D) Burgonyamivelés legkisebb részesmunkabé—
reinek megállapítására kötelező irányelvek.
,,Irányelvelc szerint: a legkisebb munkabér nem lehet kevesebb jobb termőképességű földön, mint a termés egynegyede, gyengébb termőképességű földön, mint a termés egyharmada."
,,Munkateljesítmény: A munkást terhelő kézi munka alatt érteni kell a vetéssel (ültetéssel), mí-veléssel (háromszori kapálással és töltögetéssel), betakarítással (beleértve a válogatást is) és behor—
dással (beleértve az elvermel—ést is) kapcsolatos összes kézi munkát."
Számítási alap: 1931—40. évek országos terme-lésátlagalapján 40'57 (; (ebből hozzávetőlegesen 40% étkezési és 6070 ipari burgonya).
Egységár: 6'11 P. Ennek 40%-a, P 4'06 étke-zési burgonya (1940. évi majort ára 10'16 P), 60%—a, P 4'08 ipari burgonya (1940. évi majori ára 680 P) ára összesen 8'14 P, mely összegből 25%-0t levonunk lhulladékburgonyára, marad 6'11 P.
l/avad rész l[Ai—ed rész
40.57 (1 burgonya a 6'11 : 247'88 P 82'62 P 61'97 P.
E) Tengerimivelés legkisebb részesmunkabérei-nek megállapitására kötelező irányelvek.
,,Irányelvek szerint: a legkisebb munkabér mint a termés egynegyede, gyengébb termőképes-ségű földön, mint a termés egyharmada. (A része-lés a szárra és a köztes terményre is kiterjed.)"
,,Munkateliesítmény: A munkást terhelő kézi munkák alatt érteni kell a vetéssel (ültetéssel), rni-veléssel (egyel-éssel, háromszori kapálással), betaka-ritással (beleértve a válogatást, a szárvágást és kötözést is) és behordással (beleértve a górébara—
kást is) kapcsolatos összes kézi munkákat."
Számítási alap: 1930—39. évek országos ter-mésátlaga alapján 10'46 (; szem (19'41 (; szár).
Egységár: szem g-ja 22'54 P, szár g-ja 1'50 P majori áron.
xls-adrész l[vedi-ész
10.46 (1 szem a 2254 P : 235'77 P 7858 P 58-94P 19.41g szár a 1'50 ,, : 29'12 ,, 9'71 ', 7'28 ,, Osszesen 88'29P 66322]?
F) Cukorrépamivelés legkisebb részesmunka-béreínek megállapitására kötelező irányelvek.
,,Irányelvelc szerint: a legkisebb munkabér nem lehet kevesebb jobb termőképességű földön, mint a gumótermés egynegyede, gyengébb termőképességű földön, mint a gumótermés egyharmada. A mun—
kást a cukorrépánál a leveles cukorrépafej, úgy—
szintén a cukorgyár által juttatott cukor egyhar—
mad, illetőleg egynegyed része is megilleti."
,,Munkateljesítmény: a munkást terhelő kézi munkák alatt érteni kell a míveléssel (egyszeri sara—
1) Ide tartoznak a 23.—26. sz. táblák.
bolással, egyeléssel és kétszeri kapálással),
betaka-rltással (beleértve _a prizmábarakást is) és
behor-dással kapcsolatos összes kézi munkát."
Számítási alap: 1930—4—39. évek országos ter-mésátlaga alapján 117'88 (; gyök és (30%) 35'36 (]
levelesrépafej, cukortermés átlag után 570 kg.
Egységár: fuvarköltség nélkül vett átvételi ár g-kint 2'80 P, levelesrépafej g-kint 0'60 P, cukor kg-ként 1'— P.
Head rész 1li—ed rész
11788 (1 répa a 280 P : 109'99 P 8252 P 3536 (; répafej a 0130 ,, : 7'07 ,, 5'31 ,,
570 kg cukor á.1'——v ,, : ' 1'90 ,, 1'43 ,, Összesen 118'96 ]? 89'26 P G) Takarmányrépa legkisebb részes
munkabé-reinek megállapitására kötelező irányelvek.
,,Irányelvek szerint: a legkisebb munkabér nem lehet kevesebb jobb termőképességű földön, mint a gumótermés egynegyede, gyengébb termőképes—
ségű földön, mint a gnmótermés egyharmada. A munkást a cukorrépánál a leveles cukorrépafej, úgyszintén a cukorgyár által juttatott cukor egy—
harmad, illetőleg egynegyed része, is megilleti.", ,,Munkaleljesítmény: a munkást terhelő kézi munkák alatt érteni kell a miveléssel (egyszeri sarabolással, egyeléssel és kétszeri kapálással), be-takarítással (beleértve a prizmábarakást is) és
be-hordással kapcsolatos összes kézi munkát."
Számítási alap: 180 a becsült átlag, minthogy az 1930—39. évek országos átlaga 125 (] irreális.
Egységár: g-kint 1'70 P majori ár.
l/a-ad rész
180 (; répa a 170 P : 101'99 P
ll—i-ed rész
7660 P E) Szántóföld takarmánynövények legkisebb ré-szes munkabéreinek megállapitására kötelező
irányelvek.
,,Irányelvelc szerint: a legkisebb munkabér a munkájával járó alább megjelölt kézi munka nem lehet kevesebb lucernánál az első kaszálás után,
mint a termés egyheted, a második kaszálás után, mint a termés egyötöd, a harmadik kaszálás után, mint a termés egynegyed része, lóherénél az első kaszálás után, mint a termés egyheted, a második kaszálás után, mint a termés egynegyed része, zabos biikkönynél, mint a term-és egyheted része."
,,Munkateljesítme'ny: a munkást terhelő kézi munkák alatt érteni kell egyszeri kaszálást, szárí-tást, gyüjtést, behordást tés kazalozást."
Számítási alap: 1930—39. évek országos átlaga alapján lucernánál 22.17 (; (első kaszálásra 50%, második kaszálásra 30%, harmadik kaszálásra 20%), lóherénél 18'27 (1 (első kaszálásra 60%, második kaszálásra 40%), zabos bükkönynél 14'84 (;.
Egységár: g-kint lucernánál 9.— P, lóherénél 8,-——- P, zabos bükkönynél 7.— P majori ár.
Első kaszálás Második kaszálás Harmadik kaszálás
Lucernánál
5. szám
!. Réti széna és , san-jú legkisebb részes munka—-béreinek megállapitására kötelező irányelvek.
,,Irányelvelc szerint: a legkisebb munkabér a réti széna részes munkájánál nem lehet kevesebb, mint a termés egyötöd része; a réti sarjű részes munkájánál kevesebb, mint a termés egyharmad része."
,,Munlcateljesítmény: a munkást terhelő kézi munkák alatt érteni kell egyszeri kaszálást, szárí—
tást, gyüjtést, behordást és kazalozást."
Számítási alap: 1932—39. évek felkerekltett or-szág termés átlaga alapján kat. holdankint 15 (;
(10 széna és 5 sarjú). ,
Egységár: g—kint 7.—— P majori ár.
' , 1/5röd része
10 (; rétiszéna a 7.—— P : 14,—— P 5 (; rétísarjú a 7.— ,, : _—
lla-ad része
11-57 P
%. E§yéb szakmánymunkák legkisebb
munka-ér nek megállapitására kötelező irányelvek.
,,Ira'nyelvek szerint: a megállapított legkisebb szakmánymunkabérek kat. holdankínt nem lehet-nek kevesebbek aZsalábbi összegeknél."
,,Munkat—eljesítmény: összes kézi munka, mint a részesmunkáknál. A szőlő szakmánymunkája magában foglalja a nyitást, metszést, karóigazítást, háromszori kapálást, a szükségszerinti kötözést és permetezést, valamint a fedést (a szüretelési mun-kák kivételével."
Számítási alap: kataszteri holdankint fizetendő készpénzmukabér.
Nehezebb mívelésü Könnyebb mivelésü
talajon talajon
élelmezés élelmezés élelmezés élelmezés mellett nélkül mellett nélkül
1. Burgonyánálk. . . 40.—— P 70.—— P 30.— P 60.—— P
2. Tengerinél . . .30.— ,, 50.—- ,, 25.— ,, 45.—— ,, 3.0ukorrépánál . . 45.—— ,, 90.—— ,, 35.—— ,, 80.— ,, 4.Takarmanyrépánál40.— ,, 70.—— ,, 30.— ,, 60.——— ,,
Első kaszálásnál A többi kaszálásnál
5. Réti szénánál
(sar-júnál) ... . 14.— P 10.—— P
Kötött talajon Homokos talajon
7. Szőlőnél 200.——— P 160.—— P 25.A szőlő szakmány munkájáért az 1941. évben megállapított legkisebb szakmány munkabérek.
Salaire: forfaita'ires minima fixés en 1941, pour tra—
vaux viticoles effectués zi farfaz't.
A kötelező irányelvekben foglaltaknak megfelelő mértékben állapították meg: Abauj-Torna, Bereg, Borsod, Fejér, Gömör-Kishont, Győr-Moson-Pozsony, Hajdu, Heves, Jász—Nagykun—
Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Ung, Vas és Veszprém vármegye, az ungi közig.
kirendeltség, valamint Debrecen, Hódmezővásár-hely és Szeged városok területén.
A kötelező irányelvekbenfoglaltaktól eltérő mér—
tékben állapították meg: Bács—Bodrog: kat.
holdankint 160 P, 1000 n. ölenkint lOO'P, kötött
talajon kat. holdankint 208 P, 1000 n. Blenkint 130 P. Fedés kat. holdankint 25 P, forgatás 70—
———.288 —
, ne ., '
_80 cm mélyenn. ölenkint 18 fillér. Baranya:
egységesen 200 F. Bars [és Hant: _,Ggyaégesen 200 P. Csongrád: kisholda'nk'int 132 P; Nyitra,
*Pozsony; homokos talajon kat. boldankint nyitás 22 P, metszés 26 P, karóigazitás 10 P, első kapálás 16, 2. és 3. kapálás 16 P, körözés 21 P, permetezés 10 P, fedés 33 P.'Agyagos talajon: nyitás 28 P, metszés 26 P, karóigazí-tás 10 P, első kapálás 34 P, 2; és 3. kapálás 30 P, kötözés 21 P, permetezés 10 P, fedés MP.
Pest—Pilis-Solt—Kiskun: kat. holdankint nyitás agyagos talajon 22 P, homokos talajon 16 P, fedés agyagos talajba 18 P, homokos talajok 12 B, szőlőkapálás agyagos talajon 20 P, homo—
kos talajon 16 P. Sopron: kat. ,holdankint kapálás a soproni járásban és Sopron tj, várOsban 20 P, a vármegye többi részében 16 P, fedés kat. holdankint a soproni járásban és Sopron tj. városban 18 P, a vármegye többi részében 14 P Tolna: homokos és kötött; talal szerint kat. holdankint nyitás _5—10 P; met—
szés 30—30 P, kai-óigazitás 30—30 P, "törlés 10—20 P. Zala.- kötött talajon kat. holdankint nyitás 20 P, metszés 25 P, kat-ói lazítás § P, körözés, fattyazás 20 P, kapálás it?—*— fá 20 P::
80 P, permetezés 3Xsá 15 P.s—345 P, fedés 20 P, összesen 215 P. Homokos talajtól! nyitás
16 P, metszés 25 P, karóigazltás 5 P.'k—ötözés,
fattyazás 20 P, kapálás 4 X a 20—15'Pz—360 P, permetezés 3 X a 15 P:: 45 P, fedés 16 P, ösz-szesen 187 P. Zemplén: kat. holdankint nyitas 15 P, tőketisztogatás 10 P, kar'ófelhordás, karóigazitás és karópótlás 10 P. Első kapálás 40 P, 2. kapálás 30 P, 8. kapálásSG P. Első kötözés (nyakbavetés) 3'60 P, 2. kötözés 10'80 P, csonkázás 3'60 P, 3. kötözés 10'80 P, hónaljn-zás 3'60 P, igazítás hónaljazással 3'60 P. Első permetezés 5 P, 2. permetezés' 12 P, 3, perme—
tez'és 12 P, fürtpermetezéssel 15 P, fedés 15 P, porozás 2'50. Homoktalajon a földmunkáknál 35%-kal olcsóbban számítandó a szakmánybér.
Budapest: kat. holdankint nyitás nehesebb tala-jon 30 P, könnyebb talajon 25 P, fedés nehe-zebb talajon 25 P, könnyebb talajon 20 P, kapálás nehezebb talajon 25 P, könnyebb talaf jon 20 P, szüret: szedőnő (II. 0. munkás) napi 2'20 P, szedőgyerek (Ill. o. munkás) napi 1'50 P, puttonyos napi 3'30 P, napszámbér, préselő 40 fillér órabér. Kedslcemét: kat.
holdankint a) karos szőlőmívelés 180; b) gya—
logszőlőmívelés 110 P, nyitás úgy a karos-, mint a gvalogszőlömivelésnél 16 P, kapálás 16 P.
26. Az erdei szakmám/munkákért az 1941. évben megállapított legkisebb szakmány munkabérek.
Salaires forfaitaires minima fixés en 1941, pour tm-vauw forestiers Ez forfait.
Abaúj-Torna haszonlakitermelés után köbméteren—
kínt 1'25 P, tüzifakitermelés után IXIXI'IÖ ürméterenkint 1'30 P, faszéntermelésnél g-ként 1'25 P.
Csongrád: 1. Kötött talajú és ártéri erdő kitermelé-sénél kapja a részes keményfánál a törzs- és dorongfa lla-öd részét, pnhafánál a törzs- és
dorongfa %—ed részét, rőzsének %—a—d részét,
a tuskónak 9/3—ad részét, gyökeret, 'csörmőt tel-jes egészében. Ahol tuskőkitermelés nincs, ott a munkásnak jutó rész keményfánál a törzs- és dorongfa 1le;-od része, puhafánál a törzs- és dorongfa 1[s,—ölti része, a rőzsének Évá-ad része.
5. szám
A könnyebb és homokos talajú erdők kiter—
melésénél a munkást illeti a törzs— és dorong-fából keményfánál 1/7-ed rész, puhafánál 1I.s-od rész, rőzse és csörmő (a rőzsét kévébe kötve)
%-ed rész, tuskó (tuskó alatt csak a földalatti rész értve) 1lz-ed rész. Fakitermelésnél: az űr-méterbe rakott fáért ürméterenkint 1'20 P, emellett a rőzse, c'sörmő, gyökér és tuskó 1/2—es
(feles).
Heves: ! ürm. hasábfa kitermelése 100X100X1'20-as méterekbe rakva, puha —'90, kemény 1'20 P;
1 ürm. dorongfa kitermelése 100X100Xl'20—as méterekbe rakva, puha —'90 P, kemény 1'20 P, 1 ürm. botfa kitermelése 100X100X1'20—as
méter-ekbe rakva, kemény l'—- P, 1 rakat
gallyl'a (a szokásos részelés szerint) rőzse
,kévénként kemény 0'06 P; 1 ürm. tuskó 100X100X1'20—as niéterekbe rakva, puha 1'— P, kemény 1'20 P. Műfa köbméterenkint
"kemény 0'30 P. Bányafa köbméterenkint, ke—
mény 3'——— F. Szőlőkaró (2 méteres) darabon-kint 0'03 P. Faközelítés fuvarbér 1 napra 10 P.
Pest-Pilis—Solt-Kiskun tüzifakitermelés 1 ürköb-méter (lOOXlOOX1'20) hasáb—, dorong— és botfa kitermelésének munkabére: 1'— P kész—
pénz, ezenkívül a gally, tuskó és gyökér fele része; ha a munkahely a munkás lakóhelyé-től 3 kin-nél nagyobb távolságra van, a kész—
péuzjárandóság 1'20 P.
Vas: Tüzii'a: ü1'1n3—ként, kemény, hasáb 1'90 P, puha, hasáb 1'70 P, kemény, dorong 1'50 P, puha, dorong 1'40 P, ágfa (külön kitermeltetve)
7 cm alatt 1'30 P, botfa 1'30 P; kemény szerfa, gyűrűzött 17!) P; puha szeria, kérgezett 1'90 P;
gömbölyű épületfa, nem ke'rgezett 1'50 P; fa-faragás (a faragott fa után) m3-ként 6'—— P és tele forgács. Ha a fakitermelésnél a döntés tuskóirtással történik, úgy a tuskóirtással, gyö-kérszedéssel és a talaj kiegyenlítésével kapcso-latos munkáért a kitermelt tuskónak és a gyö—
kérnek legalább fele része jár a munkavállaló-nak. A tuskó hosszúsága a legfelső gyökér—
nyaktól számítva 30 cm—nél nagyobb nem lehet.
Zemplén: Tüzifakitermelés: 1. főhasználatból hasáb tüzifa 130 m magasra rakva ürméterenkint minimum 1'60 P, maximum 2 P, dorong tüzifa iirméterenkint ugyancsak 1'30 m magasra rakva minimum 1'50 P, maximum 1'80 P, botfa ugyan—
olyan méretben ürméterenkint minimum 1'30 P, maximum 1'50 P. 2. előhasználatból dorongfa fenti méretekben minimum 1'70 P, maximum
? P. 3. bántott fánál tüzifatermelés 1'35 m magasra rakva ürméterenkiut hántolással együtt minimum 3'50 P, maximum 4'50 P. 4.
raka-tokva termelés (kopka) egy rakat 8 m hosszú, 1 m magas, 1 m széles méretben minimum 3'50 P, maximum 370 P, egy rakat 4 méter hosszú, 1 méter magas, 1 méter szélességben minimum 1'50 P. maximum 1'70 P. 5. ürméte—
fekbe termelt tüzifa gallyfíxjának összerakása egy szekeres mennyiségű rakatonkint minimum
l'—— P, maximum 1'20 P. D) Műfatermelés:
l. köbméterenkiut minimum ———'80 P, maximum 1'20 P. 2. gérendatermelés és faragás folyó-méterenkint minimum 7 fillér, maximum 8 fillér, l. oszt. szarufa minimum 6 fillér, Il.
oszt. szarufa minimum 4 fillér, maximum 5 fillér. 3. szőlőkarótermelés, hasítás és
fara-gás minimum 3 fillér, maximum 4 fillér dara—
bonkint. c) erdei fuvarozási munkadíjak
__ 289 e— 1941
5 km—ig (I-kint minimum 40 fillér, maximum 60 fillér, 43—10 kin-ig g—kint minimum 70 fillér, maximum 1'— P.
Beregi k. k. Kitermelésnél iirméterenkint 2'50 P.
A munkaadó köteles a munkások kiszállításáról a szükséghez képest alkalmas elhelyezéséről és a munkások élelmiszerszükséglete beszerezhető-sének biztosításáról gondoskodni.
Máramarosi k. k. Hasábos tüzifakészítés tő mellett erdei ürméterenkint (100X100X1'30) 1'50 pen-gőne'l kevesebb nem lehet.
Ungi k. k. ugyanaz, mint a máramarosi k. k.—nél.
A részesmunka és a szakmánymunlm lna fokozódó mértékben terjed. Előbbinek irányvonala a kisbirtok és a kevésbbé tőkeerős közép vagy nagyobb birtok, utób-bié a tőkeerős gazdaság, különösen pedig a nagybirtok. Magyarázata ennek a követ-kező.
A munkabér és a munkapiac mai hely—
zete folytán, valamint a l'öldbirtokpoliti—
kai intézkedések hatása alatt számos gazda a saját kezelésnél ina előnyösebbnek tart-hatja'a földnek részes munkára való kiadá-sát. All ez első sorban azokra a kisgaz—
dákra, akik a család umnkaerejét megha—
ladó területen a magas munkabérek, vagy a munkapiae megbízhatatlansága miatt nem kívánják vállalni az Önálló gazdálko-dás kockázatát. A szakmánymunka foko—
zódó terjedését főleg a közép— és nagy-birtokok vonalán a modern gazdálkodás irányzata magya'ázza meg. A magas munkabérek mellett az intenzive gazdál—
kodó munkaadónak különös érdeke, hogy a munkateljesítmény mennyiségileg és mi—
nőségileg kifogástalan legyen. Éppen ezért a munkásait fokozódó mértékben alkal-mazza szakmánymunkára, mert a kifogás—
talan. munka ellenőrzésére a lehetőség messzemenően fennál]. Amíg a részes munkajuttatással a gazda a nagyobb koc—
kázatot kívánja magától elhárítani, addig a szakmánymunka—juttatással a gazda tel-jes kockázatot vállal magára, s különösen az intenzív gazdálkodás érdekében kívánja kiküszöbölni azt a kockázatot, amely részes munkánál a munkás nem megfelelő igyekezete és tudása, vagy hiányos gazda—
sági eszközei miatt állhat elő. Mindkettő a napszámbérekre és az idénymunkabé—
rekre eső költséghányados csökkenését eredményezheti. A nyugati államokban már ma is a szakmánymunka uralkodik a mezőgazdaságban (a Németországba ki-vitt munkásokat is ilyen munkabérfeltéte-lek mellett alkalmazzák), s ez a fejlődési
5. szám
folyamat gyorsan és az eddigieknél na-gyobb mértékben fog érvényesülni nálunk is. Ezek a szempontok eléggé indokolták a részes- és szakmánymunkabérek rende-zésének szükségét.
Az országos bizottság a hazai viszonyok között legfontosabb burgonya, tengeri, cukorrépa, takarmányrépa, továbbá a szá—
lastakarmánynövények, ugyszintén a réti széna és sarjú részes és szakmány'munká—
inak legkisebb munkabére-irc Szabott meg kötelező irányelveket. A szőlő munkáival kapcsolatban az irányelvek a szükséglet—
nek megfelelően csak a legkisebb szak—
mánybérek tekintetében rendelkeztek. A szakmánymunkavégzés az erdei munkála—
toknál is fontos szerepet tölt be, de ezekre vonatkozólag kötelező irányelvek megsza-bására még sor nem került. Annak követ-keztében, hogy a nagykiterjedésű erdő-vidékeken a konjunktúra hatása alatt ma kedvező munkabéreket fizetnek és a fa-kitermelés helyi viszonyai rendkivül elté-rőek, a vármegyei bizottságok megkötése célszerűségi szempontokból nem is kivá-natos. Tájékozódás kedvéért azonban az erdei szakmánymunkákra megállapított legkisebb munkabéreknek a felsorolásban helyet adtunk (l. a 26. sz. táblát).
A burgonyánál, a tengerinél és a répá-nál, aszerint, hogy jobb vagy gyengébb termőképességű földről van szó, a meg—
állapítható legkisebb részbér mértékét a kötelező irányelvek láz-ed, illetőleg lás-ad részben írták elő. Ez a rész a munkást az összes munkák elvégzése esetén illeti meg és a részelés a tengerinél a szárra, a en-korrépánál a cukorrépafejre és a cukor-' gyár által juttatott cukorra is kiterjed. A szénánál és a takarmánynövényeknél a rész természetszerűleg aszerint változik, hogy a ,kiadósablb korábbi, vagy a csökkenő mértékben kisebb hozamú későbbi kaszá—
lásokról van szó. Ugyanezekre a munkála—
tokra az irányelvek a megállapítható leg—-kisebb szakmánybért kataszteri holdankint számitott fix összegekben szabták meg.
A bizottságoknak kb. a fele a burgonya, tengeri és répa részes munkáiért járó leg-kisebb bért a kötelező irányelvek vonalán szabályozta (l. a 23. sz. táblát). A többi et-r től csak annyiban tért el, hogy a föld mi-nősége szerinti megkülönböztetéstől elte,-kintett és a helyi átlagos viszonyok szerint az egyharmados vagy az egynegyedes részt juttatta érvényre. A kimutatásban szereplő
lucerna, lóhere, valamint a réti széna és ' sarjú legkisebb részes munkabér—ei
túl-nyomó részben az uanymunkabérekke?
azonosak. Magyarázata ennek az, hogy az irányelvekben foglalt legkisebb részbérek már maguk is azt a vonalat érvényesítik amely a munkásoknak megfelelö fészkelte-—
setet biztosit A kérdés lényegét megvilá—
gíthatjuk a kötelező irányelvekben foglalt részes- és szakmánybérminimumok értékei—
nek összehasonlításával is. Az ugyanarrons '*
munkákat magában foglaló részfzs— és szak—' mánybérek értéke között ugyanis jóval na—
gyobb különbség van, mint amit a részes munkavállalással járó s a szakmánymun—
kánál nem szereplő kockázat indokolna.
A munkabér értéke:
Szakmánymunka Részes munka mellett mellett élelmezés—
nélkül 'fkat. holdankím) *
_ ,. ' a ,
És Ég és §§
? : 51 2-4
? e n g 6
burgonyánál 82'62 61'97 70'— 60——
tengerinél . 88'29 66'22 50'——— 45-—
cukorrépánál . 118'96 8926 90'—-—— 80'—
takarmányrépánál 101'99 76'50 70'—-— 60——
1/,-ed 1/,,-öd elsö többi résznél résznél kaszá-
kaszá-láanál lásnál lucernánál . . 15'53 11'97 16— 12 __,
l/d'ed
résznél
lóherénél. . . 1228 14152 16'—— 12'-———
1/_,,-öd l/3-acl résznél résznél
rétiszénánál 14'—— 11'67 14'—— N'—w
Az adatok szembeállítása ebből a szem—' pontból az első négy terménynél indokol——
labb. Ugyanis a lucerna, lóhere, valamint a réti széna részes munkája mellett elér—
hető kereset az időjárás alakulása (bővebbw esőzés, szárazság) szerint és a helyi viszo—
nyokhoz (domborzat, stb.) képest annyira—
Változik, hogy a valóságos eredmény a szá-—
mításainkban használt átlagoktól nagyon!