Külkereskedelmi forgalmunk az 1941. évi első kilenc hónapjában

KERESKEDE

LEM, KÖZLEKEDÉS

Külkereskedelmi forgalmunk az l94l. év első kilenc hónapjában.

Le commerce emtérieur de la Hongrie pendant les neuf _premiers mois de 1941.

—Résumé. Notre balance commerciale s'était soldée en 1940, pour la premiere fois de_puis 1930, par un deficit considérable (plus de 98 millions de pengős).

Mais pendant les neuf premiers mois de I'anne'e en cours, elle avail une forte tendance a se mettre en éguilibre. L'excédent des importations sur les exportations n,a été gue de 8'4 millions de pengős:

la valeur de nos importations a représenté 504'6 millions de pengős, et celle de nos exportations, 496'2 millions, de sorte gue par rapport á l'année derniére, la premiere a augmenté de 7% settlement et la seconde de 33%. Et sur les 9 mois considérés de 1941, 5 ont eu un excédent, alors one l'annéc derniere seule la balance de mars s'était soldéc par un actif.

Uespace oü se iaisaii notre commerce extá—

rieur était rétréci méme comparativement aaa: neuf

premiers mois de mm, oil dans nos échanges,

représentant 844'6 millions de pengős, la part des pays extraeuropéens a été de 8'51% (71'9 millions de p.), contre 0'43% seulement (4'3 millions de p.) pendant la méme période de I'année en cours, or) notre commerce exlérieur représentait environ

! milliard de pengős.

Parmi les pays avec lesguels nous faísions du commerce pendant Iadite période de llannée en cours, (*Allemagne occupait la premiere place.

Sa part dans notre commerce extérieur représen- tait 60'7%, dépassant considérablement celle de 1940 ( 50'3% ), ce gui montre one nos rapports commercie aux étaient resserrés avec elle. Dans notre com—

merce avec Pétranger, liltalie occupait la deuxi—

eme place. Avec elle, le trafic étaít considérable:

la valeur de nos importations dlorigíne italienne s'est élevée, de 37'9 millions de pengős, a 92'9 mil—

lions, et la part totale de llltalie dans notre com—

merce, de 11'2%, a 16%. —— Donc, de notre com—

merce extérieur, il revenait 76'6% (plus des %) a llAllemagne et (; liltalie, contre 61'5% (a peine plus des als) pendant l'année derniére. Et sí Fan compte aussi la part, tlans notre commerce eseté—

rienr, du Protectorat de Bohém e—Mora vie

(3'3%_, contre 3'9% l'année derniére), ce Protec- torat faisant partie du territoire douanier allemand, la participation de l'Allemagne et de l'ltalie a représenté 79'9% (environ les 'ls) de notre com- merce crte'riear total. contre 65'3% (pas tout d [ait %) pendant Formát- 1940. —— Dans notre com—

merce avec lyétranger, la part de la Slovaouie a un peu grandi, sielevant d ?'8%.

La Suisse occupait dans notre commerce erlérieur la troisiémc place (avec 5955, contre 3'4% l'anne'e dernie're; donc sous ce rapport nos rapports commerciaux évoluaient également). ————

Avec les pays !) alk (: n igues, notre commerce diminuait fort, et cela surtout en raison de la gaerre (écroulement de la Yougoslavie, perla de territoires annexes par la Gréce). Aussi. la port des pays balkaniaaes dans notre'commerce est—elle tombée a moins lle la moitié (5796) de ce gu'elle avait été Pannée dernie're (l2'1%). Avccla (Bau-_

manie, notre commerce a [ort díminué, mais ii est devenu favomble avec la Bulgarie, et sur— ; ,;

tout avec la Turguie.

En ce ani concerne l'Europe occiden—

talc, notre commerce extérieur a cessé avec la Grande-Bretagne, baissant fort á l'égord de la France et des Pays-Bos, et progressont un peu envers la Bclgigue. Dans ces conditions, la part,;

gue ces pays-la avaient dans notre commerce pen—

dant les 9 premiers mois de llanne'e, ne représen—

tait gue 1'4%, contre 5'5% pour la méme période de l'année derniére, En ce aut concerne les pays nordigues, notre commerce a baisse' tant pour les achats one pour les vcntes avec le Danemarlc.

Mais il augmentait avec les dear: autres pays scandinaves, surtout avec la Suede; et il en était de me'mc pour la Finlande.

*

A háború kitörése, főként azonban az l940. évi június 10—i olasz hadüzenet óta, melynek következtében a tengerentúli pia—

cokkal való összeköttetésünk megszakadt.

külkereskedelmi forgalmunkban mélyreható Változások állottak be. A módosult beszer—

zési és elhelyezési lehetőségekhez alkalmaz—

kodóan ezek a változások részint földrajzi, részint technikai (természetűek. Egyrészt ugyanis új piacok pótolják a régi lengoren- túli beszerzési forrásokat és eladási terüle—

leket. s ezeknek az új piacoknak a fontos!——

sága. minél jobban kitolódnak, a német és szövetséges fegyverek hatása alattakonszo- lidálódó Európa határai, egyre növekszik.

Forgalmunk mindazáltal, mint alább lát- juk, földrajzilag természetszerűen jóval ki-- sebb területen bonyolódik le. Behozatalunk technikai irányú változásai egyrészt egyes pótanyagok előtérbe nyomulását, másrészt a nyersanyagok helyett félgyárlmányok és

11. szám ——835—— 1941

készáruk beszerzését vonják maguk után.

Ami pedig kivitelünket illeti, melyet a ter- mészeti kincsekkel gazdagodott magyar föld és a magyar munka determinál: míg külkereskedelmi politikánk, amely önként értetődően szerves része egész gazdasági po- litikánknak, nélkülözhető t'eleslegeinket a kivitel rendelkezésére bocsátja. addig olyan árukból, amelyekre jelenleg a belföldi köz- ellátás biztosítása érdekében szükség van (pl. a zsirra, szalonnára, vajra), az exporu tot felfüggeszti. S ha így egyes áruk ——f— át- menetileg ——— e magasabb nemzeti érdekek—

ből a kiviteli tételek közül el is maradnak más, nélkülözhető áruk, esetleg új cikkek annál nagyobb mértékben kerülnek ki kül- földre, amint azt pl. egyes növényi fonó- anyagokból előállított áruknál éppen az ez- évi külkereskedelmi forgalomban láthatjuk.

Idei nemzetközi áruforgalmunkat erő—

sen befolyásolta az a körülmény is, hogy az év április havában már Magyarország- nak is be kellett avatkoznia a tengelyhatal—

mak fegyveres kiizdelmébe a trianoni déli határokon túl maradt véreink felszabadítása érdekében. A volt Jugoszlávia és Görögország ellen folytatott hadműveletek olyant terüle- teket kapcsoltak ki egy időre külkereske—

delmi forgalmunkból, amelyekkel éppen az utolsó években szorosabbra fűztiik kereskel delmi összeköttetéseinket. Az északkeleten az oroszországi szovjetek által ránk kény—

szerített küzdelem pedig alig hogy megindult s jelentős méreteket felölteni kezdő forgal- mat römbolt szét.

Mind a behozatal, mind a kivitel olda—

lán ható tényezőként kell végül felemlíteni az áremelkedést, minek következtében a forgalom volumene kisebb mértékben nö—

vekedett, mint ahogy arra a forgalom érté—

kéből következtetni lehet.

Az idei első kilenc hónap forgalma

egyébként (1. sz. tábla) erősen az egyen—

súlyi helyzet felé irányította a kereskedelmi mérleget, amely 1930 óta első ízben 1940—

ben végződött jelentékeny, az első 9 hónap- ban több, mint 98 millió P—t tevő passzí—

vummal. Az idei háromnegyed év behoza' tali többlete már csak 8'4 millió P—t ért el, oly módon. hogy míg behozatalunk 504'6 millió P—s értéke csak 7%—kal haladta meg

a tavalyit, addig a kivitel 496'2 millió P-s

értéke 33%-kal volt magasabb a mult évi—

nél. Kivitelünk kedvezőbb alakulásával járt együtt, hogy a havi mérlegek az idén már 5 hónapban voltak aktívak, míg tavaly csak március havában értünk el kiviteli többletet.

Hogy a forgalom mennyire összeszűkült töldrajzi határok között bonyolódott. le az idén még a mult évhez képest is, arra nézve jellemző, hogy míg 1940 első kilenc hónap—

jában az egész 844'6 millió P-s forgalmunk—

bol 7l'9 millió P (823195) esett az Európán

kívüli többi világrészre (2. sz. tábla), addig

l9—ll—ben ez a részesedés a kereken 1 milk liárd P—s összl'orgalomból 4'3 millió P—re

(()-43943) zsugorodott össze.

A vezető szerepet a forgalomban a Né——

metbírodalom tölti be: (i()'7%—os részese—

1. Magyarország külkereskedelmi forgalmának főeredményei az 1940. és 1941. évek január—szeptember hónapjaiban.

Résultats principauw du commerce exte'rieur de la Hongrie pour janvier—septembre 1940 et 1941.

lan —— l9—lO év fan —— t941 év

! Behozatali É—) l'ehozatali t—l

, Behozatal KiVitel V' aláásta %) Behozatal Kivitel, V' ággá?! (_H

Hónap -— — Mom Imporfw l Exparfa- Excéd. des (mp Importa- Exporta— Excéd.des imp [ions ! tions 'sur les exp. (") tions tions SW 183 "F(—)

* ou des exp.sur ou dfs exp. sm

] les imp. ( ?) les imp. (—t—)

érteke ezer pengőben —— en milliers de pengős

! !

Január —— Janvíe'r . 46.293 46.005 ( ——— 288 37.862 34.576 —- 3286

Február — Février ... 41.208 39.344 ; —— 1864 40.046 51.212 4— 11 166 Március -—-.Mars . . 55.298 59.670 ; Jr— 4.372 54.935 65.567 J,- 10.632 prilis —- Avril ... 64.116 55.617 § —— 8.499 51.390 41.457 —— 9.933

Május —— Mai . . , , 56.554 43 299 § —— 13.255 62.462 62.932 4;— 470

Június .Iuin . . . 56 400 36.689 ' ,,_ 19.711 60.076 48.988 —— 11088

Július — Juillet . . 61.418 ? 32.951 ; .,. 28.467 69.362 53.010 —— 16.352 Augusztus ———— Aoút . 43.939 31.740 ' -— 12.199 6l.520 67.640 —l—- 6.l20 Szeptember _ septembre 46.296 27 759 ] —— 18.537 66.958 ' 70.825 %- 3867

Összesen __ Total 471. 22 t 373074 1 —— 98448 504611 496207 -— 8.40l

11. szám

2. Magyarország külkereskedelmi for

%

jam:

——836-—-—

r—szeptember hónapjaiban.

1941

simának megoszlása országok szerint az ISM). és 1941. évek Bépartotzon, par pays, du commerce emtérieur de la Hongrie en janvier—septembre 1940 et 1941.

Származási illetőleg Behozatal — Importatiom Kivitel —— Ewportatz'om ÉÉÉSÉZÉÉÉ 735933;

. . _ ,, x ,

rendeltetés' orszaga: 1 9 4 0 l 1 9 4 1 1 9 4 0 l 1 9 4 1 mi kiszűri—)

Pays §; %ovenance * I—IX. ,, sur 1165 551; %%) *O

' ' 1.000 1.000 1.000 1.000 1940 ! 1941

deatmatzon ? % P % P % P ] % m;m_

' !

Némethirodalom— Etatallemand 242244 51-37 302288 59-91 182612! 4895 301655 61-401—590324— 2.367 Cseh-morva prot. — Protecto-

rat de Bohéme-Moram'e . . 20.156 4'27 16.954 336 12.539 336 16 083 3'24 —— 7.617 —— 871 Szlovákia - Slovaguie . 13.685 2'90 15.709 3'11 9.906 266 12.331 2'48— 3.779 —— 3.378 Lengyel főkormányzóság ——

Gouvernement général pour

le territoire polomu's occupé 483 010' 278 006 1 000 2.554 051 -— 482 4— 2.276 Románia — Ranma/nie . 22.329 474 2260 0'40 8.906 2'39 307 006 ——-13.423 —*1.953 Jugoszlávia —— Yougoslavie . . 26.784 5'68 4.702 093 14.936 400 6.792 1'37 ——11.848 -l—— 2.090!

Szerbia —— Serbie ... —— —— 21 000' —— —— 328 007 —— %- 307

Horvátország —— Croatie . —— 586 012 —— m 837 01? —— %— 251

Luxemburg — Luxembourg . . 246 005 —— —— 100 003 51 001 — 146 J;— 51 Svájc —— Suisse ... 13.195 2'80' 12.249 2'43 15.735 4'22 36.257 ?'31 4- 2.540 4—24008 Olaszország — Italic . . . . 37.945 805 92.934 18' 42 56.223 150? 67.071 13'52 —l——18.278 —-25.863 Franciaország —— France 808 017 2.416 048 11.546 309 345 0'074—10738 —— 2.071 Belgium —-— Belgig'ue . . 3.715 079 899 0'18 1.283 0534 7.198 1'45 -—— 2.432 %- 6.299' Németalföld —— Pays-Bus . 7.502 1'59 974 0'19 4.297 1'15 1.756 035 —— 3.205 4—— 782 Nagy—Britannia—Grande-Bretagne 5.798 1'23 170 003 11.816' 317 ——- _— —§— 6.018— 170' Dánia —— Danemark ... 1.160 025 951 019 1.359 036 1.082 022 4— 199 4— 131 Norvégia ——-— Norvége 632 0'13 727 014 818 022 1.490 O'BOH— 181 4— 763 Svédország —— Suede 3.104 066 10.329 205 5.699 1'53 11.001 222 11— 2595 4— 672 Oroszország — Russie . . . 10 000 10.813 214 — —— 1.536 0'31 —— 10 —— 9.277 Finnország —— Finlande . . . 319 007 1.846 0'36 645 017 2.307 046 4- 3264— 461 Bulgária —— Bulgarie . . . . 7.825 166 5.083 1'01 2.218 059 9.461 1'91— 5.607—1—4378 Görögország —- Gréce . . . . 2.452 052 102 002 3.289 088 323 007 %— 837 %— 221 Törökország -— Turgm'e . . . 9.988 2'12115586 3'11 3.569 0'96 10.429 2'10!—— 6.419 .... 5.257 Európai szabad kikötők —

Parts libres (l'Europe . . . —— i _ —— — 136 004 15 0'00—4— 136 %— 15 Egyéb európai országok —-

Autres pays (l'Europe . . . 1.610 034 3.246 064 3.058 082 1.095 0'22H— 1.448 —— 2.151 Európa összesen —— Europe . 421390 8949 501323 9933 350 686 9400 495304 9982 —""1.30.4 —— 5.919 Palesztina —— Palestme . . 209 005 f— —— 1 054 028 7 0'004— 845 %— 7 Brit—India _— Inde Anglaise . 1.562 033 115 003 982 0'26 — —— — 580— 115 Holland—india-IndesNéerlandaís. 821 017 57 0'01 600 016 —— —— —— 221 — 57

Egyéb ázsiai országok — Au- !

tres pays d'Asie ... 270 006 2.227 ; 044 2.213 060! 120 003 4— 1.943 —— 2.107 Ázsia összesen __ Asie . . . 2.862 061 2.399 0'48 4.849 1230! 127 0'03 %— 1.987 —— 2.272 Egyiptom —— Egyp te . . 2.875 0'61 —— —— 4.153 1'11 141 0'03—1— 1.278 % 141 Délafrikai Unió —-— Union-Sud-

Afrz'caine ... 1.132 0324 53 001 1.446 0'39 —— —— 4— 314 —— 53

Egyéb afrikai országok —— Au— .

tres pays d*Afrígue . . . . 1.722 037 6 0'00 1.452 0'39 26 000 —- 270 4— 209 Afrika összesen —- Afrigue 5.729 122 59 001 7.051 1199 167 003 4— 1.322 Jr 108 Brit-Eszak-Amerika — Améri—

gue da Nord brit ... 425 009 —— — 109 003 _,, ..,, —— 316 —

Amerikai Egyesült Államok — — *

États- Unis d Amérígue 35.059 744 903 0'18 4.543 122 145 003 —-—30.516 —— 758:

Középamerikai országok ——

Pays d'Ame'rigue Centrale. 146 003 5 000 1.165 031 269 005 4— 1.019 4-— 264I Brazilia. -—— Brésil ... 811 017 4 000 876 023 54 0'01 %— 65 4— 50 Argentina —— Argentine . . 3.452 073 16 000 2.075 056 113 002 _— 1.377 4— 97 Egyéb délamerikai országok— Au

tres pays d Amérigue du Sud 1.011 021 2 000 1.702 046 28 001 4— 691 4—— 26 Amerika; össz. —— Amérigue . 40.904 8'67 930 018 10.470 281 609 012 ——30'434 -—— 321 Ausztrália —— Australia . . . 37 0'01 " —— 18 000 —— —— —— 19 ——

Mindössze Total général 101522! zoo-ook 504010100-00 373070100-ooi 490207! 100'00!—98.448!— 8.404

! l . íszám

dése az egész forgalmunkban jelentékenyen

meghaladja az 1940. évit (50'3%), ami gaz—

dasági kapcsolataink erősbödésére mutat.

Főleg a kiviteli oldalon volt a fejlődés meg-

figyelhető. így helyrehozható volt a mult

évi exportunkban mutatkozó nagy kiesés, aminek következtében a rendszerint aktív mérleg is tekintélyes, 596 millió P-s passzí—

vummal zárult. Az idei első kilenc hónap már 2'4 millió P—s aktivumot jelez. Kedve- zően alakult a sorrendben második helyen álló Olaszországgal lebonyolított forgalom is: ebben a viszonylatban behozatalunk 379 millióról 92'9 millió P-re emelkedett egyes textilipari alapanyagok, félgyártmányok és készáruk, valamint a déligyümölcsök nö- vekvő beszerzése folytán. Olaszország része—

sedése az egész forgalomban az 1940. évi 11'5%—ról 16%-ra emelkedett. A mérleg egyenlege, minthogy a kiviteli oldal emel—

kedése jelentékenyen az importoldal növe- kedése alatt maradt, 259 millió P-s pasz—

szívummal zárult a mult évi 18'3 millió P-s aktívummal szemben. Ezek szerint a két tengelyhatalomra a folyó évben az összes forgalomnak 76'6%—a, tehát több mint % része esett, míg ez az előző évben 61'5%-os arányával alig haladta meg a 3év)-ös részese- dést. Ha pedig még figyelembe vesszük, hogy a Németbirodalommal 1940 októbere

óta közös vámterületet alkotó s 3'3%-os (1940: 3'9%) részesedésével nagyságsor—

rendben a 4. helyen álló Cseh—morva véd—

nökség a legszorosabb gazdasági együttmű- ködésben áll a Harmadik Birodalommal, úgy a tengelyhatalmaknak így kialakuló

tömbje egész forgalmunknak már 79'9%-át, kereken tehát 4/5 részét köti le az előző évi

szesedéssel szemben. A Védnökséggel lebo—

nyolított forgalmat egyébként a cukor- import elmaradása folytán visszaeső beho—

zatal, s növekvő kivitel jellemezte. E he—

lyen említhetjük meg, hogy az egész forga—

lom nagyságának sorrendje tekintetében 5.

helyen álló Szlovákiával erősbödtek kap—

csolataink, úgyhogy részesedése egy árnya-

lattal 2'8%-ra javult.

Svájccal, amely a 3. helyet foglalja el forgalmunkban, a kereskedelmi kapcsola—

tok annak folytán erősbödtek, hogy kivite- liinknek értéke több mint kétszeresét tette a tavalyinak, míg a behozatal valamelyest

visszaesett. A részesedés 4'9%—os volt a

mult évi Ill-% —kal szemben. A kereskedelmi mérleg tavalyi háromnegyedévi 2'5 millió

——837——— 1941

P—s aktív egyenlege az idén 24 millió P-re javult.

A Balkán—államokkal főként a háborús események hatása alatt, amelynek következ- tében a volt Jugoszlávia alkatrészeire esett szét, 5 Görögország is elvesztette a korábbi területnyereségét, erősen visszaeső volt a forgalom; az előző évi 12'1%—os részesedé- sének felét sem érte el (5'7%). A volt Jugo—

szlávia, amely tavaly ebben az időszakban

4'9%-kal a 3. helyen állott, az idén már csak 1'2%—kal szerepel, s ezt a részesedést alig emeli a helyébe lépő Horvátország 0-14 95—05 és Szerbia 0'03%—os arányszáma. Gö—

rögország részesedése 0'7%—ról 0'04-ra esett vissza. Összezsugorodott azonban a Romániával lebonyolított forgalom is: a be- hozatalban elmaradt a nyers ásványolaj és tengeri forgalma s csaknem teljesen meg- szűnt a nyers és megmunkált fáé is, minek következtében az ellenértéket szolgáltatni hivatott kivitel is elvesztette korábbi jelen—

tőségét, s így az összes forgalomnak már csak 0'3%—a esett erre a viszonylatra az

előző évi 3'7% helyett. Kedvező volt azon-

ban a Blllgáriával, s méginkább a Török- országgal lebonyolított forgalom alakulása:

az előbbinek részesedése 1'2%—ról 1'5%—ra, az utóbbié 1'6%—ról 2'6%-ra emelkedett.

Bulgári—ai forgalmunkban a behozatal meg- csappant ugyan a dohány és tengeri tételé- nek visszaesése, illetőleg elmaradása foly—

tán, kivitelünket— azonban hajóépítőiparunk a tavalyi értékének több mint négyszeresére emelte. Törökországgal szemben behozata—

lunk IV:-szerese, kivitelünk háromszorosa volt az 1940. évinek.

A nyugati államok közül Nagy—Britan—

niával megszűnt a forgalom, Franciaország—

gal, Németalfölddel szemben erősen vissza—

esett, a belgiumi valamelyest javult. Ezek az államok a mult év első kilenc hónapjá—

ban 5'5%-os részesedéssel vettek részt egész forgalmunkban, az idén csak 1'4%-kal.

Az északi államok közül Dániával szem- ben mind behozatalunk, mind kivitelünk visszaesett, a másik két Skandináv—állam—

mal, közöttük főként Svédországgal, s azon- kívül Finnországgal emelkedő forgalmat bonyolítottunk le. Különösen jól alakult a svédországi viszonylat forgalma, melyben a behozatal több mint háromszorosát, akivitel kétszeresét tette az előző évinek. Svédország részesedése 1%—ról 2'1%—ra, az északi ál-

1.1" Beee, e

lamcsoponté 1'5 % -ról

3%-ra javult.

Megemlítendő végül, hogy Oroszország—

gal az idei első háromnegyed évben egész

forgalmunk t'2%-át bonyolítottak le. míg

_. 338 f, , ,_

w 1941—

a tavalyi forgalom a 0'01%—ot sem érte el.

Főként a behozatal emelkedett, aminek ela __

lenértékét iparunk a bekövetkezett hadi-'

vitéz Pap László dr.

Magyarország külkereskedelmének volumene.

Le ,,volumen" du commerce extén'eur de la Hongrie.

Iiésumé. En Hongrie, pendant les 12 années parsées de 1929 (11940, la valeur effective des importations a toujours été inférieure a la valeur moyenne des impottalíons de 1928—29. Au (lébut de cette période, nos importations ont, a cause de la crise mondiale, baissá rapidement, tombant, en valeur, en 1933 () 27'5% de leur valeur moyerme de 1.028m29, prisv ívi pour base. l'uis, elles progres—

xaient toutes les anne'es, suuf en 1938, oii elles onl accusé une régression. Toutefois, eu 1940, leur valeur ne représentuit ou'un peu plus de la moitíé

—— 53% — ' de ladile moyenne de 192339, guoiomf le territoire el la population de notre pays aus-sent fort augmenté entretemps.

Mais la séric de ,,volmm'n". calculéo "n álimi—v lumt les elfets dos huísxes (lo prír, offro un tableau (lifférmzt. ()n ;] our importations ont moins baissé vue ne le montre lu séríe (les valeurs

volt nos

(f/fectives; (;ue méme en 1932, m) nous avons im—

porté le moins, le ,,volzznw:z"" on rvprésentaít áő'ít%

de la moyenne prise pour base. On y voit encore gu'á partit de 1935. lo "volumen" (lo nos importu—

tíons représentait, clmoim unnáe, onviron les % du trafic des années prises comme base, soul les 2 der- niétes unnám, viz cello proportion R'űloum'l a pros

des %.

Pm- rapport á la moyenno (lc nos :'.1:portations de 1928 et de 1929, la valeur el'/active de nos expor—

tations est tombée Io plus —— á 35'9% —— en 1932.

Done, ce point le plus bas était au—dessus de celui ou sont tombées nos ímportatíons dans Pannoe la moins propice. Mais, malgré ce fait favomble on appvrence, la situation élaít pour nos e.tportatíons bien plus mauvaise our pour importations;

cela se voit par le "volumen" dos exportations.

Celuí—ci, eu grande moyenne, était a partit de 7.933

dans chague année le double de la valeur effective (mul en 1940 au la situation siame'liorait un peu);

ainsi donc, en grande moyerme, nos articles exporf tés rapportaient la moitié de ne ozz'ils (waient rap- porté en 1928—29.

Ce sont les soldes de balances (lui montrent le plus uettemenl gue pour les articles diimporta—

tion les prix baíssaíent moins one pour les articlex d'exportation. On ;] constate guc le solde excéderzr—

taire de 710'6 millions de pengős gue nous avons cu effectivement de 1930 a 1939 représentaii 15'5%

%

NOS

de la valeur totale de nos importutions de la méme période (4'6 milliards). Mais si les prix des années prises pour base nlavaient pas chongé, nos impor—

tations probables auraíent représenté pour ces 10 années 7'2 milliards de pengős, et elles auraient été couvertes pour 3470 par I'excédent de nos erv portatíons (ír/: milliartls).

3

Ha valamely ország külkereskedelmi for—

galmának nagyságát a lehető legtömörebben akarjuk jellemezni, úgy felállítjuk annak kereskedelmi mérlegét, amelyben megálla—

pítjuk, hogy külön a behozatal és külön a kivitel mekkora értéket képviselt. Ilyen mó- don minden áru ahhoz a fontossághoz jut az összes forgalomban, amelyet mennyisé—

génél és értékénél fogva megérdemel: minél nagyobb tömegű és minél értékesebb vala—

mely áru. annál nagyobb értékrészesedés esik rá az egész forgalomból. Nem volna helyes pl. az áruk összes súlyával, tehát mennyiség-ével jellemezni a forgalmat, mert a csekély ogységértékű, de nagy tömegű áruk aránytalanul nagyobb nyomatékkal lépnének fel az így felállított ,,mennyíségi mérlegiben, mint a súlyukhoz képest nagy egységértékű cikkek.

Az értékalapon megállapított mérleg sem tökéletes jellemzője azonban a forgalomnak.

Ez a tény akkor ütközik ki, ha több év eredményeit hasonlítjuk össze egymással.

Ha ugyanis pl. valamely ország két évben pontosan ugyanazokat az árukat ugyanab- ban a mennyiségben vinné be és ki a hatá—

rain, de áresés következtében az egyik év—

ben fele akkora értékkel, mint a másikban,

úgy az egyik év kereskedelmi mérlege mind

a behozatal, mind a kivitel oldalán ponto—

:an felét mutatná a másik év mérlegeredmé- nyeinek, hár mennyiségileg s áruösszetétel