Gümőkorhalandóság és foglalkozás

3. _szám —— 212 — 1936

%

' Gümőkórhalandóság és foglalkozás.!)

La mortalité tuberculeuse suioant la profession en Hongrief)

Résume'. Depuis la fin du dernier siecle, la mortalité par tuberculose diminuait presaue conti—

nuellement en Hongrie. Ayant accuse plusieurs fois, pendant la derniere décade, une régression dépassant celles constatées pour les années précé—

dontes, elle tombait en 1934 au niveau le plus bas auton ait'enregistré en Hongrie. Le fait aue lu mortalité tuberculeuse diminue presaue chague année, montre aue la lutte entreprise contre cette maladie a été elficaee. Et si ladite

accuse un ralentissement ces derniers temps, celu tientáce (luc les possibilités de la lutte contre la tuberculose sont limitées.

régression

En 1934, ou la mortalité iuberculeuse a été la "plus faible, il n'y a ezt (Iue 14.013 décés par tuberculose, soit 1'58 pour 1000 personnes ('en prenant pour base la population du milieu de la méme année: 8,869.447 habitants). En 1933, la pro- portion auait e'te' de 1-70 pour 1.000.

Pour la tubcrculose, l'Office hongrois de sta- tistioue oient de dépouiller, pour 1930 et 1931, par age et profession, les bulleiins de décés. Les résultats de ce travail urdu permettent dlobserver la mortalité tuborculeuse suivant la pro—

fession. Ajoutons aue, sous ce rapport, les chi/Tres ne sont pas dépouillés toutes les années; ils ne

le seront pas pour 1932.

En Hongrie, Ia tuberculose fait dans les villes et dans la Grande Plaine poussiéreuse, des rauages trop grands par rapport a beaucoup dyautres pays dyEurope. En eraminant p a r 9 r a n d e s e a—

tégories pro/essionnelles les chiffres relatifs a 1930 et 1931, on constate aue c'est parmi les jo u r 11 a l i e r 3 on*elle fait le plus de victimes, En 1930——31, il y eul, en moyenne, pour 100000 journaliers, 536 décés tuberculeux par an (pendant la méme période, la mortalite' tuberculeuse annuelle n'a été en Hongrie (]u'en moyenne de 199 pour 100000). Parmi les journaliers, cette mortalité éleoée est due aux conditions insalubres dans lesauelles vivent beaucoup dlenlre eur(taudis humídes, mal aérés, surpeuplés dans les iaubourgs, mauvaís loge—

ments d'ouvriers de fabriaue aux environs de gran-

des villes, nourriture insuffisante). Toutefois.

1) A Magyar'Hygiénikusok Társaságában 1935.

évi márc. 18—án, a Magyar Orvosok Tuberkulózis- Egyesületében pedig [l.—a. évi jún. l—én, az Orvosi Nagyhét alkalmával tartott előadások kivonata, _—

1) Extraits de conférences faites par Pauteur le 18 mars 1935 a la Société des Hygiénistes Hongrois- et le Ier juin 1935, a l'occasion de la Semaine Me'- dicale, a la Société des médecins hongrois pour la tubereulose.

sentiments d*lzumanité dont s"ins—

institutions de caisses de secours aux malades; la mortalite' tuberculeuse décroít peu () peu parmi les journaliers. En 1920——--23 encore, le taux général en représentait 830. Pendant la méme période, a Budapest il a été de 3.000; il y a baisse' depuis a 2.641. Mais, malheureusement, méme pendant les derniétes années, on y comptait, pour 1.000 journalíers viuants, en moyenne, 26 déces tuberculeux par an, Dans la popular tion industrielle, la mortalité tuberculeuse est également e'levée (222), surtout a cause de cer—

taines professions insalubres, oü l'on trauaille assis.

ou environne' de poussiéres irritant les poumons.

Cette mortalité est particuliérement iorte parmi les cordonniers (335'2), les tisserands (309'5), les cat/fears, (304'8), les fourreurs (216'6). Dans les

industries mi le travail se fait dans un milieu plein de poussiére, les maladies professionnelles dues (:

ce fait (,,calicosis", ,,cuprosis", sidérese, anthracése, etc.) sont favorables a la tuberculose.

Dans la population; de la catégorie ,,pro cl uc- tion du sol", laguelle eomprend une grande partie des habitants de la Hongrie, pays essen—

tiellement agricolc, la mortalité tuberculcuse a été en 1930—31 de 199'7 pour 100000, presgue égale a la moyeune du pays entier (199'0). Vient ensuitei sous ce rapport, la mortalite' des catégories pro/"es-

sionnelles ,,transports et communica—

tions" et ,,mines el Ilauts fourneaugi'"

('196'9 et 180'8), inie'ríeure a celle de la moyenne de la Hongrie entiére. La mortalité tuberculeuse est la plus faible dans la catégorie diie ,,autres p r 0 f e s s i 0 n 3", (lui comprend aussi les rentiers, les retraités, les pl'opriétaires de maison (en 1930——

31, elleyarepre'senté 133'7 pour 100000), et parmi les d o m e sti (] u e s (en 1930—--31, 143'8). Dans la catégorie ,,co mm e rc e e t ciré d i t", gui comprend beaucoup de gens vivanl dans de bonnes conditions hygiénígues, la mortalite' tuberculeuse es!

peu élevée (154'7); il en est de méme des s e r v i c e s publics et des professions libérales (167-2) et de Parmée (168'9), (lui compte nombre (Péléments jeunes et sains.

En examinant la mortalité tuberculeuse suivani le sexe, on voit aue dans la population masculine elle est plus forte (203) aue dans la population féminine (195). Tant pour les hommes (]ue pour les femmes, (f*est ehez les journaliers aulelle atteint son maximum (pour les hommes, 573'8). Le mini—- mum se trouve che: les hommes dans la catégorie ,,autres professions" (157'6'), aui. comme nous liauons dit plus haat, comprend les rentiers, les

grace aux pirent les

3. szám. ——213—— 1936

retraite's et les propriétaíres de mais-on, et ehez (es femmes, parmi les domestigues (118'1). Dans la population active, la znortulité tuberculeuse est plus grande (2'14'5) gue dans la population passive ('185'8). —— Parmi les personnes dites actives, dest ehez les journalíers gulelle est la plus lotte (662'7);

viennent ensuite, sous ce rapport, lyíndustrie (292'1)

et la catégorie "trans—ports et voies de comgnuni—

cation" (263'8). Parmi les personnes dites passives, c'est ehez les membres de famille des salariés de commerce et d'établissements de cre'dit gue se [muve le minimum (IIT/i). — En combinant les chi/[res concernant la profession avec ceux relatifs á l'áge, on voit (]ue chez les journaliers, () Fexcep- tion des enfants de moins de 7 uns, la mortalite' tuberculeuse dépasse, pour cliague groupe dláge, celle des autres catégories professionnelles, Parmi les enfants de cet (ige, la mortalite' par tuberculose est bien plus élevée ehez les en/ants de domes ti!]ues (489'0) gue che: ceux de journaliers (384'4).

Cela tient au fait (Iue la plupart des enfants de domestigues, ne's hors de manage ou mis en nour—

rice Iain de leur mere, vivent dans des conditions

trés défavorables.

*

A tuberkulózismortalitás 1934-ben ha—

zánkban már olyan alacsony volt, amilyen kedvező alacsony arányt a vonatkozó statisz—

tikának a mult század óta egyretartó javu—

lásban lévő számsora még nem mutatott.

Igaz, hogy az elmult évtizedben már több—

ször megtörtént, hogy a legutolsó évi gümő- kórhalandóság országos aránya az addig re- gisztrált idősor minimumává vált, de éppen az a körülmény, hogy e nagy népbetegség áldozatainak arányszáma szinte évről-évre folytonosan csökken, mutatja azt, hogy e súlyos kór ellen való kitartó küzdelmünk eredményei egyre szélesebb népnétegekben és:

egyre biztosabban jelentkeznek.

A háborús és a világháborút közvetlen követő nehéz esztendők kedvezőtlen köz—

egészségügyi viszonyai után a javulás csilla—

podóban van, lehetőségei lassan kimerülnek, de még egyre tarts ezideig kétségtelenül 1934—ben ért végpontjára. 1934—ben ugyanis Magyarország mai területén gümőkór miatt már csak 14.013 lélek halt el, ami az egész ezévi évközepi népességhez viszonyítva (8,869.447) ezer lélekre csak law—as arány—

számot jelent.

A kulturális fejlődés és a javuló köz—

egészségügy a gümőkórhalandóság csökken—

tését az egyes néprétegekben különböző mér- tékben képes előidézni. Vagyonosság, társa- dalmi állás, foglalkozás stb. szerint úgy az orvostudomány vívmányainak hatása, mint

a tudományos fejlődés eredményei igen el- térő módon érvényesülnek. A népmozgalmi statisztika és a népszámlálás különösen a népesség foglalkozás szerint való megoszlá- sának részletes kidolgozására fordít gondot, éppen ezért mégi törekvés az egyes foglalko- zási ágak tuberkulózismortalitásának alaku—

lását nyomon követni. A Központi Statiszti—

kai Hivatal 1935-ben fejezte be az 1930—31.

évi halottak foglalkozás és elhalálozási kor szerint való egyidejű részletezés—ére vonat- kozó számításait. Jelenleg már befejeződött az 1930. évi népszámlálás eredményeinek foglalkozás szerint való feldolgozása is. Ez teszi lehetővé,— hogy az 1930—31. évi tuber- kulózis—halottak foglalkozási áganként kü- lönböző arányszámait, az illető foglalkozású élő népességhez való viszonyszámait is meg—

határozzuk s aztán foglalkozás szerint meg- különböztetett néprétegekben megállapítsuk, hogy mennyiben javultak az egyes foglalko—

zások gümőkórhalandósági arányszámai s minő javulás mutatkozik Laky D.I) vonat—

kozó 1920—m—23. évi legutolsó, megfelelő ada—

taihoz képest. Érdekes lesz aztán ugyanezen foglalkozás Szerint részletezett gümőkórha- landósági adatokat a nemmel, a kereső és el—

tartott viszonnyal s az elhaltak korával is kombinálni és megvizsgálni. Különösen az utolsó helyen említett kombinatív feldolgo—

zás, a foglalkozás és az életkorviszonyok kombinációja lesz érdekes a gümőkórhalan—

dóság szempontjából is. Az egyes foglalko- zási csoportokhoz ugyanis tudvalevőleg igen különböző korú egyének tartoznak. így pl.

a házi cselédek s a véderő túlnyomóan fiata- lok, a napszámosok s a tőkéseket és nyug—

díjasokat is magába foglaló ,,egyébu foglal—

kozási főcsoport pedig túlnyomóan öregek gyüjtöesoportja. Minthogy pedig a gümő- kórhalandóság életkor szerint számítva szintén igen eltérő, nyilvánvaló, hogy az egyes foglalkozásokhoz tartozók gümőkór- halandóságában lévő különbségek jórésze nem is a foglalkozás különbségének, hanem a különböző foglalkozású egyének életkor szerint való összetételében lévö különbség- nek a következménye.

Hazánk 1930—31. évi gümőkórhalandó- ságát foglalkozási főcsop-ortok szerint rész- letezve az 1. táblázat tárja elénk s ugyanezt szemlélteti az ]. grafikon is. E táblázat a

1) L, Laky D.: ,,Csonka-Magyarország tuber—

kulózishalandósága az 1920—23. években" (Buda—

pest, 1927). A foglalkozás összefüggése a tuber- kulózishalandósággal, 65 90, ].

3. szám. ——214—-—- 1936

, l. A gümőkórhalandóság foglalkozási főcsoportok szerint részletezve l930—3l-ben, régebbi megfelelő feldolgozások eredményeivel egybevetve.

Mortalité taberculeuse en 1930-31, par grandes catégories professionnelles, comparée avec des données antérieures.

Tuberkulózisban elhalt 1930—31—ben Az 1930-31. évi országos gümőkórhalan—

évente átlag —— Moyenne ammelle, dóság indexe ha az — ladies pour pour 1930-31, des déces, par íuber— 1930-31, de la mortalité tuberculeuse

Foglalkozási főcsoportok culose en Hongrie en Hongrie, sí pour

Grandes catégories proftssionnelles abszolút számban számla?— lélek!—e 1920—23 1901—05

proportion pour , , ,, , .

en nombres absolus 100000 habitanls eVi megfelelo arányszam egyenlő szaz- ,

zal — il était a 100

I. Östermelés —— Production du sol 8.984-0 199-7 699 51-2

II. Bányászat, ipar, forg. stb. — Mi—

nes, índustrz'e, ,,circulafz'on", ete:

a) Bányászat és koh. — Mines et

haute fourneaaw . . . . . . . 1930 1808 51'7 42'0

b) Ipar -— Industrie . . . . . . . 42120 2220 600 472

c) Kereskedelem —— Commerce . . 7125) 1547 64'5 55'3

d) Közlekedés — Transports et

votes de communication . . 6590 1986 65'5 578

II. Osszesen — Total pour la caté-

gorie II . . . . . . . . . . . 5.776'5 2059 606 47'9

III. Közszolgálat —— Services ])ubl—ícs 7270 16732 619 47'8

IV. Véderő — Defense nationale . 122'5 168'9 129'9 1299

V. K. u. 111. napszámosok — Jour-

nalíers sans autre indication 6560 5361? 64'6 1052

VI. Házi cselédek —- Domestigues . 283'5 1438 625 44'9

VII. Tőkés, nyugdíjas és egyéb

Rentiers, retraz'te's, etc. 7430 1337 44'6 31'8

Összesen -— Total 17.292-5 199-0 64-2 51-2

legutolsó népszámlálást környező évekre ki- számított gümőkórhalandósági adatokat ré—

gebbi, megf-elelő feldolgozások eredményei—

vel egybevetve tárja elénk, a grafikon pedig egyben egyidejűleg a nemmel kombinálva is bemutatja a foglalkozási főcsoportok 1930——

31. évi gümőkórhalandóságának arányszá- mait.

Látható, hogy az egyes foglalkozási fő—

csoportok közül hazánkban 1930—31—ben is éppen úgy, mint Lakyl), MellyZ) és másokg) régebbi számításai szerint is, a napszámo- s-ok gümőkórhalandósága a legkedvezőtle- nebb. Százezer napszámos közül hazánkban 1930—31-ben átlag 536 halt el tuberkulózis

1) L. Laky D.: 1. l. mi 69. és 70. l. —— 2. ,,A m. Szent korona országainak 1'901—1915. évi gümőkórhalandósága" (Bp. 1925.) Magyar Statisz—

tikai Közlemények. Új sorozat, 62, kötet, 68. 1.

2) L. Molly J.: ,,Budapest tuberkulózishalandó—

sága" (Bp. 1928) 292,,3w()*9-—w312., 319., 321—3'23.

és 328 —————— 331. l.

3) L. pl. Koelsch bajor iparfelügyelő orvos bajorországi adatait, amelyek szerint ,,napszámos és alkalmi munkás" 830/00 tbc.-mort.—sal a foglal—

kozások élén halad. —— Ausztriában a foglalkozás—

nélkiili önállók, ahová a napszámosok jórésze tar—

tozik, a legmagasabb tbc.-mortalitással tünnek ki.

Bewegung der Bevölkerung*Österreichs im Jahre 1913. 77. 1.

miatt, pedig a tuberkulózismortalitás orszá—

gos aránya e két esztendő átlagában csak 199 százezrelék volt. A nagyvárosok perifériáin lévő gyártelepek munkásházainak, a kültelki nyomortanyáknak szűk, nedves, rosszul szel—

lőztetett, penész—es lakásai jutnak eszünkbe, ahol zsúfoltan élnek rosszul táplált, vér—

szegény munkások. A gyakori munkanélkü—

[iség miatt bizonytalan a megélhetésük, má—

ról—holnapra élnek, ezért rosszul, hiányosan táplálkoznak. Gazdasági előrelátásuk ose—

kély, szellemi kultúrájuk gyakran még anyagi lel'ietőse'g—eiknél is alacsonyabb. Az esetlegesen vállalt munka sokszor durva, a fizikai erőt idő előtt mogőrlö, a giimőkórral fertőzött beteg szervezet még gyorsabb le- romlását elősegítő. Emellett otthonos körük- ben az alkohol túlzott élvezete, pedig az alko—

holfogyasztás és a gümőkórhalandó'ság pár—

huzamosan alakulnak. Szegénysuégüket fo—

kozza a bő gyermekáldás. Közegészségügyük mindezek következtében kedvezőtlenül ala—

kul, körükben még a betegsególyző pénztá- rak humánus és nehéz munkája is csak las—

san-lassan hoz enyhülést. Látható az l. táb—

lázaton, hogy hazánkban 1920—23—ban még 830 volt a napszámosok százezer lélekre eső országos gümőkórhalandósága. Az 1930—

.,.____H.,—v___.,_.!____!!_(_.._

M o y e n n e a n n u e l l e , d a g s . c h a n u e c a t é g . p r o f e s s . , d e s d é c é s p a r t u b e r a p . 1 0 0 . 0 0 0 v i v a n t s a p p a r t e n a n t á l a m é m e c a t é g o r í e

OOOO OOOOO8 (D[D,*?(0Nv-0

!x[1il ::::::::::az::::::::::r::::::::::::::::::z::'.:::::::::z:1::::m::zzz:;z12:::::::::::::::'.:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::UOHENPUÉ913719SUESSJSHEUJHOP

HOSOWVZSdVN'N'W')!

SMSUPUI"HVdI

(::

§::

%Lu§.)§In:: yosnpuogwnpmd

§ z § ! § ; s m w m s o

4u.:05§§

§§:§;;§mumuwosapsem39suodsuml

UJ._

§ § § § § s g a a u a w z g x

§ n u u__ .í É É É § x n e a u m o ; s x n a u 19 s a u g w

::z?;§;;3IWZSVHOM83lVZSVANVH

::"4z0-.GS555:E

E § % $ 3 3 § ; § §

§%E§%!§%8;egeuoueuasuem—gggggA

%§%§c':?33§

M

1—0.NCD

%§§á%3§§'mg'ssemxd13ssnandsemmeg

;:;§(§;§_,í__z'TBOEGVÉIVZS83WWBTOZSZDH

a:-"LLJz)"n:O§H§§§!;;pam13emswwog

§ " E E S § ' m m 8 ; w a w a e a u s a a a u

5 E 2 4 § a 8 : E E

_

% %

( § ii ? §

.%'913*sauenm'smuueg

] 83Á9383SVPJGSHAN'SEMOL

o o o o o

0OO (OIDex-88v

nemanem]Jpxgwnő691113.exuaAa91919nsgzomeiöo;gfafagöawJBZBZBZSnes;

3. szám. —216—

1936 _

31-ig mutatkozó javulásnak ezen 1920—23.

évi eredményhez képest mutatkozó indexe csak 64'6, az ezen időszakbeli országos át—

lagos javulás indexével (642) kb. egyező, de a napszámosok éppen nem tartoznak az ala—

csonyabb indexű, kedvezőbb—en javuló köz—

egészségüggyel bíró néprétegek közé. A nap- számosok 1901/05. évi gümőkórhalandósága pedig még alacsonyabb is, mint az 1930—w 31. évi eredmény, mert akkor a százezer napszámosra eső tuberkulózismortalitás csak 510—es arányú volt. A háború nagy katakliz—

mája alatt a napszámosok gümőkórhalandó- sága más néprétegekén—él nagyobb mérték- ben romlott .s csak a háború utáni rendkívül kedvezőtlen arányszámokhoz kép-est mutat- kozik körükben napjainkban javulás. A bu—

dapesti napszámosok gümőkórhalandósága még kevésbbé javult, mint a vidékiek-é. Bu—

dapesten a napszámosok gümőkórhalandó- sága 1920-———23-ban még 3.000 volt, azóta 1930—31-ig ez az arányszám itt is 2.64l-re enyhült. De még elgondolni is szomorú do—

log, hogy a budapesti napszámosok köz—ött ezer élőre még ma is és minden évben 26 gümőkóros halott esik! Angyalföld és Óbuda téglagyári nyomortanyáinak beteg lakói ezek, ahol földes padlójú, fűtetlen szobák—

ból szedi a tüdővész áldozatait! És éppen

a napszámosok közé süllyednek gyakran más foglalkozási ágak hajótöröttjei is, bör- tönből kijött, egzisztenciájukat vesztett egyének. Éppen az idült betegsége, gümő—

kórja miatt munkavesztett egyen válik gyakran különböző foglalkozási ágakban dolgozó napszámossá?)

Nincs még egy olyan foglalkozási fő- csoport, amelynek gümőkór-halandósága csak megközelítően is olyan kedvezőtlen volna, mint a napszámosoké. A főcsoportok közül az 1930—31. évi gümőkórhalandó—

ság színvonala tekintetében a napszámosok után sorakozó ,,ipar" megfelelő arányszáma is csak 2220 százezrelék (l. az 1. táblázat 2. oszlopát), ami csak félakkora, mint a napszámosok ugyanezen időszakbeli fent- említett tuberkulózismortalitási arányszáma, amely 5363 százezrelék volt. Rég ismeretes, hogy az iparosnépesség gümőkórhalandó- sága kedvezőtlen; ez bizonyára nem magyar különlegesség, mint ahogy a k. m. n. nap—

számosoké sem az. A gyári munkába, a tö—

Il Megjegyzendő, hogy valószínűleg a k. m.

n, napszámosok népszámlálási es népmozgalmi ki—

mutatása sem teljesen egyöntetű. úgyhogy az ezre- lékek is valamivel magasabbak lehetnek mint a valóságban.

megtermeles szolgálatába állított iparos szo- ciális viszonyai, a berkérdésnek gyakran ki nem elégítő megoldása, a munkahelynek gyakran az egészségre káros (túlzsúfolt, füstös, poros) volta, a rossz lakásviszonyok, mind-mind az ipari gümőkórhalandóságot emelő körülmények. Eppen ezért különö—

sen egyes egészségtelen, ülő életmódot vagy a tüdőt sértő porban való foglalkozást meg—

követelő iparágak gümőkórhalandósága magas. A porártalmak különleges fajait is- merjük, mint pl. a calicosist, cuprosist, si- derosist, anthracosist stb., amelyek mint foglalkozási betegségek egyes iparoknál a gümőkórral társulnak és annak kifejlődését elősegítik. Bizonyos, hogy az iparosokra vonatkozó 222-es arányszámnál nemcsak egyes iparágakra vonatkozólag találnak sokkal kedvezőtlenebb átlagokat, de az egész iparra vonatkozó átlagos tuberkulózismor—

talitás is kétségtelenül magasabb ennél az aránynál. Az iparnál ugyanis éppen meg- fordított folyamat játszódik le, mint a nap- számosok körében. Amíg a napszámosok- nál a más foglalkozási ágakból való beolva- dás, a hosszú évekig gümőkórral terhelt más foglalkozású egyének végül napszá—

mossá válása terheli e csoport tbe-morta—

litási arányát, addig az iparosoknál meg- fordítva az gyakori, hogy a beteg iparos betegsége miatt idővel betegen kiválik az iparból, elveszti szakmunkaalkalmát s vagy alkalmi napszámossá lesz, vagy életének utolsó szakaszában a mezőgazdasághoz me- nekül vissza. esetleg éppen gyógyulást ke- resve távozik a vidékre.

Mezőgazda, őstermelő népünk gümőkór- halandósága, amely a foglalkozási főcso- portok közül 1930—31-ben is a harmadik s kevéssel az országos átlag felett áll, 1997 szemben 199'0-del, éppen a más fog- lalkozási ágakból való beolvadás s ezen- kívül a nem-orvos halottkémek vidéki sze—

replése miatt is kevéssel magasabb, mint amekkora a földművesnep gümőkórhalan- dósága a valóságban lehet. Bár kétségtelen, hogy a mezőgazdanépnél számos, a the.—

mortalitást emelő kedvezőtlen körülmény hatása említhető, pl. hogy a társadalom—

biztosító szervek a mezőgazdasági munká- sokra nem terjednek ki es az Orsz. Gazda—

sági Mnnkás— és Cselédpénztár csak baleset esetére biztosít s nem betegség ellen. A ví—

déki, vályogos házakban való egészségtelen lakásviszonyok, a téli munkasziinet alatti kedvezőtlen táplálkozás is emeli a videki.

mezőgazdanépesseg tuberkulózismortalitá—

3 szám. —— 217 ——

sát, míg a túlnyomó többségben városi la—

kos, betegpénztári orvosi kezeléSsel, tüdő—

beteggondozókkal jól ellátott ipari népes—

ség e tekintetben kedvezőbb helyzetben van s a városi szociális gondozás és jobb köz—

egészségügyi fejlődés révén hovatovább a mezőgazdasági, őstermelő foglalkozási cso- portbeli népességnél a gümőkórhalandóság tekintetében is kedvezőbb helyzetbe jut.

A napszámosokon, iparosokon és őster—

melőkön kívül 1930e—f—31-ben más foglalko- zási főcsoport gümőkórhalandósága nem áll az országos átlag felett; legközelebb hozzá még a közlekedés (19815) és a bá—

nyászat és kohászat (180'8) megfelelő adata állott. A másik szélsőséget, a legkedvezőbb gümőkórhalandóságot 1930f—w31-ben a tőké—

seket és a nyugdíjasokat, életjáradékosokat, háztulajdonosokat, magánzókat stb. is ma—

gába foglaló ,,egyéb" foglalkozási főcsoport (133'7 százezrelék) és a házi cselédek (143'8) mutatják. A művelt egyén-ekből álló keres—

kedelem és hitelnek (154'7), a közszolgálat és szabadfoglalkozások csoportjának (1672) és a ve'derőnek (168-9) gümőkórhalandó- sága ezeknél hazánkban 1930—4w31—ben ke—

véssel már kedvezőtlenebb.

A minimum régebben a véderőé volt s nem az ,,egyéb" csoporté. Az, hogy a véd- erő gümőkórhalandósága kedvező volt, ter- mészetes következménye a sorozásnak, mely 2——3 évre életerős, egészséges legénységet szelektált. A házi cselédek is túlnyomó több- ségben egészséges, fiatalkorú egyének, akik—

nek gül'nőkórhalandóságát az a környezet is mérsékli, amelyben élnek, Rendszerint jobbmódú emberek tartanak házi cselédet.

A tuberkulózisban megbetegedett cseléd pedig rendszerint el is hagyja a cselédpályát, melyet többnyire különben is csak át—

meneti állapotnak tekint. Hazamegy falura betegen s nem mint cseléd hal meg gümő- kórban. Az ország intelligenciája, a közép- osztály derékhada pedig, amelyet a ,,köz—

szolgálat és szabad foglalkozások" csoportja tár elénk, régebben többször jobb gümő—

kórhalandóságot mutatott, mint az igen ve- gyes összetételű ,,egyéb" csoport. Az in—

telligencia tbc.-mortalitása műveltségénél fogva természetszerűleg mindig alacsony, mert hiszen a tanultság és a felvilágosodott- ság a gümőkór ellen való küzdelemben min—

dig a legmegbízhatóbb fegyvereknek bizo- nyultak.

Az elmondottakból egy mégis kétségte—

len, hogy a legalacsonyabb, legkedvezőbb gümőkórhalandóságot mutató foglalkozási főcsoport tbc.—mortalitása korántsem olyan

1936

állandó,,mint a másik szélsőség, a legkedve—

zőtlenebb gümőkórhalandóságú csoporté.

Sem a régebbi, sem a külföldi tuberkulózis- statisztikák nem mutatnak e tekintetben olyan állandó helyzetű arányszámokat, mint a gümőkórhalandóság maximumát mutató foglalkozási főcsoport tekintetében.

Az a körülmény azonban, hogy a szélsősé- gek egy részének helyzete változik, maga is reámntat arra a szintén az 1. táblán meg—

világított jelenségre, hogy a gümőkórhalan- (lóságnak a multhoz képest mutatkozó ja—

vulása r- a foglalkozások túlnyomó több—

ségében javulásról van szó __ az egyes fog—

lalkozási csoportokban igen eltérő mérték- ben jelentkezik. (L. az 1. táblázat 3. és 4.

oszlopát.)

A javulás legerőteljesebb a VII. főcso- portban, amelybe a tőkések, nyugdíjasok és az n. n. ,,egyéb" foglalkozásúak tartoz—

nak. Ezen főcsoport 193073]. évi tuberku—

lózismortalitásának indexe a legalacsonyabb akár az 19()1———05., akár az 1920—23. évi

megfelelő arányszámhoz viszonyítva (31'8, ill. 44'6). Igen alacsony még a bányászat

és kohászat és a házi cselédek gümőkór—

halandóságának fejlődését mutató index is.

Ezek a főesoportok mutatnak a legkedve- zőbb, a legerőteljesebben javuló gümőkór- halandóságot.

Ezzel szemben viszont látható (ugyan—

csak az 1. táblázat 3. és 4. oszlopában), hogy a véderő és az MOL—05. évi ered- ményhez képest a napszámosoknak az 1930—31. évi gümőkórhalandósága nem is javult, hanem rosszabbodott. A vo- natkozó indexek IDO-nál nagyobbak. A napszámosok helyzete különösen kedve—

zőtlen volt a nagyháború után 1923- ban. Mint igen kedvezőtlen szociális helyzetben lévő népréteg, leginkább meg—

érezte a válságos esztendők nyomorú- ságát. Az 1920——23. évi napszámos- gümőkórhalandóságot IOO—zal véve egyen- lőnek, az 1930—w31. évi megfelelő ered- mény indexe 64'6, tehát már javulást mutat. Csak a világháborút megelőző hé—

kés esztendők napszámosgümőkórhalandó—

ságához képest nem mutatnak mai viszo- nyaink javulást.

Nehezen javul végül gümőkórhalandósága is.

vonatkozólag számítható indexek nemlala- csonyabbak az országos átlagos gümőkór- halandóságra vonatkozólag kiszámíthatók—

nál. Az ipar arányai is magasak; különö—

sen pedig az alább következő részletezés szerint az egészségtelen, ülő életmódot, a őstermelő népünk Az őstermelésre

3. szám. ——218—— 1936

2. Az őstermelésbeli és az iparos népesség tuberkulózismortalítása hazánkban 1901-től 1931—ig.

Mortah'te' tuberculeuse, de 1901 a 1931, dans la population s'occupant de production du sol ou d'industrie en Hongrie.

, Százezer lélekre (UbETkUIÓZiP miatt elbalt A tuberkulózismortalitás visszafejlődésének

Ev, heces par tuberculossxparmz )les _habziants indexei ha az 1901_19054 évi tuberkulózis—

átlag Terület aPpmmam a "' categorze mortallíitás : 100 _ lpdg'ces (lie la díminu-

) ' " ' _. ' t' l i l'! ' . S'

A"? Im,—tm m ! de _m am

moyennes főcsoportjába tartozók körében az őstermelésnel az iparban . proportíon pour 100000 habitants dans lzígtzclimhon dans l'zmlustrze

a) a nőknél ——- Some féminin

történeti

1901—05 d'aoant-guere 440 440 1000 l 100'0

1911—15 ,, 370 310 84'1 ; 70'5

1920—23 mai — actuel 310 320 70'5 ' 72'7'

1930—31 ,, 221 182 50'2 ; 41'4

b) a férfiaknál _ Sewe muscul'in

történeti ,

1901—05 d'avant—guere 340 510 1000 1000

1911—15 ,, 310 400 91'2 78'4

1920—23 mai —— acluel 260 420 76'5 82'4

1930—31 ,, 179 258 52'()' 506

c) mindkét nembelieknél együttesen —— Somos masa. et fém.

t" t' t'

1901—05 aaiííígám 390 l 471 100-0 1000

1911—15 ,, 340 358 87'2 76'0

1920—23 mai — actuel 290 370 74'4 78'6

1930—31 ,, 200 222 513 471

!

tüdőt sértő porban való foglalkozású vagy nehéz testi munkát követelő iparágaké, de érdekes, hogy az ipari főcsoport gümőkór- halandósága újabban rohamosabban javul, mint a mezőgazda-népességé. Úgyhogy újabban az ipar vonatkozó arányszáma már—már alacsonyabbá is válik, mint az őstermelős megfelelő arányszáma. Legalább is visszafejlődésére vonatkozólag számít—

hatók alacsonyabb indexek, mint az őster- melés gümőkórhalandóságában lévő tőr—

te'neti fejlődésre vonatkozólag. Azt, hogy az őstermelésbeli és az iparosnépesség tu—

berkulózismortalitása hazánkban 1901-től 1931-ig miképen javult s hogy az arány- számok visszafejlődése minő indexekkel jellemezhető, néhány többéves átlaggal a

2. táblázat tárja elénk.

Az 1930—31. évben a nőknél az ipar gümőkórhalandósága már alacso—

nyabb is, mint a férfiaknál, t. i. százezer lélekre az iparban 1930—31-ben a nők tu—

berkulózismortalitása csak 182, míg az ős- termelésne'l a nők megfelelő aránya 221.

Mindkét nemnél alacsonyabbak az 1901——

05. évi tuberkulózismortalitáshoz Viszo—

nyitott indexek 1930 31—ben az iparban, annál az índexnél, amit ugyanakkor a mezőgazdaság mutat. Ez annál érdekesebb,

mert tudvalevő, hogy régebben éppen ellen- kezőleg mindig az ipar tuberkulózismorta—

litása volt kedvezőtlenebb, mint a mező—

gazdaságé. Kb. 50————60 évvel ezelőtt az indusztrializálódás és az urbanizálódás európaszerte lázas korszakában, amikor a város szociális gondoskodással a gyári munka hátrányait kellőképen ellensúlyozni még nem tudta, mindig az ipar gümőkór—

halandósága volt a kedvezőtlenebb. A XIX.

század végén a falvakban lakó népnek a szabad levegőn folytatott mezőgazdasági tevékenysége a tuberkulózis szempontjá- ból sokkal kedvezőbb életmódot jelentett, mint az akkor még igen kezdetleges beteg—

pénztári segítséggel a városi kőrengeteg- ben, szűk utcákban, zsúfolt lakásokban élő, gyakran hiányosan is táplálkozó ipa- rosé vagy munkásé, A tuberkulózismorta- litás újabb fejlődésének igen érdekes je—

lensége aztán az, hogy az iparosok és a városi népesség tuberkulózismortalitása újabban rohamosabban javul, mint a ví—

déki mezőgazda—népességé.

Az egyes iparágak között persze nagy különbségek vannak úgy a gümőkórhalan- dóság színvonala, mint a multhoz képest mutatkozó javulás tekintetében. Még ma is igen kedvezőtlen a borbélyok, fodrászok,

3. szám. — 219 —-— 1936

cipészek, csizmadiák, szücsök, takácsok, I , Porbelélegzés

posztó— és szőnyegszövők gümőkórhalandó- P a f a % gígggggggn

sága. Azt, hogy az egyes iparágak gümő-

kórhalandósága hazánkban 1930—31-ben I(áramentgyárt'as ... 10.080

mi é 1 kult 3. áb áza ('r' elénk. emez-, Clpogyár- - - - 7-710

k ppen a a , a t 1 t td Ja Vasöntő (csiszoló) . 3.180

3. A tuberkulózismortalitás Magyarországon az 6 l'? I(0'?t0) """ 1268

iparosok körében 1930—31-ben. ! o—maomrpar """ 1'26

., . . . Papirgyar . . . .... 1.080

Mortaltte tuberculeuse dans la population mdustnelle Műgyapíú ... 900 en Hongme, en 1930'31' Műgyapjú porszívóval . . 270

Elhau women 1930—31. Fürészmalom ... 750

ben évente átlag Lószőrfonógyár ... 450

Maymne annulláfow Laboratórium ... 62

1930—31, des dece; par

Főbb iparágak _M "MM . , , . .,

Principale; bmmhes ÉÉM $$$ ááá-§ A eipeszek es cslzniadiak helyzete a industrielles $$$ ggg—§ 77753? porbelelegz'es szempontjából a vonatkozó :; meg "*aEÉ 3333 magyar statisztika szerint is igen kedvezőt—

'5 I § a ; % %x %Y? , , , - '-

;ggg 8338. zo§tf len. A porbelelegzeses ártalmak pedig kuf

farm Hm?—" §???" lönböző tüdőbajokra: pneumoconiosisokra

A t ! , bovnár * (calicosis, cuprosis, .siderosis, anthracosis

SZ aos, 308, —— N !! ,_ , , ! ,

Menuisz'ers, charpténtiers, Stb') vezetnek % Igy ezek a, porartalrnak

charrons ... 4980 2438 12-4 egyeb tudübajok, horghurut es a gumokor

Borbély,fo_drá.sz_——Ooif eurs 1396 3048 38 kifejlődését is elősegítik. A porártalmon kí- Clpeszg csalnám _ CO" , vül azután más kedvezőtlen körülmények is

donmers,bottzers-. . . . . 484'0 330'2 11'7 előmo d't"'k t 1 .. "k' h 1 dó Korcsmáros, kávés stb. —— , Z ,1 Ja 'az; lOgy ? gumu or a.an "

Restaurateurs,cafetiers,etc. 155-5 188!) 3-7 sag aranyszamanak szmvonala tekmtete—

Kálvária lakatos, gepész stb. ben az egyes iparágak közül a borbélyok,

orgerons,sermrzers,meca- - é , .. ! ! ! .

niciens, etc ... 617-5 2585 14-9 ?? szel? Stb' .kemmelf 915? ,hEilyle E csak

Kőműves __ Ma jom _ _ _ 2950 2147 7.1 onnyeob testi munkat leEtIlO lparagakra Könyv- és kőnyomdász _ már eleve IS nagyobbészt gyengébb test—

Z'yppgraphes ... 41'5 159'7 1'0 alkatú egyenek mennek. Ezek tüdeje f—ejleta Meszaroszhentes"BWCherS' _ _ len, s niegbetegedésre hajlamos, szűk mel—

charcutzers ... 97 5 1961 23 1" k 5 d ,, .. .. , h

Molnár _ Mmm-em. _ _ _ 715 1621 1.7 ue es e [ke vezotlen korulmenyek ez Pék —— Boulangers . . 630 1958 1-5 az ezen iparagakkal való életmód, zart he—

Slzabó, varíónő stb.;— Tml— 3565 2549 86 lyiségben való huzamos tartózkodás, gör-

CNTB, COM MTZCTCS, e 0. . . . § ' ' ' " ' "

Szücs —— Fourreurs . . . . 130 216-6 0-3 bu" tesmrtas Stb' Jarumak'

' Takács, posztó-, szőnyeg— Nemcsak az országos, hanem az egész SZÖYÖ_— ,TiSSBÉGtVÉdSA- t. - llggj 13322! ggí iparra vonatkozó átlagon felül van a ková—

Egyebiparagegyu * "WS L.,) csok, lakatosok, gépészek, az asztalosok,

Iparosokossz.—Ensemble 4.136'5 2282 1000 ácsok, bognárok, 'Slb. gümőkórhalandósága

Látható, hogy most is az ülő életmódot folytató, porártalommal küzködő 'iparosoké a szomorú elsős—ég. A cipészek, csizmadiák legújabb arányszáma százezer lélekre 3352, a takácsoké 3096, a borbélyoké és a fodrá—

szoke pedig 3048. Érdekes a pár- huzam a porbelélegzésre vonatkozó adatok- kal, mert az a legkülönbözőbb statisztikák szerint a cipőgyártásnál egyike a legked- vezőtlenebbeknek, csak a ceinentipar arány- száma rosszabb. A Társadalomegészség—

ügyi, Múzeum adatgyüjtése szerint Buda—

pesten 10 órai napi munka mellett 30 év alatt egy-egy munkás által belélegzett por átlagos súlya grammokban iparágak sze- rint való részletezésben a következő:

is. Az e foglalkozásokhoz tartozók nehéz testi munkája miatt a közülük gümőkórral fertőzöttek sorsa gyakran igen kedvezőtlen kimenetelű. Vas- és fémmunkásoknál külö—

nösen a csiszolóknál, de részben az öntőknél is intenzív a porbelégz'és ártalma. Csak ro- busztus, erős testalkatú emberek valók e pá- lyára; csak a teljesen egészséges szerve—

zet tudja ártalom nélkül nyujtani az itt szükséges állandó erős munkát.

Az átlagon felül van a szabók, varrónők stb. legújabb arányszáma is éppenúgy, mint ahogy régebben is mindíg kedvezőtlen volt az ő helyzetük is. E foglalkozásbeliek ülő életmódja hasonló a cipészekéhez, ha a porbelégz-ési ártalmak tekintetében helyze—

tük nem is oly kedvezőtlen.