SZOCIÁLIS VISZONYOK
Új munkabérhelyzet a magyar mezőgazdaságban.
Les nouvelles conditions de salaires ag'ricoles en Hongrie.
MÁSODIK RÉSZ. — DEUXIÉME PARTIE.
Résumé. Diapres les principes obligatoires pour la fixation des salaires, le salaire minimum doit étre fixé, en tenant compte des possibilite's de produire, des conditions de l'agricultare et des besoins vituux, de telle sorte gulil assure a I'ouurier le minimum vital, au—dessous duguel, dans l'inte'ré't (le Péguilibre social, il ne faut pas descendre.
Les conditions de Pagriculture se sont consi—
dérablement améliorées en Hongrie a cause de l'agrandissement du territoire et de Péconomie autarcigue répandue en Europe depuis la guerrc.
De la conjoncture favorable, les ouvriers agricoles ont particulíerement bénéficie'; nous avons indigué en détail ce gu,on a fait pour eua: en réglementant les 'salaires.
Les salaires agricoles minima fixés pour 19/41 représentent en moyenne par jour pour la Hongrie entiére guant aux journaliers de IPC classe, 3 pen- gős, gumit á ceux de 116 classe, 2 pengős, guant á ceux de "le classe, 1 p. 50 f. Pour les journaliers, le gouvernement u fixe' les salaires minima par l'arréte' no 1520/1941, prescrivant gu'aum bons ouvriers on page, en sas du salaire, une prime de 10%. En outre, plusieurs Commissions ont, en fixant des salaires maxima, relevé les salaires minima.
Ouant aux ouvriers saisonniers engagés au moins pour 6 mois, les salaires minima représen—
tent par mois, pour les ouvriers de I"! classe, 75 pengős 60 iille'rs, pour ceux delle classe,60p./i8 i., pour ceux de 1116 classe, 44 p. 36 f. De sorte gue, en comptant par mois 25 journées de travail, il en revient, par jour, auxdiis ouvriers, respectivement 3 p. 02 i., 2 p. 42 f. et 1 p. 77 i. Lá aussi, on a
accordé une prime de 10%.
Pour les valets ugricoles, le salaire minimum est, en moyenne, de 950 pengős. Mais la valeur réelle en est d'un tiers de plus, soit prés de 1240 pengős. Ainsi donc, ils gagnent, en été comme en
hívet, plus de A pengős par jour.
Che: les jardiniers gualifie's, les salaires hebdo—
r—madaires minima sont fixés de telle sorte gu'ils gagnent par jour (1 d 6 pengős a Budapest et 3 p.
65 f. a 5 pengős dans les villes autonomes et dépar-
tementales. Et en plusieurs endroits, ces salaircs
ont augmenté du fait de la fixation de salaires maxima.
Ce sont les salaires pour travaux partiaires gui furent le mieux relevés. En tenant compte des
moyennes des récoltes de 10 années et des prix á la ferme, calcule's dlapres les prix taxés au début de cette année, Ie salaire partiaire minimum d'un couple de moissonneurs, y compris les travaux de battage (et en prenant pour base une superficíe de 10 arpents cadastraux, considére'e comme moyenne générale), représente en moyenne 276 pengős pour le froment, 185 pengős pour le seigle, 245 pengős pour Forge fautomne, 235 pengős pour Forge de printemps et 235 pengős pour I'avoine, soit, en 'moyenne: 240 pengős.
Selon gue l'ouvrier a un tiers ou un guart de la récolte, le salaire partiaire minimum représente, par arp. cad., pour la pomme de terre, respective- ment 82 pengős 62 fillérs et 61 p. 97 f., pour le mais, respectivement 88 1). 29 f. et 66 p. 22 f., pour la betterave a sucre, respectivement 118 p.
96 f. et 89 p. 26 f., pour la betterave fourragére, respectivement 101 p. 99 f. et 76 p. 50 f.
Guant aux salaires forfaitaires, (ou I'ouvrier ne court guére de risgue), la moyenne des minima par arp. cad. représente, suivant gue le sol est difficile ou íacile á cultiver, pour la pomme de terre, respectiuement 70 et 60 pengős, pour le mais, 50 et 45 pengős, pour la betterave a sucre, 90 et 80 pengős, pour la betteruve fourragére, 70 et 60 pengős. Pour les salaires foríaitaires viticoles, le minimum est par arp. cad. de 160 pengős, respec- tivcmeut 230 pengős. Ajoutons gue pour les travaux foriaitaires, les salaires effectivement payés dépas—
sent sensiblement le minimum fixé.
Pour gue les salaires restent au niveau actuel,
il íaudrait rendre l'agriculture tellement intensive gue les ouvriers travaillent, en moyenne, par an, au lieu de 200 jours environ, 250 a 300 jours.
*
A munkabérmegállapításra kötelező irány—
elvek és az 1941. évre megállapított leg- kisebb, gazdasági munkabérek.
Az 1940:XV. t.-c. szabályozta munka—
bér-megállapítás nem más, mint döntés ab- ban a kérdésben, hogy mi legyen, illetőleg mi lehet a legkisebb gazdasági munkabé—
rek határa. Hogy a gazdasági munkabér- megállapítás hazánkban közérdekű fel- adattá és rendszerré vált, abban a komoly szociális fejlődés tényét állapíthatjuk meg.
17
5. szám
A törvény ezt a feladatot *a munkaadók és a munkavállalók arányos képviseletéből alakult munkabérmegállapító bizottságokra bízta. Ez a megoldás megfelelt a korszerű munkaalkotmányok ama alapelvének, hogy a fontos szociális problémák érdekképvi—
seleti úton oldassanak meg?)
Sehol annyira nem fontos, mint éppen a mezőgazdaságban, hogy a szociális szem—
pontokat igyekezzünk összeegyeztetni a ter- melés szempontjaival és annak minden—
kori adottságaival. Szükségképpen tanul—
mányunk első részében foglalkoztunk a termelés magyar adottságaival és vizsgál- tuk a munka és a munkabér kérdését mind munkaadói, mind munkavállalói szemszög- ből. Ennek során mindenütt reámutattunk arra is, hogy a mezőgazdasági termelés sajátságos viszonyai között munkabértör—
vényünk a szociális érdekeket miként ér—
vényesítette.
A legkisebb munkabérek megállapítása a munkavállalók munkaerejének kihasz- nálásával szemben kíván védelmet nyuj- tani a gazdaságilag gyengébb fél, a munka- vállaló részére. A legnagyobb gazdasági munkabérek megállapítására utóbb csak azért került sor, mert közismert okok _ (honvédelmi védkötelezettség visszaállítása, katonai intézkedések, felfokozott ipari ter—
' melés és ennek következtében munkaerők elvonása, a mezőgazdaságban elemi csapá- sok miatt előállott munkatorlódás) folytán a munkapiacon legalább is átmenetileg a munkakereslet lett túlnyomó s minthogy a magas munkabérkövetelésekkel szemben a gazda a rögzített árak mellett indokolt
esetben sem folyamodhatott az áthárítás
eszközéhez, a munkaadók teherbíróképes- ségének kihasználásával szemben ott, ahol ennek szüksége felmerül, védelmet kellett nyujtani. Ezt a termelés folytonosságához fűződő közérdek is, valamint az árrőgzités fenntarthatásának szempontjai is indo- kelták.
A szabályozatlan munkabérhelyzetről a szabályozott munkabérhelyzetre való át—
térés nem ment'volna zökkenő nélkül, ha a törvényhozói előrelátás ennek módját meg nem teremti. Ez pedig abban állott, hogy a törvény felruházta az országos munkabérmegállapító bizottságot annak jogával, hogy a munkabérmegállapításra
1) Perneczky Béla dr.: Újabb mezőgazdasági
szociálpolitikánk. Közigazgatástudomány 1940. évi 6. száma.
—-266——
vetve a bizottságok szakszerű
1941
kötelező irányelveket szabhasson meg az '
országos bizottság élt is ezzel a felbatals mazással és az 1940. évi december hó 2—án.
tartott ülésében a gazdasági munkabér-
megállapításra kötelező irányelveket álla-
pított meg. 1) Az irányelvek felállításával az országos bizottság biztosítani akarta azt, hogy a legkisebb munkabérek meg—állapításánál legyen egy határvonal, ame- lyen alul kisebb munkabéreket megállapí- , tani már sehol sem lehet. A cél tehát a lét—_], , minimum biztosítása akart lenni és köz-u
támogatása
abban, hogy a munkabérrendezés felada—_ ' fához hogyan fogjanak hozzá Ennek a:* VÚ'
közvetett célnak érvényesítésére az első"
ízben szerzett tapasztalatok alapján a mun- í kabérszabályozás komoly megindulásánai '_
szükség volt. 2)
Az irányelvek megállapítása nem egy—VL ; , oldalú elgondolás alapján történt A dön-
tés előtt az irányelvekben foglalandó leg-_,
kisebb munkabérekre vonatkozólag meg——
hallgatták az összes munkaadói és munka—- * ' vállalói érdekképviseleti szerveket és be,-_
kérték helyi vonatkozásban a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségek vélemé—
nyét és helyzetjelentését. Ezenkívül egyes munkabérekre vonatkozólag a földmivelés—
ügyi minisztérium hírszolgálati osztályá- nak adatgyüjtése is rendelkezésre állott.
Mindezek alapján az irányelvekben érvé—
nyesiilő szempont az lett, hogy az irány- munkabérek a termelés adottságaival, a
gazdálkodás mai viszonyaival és a megél-
hetés szokásos feltételeivel számőlva, a
lehetőség határai között biztosítsák leg- alább azt a létminimumot, amely alá le—szállni a társadalmi egyensúly érdekében _ nem kívánatos. Hogy a megoldásra más járható út nem kínálkozhatott, azt e ta- nulmány első részében kifejtett okok eléggé megvilágították. Kétségtelen, az irányelvek révén a multban fennállott, de szociális szempontból tovább fenn nem tarthatott nagy munkabérkülönbségek szű—
kebb határok közé szorultak. Történt , azonban ez olyan időpontban, amikOr a mezőgazdasági termelvények árszintje az évekkel azelőtti állapothoz képest lényege—
sen megjavult és mostohább gazdálkodási
1) A kötelező irányelveket a 167.000/1940. F.
M. számú rendelet hagyta jóvá.
2)Nádujialvg József dr: Az első gazdasági munkabérmegállapitás eredményei. Magyar Statisz—r tikai Szemle 1940 október havi száma.
5. szám
viszonyok között is az ekként megszabott létminimum megfizetése lehetővé vált.
Az országos bizottság fokozatosan kí- vánt eljárni az irányelvek alkalmazásánál.
Az irányelveket egyelőre megállapította az aratás, cséplés, burgonya, tengeri, répa, réti széna és sarjú, valamint a szántóföldi takarmánynövények legkisebb részes- és szakmánymunkabéreire, továbbá a szőlő szakmánymunkabérére, az egyes foglalko- zási csoportok közül pedig a szakképzett kertészek, az idénymunkások (summások, hónaposok), az egészbéres gazdasági cselé—
dek, végül a községi mezőőr—ök és hegyőrök heti, havi, illetőleg évi legkisebb béreire.
Az elsőbbség az irányelvek megállapítása terén tehát olyan munkanemekre és mun- káscsoportokra esett, amelyek jelentősége a termelésben széles körben fennáll és amelyek a munkásság megélhetését legkö- zelebbről érintik. Ahhoz, hogy az irány—
elvekben foglalt adatokat helyes kritikai 'érze'kkel mérlegelhessük, az irányelveket röviden méltatnunk kell abból a szempont- ból is, hogy a gazdálkodás változó viszo- nyaihoz mennyire képesek símulni, to—
vábbá, hogy gyakorlati alkalmazásukat az élet lehetővé teszi-e, végül, hogy egysége- sítő szerepük az irányítás terén miben nyilvánul meg.
A mezőgazdasági napszámbérekre áll elsősorban az, hogy a helyi viszonyok figye- lembevétele nélkülözhetetlen. Éppen ezért a napszámbérek legkisebb mértékére az országos bizottság kötelező irányelveket nem állapított meg, tehát a legkisebb nap- számbérek megállapításában a vármegyei bizottságoknak teljesen szabad kezük ma- radt. Az országos bizottság az irányelvek—
ben egyidejűleg megállapította nemcsak a részes, hanem a szakmánybérek legkisebb mértékét is. Ez a kettősség szab—ad válasz—
tási lehetőséget hagy mind a munkaadók- nak, mind a munkavállalóknak abban, hogy a helyi viszonyok szerint bármelyik szabályozott munkabérnemhez igazodóan kössenek megállapodást. Mind a két munka- bércsoportban a kötelező irányelvek kü—
lönbséget tesznek aszerint, hogy a mívelés jó vagy gyenge földön történik és ehhez képest eltérő legkisebb iránymunkabért állapítanak meg. Ezenkívül megkülönböz- tetés van aszerint is, hogy a munkabér élel—
mezést is magában foglal-e, vagy nem. Az élelmezés legkisebb mértékét azonban a vármegyei bizottság szabadon állapítja meg.
_ 267 __
1941Az sem kerülheti el a figyelmet, hogy a ter- més eredményéhez igazodó részes munka- bérek már magukban véve olyanok, ame- lyek számolnak a termelési viszonyok el- téréseivel. Tehát az irányelvekben foglalt legkisebb munkabérek rugalmasak és a gazdasági viszonyokban mutatkozó eltéré- seket figyelembe veszik.
Az országos bizottság a részes— és szak—
mánymunkabérekre vonatkozó irányelvek megszabásánál akként járt el, hogy az il- lető munkabérnemekben az összes mun- kák elvégzését (tehát az összes mívelési, betakarítási és behordási munkálatokat) vette figyelembe. A' termelés intenzitásának fokozása érdekében a kapásnövényeknél háromszori kapálást vett alapul. Az idény- munkásokra és a gazdasági csel-édekre vo—
natkozó legkisebb iránymunkabéreket pe- dig a leggyakrabban szokásos részletezés—
sel állapította meg. Mindez távolról sem jelenti azt, hogy a vármegyei bizottság me- reven ragaszkodni köteles ezekhez a nor- mákhoz. Az irányelvek kifejezetten ki- mondják, hogy a bizottságoknak módjá—
ban áll a kötelező irányelvekben foglalt legkisebb munkabért más összetételben, illetőleg más rendszer szerint megállapí—
tani, de ebben az esetben is legalább olyan értékű keresetet kell a munkavállaló ré- szére biztosítani, mint amilyent a kötelező irányelvek megszabnak. Példával élve, leg- kisebb munkabéreket a bizottságok tetszés szerint megállapíthatnak csupán a mun- kák egyes részeire, vagy aszerint, hogy az Összes munkákból milyen munkákat hagy- nak ki, megállapíthatnak arányosan kisebb munkabért. Továbbá a legkisebb munka—
bérekben, pl. a cselédek bérében az egyes járandóságok mibenlétét és arányát a helyi szokásoknak megfelelően, vagy a szükség—
let szerint részletezhetik. Ezzel a lehető—
séggel a legtöbb bizottság messzemenően élt is, bizonyságául annak, hogy az irány—
elvek gyakorlati alakalmazása a helyi vi—
szonyok között sem ütközhetett akadá- lyokba. Abban az esetben, ha a bizottságok a kötelező irányelvekben foglaltaknál ma—
gasabb legkisebb munkabéreket nem kí—
vánnak megállapítani, az iránymunkabé—
reket szószerint át is vehetik. Ez —— mint látni fogjuk —— túlnyomólag az északi és északkeleti vármegyékben fordult elő, ami- nek magyarázata abban keresendő, hogy itt (főleg a visszatért területen) a kisüze—
mek túlsúlya miatt a munkabérek részle-
17*
5. szám *
tezése iránt kevesebb kívánalom mutatko—
zik és a mezőgazdálkodás az ostermeles egyéb ágai (erdészet, bányászat) mellett nem annyira kizárólagos tényező, mint pl.
az Alföldünkön Ebből következik az is, hogy itt még bizonyos idő kell ahhoz, hogy az érzék az üzemtani szempontokhoz job—
ban alkalmazkodó munkabérrendSzer ki—
munkálása iránt messzebbmenően jelent—
kezzék. Ezektől függetlenül is, egyes mun—
kabérnemekben a megállapított legkiSebb munkabérek szintje országos viszonylat—
ban közeljöhetett az iránymnnkabérek szintjéhez, aminek magyarázatára ismerv- tetésünk során esetenkint térünk ki. Vé- 3131 az irányelvek hatása alatt kialakult munkabérrendszer gyakOrlati alkalmazha- tóSágát legjóbban jellemzi az, hogy a mini—
kaadó (gazda) és a munkavállaló (cseléd) egymás között kiköthetnek olyan munka- bért, amely tartalomban vagy összetételben egészen más mint a vármegyei bizOttság által megállapított legkisebb munkabér, de azzal azonos értékű. (Például a gazdád' szalma, vagy a kukoricaszár- reszt meg is válthatja)
Az országos bizottsagúak az irány—
elvek felállítása során gondoskodni kellett arról ils, hogy bizonyos kérdésekben a munkabérmegállapitó bizottságok állásfog- Zalása egyöntetű legyen. Ez vonatkozott első sorban a napszámOSok és az idény- ' munkások osztálYozására, amely az irány-
elvek szerint a következő:
Első osztályú munkás az a férfi, aki a 19. életévét betöltötte és aki nehéz munka kifejtésére (pl. kaszálásra, zsákolásra, stb.) isképes.
Másodosztályú munkás a) az a teljes munkabírású nő, aki a 17. *életévét betöl—
tötte, de _55. életévét még nem töltötte be;
bi az a teljes munkabírású férfi, aki a 16.
életévét betöltötte, de a 19. életévét még nem töltötte be; e) nehéz munkára nem képes az a férfi, aki a 19; életévét betöl- tötte.
Harmadosztályú munkás a) az a férfi, aki a 16. és az a nő, aki a 17. életévet még
nem töltötte be; b) az a férfi, aki a 60. és az a nő, aki 55. életévét. betöltötte.
Kimondják az irányelvek azt is, hogy a legkisebb munkabérek megállapításánál minden osztályra vonatkozóan rendszerint a szokásos átlagmunkát és teljesítményt kell alapul venni-. Ebből következik, hogy ha a bizottság— a teljes munkaidőt kitöltő
__ ggg _
,Szakkepzett kertésznek kell tekinteni azt;
_,kórlattal rendelkeznek A 2—és Csoportba
nehéz, vagy szakszerusegetigenylo egy munkákra (pl aratás, — ' , zsakhordas, kézi mutrágyaszorás, noi-me, tezés,; szénkenegezes, borsajtolás, rigoin'o
zás, stb) állapít meg leüklsebb rim kal) t,__
magasabb lehet.
A szakképzett kerteszeknél az ii- _ elvek a képzettség feltételeit ismeghatá *z,—_, _ _,
zák és őket külön csop * *
aki legalabb három éven át folytatott keri-. - tésztannlói tanulmanyok után sikerrel leg-*
alább kerteszsevedVizsgat tett ,, ,
Az 1—es Csoportba tartoinak azoka
szakkerteszek akik legfeljebb két évigya—
tartoznak, akiknek gyakor ta a két évet _'
meghaladja de négy évinél nem tobb úgy- * **szintén azok, akik négy évnél hosszabb
gyakorlattal rendelkeznek de 60 élet ii,-
ket már betöltötték. A 3as csoportba at:: "
toznak; akik négy évet meghaladó yakoiie lattal rendelkeznek és 60. élet uke még ' _
nem töltötték be A gyakorlatot, kertészt;segédvizsga letételétől kell számítana.
legkisebb heti munkabérek
nak alsó határa szempontjából az, következő három körzetre os_zlik
Az I. köizetet alkotják a szekesfovaros, továbbá Budafok, Kispest Pestszentlorme Rákospalota és Újpest megyei várósok, va- lamint Budatétény, Csepel, Nagytétény, Pestújhely és Soroksár nagyközségek.
A II. körzetet alkotják a törvényható- sági jogú városok és az I. körzetbe nem tartozó megyei városok.
A III. körzetet alkotják az I. körzetbe nem tartozó nagy—' és kisközségek. ,
Az irányelvekben még két olyan ren- delkezés van, amelyek a bizottságok eljá—
rását egységes vonalra terelik. Az egyik.
hogy a bizottságoknak a munkaszüneti napon teljesített munkáért legalább 2595—
kal felemelt legkisebb napszámbéi't kell megállapítani. Ez pedig megilleti nemcsak a napszámost, hanem az idénymunkást (summást) és a gazdasági cselédet is,, utóbbi kettő azonban munkaszüneti napon külön napszámbér nélkül is köteles ellátni az állatok etetését, takarít—ását, és feje-sét,
(1907zXLV. t.—e. 30. §) A másik, hogya bizottságoknak az aratási es eséplési leg- ( kisebb munkabérek megállapításánál _a szükséghez képest meg kell "állapítaniazt a napszámmunkamennyiséget, amelyet; a
_, 5. _szám — 269 -— 1941 _ 12. Az [. osZtályú munkások részére az 1941. évben megállapított legkisebb napszánibérek.
Salaz'res minima á la journée, fixés en 1941 pour les ouvm'ers de Ire classe.
I. ( n. ! m. § xv. ! v. ; VI. VII. % VIII. 1 IX. 3 x. XL ' xn. Évi átlag
Vármegye, város ' —— Maymnes
Comítats et vílles hó — pour les mois indigués par chétf'res romains annuelles P e n' g 6 ,— P 3 " g 6 s
* Abaűj-Torna vármegye 1'60 1'70 1'80 2'—— 260 3— 340 320 2'50 2'— 1'80 1'60 227
Baranya 1'80 1'80 220 220 220 3'——— 3 — 3'——— 220 220 180 180 227
Bars és Hontk. e. e. vm. 2'——— ( '— 220 260 280 320 3 60 320 2'80 260 2'-— 2'—- 254
' Bács—Bodrog vármegye 2-24 2-24 2-52 2'80 3-08 13-36 3-36 ggg 308 2-80 2-52 224 279
Békésm. járások . . . 220 220 280 280 330 330 3'90 390 330; 330 260 260 302 Békéscsaba megyei város ,
Gyula 2'50 2'50 310 310 390 390 440 4'40 3'90 3'90 2'80 2'80 343
Orosháza nagyközsev .
Borsod ,, . 3'-—— 2'—— 2530 3' — 360 420 4 80 420 360 3'-— 230 2'— 310 Csnád AradéSTofontálvm_ 2'30 230 250 2 80 320 3 60 4' —— 320 360 320 2' 50 230 296 Esztergom var-megye , 1'70 1'70 2 60 2 60 3'20 3'20 3 40 3'20 3'20 2 60 220 2'20 265 Fejér ,, . ( '— 2'—— 2 50 230 280 3'— 3 —— 3'——— 2'80 2 50 2'50 2'—— 253 Gömör és Kishont k. e. e. vm. ( -— § '— 3 _ 3'— 3 20 320 3' 50 350 3'—- 3' —— 220 220 282 Hajdu vármegye . . . 2'—— 2'——— 2' 40 280 3'— 1320 3 60 3'——— 260 240 2'— 2'— 258 Heves ,, 1'80 130 1 80 * '— 2'50 2'50 3'-— 3'— 250 2'——- 1'80 1'80 221 Jász-Nk. Szolnok vann. 2'—— 225 275 3'—— 325 350 350 3'50 3'—— 250 225 2'— 279
Komárom ,, 1'80 180 180 220 240 2'60 3'—- 3'—— 260 220 1'80 1'80 225
Pest—Pilis—SoltAKisk. vm. 2 —— 2-— 260 2-60 3—20 513? 4-— §; 3-20 3-20 2-20 2—20 287
Somogy vármegye . . 180 180 1'80 2'50 310 3'——— 3'—— 3'— 2'50 250 180 1'80 235
Sopron ,, 1'80 1'80 2'— 220 2 60 280 3203 3' 20 2'60 220 2'——- 180 235 Sopron tjv. ... 2'20 220 240 2'60 3'— 320 360 3 60 3'— 260 2'40 220 275 , Szabolcs vármegye . . 212 225 2'82 3'—— 32" 337 337 3'—- 2'75 250 212 1'87 269 ' Szatmár ,, 1'40 1*60 1'80 * '— 240 280 320 320 2'50 220 1" 60 140 218
Tolna 250 230 3 —— 3-—— 3— 350 3-50 3'50 3 — 3.__ 350 2-50 282
, " 3'— ' 350 3'——— ' 2' 50
Ung ,, 3'-— 3'—— 3'——- 3'——— 3'—— 3'—— 3'-—- 3'—4 3'—— 3'——— 3'—— 3'—— 300 Zala 1'60 180 2'— * "" 230 250 3'— 3'— 2-50 2'80 1'80 1 60 220 Beregi közígazg.kirend.1'60 1.60 1' 80 2'50 250 320 320 320 2'50 2'—— 1'60 1' 60 211 Máramarosi ,, ,, 2'—— 2 —— 220 250 — 3'-—— 3'—— 3'— 280 260 240 2 — 250
Ungi , , 2-— 2——— 3.757) 2 50 2-50 , 3--— 3-—— 3—— 2—50 2-50 ggg 2-— 246
, Budapest székesfőváros 2 60 260 860 360 4'50 4550 450 450 3 60 360 260 260 357
' Debrecen törvényh. j. v. 2 —— 2'20 240 2'80 3' —— 320 340 3'—'—— 2 60 2'40 2'— c'—— 258 - Kecskemét ,, 2 20 2'20 280 280 4'—— 4'— 4'— 4'— 3 — 3'——— 220 220 303
Szeged ,, 2—50 2-50 3—- 3-— 3-50 4-20
Országos átlag ——
Moym'mes générales 202 204 241 260 298
323 345 333 280 261 234 206
265
munkás azért tartozik külön teljesíteni, mert a munkaadó egyes munkák elvégzé- Séhez gépierőt (pl. marokrakó, kévekötő aratógépet, lófogatú gereblyét, cséplőgép—
nél elevátort, stb.) szolgáltat.
A törvény szerint a vármegyei (városi) bizottság a helyi viszonyok mérlegelése alapján határoz abban is, hogy az illető tör- vényhatóság területére megállapít- e legki—
fsebb munkabéreket, vagy nem. A biZOttság—
nak ez a diszkrecionális joga természetes is,
mert kedvező munkabérhelyzet mellett a minimum megállapítása felesleges, sőt el-
lentétes hatások kiválthatása miatt nem is kívánatos. De felesleges lehet a munkabér—
szabályozás akkor is, ha az illető törvény- hatóság (területén nem folytatnak olyan ter- melést, amely ezt indokolhatná. Annak, hogy a bizottság a munkabérmegállapítást a szociális érdekek rovására mégse mellőz—
hesse, kettős biztosítéka van. Az egyik, hogy a földmívelésügyi miniszter ezt kötelezővé teheti, a másik, hogy az országos bizottság a vármegyei bizottság mulasztását pótol—
hatja. Amikor az országos bizottság a köte- lezőt irányelvek megszabásával valósággal a
5. szám
5194; *
All. osztályú munkások részére az 1941. évben megállapított legkisebb lapszám-bérek
Salaires minima a la jom-nás, Más en 1941 pour les omm'ers de IIB elmesz.
" , 1. ) IL ; ni. IV. 1 v. ] vr. ]vn. ]vm í IX, ] x, § XI. l mrdátlána'gw
Varmegye, varos _ , _ *— * — May—must
Comítals el m'lles hó _ pour les mozs m chrjfres romams , Gumicella
P e n g 6 — P e 11 g 5 s
Abaúj--Torna vármegye 1' 10 120 1'30 1'501 2— 220 2'40 2'30 1'80 _1'60 1'30 1'10 ,165 (_. Baranya 1'30 1'30 180 180 1'80 220 220 220 1'80 1'80 1'30 1'30 173
—— Bate és Hontk. e. e. vm 1-60 1'60 1'80 220 240 260 320 2'60 240 2720 1150 1'60 215,
— Bács-Bodrog vármegye 1—92 ma 216 2-40 ,2-64 288 288 3222 2134 2—40 2-15 real 231;
Békésm. járások . . . 1'65 1'65 2'10 2'10 2'48 2'48 2'93 2'93 2'48 2'48 1'95 1'95 226
Békéscsaba megyei város , —
Gyula 1'88 1'88 232 282 293 298 3'30 8'30 2'93 2'93 2'10 2'10 255
Orosháza nagyközség .
' Bereg vármggye _ _ _ 1' 20 1 20 1' 40 1' 40 1'60 1'60 1'80 1'60 * 1'69 1'40 1'40 1'20 143 ';
, Borsod ,, , 1" 60 1 60 1 80 2' 20 2'80 3'20 3'40 8'20 2'80 2'20 1'80 1560 235 ,
Csanád AmdésTommálm 1-7? 177 187 210 240 270 3'—— 240 270 2430 1'87 1'77 223 '—
Esztergom vármegye_ 1'30 1'30 2'20 [2'20 2'40 2'40 2'6'0 240 2'40 2'20 1'80 1780, 208 , : '
_ Fejér _ 1—50 31-50 180 1-30 2--— 2-20 2-20 2-20 _ 2—— 1780 180 150 135 : , *
' Gömöres Kishontk. e. e. vm 1'30 130 2' —-— 2' —— 2'20 2'20 2'80 2'80— 2 '— '2'—-—, 1 60' 1360 198 ;
g Hajdu vármegye . . . 1'32 1'32 1'60 186 2'— 212 2'40 2'—— 172 1130 1'32 1532, 171 ; _ ;
; Heves 1'30 130 130 150 2'——- 2'—- 250 2450 1'80 1'50 130 1'30, 169— '*
Jász- Mr.-Szolnok vál-m 1'25 1'45 1'75 2'— 220 250 250 250 2'—-—— 170; 145 125 _:188
Komárom , ,, 1'20 1'20 1'20 1' 50 1'60 1'80 2'——— 2'-—- 1'70 ? 1'60 120 120 152
i Pest—Pilis-Solt Kisk vm. 1-80 1'80 2—10 210 2-50 ggg 3-20 ggg 2-50 2-50 1-80 180 232 _
t' Somogy varmegye , _ 1'50 1' 50 1'50 2'-—-— 2'——— 2'40 240 240 2'--— 2'—-— 1'50' 1'50 189 * 7
§ Sopron ,, . . 1'40 1'400 1'60 180 2'-— 220 240 2'40 2'—— 1'80 1'60 1'40 175 **
— Sopron tjv ... 1'60 1'60 1'80 2'-——-, 220 2'40 260 2130 220 2'— 180 1'60, 203, ' Szabolcs vármegye. . 1'60 1'80 210 240 260 270 2'70 2'40 220 2.—— 170 160, , 214'
Szatmár ,, 105 120 1'35 1'50 _ 1'88 210 240 2'40' 1'87 1'65 1'20 1'05 168 , :
, 1'80 . , 2'2 , . 2'60 , , 220 _ _
[_ Tolna ,, 1 80 220 2 20 2 20 2 60 2 60 2 60 2.20 2 20 2 20 1 80 1 80 212
: Ung ,, 225 225 2' 25 225 225 2 25 225 2'25 2'25 2'25 2'25 2'25 225 .
; Zala 1' 20 130 1'50 1'50 1'70 2 -— 2'50 250 2'— 1'70 1'30 1'20 170 '"
J Beregi közigazg. kirentl. 1' 20 1.20 1'40 1'80 1'80 2' —— 220 220 1'60 1'40 1'20 1'20 160 — Maramarosi ,, — ,, 1'45 1'75 2'——— 220 250 250 250 220 1'70 145 125 195
_, Ungi , , 1-50 1'50 hág 1'80 ggg 225 2-25 2-25 1'80 1'80 %% 1-50
_ Budapest székesfőváros 220 220 8'-—— 3'-—— 380 380 380 380 3'— 3'—— 220 220 183
! Debrecen törvényh. j. v. 1 33 1' 47 1' 60 187 2' —- 213 227 * '-— 1'67 1'60 1'33 *1'33 171 Kecskemét ,. 2' -— 2 — 2' 50 250 360 3'60 8 60 8'60 2'60 2'60 2'-—— 2'— 271 s; Szeged ,, 1' 80 1 80 2 20 220 270 3'20
y Országos átlag —— .- -
Moyennes générale s 102 158 183 193 280 293 263 252 210 200 164 155, 190
munkabérrendezés alapjait teremtette meg, érthetően fontossá vált, hogy a kötelező irányelvek gyakorlati alkalmazása is bizto-
sított legyen. Éppen ezért a földmivelésügyi
miniszter előírtal) mindazon munkabérek legkisebb mértékének kötelező megállapítá-
sát (kivéve a községi és hegyőrök munka- bérét), amelyekre kötelező irányelvek álla—
nak fenn. Ez alól csak akkor lehet kivétel, ha a törvényhatóság területén számottevően nem folytatnak Olyan termelést, amelyben a felsorolt munkabérnem előfordulhat.
A következőkben ismertetjük várme—
1) A 168.600/1940. F. M. számú rendeletében.
gyénkint az 1941. évre megállapított leg-
kisebb gazdasági munkabéreket. (A dűlt be—
tűs adatok az országos bizottság által meg—
változtatott bértételek.) A munkabérmegál—
lapító határozatok kimerítő ismertetésétől, így különösen a rmunkák egyes részeire megállapított legkisebb munkabérek, vala—
mint a mellékesen végzett külön teljesít- ményért megállapított többletjuttatások ismertetésétől az anyag nagy terjedelme miatt természetesen el kell tekintenünk. Ép- pen ezért ismertetésünk csak a fontosabb munkabérek közlésére terjed ki, azokat azonban, amelyekre nézve kötelező irány;—
elvek állanak fenn, kivétel nélkül ismertet——
5. szám —271— 1941 14. A lllfosztályú munkások részére az 1941. évben megállapított legkisebb napszámbérek.
Salaires minima () la, joumée, fixés em 1941 pour les ouwz'ers de IIIa classe.
jük. Azoknál a legkisebb munkabéreknél, amelyekben a bizottságot kötelező irány—
elvek figyelembevétele köti, a felsorolás elött ismertetjük a kötelező irányelvekben foglalt legkisebb munkabéreket is. Ezen az alapon összehasonlítás útján tájékozódha- tunk arról, hogy a bizottságok mennyire tér-
tek el (felfelé) az iránymunkabérek vonalá—
tól. Minthogy érdekel bennünket az is, hogy a legkisebb munkabér mekkora megterhe- lést jelent területegységre (kat. holdra) vo—
natkoztatva, a kötelező irányelvekben fog—
lalt legkisebb munkabéreknél a 10 éves ter- mésátlag, valamint az ez év február hó vé—
géig irányadó rögzített árak átlagai szerint
1. n. ] 111. IV. % v. VI. * vn, ! vm. ! IX. 1 X. § XI. xn. Évi átlag
Vármegye, város . _ _ * Moyermes
Comita ts et villes hó —— pour les mozs m chtj'res romams ammelles
P 6 n g 6 —— P e 71 g 5 :
Abaúj-Torna vármegye 090 1'—— 110 120 140 150 2'—— 1'80 140 120 110 090 129 Baranya 1 —— 1'-— 140 140 140 1'80 1'80 1'80 140 1'40 1'— 1'——— 137 Bars és Hontk. e. e. vm. 1 20 120 140 180 2'— 220 280 220 2'—— 180 120 120 175
Bács Bodrog vármegye 1-44 144 162 1'80 198 216 216 51133 198 1'80 1'62 1-44 179
Békésm. járások 1'10 1'10 140 140 165 165 195 1'95 165 165 180 1'30 151
Békéscsaba megyei város
Gyula 1 25 1'25 1 55 1'55 1'95 1'95 220 220 1'95 195 140 140 171
Orosháza. nagyközség .
Bereg vármegye . . . 0 80 080 1'—— 1'—— 120 120 1 20 1 20 120 1'—-— 1____ 080 102
Borsod ,, . 1 20 120 140 1' 80 220 2'40 2 60 2 60 220 1'80 1'30 120 182 Csanád, Arad ésTorontálvm 115 115 125 1 40 1'60 1 80 2'— 1 60 1'80 1'60 1'25 1'15 148
Esztergom vármegye. 1'— 1'— 1'80 1'80 2'——— 2 —— 2'20 2 — 2'— 180 140 1'40 170 Fejér ,, 1'—— 1'—— 120 120 150 150 1'80 1 80 1'60 140 140 1'—— 132
Gömörés Kishontk e e vm 120 120 150 1'50 2'—— 2'—— 250 2' 50 1'50 1'50 120 120 165 Hajdu vármegye . . . 1'—-— 1'— 120 1'40 1'50 1'60 1'80 1'50 130 120 1'— 1'— 129
Heves 1'—-— 1'—— 1'— 1 20 140 140 150 150 1 20 120 1'— 1'——— 120
Jász- Nk Szolnok várm 1'—- 110 1'30 1 50 1'60 1'80 1'80 1'80 1 50 1'20 110 1'—— 139 Komarom ,, 1'—— 1*-—- 1'— 1 —— 1'—— 1.—— 1'80 1 30 1 —— 1'— 1'—— 1'—— 105
Pest—Pilis-SoltoKískwm. 1'60 1'60 1'60 1'60 2—-— 3.5 2-40 55? 2-— 2-— 1-40 ma 183
Somogy vármegye . . 1'—*— 1'-— 1'—— 140 140 1'60 1'60 1 60 140 1410 1'-— 1'—— 128
Sopron ,, 1'— 1'-— 1'20 1 30 1'40 1'50 1'60 1'60 1'40 120 110 1'— 127 Sopron tjv. ... 1'10 1'10 1'30 1' 40 150 1'60 1'70 1'70 1'50 1'30 1'20 1'10 137 Szabolcs vármegye . . 128 144 1'68 1 92 208 2'16 2'16 192 176 1'60 1736 1'20 171
Szatmár ,, 070 080 090 1 — 1'20 1'40 1'60 1'60 125 110 080 070 121
, 1'20 _ _ 1'50 , _ 1'80 , _ 1'50 ,;
Tolna ,, 1 20 150 1 50 1 50 1'80 1 80 1 80 150 1 50 1 50 1_20 1 20 150
Ung ,, 1'80 1'80 1'80 1 80 1'80 1 80 1 80 1'80 1'80 180 180 1'80 180
Zala 0'80 0'90 1'—— 1 ——-— 110 1' 30 1' 50 1'50 1'80 1'10 090 080 110
Beregi közigazg. kirend. 080 080 1'——— 1 30 1'30 1'50 1'50 150 1'— 090 080 0'80 110
Máramarosi ,, ,, 1'10 1'80 1'50 1'60 1'80 1'80 1'80 150 120 1'10 1'— 131
Ungi , , 1—20 1—20 igg 1-50 §?) 1'80 1'80 1'80 1-50 1-50 i-Ég ma 149
Budapest székesfőváros- 1'80 1'80 240 2 40 320 320 320 320 2'40 2 40 1 80 1'80 246 Debrecen törvényh. j. v. 1'—— 110 120 1 40 1'50 1'60 1'70 150 130 1 20 1 — 1'—— 129
Kecskemét ,, 1'80 1'80 2'20 2'20 320 320 3'20 320 220 2'20 1 80 1'80 240
Szeged ,, 1'60 1'60 1'80 180 210 260 Országos átlag —
Mag/armes générales 114 121 187 149 171 181 196 182 159 148 123 115 150
! l 1 1 !
vett majori árakl) alapján ismertetjük a munkabérteher költségét is. Ezekkel össze—
hasonlítás útján már könnyen mérhetjük a megállapított legkisebb munkabérek okozta költséghányadost. A tisztán készpénztételből álló legkisebb munkabéreknél az össze—
hasonlítás lehetősége önmagától adódik.
A napszámbérek?)
Első helyre a gazdasági napszámbérek ismertetését vettük, egyrészt mert ez a mun—
kabértétel az, amely az egész év folyamán
1) Az Országos Mezőgazdasági Uzemi Termelési és Költségvizsgáló Intézet által végzett számítások.
2) Ide tartoznak a 12—18. sz. táblák
