Illyefalvi I. Lajos dr.: A székesfőváros multja és jelene grafikus ábrázolásban

9. szám. — 798 —— 1934

Az építkezések nemzetközi adatai.

Indexszámok 1928 (1929, 1980, 1932) : 100 alapon

§ S S ,

E Német É § % Amerikat § % - §? § ;. a; Angol- § ; §)

, (3: ,r § ; § 5.3 Egyesult 32 3319 :; (z)—5 . 49, _z'g 5.3

Időszak § orszag, § § §: § Államok [És (5533 § Ég birodalom § §?) ;;

A—j—B A [ B A—f—B A—l—B A-t—B A—j—B A ' B A—j—B A—j—B A—f—B A A ; B A A A

1925 . . 489 565 98'4 929 825 (153'8) . 371

1926 . . 67'3 . 695 91"? 90'5117'5 134'1 . . . 705 437

1927 . . . 97'3 . 813 839 870 88'5 82'5 . 1170 962 99'4 893 840 65'5 1928 . . 100'0100'0100'0 100'0100'0 . 100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'01000100'0

1929 . . 118'4128'7 97'3 96'5106'51000 68'21009126'8145'21022 96'1110'8105'6102'0 74'9 . ! 1980 . . 104'7 998 73"? . 832 775 792 405 68'5141'2126'7 69'71068116'6102'0120'2 623 1000 1931 . . 1227 41.59 36'5(69'1) 884 535 349 835 43'3128'9 76'6 32'7 99'8100'9 82'5135'8 803 944 1932 . . 678 314 20' 1000 882 210 444 180 20'5103'1 655 268 68'7116'9 709 869 859 653 1933 . . 96'6 37'2 22'8115'2 885 120 583 128 182 938 771 37'4112'5155'3 78'3117'5 532 596

19331 523 156 101 944 74'7 183 960 67 138 948 652 222 87'51279 814 807 429 II 624 180 146 971 837 106 391 66 127 959 6615 18'0125'6121'1101'4108'7 318 III 881 274 15'8129'5118'8 68 566 101 155 969 780 27'0148'9163'2 73'8181'9 170

IV 846 810 134 99'8107'4 74 319 123 154 969 785 18'0107'7148'8 56'0121'9 198 587 V 1005 464 18'7123—3102'3 88 242 176 203 94'8 81'2 23'1128'8192'4 89'9128'0 81'4

VI 900 339 17'9137'1102'4 16'3 45'3 175 219 94'8 82'6 16'3114'0153'1 88'9172'3 "54 VII 971 505 24'3119'7 900 111 46'1 15'6 215 938 861 489 99'0186'2 71'5154'9 "(72 VIII 1121 467 57'01172 89'8 11'8 538 134 197 93'8 85'0 52'6142'8117'8 52'7135'4 5051

IX 1312 4313 21'1123'5 898 133 370 133 20'1 928 774 61'6106'1170'7 92'8133'8 768 602 X 12613 491 24'51266 795 109 569 146 259 907 761 54'1119'6155'1 78'9108'6 87'6

XI 1138 483 25'8131'5 575 120 926 130 157 887 74'5 63'1111'7167'1 742 670 671 XII 1011 362 23'7 839 49"! 16'4120'9 124 161 887 793 488 59'6160'2 779 709 61'2 9341 1162 373 18'2122'1 537 106 805 83 17'0 88'7 81'9 46'4 951148"? 959 719 144 II 1388 306 22'2144'1 660 100 75'6 77 133 897 988 40'0108'8180'1 826 813 88 III 1349 402 370 . 966 77 980 170 288 90'7117'8 37'9119'8182'8102'2137'6 10'6 IV 1464 54'8 706 890 10'4 587 126 248 89'71263 28'9102'9181'0 89'2103'4 . V 150'1 . . 820 128 48'5 130 251 86'6134'3 29'7 93'3187'7109'2 95?)

VI . 888 108 854 158 222 88'51458 26'7 . 210'5104'0 69'7,

VII . ' . . .

82'5152'2

187'4118'3 73'7

A) Lakóházak.

B) Egyéb építmények.

IRODALMI SZEMLE

une-u.n...-lun-eltunne-nnnuun-nuunn-nn'u-n-cnnnl-ol-uunun-l'un..-le...-lunnunonnnul'un-nunnunnucnn

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

lllyefalví I. Lajos dr.: A székesfőváros multja és jelene grafikus ábrázolásban.

Dr Louis [. Illyefalvi: Le passe' et le présent de la capitale par la représentation graphigue.

Budapest székesfőváros egyesítésének hatvanadik év—

fordulója alkalmából kiadja Budapest székesfővá- ros Statisztikai Hivatala. XII lni—201 térképlap.

Publie', á Poccasion du soiifaniiéme anníversaíre de l'mitfcatíon de la capitale Budapest, par le Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.

XII p—j—ZOI cartcs

A magyar hivatalos statisztika, — miként azt Buday László, a Központi Statisztikai Hivatal 1911.

évi jubiláris kötetében oly szép szavakkal megál—

lapítja —— dolgozva ünnepel. Ennek a nemes tradi—

ciónxak szellemében ünmepeile meg Budapest szé-

kesfőváros 60 éves jubileumát a fővárosi Statisz- tikai Hivatal, midőn ünnepi kiadványában térképek, rajzok útján elenk tárja a (30 éves mult történetét es a jelen képét.

Illyefalvi I. Lajos albumának megjelenese ne- vezetes eseménye a magyar statisztikai életnek. De bátran mondhatjuk, hogy azt a szinvnnntat, ame—

lyet ez a munka tartalmának gazdagsága és értéke, kivitelének szépsége és pontossága tekintetében képvisel, a külföld legkitűnőbb kiadványai sem ér-

ték el.

Jól esik ezt megállapítanunk különösen azért,

mert oly munkáról van szó, mely bizonyos mérték-

ben a magyar uralom alatt állott Nagy—Magyar-

9. szám. ——799— 1934

ország kultúrszínvonalát van hivatva képviselni. A 60 éves mult nagy részének adatai a megcsonkí- tatlan Magyarország fővárosára vonatkoznak. Buda- pest lakosságában pedig — amint azt a lakosság származásáról és bevándorlásáról közölt térképek oly szermléltetően ábrázolják _ Nagy-Magyarország legtávolabbi vidékeinek szülöttei is jelentős szám-

ban szerepelnek.

A rajzok és térképek 14 fejezetben csoporto- sítva mutatják be az épülietviszonyok, a lakásvi—

szonyok, az álló népesség, a népmozgalom, a köz- egészségügy a községi közigazgatás, községi ház—

tartás és közbiztonság, az adóügyek, az építkezések

és közmunkák, az őstermelés, ipar és kereskedelem, a közlekedés, a hitelviszonyok, a közélelmeze's és

(árak, a közoktatás, közművelődés és egyházi élet és a szociális viszonyok adatszerű fejlődését és helyzetét.

A rendkívül bőséges és kiváló hozzáértéssel Összeállított statisztikai részletesebb ismentetésére ez alkalommal még nem terjeszke- dünk ki. Erre alkalmasabb mód fog nyílni, ami—

kor a grafikus ábrázolás alapját képező számanya- got tartalmazó kiadvány is megjelenik. Ennek a kötetnek a közel jövőben való megjelenését Illye- falvi I. Lajos lendületes szavakban megírt és a mű

szakszerű magyarázatát tartalmazó bevezető tanul-

mányában kilátásba helyezi. Ez a munka valóban ,,a főváros életének igazi kinrcsestára" lesz.

A grafikai ábrázolás technikai linegold'ása te- kintetében különös érdeme a munkának az egy-

szerűségr—e, könnyen érthetőségre való törekvés. A

jelenségeket úgy bontja szét és oly természetszerű vtiszonyításokban tünteti fel, hogy a szemlélőnek a fejlődés menetéről és a jelenlegi helyzetről a leg- könnyebben apercipiálható és az emlékezetben meg- maradó benyomása legyen. Aránylag egyszerű esz-

közökkel a vonalnak, a síknak és :! színeknek, az oszlopoknak, köröknek és térképeknek az ábrázo-

landó jelenség természete által megkívánt mesteri arlka'hnvazásával éri el célját.

A nagyszabású munka megteremtője és szellemi anyagnak

munkatársai mellett: — s ez utóbbiak közül Illye- íalvi I. Lajos dr. igazgató első helyen Bene Lajos

dr. nevét emeli ki, — különös elismerést érdemel-

nek a kötet kitűnő gr—aíikusai, valamint a Székes—

fővárosi Házinyomda is, mely a sokszorosítás mun-

káját végezte. I). S. dr.

Milhotfer Sándor: A búza ára a világvál- ságban és az újabb áremelési törekvések.

f_lleacandre Milka/Ter: Le prim du froment dcpuis la ertse mondiale et les efforts faits récemment pour augmenter les prim.

Budapest, 1934. 48 l. —— p.

Re'sume'. L'auteur, gui est un des plus émi-

nenis spéciailistes de la guestion du blé, oprés avoir expose' et la baisse considérable du froment ei son

opinion sur les efforts tendunt á cnrayer la (limi—

nutíon des prix, formule, sur ce dernier point, des

propositions guí mériteraieni bien dlétre prises en

considération. Nous résumons briévement ce gu'il recommande á cet égard: Selon lui, les pays pro-

duisant du froment devraient slengager á ne mettre

en venie, pendant 5 uns, les trois guarts de leurs stocks gue dans des cas ezceptionnels, avec [*auto- risation du Conseil du bIé fonctionnani á Londres;

ils devraient cependant avoir le droit de remplacer, toutes les anne'es, le vieux froment par du froment nouveau. Dans la production mondiale, il fuudrait assurer un avantage au íroment dur sur le íroment tendre. Ce dernier, évenluellement jusgu'á une certaine limite de poids, devrait étre vendu seule-

ment á llétat dénaturé dans le commerce inter- national. Dans les pays danubiens, on devruít inter—

dire Ia vente, pour la consommation humaine, du irozncnt tendre. Les íroments ayant une (jualité in- férieure () un certain poids de hcctolitre ne devraient étre vendus on*á I'éiut denature'. La réduction des terres á froment, les guuntités exportables, la pro- portion de la mouturc, devraient élre fixées par le Conseil du blé ionciionnani á Londres. Des mesures

analogues devraient étre prises á l'égard de la pro- duction du seigle. En terminant ses suggesiions utiles, liauteur propose (juc Popplicaiion des nm—

sures préconisées par lui soit contrőlc'e internatio—

nalement.

!!

A búzakérdés kitünő szakértőjének tanulmá—

nya azért érdemel figyelmet, mert nagy gyakor- lati érzékkel mutat rá a búzaprobléma orvoslását kereső sokféle tervezett és tett intézkedés hiá- nyosságára s maga is konkrét javaslatokkal szol—

gál e súlyos probléma megoldására.

A tanulmány vázolja a búzaárak megtörésé—

nek indító okait, a legalacsonyabb búzaárak ki-

alakulásának folyamatát, az ársülyedés megaka-

dályozására irányuló törekvéseket s azok hiába- valóságát. Az áraknak 1934-ben történt emelke- dése sem az agrárpolitikai intézkedéseknek, ha-

nem a rossz termésnek köszönhető, tehát nem az

ember, hanem a természet közreműködésének tu- lajdonítható. Nagyon helytálló szerző ama meg—

állapitása, hogy a jelenlegi kaotikus valutaviszo—

nyok mellett az áralakulások eddigi szokásos ösz- szehasonlítása hibás következtetésekre ad alkal—

mat. Éppígy tévesnek mondja azt az igyekvést,

hogy a búzatermelés költségeit egymagában, füg—

getlenül a többi terményektől akarjuk megálla-

pítani; a felszámított költségek csak névleges, sok

körülménytől függő szubjektiv adatok. A búzater'

mellésre azonban, már csak szélsőséges időjárási

viszonyaink miatt s a többi mezőgazdasági ág

szempontjából is szükség lévén, ezekre a búza elő- állítási költségeinek egy bizonyos hányadát át