Magyar büntető törvények s bűnvádi eljárás az országbírói értekezlet szabályai szerint

Teljes szövegt

(1)

MAGYAR

BONTETŐ TÖRVÉNYEK

S '

BŰNVÁDIELJÁRÁS

az országbírói értekezlet szabályai szerint.

IRTA

KASSAY ADOLF.

Második,

az időközben keletkezett kir. és udv. k a n e. r e u- d é l t e k k e l biivitott kiadás.

PEST, Xíitö. "

K I A D J A L A M P E L R Ó B E R T .

(2)

l'est, 1664. Nyomatott Vodianer F.-nsl.

(3)

Előszó az első kiadáshoz.

A fájdalmas tizenkét év után, a ma- gyar büntető törvények, és törvényes gyakorlat az 1848- i törvények által igé- nyelt módosításokkal visszaállitattak.

Az alkotmány sáncain kiviil álló népet a kiváltságos osztály magához emelte; s a korszellem által követelt osztály különbséget megszüntette.

Az 1848-i törvények az egyenlö'ség elvét kimondották, ennek folytán a bün- tető eljárásnál is meg kellett szűnni a magyar polgári, és büntető törvények- ben foglalt azon különbségnek, mely a nemes és nem nemes között létezett.

E mii tehát az 1848-i törvények elveit követő ideiglenes törvénykezési szabályok szerinti módosításokkal visz- szaállitott büntető törvényeket, és bűn- vádi eljárást adja elő.

Miután sajtó ügyeink az 1552-i osztrák sajtótörvény szerint ítéltetnek;

ezeket is mellékeltem, de összebason •

(4)

litva, az 1848-i sajtótörvényeket is elő- adtam, hogy mindenki láthassa, mikép sajtó ügyeinkben mily elveket állítot- tak fel az 1848 i törvények.

Számos a kir. itelő tábla hatósága alá tartozó bűntények annak hatósága alól kivétetvén, a hadi törvényszékek alá rendeltettek; függelékben ezeket is mellékeltem.

Előszó a második kiadáshoz.

' Az országbírói szabályok életbe ' lépte után számos felső rendeletek ke-

letkeztek, melyek a büntető törvény- kezési eljárásnál nélkülözhetlenek.

Az első kiadás elkelte után jónak láttam e müvet az időközben keletkezett rendeletekkel bővítve, második kiadás- ban adni a jogtudománynyal foglalko- zók kezébe, de hogy könnyebbségül szolgáljon a büntető törvénykezési el- járásnál is.

Pest lS64-ik évi junius hóban

a szerző.

(5)

I. Rész.

A bűntényekről, és büntetésekről.

I. FEJEZET.

A bűntényekről átalánosan.

1. §. A b ű n t é n y f o g a l m a .

_ A bűntény lelkünk szabadságától függő minden oly tény, melyre megkívántatik: '

1. C s e l e k v é s , azaz a törvény ren- deleteivel ellenkező tett elkövetése, úgymint lopás, rablá3, vagy

• 2. E l m u l a s z t á s , azaz, az elkövetett kárnak kötelességből származó meg nem gát- lása, midőn az lehetséges volt, igy például midőn a szomszéd kiraboitatásu meg nem akadályoztatott, vagy

3. A l n o l c v a g y r o s z a k a r a t , az az: midőn a törvényt megszegő álnok igyeke- zet a vétek elkövetésére kiviláglik, vagy

4. H i b a, midőn a sérelem eltávolitása

Kiv-sny, Magyar Süntetötö r-ünyek. 1

(6)

eszközöltethetett volna, de annak tevése el- mulasztatott.

A bűntény elitélésénél fő tekintetet ér- demel a lelki szabadság, azaz: bogy a bűnt elkövető észszel biró, s szabad tény végbevi- telére képes legyen, mert erőszak s kénysze- rítés által elkövetett tény, bűnténynek nem tekinthető, valamint természeti hiány, vagy észbeli tehetséggel nem birók, például cse- csemők, esztelenek által bár törvényelleuies tény követtetett is el, azt bűnténynek tekin- teni nem lehet- ^

Á ^ É n n t é ^ ^ ^ ^ ^ k ü l ő n f é l e s é g é h e z ké- pest Mjmg^M/gyilag véve '• _

N y i 1 v á^TptT^gfidőn! áz egész polgári társaság, v a ^ p R g gMggs/midőn egyes pol- gárok, vagj/y^ g - y ^ s a ^ p í mindkettő együtt véve sértetik^fflég^,;a^b'űntények elkövetése által.

C s e l e k v é s i , a mint a kitűzött bűntény valóságosan végrehajtatott, vagy m u l a s z - t á s i , midőn a törvény megtartására szüksé- ges igyekezet hiánya által történt.

S ú l y o s , a mint az elkövetett sérelem vagy igen nagy, vagy c s e k é l y , midőn kis- sebb veszélyt von maga után.

(7)

— 3 —

M i n ő s í t e t t (qualificatum), midőn kü- lönös igyekezet, s álnokság hozzájárultával

vitetik végbe, s ezen bün a többi bűntények felett keményebben büntetendő, vagy v é 1 e t- 1 e n, mely álnokság nélkül eszközöltetett.

A t a l á n o s és k ü l ö n ös,a mint a kö- telezettek, vagy ótalmazottak ellen átalnnos, vagy különös törvény megszegése által követ-

tetik el. . V é g r e h a j t o t t , midőn a bűnös által

célul kitűzött tény teljesültének bekövetkez- nie kellett, vagy v é g r e n e m h a j t o t t , midőn a bűntény elkövetésére! szándok meg volt, és készületek s lépések .is,történtek, de a szándokolt bűntény még is végre nem haj- tatott s ez b ü n k i 8 é r'l e t n e k (conatus de- linquendí) neveztetik. ., / .. .

3. §. A b ü n t é n y e k ' d ' e l ó Í z t ás ai.

A bűntény vagy á l no'k, midőn a rossz, a törvénynyel ellenkező szándok a bűnös ál- tal felfogva, elhatározva, s végrehajtva volt.

— Innen az álnokság, vagy v i l á g o s , a l a t - t o m o s , e l t ö k é l l e t t , r ö g t ö n i , k ö z v e - t e t t , vagy k ö z v e t l e n . K ö z v e t l e n ál- nokság az, midőn a bűnös céljául felvett tényt végre is hajtotta. K ö z v e t e t t pedig, mi- dőn a bűnös által végrehajtásra kitűzött tény-

1*

(8)

— 4 —

bői ellenkező következett, igy például, ki mást csak sebesíteni kívánt, s azt akaratja ellenére megölte. — K ö z v e t l e n álnokság továbbá t é n y e l ő z ő (antecedens), midőn a végre- hajtásra célul kitűzött tény a bűn előtt tör- tént, vagy t é n y a l a t t i (concomitans), mi- dőn az a bün alatt követtetik el. Yégre h a t á - r o z o t t , vagy h a t á r o z a t l a n , midőn egy vagy több bűntények közül valamelyik elkö- vetése kijeleltetett, vagy nem.

H i b á s , midőn az értelem munkássá- gának hiánya miatt történt, honnan a hiba vagy nem t e t tl.e g e s, midőn a bűntény más általi elkövetése, habár lehetséges volt is, nem akadályoztatott, vagy r o s z l e l k ű h i b á s - s á g (culpa dolo determinata), midőn a bűnös céljául kitűzött tények végrehajtásából szár- mazó eredményeket általláthatta, de a bünt még is elkövetni el néni mulasztotta.

3. Y a l ó di, mely lelki szabadság s ész- szel biró egyéu által követtetett el. Yégre

H i á n y o s bűntény az, mely lelki te- hetség, és külső ok hiánya miatt, p. o. csecse- mők, vagy esztelenek által követtetett el, me- lyet bűnténynek venni neim lehet.

(9)

— 5 -

II. FEJEZET.

A főbünösökről, bűntársakról, és ezek kűiönbíéleségeiröl.

4. §. A f ő b ü n ö s r ő l á t a l á n o s a n . Mind az, a k i a bün elkövetéséhez segéd- kezet nyújt, tágas értelemben b ű n t á r s n a k neveztetik. — Szoros értelemben pedig kü- lönbség létezik afőbünös, s bűntárs között. — F ő b ü n ö s az, ki a bűnt önmaga követi, vagy azt más által követteti el. — B ű n t á r s pe- dig az, ki a főbiinösta bűntény elkövetésében segitette.

5. §. B ű n t á r s a k r ó l .

B ű n t á r s a k több rendre osztatnak,u.

m.: T e 11 e l ő z ő (antecedens), t e t t a l a t t i (concomitans), s t e t t u t ó z ó k r a (subse- quens), a mint a bűntársak vagy tény előtt, például tanácscsal járultak, vagy tett alatt, p. o. lopott jószágot elrejtvén, vagy tett után, midőn vétek elkövetése után a fel nem fede- zés kieszkőzlésére nyújtottak segédkezet a főbünösnek.

(10)

— 6 -

6. §. A b fiútársaságról.

A büutársaság vagy t á v o l i , vagy k ö- 7. e 1 i, a mint a társak a bűntényt közvetlen cselekedettel, vagy más segéd készületekkel segítették elő. Innen fő- és al-büntársakra osztatnak; igy például, ki a gyilkosság vég- hezvitelére fegyvert adott, vagy a gyilkolás- nál őrt állott, a l b ü n t á r s , ki pedig a bünté- vőnek oly eszközt, mely nélkül a bűn végbe- vitele lehetetlen lett volna, nyújtott, f ő b ű n -

• t . á r s n a k mondatik. , Á t a l á n o s és r é s z l e t e s bűntársak,

a mint vagy az egész bűnténynek, vagy csak egy részének elősegítéséhez járultak.

T é n y l e g e s és n e m l e g e s bűntár- sak, a mint vagy t é n y, vagy e l m u l a s z - t á s által a bűn elkövetésére segédkezet nyúj- tottak. — Végre

E g y e z e t t vagy s z ö v e t s é g e s bűn- társak, a mint a bün elkövetésére megkíván- tató eszközök nyújtására előleges egyezés ál- tal magukat lekötelezték. — Ki a bűnöst tett- leg valami eszközökkel, úgymint a bűnösnek szállást adva, vagy a lopott jószágot magához hurcolva, ugy a bün nyomait, valamint a ke- rített holmikat eltitkolva elősegíti, az ilyen is b ű n t á r s , vagy is inkább orgazdának (fau- tor) neveztetik.

(11)

7. §. S z ö v e t s é g b ő l e r e d ő b ű n t e t t . Ha ugyan egy vétek elkövetéséhez töb- ben alattomosan járulnak, a z b ü n - s z ö v e t - s é g n e k (conjuratio) neveztetik, hol minden bűntárs t é t e t ő f ő b ü n ö s n e k ( a u c t o r i n t e l - lectualis) mondatik, bár ajbün elkövetésében részt nem is vett. — Ettől különbözik a több bűntények elkövetésére összeállott c s o p o r t (banda), midőn a bűntények bizonytalan idő:

beni véghezvitele végett többen egy csoportba összeállottak, itt mindkét esetben főbünös az, ki a bün elkövetésénél a többieket vezérli, s azokat kormányozza.

III. FEJEZET.

A fenyítő büntetésekről átaiánosan.

I. Szakasz.

A büntetés neme, s természetéről.

r

átaiánosan.

8. §. B ü n t e t é s f o g a l m a . , A büntetés oly érzéki rossz, melylyela bűnös az elkövetett bűntényért birói Ítélet foly- tán illettetik, hogy ez által az emberi akarat

(12)

— 8 -

a büntetéstől visszatartassék, s elrettentessék;

— minden ily érzéki rossz vagy is a büntetés egyedül csak fenvitő törvényszéki bűntényre alkalmazható; mert azon érzéki rosszak, me- lyek törvény rendeletein kivül 11. m. beteg- ség, lelkiismeret furdalásai esnek, ide nem számíthatók.

9. §. A b ü n t e t é s c é l j a . A büntetés célja kétféle ; a. m. t á v o li, mely a jogok fentartásán alapszik, és k ö z e- 1 e b b i, hogy a bűntényre szabott érzéki rossz, vagy is büntetés a sértőre visszaessék; to- vábbá m e l l é k e s , vagy is á 1 - c é 1 (accidens et secundarius), és ez a bűnös javulása, hogy az mint egy példa gyanánt szolgáljon a bűn- tények elkerülésére, s hogy a büntetésnek a biró által tett végrehajtása által mintegy féle- lem gerjesztessék az emberi akaratnak a hün elkövetetésétőli visszarettentésére, szóval: a büntetés célja az, hogy a polgári társaságban semmi olyas ne történjék, mi a józan ész, s törvénynyel ellenkezik,-azaz: hogy a jogok bátorsága biztosíttassák; csupán bosszúállást tűzni ki célul, az emberi nem méltósága, s a természet törvényével ellenkezik. '

(13)

10. §. A b ü n t e t é s b e s z á m í t á s á r ó l . A jog elvei szerint a büntetés egyedül a bűnöst, s az érző tehetséggel birót sújthatja, honnan következők folynak:

1-ör. A hol vétek nem létezik, ott bünte- tésnek helye nem lehet, p. o. a bűnösnek ár- tatlan utódjánál, igy azok is, kik büntévőknek nem tartathatnak, u. m. őrültek, csecsemők, nem büntettethetnek.

2-or. A büntetés egyedül érző tehetség- gel birokon hajtható végre, nem pedig a hol- takon, vagy észbeli tehetséggel nem birokon, kik a rosszat, melylyel illettetnek, ugy sem erezik. . 11. §. B ü n t e t é s k i t e r j e s z t h e t l e n s é -

g é r ő l .

•Büntetéssel egyedül a büntévő, nem pe- dig az ártatlan illettethetik, innen következik:

1-ör. Hogy a büntetés az örökösökre, kik a bűntényben részf nem vettek, sem sze- mélyeik, sem vagyonaikra nézve ki nem ter- jesztethetik — kivévén a felségsértés, és hűt- lenség! eseteket, hol az elitéltnek büntetést maga után vonó egyéni javait az örökös akir.

ügyvédnek általadni tartozik, erre nézve pe-

(14)

— 10 -

dig a p e r - e l v á l l a l á s (íitis contestatio) a nyilvános bűntényekben nem elegendő.

2-or. A büntetés vérrokonsággal össze- kapcsolt egyénekre sem terjedhet ki — kivé- vén a bűntársakat.

- 3-or. Fenyítő bűntényekben kezességnek helye nincs.

4-er. A bűntársak közül mindenki a ma- ga, nem pedig más vétkéért bűnhődjék. . 12. §. A b ü n t e t é s v é g r e h a j t á s á r ó l .

• A büntetés végrehajtása az elkövetett bűntény után sokára ne lialasztassék, mert a rövid idő alatt végrehajtott büntetés a bünté- vőre is nagyobb hatást gerjeszt, s élénkebb példa gyanánt szolgál.

13. §. B ü n t e t é s h a t á s a . . A büntetés, hogy hatással birjon, szük- séges :

1-ör. Hogy a büntetést a büntévő mint rosszat érezze, ellenkezőképen az büntetésnek nem tekinthető.

2-or. Egyedül a főbünös, s bűntársakra szabassék, mert az ártatlan igazságtalanul nem szenvedhet.

3-or. Minden kegyetlenség a büntetés-

(15)

seli fenyítéstől távol legyen , mert ez az em- beri nem méltóságának lealacsonyitására szol- gál. Végre .

4-er. Hogy a büntetés a bűnös javulásá- nak akadályul ne szolgáljon.

II. Szakasz. .

Büntetések mineműségéről, és fajairól.

14. §. B ü n t e t é s e k m i n e m ű s é g é r ő l . A büntetés, mely a bűnösre fenyítékül rendeltetni szokott, vagy

1-ör. T ö r v é n y e s , melynek minősége és mennyisége a törvény által elhatároztatott, vagy ő n k é n y t e s , midőn a büntetés minő- ségét és mennyiségét a biró önkénye szerint

határozza meg. , 2-or. R e n d e s , mely a törvényben ki

van tűzve, vagy r e n d k í v ü l i , midőn a tör- vényes büntetés sulyósittatik, vagy gyöngitte- tik, innen az e n y h í t e t t r e , és n e h e z í - t e t t r e osztatik.

15. §. B ü n t e t é s f a j a i .

A büntetés a polgároknak vagy életökre, test, becsület, szabadság, vagy vagyonaikra terjesztetik, honnan az vagy - t e s t i , vagy s z e l l e m i .

(16)

— 12 -

T e s t i büntetések a h a l á l , verés,

•vagy a szabadság korlátozása.

S z e l l e m i pedig becsület; vagy pénz- beli veszteséggel járó.

16. §. A h a l á l b ü n t e t é s r ő l . A halálbüntetés az, midőn az ember élete a törvény által kijelelt büntényi esetek- ben elvétetik. Bár a halálos büntetést törvé- nyeink el nem törülték, azt biráink még is a kor eszméinek engedve a legsúlyosabb ese- tekben mondják ki.

A büntetésnek célja a javítás, s nem az, hogy a bűnös megboszultassék ; — a halálos büntetés megszüntet mindent, elzárja azon utat, mely a törvények céljához a javításhoz vezet, s az csökkenti a törvények iránti tisz- teletet, s a nép pedig a törvény ezen rémeitől borzadálylyal fordul el.

Törvényeink is azt rendelik, hogy a ha- lálos büntetés az igazság és szükség megkí- vánta eseteiben alkalmaztassák; mert külön- ben az kegyetlenséggé fajul.

17. §. E g y s z e r ü, s n e h e z í t e t t h a l á l - b ü n t e t é s e k r ő l .

Az ember élete elvétethetik fejvétel, akasztás, s agyonlövés által, ezen utóbbi bün- tetéssel a katonák szoktak fenyíttetni.

(17)

— 13 -

Ezelőtt m i n ő s í t e t t halálbüntetés is volt, a halálos büntetés más érzéki rosszal, u.

m. test eldarabolása, orr, fül, kéz elvágás, szemkivájás, keréktörés, karóba húzás, vagy megégetés által nehezíttetett, mely kinzó bün- tetések az emberi nem lealacsonyitását, s ir- tóztató kegyetlenséget foglalnak magukban;

azért ezen büntetés neme 1814. évi május 15-ki rendelet által eltöröltetett, s csak két.

büntetés nemére, úgymint p a l l ó s , és kö- t é l r e szoríttatott.

18. §. T e s t i b ü n t e t é s e k . A haladó kor az emberiség lealacsonyi-•

tására célzó testi büntetést kiküszöbölni s azt megszüntetni törekszik. Az egyenlőség elvé- nél fogva, mely az 1848-ki törvény által szen- tesittetett, a nem nemes a nemeshez emeltet- vén, a törvény azon kedvezménye, miszerint a nemest testi büntetéssel illetni nem lehetett, a nem nemesre is kíterjesztetett; az ország- bírói ideiglenes értekezlet 2. §. ezen egyenlő- ség elve szerint a testi büntetéstőli mentessé- get a kir. curia által 1848-ik évtől követett gyakorlatnál fogva — a bűntetteknél kitér- jesztette a nem nemesekre is ; azonban az or-.

szágbirói bizottmány ezen elvet következetes-, sen nem alkalmazta, mert az. 5. §.-ban a'me-

(18)

— 14 —

zei rendőri s egyéb kihágásokban a testi bün- tetést feltartván, ez alól csak a nemeseket, honoratiorokat, s azokat, a kik az 1848-ik 5.

t. c. szerint választói képességgel birnak, hova azon izraeliták is sorolandók, kik ezen vá- lasztói tulajdont kimutathatják, következés- kép a nem nemesek közül mind azok, a kik ezen képességgel nem birnak, mindig a testi büntetés alatt hagyattak ; mi az 1848. törvé- - nyek egyenlőségi elvével ellenkezik E nagy

érdekű 5. §. szövege következőleg szól: A me- zei rendőri kihágások tekintetéből az 1840-ik évi 9-ik törvénycikk által a testi büntetés fenn- tartva lévén és az 1848-ik évi törvények által sem töröltetvén az el egészben, de a testi bün- tetésnek fenntartása, mig más célszerűvel a törvényhozás által nem pótoltatik, a közfegye- lem fenntartása tekintetéből, a kihágások min- den egyéb nemeinél is nélkülözhetlenuek mu- tatkozván, a testi büntetés ovatos használata, kihágásoknál fennhagyatik ugyan; a mennyi- ben azonban az 1848-ik évi 22. törvénycikk a testi büntetést bizonyos qualificatiók létezése esetében megszüntette: ennélfogva az 1848-ik évi törvényhozás szelleméből indulva ki, a testi büntetés alóli teljes mentesség, a kihá- gás eseteiben is, a nemeseken és gyakorlati- lag azok sorába fölemelt honoratiorokou fölül mindazokra is kitérj esztetik, kik az 1848-ik

(19)

— 15 -

évi 5-ik törvénycikkely szerint politikai jogok gyakorlatára képesitvék. Ezen mentesség mind azon izraelitákra is kiterjesztetvén, kik bár politikai jogok gyakorlatával felruházva nin- csenek, az erre törvényileg megszabott egyéb qualificatióval birnak. A testi büntetés alól mentesitetteknek nejeik, özvegyeik és család- juk tagjaira ezen mentesség szintén kiterjed.

A testi büntetések azoknál, a kikre az megha- gyatott, következők szoktak alkalmaztatni.

V e s s z ő z ő s , p á l c á z á s , k o r b á c s o l á s , mely szokás, s törvényeink szerint különbfé-.

leképen a vétek minemüségéhez képest alkal- maztatik.

Ezen büntetések végrehajtásánál a tör- vények a birónak kötelességévé teszik, hogy a büntetendő egyén életkorát, nemét, polgári állapotját, s testalkotását méltó figyelembe vegye, mivel az ellenkezőleg könnyen halál- büntetéssé válhat. 1791: 43.

19. §. S z a b a d s á g o t k o r l á t o z ó b ü n - t e t é s e k .

Szabadságot korlátozó. büntetések kö- vetkezők :

1-ör. Száműzés, vagy országbóli k i t i l - t á s (exilium, relegatio), midőn valaki az or- szágból kizáratván, más helyre elköltözni

(20)

— 16 -

kényszeríttetik. — A s z á m ű z é s nem igen használható, mivel ez nem csak a bűnös job- bulásának eszközéül nem szolgál, hanem a kül nemzetek iránti kötelességgel és tisztelet- tel is ellenkezik. — Azért a száműzés helyére visszaküldendő külföldiek ellen szokott gya- koroltatni.

2-or. H e l y k o r l á t o 1 á s (confinatio), mi- dőn a bűnös bizonyos határ, s környékre köl- tözni rendeltetvén, onnan vissza jönni tiltatik, ezen büntetés csak azon bűntényekre alkal- mazható, melyek a bűnös jelenléte által ismét

megujittatnának. .

3-or. E l s z á l l í t á s (deportatio), mely az előbbeni büntetésekből keletkezik; midőn a bűnösök seregesen vitetnek valamely szi- get, vagy gyarmat lakosai közé, mely ámbár lakókkal telt, vagy puszta földre történik is,

a nemzetek jogával mindenkép ellenkezik, mert azon tér ártatlan lakói, hová a gonosz- tévők szállíttatnak,• büntettetnek, hol az ár- tatlanok mintegy martalékul a bűnösök eleibe vettetnek.

4-er. B ö r t ö n , liol a bűnösök fogva tar- tatnak. — Börtön pedig mind a hely, idő, s tartás végetti különbözés szerint, s bűntény- hez aránylag más büntetés nemével- pótoltát- hatik. — A börtönből a szabadság kirekesztve legyen, de nem az emberi szelídebb bánás-

(21)

— 17 -

mód. — Különbségnek kell azonban létezni azon börtönök között, melyekben a büntévők elitéltetésök alatt tartatnak, s azok között, melyekbe már az elitéltek büntetésök kiállása végett záratnak. Továbbá a börtönben lévő bűnösök munkára szoritandók, mert ellenkező esetben az nem jobbulás eszköze, hanem in- kább a bűnösök elrontója, hol tagjaiknak előbbeni ügyességét a hosszas henyélés által elvesztvén, még inkább rosszahhiija.

A börtönöket illetőleg figyelemre mél- tók az úgynevezett j a v i t ó f o g h á z a k , hol a bűnösök vagy külön szobákban tartat- nak éjjel és nappal is, mely m a g á n y r e n d - s z e r n e k neveztetik, vagy nappal együtt dolgoznak, de egymás között beszélni tiltat- nak,^ azért nagyobb felvigyázás okáért mel- léjök örök állíttatnak, éjjelre pedig külön szo- bákba záratnak, és ez h a l l g a t ó r e n d - s z e r n e k neveztetik. — A mi megyéink- ben ezen börtönrendszerek egyike sincs még eléggé kifejtve, azonban vannak nyomai már régóta azon törekvésnek; miszerint azon rend- szerek kiválóbb' előnyei kisebb nagyobb mér- tékben legalább megközelitessenek.

5-ör. Valamely életnem követésére való kényszerítés, ugy mint szerzetbe késztetett lépés, vagy katonasághoz adás; ezen büntetés neme nem helyeseltethetik azért, mivel azon

Kassay, Magyar büntető törvények. 2

(22)

— 18 -

osztály, melybe a bűnös kényszerítve áll, le- alacsonyittatik. Azért a helytartó1 tanácsnak 1799. évi május 25-én kelt intéző levele tiltja a súlyosabb bűnösöknek a katonák közé le- endő felvételét.

20. §• S z e l l e m i b ü n t e t é s e k . Szellemi büntetések azok, melyek által jog, vagy becsület vesztetik el, azok pedig kö-

vetkezők :

1-ör. N e m e s i c i m elvesztése.

2-or. B e c s ü l e t v e s z t é s , midőn a bűnös bizonyos esetekben, úgymint felségsér- tés, és hütlenségi bűntényekben becsületétől megfosztatik, hol mind a nemesség, mind az örökösödés a felségsértő, és rokonai között megszakad. Becsületvesztés több büntetést von maga után, mert a becstelen tanú nem lehet, mást nem vádolhat, hivatalt nem visel- het. — A becstelenitő büntetésekkel vagy soha, vagy azon esetekben jó élni, melyek túlságos becsületvágyból származnak: mert ellenkezőleg a becsületvesztett minden emberi társaságtól megfosztatván, előtte ajobbulás útja elzáratik.

(23)

— 19 -

21.§. P é n z b e l i , - s j ó s z á g b e li b ü n t e - t é s e k r ő l .

Pénzbeli büntetés az, midőn a büntévő a reá kimért büntetés mellett még bizonyos összeg pénzt is köteles fizetni; ezen büntetés neme azon bűntényekre, melyek túlzó fösvény- ség, vagy nyereségvágyból származnak, igen alkalmazható. "

J ó s z á g v e s z t é s pedig, midőn a bű- nös javai elkoboztatnak, mely vagy á t a 1 á- n o s, vagy r é s z l e t e s , " a mint a javak vagy egészben, vagy csak részben vesztetnek el. — Jószágvesztést pártolni nem lehet azért, mivel az által egy részről a büntévő élete fenntartá- sára szükséges eszközöktől megfoszíatik, más részről pedig, mivel a büntévő ártatlan örökö- sei bűnhődnek, s azok mintegy a büntetés ré- szeseivé tétetnek, ujabb törvények szerint kl- záratott, s egyedül csak a büntévő személyét illető javakra; — á felségsértés s hütlenségi, bűntényekben — terjesztetik ki, kissebb vét- kekre pedig pénzbeli büntetés szabatik,

III. Szakasz.

A büntetés enyhitése, s nehezítéséről.

22. §. B ü n t e t é s e n y h í t é s é r ő l . Büntetést enyhiteni csak a felségnek van joga, de szorosan véve a bírónak az 1715:48.

2*'

(24)

— 20 -

t; cz. szerint kötelessége. — A büntetést eny- hítő körülmények következők:

1-ör. K i t ű n ő e g y ü g y ű s é g p. o.

némák, és siketeknél.

2-or. Mély k o m o r s á g s elmerültség, vagy más észbeli tehetséget zavaró hibák, me- lyeknek megvizsgálására a bíró alkalmas, s tudós orvosokat használjon. .

3-or. G y e r m e k k o r , melyben a hün megkülönböztetésére itélő tehetség hiányzik.

A gyermekkor törvény által meghatáro- zandó, igy a bajor törvény a betöltött 16, az ausztriai pedig a 20-ik évig a büntetést eny-

hítni parancsolja. ^ 4-er. I g e n n a g y r é s z e g s é g . Mi-

vel ez által az észbeli tehetség felette megza- vartatik, — kivévén, midőn egyedül a végre- hajtás céljául kitűzött, s bátrabban véghez viendő bün miatt túlságos részegségre adta magát, itt enyhítésnek, — mely egyenes és eltökéllett vétkességnek tartandó, — helye nem lehet.

5-ör. O l y i n d u l a t , mely által az ész igen megzavartatik, azonban, hogy indulatból elkövetett téuybeli büntetés enyhittethesséb, szükséges, a) hogy a büatény ezen feliudulá3

alatt történt légyen, b) hogy a bűnös ellen túlzó sérelemből keletkezett, cjhogy ezen sé- relemre a bűnös okot nem adott.

(25)

— 21 -

6-or. F é l el em, melynél megkívánta- tik, hogy a félelemből eredt ijesztés tetemes

legyen, s hogy azon rosszat, melylyel a bűnös ijesztetett, kikerülni nem lehetett, s hogy erre a bűnös okot nem adott. — Ezen bűntény el- itélésénél a biró a félelem nagyságára, körül- mény, nem, s időkorra méltó figyelmet for- dítson. -

2 3 . § . B ü n t e t é s t e n y h í t ő t á v o l i okok.

Büntetést enybitő távoli okok:

1-ör. Igen nagy s z ü k s é g , mely a bű- nös vétke nélkül keletkezett.

2-or. E l c s á b í t á s , , mélyhez fenyege- tés is járult, vagy ha az elcsábítás részegség, vagy más elmezavar alatt történt.

3-or Felsőbbek által a bűntény elköve- tésérei kényszerítés.

4-er. Ö r e g s é g , melynél a test gyen- gesége, s a bűnös állapota tekintetbe veendők.

5-ör. A büntévő előbbi jó s feddhetlen életmódja, honnan javulása reménylhető.

6-or. Ha a büntévő büntetésével a ha- zára kár háromolhatnék, például midőn vala- mely jeles kézmű vagy mesterség tökéletesí- tése közbeni büntetésével akadályoztatnék.

Végre , 7-er. Ha a bünté vőnek számos kisded

(26)

— 22

- gyermekei vannak, a kik nélküle véginségre jutnának.

24. §. B ü n t e t é s s u l y ó s i t á s r ó l . A büntetés sulyósittatik, midőn a bűn- tény körülményeihez képest a törvényes bün- tetés még valamivel pótoltatik. — Büntetés sulyósitásának okai következők lehetnek :

1-ör. Ha ugyanazon bűntényt a bűnös ismételve követte el, — vagy olyan követte el, a kinek az már hivatásával is ellenkezett, vagy ha annak elkövetésére többeket is csá- bított. -

2-or. Ha köztiszteletet, vagy könyört érdemlő egyént sértett meg, például gyermek szülőit.

o-or. Midőn a bűntény szent helyen, gyü - lekezetben, vagy fellebbvaló jelenlétében kö- vettetett el. -

4-er. Ha a bűntény a nélkül is veszélyes időben, u. m. tüz, vizáradás, vagy lázadás ide- jében követtetett el.

5 őr. Ha kegyetlenség, vagy vakmerő- séggel, vagy számos cinkosok társaságában vitetett véghez.

Minden büntetés nehezítést maga után -vonó esetekben a biró a büntetést a jog el-

(27)

— 23 —

vei, vagy .törvényes bevett szokás szerint al- kalmazhatja-a (bűntényekre.

25. B ü n t e t é s t k i z á r ó . o k o k r ó l . A büntetés megszűnik:

1-ör. A b ű n ö s h a l á l á v a l , mert a holtakon végrehajtott büntetésből sem annak javulása, mi már a nélkül is megszűnt—¡nem következik, 'sem példa gyanánt nem szolgál.

2-or. B ü n t e t é s i i d ő e l t e l t é v e l . Midőn a büntévő a reá kimért büntetést kiál- lotta; mert igazságtalanság volna ugyan egy bűnért a bűnöst kétszeresen büntetni. .

3-or. I . t é l e t:f e l o l d á s á l t a l . Mi- dőn ellenkező bizonyítékok jönnek elő s a bűnös ártatlansága napfényre jő, s igy a per s vád alól felmentetik.

4-er. K e g y e l e m á l t a l . Midőn a bű- nösnek az elmarasztaló itélet után a büntetés elengedtetik, kegyelmet egyedül a felség ad- hat Zs. II. k. 5: 1725.

IV. FEJEZET.

A büntető törvények alkalmazásáról.

26. §. A b i r ó k ö r e .

A büntető törvényt a biró minden bűn- tényre szorosan tartozik alkalmazni, de van-

(28)

— 24 -

nak még is némely kétes esetek, melyekben a büntetések alkalmazása, a biró belátására hagyatott. — Hogy a biró ily esetekben, me- lyekben a büntetés a törvény által meghatá- rozva nincs, az igazság körét tul ne hágja: kö- vetkezők szükségesek:

1-ör. A bűntény ismerete, s annak ki- világlására szolgáló körülmények kifejtése, hogy a nyomozáshói mind á bűntény, mind a bűnös világosságra derüljön.

. 2-or. í t é l e t , váljon a bűnös megérdem- lette-e és mennyiben a büntetést ?

3-or. A bűntény kivilágosultával a tör- vénybeli büntetés aképeni alkalmazása, hogy az a bűnnel ne ellenkezzék. Végre

4-er. Arány legyen a bűn, és büntetés között, az az: hogy a büntetés se szigorúbb se gyengébb ne legyen, mint azt a törvény rendeli.

I. Szakasz.

A bűntények ismertető jeleiről.

27. §. B ü n t g s t r ő l .

A büntest tulajdon értelemben véve a bűntény elkövetései tanúsítja, t. i. azon esz- köz, melylyel a bün elkövettetett.

(29)

— 25 -

28. §. A b ü n t é n y g y a n u j e l e i r ő l . A bünténygyanu jeleit azon ténybeli kö- rülmények teszik, melyeknél fogva a bűn- tény elkövetése, vagy bűnös személye gya- nittathatik. Bünténygyanu jelei pedig követ- kezők :

1-ör. Természeti kapcsolat a jelek, s a végrehajtott bűntény között.

2-or. Világos igazlata azon ténynek, me- lyen a büntényjele alapszik. Innen a büntény- jelek különbfélék, úgymint á t a l á n o s a k , és r é s z l e t e s e k , a mint á) a büntest min- den büntévő, és bűnjelére alkalmazható, vagy b) r é s z l e t e s , a mint csak egy bün nemére terjesztethetik ki. K ö z e l e b b i és t á v o - l a b b i jelekre, a mint közöttök és az el- követett bűntény valósága között szorosabb, vagy tágasabb összeköttetés létezik. Végre a bűnjelek vagy e g y ü t t i e k , (concurrens) melyek a bűntett elkövetésével vannak kap- csolatban, vagy e l ő z ő k , melyek a bűntény, elkövetését megelőzik p. o. méreg, vagy fegy- verek vásárlása, vagy u t ó z ó k, a mik a bűn- tett elkövetése után hagyatnak hátra p. o.

v é r f o l t o k . .

(30)

. — 26 -

29. §. A b í i n á t a l á n o s k ö z e l e b b i j e l e i r ő l .

Átalános s közelebbi bűn jelekhez tar- toznak :

1-ör. Ha az elkövetett bün helyén oly eszközök találtatnak, melyek a vádlottnak tu- lajdonai. '

2-or. A büntévő gyanús egyénnek a bűntárs általi megnevezése, kiváltképpen ha ez s a bűntárs között semmi ellenségeskedés nem létezett.

3-or. Oly fenyegetődzés, mely után a bűntény azonnal elkövettetett.

4-er. A vétkeseknek bármi rnódoni se- gélyezése.

30. §. Á t a l á n o s t á v o l a b b i b ű n j e - l e k r ő l .

Átalános távolabbi bűnjelek következők:

1-ör. Az előtti rosz viselet, rosz liir, vagy az előtt elkövetett büntettbeni részvét. ',

2-or. Az elkövetett bün helyéni gyanús

jelenlét. . . 3-or. Rosz egyénekkel tudva, s minden,

alapos ok nélküli szoros szövetkezés.

4-er. A sértett, s gyanús egyén között létező ellenségeskedés.

5-ör. Halálosan sértettnek vallomása.

(31)

— 27 —

6-or. A bűntény valóságának kiviláglása utáni szökés.

7-er. Az elkövetett bűntény után annak végrehajtására alkalmas eszközök alattomos

•elrejtése.

8-or. A gyanús egyén saruinak a hátra- hagyott nyommali megegyezése.

. 9-er. Hazugság, reszketés, akadozás -a, törvényszék előtt.

10-er. Sértő eszkőzök alattomos bir- toklása.

11-er. Dühöngés, vagy külérzék hiányá- nak tettetése vallatás közben. Öltöny gyanús elváltoztatása, éjelen által hazúróli távollét, s több efélék. .

31. §. Á r t a t l a n s á g j e l e i r ő l . A bűnjeleivel ellentétben állanak az ár-

•tatlansági jelek, melyek következők:

1-ör. A hün végrehaj tásárá megkivántató eszközök hiánya.

2-or. A gyanús egyén, bűntárs, vagy a sértett haldokló általi ártatlanság nyilvá- nyitása.

3-or. Az az előtti jámbor élet, s sértet- len becsület, ezen alapos okok mellett a bűn- tény elkövetése végetti gyanú csökkenhet, ele- nyészik pedig végképen, ha azon bűntény el- követése lehetetlen volt.

(32)

— 28 -

V. FEJEZET.

A büntető törvényszéki biró köteles- ségéről és hatalmáról átalánosan.

32. §. A b i r ó . k ö t e l e s s é g e a b ü n t e - t é s b e s z á m í t á s á n á l .

A biró kötelesség^ abban áll, hogy a va- lósággal elkövetett bűntény bebizonyítása után a bűnöst a törvény rendeleteivel ösz- hangzó büntetéssel fenyítse meg. A bünte- tés pedig .

1-ör. A t ö r v é n y n y e 1, az az azon föld- tér törvényével, hol a bűntény elkövettetett, öszhangzó legyen, mert az ország más idegen nemzet törvényeit bevenni nem tartozik. Va- lamint ha bizonyos bűntényekre a törvény ha- tározott büntetést szabott, azt kiterjeszteni, vagy megszorítani a törvények ellen, hatalmá- ban nincs a bírónak. —

2-or. A büntetés oly arányban legyen a bünténynyel, mint az a tény, s igazlatokból ki- világlik.

3-or. Igazságos legyen tárgyára nézve, azaz büntetéssel csak erre méltó bűntény suj- tassék. — Ha pedig a biró magány tudomása

(33)

— 29 -

a bünténynyel ellenkezik, ily esetben az itélet- hozástól az igazság elvei szerint álljon el.

33.§. A b ü n t e t ő b i r ó h a t a l m a a t ö r . v é n y e s b ü n t e t é s e k a l k a l m a z á s á n á l .

A büntető biró hatalma az önkéntes bün- tetéseknél meghatároztatik:

. 1-ör. T ö r v é n y á l t a l , midőn a bűn- tényre a büntetést a törvény kijeleli, itt a biró törvény szerint ítélni tartozik. De

2-or. A biró törvények nem létében önként határozza meg a ténybeli körülmények, s az igazság elvei szerint a büntetést, vala- mint a törvényes büntetést más egyenlő, s cél- irányos büntetésre változtathatja, — más okok miatt a büntetést őfelsége változtathatja meg.

Végre . 3-or. A bírónak, ki a törvények szerint

ítélni tartozik, a büntévőt az egyszer megér- demlett büntetés alól felmenteni, vagy a bűn- tény megvallása végett büntetés alóli feloldást igérni hatalmában nincs.

VI. FEJEZET.

Kegyelem és elévülésről.

34. §. K e g y e 1 e m r ő 1.

A bűnösnek kegyelmet egyedül ö felsége adhat, honnan következik :

(34)

— 30 -

1-ör. Eltörölheti a biró által hozott Íté- letet, s á bűnöst a büntető törvény alól fel-

oldhatja. . 2-or. Kegyelmet adhat a bűnösnek a

•biró által hozott Ítélet után, mely kegyelem vagy t e l j e s, midőn a büntetés egészen elen- gedtetik, vagy n e m t e l j e s , mely a főben járó itélet kegyelemmeli enyhítésében áll.. — Továbbá a büntetést ő felsége eltörölheti vagy á t a l á n o s a n , midőn közboesánatot (amny- stia) ad, vagy r é s z l e t e s é n , mely bizonyos enyhébb büntetés nemére fordittatik. — Azon- ban semmiféle kegyelmi jog a bűnöst a sér- tettnek teendő elégtétel alól fel nem oldja.. — A kegyelem pedig az igazság elvei szerint csak ugy állhat meg, ha az a törvény, s köz- bátorság sérelmére nem szolgál.

Azért a kegyelemérti folyamodványban különösen kifejtendők azon körülmények, melyek a büntévő pártolására szolgálhatnak;

de azért nem kell eltitkolni a sulyósitó körül- ményeket sem; mert lia a büntévő egyedül a védokok mellett, a sulyósitó körülmények mellöztével, illetőleg eltitkolásával mintegy kicsalni látszott a kegyelmet, ily esetben a nyert kegyelem nem sokat fog neki használni.

A kegyelem levélnek kiadása az 1563:

35. és 1567: 40. t. c. szerint a magyar udvari kancelláriát illeti.

(35)

- 31 -

Sokan- a kegyelmi jogot a büntető tör- vény szellemével meg nem egyezőnek állít- j á k ; — ott minden ellentét elenyészik, a'hol

a polgári társalom üdve-azt meg kívánja p. o.

pártütés esetében, mert itt sokszor a kegyelmi jog a pártütést megszünteti; s a polgári- tár-

saimat a nyugtalanságoktól, s zavaroktól'meg- szabaditja.

35. §. E l é v ü l é s r ő l .

Európa minden nemzeteinek büntető törvénykönyvében találjuk az elévülést, az az a büntető eljárásnak, és büntetéseknek bizo- nyos idő lefolyása utánni megszűntét, vagy is midőn már sem büntetni sem vizsgálatot tartani nem lehet. — Az osztrák törvények az örökös börtönü bűntetteknél 20 évre szab- ták az elévülési időt. 10—20 éveseknél 10 évre, a többinél 5 évre, mely elévülési idő a bűntett napjától számitatik, vagy vizsgálat esetében a bűnöst felmentő Ítélet napjától, de megkívántatik, hogy ezen elévülési idő alatt semmi büntettet se kövessen el, a ki azzal élni akar, hogy törvényessen félbe ne szaki- tassék, vagy is, hogy ezen idő alatt ellene vizsgálat ne inditassék, — és hogy a bűntett- ből semmi haszon se legyen kezei között. Ha- lálos büntetéseknél azonban az elévülés itt is

(36)

— 32 -

kizáratik; mert ha 20 év telt is el, és a fen- tebbi elévülési kellékek, meg is vannak, a ha- lálos büntetés 10—20 évi börtönbüntetésre szeliditetik, — ha t. i. az örökös börtönbünte- tést maga után vonó bűntetteknél a büntevő annak elkövetésekor a 20 évet meg nem haladta.

A büntetés elévüléséről tőrvényeink hallgatnak, de annak néhány példáit azelőtt egyes törvényszékeinknél elő lehet mutatni, azonban ezen szokás átalánosan országszerte nem létezett.

Régenten divatozott az úgynevezett p e r- s z ü n t e t ő e g y e z k e d é s , vagy.is a felek- nek a büntettek iránti kiegyezésük; — ekkép a bűnügyek mintegy polgári szerződés tár- gyaivá váltak, ily egyezkedések úgyszólván majd az ujabb korig divatoztak — láthatni azt Sz. Istvány, Sz. László, s Kálmán királyok tőrvénykönyveiben, de Mátyás III. tör. 28. c.

és az 1563: 38. 1723: 10. t. cikkekben ; még a gyilkosssági bűntények is egyezkedés tár- gyai voltak. Ez a polgári társalom célját, u.

m.: a bűntényeknek a hüntetésseli elrettenté- sét, és igy a bűnös javítását kizárván; azt az ujabb kor szelleme megszüntette; mert a bű- nösnek elkövetett bűntényéért bűnhődnie kell.

Az elévülés, mind a büntetés megszün- tetésének egyik módja, nem csak kívánatos,

(37)

— 33 . -

de üdvös is; mert a több évi jó viselet a javu- lást igazolja; és igy a törvény célja — mely csak is a bűnösök javulásában rejlik, — el van érve — a bűnös megjobbulván, a polgári társalom hasznos polgárává válik; — ezt tehát azért, hogy az az érzéki rosszat érezze — bün- tetni, bosszúállás volna; mely a szelídebb kor szellemmel meg nem fér; de más részről annyi évek után a bizonyítékok alig megszerezhe- tők többé, már pedig a nélkül büntetni vala- lakit — a legnagyobb igazságtalanság lenne.

— Óhajtandó, hogy egyes törvényszékeinknek ez előtti gyakorlata az elévülésnél — az egész honban követtessék.

• VII. FEJEZET.

A büntető törvény visszaható ereje*

36.§. A t ö r v é n y v i s s z a h a t ó ereje.

Büntető törvényeinknek, melyek egy büntető törvénykönyvbe foglalva nem vol- tak, melyek országgyűlési rendeleteink, a be- vett szokás, királyaink, és községeinknek kü- lön rendeletei, s a kir. tábla Ítéletein alapul- nak; visszaható erejök nincs. Azonban ezen ősi büntető törvényeink is a beállt szomorú korban hatályon kivül tétettek, s azokat a sokkal szigorúbb osztrák büntető törvények

Kaaaay, Magyar büntető törvények. 3

(38)

u -

váltották fel; mig az 1860 évi octob. 20-i ok- levél folytán ősi hazai jogunk az 1848-i tör- vények által az uj viszonyok szerint keletke- zett módosításokkal előbbi érvényükbe vissza állitatott. — Az 1848. törvények a büntető jogban is lényeges változást tettek, különösen az osztály különbség eltörlése folytán, és épen ez okból az országbírói értekezlet szabályai is tetemes változást tőnek előbbi büntető tör- vényeinkben ; ezek az osztrák büntető törvé- nyeknél sokkal szelídebbek lévén , azokat a kívánt módosításokkal — s visszaható erővel visszaállította, s kimondta. „A magyar bün- tető törvények, és törvényes gyakorlat az osztrák büntető törvénynél szelídebbek lévén, azok szerint lesznek a magyar törvények visz- szaállitása előtt elkövetett büntettek, és kihá- gások is elítélendők." (Orsz. szab. II. 9. §.)

(39)

- 35 -

II. Rész.

A fenyitó' törvényszéki büntettek, -s ezek büntetéséről egyenként.

I. FEJEZET.

A polgárok életét illető büntettek.

' 1. §. A g y i l k o s s á g r ó 1.

A gyilkosság oly bűntény, melynél fogva az ember törvény ellenére erőszakosan éltétől megfosztatik. Honnan a gyilkosság lényegére megkívántatik, hogy az

1-.ör. Büntetést maga után vonó bűn- tény legyen, honnét véletlen eset, hüntelen ön- védelem, dühös vagy esztelen által elkövetett gyilkosság ide nem számitható.

2-or. Hogy ezen bűntény által a halál valóságosan bekövetkezett'legyen; mert ellen- kezőleg az gyilkosságnak nem tekinthető. — Továbbá gyilkosság tárgya lehet minden em- beri lény, legyen az bár beteges,- esztelen,

' . 3*

(40)

— 36 . -

nyomorult, béna, csecsemő, szóval: emberi lény legyen, mert holtakon nem követtethetik el bűntett.

3-or. A sértőnek oly tette, mely a halál bekövetkezésének egyedüli oka volt.

4-er. Akár k ö z v e t l e n , akár k ö z - v e t v e , megbizásból, parancs, vagy az ártat- lan ellen tett hamis tanúságból valaki éltétől megfosztatik, gyilkosságnak tekintendő.

5-ör. N e m l e g e s e n , midőn valamely cselekvés elmulasztása által történt a halál.

— Ellenben gyilkosságnak nem tekintetik azon tény, mely után ugyan halál, de nem a sérelem, hanem más valamely közbejövő ok miatt következett, p. o. gutaütés, vagy a gyó- gyítás elhanyagolása miatt.

2. §. S e b e s i t é s b ő l k e l e t k e z e t t h a l á l . Sebesitésből keletkezett halál esetében a sértő gyilkosnak csak akkor tekintethetik, ha az ejtett seb halálos, vagy is gyógyithat- lan volt, mely a megsebesített tag, hely, idő, körülállásaival együtt véve elkerülhetetlenül halált vont maga után. — Ellenben ha nem a sebesités, hanem más körülmények, úgy- mint orvos, vagy önmaga hibája, vagy más véletlen eset volt oka a halál bekövetkezésé- nek, az nem gyilkosság, hanem sehesitésnek

(41)

— 37 . -

tekintendő. — Ily esetekben a biró mindig az orvosok véleményét kövesse, s arról, váljon a sebesités volt-e egyedüli oka a halál kelet- keztének, vagy nem ? magának kellő tudo- mást szerezzen.

3. §. C s o p o r t b a n t q r t é n t h a l á l . A csoportban történt halál gyilkosság- nak csak akkor tekintethetik, ha az

1-ör. Ö s s z e b-e s z é l e s b ő l történt, hol minden tag, a segédek s bűntársakkal együtt véve főgyilkosoknak tekintendők.

2-or. Véletlenül veszekedés közben tör- tént gyilkosságnál gyilkosoknak csak azok tekintendők, kik a sértetten halálos sebet ej- tettek. . _

3-or. Ha a halálosan sebesítő ki nem vi- lágosodnék, vagy a halál többektől ejtett seb miatt, — mely halálos nem volt — követke- zett be, egyenként mint sebesitők büntettetnek.

4. §. B ü n t el en ön v é d e l e m r öl.

Bűntelen önvédelem az, midőn erőszakos megtámadtatásnál életvédelemből a megtá- madó élte elvétetik; s ez nem gyilkosság, s azért minden büntetéstől ment. — Bűntelen önvédelem valóságára megkívántatik:

(42)

—. 38 —

: 1-ör. Hogy a menekvés más enyhébb szerrel nem eszközöltethetett.

. 2-or. Hogy a megtámadtatás éltet, sze- mérmet, vagy más tag épségét fenyegette és ön magunk arra okot nem adtunk.

3-or. Hogy az önvédelem joga csak a megtámadtatás ideje alatt gyakoroltatott;

mert azontúl az önvédelem lenni megszűnvén, bosszuállássá válik. Miért puszta fenyegetőd- zésből történt gyilkosságot bűntelen önvéde- lem ürügye alá vonni л е т lehet; a fentebb előszámlált okokon kivül a szándokos, vagy vétkes ügyetlenség által a bűnös tette majd szándokos, majd vétkes gyilkossággá válik.

5. §. P á r v i a d a l r ó l .

Párviadal alatt két személy között bizo- nyos kijelelt helyen, és időben történt viadal értetik, mely vagy mások által megsértett tisztelet, vagy becsület érzetéből keletkezik.

Ez esetben a becsületes ember mások tiszte- letétől magát' megfosztva lenni látja, mely nála bármely büntetésnél is nagyobb hatást szül. — A párviadalból eredő büntéDyrei bün- tetés alkalmazásánál a biró által kellő figye- lembe veendő a sérelem nagysága, tény, ke- gyetlenség fokozata, viaskodó egyének minő- sége, s egymás iránti helyzetök, ezen bün-

(43)

- 39 -

tényre büntetés szabva nincsen, s az a biró . önkényétől függ a szerint, a mint vagy gyil- •

kosság, vagy csak test-sértés követtetett el.

6. §. G y i l k o s s á g n e m e i r ő l . ' Gyilkosság történhet vagy hirtelen ha- rag, vagy eltökéllett akarathói, az előbbi eset- ben vétkes gyilkosság, másodikban szándokos gyilkosságnak neveztetik.

A haragból történt gyilkosság- valósá- gára megkívántatik:

1-ör. Hogy az hirtelen harag, s felindu-

lásból keletkezett. . . 2-or. Hogy az ugyanazon hirtelen ha-

rag, s felindulás ideje alatt történt légyen, máskép szándokos, azaz eltökéllett gyilkos-.

sággá válik.

Mi a szándokos, vagy is eltökéllett gyil- kosságot illeti, annak különbféle nemei van-

nak, u. m. „ 1-ör. Szoros értelemben vett gyilkosság,

midőn éltétől valaki más által fosztatik meg.

2-or. Ö n g y i l k o l á s (autochiria), mi- dőn valaki önmagát gyilkolja meg.

" ' 3-or. R a b ló g y i l k o l á s, midőn a gyil- kosság nyereségvágyból, rablás hozzájárulta- val uton, vagy erdőben vitetik véghez.

' ' 4-er. B é r g y i l k o l á s , mely felfogadott

(44)

— 40 . -

s felvettek által, vagy megbízásból eredő bi- zonyos jutalomért történt.

5-ör. O r g y i l k o l á s . Mely alattomosan- tétetett. — Yégre a meggyilkolt személyek különbféleségéhez képest e g y s z e r ű , vagy s ú l y o s gyilkosságra oszlik.

E g y s z e r ű gyilkolás az, midőn vala- mely személy meggyilkoltatása minden nehe- zítés nélkül halállal büntettetik.

Súlyos gyilkosságnak pedig két fő neme van, úgymint

1 - ö r . R o k o n g y i l k o l á s , m i d ő n szülő, magzat, házas társ, testvér vagy más vérrokon gyilkoltatik meg. , .

Magzatgyilkolásnál különös nyomozás szükséges, váljon a magzatszülő eltökéllett akarata, véletlenség vagy elmulasztás által következett he a magzat halála, melynek va- lóságára igazlatul szolgálnak a gyanús sze- mély vallomása, s az orvosok által a test meg- vizsgálásáról adott bizonyítvány, végre a szü- lésbeli körülmények kifejtése s kinyomozása.

2-or. Olyan egyének, kik nyilvános ol- talomjog alatt állanak, ezek pedig követke- zők : megyei, kerületi, királyi, s hétszemélyes tábla birái, káptalan, konvent, nádori, báni, és király emberei, megyei főispányok, királyi tanácsosok, királyi fő- és alügyek igazgatója, midőn hivataíoskodáshan forognak. — Előbb

(45)

— 41 . -

ide tartoztak a főpapok, országnagyok, neme- sek, s azoknak az országgyűlésen jelen lévő követeik, s más hivataloskodásban forgó egyé- nek. Jelenleg itt az osztály különbséget meg- szüntető jog-egyenlőség elve, mint azt az 1848-ik törvények szentesitették,tartan dó szem előtt. Végre az országgyűlésen panaszolko- dók gyilkolói büntetése, halál (I.R. 15.,.1823.

11) volt előbb.

Ö n g y i l k o l á s a tisztességes temetés megtagadásával büntettetik, kivévén azokat, kik elmebéli tehetség hiánya miatt önmagu- kat meggyilkolták. •

R a b l ó g y i l k o l á s régenten karóra húzás, és kerektöréssel büntettetett, de ezen kegyetlen büntetés eltöröltetett, jelenleg ezen bűntény, ugy a bér s orgyilkolás büntetése á biró önkényétől függ. 1723 : 12.

R o k o n s más főbb egyének eltökéllett akaratbóli gyilkolásának büntetése a halál, azon kivül a gyilkos rész jószágából a meg- gyilkoltatott gyermekeinek, rokonainak, s özvegyének a törvényes v é r d i j kiadatik.

1723: 11. "

7. §. A l a t t o m o s g y i l k o s s á g ne-.

m e i r ő l . : ' Az élet elvétethetik oly alattomos esz-

közök által, melyek a halál bekövetkezésének

(46)

— 42 . -

egyenes s elkerülhetetlen okai, úgymint m é- r e g k e v e r é s , csecsemőkre pedig c s e c s e - m ő k i t é t e l , és m a g z a t e l ű z é s .

8. §. M é r e g k e v e r é s r ő l .

Méregkeverés oly szándokos bűntény, melynél fogva étel, ital, vagy az ember éle- tének fentartására szükséges eledel, vagy azon rét, kut, vagy legelő, hol marhák léteznek, megmérgeztetik, hogy az élet, vagy egészség- ben kár tétessék, — ide nem értvén azon ál- latok megmérgeztetését, melyek eledelül nem szolgálnak — vagy az orvosok s gyógyszer- készitők által gondatlanságból, vagy tudatlan- ságból az orvosság közé tett méregkeverést, ámbár ez is a vétek minőségéhez képest ön- kénytes büntetéssel fenyíttetik. — Méregke- verés általi gyilkosság létezik :

1-ör. Ha a méreg az embernek szándo- kosan adatott be, mely a halál bekövetkezé- sének közvetlen oka volt.

2-or. Ha a mérgezés által az ember éle- tére vagy egészségére oly veszély háromlott, mely elkerülhetetlenül halált vont maga után;

azon esetben a méregkeverés általi gyilkolás a kivégzett egyén minémüségéhez képest majd e g y s z e r ű , majd s ú l y o s gyilkos- sággá válik.

(47)

- 43 -

Méregkeverés általi gyilkolás igazlatára a test megvizsgálásáról és felbontásáról, az orvosok bizonyitványa szükséges.

9. §- M é r e g g e l i m e g é t e t é s g y a n ú j e l e i r ő l .

Méreggeli megétetés gyanú jelei követ- kezők :

1-ör. Ha a megétetettel ellenségeskedés- ben lévő egyén mérget venni, vagy forgatni

láttatott.

2 or. Ha a méreg vételét, mely már vi- lágosságra derült, a biró előtt titkolná, de ezen egyedüli büntetés közvetlen jel gyanánt nem tekinthető. Méregkeverés általi meg- étetés büntetése a gyilkosság büntetésével egyenlő.

10. §. C s e c s e m ő k i t é t e l r ő l . Csecsemő kitétel oly bűntény, melynél fogva a még életben lévő csecsemő elhagya- tik, vagy bizonyos, helyre kitétetik. — Ezen tény büntetésének meghatározása á bűntény minőségétől függ," a mint ezen bűntény vagy e g y s z e r ű , vagy s u l y o s b vétséget von maga után. — E g y s z e r ű pedig ezen'bűn- tény, midőn a csecsemő kitétel veszedelemtől-

(48)

- 44 -

ment helyen, móddal, és időben történt, ugy, hogy, ha ez esetben az elhagyott,vagy kitett cse- csemő véletlenül el is veszett volna, az elha- gyót, vagy kitevőt ez esetben gyilkosnak bé- lyegezni nem lehet. — Ezen tény sulyosb bűntényre változik akkor, ha a csecsemő ki- tétele veszélyes helyre, időben, és móddal tör- tént, mely kitevésből elkerülhetetlenül halál- nak kellett bekövetkeznie.

11. §. M a g z a t e l ű z é s r ő l . Magzat elűzés oly bűntény, midőn a még anya méhében lévő időtlen magzat a méhből kül vagy bel szerek által szándékosan elhaj- tatik. — Ezen bűntény büntetéséről törvé- nyeink hallgatnak, s ez a biró mérsékletétől függ. Ezen bűntény elitélésénél mindenkor tekintetbe kell venni, váljon a magzat elűzés az anya tudta nélkül véletlenség által, vagy más közbenjárása mellett történt-e vagy nem ?

H. FEJEZET.

Testet, s szabadságot sértő bűnté- nyekről.

12. §. T e s t s é r t é s é r ő l .

Testen ejtett sérelem oly tény, midőn valaki más által testiképen — de nem halálo-

(49)

— 45 . -

san — sértetik meg, mely sérelem betegség vagy más kisebb veszély bekövetkezésének oka. — Ezen bűntényre a nemesek között annak előtte hütlenségi büntetés volt szabva, 1848-ig pedig a sebesités, megverés, vagy tagok csonkításai nagyobb hatalmaskodási .bűntények közé soroltattak. (1723: 10.) Most

a jogegyenlőség elvénél fogva büntetése ön- kénytes.

Szülők sebesitői, megverői, vagy cson- kitói a ténybeli körülményekhez képest ha- lállal büntettettek; s ezen büntetésseli fenyi- tést csak a legsúlyosabb bűntényekben ren- delte gyakorolni a törvény. 1723: 11.

A nemtelen emberen elkövetett sérelem kisebb hatalmaskodási büntetéssel fenyítte- tett, most szinte birói belátás szerint fogsággal

13. §. L e t a r t ó z t a t á s r ó l . Letartóztatás alatt azon tény értetik, mi- dőn valaki igazságtalanul elfogatván, szabad- ságától megfosztatik. — Nemeseknek igazság- talanul s alapos okok nélküli letartóztatása az előtt nagyobb hatalmaskodási bűntény volt.

r— Letartóztatáshoz soroltatik az e m b e r l o - p á s (plágium), e l r a g a d á s , s erőszaktétel.

(50)

- 46 -

14. §. E m b e r l o p á s r ó l (plágium).

Emberlopás alatt azon bűntény értetik, midőn valaki embertársát alattomoss*an s erő- szakkal — 4e a buja vágy kielégítésére célzó akarat nélkül — elfogja. Emberlopásról tör- vényeinkben említés tétetett ugyan, nevezete- sen az 1647: 42. 1567 : 7. de a büntetés meg- határozva nincsen; s azért önkénytes.

15. 8. E l r a g a d á s r ó l .

Elragadás oly tény, melynél fogva vala- mely személy a bujaságnak akár természet rendje szerint, akár másképeni kielégítése vé- gett bizonyos helyről más helyre erőszakkal elvitetik. — Ezen bűntény a körülmények szerint vagy ö n k é n y t e s , vagy nagyobb ha- talmaskodási büntetést von maga után. —:

Mely bűntény lényegére megkívántatik az el- ragadott egyénnek önbeegyezése ellen egy helyről más helyre leendő áttétele. — E bűn- tényt elkövetni lehet akár nő, akár férfi sze- mélyen, erőszak, vagy csalárd körülvétel által és — a nőszemélynél — ha a buja vágy kielé- gítése he nem következett is; az elragadás va- lóságára az elragadott akaratja nélkül egy helyről más helyre történt áttétel elegendő.

(51)

- 47 -

E bűntényre törvényileg büntetés szabva nin- csen, s ennek büntetése az 1723 : l-ő. t. c.

szerint önkénytes.

16. §. E r ő s z a k t é t e l r ő l .

Erőszaktétel oly bűntény, melynél fogva nőszemélylyel a testi közösülés erőszakkal vi- tetik véghez.. — Ezen bűntény valóságára megkivántatik, hogy valóságos erőszak, s kényszerítés létezzék, mely vagy kegyetlen fenyegetődzésből, vagy ijesztésből' tétetett;

mert ingadozó ellentállás ezen bűntény való- ságára nem elegendő. — Erőszaktétel igazla- tára szolgálnak az elkövetett erőszaktétel je- leinek megvizsgálása, tanuk, s az erőszaktevő tulajdon vallomása, az egyén testi, s erkölcsi minémüségérőli előitélet, hely, idő, s mind- kettőjüknek tényei. Valamint figyelembe ve- endő az erőszaktételről a nőnek rögtöni, vagy későbbi, a biró eleibe nyújtott panasza. — Büntetése régenten halál volt, jelenleg pedig önkénytes. —

III. FEJEZET.

Vagyont érdeklő bűntényekről.

17. §. T o l v a j s á g r ó l .

Tolvajság oly bűntény, melynél fogva valaki más ingó vagyonát a tulajdonos tudta,

(52)

— 48 . -

.8 beegyezése nélkül haszon, és nyereségvágy- ból alattomosan, s álnokul elviszi. — Honnan tolvajság csak akkor létezik, ha más vagyona valósággal elvitetvén, az a tolvaj hatalma alá tétetett. — Azonban találás által birtokba ju- tott, bosszuállásból, vagy vétkes gondatlan- ságból elvitt vagyon tolvajságnak nem tekin- tethetik. A tolvajság a bűn nagysága, s ebből eredett kár minőségétől függ; azért a tolvaj- ság vagy n a g y o b b , vagy k i s e b b . — Na- g y o b b tolvajságnál nem csak a lopott jószág értéke, hanem a kár minősége is figyelembe veendő. - ^ - K i s e b b tolvajságnál pedig egye- -dül az elorzott vagyon értéke tekintetik. —

Továbbá a tolvajság vagy e g y s z e r ű , kö- z ö n s é g e s , m i n ő s i t e t t (qualificatum), .vagy s u l y o s.

. E g y s z e r ű atolvajság, midőn a vagyon a tulajdonos egyetértése ellen, de személymeg- támadás nélkül csupa nyereség, vagy haszon-

•vágyból tétetik.

" M i n ő s i t e t t , midőn a lopás felfegy- verkezve, ajtó, retesz feltöréssel, vagy lajtor- ján vakmerően és álnokul hamis kulcsokkal az épület belsejébe lopódzvá, követtetik el, vagy ugyanazon, egyszer már elkövetett bűn- tény ismételtetik. Végre '

S ú l y o s , midőn a lopás a nélkül is ve- .szélyes időben, úgymint igen nagy szükség

(53)

49 —

idejében, vizáradás, vagy lázadás idejében követtetik el.

A tolvajság r a b l á s r a változik, midőn csupa haszonvágyból elorzott ingó jószághoz még a személy megtámadása is járul, — de a futás elősegélése végett történt orzás utáni szemólymegtámadás, rablásnak.nem te- kinthető.

' Szent helyről, úgymint egyházból, vagy isteni tiszteletre szentelt helyekről elorzott vagyon s z e n t s é g t ö r ő t o l v a j s á g n a k

neveztetik. . 18. §• T o l v a j s á g b ü n t e t é s e .

A tolvaj sági bűntények Verbőczy szerint halállal büntetendők lennének I. R. 15. — De azt a törvény, s törvényes szokás a büntény- nyel arányban lévő mérsékelt büntetéssel szokta fenyíteni, halálos büntetést pedig a leg- súlyosabb tolvajsági bűntényekre sem alkal- mazzák már. — A lopott vagyon elrejtője pe- dig az 1659: 17. t. c. szerint, ha n e m e s 200 frt, nemtelen p e d i g é l ő d i j f i z e t é s é - v e l büntettetett az előtt; de most e különb- ség a jog egyenlőség folytán nincs érvényben s azért önkénytesen büntettetik.

R a b l á s büntetése a rablott jószág visz- szaadásán kivül, más a bűntényhez aránylag

Kassa,, Magyar büntető törvények. 4

(54)

- 50 -

mért fenyíték is, ú g y m i n t a z e l ő t t f ő - p a p o k , o r s z á g n a g y o k , n e m e s e k , s s z a b a d k i r á l y i v á r o s o k 200, n e m - t e l e n e k p e d i g 40 ft, h a t á r s z é l i b i r - t o k o s k a p i t á n y o k 500 f i z e t é s e , b i r - t o k t a l a n o k n á l p e d i g h i v a t a l e l - v e s z t é s e (1659: 17.1715:48.1723:11.)

— Most a nemesek mint nemtelenek önkény- tesen fenyitetnek fogsággal, és igen súlyos esetekben halállal.

Mi az űton, vagy erdőben elkövetett, s úgynevezett utonállásbeli rablás büntetését illeti, az I. R. 15 c. szerint keréktörés, és nyársra húzás büntetése rendeltetett, de ez az emberi nem méltóságának lealacsonyitá- sára szolgál, jelenleg egyszerű halállal bün- -tettetik. — A- rablás meggátlása végett pedig

az utak mellett lévő s sürü erdők 200 kö- nyöknyire kiirtatni rendeltetnek 1548: 49.

1597: 48.

Szentségtörő tolvajságra büntetés szabva nem létezik, s erre a büntetés a ténybeli kö- rülállások szerint a bűntényre aránylag alkal- mazandó.

19. §. G y u j t o g a t á s r ól.

Gyújtogatás alatt azon bűntény értetik, midőn valaki által rosz szándokból, vagyon,

(55)

— 51 . -

vagy személyre veszélyt hozó tiiz gerjesztetik, habár valaki önmaga vagyonát más vagyo- nára vagy személyére leendő kár bekövetke- zése végett gyújtja is fel. Honnan a gyujtoga.

tás vagy n a g y o b b vagy k i s e b b , a min^

vagy az egész község, vagy csak magános egyén vagyona a tüzgerjesztéssel kárositta- 'tott. N a g y o b b gyújtogatás büntetése ré-

genten elevenen megégetés, k i s e b b pedig halálos büntetéssel fenyíttetett. — Jelenleg pedig a halál büntetés a gyujtogatásnál csak a legsúlyosabb esetekben szokott alkalmaz- tatni, p. o. ha általa emberélet veszett el, és a gyújtogatás gonosz szándoku volt. Rendesen kisebb nagyobb terjemü fogság Ítéltetik. .A többiben a láng kiütés, s kár bekövetkezte által teljesedésbe ment bűntény kivilágosulta után, a törvénybeli rendszeres büntetés a bün minősége; s innen következett kár nagysága szerint szabatik. •

20 §. M a g á n v á r f e l a d á s , v a g y el- . f o g l a l á s r ó l .

Magán vár feladása, vagy elfoglalása alatt azon bűntény értetik, midőn tiszt, vagy szolga urának várát álnokul az ellenségnek általadja, vagy valamely honpolgárnak tu- lajdon várát ostrommal beveszi. I. R. 14. c.

4*

(56)

— 52 . -

szerint a hivtelenség bűne közé számíttatott, később pedig egyszerű halállal büntettetett.

Jelenleg jóformán csak történeti adatul szol- gálhat.

21. §. H a m i s í t á s r ó l .

Hamisítás oly bűntény, melynél fogva az igazság más kárára álnokul megváltozta- tik. Hamisítás nemei következők:

l'-ör. Pecsét, s okiratok hamisítása.

. 2-or. Más javainak elvétele végett a tor- vényszék előtt hamis levelekkeli tudva élés.

3-or. Uti vagy más levelek koholása.

4-er. Küldött levelek letartóztatása.

22. §. H a m i s i t á s b ü n t e t é s e . Pecsét,sokiratok hamisítói, ha-.ezenha- misitás élet, s egyszersmind javak elvétele végett lesből követtetett el, akarok és költsé- gek megtérítése mellett halállal büntettetnek

1723: 11. §. 10. • A törvény előtt hamis levelekkeli tudva

élő, pecsét, s okiratok hamisítási büntetésével fenyíttetik, de ha ezen hamisitás csak egye-.

.dül a javak elvétele végett tétetett, az okozott költségek megtérítésén kivül becstelenségi

büntetéssel fenyitetik 1723: 12. .

(57)

— 53 . -

• " U t i s más levelek hamisítói önkénytes büntetéssel fenyíttetnek 1723: 12. §. 1. • • •

Küldött -lé.velek l'etartóztatói pedig 1Ö0 forint büntetésben marasztatnak.

' -23. §. C s a l á s i b ű n t é n y . .. ' Csalás oly bűntény, mely által valaki- nek jó hiedelme rosz célokra használtatik, így például, midőn az adós a hitelezők kiját- szása végett javait' álnok engedmény utján másra ruházza, -vagy álnok .bukás által a hi- telezők kielégítésére magát hamisan képtelen- nek nyilványitja, vagy adósságokat csinál, — vagy csőd alatt — javait eltitkolja, vagy a kereskedői könyvek meghamisításával á hite- lezők kielégítésére szolgáló vagyont megkis- sebbiti. A bűnös és csalással párosult átru- házások eseteiben figyelembe veendő, váljon az ily átruházások a hatóságnál rendesen bé- jegyeztettek-e ? 1863. mart. 10. udv. rend.Csőd eseteiben a , bíróság, ha hamis bukás, ) vagy vétkes gondatlanság: derül ki, a bejelentett követelések valódiságáról hozandó ítéletet he sem várva, a hamis bukás "létét kimondani, s a/nyomozás eredményét a fényitő. birósággal eljárás végett'közleni tartozik. 1863. mart.10.

udv. rend. — Törvényeink szerint a hamisság aáöukottaknál' vagy vétkes gondatlansággál

(58)

— 54 . -

párosult, s igy csalássali bukás esetében félév- től három évig, vagy ha ezen csalás társakkal vitetett véghez, hat hóig terjedő börtön bün- tetés rendeltetik,' csalás bűntényéről vádolt egyén — ha elszőkésétől tartani lehetne, a biró által azonDal letartóztathatik. 1723: 12.

1807: 12. 1840: 22. 1844: 7.

IY. FEJEZET.

Esküszegési bűntényekről.

24. §. E s k ü s z e g é s r ő l .

Esküszegés alatt oly bűntény értetik, midőn az eskü alatt adott igéret feltöretik. — Esküszegésnek több nemei vannak, úgymint házasságtörés, vagy is nős paráznaság, és több nő s férjüség.

25. §. H á z a s s á g - t ö r é s r ő l , v a g y is n ő s p a r á z n a s á g r ó l .

Házasságtörés, vagy is nősparáznaság oly tény, melynél fogva a házassági hivség bontatik fel. — Az adott eskü megszegése, innen a család, s házi nyugalom zavarása fö- tényezői ezen bűnténynek. — Nősparáznaság-

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :