• Nem Talált Eredményt

Számítógépes információszolgáltatások az Építésügyi Tájékoztatási Központban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Számítógépes információszolgáltatások az Építésügyi Tájékoztatási Központban megtekintése"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Kovács D e z s ő

Épilésügyi Tájékoztatási Központ

Számítógépes információszolgáltatások az Építésügyi Tájékoztatási Központban

Műfaji tagolódásban (szakirodalmi tájékoztatás, osztott könyvtári katalogizálás, szabályozási in­

formációk számítógépes feldolgozása, ágazati adatbázisok katasztere) ismerteti azokat a számító­

gépes szolgáltatásokat, amelyeket az Építésügyi Tájékoztatási Központ vagy önállóan, vagy más hazai és külföldi intézményekkel együttműködve fejlesztett ki. Kitekintésként felvázolja a tovább­

fejlődés előfeltételeit.

A hagyományos értelemben vett építésügyi ágazat szakmai információellátása mindig is az Építésügyi Tájékoztatási Központ Í É T K ) alapvető feladata volt.

R é s z b e n mint kutató, részben mint operatív informá­

ciónyújtó szervezet kiépítette azt a rendszert, amely alkalmas a világban végbemenő folyamatok regisztrá­

lására, a hazai szakmai eredmények feltárására, egyben hazai és nemzetközi téren való hozzáfér­

hetővé tételére - elsősorban a szakirodalmi és a szabályozási információk vonatkozásában. Ma már mindez jelentős r é s z b e n a számítástechnikára alapo­

zott szolgáltatások révén megy végbe.

S z a k i r o d a l m i t á j é k o z t a t á s

A számítógépes szakirodalmi tájékoztatás forrása kettős:

• a keleti országok építésügyi tájékoztatási központ­

jai által létrehozott Nemzetközi Építésügyi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer (NÉTMIR) keretében működő számítógépes adat­

bázis,

• a fejlett országoknak az építésügyet és határterü­

leteit érintő, online elérhető adatbázisai.

A N É T M I R keretében létrehozott mágnesszalagos cserére épülő építő- és építőanyag-ipari adattár 1983-tól kezdve dolgozza fel a világ építésügyi szak­

irodalmának jelentősebb részét. A rendszerben részt vevő országok a nemzeti irodalom mellett a világ egy- egy más területi vagy nyelvi egységének irodalmát teszik munkamegosztásban hozzáférhetővé. így például a Szovjetunió az angol, Lengyelország a fran­

cia szakirodalmat, Csehszlovákia a Benelux államok, Magyarország pedig a skandináv országok szakiro­

dalmát. Az adattár állománya ma már meghaladja a 150 ezer információegységet, sok szempontú kere­

sést tesz lehetővé a különböző dokumentumtipusú, nyelvű, szakmai tartalmú adattárban.

A N É T M I R ipari működésének - a maga idejében korszerűnek mondható - megindulásakor az adattár kiépítése elsősorban azért volt jelentős, mivel az építésügy területén még nem álltak rendelkezésre

azok az adatbázisok, amelyek megközelítették volna e rendszer komplexitását. Az egymástól elkülönülve létrehozott nemzeti adattárakhoz való hozzáférés ak­

koriban különféle, részben technikai okokra vissza­

vezethető nehézségekbe ütközött.

A 8 0 - a s évek közepétől következett be e téren ugrásszerű fejlődés. A nagyobb nemzeti adatszolgál­

tató központok beléptek a nemzetközi hálózatokba.

1986 szeptemberében a Nemzetközi Építéskutatási és Dokumentációs T a n á c s (Conseil International du Batiment pour la Recherche, L'Étude et la Documen- tation = CIB) keretében létrejött az International Construction Database (ICONDA) adattár, amely ma már több mint 50 ország adatszolgáltató központjára támaszkodva angol nyelven teszi hozzáférhetővé a világ építésügyi szakirodalmának zömét. Az adattár torgalmazását, terjesztését a Scientific and Technical Network ÍSTN) International látja el.

Az ICONDA-ban feldolgozott információforrások gyűjtőköre a hagyományos dokumentumokon kívül kiterjed az ún. szürke irodalomra is, és lefedi az építésügy e g é s z szakterületét. Az adattár állománya napjainkra meghaladta a 300 ezer információegysé­

get, melynek jelentős része szürke irodalom. Ebből következik, hogy a rendszer nemcsak a hagyomá­

nyos szakirodalom hordozta információk elérésére nyújt lehetőséget, hanem biztosítja a cégirodalomhoz, a kutatási jelentésekhez, a licencekhez és a know- how-khoz való hozzáférést is.

Az ICONDA előnye, hogy a közvetítő nyelve angol, az input adatok indexelésére a szabad tárgyszavas FINDEX (Facet-Oriented Indexing System for A r c h i - tecture and Engineering) rendszert használja, amely rendkívül rugalmas, alkalmas a legmodernebb fogal­

mak megjelenítésére - tehát visszakeresésére is - a szakterület természetes terminus technicusai alapján.

Ezenfelül - természetesen - interaktív, könnyen kezelhető, lehetővé teszi a parancsnyelv különböző szintű használatát, s ez az irodalomkeresésben gya­

korlatlanok és a profik számára egyaránt megfelel.

Egy rekordjának felépítéséről, tartalmáról - egy magyar folyóiratcikk példája alapján - az í. ábra ad tájékoztatást.

(2)

TMT 3 7 . é v f . 1 9 9 0 . 1 1 . « .

AN 1 9 8 9 ( 1 1 ) S Í 7 0 0 0 7 1 Í C Ü N D A

T I A r a n y J á n o s u t c a i l a k ó t e l e p , S o p r o n

( B u i l d i n g e s t a t e i n t h e A r a n y J á n o s S t r e e t , S o p r o n ) A U H o r v á t h , B é l a

SO M a g y a r E p i t o i p a r ( A p r 1 9 8 B ) v . 3 7 , n a .1- 2 , p .2 4, p h o t o s . I S S N : 0 0 2 5 - 0 0 7 4

AV H U E T K

DT B o o k ; J o u r n a l CY H u n g a r y

L A H u n g á r i á n

A B T h e 2 S 0 d w e l l x n g s o f t h e h o u s i n g e s t a t e - b u i l t i n 1 9 8 7 - a f f é r a w i d e c h o i c i ? o f q r o u n d p l a n s . ü n e c a n f i n d h e r e t h e v e r s i o n f r o m t h e b a c h e l o r f l a t s t o t h e d w e l l i n g a f f o ű r r o o m s a n d t h e g a r r e t s p a c e s h a v e b e e n b u i l t u p t o o . T h e c o n s t r u c t i o n w a e b u i l t w i t h t u n n e l f o r m w o r l ; / Ű u t i n o r d / . T h e i n c l i n e d r o a f s h a v e 5 t. e e 1 f r a m e w i t h s a n d w i c h - l i k e i s o l a t i o n .

CT h o u s i n g e s t a t e ; t u n n e l f o r m w o r l ; ; a t t i c ; i n - s i t u c o n c r e t e c o n s t r u c t i o n ; r e s i d e r i t a l b u i l d i n g ; p i t i z h e d r b o f

S T H u n g a r y ; S o p r o n

• 3 E T K S 9 / 0 Ü 1 6 7 I P HUETK

1 ábra Az I C O N D A r e k o r d s z e r k e z e t e

Az ICONDA használata ma már az e g é s z világon e l ­ terjedt az építésügyi szakemberek körében. Éppen ezért tartjuk jelentősnek, hogy 1987-től kezdve az É T K a rendszer számára feldolgozza a hazai szakiro­

dalom szelektált "termését", és évente mintegy 8 0 0 - 1 0 0 0 tétel feldolgozásával ad tájékoztatást nemzetközi síkon a magyar építésügy eredményeiről, illetve biztosítja a magyar "jelenlétet" a rendszerben.

(1989-ben az ICONDA-ban végzett információke­

resések száma megközelítette a húszezret.)

Egyfelől az ICONDA szakmai tartalmának kitelje­

sedése, használatának általánossá válása, a politikai folyamatok kedvezőre fordulása (Magyarország után C s e h s z l o v á k i a , Lengyelország is csatlakozott a f e l ­ dolgozáshoz, a németek "információfeldolgozási egységesítésre" törekszenek), másfelöl a N É T M I R technikai, technológiai elmaradottsága mind szak­

mailag, mind gazdaságilag megkérdőjelezi az utóbbi rendszer fenntartásának szükségességét. A fenti okok miatt a N É T M I R T a n á c s a 1990. október 2 - 5 . között tartott ülésén - amelyen Bulgária és a Szovjet­

unió is jelezte csatlakozási szándékát az ICONDA- hoz — ú g y döntött, hogy működését 1990. december 31 - I hatállyal megszünteti.

A komplex információnyújtás megköveteli, hogy más nemzeti vagy speciális adattárakhoz is szabad legyen a "bejárás". Az É T K ennek érdekében ele­

mezte az építésügy szempontjából jelentősebb adat­

tárakat, s közülük a honi szempontból legfontosab­

bakkal használati e g y e z s é g r e lépett. A már említett STN International mellett elsősorban az angol Perga- mon Financial Data Services, az ORBIT, a Dialóg In­

formation Services és az Information of INFOTRADE and Deloitte Haskins and Selts szolgáltatóközponto­

kon keresztül ma már lehetőség van minden számot­

tevő szakterületi és határterületi adattár használatra.

(Az É T K - b a n elóhető adattárak jegyzékét lásd az J. mellékletben.)

A felsorolt adattárakra alapozott szolgáltatások között a ma már hagyományosnak mondható retros­

pektív keresésen és szelektív információterjesztésen kívül egy olyan is meggyökeresedett, amely több előre meghatározott témában a hazai szakemberek nyelvismeretének hiányosságait igyekszik áthidalni.

Az Aktuális Témák Figyelőszolgálata (ATF) kétha­

vonta elsősorban a N É T M I R , az ICONDA és az RSWB adattárakból kikeresett információkat magyar nyelvű cím- és tárgyszófordítással látja el. Ennek alapján az idegen nyelveket nem ismerő szakemberek is kivá­

laszthatják a számukra értékesnek látszó információ­

kat. E szolgáltatás az alábbi témákra terjed ki:

• beton- és habarcstechnológia, zsaluzás;

• vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás;

• épületek felújítása, rekonstrukciója: anyagok, gépek technológiák;

• veszélyes hulladékok kezelése, elhelyezése;

• hulladékok, melléktermékek hasznosítása;

• környezetvédelem: a károsodás okai és azok elhárítása;

• h ő - é s hangszigetelés;

• vízszigetelés;

• szakipari munkák anyagai, gépel és technológiái;

• fűtés, szellőzés, klimatlzálás.

Az adattárakból ily módon szolgáltatott informá­

ciók alapján az É T K az eredeti dokumentumok vagy másolataik beszerzését, fordítását is elvégzi.

Tekintettel az Európai Gazdasági Közösségek 1992-re kialakuló e g y s é g e s belső piacának fon­

tosságára, az elérhető adattárak közül külön szolgál­

tatás kiépítése van folyamatban az EC 92 adattárból.

4 5 5

(3)

K o v á c s D.: S z á m i t ó g é p e s Információszolgáltatások...

Ez tömör és szakszerű elemző beszámolókat, tájékoz­

tatókat tartalmaz az EGK jogi szabályozásában és gazdasági politikájában végbemenő változásokról, s kiterjed a piaci és közgazdasági információikra is.

Mivel az adattár azonnal felhasználható információt nyújt, lényegesen elősegítheti a hazai építésügyi v á l ­ lalatok, vállalkozók felkészülését 1992-re.

Az is növeli a hazai felhasználók szakirodalmi i n ­ formációkhoz való hozzájutásának esélyeit, hogy 1 9 8 9 - b e n a N É T M I R - e g y ü t t m ű k ö d é s alapján kapott információk magyar nyelvű, szelektált állománya az IIF program keretében É T K B A U néven közvetlenül hozzáférhetővé vált a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet (VEIKI) számitóközpontján keresztül is. A benne tárolt, ma már mintegy 25 ezerre tehető i n ­ formációegység lényegében megtartja a N É T M I R - b e n használt M e k o f - 2 adatelemeket, s felhasználóbarát CDS/ISIS adatbázis-kezelő rendszerben kereshető.

Osztott könyvtári katalogizálás (OSZKÁR)

Az É T K részt vesz az országos jellegű műszaki könyvtárak osztott katalogizálási projektjében (OSZKÁR), melynek célja, hogy sokoldalú tájékoz­

tatási lehetőséget nyújtson a rendszerben részt vevő intézmények könyvtári gyűjteményeiben található dokumentumok igénybevételére, és gazdaságosabbá tegye a könyvtári feldolgozást.

A rendszer megvalósítására az OMIKK-ban rendel­

kezésre áll egy I8M 4341 számítógép és az NSZK-beli DABIS Gesellschaft für Datenbank-lnformations- systeme mbH BIS programrendszere. Folynak az előkészítő munkák, ebben az évben megkezdődik a kísérleti feldolgozás egyelőre NEDIX-hálózaton keresztül, de az É T K a közeljövőben az X25 - to­

vábbfejlesztett - csomagkapcsolt vonal használa­

tára fog rátérni, amely természetesen az egyéb adat­

tárakkal való kapcsolatok kiépítésében is kedvező le­

hetőséget kínál.

Szabályozási információk számítógépes feldolgozása

Az építésügy egész területén, az ügy jellegénél (ogva, rendkívül nagy jelentősége van mindazon dokumentumoknak, információknak, amelyek nor­

matív jelleggel szabályozzák az építési folyamatokat.

Ezek felettébb sokrétűek, s gyakori változásaik tájé­

kozódási gondokat okoznak. E normatívák ismertsé­

gének garantálása, változásaik nyomon követése mind ez ideig az építésügyi tájékoztatás meg nem oldott feladata volt.

Az É T K az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettel (ÉMI) együttműködve ezért hozta létre az ÉTK- ÉMiMAT adatbázist, amely közel 5 0 0 0 szabályozási dokumentumot dolgozott fel, és adatait naprakészen tartja. Az adattár túlnyomórészt a teljesség igényével az alábbi dokumentumokat tartalmazza:

M S Z - 04 M l - 04 M E - 04 É M I S Z MSZ Ml

MSZKGST

• építésügyi ágazati szabványok

• építésügyi ágazati műszaki irányelvek

• építésügyi ágazati műszaki előírások

• az É M I s z a b v á n y a i országos szabványok

(válogatva)

• országos műszaki irányelvek

• más ágazatok szabványai, műszaki irányelvei és műszaki előírásai (válogatva)

• törvényerejű rendeletek, utasítások (válogatva).

Az egyes dokumentumok bibliográfiai leírásai a rendszerből a feldolgozási azonosító szám, a jelzet, a hatályosság, az MSZH-szakrend, a témafelosztás, valamint a címben előforduló tárgyszavak szerint kereshetők vissza. A feldolgozás az ÉMI és az É T K között kialakított együttműködés keretében folyik a 2. ábrán látható rendben.

F o r r á s - doku- 'menrum

2. ábra Az É T K - EMIM AT f e l d o l g o z á s i - f e l h a s z n á l á s i

(4)

T M T 3 7 . é v f . 1 9 9 0 . 1 1. 8 í .

A z o n o s í t ó ! 8 3 2 0 1 0 1 4 8 J e l z e t : MSZ 4 7 1 5 / 4 - 7 2

C í m : M e g s z i l á r d u l t b e t o n v i z s g a l a t a . M e c h a n i k a i t u l a j d o n s á g o k r o n c s o l á s o s v i z s g á l a t a

T e r i e d e l e m : 2 3 S , 3 I L L , 7 T A S . M i k r ö f i l m l a p k ó d : 6 2 H U 0 0 0 0 0 8 6 1 J ó v á h a g y á s i d á t u m : 1 9 7 2 1 2 2 9 H a t á 1 y c i s s á g : M H a t á l y b a l é p é s i d á t u m : 1 9 7 3 0 7 0 1 H a t á l y b a 1 é p t é t i : S Z K . 1 9 7 3 . 7 . M ó d o s í t á s i d á t u m : 1 9 7 3 0 4 1 5 M ó d o s í t ó f o r r á s : SZK. 1 9 7 3 . 8 . MSZH s z a k r e n d : G 1 3

3. ábra Az É T K - É H A 4. sz. ágazati célprogrambizottság és az IIF prog­

ramiroda támogatásával 1990 végétől - mint ezt a feldolgozási folyamatábra is jelzi - lehetőség van az adattár teljes állományának online elérésére is a VEIKI számítóközpontjánál.

A 3. ábrán mintaként kinyomtatott rekord tartal­

mazza mindazon információelemeket, amelyet egy- egy információegységben egyáltalán előfordulhatnak.

Az adattár állományából a legkülönfélébb rövidí­

tett, csak a legfontosabb, jellemző adatelemeket tar­

talmazó Összeállítások készíthetők. így készült el és jelent meg pl. rendkívül gyors átfutási idővel az

Építésügyi műszaki és minőségi szabályozások 90 cimű kiadványsorozat, amely 27 témakörbe csopor­

tosítva, 24 füzetben tartalmazza a hatályos szabályo­

zási dokumentumok leírását az 1990. január 1-jei állapotnak megfelelően. Az adattár állománya - a változásokat folyamatosan regisztráló kiegészítéssel - 1990 végén hajlékonylemezen is forgalomba kerül.

Az egyre élénkülő nemzetközi építésügyi piaci kapcsolatok egyúttal felvetették az adattár angol nyelvű változatának elkészítését és nemzetközi hoz­

záférésűvé való fejlesztését. Ez a változat befejezés előtt áll, és az IIF hálózatán keresztül külföldön is elérhetővé válik.

Ágazati adatbázisok katasztere

Akárcsak a különböző tudományos diszciplínák­

ban, népgazdasági ágazatokban, az építésügy t e r ü ­ letén is számos különböző témájú, tartalmú r é s z ­ vagy teljes, technikai-technológiai megoldását tekintve különböző adattár jött létre, illetve van a fej­

lesztés időszakában. Koordinálásuk azonban csak igen csekély mértékben vagy egyáltalán nem történt meg. Ez egyszersmind azt is jelenti, számos esetben készültek-készülnek olyan adatbázisok, amelyek tar­

talma, sőt esetleg struktúrája is azonos. Zömük e l e d ­ dig csak szük szakmai berkekben vált ismertté, és bár jelentős számban tartalmaznak s z é l e s e b b körben érdeklődésre számot tartó információkat, h o z z á ­ férésük, piaci munkájuk nem kielégítő.

r rekordszerkezete

Az ágazati célprogram a vállalat- és ágazatközi i n ­ formatikai fejlesztés programjában éppen ezért vette tervbe, hogy a már létező, illetve fejlesztés alatt álló adatbázisokat e g y s é g e s kataszterbe foglalja, s a belőle kiválasztottak IIF-hálózatra telepítését elősegí­

ti. Az É T K 1 9 8 9 - b e n megkezdte a feladat teljesítését:

kialakította a REGIS ágazati adatbázis-kataszter modelljét, ós folyamatosan végzi mindazon adattárak részletes felmérését, amelyek szakmai tartalmuk, f e l ­ építésük alapján bekapcsolhatók az IIF-hálózatba.

Kitekintésként

Az építésügyi szakmai tájékoztatás fejlődésének vázolt eredményei a felhasználók számára a korábbi időszakhoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb, sokrétűbb informálódást tesznek lehetővé. Kihasz­

náltságuk, igénybevételük azonban véleményünk szerint nem kielégítő, sőt az elmúlt két-három évben még a meglevő alacsony igénybevételi szint is tovább csökkent, ami az amúgy is jelentős gazdasági erőfe­

szítések árán kifejlesztett, fenntartott szolgáltatáso­

kat nehéz helyzetbe hozta. Az igénybevétel alakulása összefügg az építőipar regressziójával, a kutatási­

fejlesztési feladatok számának csökkentésével, a ter­

vezés visszafogásával, és — nem c s u p á n a számító­

gépes szolgéltatásokban - a nehéz gazdasági hely­

zetre hivatkozva észlelhető egyfajta rosszul értelme­

zett takarékosság is. Bár elismerjük a feladatok hiányét, a gazdasági nehézségeket, mégis úgy véljük, hogy az alapvető ok információkultúránk hiányosságaiban keresendő. Vélelmezhető azonban, hogy a gazdaság k é n y s z e r e , a fejlett országokhoz történő felzárkózás sürgető követelménye e l ő b b - utóbb ki fogja kényszeríteni a pozitív irányú változá­

sokat az információfelhasználásban. A hazai informá­

ciószolgáltató intézményeknek - így az É T K - n a k Is - az a feladata, hogy az eddigieknél hatékonyabb fel­

használói "meggyőzéssel", oktatással, a szolgáltatá­

sok komfortjának javításával ós nem utolsósorban hatékonyabb piaci és marketingmunkával menjen e folyamat elébe.

4 5 7

(5)

A piaci alapokon tervezeti ós az olyannyira várt gazdasági fellendülés keretében azonban a szakmai tájékoztatási t e v é k e n y s é g e t - mint ezt számos fejlett állam gyakorlata is igazolja - nem lehet és nem szabad teljesen a piac törvényeinek kilenni. Az ö s s z - gazdasági (információs) érdek érvényesítését végre ne gátolják az intézményi szintű s z a b á l y o z á s o k , forrás- és g a z d á l k o d á s i korlátok. Egyértelmű helyze­

tet kellene teremteni a tekintetben, hogy melyek azok a tájékoztatási szolgáltatások, amelyek k ö z p é n z b ő l tartandók el (merthogy ilyenek vannak).

T o v á b b r a is s z ü k s é g e s , hogy - e l s ő s o r b a n a fej­

lesztési t í p u s ú feladatokhoz - jelentős központi erő­

forrást b o c s á s s a n a k r e n d e l k e z é s r e , a szolgáltatások ü z e m e l é s é h e z megfelelően ösztönző szabályozást (például adózást) alakítsanak k i , és felhasználást elősegítő preferenciákat vezessenek be (legalábbis átmenetileg). E gondolatsor jogosságát - úgy véljük

K o v á c s 0 S z á m í t ó g é p e s információszolgáltatások...

- indokolja a K + F anyagi ellátottságának siralmas volta, az információs, köztük a számitógépes s z o l g á l ­ tatásokat sújtó értelmetlen áfa.

Mindebbe természetesen beletartozik az is, hogy a vállalatok, vállalkozók a számukra fontos piaci, gaz­

dasági információkat teljes értékükön térítsék meg.

Az É T K információs szolgáltatásait - az i g é n y e k ­ hez és a feladatokhoz igazodó fejlesztések mellett - hosszabb távon mindenképpen fenntarthatónak látja.

Fennáll azonban annak a v e s z é l y e , hogy a gazdasági k é n y s z e r következtében átmenetileg csökkentenie vagy szüneteltetnie kell e tevékenységek egy részét, például a számítógépes szolgáltatásokat. Ezek újbóli

"életre keltése", a szétszéledt s z a k e m b e r g á r d a ö s s z e g y ű j t é s e nem lenne olcsó, k ö n n y ű feladat. Eset­

leg v é g r e sem lehetne hajtani. Ezt elkerülendő, keressük a kiutatl

1. melléklet

Az É p í t é s ü g y i T á j é k o z t a t á s i K ö z p o n t b ó l e l é r h e t ő adattárak A Q U A L I N E

BSI C E R A B C O M P E N D E X DIN

E C ' 9 2

ELC

E N V I R O L I N E E R I C F H G P U B L I C A

F O R K A T H O P P E N S T E D T HSELtNE I B S E D E X ICONDA INFOMAT KBE

K G S T - N É T M I R MONUDOC NTIS PICA P T S - P R O M T R S W B S I L I C A ULIDAT W S C A

Felöleli a v í z - é s s z e n n y v í z k e z e l é s , valamint a környezetvédelem területén a világ szakirodalmai.

Az adatbázis az angol (brit) s z a b v á n y o k inlormációit tartalmazza.

A kerámiai anyagokkal s z é l e s körben foglalkozó angol nyelvű adattár.

A mérnöki tudományok (átfogó), az USA-ban készülő adatbázisa.

A német s z a b v á n y o k információs bázisa.

Az e g y s é g e s európai belső piaccal kapcsolatos s z a b á l y o z á s i , piaci és közgazdasági kérdések s z é l e s körére kiterjedő adatbázis, amely tömör elemző információkat tartalmaz.

E u r ó p a 25 0 0 0 legnagyobb vállalatáról, bankjáról, biztositójáról, ipari konszernekről tartalmaz c é g i n ­ formációkat.

Angol környezetvédelmi szakirodalmi adatbázis.

Oktatási, szakoktatási, nevelési információkat tartalmazó adatbázis.

Építőanyagokról, építési technológiákról, környezetvédelmi, műszaki é s g a z d a s á g i kutatásokról tartal­

maz inlormációkat. NSZK adatbázis.

A tudomány é s technológia területén végzett kutatásokról tájékoztat az NSZK kutatási é s technológiai minisztériumának g o n d o z á s á b a n

G a z d a s á g i adatbank. 4 3 0 0 0 német vállalatról tartalmaz céginlormációkat.

Ipari, mezőgazdasági, b á n y á s z a t i , m u n k a e g é s z s é g ü g y i és biztonságtechnikai adatbázis.

É p ü l e t g é p é s z e n berendezések adatainak angol nyelvű adatbázisa.

A világ építésügyi szakirodalmának reprezenlálására törekvő angol nyelvű adattár.

Adatbázis az európai üzleti életről, egyebek között az építés é s a mérnöki munkák területéről.

G a z d a s á g i adatbank. 20 0 0 0 brit vállalatról tartalmaz céginformációkat.

E g y ü t t m ű k ö d é s b e n épülő építő- é s építőanyag-ipari adattár, a világ építésügyi szakirodalmának l e i d o l ­ gozására törekszik.

Műemlékvédelemről, a történelmi épületek környezeti károsodásairól, helyreállításukról é s védelmükről tényadatokat tartalmazó, német nyelvű adatbázis.

Angol nyelvű amerikai interdiszciplináris adattár az USA államilag finanszírozott kutatásairól.

Angol nyelvű, építési és építészeti információkai tartalmazó adatbázis.

A világ egyik legnagyobb g a z d a s á g i adatbázisa, amely s z é l e s körű s z a b á l y o z á s i , termelési, technológiai és piaci áttekintést nyújt.

A magas- é s mélyépítés, a terület- é s v á r o s r e n d e z é s , a lakásépítés területéről tartalmaz információkat, e l s ő s o r b a n német nyelvterületről.

Német é s nemzetközi m ű s z a k i - t u d o m á n y o s szakirodalmi információkat loglsl magában a kerámia- és az üvegipar termékeiről, anyagairól, gyártásáról stb.

Német nyelvterületről feldolgozott környezetvédelmi információkat tartalmazó bibliográfiai adatbázis.

A mázolási é s felületképzési technológiával és k a p c s o l ó d ó területeivel foglalkozó angol nyelvű adatbá­

zis.

B e é r k e z e t t : 1 9 9 0 . VII. 2 8 - á n .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Á l’exemple des textes et des images, nous avons démontré que la conception de Du Bős et de La Font, ainsi que le tableau de Regnault contribuent á cette nouvelle conception de

Nous relèverons notamment la création par décret du 5 mars 2015, du fichier des signalements pour la prévention et la radicalisation à caractère terroriste (FSPRT), un

Nous présenterons ici notre méthodologie de recherche et d’expérimentation artistique pour une praxis de la présence, dönt les oudls théoriques et pratiques sont

jour la situation générale et les conditions diintérét public du pays et pour contri- buer á Putilisation rapide et efficace ( Loi, art. Ier) des données statistigues, tout organe

Comtnmigné de la Direction Centrale de Statistigue fonctionnant prés le Conseil des Minise tres sur l'exécution du Plan d'État pour le développement de l'économie nationale prévu

Pour ces derniers, la connaissance de la littérature hongroise est très importante pour garder la conscience de leur identité et pour pouvoir supporter la misère quoti­. dienne,

121 Kazdaghli, Habib: Les problémes de la paix en Tunisie au lendemain de la seconde guerre mondeale (1947-1952). Mémoire pour le certficat d`aptitude á la recherche. Université

C’est ici qu’on a adopté la Constitution du Baas et sa structure à deux niveau comportant un commandement « national » (pour l’ensemble de la nation arabe), et