Új munkabérhelyzet a magyar mezőgazdaságban (I.)

SZOCIÁLIS VISZON'YOK

Uj munkabérhelyzet a magyar mezőgazdaságban.

Les nouvelles conditions de salaires agricoles en Hongrie.

Résumé. A partit de cette année, les salaires agricoles minima sont fixés ert Hongrie officielle- ment; donc, ils ne dependent plus de Poifre et de la demande. Les minimums ont été établis dans tout le pays pour les salaires agricoles les plus importants par des Commissions départementales et urbaincs instituées a cet effet, gut ont agi conformément aux principes prescrits par la Commission générale pour la ürcation des salaires agricoles. Les Commis—

sions locales ne devaient établir en aucun cas des salaires inférieurs aus: minimums indigués par ces principes, mais elles pouvaient dépasser ces mini—

mums.

La présente étude indigue les résultats de la fixation des salaires minima, en examinant dans guelle mesure les Commissions locales ont tenu compte de la situation de notre production agricole et des besoins sociaux (les details y relatifs se trouvent dans la seconde partie).

Dans la premiere partie de l'étude, llauteur, aprés avoir briévement indigué les conditions de la production agricole hongroíse, arrive a cette conclusion gue Fagriculture doit étre ehez nous médiocrement íntensive, du moins jusguta ce gu'on ait cre'é les installations d'irrigation propres á la rendre moins dependante des caprices du temps. II fait remarguer ensuite gue chez nous, les possibi- Iités de production varient fort non seulement d*une région géographígue á Puutre, mais aussi suivant de moins grands espaces, ce gui influe sur l'intensité du travail et sur la capacité de charge.

En examinant le róle du travail et du salaire au point de vue des patrons, il indigue aue l'inten—

sité du travail agricole depend, tant pour la guan- tité gue pour la gualité, des prix des marchés, des conditions du sol, du groupement économigue des genres de culture, de l'utilisation rationnelle, harmonieuse, de la main dyoeuvre et de la force des animaux, des conditions atmosphérigues, de la situation du marché du travail, de Pétendue de I'exploítation, de l'application des travaílleurs et de liimportance relative des salaíres.

Envisageant le róle du travail et du salaire au point de vue des ouvriers, liauteur souligne gue pour re'pondre aux considérations diordre social, il faut gue le salaire tienne compte du fac—

teur Izumain, de l'épogue du travail, des e/I'orts exigás de l'ouvrier, du rendement de ce dernier, des considérations concernant la famille de l'ou- vrier, de la durée du travail, de Pétendue du champ

de travail, du -mode de payement du salaire, des variations des prix du marché et des pris: auxguels le patron vend ses produits, ainsi gue de liímporé tance' des bénéfices offerts á [*ouvrier par des travaux accessoires.

Il indigue, en outre, les causes (mi empáchcnt, aujourrfhui encore, (Pane part, de mesurer, suivant les différents endroits, I'intensité du travail des exploitations agricoles, et d'autre part, de connaitre la répartition par profession de la population agricole active entrant en ligne de compte pour les salaires agricoles. Done, les autorités agricoles ne pouvaíent avoir sur ces deux points des renseigne- ments súrs. Et malgré cela, on devait trouver, s pour régler la guestion des salaires agricoies, une solution propre á étre réalisée vite. Lfuuteur dira, dans la partie suivante de son étude, comment cela avait réussi.

*

ELSÖ RÉSZ.

Az események összzefogalása.

A magyar társadalom a szociális fejlő—

dés iránt ma nagyobb vágyat és cselekvő—

készséget mutat, mint a multban bármikor.

Új szellem kibontakozásáról beszélhetünk, amely a nemzet biztonságát és további fej;

lődését népünk szociális helyzetének gon- dos ápolásával kívánja megalapozni. Ezen a vonalon a gazdasági monkahérek' tör—

vényszabályo'zta rendezését oly-am lépésnek tekinthetjük, amellyel a mezőgazdasági munkásság boldogulásának ügye előrejutott.

Érdem—es ezért átfogóan vizsgálni és mérlegelni az eredményeket, amelyek 'a gazdasági munkabérek renüeZé-sével elő, állottak. Az 1940. évi XV. törvénycikk!) és a 130.000/1940. F. M. sz. rendelet") lefek- tette a rendezés alapelveit és szabályozta a munkabérmegállapító bizottságok szer- vezetét. A vármegyei (31), városi (5) és közigazgatási kirendeltségi (3) bizottsá—

goks) megalakulása a mult év nyarára esett,

1) A továbbiakban törvény.

'*') A továbbiakban rendelet.

) A továbbiakban vármegyei bizottságok.

3

3—4. szám

amikor is azok a rendkívüli viszonyok miatt érdemleges munkát alig végezhettek.

Nyilvánvaló volt, hogy 1941. lesz az első év, amelyben a munkabérnek, vagyis a termelési költség legfontosabb tényezőjé- nek alsó határát már nem a kereslet és kínálat esélyei, hanem a munkabérmeg—

állapítás eredményei határozzák meg.

Az új helyzet kialakulásában döntő volt

az országos bizottság határozata (167.()00/

1940. F. M. sz. rendelet), amely a munka—

bérmegállapításra kötelező irányelveket szabott meg. A vármegyei bizottságok a kö—

telező irányelvekben foglaltaknál kisebb

munkabéreket sehol sem állapíthattak meg,

azoktól felfelé azonban eltérhettek. A bi—

zottságok azokat a helyi viszonyokhoz ké—

pest a munkák egyes részeire is, úgyszin—

tén más összetételben, illetőleg más rend—

szer szerint is megállapíthatták, de ezekben az esetekben is a munkavállalók részére legalább olyan értékű keresetet kellett biz—

tosítaniok, mint amilyent a kötelező irány—

elvek megszabtak. Azokban a munkabérek—

ben, amelyekre nézve az irányelvek nem rendelkeztek (ilyenek a napszámbérek is), a bizottságok a legkisebb mértéket lefelé

is szabadon megállapíthatták.

Az irányelvek felállításával tehát két lényeges szempont jutott érvényesüléshez.

A legkisebb munkabérek megállapításánál a legalsó határvonal .az (érintett munka- bérekben azonos lett az egész ország terü- letén. Az irányelvek közvetett hatása érvé—

nyesült abban, hogy a bizottságok a feladat megoldásához hasznos és szociális szem- pontból nem nélkülözhető támpontokat

"kaptak.

Ilyen előzmények után ültek Össze a vármegyei bizottságok és megállapították mindenütt (a keleti és erdélyi területeket kivéve) az 194]. évre érvényes legkisebb gazdasági munkabéreket. Ezzel a mező- gazdaságban új munkabérhelyzet állott elő.

Ennek mibenléte széles körben érdekli az ország közönségét. Az érdeklődés azonban nem szorítkozik csupán a munkaadók és a munkavállalók körére. A mezőgazdasági munkabérek kérdése és rendezése érinti a magyar gazdasági élet egész területét, ha- tással van valamennyi fontos foglalkozási réteg helyzetére és mint ilyen a legközvet- lenebb befolyást gyakorolja a szociális élet alakulására. A kérdés nem kellő mél- tánylása tehát hátráltatná a szociális érde—

keket, a szakszerű mérlegelés hiánya pedig veszélyeztetheti a termelés fejlődését.

———189—— 1941

A törvény olyan legkisebb (minimális) munkabérek megállapítását tette a bizott- ságok feladatává, amelyek ,,a gazdasági munkavállalók részére a munka értékének, valamint a megélhetési és gazdasági viszo—

nyoknak (különösen a termelési költségek- nek és értékesítési lehetőségeknek) meg- felelnek". A döntés mindenütt megtörtént, az eredmények pedig meghatározták a je- len gazdasági év munkabérhelyzetét. Ezek egyúttal annak elbírálására is alapot nyuj- tanak, hogy a rendezés alapelvei helyesek—e, az eredmények a termelési adottságokkal és a szociális szükségletekkel összhangban állanak-e és a lefektetett rendszer fejlődő- képes-e?

Figyelembeveendőx az is, hogy utóbb az

1.520/1941. M. E. sz. kormányrendelet a

bizottságokat felhatalmazta a legnagyobb (maximális) munkabérek megállapítására is és a rendelet 1941. év március hó 20—ától kezdve újabb megállapításig rögzítette a napszámos és hónapos munkások legkisebb munkabéreit. A kormányt erre a lépésre az árpolitikai helyzet komoly mérlegelése késztette. A kormány ugyanis a mezőgaz- dasági termelvények .árát már korábban rögzítette, hogy megakadályozza a megél- hetési költségek emelkedését és a pénz vásárlóerejének leromlását. E lépés szük- ségét az első világháború tapasztalatai eléggé indokolták, amikor is a dolgozó né—

pesség megélhetése az ár és pénzintláció következtében válságba jutott. Az árrögzi- tés fenntartásának azonban előfeltétele, hogy rögzíttessék a termelvények árának legfontosabb tényezője, a munkabér is. E tanulmány megírásáig a megállapított leg—

nagyobb munkabérek még nem voltak is—

meretesek. Hogy milyen mértékben kény- szerülhettek ehhez az eljáráshoz a bizott—

ságok, abban a már megszabott legkisebb munkabérek is döntő súllyal estek latba.

Ezeknek megismerése tehát ebből a szem- pontból is érdeklődésre tarthat számot.

A mezőgazdasági termelés magyar adott- ságai.

A mezőgazdaság helyzetét nagyon talá- lóan jellemzi az a mondás, hogy ,,a mun—

kás a gazdájával együtt Örül és együtt sir"

aszerint, hogy jó vagy gyenge termés volt.

Ebben a pár szóban benne van mindaz, ami általánosságban alapvető eltérés a mezőgazdasági és az ipari termelés között és az is, aminek magyarázatát a sajátsá-

12*

3—4. szám — 190—

gos magyar természeti viszonyokban kell keresnünk. Lehetetlen ezeket nem érinteni hacsak pár szóval is akkor, amikor a ter—

melési költségekből 40—50% a munka-

bérekre esik.

A mezőgazdasági termelés, ellentétben az iparival, nem mechanikus, hanem orga—

nikus, vagyis elsősorban a természeti té- nyezőknek (időjárás, árvíz, domborzat, stb.) és az élettani folyamatoknak (talaj—

tápanyagok, talajmikróbák, talajstruktúra, stb.) áll a legközvetlenebb befolyása alatt.

Ezek hatása alatt a termés mennyisége és minősége évről-évre előre nem mérhetően változik. Amíg a gyáripar oly mennyiség- ben és minőségben, ott és akkor termel, ahogy azt a piac kivánja, addig a mező—

gazdasági termelés azonkívül, hogy a ter- mészeti előfeltételektől függ, helyhez kö- tött, idényszerű és decentralizált. Számot- tevő a mezőgazdaságban a rovarok okozta kár és az ellenük való védekezés költsége is. Vannak más jellegzetes és mondhatni hátrányos vonások is, amelyek a ter- melés jövedelmezőségét a mezőgazdaság- ban kedvezőtlenül befolyásolják. A mező—

gazdasági termelvények könnyen romlan- dók, ezért a megfelelő kezelésük költsége is nagy. Az állattenyésztésnél rendkívül számottevő az elhullás kockázata és az el- lenük való védekezés is kiadást jelent. A termények és az állatok térfogatra, illető—

leg súlyra igen tekintélyesek, következés- képpen a szállítási költségük is magas. Az utóbit még fokozza a termelőhely és a fo—

gyasztópiac közötti távolság nagysága. A térbeli távolság egyébként a munkavégzés—

ben is hátrányosan jelentkezik. A munka- hely megközelítésével jelentős idővesztesé- gek állanak elő és a munkavégzés ellenőr- zése csak a személyzet költséges szaporí- tásával volna fokozható. Ilyen körülmé- nyek között megérthető, hogy a mezőgaz- daságban a befektetett tőke gyors megfor—

gatására alig van lehetőség és már jónak minősül annak a gazdaságnak helyzete, amely a minimális kamathozamot eléri.

Ebből következik az is, hogy a hitelszük—

séglet biztosítása a mezőgazdaságban állan- dóan probléma. De mindezeket fontosság- ban meghaladja az elérhető piaci árak mi—

kénti alakulása és az agrárolló állása. Ha a piaci árak tartósan oly alacsonyak, hogy a gazda csak ráfizetéssel termelhet, to—

vábbá, ha csak jóval nagyobb mennyiségű termény vagy állat eladásával szerezheti

meg a számára szükséges iparcikkeket;

akkor a mezőgazdaság válsága áll elő

olyan következményekkel, amelyek már fenyegetik az ország közgazdasági és tár—a

sadalmi egyensúlyát. Ez volt a helyzet Ma—

gyarországon is a mostani világháború ki—

robbanását megelőzően. *

Rátérve a magyar adottságokra, a hely- zetet röviden következőképpen jellemezhet—

jük. A magyar éghajlatnak vannak előnyei és hátrányai. Előnye, hogy a növények tenyészideje aránylag hosszú és számos

belterjes (kapás, ipari és kereskedelmi)

növény termelését is lehetővé teszi, ami

kedvez a munkaerő kihasználásának és a

belterjességnek is. Előnyös a sok napsütés is, amely Európában hasonló termelési vi—

szonyok között sehol sem található meg._

Nem lebecsülendő az a helyzeti előny sem, hogy a többszázmilliós európai fogyasztó- piac kellős közepén termelhetünk éspedig a fejlődés kilátásaival. Az egészségesebb irányt vett emberi táplálkozás ugyanis fokozódó keresletet támaszt olyan mezőgazdasági cik—

kek '(tejtermékek, vitamindús növények,

könnyebben emészthető húsfélék) iránt, amelyek a gazdálkodást kisüzemi vonalon is rentábilissá teszik.

Hátrányos, hogy az éghajlatunk elég szélsőséges, különösen a szárazság, illető—

leg a csapadék egyenlőtlen eloszlása kö—

vetkeztében. Az időjárás szélsőséges volta erősen emeli a magyar mezőgazdaság koc- kázatát és a gazdálkodást ma még csak középbelterjes vonalon engedi érvénye- sülni. Ebből kifolyólag növénytermelésünk eredménye évről—évre nagy ingadozásokat mutat, amint azt az 1. sz. tábla is szem—

lélteti.

Szakértői vélemények szerint a száraz—

ságtól legtöbbet szenvedő Alföldünkőn eze- ket a hátrányokat ellensúlyozni és a ma—

gyar éghajlat előnyeit jobban kihasználni az öntözési rendszer kifejlesztésével lehet- séges. Ily módon a mezőgazdaság belter—

jességének számottevő fokozása nem meg—

oldhatatlan probléma. Megoldásához azon—

ban oly hatalmas tőkebefektetés szükséges, amelyet a gazdatársadalom magára vál—

lalni nem képes. Ahhoz pedig, hogy az egész ország anyagi ereje kockázat nélkül állhasson sororn'póba, elengedhetetlen, hogy egyéb vonatkozásokban is az előfelté—

telek biztosítva legyenek (bizto—s piaci el- helyezés, .megfelelő és tartós árak, Stb.).

Ezeket az előfeltétel—eket egy európai

3—4. szám

1. Terméseredmények 1925—1940. években.

Résultats de la récolte en 1925—40.

Gabonanemüek Kapások

Céréales Cultures sarcle'es

§)

ÉV ?. S ÉÉ Ég

Années § § § E § § u 33 3 §

gs as set ns x% es; ssu az es és ;; És énis $$$

milliog ——- millions dec;

1925 19'5 8'3 5'5 3'7 22'4 23'6 15'3 1926 20'4 8'0 56 36 19'4 18'7 14'5 1927 20'9 5'7 52 33 17'4 20'0 14'6 1938 27'0 G'?) 67 4'0 12'6 14'7 14'4 1929 204 80 6'8 4'1 17'9 21'7 18'1

1980 230 72 60 2'6 141 184 146

1931 19'7 5'5 4"8 1'9 15'2 14'5 9'7

1932 17'5 7'7 7'2 32 243 15'6 85

1933 26'2 9'6 8'4 3'6 18'1 18'6 94 1934 17'6 6'2 5'4 2'6 21'0 21'2 92 1935 22'9 7'3 5'6 2'5 14'2 13'9 T'?

1936 239 7'1 66 26 25'9 24'5 11'2 1937 19'6 6 2 5'6 2'7 27'6 25'6 101 1938 26'9 8'0 7'2 3'1 26'6 21'4 9'7 , 19391) 30'8 8'6 7'9 3'7 23'3 22'9 11'6

19402) 207

7'2 6'9 4'3 29'6 34'4 17'6 1) Kárpátalja nélkül. —— Sans la Subcarpathie.

*) Kárpátaljával, de a keleti és erdélyi országrész nélkül. —— Y compris la Subcarpathie; mm compris les territoires oriental et transylva'in.

au tarchikus gazdálkodás minden valószínű- séggel biztosíthatná.

Annak ismerete, hogy a magyar mező—

gazdaság ereje min nyugszik, a gazdasági munkabérkérdés taglalásánál sem közöm—

bös, mert a munkaerő foglalkoztatottsága és a mezőgazdaság szociális teherbíróké- pessége ezeknek az erőknek mennyiségi és minőségi alakulásától függ. A növényter—

melés ma is döntő tényező a mezőgazda- ságban. A fejlődés fokára és rendkívüli erőfeszítésre mutat az a körülmény, hogy az állattenyésztés a növénytermelés mel—

lett már több mint egyenrangú tényezőnek kezd számítani. A legutolsó termelési évad—

ban (1940-ben) a mezőgazdaság pénzbevé—

tele a növénytermelésből 573 millió, az ál—

lattenyésztésből pedig 721 millió pengőre becsülhetőf) Ezzel szemben a szőlő, gyü- mölcs és fatermelés együttes bevételi ér- téke csupán 165 millió pengő volt?) Ugyan—

ebben az évben az ország területénz) búzá-

val 3,333.062, rozzsal 1,141.881, őszi árpá—

val 116773, tavaszi árpával 797356, zab- bal 551867, tengerivel 2,338.262, burgonyá—

1) A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzet—

jelentése. 1940 október hó.

2) A keleti és erdélyi országrész nélkül.

—191— 1941

val 603.551, cukorrépával 126.781 és takar- mányrépával 275318 kat. hold nagyságú terület volt bevetve. E számokból kitűnő- leg a túlsúly a gabonafélékre esik. A mos—

tani világháborút megelőzőleg ezeknek ér- tékesítési lehetősége és áralakulása volt a legválságosabb. Ennek ellenére a gabona- félék, főleg a búza területe a mi viszo- nyaink között olyan mértékben ezután sem csökkenthető, amely mezőgazdasági ter—

melésünk struktúráját teljesen megváltoz-

tatná. És pedig azért nem, mert a mi ter-

mészeti és üzemi adottságaink mellett ez az a növény, amelynek termésére a legbiz- tosabban számíthatunk és amely a mező- gazdaság összetett jövedelmezőségének egyik fontos pillére. Ez pedig a mezőgaz—

dasági foglalkoztatottság javulására ked—

vező adottságnak nem mondható.

2. Egy katasztrális hold elméleti kézimunka szükségletei)

Besoíns en main d'oeuore d'un arpent cad., évalués théoriguemmt!)

Napok

Mivelési ág 155335:

Genns de cullure de

journées

Legelő —— páturage ... 1

Rét _ praim'e ... 8

Kalászosok —— céréales ... 8'5 Szálastakarmány —— plantes fourra—

"§ géres ... 9

§ Ipari- és kapásnövények —— plantes ,

§ industr. et de cultures sarcle'es . . 20

** Tengeri —-— maris ... 22

"3 Burgonya ———- pommes de terre . . . 23

"§ Takarmányrépa — betterave fourra—

§ gére ... 30

gp Kertímivelés —-— jardinage ... 35 Cukorrépa —— betterave á sucre . . . 40 Kertimívelés —— jardinage ... 45 Szőlő — mígne ... 120 Dohány -— tabac ...

160 1) Reichenbach Béla. Mezőgazdasági üzemtan.

1930. 194 l. —— D'aprés un ouvrage de langue hon—

groise de Béla Reichenbach, intilulé Mezőgazda- sági üzemtan. 1930. Page 194.

Amint e tábla adatai is mutatják a kalá- szosok jóval kevesebb kézimunkát igényel—

nek, mint a kapásnövények. Minthogy a munkanapok számával a munkaköltség is emelkedik, a munkabérek (különösen a nap- számbérek) nagyságának jelentős szerepe van abban, hogy a gazdaságok milyen mér—

tékben karolhatják fel a kapások termelé—

sét, ami egyrészt a belterjesség emelkedé- sét, másrészt a munkások nagyobb foglal- koztatását vonja maga után.

_. 8—4, szám

3. A terület megoszlása müveléal ágak szerint.

Répartition de la superficie du pays, suivaut lee games de culture.

H ; n g r ii a A háború

elönt a trianoni ggofglggálá't Mívelési ág így! de Trianon él;—mm;,

'Gm'es de culture Magyarország területén 1940 IX. hó- 1913 1935 Septembn _

010 0", 1530

— !

Szántó -— Terres

labourables . . . 45'5 60'7 49'0 Kert —— Jardine . 1'3 1'3 1'4 Rét —— Prairies . 9'3 6'9 9'6 Szőlő — Vignes 1'1 2'2 1'5

'Legelő — Pátu— _

wages ... 11'9 10'6 11'0

Erdő -——— [taníts 25'5 12'0 22'0

Az állattenyésztés fejlettségének foka mutatja a mezőgazdaság erejét. A növény—

termelvényeknek minélnagyobb része ke- rül értékesitésre az állatállományon keresz- tül, annál biztosabb alapon áll a gazdál- kodás. Nálunk növénytermelésünknek leg- alább a fele az állattenyésztésen keresztül értékesül és csak a másik fele kerül köz—

vetlen emberi fogyasztásra, vagy piaci for- galomba. A megfelelő állatállomány nélkü- lözhetetlen a talaj trágyaerejének fenntar- tásánál is. Az állattenyésztés fejlesztésére érthetően minden agrikultúr állam a leg—

messzebbmenően törekszik. Szociálpolitikai szempontból sem lebecsülhető ez a törek-

vés, mert komolyan Csak ennekfélteni,"

emelhető a mezőgazdaság Jovedelmezősége ' és időbelileg is csak ezúton fokozható 'a—

gazdaságok kapacitásának kihaswálása.

Mindkettőnek hatása alatt a munkapíaé . helyzete és a munkabérek alakulása is ked§

vezőbb lehet

Állattenyésztésiink fejlődése a trianoni * viszonyok között csak igen mérsékelt, lehe,—

tett. Az állat-takamiány biztositása eret—és

legelőterület nagyságának és országos Mái—

nyának kedvezőtlen alakulása után mind nagyobb nehézségekbe ütközött ée az első- világháborús kiesést is csak a szálástakab mánynövények intenzívebb szántóföldi ter?

inelésével lehetett pótolni. Nálunk kb: 245

marha és 41 sertés a 100 hektárra eső arányszám. Szerencsére a. területgyarapt);—t dások után a rét— és legel—őteriileteink ará—

nya ismét kedvező lett (lásd a 3. sz. kimu—

tatást) és valószínű, hogy ennek előnyeit állattenyésztésünk ebben az évben már él—

vezni is tudja. Ez a mezőgazdaságunk bel—

terjességét hatékonyan fokozhatja. Igen előnyösnek tekinthető a juhállománynak közel másfélmilliós gyarapodása, amely fejlett textiliparunk gyapjúszükségletét a tömegellátás tekintetében biztosítja.

A területgyarapodás a mezőgazdasági—

lag művelhető terület nagyságát is növelte

(lásd 4, sz. táblát). Különösen előnyös volt

az erdőterület tetemes megnövekedése, amelynek révén az évenkint kb. 100 millió pengőt kitevő faimport szüksége megszűnt, 4. A terület mivelési ágak szerint.

Répartitz'on de la super-fiai: du pays, auivant les genres de culture.

1) 1911. évi kataszteri adatok. — Chi/free de 1911, d'aprés

Kelgt MaEgyÉg

rox-sz ges T y A Felvidék T i - M ;

, , Vislseegsgolt Kárpátalja visszacsatolt Magylefái'ggkgll) Magyarzrszág Mivelém ag Tegritoz'res Subcarpathz'e PartíÉSrZÉMZÉrée Hongrie; (ge Hongrie ,

Games de culture Igazsag; _ du Nord a) Trianon ! WWW

récupérés 1)

— kat.hold——arpentst'ad.

Szántóföld —— Terres labaumbles . 2,824.813 327235 _ 1,215.066 9,770.293 13,637.40f_7 Kert -—— Jardine: . ; . . . . . 116.549 21.608 38.065 207.989 382.211 Rét —- Prairiés ... 1,080.405 293.469 180.345 1,122.396 2,676.615 Szőlő —— Vignes ... 27.002 1.099 15.925 361398 405324 Legelő —— Páturages ... 939138 278187 175367 1,6,77.095, 396/4187 Erdő —- Foréts ... 2,734.760 1,128.175 348033 1,923.458 (1134426 Nádas és földadó alá nem eső terület

Roselz'éres et su er/ice'es non assujet-

tics a l'impöt oncier ... 267.252 51.144 116.561 ' 1,112.589 1,547.546*

Összesen —- Total _ 7,489.919 2,095.917 21187 362 16, 175. 718 27 ,848. 916 le Cadastre. —— 9) Az 1988 december 15.—i összeírás szerint. —— D'aprés le déuombremewlt du 15 décembre 1938 —— a) 1988. év. -—-— Én 1938.

3—4. szám —-193——-—

sőt a faexportáló államok sorába léphet- tünk. Szempont az is, hogy a kitermelés hatalma.—s munkája nagy tömegeknek biz- tosít munkát éppen abban az időszakban, amikor a mezőgazdaságban már csak az állatok gondozása körül akad komolyabb tennivaló. A művelhető és az erdőterület kedvezővé vált aránya (lásd a 4. sz. táb—

lát) is olyan tényező, amelynek előnyei szociálpolitikai oldalon feltétlen mérlege—

lendők.

Figyelmünket nem kerülheti el a kis—

és nagybirtoknak a termelésben elfoglalt szerepe sem. Az adatok ma még csak a trianoni területre és időkre vonatkozólag ismeretesek.

A mívelés alatt álló

a) 100 kat. holdon

aluli felüli birtokra esett %

millió kat. hold szántóból. '. .

10'3 70'5 29'5

2'9 ,, ,, , rét és legelöből 35'6 64'4

1'9 ,, , ,, erdőből 10'0 90'0

b) lOO kat. holdon

aluli felüli birt. területéből %

szántó ... 85'4 45'8

rét és legelő ... 123 283

erdő ... 2'3 25'9

Ezekből a számokból a munkapiac kér—

désénél legfontosabb, hogy kb. 3 millió kat. hold szántóföld, valamint 1'8 millió kat. hold rét és legelőterület esik a 100 kat.

holdon felüli birtokcsoportra, amely csak- nem teljes mértékben idegen munkaerők igénybevételére szorul. Mezőgazdasági mun- kásságunk legtekintélyesebb részét tehát ez a birtokosoport foglalkoztatja és meg.- élhetését is ez biztosítja. Termelési szem- pontból a két csoport helyzete annyiban érdemel megemlítést, hogy a növényterme—

lés terén a kisbirtokra eső termésátlagok kisebbek, tehát teherbíróképességük is egyoldalú termelés esetén kedvezőt—

lenebb. Ez a különbség kat. holdankint a 100 kat, holdon aluli és felüli bir—

tokesoportok között átlagban .a kalászosok—

nál 2 (1, a szemestengerinél I'?) (1, a burgo—

nyánál 11 (1 és a répánál legalább 20 (1.

Ezek a különbségek a részesmunkával elér- hető keresetben már jelentős eltérést idéz- nek elő a nagyobb birtokon dolgozó mun—

kások javára.

A kisbirtok életalapja azonban az állat—

tenyésztés. Erre vonatkozólag pontos sta—

tisztikai képet kapni akár mennyiségileg, akár minőségileg tőbb oknál fogva akadá- lyokba ütközik. Az 1930. évi adatok szerint a kisbirtokok (és kisemberek) tartják el

1941 a szarvasmarhaállomány 76'2 oAral:

a sertésállomány ... 85'0 % ,, a lóállomány ... 85'0 % ,, a juhállomány ... 30'0 % ,, :: baromflállomány ... 92'0 % ,, Ez az állapot a munkabérhelyzet szem- pontjából is mérlegelendő. A sertéshízla- láshoz és baromfitenyésztéshez széles nép—

rétegek érdekei fűződnek. Nem közömbös tehát, hogy különösen a tengeri, mint fon—

tos állatélelmezési cikk minél olcsóbb le—

gyen. A tengerimívelésnél a munkabér

(különösen a napszámbér) igen számot- tevő, tehát ennél, amint a legtöbb kapás—

növénynél, a munkabér nagysága kétféle szociális érdeket érint közelről.

Amikor e pár vonással szükségképpen felvázoltuk a magyar mezőgazdaság adott—

ságait, előttünk nem lehet kétséges, hogy az adott viszonyaink között és nagy agrár népsűrűségünk mellett mezőgazdaságunk fejlesztésének két nélkülözhetetlen alap- pillére Vim. Az egyiket megtestesíti annak a gazdának a típusa, aki a föld szereteté—

től áthatva minél alaposabb szakértelem- mel, megfelelő érzékkel és kitartással vál—

lalkozik a magyar föld értékeinek kiterme- lésére és vállalja az ezzel járó tetemes koe—

kázatot is. A másik pedig a magyar föld népének a munkaereje és munkakészsége.

Ennek a hatalmas és értékes munkaerőnek helyes felhasználásán múlik nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ország jövője is.

E kettő viszonyáról és érdekeltségéről kell szólnunk a következőkben.

A munka és a munkabér a munkaadó szemszögéből.

Az érdeklődésünk középpontjában kell álljon az a kérdés, hogy milyen mértékben szorul a mezőgazdaság a munkaerő igény—

bevételére. Az igénybevétel mértéke az il—

lető vidék munkaintenzitásától függ. Az, hogy vidékenkint, sőt gazdaságonkint is eltérő munkaintenzitással találkozunk, rő- vid magyarázatra szorul már csak azért, is, mert indokait kell adnunk annak, miért ütközik ma akadályokba e szempontból annyira fontos helyzetnek az országos vi—

szonylatban kívánatos megismerése.

Természetes és egyedül életképes törek—

vés az, hogy minden gazdaság azt termel, illetőleg olyan gazdálkodást folytat, amely a jövedelmezőségét legjobban szolgálja.

Kétségtelen, hogy e kérdés eldöntésénél a gazdálkodót a piaci árak alakulása érdekli

3?—-—4. szám

elsősorban. A mezőgazdaságban azonban még a kedvező piaci ár biztonsága sem le—

het kizárólagosan irányító tényező, mint az iparban. A mi viszonyaink egyáltalán nem kedveznek az egyoldalú szabadgazdál- kodásnak, mert ez természettől fogva jó éghajlatot és talajt, továbbá tőkererőt és állandóan biztos piacot tételez fel. Az egy-

—-—194_.

11941 —

oldalú termelés túl nagy kockázatot jelent- het, mert egyes növények aránytalan ki- terjesztésével nemcsak a talaj és annak trágyaereje romlik, hanem munkatarlódá- sok is előállanak.,Ez pedig lehetetlenné te—

szi a munkaerő és a gazdasági felszerelés egyenletes kihasználását, fokozza tehát a termelési költségeket és végül ugyanolyan 5. A hét főtermény termésátlaga az 1938/39. és 1939/40. gazdasági évben.

Rendements moyens des ? principaux produits agricoles pendant les campagnes de 1938—39 et de 1939—40_

_, "* S— ;;

s. ** § § , § " e %

§ 1 399 9 %É 3 953; 93; $$$

35 mm ..a aüv§ 5 85912— UD '*' 083

se g-l—F aga-§ geg-: 99 0993 ;É— 990

nak. mm —oo*— ewok Na: a—gw mau um'a

19391940 1939I1940193911940 193911940 193911940 1939 1940 1939 1940 1939 1940

!. Kisalföld —— Petíle Flame

Bars és Hont . . . 10—92 60 8-29 70 9-4, 65 8-34 9-0 83 8-5 10-6316-0 40-52 60-0 137-17 1500 Esztergom . . . 8'95 8-0 7-11 (M: 793 8-5 7-30 9-0 6-77 9—7 11-2013-5 50-72 670 135—53 1350 Győr és Moson. . . 10—96 9-5 81137 8-0 9-44 5-5 921 110 8'98 96 12-39 130 52-96 700 123-63 170-0 Komárom. . . 10-53 70 8'22; (% 9-79 50 9-29 78 8-76 9-5 11-62 130 53-61 660 13106 1400 Nyitra és Pozsony 11-43 8-0 8-97 6-5 10-72 8-0 9'88 % 10-6710-0 12-54 14-5 51-25 740 16406 1600 Sopron. . . 11-72 7-5 7'83 7-0 10-42 6-0 9-96 98 9-76 05 11-0710-5 67-26 500 13437 1300

I. Országrész összesen—Totaux 10'84 7'75 8'20 6295 949 6'29' 9'17 902 891 917 11'75 13'95 49'86' 65'11 142'35 148'32

". Dunántúli dombosvidék Transdanubie, région de collines

Baranya 10-55 92 8-33 7-5 10-18 60 10-00 3-9 9-75 94 14-91 13-2 40-91 580 134-49 180-0 Fejér . . . 11-15 78 8'40 6'5 10-04 80 9-03 86 9-12 7-6 12-4714-0 46-0155-0 141-01 138'O Somogy . . . 9-47 8-6 7-85 9-4 8-96 7-0 9-74 8-6 9-21 7-0 12'1818'3 47-49 750 105-22 1400 Tolna . . . 10-69 96 8-50 70 10-51 70 9-79 95 9-99 9-3 13—2019-0 49-09 630 16268 1500 Vas. . . 9-06 6'7 6-59 67 9-39 60 9-06 75 8'58 7-5 10-3710-4 40-64 450 19937 1080 Veszprém. . . , . . 9—81 6-5 7-46 60 10-59 4-5 3-39 72 7-99 7-0 11-2812—0 49-7150-0 12010 1000 2616 . . . 8-32 72 688 70 8'84 6'5 827 30 822 8—5 11-3013—0 96-20 45-91 1—17-49 1300

II. Országrész össz. —— Totaux 9'93 7'97 7'55 7'09 990 6171 8'94 8'04 9'05 8'18 12'67 1505 4477 5773 225'93 13379!

111. Duna-Tiszaköze Entre le Danube et la Tisza

Bács—Bodrog. . . 10—59 9-0 8—84 5'8 11-50 90 10-69 74 10-41 7-0 11-0913-3 35-80 550 13074 1450 Pest—Pilis-Solt Kiskun , . . . 9-92 66 6-19 61 -42 61 7—77 70 7-84 8-4 9—9713—0 37-46 670 137-92 1350

III. Országrész össz. —— Talaux 928 717 662 609 917 6'56 783 760 8'23 820 1025 13'08 37-29 655? 128'52 13080 lV. Tiszántúl

Au delá de la Tisza

Békés . . . 982 60 7—64 66 9-91 5-0 8-52 61 7-90 6-3 8-99 9-0 45-16 600 12292 1350 Bereg-Ugocsa . . . 7-76 6-0 7—28 6—5 7—42 50 7-55 68 6-61 7—5 5—55 73 34-44 440 97-89 1500 Bihar . . . 9-06 4-0 8-15 5-2 9-34 50 7-51 60 7—46 6-2 8-68 8-5 32-50 350 100'85 110 Csanád. Arad és Torontál. 11-01 8-0 9-87 7-0 11-62 7-0 11-46 74 12'76 8—3 11—18 160 43-30 630 16503 1450 Csengráa. . . 8-85 65 6-62 5-5 9-46 70 7—09 6-5 8'44 7-5 10—2014-0 67-07 500 145-13 1800 Hajdu. . . 9-49 7-0 6-20 66 9-39 8—0 8-418-0 7-13 9-0 10-6112-0 44-45 520 102'28 1000 Jász-Nagykun-Szolnok . . . . 8-60 62 680 5-5 8'85 4-0 7-47 8-0 6—98 7-0 873 13-11 49-85 60-0 10700 1600 Szabolcs . . , . , . . . . 9-31 70 7-05 60 8-71 6'0 13-60 15-11 7-92 70 10-0310-0 45-9160-0 106-27 120—

Szatmár 9-30 36 7-17 30 8-02 3-0 7-52 30 5-68 5-3 9—16 8-0 38'55 30-0 115—23 70-0

IV. Országrész össz. —- Totaux 13-22 11—27 6-98 5-68 9-41 5-57 8-05 15-73 746 606 9-52 11-12 42-74 526? 11900 13409 V. Északi Dombosvldék

Nord, région de collz'nes

,

Abaúj-Toma. 8-66 5-0 7—10 60 7-52 65 7-35 6-5 08: 7-5 8-05 8-6 44-43 48'0 98'72 145-0 Borsod. . . 7-77 65 6'67 65 7-33 7-0 6-76 s-z 6—13 90 932140 30-5152-0 104-82 140-0 Gömör és Kishont 3—16 5-0 7-32 50 6-57 7-0 6-35 66 6—37 3-4 11-95 12-11 42-35 540 122-27 116-0 Heves. . . 8'36 5—0 7-25 5-5 7-71 60 6—63 75 708 es 974 110 39-02 550 110'58 1400 Nógrád 8-68 60 7-09 5-5 7'83 5-0 7-27 70 6-99 7-0 — 11-37 107 29-14 7011 92-99 110-0 Ung . . . 8-09 7-0 7-10 5-8 7-70 5-0 65 0-9 6-13 6-7 7—72 12-0 44-37 70-0 73-00 150-0 Zemplén . . . , . 9'63 5-5 7-84 65 9-22 50 8-86 88 6-47 7-7 10—72 130 44—56 630 13202 1900

V. Országrész össz. —- Totaux 846 566 720 593 7'70 6'04 719 748 6'83 7'75 9'27 11'73 38'46 58.84 109'83 128'6'5 VI. Kírpátnlia —— Subcarpathie

_ ;, Beregi közig. kir.

:;f'a de Bereg . . . . . 5—3 56 5'0 O 33'0 100'0

Égi-' Máramarosi közig. kír,

;) 3: de Máramaros . . . 4-7 47 , 5'0 58 5-8 7'5 300 1000

3 Ungiközig.kir.—-d'Ung 5-8 5-2 5-0 53 0-0 10-0 700 _-

VI. Országrész össz. —- Totaux 5'32 5'l9l 5'00'

5 31 5'90l 834

44 l 100'001

3—4. szam

mértékben csökkentheti a jövedelmezősé—

get. Éppen ezért a szabadgazdálkodást csak a jó adottságokkal rendelkező gazdaságok vállalhatják.

Azt, hogy valamely gazdaság az inten—

ziv termelés terén meddig mehet el, vagyis hol van a gazdaság ökonómiai határa, döntő módon befolyásolják továbbá a talaj- és éghajlatviszonyok. Annak igazolására, hogy ezeknek a gazdálkodás üzemrendjére befolyással kell bírniok, ismertetjük Vár- megyénkint és országrészenkint az utolsó két évben mutatkozó termésátlagokat

(lásd az 5. sz. táblát).

A két év szembeállítása nem annyira az adatok újszerűsége miatt, mint inkább azért tanulságos, mivel két szélsőséges év—

ről van szó. Az 1939. év a gabonaféléknek, az 1940. év pedig a kapásnövényeknek volt kedvező Ebből is látható, hogy az egy—

oldalú termelés milyen kockázattal járhat.

Ettől eltekintve is, a gazdálkodónak ke- vésbbé jövedelmező növényeket is fel kell vennie a termelendő növények sorába, mert ezek esetleg mint jó elővetemények az utána következő növények terméstöbble- tével, vagy a szükséges nyári és téli takar-

mány, illetve alom biztosításával közvetve ugyancsak nélkülözhetetlenek a gazdaság egész jövedelmének kialakulásában. Tanul- ságos a kép abból a szempontból is, hogy

a termésátlagok az éghajlat és a talaj—

viszonyok hatása alatt —— területileg milyen eltéréseket mutatnak és ez alapon is meg—

határozzák a termelés jellegzetes irányát.

A Kisalföld és a Dunántúl van a legkedve—

zőbb helyzetben, mert adottságai sokirányú termelésre ösztönöznek. E területeken a szálastakarmánynövénvek, továbbá a bur—

gonya és a tengeri egyaránt intenzív ter-

melése teszi lehetővé a kifejlett marha- és sertéstenyésztést. Ezt a 3. sz. táblázat adataiból kitűnőleg megerősíti a rétterület abszolúte és a legelőterület relatíve (érté—

kesebb) kedvezőbb aránya is. A kapás és ipari növények termelésére is kedvező adottságok vanak itt, tehát a foglalkoztatás mérve is nagy. Tiszántúl a maga száraz klímájával elsősorban a gabonafélék és részben a kukorica termelésére a biztos ta- laj. Következésképpen, termelése egyolda- lúbb, a foglalkoztatás ideje is rövidebb, tehát a munkásoknak rövidebb idő áll ren- delkezésre a téli kenyérrevaló megszerzé—

sénxél. Az Északi Dombosvidék és Kárpátalja

alacsony termésátlagai e két év viszonyla- tában is kellően érzékeltetik a termelés

—195—— 1941

mostohább adottságait. A jó és rossz adott- ságok azonban — amint az adatok is mu- tatják —— nem általánosíthatók országré- szenkint, mert jelentős eltérés van vár- megye és Vármegye között, sőt ezeken be—

lül az egyes községek területei szerint is.

Az eltérő adottságokhoz természetesen a gazdaság üzemterve és vetésforgója is jó—

zanul alkalmazkodni kénytelen. Az üzem—

terv azonban csak akkor helyes, ha lehe- tővé teszi a meglevő emberi és állati erő minél egyenletesebb kihasználását is. Én—

nek adottságai és lehetőségei szerint tehát ahány gazdaság, annyiféle üzemterv. Asze- rint, hogy milyen az üzem művelési ágai- nak megoszlása, változik a foglalkoztatás terjedelme és a munkások alkalmazási mi—

nősége is. Ha a sokoldalú kapástermelés és a gabonatermelés helyes arányban van egymással, a havonkénti kézimunkaszük—

séglet április közepétől október közepéig alig ingadozik. Ilyen esetben hosszabb időre lekötött idénymunkások alkalmazása nyomul előtérbe. Ez az állapot nagyobb- 6. Az állattenyésztéssel kapcsolatos elméleti

kézimunkaszükséglet. 1)

Besoz'ns en main (focuwe de l'élevage, évalués théoriguement. 1)

Egy férfi ellát — [! faut un homme our

prendre sem de Darabot

a) 6 á 10 tenyészlovakból istállón tartva —— chevaua: repro- duct., en écum'e . . 25 csikóból istállón tartva —

poulains, e'n e'curie 50 csikó szabadon tartva —

poulains, au dehors . . el) 500 ,, 700 csikó legelőn (egy bojtár—

ral együtt) —— poulains, en páturage (assiste d un jeune (gardien) . . 20 hussertéstenyészetben (ko

ca) —— tmies a viande . f) 300 ,, 500 hussertéstenyészetben(egy bojtárral együtt) — poros a mande (assiste' d'un jeune pátre) ...

g) 120 ,, 160 hizott sertésből —— poros engraisse's ...

h) 14 ,, 16 hizómarhából -— bétes á comes á lengrats . . 40 növendékmarhából —— je'u-

nes betes a corn . . 500 juhászatban legelőn ——

moutons, en páturagc . ,, 200 anyajuhból —- brebt's por- tiéres ...

6— 10 b) 20 ,,

20— 25 c) 40 ,,

40— 50

500—700 16 —— 20

e) 16,

300— 500 120—160 14— 16 i) 20 ,

20— 24

300—500

J') 300 . k) 150

150—200

!) Reichenbach Béla. Mezőgazdasági üzemtan.

1930. 194 l. — D'aprés un ouvrage de langue hon- groise de Béla Reichenbach, intitulé Mezőgazda- sági üzemtan. 1938. Page 194.

3—4. szám

számú cseléd alkalmazására is serkenthet, bár az utóbbiak számát főként az állattar- tás, nagysága határozza meg (lásd a 6. sz.

táblát). A gazdasági cselédek között a hir—

tokterület nagysága és a gépierő igénybe,—

vétele szerint bizonyos számú szegődmé—

nyes iparos is szerepel. Ha a ,kézi—

munkaszükséglet nagy mértékben.—i inga—

dozik, akkor a gazdaságok nagyobb számban alkalmaznak szakmány- és, részes—

munkásokat. Nagyobbszámú napszámos alkalmazására pedig különösen akkor ke- rül sor, ha az időjárás beavatkozik, a mun—

kát siettetni kell, vagy munkatorlódás áll elő és ennek elvégzésére az állandóbb jel—

legű munkások száma már nem elegendő.

Ilyen esetben a gazdaság ténylegeskézi—

munkaszükséglete már kisebb-nagyobb mértékben eltér az elméleti optimális kézi-

munkaszükséglettől. Érthető vágya tehát

minden gazdaságnak, hogy az ilyen alkal- milag szükséges munkásoknak minél na—

gyobb számát a közelben megtalálhassa.

Nagy népsűrűségű vidéken ennek lehe- tősége fenn is áll és itt normális viszo—

nyok között a túlkínálat folytán alacso- nyabb napszámbérek alakulnak ki, ott pe-

dig ahol kisebb a kínálat, a napszámbérek is jóval magasabbak. A munkapiac helyzete is tehát számottevően beleszólhat az üzem—

terv mikénti összeállításába. Szerepet ját- szik a gazdasági terület nagysága is. Na—

gyobb birtokterületen intenzívebb növény- termelés, a kisebb birtokokon pedig vi—

szonylag nagyobb állattenyésztés, valamint kert, gyümölcs és szőlőtermelés folyik.

Ennek megfelelően az alkalmazott munká—

soknak nemcsak a száma, hanem alkalma- zási minősége is változik.

_ A nagyobb gazdaságok munkaerőszük- ségletéről és ennek minőségéről a fenteb- Jbiekben már szó volt. Az idegen erő igénybevételére szoruló kisebb birtokokon általában csak kisebbmérvű foglalkoztatás—

ról beszélhetünk, kivéve ott, ahol kert és

szőlőművelés folyik. A kisbirtokon alkal—

mazott cselédek többnyire fél— vagy két—

harmadkonvenciósok, vagy bentko—sztosok (szolgalegények). A tanyás kisbirtokokon (főleg a Duna-Tisza közén és az_ Alföldön) tanyásokat (szabad munkásokat) alkalmaz—

nak, akik a föld megmívelését, azon az állatok gondozását, vagy az egész gazdaság krendbentartását, a részes, konvenciós és

napszámbérfeltét'elek legváltozatosabb ösz—

'szetét'ele mellett vállalják. A kisbirtok ugyancsak, talán még nagyobb mértékben

__ Mumu—Sim (tm ., ,H!

veszi igénybe a napszámosok munkáját;

A munkaintenzitás szempontját, az ' élet —

gyakran tháttérbe is szoríthatja, 'Aigazdálaf * kodó sokszor kerülhet abba a helyzetem;

hogy inkább alkalmaz állandó időre költ;

ségesebb cselédeket, mint alkalmi—munká—

sokat, mert ezzel megbízhatóbb és hasz——

nálhatóbb munkaerőt biztosíthat magának;—

Végi—ilfa munkaintenzitást erősen befolyá—

solja a munkabérek relatív nagysága. Keri—*—

vező áralakulás mellett e tényező szerepe csökken, a kedvezőtlen árak-wiszont a fog—

lalkoztatás csökkentését, Vagyis extenzív gazdálkodást idézhetnek elő,. Azok a szem—

pontok tehát, amelyek hatása alatt vala—

mely gazdaság munkaerőintenzitása meny—_ _ _ ' nyiségileg és minőségileg -—alakul, röviden

a következők: , _ _, _

1. a piaci árak, ' ,

, -, 2. ia talaj és éghajlati viszonyok terem—

tette adottságok.) 3. a művelési

porto'sítása, . , e, ,

4. az emberi, állat- és gépier—ő egyenletes

kihasználása, , —'

5. az időjárás beavatkozása, 6. a .birtokterület nagysága, 7. a piac távolsága,

8. a munkapiaei helyzet,

9. a munkaerő megbízhatósága és 10. a munkabérek relatív nagys—ága.

ágak ökonomikus 'e'ao—

Ahhoz, hogy e tényezők ismeretében az , egész mezőgazdaság munkaintenzitását és munkakapaeitását mérhessiik, állandó meg- figyelés alá kellene venni minden , egyes gazdaságot, illetőleg termelési körzetet.— Enél—

kül ugyanis nem lehet területileg és időbeli—

leg tetszés szerint tájékozódni arról, hogy a mezőgazdaság a munkaerők mekkora szá—

mát és milyen mértékben tudja foglalkoz- tatni. Hasonlókép, nem lehet meg—bízható támpontunk arra vonatkozólag sem, hogy hol, mikor és milyen mértékben és milyen

eszközökkel kell szolgálni azt a közérdekű

célt, hogy több munkaerőnek és hosszabb időn át biztosítsunk foglalkoztatást és ugyanekkor a többtermelé—s fokozása-valai:

általános életstandardot emeljük. Minthogy a munkaintenzitás közvetve a teherbíró- k—épességet is jelzi, ennek ismerete az ár— és munkabérszabályozó tevékenységet is meg,—

bízhatóbb alapokra helyezné. Az érintett szempontokra tekintettel a feladatnak meg—

oldására minden bizonnyal sor kerül. , ' A munkaintenzitást a kézimunkanap—ok