A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

104  Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

T A R T A L O M

Jogszabályok

2007: LXXVI. tv. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról . . . . 610 2007: LXXXVI. tv. A villamos energiáról . . . . 612 2007: XCIV. tv. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról . . . . 666 138/2007. (VI. 18.) Korm. r. Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggõ kormányrendeletek módosításáról . 670 146/2007. (VI. 26.) Korm. r. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól . . . . 675 166/2007. (VI. 28.) Korm. r. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 688 181/2007. (VII. 6.) Korm. r. A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fo-

gadási megállapodásról . . . . 690 58/2007. (VI. 15.) GKM r. A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet megszüntetésérõl és jogutódlásáról . . . . 697 59/2007. (VI. 15.) GKM r. A Budai MÁV Kórház megszüntetésérõl és jogutódlásáról . . . . 699 62/2007. (VI. 29.) GKM r. A MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet fekvõbeteg és járóbeteg szakellátási feladatainak kiszervezé-

sérõl . . . . 699 63/2007. (VI. 29.) GKM r. A Budai MÁV Kórház fekvõbeteg és járóbeteg szakellátási feladatainak kiszervezésérõl . . . . 701 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM e. r. A vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl . . . . 702 69/2007. (VII. 23.) GKM r. Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeirõl szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet

módosításáról. . . . 707

Miniszteri utasítás

20/2007. (VI. 26.) GKM utasítás a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet költségvetési intézmény átszervezésével összefüggõ létszámcsökkentés elrendelésérõl . . . . 708

Egyéb közlemények

Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleményei . . . . 708

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Szerkesztõség

1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.

Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail:

gazdasagikozlony@gkm.hu

Elõfizetési díj egy évre: 23 436 Ft

Ára: 1260 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

(2)

Jogszabályok

2007. évi LXXVI.

törvény

a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról*

1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-a a következõi)ponttal egészül ki:

[Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerûség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a pruden- cia követelményeinek megfelelõen – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gaz- daságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesz- tési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

„i)a Kormány határozata alapján a Magyar Vállalko- zásfejlesztési Alapítvány, valamint a megyei és fõvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevé- kenységéhez szükséges hitelek, illetve kölcsönök finan- szírozásában.”

2. §Az MFB tv. 3. §-a a következõ (4) bekezdéssel egé- szül ki, amellyel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés szá- mozása (5) bekezdésre változik:

„(4) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott kör- ben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevé- kenységeken túlmenõen befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet és kockázati tõkealap által kibocsátott kockázati tõkealap-jegyet vásárolhat.”

3. §(1) Az MFB tv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Rt. e törvény mellékletében felsorolt gaz- dálkodó szervezeteken kívül magyarországi székhelyû, jogi személyiségû gazdasági társaságban [Gt. 2. § (2) be- kezdés] – kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz köz- vetlenül kapcsolódóan, fejlesztési tõkefinanszírozás céljá- ból – közvetlenül vagy közvetetten tulajdonrészt szerez- het, ha a befektetés megtérülése az ügyletre vonatkozó üz- leti, pénzügyi tervek alapján kellõen biztosított.”

(2) Az MFB tv. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:

„(5) Az MFB Rt.

a) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyû befektetési alapkezelõ által kezelt befektetési alap [a tõke- piacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésé- nek 7. pontja] által kibocsátott befektetési jegyet, és

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

b) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhe- lyû kockázati tõkealap-kezelõ által kezelt kockázati tõke- alap [a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 139. pontja] által kibocsátott kockázati tõkealap-jegyet

kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, fejlesztési tõkefinanszírozás céljából – közvetlenül vagy közvetetten – szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelõ által a tõke megóvására, illetve a hozamra vo- natkozóan vállalt garancia (tõke-, illetve hozamgarancia) vagy az alapkezelõ által a tõke megóvására, illetve a ho- zamra vonatkozóan tett ígéret (tõke-, illetve hozamvéde- lem) alapján kellõen biztosított.”

(3) Az MFB tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés alkalmazásában egy évet meghala- dó fejlesztési célú hitelnek, illetõleg kölcsönnek minõsül:

a) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóesz- közigény tartós finanszírozására,

b) a beruházást terhelõ általános forgalmi adó finanszí- rozására,

c) a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok részére a beruházási hitel futamideje alatt a forgóeszközigény éven túli lejáratú refinanszírozására, és

d) az e törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságok részére az MFB Rt., mint tulajdonos által nyújtott hitel, illetõleg kölcsön is.”

(4) Az MFB tv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:

„(7) A (4) bekezdés alkalmazásában fejlesztési tõkefi- nanszírozásnak minõsül a beruházáshoz közvetlenül kap- csolódó forgóeszközigény tartós finanszírozása.”

(5) Az MFB tv. 4. §-a a következõ (8) bekezdéssel egé- szül ki:

„(8) A (6) bekezdésa)pontjában, illetõleg a (7) bekez- désben meghatározott, a beruházáshoz közvetlenül kap- csolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására nyújtott hitel, illetõleg kölcsön összege nem haladhatja meg a beru- házás bruttó módon számított összegét.”

4. §Az MFB tv. 5. §-ának (3) bekezdése a következõ d)ponttal egészül ki:

[(3) A költségvetési törvényben meg kell határozni:]

„d)az MFB Rt. által saját kockázatára nyújtott azon hi- telek és kölcsönök állományát, amelyekhez a Kormány ha- tározatában forrás- és/vagy eszközoldali kamattámogatást biztosít.”

5. §(1) Az MFB tv. 8. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

„(1) A Hpt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelke- zéstõl eltérõen az MFB Rt. által a hitelintézetekkel szembeni – ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított – nettó kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Rt.

szavatoló tõkéjének százötven százalékát.

(3)

(2) Az MFB Rt. esetében a Hpt. 76. §-ának (2)–(10) be- kezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)–(3) bekezdésében fog- laltakat nem kell alkalmazni.”

(2) Az MFB tv. 8. §-a (3) bekezdésénekc)pontja helyé- be a következõ rendelkezés lép:

[Az MFB Rt. kizárólag]

„c)az e törvény mellékletében meghatározott gazdálko- dó szervezetben,”

[szerezhet tulajdonrészt.]

(3) Az MFB tv. 8. §-ának (3) bekezdése a következõ d)–e) ponttal egészül ki, és az eredeti d) pont jelölése f)pontra változik:

[Az MFB Rt. kizárólag]

„d)a 2. §d)pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,

e) átmenetileg, a szerzés idõpontjától számított legfel- jebb hároméves idõtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetõleg hitel- tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében, vagy”

[szerezhet tulajdonrészt.]

(4) Az MFB tv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban – a (3) be- kezdésa)–e)pontjában meghatározott társaságok kivéte- lével – közvetlenül, illetõleg közvetetten legfeljebb 50% – 1 szavazat mértékû tulajdoni részesedéssel rendel- kezhet.”

6. §Az MFB tv. a 8. §-t követõen a következõ 9. §-sal egészül ki:

„9. § (1) Az MFB Rt. a 2. §-ban meghatározott feladatai- nak ellátása érdekében, fejlesztési tõkefinanszírozás céljá- ból

a) kockázati tõkealap által kibocsátott kockázati tõke- alap-jegyet, és

b) zártkörû és zártvégû értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet

szerezhet.

(2) Az MFB Rt. által egy befektetési alapba vagy kockáza- ti tõkealapba befektetett fejlesztési tõke összege nem halad- hatja meg az MFB Rt. szavatoló tõkéjének húsz százalékát.

(3) Az MFB Rt. által befektetési alapokba, illetõleg koc- kázati tõkealapokba befektetett fejlesztési tõke összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tõkéjét.”

7. §(1) Az MFB tv. melléklete helyébe e törvénymel- lékletelép.

(2) Az MFB tv. preambulumában az „(a továbbiakban:

MFB Rt.)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: MFB Zrt.)” szövegrész lép, továbbá ahol az MFB tv. az „MFB Rt.” kifejezéssel él, ott annak helyébe az „MFB Zrt.” kife- jezés lép.

Hatálybalépés

8. §(1) Ez a törvény 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXVIII. törvény,

b) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes tör- vények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 147. §-a (1) bekezdésénekd)pontja,

c) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVI. törvény,

d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör- vény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 6. §-a és 2. számú melléklete.

Átmeneti rendelkezések

9. §(1) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követõ 90 napon belül köteles módosítani alapító okiratát, vala- mint szervezeti és mûködési szabályzatát.

(2) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követõ 120 napon belül köteles módosítani belsõ szabályzatait.

Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

Melléklet

a 2007. évi LXXVI. törvényhez

„Melléklet

a 2001. évi XX. törvényhez

Az MFB Rt. a 8. § (3) bekezdésénekc)pontja alapján 100%-ot elérõ tulajdoni részesedéssel rendelkezhet a kö- vetkezõ gazdálkodó szervezetekben:

Beszállítói Befektetõi Zrt.

Corvinus Kockázati Tõkealap-kezelõ Zrt.

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.

Informatikai Kockázati Tõkealap Kezelõ Zrt.

Kisvállalkozás-fejlesztõ Pénzügyi Zrt.

MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támoga- tásközvetítõ Zrt.

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.

Magyar Export-Import Bank Zrt.

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.

Magyar Követeléskezelõ Zrt.

MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelõ Zrt.”

(4)

2007. évi LXXXVI.

törvény a villamos energiáról*

Az Országgyûlés a hatékonyan mûködõ villamosener- gia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlõdés érde- kében történõ érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelõ minõségû és átlátható költségszer- kezetû villamosenergia-ellátása, a magyar villamosener- gia-piacnak az Európai Közösség egységesülõ villamos energia piacaiba történõ integrációja, az Európai Közössé- gek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek meg- valósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ szabályozás kiala- kítása érdekében a következõ törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény célja

1. §E törvény célja

a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatéko- nyan mûködõ villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül,

b) a fenntartható fejlõdés érdekében az energiahaté- konyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése,

c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlát- ható és az egyenlõ bánásmód követelményeinek megfele- lõ – hozzáférés biztosítása,

d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelõ minõségû és átlátható költségszerkezetû villamosener- gia-ellátása,

e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Euró- pai Közösség egységesülõ villamos energia piacaiba, kü- lönös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttmûködési képességének ösztönzésére,

g) új termelõ kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplõként be- lépõk megjelenésének az elõsegítése,

h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elõsegítése.

A törvény alkalmazási köre 2. §(1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztásá- ra, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására,

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszer- szintû szolgáltatásaira,

c) a villamosmû, az összekötõ és a felhasználói beren- dezés, valamint a termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatba- vételére, fennmaradására és megszüntetésére,

d) az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhetõ villamosenergia-ipari tevékenységeket végzõkre, az e tör- vény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét ki- szervezés alapján végzõkre, az engedélyhez kötött villa- mosenergia-ipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, vala- mint az e törvény hatálya alá esõ személyek közötti jogvi- szonyokra.

(2) Az atomerõmûre e törvény rendelkezéseit az atom- energiáról szóló törvény különös szabályaival összhang- ban kell alkalmazni.

(3) A hõenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhõszolgáltatásról szóló tör- vény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmezõ rendelkezések 3. §E törvény alkalmazásában

1. Átvitel:villamos energiának az átviteli hálózaton ke- resztül történõ továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan mûszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelõ minõségû továbbítása érdeké- ben szükséges;

2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szol- gáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötõ vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

3. Belsõ európai villamosenergia-piac mûködési köve- telményei:a 2001. május 17-én, egyes európai országok villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltetõ vagy irányí- tó társaságai által létrehozott Egyesített Villamosener- gia-rendszerirányítók Szövetsége (UCTE) által meghatá- rozott mûszaki követelményrendszer;

4. Biomassza: a mezõgazdaságból, erdõgazdálkodás- ból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termé- kek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetûeket is beleértve) biológiailag lebontható része, va- lamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebont- ható része;

5. Csatlakozási pont:a villamosmûvek, a villamosmû és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmû, a ma- gánvezeték, a termelõi vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa;

6. Csatlakozóberendezés:az átviteli vagy elosztó háló- zat részét képezõ vezetékrendszer – a hozzá tartozó átala- kító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási pont-

(5)

tal köti össze. A fogyasztásmérõ berendezés a csatlakozó- berendezés tartozéka;

7. Egyetemes szolgáltatás:a villamosenergia-kereske- delem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minõségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehetõ;

8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózato- kon történõ továbbítása, a felhasználókhoz történõ eljutta- tása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan mûszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfele- lõ minõségû továbbítása érdekében szükséges;

9. Elosztó hálózat:a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;

10. Elõre fizetõs mérõ:olyan fogyasztásmérõ berende- zés, amely a fogyasztást csak az ellenérték elõzetes megfi- zetése esetén teszi lehetõvé;

11. Elsõdleges (primer) energiaforrás:azon rendelke- zésre álló és az energia átalakítására felhasználható ener- giaforrások gyûjtõneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak energiát;

12. Elszámolási pont:az elszámolási mérés, vagy a mé- rési rendszer által létrehozott vagy mérésekbõl számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egy- értelmûen hozzárendelhetõ a menetrend, a rendszerszintû szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelmûen összerendelhetõ;

13. Engedélyes:aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továb- biakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel ren- delkezik;

14. Erõmû:egy telephelyen lévõ olyan energia-átalakí- tó létesítmény, amely elsõdleges energiaforrás felhaszná- lásával villamos energiát termel, engedélyezési szempont- ból ideértve az energia tározós erõmûvet is;

15. Erõmûvi névleges teljesítõképesség:a beépített vil- lamosenergia-termelõ egységek generátorkapcson, terve- zési körülmények között mért névleges aktív (wattos) tel- jesítményeinek összege;

16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggõ terület, ahol a fel- használó a villamos energiát felhasználja;

17. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedély- köteles magánvezetéken keresztül vételezõ személy;

18. Felhasználói berendezés:a felhasználó használatá- ban lévõ, villamos energiát termelõ, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasz- náló berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;

19. Fogyatékkal élõ fogyasztó:e törvény alkalmazásá- ban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támo-

gatásban részesülõ személy, a vakok személyi járadékában részesülõ személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülõje vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegû családi pótlékban része- sül;

20. Gazdaságilag indokolt hõ- vagy hûtési igény:a hõ vagy hûtés iránti igényt meg nem haladó mértékû kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hõ- és vil- lamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiater- meléstõl eltérõ egyéb energia-elõállító folyamaton keresz- tül elégítenének ki;

21. Határkeresztezõ vezeték: a közcélú hálózat részét képezõ, az országhatárt keresztezõ vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést;

22. Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedé- lyes, valamint hálózati tevékenysége vonatkozásában az átviteli rendszerirányító;

23. Hasznos hõ:a kapcsoltan termelt energia elõállítá- sa során valamely, gazdaságilag indokolt hõ- vagy hûtési igény kielégítése érdekében megtermelt hõ;

24. Háztartási méretû kiserõmû:olyan, a kisfeszültsé- gû hálózatra csatlakozó kiserõmû, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t;

25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vál- lalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékeny- ségek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékeny- ségre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosener- gia-ipari tevékenységet is folytat;

26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a kör- nyezetvédelmi és hulladékgazdálkodási elõírások betartá- sa mellett – tüzelõanyagként történõ felhasználása során nyert energia;

27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás:verti- kálisan, illetõleg horizontálisan integrált villamosener- gia-ipari vállalkozás;

28. Kapcsolt bizonyítvány:a gazdaságilag indokolt hõ- vagy hûtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékony- sággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes ok- irat;

29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejûleg termelt mechanikai, hõ- és villa- mos energia;

30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia- fogyasztás idõbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonysá- got szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerzõ- déses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsõdleges ener- giaforrások felhasználásának csökkentése érdekében;

31. Kiegyenlítõ energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést ki- egyenlítõ szabályozás során a mérlegkör-felelõsökkel el- számolt villamos energia;

(6)

32. Kiserõmû: 50 MW-nál kisebb teljesítõképességû erõmû;

33. Kiserõmûvi összevont engedély: az engedélyköte- les kiserõmû létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;

34. Kisfeszültségû hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségû hálózat;

35. Kiszervezett tevékenység:engedélyes engedélykö- teles tevékenységének azon része, amelyet az engedélyes megbízása alapján más személy végez;

36. Közcélú hálózat:olyan átviteli vagy elosztó háló- zat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonsá- gos és hatékony mûködéséhez;

37. Középfeszültségû hálózat:az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségû hálózat;

38. Közvetlen vezeték:közcélúnak, magán-, illetve ter- melõi vezetéknek nem minõsülõ, országhatárt nem keresz- tezõ vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóbe- rendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szerve- zetet, illetõleg ezek csoportját oly módon köt össze erõmû- vel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezõ és az erõmû legfeljebb az erõmû hálózati berendezésein keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz;

39. Közvilágítás:a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdeké- ben szükséges összefüggõ, rendszeres, meghatározott idõ- tartamú, villamos üzemû megvilágítása;

40. Közvilágítási berendezés:a közvilágítási célt szol- gáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minõsülnek kü- lönösen:

a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt;

b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószer- kezetek;

c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer;

d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabá- lyozását biztosító vezérlõ rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágí- tás célját szolgáló része;

41. Közvilágítási elosztó hálózat:a közvilágítás villa- mos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabá- lyozható hálózat;

42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képezõ, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülõ vagy hétvégi ház, továb- bá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vá- sárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerzõdés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazda- sági tevékenységet;

43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülõ ráfordítás;

44. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelõi vezetéknek,

illetve közvetlen vezetéknek nem minõsülõ, a csatlakozási pont után elhelyezkedõ hálózati elem, vezeték, illetõleg át- alakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy el- osztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetõleg felhasználónak nem minõsülõ természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk.

685. §c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezõk) el- látására szolgál;

45. Megújuló energiaforrás:nem fosszilis és nem nuk- leáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hul- lám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül elõállított energiaforrás, továb- bá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelõ létesít- ménybõl származó gáz, valamint a biogáz);

46. Mérlegkör:a kiegyenlítõ energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kap- csolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelõsségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szervezõdés;

47. Nagyfeszültségû hálózat:35 kV-nál nagyobb név- leges feszültségû hálózat;

48. Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötõ vezetékkel össze- kapcsolt villamosenergia-rendszer, melybõl az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén mûködik;

49. Összekötõ berendezés:több felhasználó által hasz- nált ingatlan belsõ vezetékhálózatának nem az elosztó há- lózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatla- kozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze;

50. Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gaz- dasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetle- nül, vagy közvetve kapcsolódik;

51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének – beleért- ve a hálózatok egységes kezelését – a rendszerszintû szol- gáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre ál- lásának, erõmûvek mûködtetésének biztonságát, szabá- lyosságát, minõségét, környezetkímélõ voltát szolgáló cél- irányos tevékenységek összessége;

52. Rendszerösszekötõ vezeték: az átviteli hálózat ré- szét képezõ határkeresztezõ vezeték, amely együttmûködõ villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze;

53. Rendszerszintû szolgáltatás:az átviteli rendszerirá- nyító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyen- súlyának biztosítása és az átvitel megfelelõ minõségének fenntartása érdekében nyújtott szolgáltatások összessége;

54. Szélerõmû:olyan erõmû, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;

55. Szélerõmû park:ugyanazon ügyfél vagy egy enge- délyes üzemeltetésében lévõ azon szélerõmûvek összessé- ge, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;

(7)

56. Szervezett villamosenergia-piac:speciális árutõzs- de, ahol a villamosenergia-kereskedelem szabványosított ügyletek formájában mûködik;

57. Termelés:a villamos energia elõállítása;

58. Termelõ:aki villamos energiát termel;

59. Termelõi engedélyes:aki villamos energia termelõi mûködési engedéllyel vagy kiserõmûvi összevont enge- déllyel rendelkezik;

60. Termelõi vezeték: közcélú hálózat részének, ma- gánvezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minõ- sülõ vezeték, hálózati elem, illetõleg átalakító- és kap- csolóberendezés, amely az erõmû által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el;

61. Továbbadás:a felhasználó által megvásárolt villa- mos energia egy felhasználási helyen belül, mért magán- vezetéken keresztül, ellenérték fejében történõ továbbítása vételezõk részére;

62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerû üzemmenetében nem szándékolt változást ered- ményez;

63. Üzletszabályzat:az engedélyes általános szerzõdé- si feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott sza- bályzat;

64. Vállalkozás: jogi személyiséggel rendelkezõ gaz- dasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illet- ve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás- ban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe;

65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállal- kozás:a vállalkozások közötti összefonódások ellenõrzé- sérõl szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rende- let 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vál- lalkozás vagy vállalkozások csoportja, amely az átviteli rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül, továb- bá a villamosenergia-termelési, és kereskedelmi tevékeny- ségek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat;

66. Védendõ fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyze- tük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villa- mosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek sze- rint vehetnek részt;

67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok:a villamos- energia-rendszer mûködésére vonatkozó szabályokat, el- járásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megál- lapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi keres- kedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintû szolgáltatá- sokra és a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vo- natkozó fõbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi sza- bályzat, valamint az elosztó hálózat mûködésére vonatko- zó elosztói szabályzat;

68. Villamosenergia-ipari vállalkozás:az a gazdasági társaság, amely létesítõ okiratában meghatározott tevé- kenységként e törvény alapján engedélyköteles és nem en-

gedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet foly- tat;

69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerû, nem saját felhasználási célra történõ vásárlásá- ból és értékesítésébõl áll;

70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirá- nyító által – törvényben meghatározott körben az elosztó közremûködésével – a villamosenergia-ellátási szabályza- tokban rögzített elvek szerint irányított erõmûvek és háló- zatok összessége;

71. Villamosmû:az erõmû, az átviteli és az elosztó há- lózat;

72. Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson ala- puló forgalomképes okirat.

II. Fejezet

A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE Termelés

4. § (1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó teljesítõképességû erõmûben termelõi mûkö- dési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítõké- pességû kiserõmûben kiserõmûvi összevont engedély bir- tokában lehet.

(2) A termelõ az (1) bekezdésben meghatározott enge- délye alapján

a) a saját maga által termelt villamos energiát,

b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintû szol- gáltatások keretében átvett villamos energiát,

c) a kötelezõ átvételi rendszer keretében a 13. § (1) be- kezdése szerint átvett villamos energiát értékesítheti.

(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítõ terme- lõt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûkö- dési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség ki- vételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítõ villamosenergia-kereskedõt.

(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamosenergia-termelés esetén a termelõ csak a kü- lön jogszabályban meghatározott módon számított önfo- gyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelezõ átvételi rendszerben.

5. §(1) A termelõi engedélyes a villamosenergia-ellátá- si szabályzatokban elõírt rendszerszintû szolgáltatások biztosításához szükséges erõmûvi teljesítõképességét kö- teles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelé- sét indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különö- sen akkor minõsíti indokolatlan visszatartásnak a termelõi engedélyes eljárását, ha

(8)

a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsõdleges ener- giaforrás-hiány következménye,

b) nem minõsül a 74. § (1) bekezdésa)–b)pontja sze- rinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, vagy

c) nem a termelõ berendezésre vonatkozó környezetvé- delmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye.

(2) Nem minõsül a termelés indokolatlan visszatartásá- nak, ha az erõmû azért nem üzemel, mert a piaci ár terme- lésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedeze- tet.

(3) A rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üze- meltetésre alkalmas termelõ berendezés hálózatra kapcso- lását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.

(4) A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdésa)–b)pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erõmûvi teljesítõképesség vagy villa- mosenergia-termelés felajánlandó mértékét.

6. §(1) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképessé- gû, nem megújuló energiaforrásból termelõ erõmû üze- meltetõje a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.

(2) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Get.) meghatározott földgázt felhasználó erõmû üzemeltetõje abban az esetben jogosult a külön jog- szabályban meghatározott feltételek szerinti energiafor- rás-készletet az erõmû tüzelõanyagából biztosítani, ha

a) az engedélyes a készletet a Get.-ben meghatározott földgáztárolóban leköti vagy a készlet folyamatos – veze- téken keresztül történõ – rendelkezésre állásáról szerzõ- déssel gondoskodik,

b) a lekötött, illetve a szerzõdésben meghatározott mennyiségû földgáz igénybevételérõl az erõmû üzemelte- tõje kizárólagosan jogosult rendelkezni, az semmilyen for- mában nem korlátozható,

c) a készlet igénybevétele a földgáz Get.-ben meghatá- rozott szállítását, elosztását, a földgázellátás biztonságát nem veszélyezteti, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabály- ban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a vég- rehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlá- tozza.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az erõmû- re vonatkozó termelõi mûködési engedély kiadásának nem feltétele, hogy az erõmû földgázellátását alternatív ener- giahordozó ki tudja váltani.

Új termelõ kapacitások létesítése

7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelõ kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatáro- zottak szerint.

(2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos mûködése érdekében, valamint a mûszakilag korlátozott lehetõségekre való tekintettel – a háztartási méretû kiserõmûvek és a villamosmûhöz nem csatlakozó kiserõmûvek kivételével – szélerõmûvek, illetve szélerõ- mû parkok engedélyezése a Hivatal által – az átviteli rend- szerirányító közremûködésével – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen.

(4) A (3) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részle- tes leírást kell adnia a pályázók által követendõ eljárások- ról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelõ kapa- citások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az el- osztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban megha- tározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat mûszaki átalakításából (különösen háló- zati csatlakozások és a hálózat megerõsítésébõl) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás mûszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelõ részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során in- dokolt mértékben figyelembe veszi.

8. §(1) A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közre- mûködésével, a külön jogszabályban meghatározott felté- telek szerint – erõmû létesítésére és a keresletoldali szabá- lyozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben az országban a piaci folyamatok eredménye- ként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon elõreláthatóan nem képes kielégíteni a fel- használók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitûzések, illetve az új, energiafel- használás szempontjából hatékonyabb technológiák fel- használásának támogatása érdekében szükséges.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályá- zatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetõi kezdeményezés során létesülõ termelõ kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályo- zási intézkedések és hálózati fejlesztések várhatóan nem teszik lehetõvé a villamosenergia-igények kielégítését.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályá- zat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. §b)pontja alapján szolgáltatott adatokat, vala-

(9)

mint a benyújtott, erõmû létesítésére, teljesítményének nö- velésére, bõvítésére vonatkozó engedély, illetõleg villa- mosenergia-termelésre vonatkozó mûködési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézke- dések várható hatását.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályá- zat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatáro- zott szempontokat.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel be- nyújtásának határidejét megelõzõen.

(6) Az (5) bekezdés szerint közzétett pályázatnak rész- letes leírást kell adnia a pályázók által követendõ eljárá- sokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tûrni az (1) be- kezdés szerinti pályázat eredményének megfelelõ hálózat- fejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fej- lesztõjével együttmûködni.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia

termelésének elõsegítése

9. §(1) A környezet és a természet védelme, a felhasz- nálók ellátása, az elsõdleges energiaforrások felhasználá- sának megtakarítása, valamint a felhasználható energia- források bõvítése érdekében elõ kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását.

(2) A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energia- forrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia fel- használásának elõsegítése érdekében e törvény és a felha- talmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrá- sokra, termelési eljárásokra, az erõmûvi névleges teljesítõ- képességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonysá- gára, valamint az erõmû létesítésének idõpontjára tekintet- tel differenciált, kötelezõ átvételi rendszert hoz létre.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott kötelezõ átvételi rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kor- mány az alábbiakat veszi figyelembe:

a) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint egyéb elsõdleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan ter- melt villamos energia kötelezõ átvételi rendszerének biz- tosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot,

b) a kötelezõ átvételi rendszernek a termelõk piaci ver- senyét fenntartva kell csökkentenie a termelt villamos energia értékesítése során jelentkezõ versenyhátrányt,

c) az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia át- vételi árának, mennyiségének és a kötelezõ átvétel idõtar-

tamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggõ hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlõdésébõl adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer mûködésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat,

d) a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvé- telének a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiater- melés elõsegítésére kell irányulnia, az elsõdleges energia- források felhasználásának megtakarításán kell alapulnia, valamint úgy kell végbemennie, hogy ne akadályozza a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát,

e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a sta- bil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kö- telezõ átvételnek az adott projekt kereskedelmi üzemének kezdetétõl számítottan, a c) pont alapján meghatározott idõtartamra kell vonatkoznia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelezõ átvételi rendszeren keresztül nem segíthetõ elõ

a) a hasznos hõigényen felüli hõtermeléssel kapcsolt villamosenergia-termelés;

b) a megújuló energiaforrásból történõ hõtermelés;

c) az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nél- kül kitermelt bármely, vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésbõl származó fûrészipari rönk, vagy annál ma- gasabb rendû faválaszték, mint energiaforrás felhasználá- sával történõ villamosenergia-termelés, a 171. § (6) bekez- désében foglalt kivétellel.

(3) A szélerõmûvek, szélerõmûparkok által termelt vil- lamos energia kötelezõ átvételének szabályait az (1) be- kezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintû szolgáltatások korlátozott technikai lehetõségeinek figye- lembevételével kell meghatározni.

(4) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia termelõi kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletsza- bályzata szerinti mérlegköri szerzõdést megkötni, és az át- viteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör- höz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirá- nyító egyenlíti ki.

11. §(1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatá- rozott kötelezõ átvétel történhet

a) piaci áron,

b) az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatá- rozott átvételi áron.

(2) Az (1) bekezdés b)pontja szerinti, átvételi kötele- zettség alá esõ villamos energia átvételi árát – a 171. § (3)–(4) bekezdéseivel összhangban – Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(3) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia át- vételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány ren-

(10)

deletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtar- tamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá esõ vil- lamos energia átvételi árát – a (2) bekezdés rendelkezései- vel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárá- sonként, valamint a kapcsoltan termelt hõ felhasználási céljától függõen és az erõmûvi teljesítõképességre való tekintettel eltérõ mértékben is meg lehet állapítani.

(4) Az (1) bekezdésb) pontja szerinti kötelezõ átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár mel- letti megtérülési idejére biztosítható.

(5) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségének, valamint a kötelezõ átvétel idõtartamának meghatározásakor csökkentõ tényezõként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi ter- mékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosí- tói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(6) Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendõ támogatások különösen a beruházási támogatások, az adó- kedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekbõl eredõ haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatá- sú gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a munkahely-teremtési támogatást, amennyiben annak összege nem haladja meg a beruházás értékének a 3%-át.

12. §(1) A termelõ kérelmére a megfelelõség-értékelõ szervezetek kijelölésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint kijelölt szervezet a vizs- gáló, tanúsító és ellenõrzõ szervezetekre vonatkozó szab- ványoknak megfelelõ módon igazolja a megújuló energia- forrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított vil- lamos energia mennyiségét, a kapcsoltan termelt villamos energia és hasznos hõ mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia elõállításához felhasznált elsõdleges ener- giaforrást.

(2) Amennyiben a 11. § (1) bekezdésénekb)pontja sze- rinti kötelezõ átvétel keretében értékesítõ kapcsoltan villa- mos energiát termelõ az általa termelt hõt nem, illetve nem a külön jogszabályban meghatározott módon hasznosítja vagy a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelõ nem a külön jogszabály- ban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelezõ átvételi ár különbségébõl adódó árbevé- tel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkez- ményeket alkalmazni.

(3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésrõl, valamint a kötelezõ átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

13. §(1) Minden villamosenergia-kereskedõ (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak köz- vetlenül értékesítõ termelõi engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiát és erre vo- natkozóan szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogsza- bályban foglaltaknak megfelelõen a saját maga által elfo- gyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az át- vételi kötelezettség alá esõ villamos energiát és erre vonat- kozóan szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) A háztartási méretû kiserõmûvek üzemeltetõi által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton érté- kesítõ villamosenergia-kereskedõ külön jogszabály sze- rint köteles átvenni.

III. Fejezet

ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE

VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 1. Cím

Az átviteli rendszerirányító feladatai

14. §Az átviteli rendszerirányítás keretében az átviteli rendszerirányító feladata a magyar villamosenergia-rend- szer zavartalan és biztonságos mûködtetése, egyensúlyá- nak biztosítása, a piaci szereplõk versenysemleges kiszol- gálása, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése, karban- tartása és fejlesztése.

15. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz törté- nõ csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható mó- don, befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követel- ményének megfelelõen köteles végrehajtani.

16. §Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamos- energia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálóza- tok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen

a) a villamosenergia-rendszer – a nemzetközi kapcso- latokra is kiterjedõ – irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása,

b) a villamosenergia-rendszer mûködéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyûjtése és szolgáltatása,

c) az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak tel- jesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedé- lyes tevékenységgel összefüggõ árakra vonatkozó adatok

(11)

külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történõ gyûjtése és szolgáltatása a Hivatal részére,

d) a mérlegköri rendszer mûködtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezé- se,

e) közremûködés az átviteli, valamint az átviteli háló- zat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatokban megha- tározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befo- lyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. § (1) be- kezdésében meghatározott pályázat kiírásában,

f) a villamosenergia-rendszer folyamatos mûködõké- pességének fenntartása érdekében a tervezett erõmûvi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok idõbeli ütemezésének összehangolása,

g) az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszin- tû szolgáltatások nyújtásához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszin- tû szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása,

h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügy- letek végrehajtásában történõ közremûködés,

i) a villamosenergia-rendszer együttmûködõ képessé- gének megõrzése érdekében szükséges intézkedések meg- tervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rend- szer jelentõs zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szünetelteté- se esetén szükséges intézkedéseket is,

j) az átviteli és az átvitelt befolyásoló elosztó hálóza- tok, valamint a rendszerösszekötõ vezetékek üzemének tervezése,

k) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötõ vezetékek igénybevétele, egységes kezelése és üzemének irányítása, l) az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folya- matos fenntartása mellett,

m) az európai rendszer-együttmûködésbõl a magyaror- szági villamosenergia-rendszerre nézve keletkezõ felada- tok összehangolása, az átviteli hálózat szabad szállítási ka- pacitásának meghatározása, errõl a rendszerhasználóknak, a szomszédos, valamint az érintett országok átviteli rend- szerirányítóinak a tájékoztatása,

n) az átviteli hálózathoz hozzáférés biztosítása, o) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek az üzemi szabályzatban meghatározott összehangolása,

p) a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia elszámo- lására létrehozott mérlegkör mûködtetése, kiegyenlítése, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedé- lyesek és a villamos energiát importáló felhasználók által kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiségének a jogszabályi elõírások szerint történõ meghatározása, szét- osztása, és elszámolása a Kormány zöld bizonyítványra vonatkozó döntésével összhangban,

q) a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biz- tosíték meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a jogszabályban meghatározottól eltérõ mértékének megál- lapítása esetén a Hivatal tájékoztatása.

17. §(1) Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi szer- vezetekben, ennek keretében különösen

a) részt vesz a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szûkületkezelési eljárá- sokban;

b) figyelembe veszi a határkeresztezõ kapacitások ren- delkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötõ vezetékeken keletkezõ szûkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapo- tait és mûszaki sajátosságait;

c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesz- tése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer mûszaki elõírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac mûködésével össz- hangban történjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet kere- tében az átviteli rendszerirányító a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szûkület- kezelési eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttmûködõ képességét alapvetõen befolyásoló megál- lapodásokat a Hivatal elõzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelõs minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

18. §Az átviteli rendszerirányító legalább félévente kö- teles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamos- energia-rendszer rendszerszintû teljesítmény- és energia- mérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erõmûvi kapacitások különbözõ idõtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fo- gyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.

19. §(1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerzõdé- sek teljesítésének számlázása és a 13. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességû, országosan egységes mûszaki követelmények szerint elszámolási mérõrendszert és adat- forgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a vil- lamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül tör- ténõ továbbításának az üzemi szabályzatban meghatáro- zott mennyiségi elszámolásait.

20. §(1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rend- szerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellá- tási szabályzatokban meghatározott rendszerszintû szol- gáltatásokat.

(12)

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszte- ség pótlásához szükséges villamos energiát és erõmûvi ka- pacitást bármely hazai vagy külföldi termelõ vagy keres- kedõ számára hozzáférhetõ módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.

(3) A rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását meg- elõzõen, külön jogszabályban meghatározott módon nyil- vánosságra kell hozni.

21. §(1) Az átviteli rendszerirányító a 13. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyér- telmûen megadott, Magyarországon belüli, tetszõleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert mûködtet. En- nek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartal- mazza.

(2) A termelõ, a villamosenergia-kereskedõ, az egyete- mes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó hálózati engedé- lyes köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek meg- állapodása esetén – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányá- ban – bármely mérlegkörhöz csatlakozni.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese kö- teles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mér- legkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejûleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzat- ban meghatározott határkeresztezõ kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlako- zás.

(5) A mérlegkör felelõs köteles szerzõdést kötni az átvi- teli rendszerirányítóval és – jogszabály eltérõ rendelkezé- se hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi sza- bályzatban, és az átviteli rendszerirányító üzletszabályza- tában meghatározottak szerint.

(6) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyete- mes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-keres- kedelemre vonatkozó mûködési engedélyes mérlegköré- nek tagja, mérlegköri tagsági szerzõdés megkötésére nem kötelezhetõ.

22. §Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti köte- lezõ átvételi rendszer mûködtetése érdekében folytatott te- vékenysége során befolyt pénzeszközök nem minõsülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rend- szerirányító azokat a rendszer mûködtetésétõl eltérõ célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitõl és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszer-

irányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszkö- zöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. A rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel össze- függõ költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányí- tó e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszon- szerzésre.

23. §Az átviteli rendszerirányító további feladatainak részletes szabályait a mûködési engedély és a villamos- energia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

2. Cím

A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok 24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosener- gia-rendszer együttmûködése, az átviteli és elosztó háló- zathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

a) az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi köve- telmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,

b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesz- téseket idõben elvégezni, valamint gondoskodni a szüksé- ges készletekrõl és tartalékokról,

c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szük- séges mûszaki feltételeket biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésb)pontja szerinti karbantartási, ja- vítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésé- vel összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosz- tó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttmûködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötele- sek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szerve- zet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosz- tó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a külön jogszabályban, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belsõ szabályzatukban meghatá- rozott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni.

(3) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló, villa- mosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosz- tó hálózat, illetõleg hálózatrészek üzemének irányítá- sát – az átviteli rendszerirányítóval együttmûködve – az el- osztó hálózati engedélyes végzi.

25. §(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve aján- latok, valamint az európai villamosenergia-piac követel- ményeinek figyelembevételével legalább kétévente köte- les elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a 120 kV-os és annál nagyobb feszültségû hálózatokra vonatkozó háló- zatfejlesztési tervét.

(2) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének terve- zésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályo-

(13)

zás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elõsegítésének energia- politikai követelményeit.

(3) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekez- désben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fej- lesztési tervben eltér az elosztó hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtõl, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban vagy elektronikusan indokolni és a hálóza- ti engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánla- tot mellékletként benyújtani.

(4) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fej- lesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehaj- tani.

(5) A hálózati engedélyesek a külön jogszabályban meghatározott indokolt esetekben kezdeményezhetik a jó- váhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását.

(6) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fej- lesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplõ, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az át- viteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.

26. §(1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek ele- get a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettsé- geiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közremûködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek sze- rint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hi- vatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tûrni az (1) be- kezdés szerinti pályázat eredményének megfelelõ hálózat- fejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fej- lesztõjével együttmûködni.

27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének mûszaki, gazdasá- gi feltételeirõl tájékoztatást adni, és a legkedvezõbb véte- lezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszer- használóval együttmûködni.

(2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó há- lózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a hálózat mûszaki jellemzõire tekintettel megtagadhatják.

(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell ha- tároznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes a mûszaki lehetõségek fennál-

lása esetén köteles egy másik csatlakozási pontot felaján- lani, ahol a csatlakozás biztosítható.

(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizs- gálja a csatlakozás megtagadásának jogszerûségét.

Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) be- kezdésben meghatározott jogszabályi elõírásoknak meg- felelõen történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban utasítja az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A határozatban rendelkezni kell a csatlakozási díj külön jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban álló mértékérõl is.

(5) A külön jogszabályban elõírt feltételek szerint meg- valósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó megfizeti a jogszabályban meghatározott csatlakozási díjat.

28. § Az összekötõ berendezéssel csatlakoztatott fel- használók ellátásának biztonsága érdekében az összekötõ berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötõ berendezés üzemeltetõjének kezdeményezésére kötelesek az üzletsza- bályzatban meghatározott feltételek szerint szerzõdést kötni.

3. Cím

Villamosenergia-elosztás

29. § A villamosenergia-elosztás keretében az elosztó hálózati engedélyes feladata az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos mûködtetése, a piaci szereplõk verseny- semleges kiszolgálása, a villamos energia továbbítása a felhasználóhoz, egy adott terület elosztóhálózatának üze- meltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése; felelõs továbbá azért, hogy a hálózat hosszú tá- von alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kap- csolatos, indokolt igények kielégítésére.

30. §Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz törté- nõ csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható mó- don, befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követel- ményének megfelelõen köteles végrehajtani.

31. §Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villa- mosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen

a) a mûködési engedélyben meghatározott elosztó há- lózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása,

b) a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül tör- ténõ továbbítása, az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése,

c) kétévente hálózat fejlesztési terv készítése és az átvi- teli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meg- határozott módon történõ benyújtása,

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :