Általános '
MAGYAR MAGÁNJOG
és törvénykezési eljárás
az országbírói értekezlet szabályai szerint.
A telekkönyvi rendeletekkel,
váltó és bányatörvénynyel.
Irta
• HASSA I ADOLF.
Második átnézett, kijavított s az időközben megjelent kancelláriai rendeletekkel bővitett kiadás.
MÁSODIK KÖTET.
PEST, 1865. -
K I A D J A L A M P E L RÓBERT.
Fest, 1864. Nyomatott Vodtaner F.-nél.
III. Kész.
A törvénykezési eljárás.
I. FEJEZET.
184. §. A t ö r v é n y h a t ó s á g o k r ó l é s a . b i r ó r ó 1.
T ö r v é n y h a t ó s á g alatt azon hata- lom értetik, mely által a peres ügyek elitél- tetnek és ezen Ítéletek végre is hajtatnak. — Ezen hatalmat-honunkban a birák gyakorol- ják, a kik a peres ügyeken kivül a közigaz- gatáshoz tartozó ügyeket is kezelik az alsóbb forumokon.
Az osztály különbségek szerint fenállott különböző törvényhatóságok közül a jog- egyenlőség elvénél fogva több megszűnt; mert a-nemes ügyét is azon biróság itéli el, mely a nemtelenét, mert a kereset természete és minősége jeleli ki a birói illetőséget.
Kaaaay,' Magyar magánjog. II. 1
185. §. T ö r v é n y h a t ó s á g o k k ü l ön- f c l e s é g e .
A törvényhatóságok e g y h á z i és v i - l á g i a k ; ez utóbbi pedig p o l g á r i és b ü n - t e t ő hatóságra oszlik.
A p o l g á r i t ö r v é n y h a t ó s á g o k vagyis e l s ő f o l y a m o d á s ü b í r ó - s á g o k .
A rendezett tanácscsal nem biró közsé- gekben a helybeli biró két előljávóval sommás szóbeli eljárás alá tartozó ügyben 12 ft. (vagy 12 ft. 60 kr. osztr. ért. erejéig itél, felvitel innen a megyei törvényszékre történik, orsz. szab. 24.
183% 26. 1. 3. §. 1-ör. A sz. kir. s rendezett tanácscsal ellátott mezővárosokban a biró két tanácsbelivel 200 pftig itél a sommás szóbeli perekben.
2-or. Sz. k i r . és r e n d e z e t t t a - n á c s c s a l b i r ó v á r o s o k b a n a biró két és három tanácsossal a városi törvény- szék, illetőleg a városi tanács, nevezetesen a 200 pftig terjedő kereseteket a biró két ta- nácsbelivel itéli el; — a felvitel a kir. váro- soktól egyenesen a királyi s innen a hétsze- mélyes táblára történik 1863. sept. 19. udv.
rend. A rendezett -tanácsú mezővárosokban pedig az ügyet a megyei törvényszékhez, in-
nen a királyi és hétszemélyes táblára lehet fel- vinni. — Rendes perekben pedig a városi ta- nácsnak illetőleg a városi bírónak illetősége kiterjed a város határában létező minden egyénre és javakra különbség nélkül, csak a megyék székházai vétetnek innen ki (orsz.
ért. 36. §.). Kivévén azon eseteket, melyek törvényeink szerint a szent széket s egyhá- ziakat illeti, milyen az egyháziak hagyatéka körüli eljárás sat. Érvényes itélethozásra leg- alább három törvénytudó, és állandó biró tag közreműködése szükséges (orsz. ért. B.
27. §.). Felvitel a királyi és hétszemélyes táblára történik (ugyanott 41. §.).
3-or. A J á s z - K ú n - H a j d u városok kerületeiben minden perek a helybeli s ille- tőleg a városi törvényszék előtt folynak, az ügy a hármas kerületi vagy a kerületi tör- vényszékhez s innen a kir. táblára fellebezte- tik. A t i z e n h a t s z e p e s i városokban pedig első bíróság a városi törvényszék, f e- 1 e b b v i t e l i pedig a kerületi s illetőleg a tartomány ispánjának vagy grófjának elnök- sége alatt tartandó tartományi szék; innen pedig a k. tábla. (orsz. szab. 26,27,41,146. §.).
M e g y é k b e n . A s z o l g a b í r ó es- k ü d t társával 12 fton felüli sommás szóbeli eljárás alá tartozó, ugy a rövid visszahelye- zési keresetekben itél, orsz. szab. 1. 40. más
1*
— 4 —
rendes szóbeli, s rendes Írásbeli keresetekben azonban nem ítélhet (orsz. ért. 33. §•)• — Az előtt igen tágas köre volt; itélt a kerületében felmerült, örökösödési, osztályos, zálogos s adóssági és más ily természetű perekben a legkissebb összegtől 300 ftig mint tőke felett, ítélt továbbá a küldött levelek feltörése és fel- tartóztatása miatti keresetekben 100 ft. bün- tetés végett, eljárt a birói foglalás alkalmával támadt igénykeresetekben 1840: XV. t. c. II.
158. 172. §§. a vásári, és mezei rendőrségi ügyekben. — Minden megyei, városi kézbesí- tés s a megye területéni végrehajtási hatá- rozatok foganatosítása iránti megkeresések az alispányhoz intézendők 1840: XV. t. c. II.
R. 43. és 167. §§. —• A szolgabirótól a me- gyei törvényszékre birtokon kívül történik a felvitel, innen tovább (ugy. 41. §.)
Az a l i s p á n , s z o l g a b í r ó és e s k ü d - t e l itél az arányositási, és úrbéri pereken felül az 1802: 13. t. c. által hozzáutasitott határjárási és az 1802: 12., 1807: 13. t. c.
által reájuk bizott rövid visszahelyezési ke- resetekben. A fellebbezés innen a megyei törvényszékre, innen a kir. és hétszemé- lyes táblához történik (orsz. sz. 40, 41. §.).
Az előtt az alispány itélt az örökösödési, osztály, osztály igazitási, és zálogos ügyek- ben, ha a javak egy megyében feküdtek, ha-
tározatlan összegig, adóssági, és ily természetű, perekben 200 ftól, 12000 ftig; határ, ilynemű arányossági, és visszahelyezési s eröszakos- sági perekben, és 12000 ftot mégis haladó kárperben.
K e r ü l e t i t á b l a tisztán első folyamo- dású törvényszék. A kerületi táblák, törvény- szerű helyeiken, területeikkel visszaállitattak (28. §.). Kerületi tábla négy van, Dunánin- neni N a g y-S z o m b a t b a n , Dunántúli K ő- s z e g e n , Tiszáninneni E p e r j e s e n , Tiszán- túli Debrecenben, mely azelőtt Nagyváradon volt. A kerületi tábla illetősége alá tartoznak most a következő perek: 1. A d ó.s s á g i p e- r e k 1000 ftól kezdve végtelen összegig; ha más biróságot a felek ki nem kötöttek. 2.
Ö r ö k ö s ö d é s i , o s z t á l y o s és z á l o g - p e r e k , ha a javak több megyében fe- küsznek. 3. C s ő d p e r e k , ha a csődvagyon több megyében feküdnék. 4. Özvegyi jog, n ő- h o z o m á n y , bitbér, j egyaj ándokbeli perek, ha 1000 ftot meghaladnak, vagy ha az ezek által érdeklett vagvou több megyében fekszik; I : 29. 30. 100. 105. 110. 1647: 126. de csakúgy, ha ezek az ősiségi pátens értelmében a meg nem indítható ősiségi per természetével nem birnak. 5. A s z e r z ő d é s b e t ö l t é s e s v é g r e n d e l e t teljesítése végetti keresetek, ha más biróság kikötve nincs. 6. G y á m i s z á m a d á s h ó i e r e d ő p e r e k ; ha ez, t. i. a
— 6 —
számadás végső, és a javak több megyében feküsznek. 7. K ö l c s ö n ö s s z á m o l á s i p e r e k 1000 ftól bezárólag végtelen összegig.
8. Elidegenített közös javak visszavétele vé- getti keresetek, (zálogperek) ha a javak több megyében vannak. 9. A letéteményeknek egy- szer ü visszaadása, károk és költségek meg- térítése végetti perek büntetés nélkül. A bí- róságok elleni kártérítési panaszok tárgyalása, s eldöntése, melyek már megindittattak, vagy megfognak inditatni, s az országbir. értekez- let előtti bíróságokra vonatkoznak. 1862: aug.
28. kir. rend. (1715: 28., 1729: 29.). A ke- rületi táblák elébe tartoztak azelőtt az ikta- tás vagyis bevezetés tisztaságából, és az ellen- mondás ellenére elfoglalt javak visszaszerzése iránti perek. — A kerületi táblai kiküldött csak akkor eszközli a végrehajtást az ár- verésig, ha az elmarasztalási összeg 12000 ftot felülhalad; másként 12000 fton alóli marasztalási összegnél annak eszközlése vé- gett az illető törvényhatóságot átküldő le- vél mellett keresi meg (1837s : 15., 21. §.) A ker. táblák állnak egy elnökből, és hat ül- nökből, legalább három tag kívántatik az ité- lethozásra ; s ha négy tag van s szavazataik különbözők, az elnök szavazata döntő 161. §.
V e g y e s vagyis majd első biróságu, majd felviteli törvényszékek. 1. A m e g y e i
t ö r v é n y s z é k ek. A megyei vagyis állán-:
dó törvényszék áll elnökből, több vagy keve- sebb számú ülnökökből; az elnök rendszerint az alispány, jogérvényes Ítéletre az elnökön kivül legalább négy törvénytudó, s állandó tag közreműködése szükséges, (orsz. b. ért.
27. §.). A megyei törvényszékek illetősége alá tartoznak. 1. A rendes szóbeli, és Írásbeli keresetek. 2 . A tiszti ügyésznek polgári köz- keresete. 3. Örökösödési, osstályos, zálogos:
perek, a mennyiben azok a pátens értelmében kezdhetők, és folytathatók. 4. A. kisajátítás- ból felmerülő keresetek. 5. E r ő s z a k o s - s á g i és kártérítési per, mely azelőtt az alis- pányhoz tartozott. 6. Magánosoknak pénzbír- ság, vagyis pénzbüntetés végett indított, kereseteik. 7. Küldött levelek feltörése, és feltartóztatása végetti perek. 8. Nemesi cim bebizonyítása végetti keresetek. 9. Mind a két vallású evangélikusok házassági ügyei.
10. A csődperek. 11. A birói és gyámi szám- adási ügyek. 12. A telekkönyvi ügyek. 13.
Bűnperek. Azonban a megyei hatóság alól;
kivétetnek a v á r o s o k , és s z a b a d k e r ü - l e t e k lakosai. Mint felviteli törvényszékhez, tartoznak mind azon sommás szóbeli ügyek, melyek a községek, rendezett tanácsok a- szolgabirák előtt folytak, melyek az alispányi
biróságtól hozzá vitetnek fel, — felvitel in-
n e n f „ táblára történik.
mélynök, a törvényszékeken a király helytar- tója ; áll továbbá két egyházi s két világi fő- rendi tagból (vagyis táblai bárokból) nádori, s országbírói helyettesekből (alnádor) alor- szágbiró, négy itélő mester, a kir. ügyek igaz- gatója, és 18 ülnökből, a kik közül kettőt aprimás nevez ki, azon kivül 12 számfelet- tiekből, és a bányaügyek előadójaból. Jog- érvényes ítéletre 9 biró jelenlété szük- séges. Mint első folyamodása biróság itél mind azon perekben, melyek a magyar törvé- nyek szerint is ide tartoztak, a mennyiben ezeket a későbbi törvények meg nem szüntet- ték (orsz. szab. B. 29. §.). 1. A z ő s i s é g i p á t e n s értelmében folytatható perekben (1. 77. §. B. II.). 2. B e c s ü l e t v e s z t é s i ü g y e k b e n . 1: 123. §. 3. A v é g r e n d e - l e t e k belkellékeinek hiányából eredő vita- kérdésekben. 4. S z e r z ő d é s é s k ö t é - s e k n e k , erőszak, félelem, tévedés, vagy csa-:
lás miatt inditott erőtlenitése perekben. 1715:
53. 5. N a g y o b b h a t a l m a s k o - d á s b a n . 6. J o g b e l i h a t á r p e r e k b en, (9.54 dt.) legyen bár a villongás két megyébe kebelezett helység között, akár ugyan azon megye két helységei között. 7. A z ősz-
Elnöke a kir. sze-
— 9 —
s z e k a p c s o l t z á l o g p e r e k b e n , vagyis midőn több különböző de egy összegben, s átalánosan átadott zálogból a tulajdonos csak egy ré szt akar kiváltani az arra eső arányla- gos összeg lefizetése mellett. (937. 974. dt.)
"Végre 8. E r ő s z a k o s s á g végett, mely két megye határában követtetett el, 1: 68.
II. 67. 1613: 23. 9. Vértagadási perek- ben. 1: 38. 39. 1723: 46. — Az előtt pe- dig t. i. 1848 előtt itélt mint első folyamo- dási bii'óság. 1. A f e l s é g s é r t é s i és h ü t l e n s é g i s nagyobb hatalmaskodási esetekben nemesek és szabadosok ellen. 2- H a m i s e s k ü v é s i esetekben a kir. ügyvéd kárára, vagy hamis tudósítás esetében, a tu- dósító kir. nádori, és báni emberek ellen szol- gasági vagy becstelenségi büntetés miatt. 3.
J o g vagy k i v á 11 s á g i perekben, melyek- ben a kiváltsági leveleket kellett előmutatni;
ezek érvényesége feletti vita kérdésekben, vagy ha azokat magyarázni kellett. 4. Akár- mely kötlevelek, végrendeletek feletti kér- désben, ha azok belkellékek hiánya miatt érvéDytelenitendők, vagy magyarázandók vol- tak. — Mind felviteli törvényszékhez vitet- nek fel, a városi és megyei törvényszékektől és a szabad kerületi- törvényszékektől a ren- des s z ó b e l i és Í r á s b e l i keresetek, me- lyekben majd mind másod, majd mind har-
- 10 -
madrendü biróság itél (o'rsz. ideig. szab. B.
41. §.). Innen az ügyek a hétszemélyes táblára fellebbeztetnek. •
186. §• F e l v i t e l i t ö r v é n y s z é k e k . 1. A váltóügyekre nézve a v á l t ó f e l - t ö r v é n y s z é k , mely a kir. táblának egy önálló osztályából áll; itél a hozzá fellebbe- zett v á l t ó és c s ő d p e r e k b e n . Áll egy elnökből és 6 bíróból, Ítélethozatalra 5 tag szükséges. Innen a hétszemélyes tábla váltói osztályához történik a fellebbvitel.
2. A h é t s z e m é l y e s t á b l a . Az ország legfőbb törvényszéke; innen az ügyet tovább felvinni nem lehet. Büntető ügyekben ennek ítélete után csak kegyelemért lehet folyamodni. Az országb. ideig, szabály 110. §.
a hétszemélyes táblának azon jogát meghagy- ta, hogy a nyilván konokul perlekedőket az 1729: 32. t. c. szerint 100 ft büntetésben, és a fél által nem is kért költségekben el- marasztalhassa, ugy a biróküldés jogát is ez gyakorolja, országb. ideg. szabály. 42. §
— A leguj. k. leirat a rövid visszahelyezési és határigazgatási perekben, a kancellária helyébe a kir. kúriát rendeli illetékesnek. Az országbírói értekezlet előtti fötörvényszékek ellen megkezdett, vagy megkezdendő kárté-
— 11 —
ritési panaszok is .ide tartoznak 1862 évi aug.
28.'kir. rend. Elnöke a n á d o r vagy or- s z á g b í r ó , ha ezek gátolva volnának, a t ár- no k, vagy megbízásnál fogva az országbárói közül valamelyik. Az elnökön kivül áll 5 fő- papból, ezek között a prímás; 9 országnagyból .— ezek között az országbíró s tárnok, és 9 köznemesekből, ugy a váltó és csődügyekre nézve több előadó ülnökből. Jogérvényes ítéletre 11 tag jelenléte kivántatik. •
187. §. E g-y h á z i b i r ó s á g o k v a g y is
. s z e n t s z é k,e k. . ' A s z e n t s z é k minden püspöki me-
gyében létezik. Elnöke a püspök, vagy he- lyettesse, a hol püspök nincs, a káptalani helyettes, (vicar. capitularis) Tagjai a kano- nokok, és a püspök által kinevezett szentszéki ülnökök. — Illetőségük alá tartoznak az egy- házi ügyek; de törvényhozásunk polgári ügyeket is utasított hozzájuk. — Ennek foly- tán a s z e n t s z é k itél 1. A római kath. és vegyes házassági perek felett, inditassék az bár elkülönözés, vagy elválás végett, — a válóperrel-együtt járó jogi kérdések u. m.
mennyasszonyi jegyajándok, n ő h o z o m á n y és h i t b é r felett s gyermekek tartása feletti
— 14 —
de.hatáskörük már végkép megszűnt*). Nádor és birói széke szinte nem létezik.
190. §. A b í r ó r ó l .
A birónak, vagyis azon személynek, a ki a peres felek ügyeiben itél; jogai és köte- lességei-vannak : 1. Jogai: a biró a törvények szerint kiszabott módon, szabadon s függetle- nül gyakorolja hivatalát, a törvénynyel ellen- kező magasabb rendeleteket, és utasításokat büntetlenül félre teheti. 1441: 12. 2. Szabad- ságában van mindenkit maga elébe idézni, kihallgatni, Ítélni, s Ítéletét végrehajtani. A kiskorúak vagy távollevők érdekei felett intéz- kedni (orsz. szab. 1. 163. §.). 3. A biró alá- írása és pecséte hiteles, mig a hamisság ellene be nem bizonyitatik. 4. A biró évi rendes fize- tést huz. 5. Eljárásáért helyhatóságilag meg- alapított dij illeti őt. 6. A Nyugdíjra tarthat számot. 7. Az ország rendes birái, kivétel nélkül főispánok, kir. megyei, s kerül, birák ellen, hivataloskodásuk közben elkövetett sé- relmek, s tettleges bántalmazások, nagyobb hatalmaskodási vétséget képeznek. 1723:. 10.
K ö t e l e s s é g e i : képességgel kell birnia,
*) L. erre vonatkozó munkámat „Tárnok- szék és t á r n o k i t. c i k k e k " Pest 1848. Kiadta az irodalom terjesztő társulat.
— 15 —
azaz a törvényt tudni, mert a törvények ferde felfogása, vagy törvénytudatlanság legna- gyobb szerencsétlenség a jogaiban megsértett, és igy peres téren álló közönségre nézve;
mert a hozott itélet a jogsérelmet szenvedőt mind anyagilag, mind szellemileg sérti, amott mert rövidséget szenved, emitt mert az igaz- ságtalanság önérzete sújtja, — továbbá ahiró a felhozottakhói és előadottakból köteles Ítél- ni, ha valamelyik fél nem eléggé védné magát, azt pótolja ki, mert neki a törvényt jobban kell tudni. — A bíróban tehát megkívántatik 1. Hogy képességgel birjon, azaz tudja és értse a törvényt. 2. Hogy törvényes uton le- gyen kinevezve, vagy választva. 3. Hogy bí- rói esküvel legyen kötelezve. 4. Hogy illető- ségéhez tartozzon a hozzá vitt ügy. 5. Hogy rokonságban ne legyen egyik féllel sem, mert ez a részrehajlásnak kútforrása, ne legyen elfogulva, s egyik vagy másik fél ellensége, mert ez könnyen bosszúállásra vezet. — Ha a biró ily esetekben is eljárna, s a feleknek ezen eljárása által ártana, kifogást leket tenni, s eljárását megsemmisíteni (orsz. ideg. szab.
104. §• 5. A hivatali titkot megőrizni^ mind a felek jogviszonyait a mennyire megkímélhető a hitel s egyéb érdekek kívánalmai szerint titokban tartani köteles 1840: XV. t. c. II.
Rész 16. §. Yégre
— 16 —
7. Mint a magyar alkotmány hű őre, szentül köteles az ország törvényeit és törvé- nyes szokásait nemcsak maga megtartani, hanem szigorúan őrködni, hogy azok mások által is megtartassanak I I I : 6. 1492: 10.
1647: 79.). 6. Ugyanazon perben kétszer, előbb mint alsó, később mind felsőbb.törvény- szék tagja nem Ítélhet. 7. Rendszerinti gátol- tatása esetében biróküldésnek van helye.
191. §. B i r ó k ü l d é s .
Mindazon esetekben, a melyekben az illetékes bíróság gátoltatik hivatalában eljárni, vagy a biróküldés bármi oknál fogva célsze- rűnek és kívánatosnak látszik, az illető felek, s az illető bíróságoknak is meghallgatása mellett a biróküldés jogát a hétszemélyes tábla gyakorolandja. (Orsz. ideg. szab. 42. §.).
Előbbi törvényeink szerint a biróküldés jogát a király gyakorolta oly ügyekre nézve, melyekben a birói illetőség nem volt megala- pítva, 1715: 17. t. c. 3. §. de gyakorolta a nádor is a határperekben, ha a két különböző megyéhez tartozó községek között határvil- longások merültek fel, akadályoztatása ese- tében a király gyakorolta.
— 17 —
192. §. T á l asz to t t b í r ó s á g . A felperes felek ügyeiket nem hivatalos személyek által is elitéltethetik, azaz bírákat választhatnak. Megkivántatikazonban l.hogy az ügy írásba foglal tassék. 2. Az ügy körüliras- sék, hogy a választott bíróság eljárása és ité- lethozása iránt kétség ne támadjon. 3. A vá- lasztott birák páratlan számát a felek választ- hatják meg, páratlan szám kívántatik azért, hogy a szavazatok többsége kiderüljön, de ha a szám mégis egyenlő, az elnök, vagy azok sza- vazata dönt, a kik az alperest a kereset alól felmentették — a szerint a mint a felek eleve megegyeztek. 4. A választott bíróság Ítéletét egyik tagja által hajtatja végre, ha pedig egyik fél ezen végrehajtásnak ellen mondana, az ügy az illető rendes bírósághoz utasitatik, kivévén, ha közhatóság választatott bírónak.
5. A választott bíróság Ítéletét csak akkor le- het felvinni, ha abba a felek megegyeztek.
1729 : 30. A pert meglehet újítani, ha ai ról a felek le nem mondottak, és pedig mindig a választott bíróság előtt. A választott híróság hatályát veszti. 1. Egyik választó halálával, ha nincs örökössé, vagy ha van is, de azokra a szerződés ki nem terjesztetett.
2. Ha a választott biró elhal, s helyet-
Kassay, Magyar magánjog II. 2
tese nem neveztetett meg. 3. A felek kölcsö- nös egyetértésével, ha az ügytől elállottak. 4.
A kikötött feltételek beálltával, vagy az ügy bevégeztével. 5. Ha a választott bíróság eljá- rása aggályossá válik.
II. FEJEZET.
A peres felekről.
193. §. A f e l p e r e s r ő l .
F e l p e r e s oly személy, a ki a biró előtt ellenfele ellen valamit kér. A felperes- ségre megkívántatik, hogy s z e m é l y e s és t á r g y i l a g o s - t e h e t ő s é g g e l bírjon, azaz hogy személyére s a tárgyra ne gátoltassék a keresettől, péld. hogy ne legyen gyám vagy gondnokság alatt: mert helyette ezek lépnek fel, mivel 12 éves korukig személyes felperes- seggel nem birnak; — nem továbbá a becste- lenek, a kik ragalmazás büntetése végett fel nem léphetnek; nem továbbá a szerzetesek, a kik felperességgel szinte nem birnak a ja- vakra nézve, kivévén a szerzet igazgatóját és főnökét, a tized részre nézve, mely a szerze- test örökösödésnél fogva illeti, személyes dol- gokban pedig minden szerzetes bir felperes-
- 19 —
seggel. — II. R : 49. 53. A bukott a csőd megnyílta napjától, őt a perügyelő képviseli 1840: XXII. 24.' 32. T á r g y i l a g o s felpe- rességre nézve megkívántatik, bogy joga le- gyen kérni azt, a mit a keresetlevelébe fog- lalt; igy péld. a ki keresetéről lemondott, az ebben foglalt tárgyat nem követelheti többé, vagy atya éltében a fiú apai javakra örökösö- dési igényt ném támaszthat. — A kik szegé- nyek és igy nem perlekedhetnek, tiszti ügyé- szi pártfogásban részesiiluek, ba szegénysé- göket kellőleg bebizonyítják. A kerületi s a kir. tábla és főkormányszékeknél is vannak rendszerint szegények ügyvédei.
, 194. §. A b e a v a t k o z ó .
• A b e a v a t k o z ó . a l a t t azon személy értetik, a ki a felperes által elkezdett perbe, annak folyama alatt magát beavatja s a ki a, peres jószág egy részét szinte,azon alapon ke- resi mint az anyaperbeli felperes. A beavat- kozónak ,is mind s z e i h é l y . e . s mind t á r - g y i l a g o s felperességi tehetőséggel kell birni, s a felperessel vér- ós jogközösségb.en lenni, az örökösödési és zálogos perekben csu- pán jogbeli összeköttetésben 18,07 : 21.1836 : XII. — a r á n y o s s á g i vagy közös szerző- désből kifolyó követelési keresetekben,, köte-
2*
— 24 —
tosság a szerződést megelőző korból eredjen, mert a későbbi balesetekért az eladó nem fe- lelős. 1. R. 75. — Ha több alperesk közül egyik a másiknak szavatossa, akkor mint sza- vatos is megidézendő. A r á n y o s i t á s i pe- rekben csak akkor terjed ki, ha a haszonvé- telek meghatároztattak, s azoknak minőségé- ből vagy határokból, vagy később perrel valami elveszitetik (1: 76.) A szavatosság megalapítása a perköltségekre is kiterjed, mert a szavatos köteles utódját kármentesí- teni. A szavatosság megszűnik, ha a kije- lelt tárgy elvesz vagy máskép elenyészik
( I I : 85. c.). . '
• 197. §. M e g h a t a l m a z o t t i . ' Meghatalmazottnak neveztetik az, a ki
valakinek peres ügyéiben eljár. .— A megha- talmazás vágy s z ó b e l i , midőn valaki az ügy- birája előtt azon egy ügyre valakit meghatal- maz, vagy Í r á s b e l i , melyet akárki magán pecsétje alatt két tanú áltál aláírva kiadhat,
•1840 : XV. t. c. II. R, 217. §. Előbbi törvé- nyeink szerint az ország rendes birái, hité- les hely előtt a személyesen megjelent meg- hatalmazó kijelentése folytán történt, ezek bizonyítványt adtak ki hivatalos pecsét alatt az ekképeni meghatalmazásról; országon kivül az udvari cancellária előtt történt a mieghatal-
- 25 -
mazós ; ugy megyei gyűléseken, fő- vagy al- i s p á n , s z o l g a b í r ó és e s k ü d t előtt;
ezen megkatalmazási módok most sem enyész- tek el, ezek azt akkor a gyűlésbe bejelentet- ték, s azután a meghatalmazás a megyei köz- ség nevében és pecsétje alatt adatott ki. A meghatalmazott, ha képességgel bir, önmaga és ügyvéd segélye -nélkül viheti meghatalma- zójának peres ügyeit, ha pedig képességgel nem bir, vagy a bíróság előtt megjelenni nem akar, azt ügyvédre' bizhatja, azt a fentebbi módon felhatalmazván. A hatalmazás meg- szűnik: 1. a hatalmazott természeti vagy szel- lemi (becstelenség) halálával, 2. visszahuzás által, 3. a meghatalmazó halálával, 4. az ügy bevégeztével, melyre a meghatalmazás szólt, 5. az idő lefolytával, a melyre az kiadva volt.
198. §. Ü g y v é d .
Ügyvéd alatt azon egyén értetik, a ki a hazai törvényekből ügyvédi vizsgát, s esküt letévén, oklevelet nyert, s másokat a peres ügyekben jutalomért a törvényhatóságok előtt képvisel. — Szükséges, hogy azon fél ügyvédi megbízásával legyen ellátva, a kiért a bíróság előtt megjelenik, mert máskép n y e 1 v v á 11- s á g b a marasztatik, s fele ügyét veszti. — Az ügyvédi meghatalmazás történhet s z ó v a l
v
— 26 —
vagy í r á s b a n , n.int fent volt emlitve, az ügy birája előtt, vagy Írásban magán pecsét alatt két tanú jelenlétében. H a b i z o n y o s i d ő n i n c s k i t ű z v e , s v i s s z a h u z á s i g n e m s z ó l , e g y é v i g é r v é n y e s (1723:
35.) — Az ügyvéd nem köteles a pert' elvál- lalni; de ha elvállalta, letett esküje szerint jó lélekkel köteles azt vinni. — Az ügyvéd munka diját, annak fáradsága és a peres tárgy értékének arányában itéli meg a biró; gon- datlan s hanyag ügyvédek megbízóikat kár- talanítani tartoznak. Az országbírói bizott- mány következőleg rendelkezett az ügyvé- dekről : 1. Az 1849-ik év előtt oklevelet nyert ügyvédeket a perek vitelében gátolni nem le- het, — a birói elitéltetés kivételével, 2. a leg- utóbb lefolyt 11 alatt oklevelet nyert ügyvé- dek azt a királyi táblán megujittatni s kellő vizsgálat hiányában pótvizsgát tartoznak tenni, 3. a kik pedig vizsgálatot tettek, de oklevelet nem nyertek, azért a kir. táblához folyamodni, szükség esetében pótvizsgát tenni tartoznak, 4. az elméleti jogtudományokból vizsgát tett vagy két évi ügyvédi vagy törvénykezési gyakorlatban volt, vagy a jogtan folyamot be- végző, de vizsgát nem tett jogászok, ha a több évi ügyvédi vagy törvénykezési gyakorlatot bebizonyitják, — váljon közvetlen-e, vagy mily feltételek alatt bocsátandók a vizsgára ?
- 27 -
a kir. tábla határozatija meg. (4. §.), 5. Az ügyvédi oklevelet ezentúl azok nyerhetik el, a kik a jogtudományokat kellően bevégezték, 6. a kik az elméleti vizsgálatokon sikerrel át- mentek, s két évi joggyakorlatot birnak ki- mutatni, és a kik az ügyvédi vizsgát a kir.
tábla előtt sikerrel letették (5. §.) Az ügyvéd hatásköre egész országra és kapcsolt részeire kiterjesztetik. (6. §•) Egyébiránt az ügyvédi megbízásra nézve is a meghatalmazási sza- bályok állanak.
A magyar rendszer folytán zsidók ügy- védek nem lehettek, miért a kir. tábla azokat csak a fejedelem legfelsőbb meghagyásából bocsátja ügyvédi vizsgára.
III. FEJEZET.
A peres eljárás.
199. §. A p e r k e z d e t e .
A per a keresetlevél beadásával veszi kezdetét. .A keresetlevél pedig azon irat, melybe felperes a tárgyat, melyet ellenfelétől követel, — kövctelhetési jogalapjával együtt a biró eleibe terjeszti; megkívántatik, hogy
— 28 —
felperes keresetét tisztán, s érthetőleg adja elő, tegye ki abban az ellenfél nevét, polgári állását, és hogy ki mily minőségben perel, mint gyám, vagy gondnok? stb. A tárgy, mely követeltetik, meg legyen határozva, az ingók- nál ha tulajdoni jogon követeltetnek, különös jeleik előadandók, ingatlanoknál a telek- könyvi tétel számok kitétessenek. A birói il- letőségre is kell figyelmezni, vagy is oly biró- hoz ne nyujtassék be, a kihez az . nem tar- tozik.
Ne legyen továbbá a keresetlevél hal- mozott, vagy is több különnemü jogalapu kö- vetelések össze ne zavartassanak,. p. o. ha valaki ugyan egy keresetlevélben osztályt, és adósságot követelne, vagy a ki adósságot, s egyúttal végrehajtást kérne. De ugyan azon jogalapból eredt különköveteléseket lehet egy keresetlevélbe foglalni, p. o. özvegyi jogot, hozomány és jegyajándokot, mert egy jog alappal birnak. — A kereset levél rendes szóbeli perekben (vált: eljár. II. R. 80. §.) annyi példányban beadandó, hogy minden al- peresnek egy példány jusson, s a felperesnek is egy maradjon, a keresetlevél egyik pél- dányához az eredeti oklevelek, a többihez pedig ezek másolatai csatolandók, mit ha fel- peres nem tenne, a megjelenésre ugyan vég- zésileg kitűzetik a határidő, de a keresetle-
— 29 —
vél szükséges példányait felperes kipótolni köteles. A rendes írásbeli eljárásnál a kereset- levél mellékletekkel együtt két példányban benyújtandó, egyik a bírósági per csomóhoz jő, másik alperesnek kézbesittetik (ország, id.
szab. 10. §.) Azonkívül ha több az alperes, mindenik számára egy teljes példányt, s ön- maga részére felzetet kell beadni (61. §.) — A hibás keresetlevelet a kézbesítés előtt még vissza lehet venni, ezután nem; de felperes keresetétől a tárgyalási határidő alatt vagy után itéletileg elállhat más pernek kezdhe- tése végett, de nem akkor, ha patvarodás fo- rog fen, s az ellenfél már a büntetést kérte, becsúszott kisebb hibákat a fél kérésére kiiga- zíthatja a biró, ba azok a tulajdon nevekben nincsenek, ezekben pedig akkor, ha a mellék- letekből kitűnik a hiba.
IY. FEJEZET.
A perelőzményei.
200. §. I d é z é s , k é z b e s í t é s , t á v o l l é - v ő k g o n d n o k a .
. Idézés nélkül senkit sem lehet elma- rasztalni, szükséges tehát, hogy a keresetle-
— 30 —
vélre hozott végzésről az ellenfélnek tudo- mása legyen, vagyis az neki kezéhez adassék, hogy az alperes, az ellene támasztott kereset folytán kitűzött határidőre a biróság előtt megjelenhessek. Alperesnek rendes szóbeli perekben a megjelenésre 30 nap, megyén ki- vül lakónak 45. országon kivül tartózkodónak pedig 60 nap adatik. —Ezen idézést a félnek minden rendes perben kezéhez kell szolgál- tatni, azaz kézhesiteni (orb. szab. 96. §.) A k é z b e s í t é s pedig ekkép történik: ha al- peres rendes lakása a biróság székhelyén van, a kézbesítést városokban a biróság hites ír- noka, vagy szolgája teljesiti (országb. szab.
88. 1840: 10 II. R. 205. 206. §.) A biróság székhelyén kivül, de kerületében, megyékben a helybeli elöljárók által, kik alatt a helybeli esküdtek is értetnek, a biróság kerületén ki- viil pedig átküldő levél mellett, mely aztán ott egy hiteles személy által eszközöltetik,s ugy mint fent előadatott, történik a kézbesités. A végzéssel a kézbesítési ív is megküldendő, mert annak aláírásával igazolja a fél a végzés átvételét, ha az illető fél — a kinek a végzés kézbesítendő, irni nem tud, egy tanú jelenlé- tében kell keresztvonását a kózbesitési ívre tenni. A kézbesités teljesitése után köteles a . helybeli előljáró a kézbesítést eszközlő hites személy és saját aláírásával ellátandó
— 31 —
kézbesítési ivet a bíróságnak megküldeni.
(1863. jan. 29. udv. rend.) Ha pedig az irnok, szolga, vagy esküdt az alperest nem találná rendes lakásán, egy tudósító iratot bagy nála, hogy kézbesítés végett másnap a kitűzött órá- ban megjelenend; ha akkor sem találná alpe- rest hon, az idéző levelet két tanú jelenlété- ben ajtajára szegezi; ez történik akkor is, ha alperes házulról hosszabb időre eltávozott. A tett idézés, illetőleg kézbesítésről a hiteles személy jelentését, a kiküldő hatóságnak be- adja. Külföldön lakó alperesnek az idézési végzés kézbesítése a Cancellári'a utján törté- nik, ha pedig az alperes tartózkodása nem tu- datnék, vagy szökése gyanitatik, az idézési végzés a biróság kapujára szegeztetvén, a hírlapokba is kihirdettetik, s ha meg nem je- lenne, részére gondnok rendeltetik, és. az t á- v o l l é v ő k g o n d n o k á n a k neveztetik; a kinevezett gondnoknak pedig kötelessége az alperes jogaira felügyelni, s védelemre min- dent megtenni, s ha védencének jó lélekkeli távozását bebizonyítja, perhal'asztást kérni joga van. A biróság a halasztási időt a bebi-
zonyított körülmények szerint szabja ki, de többszöri halasztásnak nincs helye, mert a határidő lefolyta után a pert tárgyalni kell.' •
— 32 —
201. §. A b i r ó i m e g i n t é s v a g y el- t i l t á s .
A pert sokszor birói megintés előzi meg, az alatt pedig azon tény értetik, midőn valaki valaminek tevése, elhagyása vagy visszaadása végett valakit sürget. A megintés b a r á t s á - g o s , mely magánosok között magán uton tör- ténik, s polgári foganatja nincs, az adosságok kivételével, (1729: 37) midőn bizonyos fize- tési határidő kitűzve s kamat kötelezve nincs, (181 dt.) vagy b i r ó i , mely az illető birói sze- mély által eszközöltetik; és pedig megyék- ben a szolgabiró, esküdt, vagy kiküldetés mel- lett a kir. táb.hit. jegyzője, vagy városi h. Ír- nok, által; és mind a kettő vagy szóbeli vagy Írásbeli. A szóbeli megintésről az illető hiteles személy bizonyítványt ad ki. A birói megintés megszakítja az elévülést, és a jóhiszeműség megintés után megszűnik; s néha a keresetre utat nyit, és azt eredményezheti, hogy a meg- intett fél elesik a haszonvételtől, a kárt megté- ríteni köteles, s még büntetésbe is eshet. — A megintésre ne talán adandó felelet óvatos- sággal történjék, nehogy csupán ez által szol- gáltassunk ellenfelünk kezébe oly bizonyíté- kokat, melyek bennünket perbe sodorhatná- nak. — Az ellenfélnek 15 napi határidő
— 33 —
adatik a feleletre. Megintés vágy leginkább a fizetési határidő hiányában vagy ha kamat nem köteleztetett, zálog visszaváltásánál, le- tartóztatott levelek visszakövetelésénél, sza- bályozó, malom, gát, vízlefolyást tárgyazó pe-.
rek elkezdése előtt lehet helye. — A z előtt előintéssel élhettek az érdeklettek a javak eladásánál, elővételi jognál fogva az eladó el- len; s ha ez a megintésre nem ügyelt, az el- adás, zálog azon alapon érvénytelenitethetett.
— E l t i l t á s vagy is felszólítás valaminek elhagyására, igy az arányt a közlegelőre nézve meg nem tartó közbirtokost eltiltani lehet, vagy a zálogost eltilthatja a javak tulajdo- nosa, ha a szerződésben az épithetési "jog ki volt ugyan téve, de a zálogbirtokos költséges, s a gazdaságra nem is hasznos épületeket csi- náltatott.
. 202. §. A p e r e s e l j á r á s n e m e i , ' Az eljárás neme az országbir. id. szabá- lyok szerint háromféle: s o m m á s s z ó b e l i , r e n d e s s z ó b e l i és r e n d e s Í r á s b e l i e l j á r ás.
203. §. S o m m á s s z ó b e l i e l j á r á s . ' A sommás szóbeli eljárás az 1832/6: 20.
és 1840: 11. t. ckben foglaltatván, azokat az
Kassay, Magyar magánjog II. 3
— 34 —
országbir. ideig, szabályok módosításokkal életbe visszaléptették. Ennek folytán, helye van oly eseteken kívül, a hol a felek által szerződésileg kiköttetett, bárminemű világos 210 o. ér. ftot meg nem haladó, nyomban, vagy ujabb tettekből tisztára hozható kerese- teknél, és járulékainál, ugy szinte a hitelező által fel nem mondott tőke kamatjainál 210 ftig.— Országbírói szabályok 32. §. szerint a sommás szóbeli eljárásnak még helye van a bérleti és haszonbérleti szerződések felmon- dásából, a szerződési idő lefolyta, a kibérlett jószág megrongálása, vagy az elmulasztott bérfizetés indokából eredő kérdésekben, de a felmondás egyéb jogi következményei, mint a kártérítés, haszonbér csak akkor tartoz- nak ezen eljárás alá, ha a követelés meny- nyisége és minémüsége az 1832/6: 10. és 1840: 1 t. c. rendeleteit tul nem haladja.
— Ki az illető biró, a 166. §-ban foglaltatik.
Ezen eljárásnál rendes keresetlevél nem szükséges; akár szó- vagy Írásbeli panaszra legfeljebb nyolc napig terjedő határidő ren- deltetik a megjelenésre, a biró a panaszt Írásba foglalja, s mássának határa irt határ- idővel a helybeli vagy megyei esküdt, váro- sokban a h. irnok adja azt át az idézettnek, s azt szóval is megmagyarázza, (1836: 10. 8.
9. §.) ha az idézett meg nem jelenik, makacs-
— 35 —
ságban elmarasztalandó, ha pedig megjelenik, a biró mind a két felet kihallgatja, feleselései- ket tulajdon szavaikkal jegyzőkönyvbe veszi, ítéletet hoz azon kijelentéssel, hogy azt nyolc nap alatt végre is hajtja, kivévén ha a fél- az ügyet felviszi. 10. §. A perköltségeket a
¡vesztes fél fizeti. Birói dijnak (a bélyeg kivé- telével) nincs helye. A feleknek kívánságára az egész perfolyam írásban kiadandó, szegé- nyeknek pedig mind az irás mind az idézés ingyen történik. — Ha az alperes a birói ille- tőség ellen kifogást tesz, ez a főkérdéssel együtt tárgyalandó, és ugyan azon Ítéletben oldandó meg. (Orsz. bir. szab. 48. §.) Ezen per- ben a felvitel és semmiségi panasz csak birto- kon kivül történbet (Orsz. bir. szab. 41. 50. §.) Á. felvitelt azonban a félnek az Ítélet kihirde- tése után rögtön szóval kell kijelenteni, s leg- feljebb 3 nap alatt Írásban is benyújtani.
(Ugyanott 51. §.) A végrehajtást sem ellent- állással, sem birói parancsokkal gátolni nem lehet, 8 azt felvitel esetében is lehet eszköz- lésbe venni. (Országb. szab. 49. §•) Az ítélet végrehajtásánál a ¡végrehajtási szabályok megtartandók (lásd 201. §.) A végrehajtás folytatását csak akkor függeszti fel a f e l f o- l,y a m o d á s ós s e m m i s é g i p a n a s z , (orszb. sz. 50. §.) ha a zálogolás, vagy becslés megtörténte, vagy az árverést elrendelő vég-
— 36 —
zés kézbesítése után az harmad nap alatt a végrehajtó bírósághoz benyujtatott. Ha a fel- sőbb biró azt elveti, a végrehajtó biró folytatja a végrehajtást. (Országb. szab. 117. §.) Ha a szóbeli bíróság illetőségéhez nyilván nem tar- tozó perben járt el, vagy a sommás szóbeli eljárás szabályait mellőzi, vagy ba feltűnően kpsedelmezteti az ügyet, a felviteli bíróság által a feleknek okozott károk és költségek megtérítésében elmarasztalandó. 1863 évi sept. 19-iki udv. rend.
204. §. Y á s á r i b í r ó s á g . A szóbeli eljárás utján járnak el még a vásári bíróságok is, de csak a vásár alatt, s egyedül a törvények által meghatározott ese- tekben. Ali pedig a vásári bíróság a sz. kir.
városokban, és rendezett tanácscsal ellátott községekben egy elnökből, négy tanácsbeli- ből és jegyzőből. (Orsz. id. szab. Y. 2 §.) Más községekben pedig a szolgabíró esküdttel in- tézik el a vásár tartama alatt keletkezett kö- telezésből származó panaszokat, melyeket a vásár lefolyta alatt elirtézni kötelesek. (Or- szágb. id. szab. Y. 3 §.) ítél pedig pedig or- szágos vagy heti vásárkor a következő ügyek felett : 1. Kereskedésből eredt, és bizonyos vásárra kötelezett eljárásokról. (1836: 18.
— 37 —
í . §. 2.) A vásár alatti áruknak alku szerint követelt átadása, vagy átvétele iránt, ha pe- dig a lekötött áruk a vásárra be nem szállitat- tak, a vevő vagy az alku teljesítését keresheti a szokott peruton, s az előlegezett összeget vagy a foglalót kétszeresen visszakövetelheti (ugyanott 2. §.), mind.a két esetbeli követe- léseit csak a vásár ideje alatt rendes próbák mellett folytathatja, ügydöntő eskü kizárásá- val, (ugyanott 3. §.) 3. A vevő ellen fizetés, . vagy az áruk visszaadása végett, ha ezek még a város határában találtatnak (ugyanott 4. §.) 4. A vásár ideje alatt kötött alku fel- bontásáról erőszak, csel, vagy tévedés miatt, ha az áruk természetben épségükben még meg vannak (ugyanott 5. §•) 5. A biróság azonkívül a kár elhárítása végett, vagy ha a késedelem veszélylyel jár, maga a birokét ta- nácsbelit Írnokkal, szükség esetében két ke- reskedővel vagy két műértővel a dolog szoros vizsgálata, és mibenlétének bejelentése végett kiküldbet, s ha szükségesnek látja, az árukat zár alá véteti, s becslést rendel, hogy a csel- fogások elháritassanak, (ugyanott 6. §.) 6. Ha pedig a panaszlott szökésétől félni lehetne, annak személye mellé őrt rendelhet, s biztost nevezhet ki, hogy ez az árúkból befolyt pénzt átvegye, és igy a kijátszást meghiusítja, (ugyanott 7. §.) 7. A perköltségeket a felpe-
- 38 -
res fizeti, de ennek azt a vesztes fél megté- ríteni köteles (ugyanott 8. §.) 8. Más esetekben
a vásári bíróság még azon esetben sem járhat el, ha felek azt szerződésileg ki is kötötték, ennek folytán a bánat pénzről nem Ítélhet és ha az áru tulajdonos az árut kettőnek adta el, és azt a második vevőnek kézbesítette, az első vevőt a. törvény rendes útjára utasítja, mert jóhiszemű a második vevő is. (15. 16. §.) 9. A panaszt lehet szóval vagy Írásban be- nyújtani a vásári bírósághoz, de az: eredeti okiratokat mindjárt elő kell mutatni. A pa- naszlott erre az irnok vagy poroszló által megidéztetik, és ha a késedelem veszélyes, az vasárnap és ünnepnapokon, és ha szüksé- ges délutáni órákban is történbet, ha az idé- zett meg nem jelennék, karhatalommal is elő- vezettethetik. 1836 : 18. 9. §. A felek képvi- selőik által is megjelenhetnek, csak hogy ezeknek hibás eljárása mentségül nem szol- gálhat. 10. §. A törvénykezési eljárás mindig szóbeli, a felek nyilatkozatait, a felhozott ok- mány, és tanúvallomásokkal együtt a biró jegyzőkönyvbe iktatja, ezt a feleknek felol- vassa, ha a tárgyalási nyelvet a felek nem ér- tenék, azt előttök ismeretes nyelvükön meg- magyarázza, és ezek még ekkor is nyilatkoz- hatnak. — Ezután következik az ítélet, mely kihirdetés után foganatositatik, de egyedül
— 39 —
csak a vásár helyén találtató árúkra nézve, s ezek ott nyomban elárvereztetnek. 13. §.
Ezen Ítéletet felvinni nem lehet; de az elé- gedetlen fél birtokon kivül rendes peruton keresetet indíthat a nyertes fél ellen, ennek illető birája előtt. 19. §• A vásári bíróságok jegyzőkönyveiket minden vásár végével az illető levéltárba beadni, és minden határoza- tot az illető feleknek kiadni tartoznak. 10. §.
A szóbeli eljáráshoz tartozik még a m e z e i r e n d ő r s é g i e l j á r á s , lásd a 156. §.
205. §. R e n d e s s z ó b e l i e l j á r á s .
Az országbírói bizottmány kétféle ren- des eljárást állított fel. 1. R e n d e s s z ó b e 1 i e l j á r á s t 2. R e n d e s í r á s b e l i e l j á - r á s t . A r e n d e s s z ó b e l i e l j á r á s a l á tartoznak minden ncmfl keresetek, melyek a sommás szóbeli eljáráshoz nem tartoznak: kü- lönösen pedig oly adósságok, melyek a som- más eljárásra tartozó összeget meghaladják, és a fél magát sommás szóbeli eljárás alá nem vetette, hanem az ügy természete szerint ren- des eljárást kiván. Rendes szóbeli uton tár- gyalhatók a beavatkozási, (ország, ideig. szab.
81. §.) szavatossági (ugyanott 86. §.), igazo- lási (ugyanott 95.157. §§.), perujitási, (ugyan- ott 88. §.) és elvesztett okiratok iránti kere-
— 40 —
setek. (Ugyanott 162. §.) De ha fontosabb esetek fordulnak elő, a hol a tárgy érdeke, és a körülmények alapos megvitatást, vagy is bővebb kifejtést igényelnek; és ha a felek az ily eljárás neme iránt meg nem egyezné- nek, azt a bíróság végzésileg dönti el, t. i. vál- jon ez ügy rendes Írásbeli uton tárgyalható-e vagy nem ? Az ellen feljebb folyamodni nem lehet. Ha a felperes rendes szóbeli pert kez- dett, s alperes rendes Írásbeli eljárást kér, tartozik ebbeli kérelmét mindjárt az első tár- gyaláskor kijelenteni, későbbi ily kérelem nem vetethetvén tekintetbe (or. b. ideig. sz.
58. §.) A rendes szóbeli eljárás az 1840: 15 t. c. II. ít. 7. fejezete szerint történik (ugyan- ott 43). — A p e r k e z d e t e . A felperes keresetlevelét okiratokkal együtt annyi pél- dányban adja be, liogy neki, s minden alpe- resnek egy példány jusson, egyik a perirat- hoz csatoltatik, a többi alperesnek vagyaipe- reseknek kézbesitetik. 1840: XV. II. R : 80.
— A kereset levélre tárgyalási határnap tű- zetik ki, melyre a felek vagy személyesen, vagy képviselőik által jelennek meg. — Meg- jelenvén a felek, jegyzőkönyv vétetik fel egy bír ó és egy toll vivő jelenlétében, ab- ban a határnap, év, hó, nap az eljáró biró és a jelenlévők beiratnak, ezután egyes- ség kísértetik meg, ha ez megtörténik, ez
- 41 -
a jegyzőkönyvbe foglaltatik , s befejezte- tik és a biró és a felek által aláiratik.
Ha nem sikerül az egyesség, következnek a bejegyzendő szóváltások. Először felolvas- tatik a keresetlevél, és az okiratok, ezután a biró az alperest pontonként kihallgatja, beis- merését vagy ellenmondásait feljegyzi, ezen sorrend szerint a felek maguk is, ba akarják, beirbatják szóváltásaikat a jegyzőkönyvbe, (ország, id. sz. 54. §.) Ezután alperes védel- mét felhozhatja, észrevételeket tehet, de állí- tásait azonnal igazolni, okiratait előmutatni, tanúinak nevét és lakását kijelelni tartozik, ha a birói illetőség ellen tesz kifogást, azt okokkal támogatva előadhatja, valamint azt is, ha a fél rendes írásbeli eljárást kívánna;
ha szavatosra hivatkozik, ennek nevét és lak- helyét megnevezni köteles (ország, ért. 85. §.) A felperes tartozik keresetlevelében kérését
világosan, alperes pedig ellenvetéseit vagy kérését beszéde végén szinte tisztán előadni.
(1840: 15. II. R. 87. §.) Erre következik a felperesi válasz, melyben felperes alperes ál- lításait vagy azonnal elismerni, vagy megcá- folni köteles, és ha ujat állítana, mely kere- setlevelében nem foglaltatnék, azt a jegyző- könyvbe iktatja, mellékelvén egyszersmind bizonyítványait is. Most alperes viszválasza következik, melyben ez felperes állitásait
— 42 —
szinte vagy megismeri, vagy tagadja, és uj ál- lításait bizonyitványnyal, vagy röviden elő- adandó okokkal támogatja. Mind. a két fél utolsó beszédében a költség jegyzéket is be- adni köteles. — Ezután a jegyzőkönyv felol- vastatik, a felek által ne talán tett észrevéte- lek bejegyeztetnek, — lia pedig semmi észre- vételt sem tennének, a jegyzőkönyvet a felek a biró és toll vivő aláírják. (1840: 11. R. 89. §.) És ezen kétszeri perbeszéddel befejeztetik a tárgyalás, — az ezutáni vitatkozásnak vagy halasztásnak csak következő esetekben van helye. 1. Ha ez iránt a felek megegyeztek egymás között. 2. Ha valaki okiratait vagy tanúit azonnal elő nem állithatja, s e miatt halasztást kér, és ha ebben a másik fél meg nem egyezik is, azt a biró fontos okokból megadhatja, — de azért a halasztást kérő fél, köteles egyúttal a per érdemét tárgyalni, mert a biró ha okot nem találna, és a halasz- tást meg nem adná, minden késedelem nélkül a per érdemében Ítéletet hoz. (1840: 15. II.
R. 90. §.) — M e g j e l e n é s e l m u l a s z - t á s a . Ha pedig a határnapon kitűzött óra után egy óra alatt sem jelenik meg egyik vagy másik fél sem. Ha felperes marad el, alperesnek okozott kár és költségek megtérí- tésében marasztatik: ha alperes marad el, a biróság a per érdemében határoz, de ezen el-
— 43 —
maradás felperes kereseti jogát meg nem ala- pitja, mert az alperes perújítással élhet: A perújítás, (195. §.) tanuk, (184.) műértők, (186.) birói szemle (186.) §§-ban foglaltatnak.
206. §. R e n d e s Í r á s b e l i e l j á r á s . H a l a s z t á s .
A rendes Írásbeli per már hosszabb fo- lyamú. Itt rendes írásbeli keresetet a szük- séges csatolványokkal két példányban kell beadni, ha pedig több alperesek vannak, ak- kor a kereseti példányon kiviil minden alpe- res számára egy teljes példányt, maga szá- mára pedig egy felzetet köteles felperes be- adni, egyike a bírósági perirathoz csatoltatik, másika az alperesnek vagy többi alperesek- nek kézbesitetik, (országb. ideig. szab. 60.
61. §.) továbbá alperesnek vagy alpereseknek végzésileg meghagyatik, hogy ellenirataikat a végzés kézbesítése napjától számított 30 nap alatt adják be. (ugyanott 59. §.) És azt alperesek vagy közösen, vagy külön beadhat- ják, de ha közösen adják be, akkor a fent em- iitett (61. §.) szabályait megtartani kötelesek (ugyanott 64. §.), különben pedig egyes alpe- res elleniratát csatolványaival két példányban egy felzet kíséretében szinte 30 nap alatt beadni köteles, — a felzeten ö értesitetik (ugyanott
— 44 —
63.) Egyúttal elleniratában köteles egy, a bí- róság székhelyén lakó meghatalmazottat, a ki- nek a további periratok kézbesítendők lesz- nek, megnevezni, (ugyanott 64. §.) Ha ily megbízottat se az egyes alperes, ugy a töb- biek sem neveznének ki, akkor a periratok e végre kinevezett gondnoknak kézbesittetnek, (ugyanott 65. §.) vagy a székhelyen lakó al- peresnek, vagy az egyik által választott, s a székhelyen lakó megbízottnak, (ugyanott 64. §.) Alperes által beadott ellenirat vagy elleniratok a felperesnek végzésileg kiadat- nak, s azokra a felperes 30 nap alatt egy kö-.
zös válaszban felelni köteles. (66. §.) Ezen választ, a hány alperes van, ha ezek külön ellenhatót adtak be, szinte ennyi példányban tartozik felperes beadni; ugy egyet, mely a perirat csomóhoz csatoltatik, egy felzetet pe- dig a maga számára; ezen értesitetik a vá- lasz elintézéséről. — Felperesi válaszra alpe- resek szinte 30 nap alatt viszválaszt adnak be, (ugyanott 67. §.) és ha ezek ebben új tény körülményeket, vagy okiratokat hozná- nak fel, ha a kézbesitéstől számítandó 15 nap alatt felperes folyamodnék, neki még 30 nap alatt egy végirat beadása engedendő, de ek- kor alperesek is e l l e n v é g i r a t o t adhat- nak be, ugyan csak 30 nap alatt. Ezen határ- idők a kézbesítést követő legközelebbi naptól
— 45 —
számitatnak (ugyanott 70. §.) Ezen viszvála- szokban, vég és ellenvégiratokban mindig csak az előző irat állításait kell megcáfolni, a válaszra felhözottakra vonatkozó körülmé- nyeket és bizonyítékokat, a viszválaszban felhozni lehet, de uj bizonyítékokat rem.
1840: 15. II. 93. A költség jegyzéket minde- nik fél utósó iratához mellékelni köteles,
(ugyanott 89. 129. §§.) _ H a l a s z t á s . A fent emiitett s a bí-
róság által kitűzött határidők elhalasztásának helye van. 1. Ha abba az ellenfél beegye- zett. 2. Ha annak szükségét a fél okokkal be- bizonyítja. Mind e két esetben a halasztás
iránt külön kell folyamodni, de csak egy pél- dányban, mely ?a bírósági perirathoz jő, és annyi felzetben, hogy azokon mind felperes, mind a többi alperesek külön értesitetbesse- nek. (ország, id. szab. 71. §.) Ha valamely perirat, a kitűzött határidő alatt be nem ada- tott, az ellenfél Ítéletért folyamodhatik, ennek beadásáról a perben álló felek értesitendők (ugyanott 72. §.) Az ítélet végetti folyamod- vány után beadott perirat vagy halasztási ké- relem visszautasítandó, mert az a bírósági, percsomóból ki van zárva (ugyanott 72. §.) A bizonyítási módról 181. §., birói határozatoké- ról 164. §., perorvoslatokról 196. §., perújítás-
— 46 —
róM95-§., kézbesítésről 180. §., végrehajtásról
201. §§. szólanak. ' 207. §. A k i f o g á s o k r ó l .
Kifogás alatt alperesnek azon felelete értetik, melylyel ez felperes állítás át megc.á- folni, s magát a felperesi követelés alól fel- menteni törekszik. — Az előtt kétféle kifogás volt: 1 e s z á l l i tó és ü g y d ö n t ő , amaz a
pert valamely hiba miatt megszüntette, de azt feléleszteni lehetett. Ügydöntő kifogások, melyek a felperesi keresetet örökre meg- szüntetik. •—• A most ellengördithető kifogá- sok : 1. A birói illetőség ellen, ha t. i. a kere- set nem hozzá tartozik. 2. A biró személye ellen, ha az érdekelt, vagy elfogult vagy a felek valamelyikével rokonságban áll. (1723 : 28. 3.) A személyi vagy vagyoni felperesség ellen, ha t. i. a felperes gyám vagy gondnok- ság alatt áll; vagy a per tárgyát keresni joga, nincs, ha nem az övé az, a mit keres. 4- A keresetlevél ellen, ha az halmozott, vagy hi- bás. 5. Yagy. a kereset neme elleD, vágy is ha a pereim roszul van választva, p. o.
ha valaki adóssági eim alatt kárt követel.
Mind ezen kifogásokat az ügy érdemébeni védelemben kell egyidejűleg előadni, csak a birói illetőség elleni vétetik ki. (országi), id.
— 47 —
szab. 55. §.) Ü g y d ö n t ő kifogások mostani törvénykezési rendszerünkben is felmaradtak, és ez a p a t v a r k o d á s , lásd fentebb 177.
és e l é v ü l é s 126. §§-ban.
Y, FEJEZET.
208. §. A b i z o n y í t á s r ó l .
A bizonyítás alatt azon eljárás értetik, midőn valaki kétségbe vont állításainak va- lóságát kimutatja p. o. okiratokkal, tanuk- kal.— A bizonyítás vagy t e l j e s , midőn jogi bizonyosság állitatik elő, tehát a biró teljesen meggyőzetik a tény igazsága felöl, — vagy n e m t e l j e s , vagyis f é l bizonyíték, midőn csak kisebb nagyobb valószínűség eszközöltetik s igy egészen a biró nem győze- tik meg, p. o. egy tanú előállításával. A bizo- nyítás továbbá b e l s ő , vagy k ü 1 s ő, belső az ügy természetéből ered, p. o. előhit, elővéle- mény. Utóbbi e m b e r i n e k neveztetik, ha o k o s k o d á s által bizonyos körülmények- ből következtettetik, mire h a c s e k é l y , csak a bűnvádi eljárásban lehet alapítani, de p o l g á r i b a n nem.Továbbá az elővélemény vagy t ő r v é n y i , melyet a t ö r v é n y kő-
— 48 —
vetkeztet valamely tényből, p. o. az, ki férje az anyának, a házas együttlét alatt született gyermek apjának is vélelmeztetik. De ezen t ö r v é n y i vélelem az ellenkező bebizonyí- tását ki nem zárja. Yan pedig törvényi és tör- vényes (juris et de jure), mi ellen bizonyitni nem lehet p. o. a rendesen betöltött 32 évi elévülés, mert az ellenmondás itt már nem igazolható. A k ü l s ő bizonyítási eszközök ezek: b e i s m e r é s , o k i r a t o k , t a n ú k , b i r ó i s z e m l e , mű-, s z a k é r t ő k b i z o - n y í t v á n y a i , és e s k ü . Bizonyitni pedig tartozik mind felperes, mind alperes, a ki a perben valamit állit. (1840: 15. II. R 80—
93. §§ ) Az alperes a felperes ellen gördített kifogásait bizonyitni tartozik, p. o. ha azt ál- lítja, hogy a felperes által előmutatott köte- lezvény már kivan, fizetve, de az kifizetés után is kezei között maradt. — A tagadást is kell sokszor bebizonyifcni, p. o. tagadja az ok- iratok hitelességét, ez bebizonyítandó.
209. §. B e i s m e r é s .
Beismerés alatt a félnek azon nyilatko- zata értetik, melynél fogva valaki az ellene támasztott követelés valóságát beismeri. Ezen beismerés kétf le: b i r ó s á g e l ő t t i , midőn a fél biróság előtt ismeri el az ellenfél állítását,'
— 49 —
vagy b í r ó s á g o n k í v ü l i , midőn mások előtt akár szóval, akár írásban ismeri el az ellene támasztott követelés valóságát. — A bíróság előtt, vagy a bíróságon ki.vül a fél ál- tali állítás beismerése bebizonyítottalak tar- tandó, csak hogy az előbbit, azaz bíróságon kivüli elismerést be kell bizonyítani, — és csak akkor érvényes, ha az akarat szabadsága kizárva nincs, vagyis a beismerő elmebeteg- ségben nem szenved, továbbá, hogy ha a be- ismerés a tett dolgokkal vagy bizonyítékok- kal ellenkezik ; azt a biró Ítélete alapjául nem veheti.
210. §. O k i r a t .
O k i r a t alatt azon i r a t értetik, mely- lyel a perben valamely állítás igazoltattik. Az okiratok vagy k ö z ö k i r a t o k , melyek a közhatóságok, és hivatalok által adatnak ki, vagy magánokiratok. Az okiratok érvényes- sége az azok keltekor fenállott törvények sze- rint ítélendő meg, tehát ha az akkori törvé- nyek értelmében szerkesztettek, a később megváltozott törvények azokat érvényessé- göktől meg nem foszthatják ; p. o. a közjegy- zők irataik és hitelesitvényeik, ha akkor ér- vényesek voltak, most is jogérvényesen lehet használni a perben; az ország rendes birái, kir.
Kasaay, Magyar magánjog II. 4
— 50 —
kancellária, káptalanok, conventek, hiteles közokiratokat adnak. A hites alkuszok köny- vei, és általuk kiadott kivonatok, s z ü l e - t é s i , h á z a s s á g i és h a l o t t i , a n y a - k ö n y v i kivonatok szinte közokiratoknak neveztetnek. — Ezután következnek a m a- g á n o k i r a t o k , mely magános felek között a törvény szabályai szerint keletkeznek p. o.
szerződések, osztálylevelek több egyenlő pél- dányai. M á s o l a t o k , ha azok az eredetivel megegyeznek, s azoknak megegyezése hiteles személy aláírásával, p. o. hiteles helyek, tör- vényhatóságok, k. tábla jegyzői által bizonyi- tatnak. Végre a hiteles átiratok azok, (tran- sumta aufchentica) melyéknek eredetije a hi- teles helyeken kelt, ezek levéltárában letéte- tett és ezek sorkönyvébe beiktattatott, s azon okiratokról a másolatok, a k. tábl., országos hitelességű személyek vagy helyek által adat- nak^ ki. Meg kell az okiratban emlitve lenni, hogy az eredeti okirat a levéltárban van-e, vagy a fél magával hozta-e ? A z o k i r a t o k k e l l é k e i. A közokiratoknál megkívántatik, hogy a kiállító közhitelességgel legyen felru- házva, s a személyek esküvel kötelezettek le- gyenek, továbbá a kelet, kiadó aláirása, s pe- csétével erősitessék. A levélben kiteendő, hogy a készítető a hites hely, vagy kiküldött előtt élő szóval nyilvánította szándokat, s az
— 51 —
annak folytán készült. Ekkép kelt okiratok j egyzőköny vbe igtattatnak,le véltárba tétetnek,.
a onnan adatnak ki. A hites helynek mint káptalan s konventnek legalább öt tagból kell állni, és a kiadott levél alá mind az öt nevé-, nek alá kell irva lenni, kiküldéskor pedig leg- alább ketten legyenek; a kik eskü alatt tudó- sítást tenni s 500 frt büntetés alatt sorkönyvet rendesen vezetni tartoznak. — Udvari can- cellariabeli leveleket a k i r á l y s k a n c e l - l á r i t i t o k n o k irja alá; ha pedig a király alá nem irná, akkor ki kell tenni, hogy ő fel-.
sége parancsára adatott ki s ezekre nyomatik a magyar kir. pecsét. A kancellária a királyi titkos pecsétet használja, ritka esetekben a prímásnál lévő kettőst, csak igen fontos ese- tekben használtatik az aranypecsét. — Az or- szágrendes birái, az okirat alá saját kezűleg irják nevöket s azokat pecsétökkel erősitik meg. A személynök a király nevében adja ki az okiratokat, de saját neve aláírásával és bi-.
rói pecsétével megerősítve. A itélőmesterek (nádori és országbírói) saját nevök aláírásával de főnökeik neve és pecsétje alatt. — Me- g y é k b e n az okiratok a megye közönségé- nek nevében s pecséte alatt a jegyző saját nevű aláírásával adatnak ki. — Szabad kir.
városok és más községek illető hatóságaik ne- vében adják a kapitány, polgármester, vagy
4*
— 52 —
biró és jegyző aláírásával. Magán okiratok- nál a törvényes kellékek megtartandók. p. o.
végrendeletnél stb. a mit a. törvények paran- csolnak. - Az okiratokat azon perben, mely- ben bízonyitni akarunk, mellékelni (kell, ta- nácsos pedig mindig másolatban mellékelni.
— A közokirat tökéletes bizonyitó erővel bir, mig az ellenfél annak érvénytelenségét be nem bizonyltja. A törvény kellékeivel ellátott okirat mindig az aláiró ellen bizonyit. (1840:
15. II. R. 98. §.) Az eredeti okiratok teljes erővel birnak, de a hites helyekről kiadott hi- teles átirat is bir bizonyitó erővel. A g g á - l y o s és igy felrevetendő okiratok azok, me- lyekből a törvény kellékeinek valamelyike . hiányzik; p. o. a két tanú; — vagy vakarás,
vagy oly változtatás, mely alól megemlítve nincs — van az okiratban. Zsidó nyelven szer- kesztett okirat bizonyitó erővel nem bir. 1840:
16. II. R. 106. §. A k e r e s k e d ő i könyvek, ha a törvényes kellekékkel, birnak, minden bí- róság előtt bizonyitó erejűek.
211. §. T a n u k .
Tanuk alatt azon személyek értetnek, a kik a fél állításait bebizonyitni törekszenek.
Hogy valaki tanú lehessen, a törvény bizonyos kellékeket szabott; és e z e k : a s z a b a d s á g)
- 53 -
azaz ne legyenek kényszerítve, hogy ezt vagy amazt vallják. 2. A l k a l m a s k o r, vagy is oly korban legyen a tanú, hogy a történt dolgot tudhassa, s arra emlékezhessék, igy 12 éven
alóli gyermek, vagy 60 évet meghaladó öreg, ha csak igen élénk emlékezettel nem látszik birni, tanú nem lehet. — 3. T u d o m á s á - n a k m ó d j a , vagyis tudja előadni azon utat, a melyen annak tudomására jutott; hallomás- bóli tanú csak akkor bizonyít, ha magától a végrehajtó féltől hallotta, a mit bizonyít. 4. J ó h i r r e l é s n é v v e l birjon, mert a ki már csalásért volt büntetve, vagy feslett s rosz életet visz; továbbá hamis esküvők, becstele- nek kifogás alá. esnek s elvetendők. — 5.
E s k ü , hogy vallását esküvel erősítse. Kath.
papok lelkiismeretök tisztaságára esküsznek, terhes, s már rövid idő múlva szülő nők fér- jök iránt tartozó hűségre és születendő mag- zatjok boldogságára, hivatalnokok hivatalbeli esküjökre hivatkoznak hivatalos eljárásaik- ban, másként hitet kell tenniök. — Kötleve- lek alá irt tanuk — ha az kétségbe vonatnék, kötelesek hitet tenni, de nem az ünnepélyes végrendelet alá irt tanuk. — Tanuk nem le- hetnek , a kik.lelki vagy testi erejökben oly hibásak, hogy tudomást szerezni képtelenek voltak a történt dolog idejében. — Mentesek továbbá a bites társak, vagy sógorok, közel
— 54 —
rokonok egymás ellen, ügyvédek védenceik, gyámok s gondnokok gyámoltjaik ellen, szü- lők és gyermekek pedig egymás ellen soh sem tanúskodhatnak, ugy nem a — gyámnok, a fél ellenségei, vagy jó barátai, vagy ki pénzért ajánlkozik a tanúskodásra, ki abból hasznot, vagy kárt vár. Ha a fél tanukkal kiván vala- mit bizonyítani: köteles azoknak nevét, lakát és cimét bejelenteni, s a kérdő pontokat írás- ban mellékelni, ezeket a biró végzésdeg be- rendeli, vagy azok kihallgatását átküldő levél mellett eszközli, ha pedig a fél tanúinak ne- vét és lakát előadni nem tudná, halasztásnak leend helye. — K é r d ő p o n t o k : A tanuk kérdő pontok szerint hallgattatnak ki, e z e k á t a l á n o s o k , midőn a tanú neve, lakása, életkora, vallása, állapota, a félleli rokon, vagy sógorsága, ellenségeskedése, ne talán igéretekkeli csábítás iránt átalánosan kikér- deztetik. K ü l ö n ö s e k , midőn az ügy miné- müségére vonatkozó kérdések intéztetnek hozzá, de ezek rövidek, határozottak legye- nek, s ne előzők, vagy fogásosak. Az á t a 1 á- n o s kérdőpontok után közvetlen következik a különös. — E l l e n k é r d ő p o n t o k , me- lyeket az ellenfél intéz ellenfelének tanúihoz, ezek a kérdő pontok sora szerint történjenek és leginkább arra legyenek irányozva, hogy a tanú honnan s mikép jött a kérdéses dolog-
— 55 —
nak tudomására. Az ellenkérdő pontok is Írás- ban beadandók. (országb. id. szab. 94. §.) A t a n u k k i h a l l g a t á s a . — A per birája a kitűzött határnapon jegyzőkönyvet vesz fel, ebbe a jelenlévők beíratván, a végzésrei hi- vatkozással kezdetét veszi a kihallgatás: a tanú neve, lakása stb. beigtattatik, s igaz val- lásra, (mert arra hogy hitet tesz) figyelmezte- tik, ezután következnek az átalános kérdések, azután a különösek, ha erre kihallgattatott, nyomban az ellenkérdő pontokra is kihallga- tandó, a mennyire lehet, a tanú saját szavai jegyeztessenek fel. A felek is jelen lehetnek, de a tanurai befolyástól. ovakodniok kell, el- lenkező esetben eltávolíthatók, mind a kérdő, mind az ellenkérdő pontokat a biró intézi a tanukhoz (ország, szab. 94. §.) Hozzátevés, vagy változtatás végett a jegyzőkönyv felol- vastatik a tanuk előtt, s e részbeni feleletök feljegyzendő, ezután a tanú meghiteltetik, ez is a jegyzőkönyvbe beiratik, a biró s tollvivő által aláiratik, a kérdő, s ellenkérdő pontok ehhez varratnak. A tanuk kihallgatása után a vállomásokrai észrevétel megtétele végett a bíróság határnapot szab a feleknek, s észre- vetelöket jegyzőkönyvbe vezeti, s azt a per- irat csomóhoz csatolja (1840: 15. II. R. 101.
§.) Teljes bizonyításra legalább két egyenlően valló, kifogás nélküli tanú kívántatik; egy tanú
— 56 —
csak fél próba, s azt ki kell egészíteni (1840:
15. II. II. 99. §.) vagy pót esküvel, vagy más okiratokkal. Különböző vallomások, tétovázó, hazudozó, mondásaiban ellenkező, vagy ha- bozó tanuk elvetendők.
212. §. B i r ó i s z e m l e (oculata).
Birói szemle alatt azon tény értetik, melynél fogva a peres dolog a biró által meg- vizsgáltatik. Ennek helye van ott, hol a he- lyek fekvése, s terjedelme felett kérdés támad, mint a határperekben, visszahelyezési, össze- sítési, osztály/ zálog, kisajátítási, ugy szinte kárperekben, malom, gát, vízesés, vizfolyási ügyekben. (1802: 13. 22. 1840: 15. II. R.
101. 103. §.) Szükség esetében mű- vagy szak- értők alkalmazandók eskü alatt. A biróság.ha szükségesnek találja a birói szemlét, azt vég- zésileg rendeli el, s határidőt tűz ki, az illető felek jelenletében jegyzőkönyvet vesz föl, abba az egész eljárás beigtatandó, a szemle megtételéről a kiküldött bíróságnak jelentés teendő, s aztán végzés hozatik, melyben a je- lentés a perhez csatoltatni, s a feleknek ezek kívánatára másolatban kiadatni rendeltetik, mely végzésről a felek felzeten tudósitandók;
végre rövid határidő szabatik a feleknek, melyen a műértők véleménye felolvastatik,-
- 57 —
erre mind a két fél észrevetelei a perbeli jegy- zőkönyvbe igtattatnak, ez befejeztetvén, a per- irathoz csatoltatik- (ugyanott 102. §.)
213. §. Mű v a g y s z a k é r t ő k . Ha oly tárgyak fordulnak elő, melyek bizonyos szakismeretet igényelnek, — hogy a biró helyes Ítéletet hozhasson, mű vagy szak- értők véleményére van szüksége, az szüksé- ges a per kezdete előtt, vagy a per alatt. A váltó törvénykezés behozatala óta majd min- den törvényhatóságoknál, leginkább pedig a kir. városokban felesketett műértők, ugy be- csüsök tartatnak. Ha valaki a per előtt akarja a műértők véleményét igénybe venni, az il- lető bírósághoz kell folyamodni, megnevezvén egy vagy több műértőt, erre az ellenfélnek saját részére műértő kinevezése végett záros határidő adatik, a ki ha vagy meg nem jelen- nék, vagy azt nem nevezne, helyette a biró nevezend ki. A per folyama alatt azonban — mint a tanuknál — a- műértők nevét, lakhe- lyét, állapotukat elő kell adni, a tárgyakat, s körülményeket leirni, ha az ellenfél abba be- egyez, s a biró a műértők bizonyítékát szük- ségesnek tartja, határnapot tűz ki, a szemlére egy bírói tagot és tollvivőt küld ki, vagy ha más hatóság által volna az eszközlendő, azt
