gósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatáro- zott – a minisztérium fejezetét érintõ – minõsített idõszaki igények kielégítéséhez szükséges lekötött hadiipari kapa- citások biztosításához és fenntartásához.
(2) A miniszter a kapacitások fenntartására a támogatás- ra jogosultakkal szerzõdést köt.
(3) A miniszter a támogatásra jogosultak részére, a lekö- tött hadiipari kapacitások biztosítására a támogatást egy összegben bocsátja rendelkezésre. A kifizetés igazolt tel- jesítmény, valamint számla vagy számlát helyettesítõ bizonylat alapján utólag történik.
11. §
(1) Az elõirányzat terhére – a közbeszerzési szabályok- nak megfelelõen – finanszírozhatóak a védelmi felkészítés feladatai az ágazat mûködõképességének, a lakosság ellá- tásának, az ágazatok állami irányíthatóságának, minõsített idõszaki biztosítása érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt célok érdekében a követ- kezõ jogcímeken a miniszter a feladatok ellátására szerzõ- dést, illetve megállapodást köt:
a) a védelmi célú állami tartalékok fenntartása, b) az ágazati infrastruktúra védelmi célú fejlesztése és fenntartása,
c) a gazdaságfelkészítés és -mozgósítás központi és területi feladatainak végrehajtása,
d) gazdaságmozgósítási informatikai rendszer fenntar- tása és fejlesztése,
e) az ágazat honvédelmi feladatainak ellátásába bevont szervezetek felkészítése,
f) a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak finan- szírozása.
Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok
12. §
Az elõirányzat célja a polgári védelemrõl szóló 1996.
évi XXXVII. törvényben, illetve a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anya- gokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvényben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban a miniszter számára elõírt feladatok tel- jesítéséhez, így az ipari, a kereskedelmi, az energetikai és a közlekedési ágazat felkészítéséhez a természeti és a civi- lizációs katasztrófák megelõzésére, azok bekövetkezése esetén hatásaik csökkentéséhez, a következmények felszá- molásához és a helyreállítással kapcsolatos feladatok finanszírozásának biztosítása.
13. §
(1) Az elõirányzatból – a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggésben – vissza nem térítendõ támogatás nyújt- ható az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és a mûködési utasításban meghatározott felada- tok végrehajtása feltételeinek biztosításához a kijelölési okmányban megjelölt szervezetek számára.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a „GEO-S”
Geotechnikai és Geofizikai Betéti Társaság és a Paksi Atomerõmû Zrt. látja el.
(3) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására a kijelölt szervezetekkel szerzõdést köt.
(4) A támogatás folyósítása igazolt teljesítés, valamint számla vagy számlát helyettesítõ bizonylat alapján utólag – egy összegben – történik.
(5) A kijelölt szervezetek a – kijelölés alapján hatáskö- rükbe utalt – feladatok teljesítésérõl és a támogatási összeg felhasználásáról évente december 10-éig beszámolót készítenek a miniszter részére.
14. §
(1) Az elõirányzat terhére történik a katasztrófavéde- lemmel és a polgári védelemmel összefüggõ célok érdeké- ben – az általános közbeszerzési szabályoknak megfele- lõen – az ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszere korszerûsítésének, az érintett szervezetek felké- szítésének, a minisztériumi fõügyelet mûködtetésének finanszírozása.
(2) A miniszter a feladatok ellátására szerzõdést, illetve megállapodást köt.
Energia Központ Kht. közhasznú feladatai 15. §
(1) Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása az Energia Központ Energiahatékonysági, Kör- nyezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Köz- hasznú Társaság (a továbbiakban: Energia Központ Kht.) közhasznú feladatai ellátásához.
(2) A támogatás folyósításának feltételeirõl, a támoga- tással való elszámolás módjáról, a támogatás nem rendel- tetésszerû felhasználása esetén alkalmazandó szankciók- ról a miniszter az Energia Központ Kht.-val szerzõdésben állapodik meg.
(3) A támogatás folyósítása havonta egyenlõ részletek- ben történik utólagos elszámolási kötelezettséggel.
(4) Az Energia Központ Kht. a támogatás felhasználá- sáról szöveges indokolással alátámasztott féléves és éves elszámolást készít a miniszter részére.
(5) A támogatás folyósításának feltétele a szerzõdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítése.
(6) A miniszter a támogatás folyósítását az elszámolási kötelezettség elmulasztása vagy el nem fogadása esetén, annak pótlásáig felfüggeszti.
BKSZ mûködtetésének támogatása 16. §
(1) Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása
a) az elõvárosi autóbusz és vasúti szolgáltatók részére a budapesti egyesített bérletekbõl, valamint a BKSZ tovább- fejlesztése során bevezetett, további díjszabási konstruk- ciókból származó bevételkiesés – minisztériumra jutó ré- szének – pótlási igényére (kompenzáció),
b) a Budapesti Közlekedés-Szervezõ Kht. mûködési ráfordításainak fedezésére.
(2) A támogatás folyósításának feltételeirõl, a támoga- tás felhasználásáról, a támogatással történõ utólagos elszá- molás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû fel- használása esetén alkalmazandó szankciókról a miniszter szerzõdésben állapodik meg a támogatottakkal.
(3) A támogatottak a támogatás felhasználásáról szöve- ges indoklással alátámasztott elszámolást készítenek a miniszter részére.
A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése 17. §
(1) Az elõirányzat célja a közösségi közlekedés regio- nális szintû megszervezésére szolgáló regionális szintû intézményrendszer mûködtetése, valamint a közösségi közlekedés további szakmai feladatainak, a hatékony mû- ködés ellenõrzésének finanszírozása.
(2) A Regionális Közlekedésszervezõ Irodák (a továb- biakban: RKI) feladata az adott régió, térség utazási igé- nyeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a közlekedési alágazatok közötti összhang biztosítása. Az RKI feladata a közforgalmú közlekedési igényeihez igazodó menetrendi szerkezet kialakítása, a menetrendek jóváhagyásra vonat- kozó döntések elõkészítése, valamint az adott térségben az ügyfélszolgálati tevékenység támogatása. Az RKI mûköd- tetésével kapcsolatos feladatokat – a miniszter szakmai irányítása mellett – a Közlekedéstudományi Intézet Kht.
(a továbbiakban: KTI Kht.) látja el.
(3) Az RKI mûködtetésével kapcsolatos támogatás folyósításának feltételeirõl, a támogatással való elszámo- lás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû felhasz- nálása esetén alkalmazandó szankciókról a miniszter a KTI Kht.-val szerzõdésben állapodik meg.
(4) A támogatás folyósítása havonta egyenlõ részletek- ben történik utólagos elszámolási kötelezettséggel.
(5) A KTI Kht. a támogatás felhasználásáról szöveges indokolással alátámasztott negyedéves és éves elszámo- lást készít a miniszter részére.
(6) A támogatás folyósításának feltétele a szerzõdésben meghatározott, valamint az (5) bekezdés szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítése.
(7) A miniszter a támogatás folyósítását az elszámolási kötelezettség elmulasztása vagy el nem fogadása esetén, annak pótlásáig felfüggeszti.
EU szabványok honosítása 18. §
Az elõirányzat célja a Magyar Szabványügyi Testület szabványosítási költségeihez való hozzájárulás a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 9. §-ában foglaltaknak megfelelõen, különösen a követ- kezõ területeken:
a) az új megközelítésû irányelvekhez, illetve azokat bevezetõ magyar rendeletekhez kapcsolódó harmonizált európai szabványok átvétele,
b) a szakterület európai szabványainak nemzeti szab- ványként, lehetõleg magyar nyelven történõ bevezetése,
c) a miniszteri rendeletekhez kapcsolódó nemzeti szab- ványok kidolgozása.
19. §
(1) Az elõirányzatból vissza nem térítendõ támogatás a következõ jogcímeken folyósítható:
a) nemzeti szabványok kidolgozása,
b) európai és nemzetközi szabványok nemzeti szab- ványként való közzététele,
c) honosított, harmonizált szabványok jegyzékének rendszeresen történõ közzététele.
(2) A miniszter az elvégzendõ feladatokról és annak finanszírozási feltételeirõl, valamint a teljesítés módjáról és elszámolásáról a Magyar Szabványügyi Testülettel szerzõdésben állapodik meg.
Záró rendelkezések 20. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az egyes fejezeti kezelésû elõirány- zatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 58/2006.
(VIII. 11.) GKM rendelet, továbbá az egyes fejezeti keze- lésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 58/2006. (VIII. 11.) GKM rendelet módosításáról szóló 33/2007. (III. 19.) GKM rendelet. Ez a bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
(3) A rendeletet a hatálybalépését követõen indított eljá- rások esetén kell alkalmazni.
Dr. Kákosy Csabas. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
